Hunter

A meditáció megerősíti az agyat

Azt már tudtuk, hogy a meditáció akár maradandó változásokat is előidézhet az agyban, egy új tanulmány azonban azt is kimutatta, hogy az agy kulcsfontosságú részei valójában megerősödnek a gyakorlatok során.

A tanulmányban teljesen hétköznapi emberek vettek részt, akik szabad idejükben rendszeresen meditálnak. A Harvard Egyetem orvosi karának oktató intézetében, a bostoni Massachusettsi Általános Kórházban készített MRI felvételeken elvégzett elemzések az agy azon kéregi területein mutattak ki vastagodást, melyek az érzékelési, hallási és látási, valamint a belső észleléshez kapcsolhatók, mint a szívritmus, vagy a légzés automatikus ellenőrzése.

A tanulmány szerint a rendszeres meditáció egyben lassíthatja az agy strukturálisan legfejlettebb része, a frontális kéreg idősödéssel összefüggő elvékonyodását is, ami szerteágazó kapcsolódásai révén gyakorlatilag az élő szervezet minden lényeges funkciójában részt vesz. A tanulmányban csak 20 fő vett részt, akik mindannyian jól ismerik és átlagban kilenc éve alkalmazzák a buddhista meditáció gyakorlatát, azonban a kutatók ezzel a kis csoporttal is jelentős eredményeket értek el.

A kutatást a kórház egyik pszichológusa, Sara Lazar vezette. A kutatásban szintén résztvevő Jeremy Gray, a Yale Egyetem pszichológia tanszékének adjunktusa szerint a vizsgálatokban az a legmeglepőbb, hogy egy meditációs gyakorlat képes megváltoztatni bárki szürkeállományát, különös tekintettel arra, hogy a résztvevők nem buddhista szerzetesek, hanem többségükben teljesen hétköznapi, dolgozó, családos emberek voltak, akik naponta átlagosan mindössze 40 percet töltenek meditálással.

A meditáció során megváltozott agyterületek többsége a jobb féltekén helyezkedik el, ami a figyelem fenntartásában játszik kulcsszerepet, a figyelem pedig a meditáció középpontja. A kutatók feltevései szerint a jóga és a meditáció más formái is hasonló kihatással lehetnek az agy szerkezetére, azonban valószínűleg minden egyes módszer némileg eltérő sémát fest a kéregvastagodásban az adott mentális gyakorlatok függvényében.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #86
    "A másik módszer a "cselekvő" meditáció, amikor egy probléma megoldása előtt a külvilágot kizárva mérlegeled a lehetőségeidet."

    Nem! A meditáció célja éppenhogy a mérlegelés, és más ilyen elmélkedés, agyalás kikapcsolása! (Utána tisztább fejjel állhat neki az ember gondolkodni is valamin.) A "cselekvő meditáció" meg szvsz az, amikor egy cselekvésre koncentrálunk, megintcsak kikapcsolva az elmét, és pusztán az érzékekre figyelve. (Lásd pl. kung-fu.)
  • dez #85
    Amikor gondolkodsz pl. egy problémán, az nem meditáció! Az koncentráció. A meditációs technikák egy részének (a cikkben is ilyenről van szó) is koncentráció az alapja, de ilyenkor olyan dolgokra koncentrálnak, mint pl. a légzés, az orr hegye [:)], stb., de ezzel ugyanúgy az elme kiürítése a cél (ami elvezet a meditatív tudatállapotokhoz).
  • BiroAndras #84
    "És különben is, kétféle meditáció létezik (vagy jóval több, de két fő ága van).. az egyik a "takarítás", amikor egy mantrát szavalsz, ennek lényege, hogy kitakarítsd az agyadat, megtísztítsd elméd a felesleges gondolatoktól. A másik módszer a "cselekvő" meditáció, amikor egy probléma megoldása előtt a külvilágot kizárva mérlegeled a lehetőségeidet. Van ezer átmenet, de ez a két véglet."

    Nagyjából erre irányult a kérdésem az elején. Ezek közül melyiket vizsgálták? Mind egyformán hatásos, vagy csak némelyik fajta? Mert én pl. gyakran szoktam egy problémára olyan szinten koncentrálni, hogy a külvilág gyakorlatilag megszűnik létenzi. Meg egyáltalán ez már tekinthető meditációnak, vagy valami más is kell hozzá?
    (Tudom, hogy utánnaolvashatnék magam is, de időm nincs rá, és ilyen szinten nem is érdekel)
  • sz4bolcs #83
    Nekem van egy rakás időm, mégis úgy érzem, olyan mélyen vagyok, hogy nehéz bármit kezdeni.
  • Oldern the 1st #82
    Meg lehet tanulni meditálni magunktól is, könyv segítségével akár.

    És különben is, kétféle meditáció létezik (vagy jóval több, de két fő ága van).. az egyik a "takarítás", amikor egy mantrát szavalsz, ennek lényege, hogy kitakarítsd az agyadat, megtísztítsd elméd a felesleges gondolatoktól. A másik módszer a "cselekvő" meditáció, amikor egy probléma megoldása előtt a külvilágot kizárva mérlegeled a lehetőségeidet. Van ezer átmenet, de ez a két véglet.

    Gyakorolni kell, és menni fog.

    És mennyi embertől hallottam már, hogy "ej, kár hogy nincs napi negyven percem".. igen? Nincs reggel HÚSZ perced, és este ugyanennyi? Ne mondjátok, amire nem szánunk időt, csak arra nincs időnk, ezt mindenki jól tudja.
  • a #81
    Popper Péter: Belső utak könyve

    "Meditációt mestertől érdemes tanulni, nem könyvből vagy bármi másból..."
    Ez is igaz, de aki érdeklődik ez iránt annak érdemes belenéznie.

  • dez #80
    Valószínűleg te így segíted pluszban a meditatív állapot elérését, fenntartását. Mintegy kiegészítetted vele az adott alaptechnikát. Szerintem nem baj. (Asszem a rabbik is hasonló ütemben hajladoznak - csak jóval erősebben - kántálás közben. :) )
  • GABOR16 #79
    Nemhiném, az nem ilyen gyors :D
  • sz4bolcs #78
    talán a légzésed :P
  • GABOR16 #77
    Na jó, talán 2-3 mm, nél kicsit többet, nemtudom pontosan.
    De szabadszemmel elvileg nem látható (eddig egy ismerősöm sem látta, hogy billegnék kinek meséltem).