Dojcsák Dániel
Digitális otthonok és a valóság
Az IBC-VG Távközlés 2005 konferenciájának egyik húzó témája természetesen a szélessávú internet illetve az azon nyújtható szolgáltatások fejlődése volt. Erről a legátfogóbb előadást Tóth Péter Zoltán (Siemens Rt.) tartotta, "Hogyan változtatják meg életünket a szélessávú technológiák?" Az előadás szép volt, jó volt, számomra csak az volt a végén a kérdés, hogy vajon kell-e mindez nekünk? És fogják-e tömegek használni az extrémnek tűnő szolgáltatásokat.
Tóth Péter Zoltán egy mottóval kezdte prezentációját, ami így hangzott: "Láttam a jövőt és működik". Ugyan bevallotta, hogy a jelent ő is úgy látja Magyarországon, hogy nem működik, hiszen a fogyasztói piacon le vagyunk maradva, de reményt lát abban, hogy hogy az új technológiák bekerülésében viszont élen járunk. Közlése szerint az alkalmazások piacán is követni kellene ezt a trendet, ezt viszont elméletileg a kereslet-kínálat vezérelné. A klasszikus kínálatot figyelembe véve viszont a hang alapú szolgáltatásokból nem lesz több bevétel, sőt főként a vezetékes piacon zuhanni fog a hanghívások utáni profit. Ezt először az ADSL-lel pótolták a szolgáltatók, most viszont újabb megoldásokra van szükség. Az új terület a Siemens szerint az otthoni szórakozás, az otthon biztonsága és az "intelligens otthon" vagyis a smart home.
A beszéd tehát a múlté, a legnagyobb növekedést az adattovábbítás, az internet mutatja. A közeljövőben pedig az otthoni szórakozás lehet ugyanilyen húzóágazat, ami hazánkban is sikeres lehet, hiszen nagy TV néző nemzet vagyunk (sajnos - a szerk). Az új eszköz a Set Top Box lesz minden lakásban. Ma már majdnem mindenhol van kábeltv, egyéb kábeles szolgáltatás, 300 ezer körüli ADSL előfizető, tehát minden adott az interaktív tévézéshez. Az ADSL esetében a net szolgáltatás felett érkező IP jelfolyam mehet tv szolgáltatásként).
Az IPTV előnye, hogy számos igényt kielégít és számos szolgáltatás integrál a set top boxon keresztül. Elsősorban olyan, mint egy elektronikus programfüzet és egy személyi videófelvevő: böngészhetünk a műsorok között, a merevlemezes meghajtó segítségével rögzíthetőek az adások, és Video-On-Demand használatával a szolgáltató bármelyik filmjét bármikor kiválaszhatjuk megtekintésre. Lehetőség van az elmulasztott műsorok megnézésére is, bár ez a TV csatornákon is múlik, hogy lehetséges lesz-e. A készülékek többsége képes lesz arra is, hogy a filmet később kezdjük el nézni, azaz a reklámok kikerülnek belőle. Ez újabb aggályokat vet fel, hiszen a csatornák ebből élnek, de újabb reklámeszközökkel (pl.: PIP) meg fogják tudni oldani ezt a problémát is. A TV-zés mellett a set top boxok alkalmasak lesznek online játékra is, és természetesen internetezni is lehet majd a TV-n. Ez főként a teletextet váltja fel, de a rendszer SMS, MMS küldésre, videótelefóniára is alkalmas lesz.
Ezt a sok szép szolgáltatást keresztelték Triple-Play-nek, ami a telefon, tv és internet integrált hármasára utal egy szolgáltatón belül. Igen érdekes helyzet lesz, amikor a UPC és a T-Com mellett beszáll a triple play versenybe a Vodafone és a Pannon GSM is, hiszen a bevésett szabályok eltörlődnek. A Vodafone nem mobilszolgáltató lesz elsősorban, mert otthoni telefont, szélessávú internetet, illetve valószínűleg tévéadást is szolgáltatni fog. Kérdés, hogy lesz-e vevő ebben az ádáz versenyben, megéri-e a költséges beruházás?
Tóth Péter Zoltán itt egy Nyugat-Európára vonatkozó prognózist ismertetett, ami 2004-2008 között 60%-os növekedést jósol a digitális televízió piacának, főként a játék, a PayTV és a Video-On-Demand területén. Németországban tartottak egy igényfelmérést, amelyből kiderült, hogy a németek átlagosan 70 eurót költenek az otthoni szórakozásra (tv, internet…stb) és további 31-et lennének még hajlandóak elkölteni. A legtöbben ráadásul a triple-play ajánlatból a teljes csomagot vennék igénybe ahelyett, hogy válogatnának az őket tényleg érdeklő szolgáltatások közül.
Magyarországon a helyzet szokás szerint kicsit más. Egyrészt jelenleg csak a kábelszolgáltatók képesek valódi triple playt nyújtani. A triple play felhasználók száma jelenleg körülbelül 20-25 ezer közé tehető (effektíve azok, akiknek van UPC telefonjuk, mert nekik van net és tv is többnyire). Azok a triple play felhasználók pedig akik különböző szolgáltatóktól veszik a három szolgáltatást körülbelül 400 000-en vannak. Nálunk a fent említett 70 euró helyett egy ARPU (átlagos bevétel per egység) érték 20 000 Ft az internet, telefon, tv esetében. A 300 000 ADSL felhasználó eddig főként magáért az internetért vette igénybe a szolgáltatást, a jövőben újonnan belépők viszont már a szórakozási igény kielégítése miatt csatlakoznak majd, amit a 2006-tól induló valódi triple play szolgáltatások segítenek majd.
Ma még az internetelérés végén csak egy PC van a dolgozó- vagy a hálószobában, amit millió funkcióval tudunk ellátni. A közeljövőben viszont megjelenik az IPTV, azaz a szélessáv bemegy a nappaliba is. Viszont a két változat nem üti egymást. A sávszélesség igény növekedésének tovább kell folytatódnia, hiszen egy élvezhető minőségű film körülbelül 2 Mbit sávszélességet igényel, később a HDTV még többet, ráadásul egy átlagos családban a két gyerek is mást nézne, a szülők meg főleg, és lehet, hogy valaki még a netet is használná közben.
A változás viszont a szolgáltatás típusában is megjelenik. Eddig bitfolyam szolgáltatást nyújtottak az internet szolgáltatók, tehát az árban a sávszélesség és az adatforgalom számított. Úgy tűnik ettől egyre jobban elfordulnak majd és az alkalmazás szolgáltatás nyer majd egyre nagyobb teret, tehát nem az számít mennyit tölt le, hanem az hogy az ügyfél milyen alkalmazást vesz igénybe. A húzóerő a foci és a hollywoodi filmek lesznek, versenyre kelve a mozival és a DVD-vel.
A szélessávú szolgáltatások közeljövője mellett már látszik a távolabbi 5-10 évvel későbbi kép, mégpedig a Smart Home képében. Ugyan kevés referencia van még, az iparág továbbra is gondolkodik, folyik a szabványosítás. Mindenki arra gondol a smart home hallatán, mint amit a Jetsons családban látott. Humanoid robotot, aki megcsinál mindent, stb. Azt a víziót, hogy leviszi helyettünk a "ház" a szemetet, felejtsük el. Néhány területen viszont biztosan valósággá válik: Otthoni szórakozás, TV, mozi. VoIP telefónia alkalmazások, videótelefon, szenzoros funkciók (biztonságtechnika, fény-árnyékolás technika, ajtó-ablak vezérlés, háztartási gépek hálózatban), illetve az iEgészségügy: testsúly mérés, EKG, vérnyomás, távoli diagnózis.
Jelenleg mindenhol az igényfelmérés folyik ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az már kiderült, hogy a legjobb motiváló tényező az energiatakarékosság, a komfort érzet növelése és a presztizs lesz a kezdeti, bevezető szakaszban. Nyugat-Európában a legfontosabb szempontok a biztonság növelése, a komfort érzet és az élet megkönnyítése. A biztonság tehát első helyen van, így félő, hogy az emberek nem lesznek elég bátrak a házukat online rendszerekkel összekapcsolni, hiszen amikor egy folyószámla feltörése sem jelent gondot, akkor egy ipv4(+NAT) vagy ipv6 hálózaton továbbított titkosított jelfolyam még inkább nem jelent gondot a hackereknek, főleg ha PIN kódként valamelyik jóképességű újgazdag 8 darab egyest ad meg. A Siemens szerint viszont tisztában vannak ezzel a hibalehetőséggel és már a szabványosítás során odafigyelnek arra, hogy ezeket a lehetőségeket leszűkítsék. Elméletileg egy ip feletti zárt alagút jön létre a user és az eszköz között, amibe a bonyolult dinamikus kulcs ismerete nélkül nem lehet behatolni. Elméletileg.
Tóth Péter Zoltán egy mottóval kezdte prezentációját, ami így hangzott: "Láttam a jövőt és működik". Ugyan bevallotta, hogy a jelent ő is úgy látja Magyarországon, hogy nem működik, hiszen a fogyasztói piacon le vagyunk maradva, de reményt lát abban, hogy hogy az új technológiák bekerülésében viszont élen járunk. Közlése szerint az alkalmazások piacán is követni kellene ezt a trendet, ezt viszont elméletileg a kereslet-kínálat vezérelné. A klasszikus kínálatot figyelembe véve viszont a hang alapú szolgáltatásokból nem lesz több bevétel, sőt főként a vezetékes piacon zuhanni fog a hanghívások utáni profit. Ezt először az ADSL-lel pótolták a szolgáltatók, most viszont újabb megoldásokra van szükség. Az új terület a Siemens szerint az otthoni szórakozás, az otthon biztonsága és az "intelligens otthon" vagyis a smart home.
A beszéd tehát a múlté, a legnagyobb növekedést az adattovábbítás, az internet mutatja. A közeljövőben pedig az otthoni szórakozás lehet ugyanilyen húzóágazat, ami hazánkban is sikeres lehet, hiszen nagy TV néző nemzet vagyunk (sajnos - a szerk). Az új eszköz a Set Top Box lesz minden lakásban. Ma már majdnem mindenhol van kábeltv, egyéb kábeles szolgáltatás, 300 ezer körüli ADSL előfizető, tehát minden adott az interaktív tévézéshez. Az ADSL esetében a net szolgáltatás felett érkező IP jelfolyam mehet tv szolgáltatásként).
Az IPTV előnye, hogy számos igényt kielégít és számos szolgáltatás integrál a set top boxon keresztül. Elsősorban olyan, mint egy elektronikus programfüzet és egy személyi videófelvevő: böngészhetünk a műsorok között, a merevlemezes meghajtó segítségével rögzíthetőek az adások, és Video-On-Demand használatával a szolgáltató bármelyik filmjét bármikor kiválaszhatjuk megtekintésre. Lehetőség van az elmulasztott műsorok megnézésére is, bár ez a TV csatornákon is múlik, hogy lehetséges lesz-e. A készülékek többsége képes lesz arra is, hogy a filmet később kezdjük el nézni, azaz a reklámok kikerülnek belőle. Ez újabb aggályokat vet fel, hiszen a csatornák ebből élnek, de újabb reklámeszközökkel (pl.: PIP) meg fogják tudni oldani ezt a problémát is. A TV-zés mellett a set top boxok alkalmasak lesznek online játékra is, és természetesen internetezni is lehet majd a TV-n. Ez főként a teletextet váltja fel, de a rendszer SMS, MMS küldésre, videótelefóniára is alkalmas lesz.
Ezt a sok szép szolgáltatást keresztelték Triple-Play-nek, ami a telefon, tv és internet integrált hármasára utal egy szolgáltatón belül. Igen érdekes helyzet lesz, amikor a UPC és a T-Com mellett beszáll a triple play versenybe a Vodafone és a Pannon GSM is, hiszen a bevésett szabályok eltörlődnek. A Vodafone nem mobilszolgáltató lesz elsősorban, mert otthoni telefont, szélessávú internetet, illetve valószínűleg tévéadást is szolgáltatni fog. Kérdés, hogy lesz-e vevő ebben az ádáz versenyben, megéri-e a költséges beruházás?
Tóth Péter Zoltán itt egy Nyugat-Európára vonatkozó prognózist ismertetett, ami 2004-2008 között 60%-os növekedést jósol a digitális televízió piacának, főként a játék, a PayTV és a Video-On-Demand területén. Németországban tartottak egy igényfelmérést, amelyből kiderült, hogy a németek átlagosan 70 eurót költenek az otthoni szórakozásra (tv, internet…stb) és további 31-et lennének még hajlandóak elkölteni. A legtöbben ráadásul a triple-play ajánlatból a teljes csomagot vennék igénybe ahelyett, hogy válogatnának az őket tényleg érdeklő szolgáltatások közül.
Magyarországon a helyzet szokás szerint kicsit más. Egyrészt jelenleg csak a kábelszolgáltatók képesek valódi triple playt nyújtani. A triple play felhasználók száma jelenleg körülbelül 20-25 ezer közé tehető (effektíve azok, akiknek van UPC telefonjuk, mert nekik van net és tv is többnyire). Azok a triple play felhasználók pedig akik különböző szolgáltatóktól veszik a három szolgáltatást körülbelül 400 000-en vannak. Nálunk a fent említett 70 euró helyett egy ARPU (átlagos bevétel per egység) érték 20 000 Ft az internet, telefon, tv esetében. A 300 000 ADSL felhasználó eddig főként magáért az internetért vette igénybe a szolgáltatást, a jövőben újonnan belépők viszont már a szórakozási igény kielégítése miatt csatlakoznak majd, amit a 2006-tól induló valódi triple play szolgáltatások segítenek majd.
Ma még az internetelérés végén csak egy PC van a dolgozó- vagy a hálószobában, amit millió funkcióval tudunk ellátni. A közeljövőben viszont megjelenik az IPTV, azaz a szélessáv bemegy a nappaliba is. Viszont a két változat nem üti egymást. A sávszélesség igény növekedésének tovább kell folytatódnia, hiszen egy élvezhető minőségű film körülbelül 2 Mbit sávszélességet igényel, később a HDTV még többet, ráadásul egy átlagos családban a két gyerek is mást nézne, a szülők meg főleg, és lehet, hogy valaki még a netet is használná közben.
A változás viszont a szolgáltatás típusában is megjelenik. Eddig bitfolyam szolgáltatást nyújtottak az internet szolgáltatók, tehát az árban a sávszélesség és az adatforgalom számított. Úgy tűnik ettől egyre jobban elfordulnak majd és az alkalmazás szolgáltatás nyer majd egyre nagyobb teret, tehát nem az számít mennyit tölt le, hanem az hogy az ügyfél milyen alkalmazást vesz igénybe. A húzóerő a foci és a hollywoodi filmek lesznek, versenyre kelve a mozival és a DVD-vel.
A szélessávú szolgáltatások közeljövője mellett már látszik a távolabbi 5-10 évvel későbbi kép, mégpedig a Smart Home képében. Ugyan kevés referencia van még, az iparág továbbra is gondolkodik, folyik a szabványosítás. Mindenki arra gondol a smart home hallatán, mint amit a Jetsons családban látott. Humanoid robotot, aki megcsinál mindent, stb. Azt a víziót, hogy leviszi helyettünk a "ház" a szemetet, felejtsük el. Néhány területen viszont biztosan valósággá válik: Otthoni szórakozás, TV, mozi. VoIP telefónia alkalmazások, videótelefon, szenzoros funkciók (biztonságtechnika, fény-árnyékolás technika, ajtó-ablak vezérlés, háztartási gépek hálózatban), illetve az iEgészségügy: testsúly mérés, EKG, vérnyomás, távoli diagnózis.
Jelenleg mindenhol az igényfelmérés folyik ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az már kiderült, hogy a legjobb motiváló tényező az energiatakarékosság, a komfort érzet növelése és a presztizs lesz a kezdeti, bevezető szakaszban. Nyugat-Európában a legfontosabb szempontok a biztonság növelése, a komfort érzet és az élet megkönnyítése. A biztonság tehát első helyen van, így félő, hogy az emberek nem lesznek elég bátrak a házukat online rendszerekkel összekapcsolni, hiszen amikor egy folyószámla feltörése sem jelent gondot, akkor egy ipv4(+NAT) vagy ipv6 hálózaton továbbított titkosított jelfolyam még inkább nem jelent gondot a hackereknek, főleg ha PIN kódként valamelyik jóképességű újgazdag 8 darab egyest ad meg. A Siemens szerint viszont tisztában vannak ezzel a hibalehetőséggel és már a szabványosítás során odafigyelnek arra, hogy ezeket a lehetőségeket leszűkítsék. Elméletileg egy ip feletti zárt alagút jön létre a user és az eszköz között, amibe a bonyolult dinamikus kulcs ismerete nélkül nem lehet behatolni. Elméletileg.