Gyurkity Péter

Licenc­problémákba ütközhet az Office 12

Bár még csak papíron létezik a Microsoft következő, 12-es verziószámot viselő irodai szoftvercsomagja, egyes részletei ellen azonban máris kifogást emeltek, mivel az XML formátum tervezete nem felel meg a GNU licenc-követelményeinek.

Erről beszélt Richard Stallman, a GNU GPL licenc alkotója és a Free Software Foundation elnöke az eWEEK.com-nak adott interjújában, kihangsúlyozva, hogy a vállalat által kiadott tervezet nem tenné lehetővé az XML formátumban elmentett állományok szabad felhasználását. Véleménye szerint ugyanis az Office Open XML Formats elnevezésű tervezet jelenlegi formájában "kizárja a nyílt forráskódú szoftverek használatát", mivel kizárólag azon kódra vonatkozik, amely alapvetően a Microsoft formátumára támaszkodik.

Mivel jelen esetben a Microsoft saját fejlesztéseiről van szó, nyilvánvaló, hogy ezen programokat nem módosíthatjuk szabadon, így megszegjük a GPL licenc egyik fontos alaptételét. "A szoftver módosításának és a módosított változatok publikálásának szabadsága a szabad szoftverek két elengedhetetlen jellemzője. Amennyiben ez a két lehetőség nem áll fenn, nem beszélhetünk szabad szoftverről" - jelentette ki az interjúban Stallman. Véleménye szerint a Microsoft tervezete megsértené a GPL előírásait, és egyáltalán nem kedvezne a szabad programok fejlesztőinek.

A Microsoft azonban nem ért egyet a szakember véleményével: Jean Paoli, az XML architektúráért felelős Microsoft igazgató a weboldalnak adott válaszában elmondta, hogy a vállalat határozott szándéka az XML formátum felé történő nyitás, és ez jelzi, hogy elmozdultak a bináris tartalmak felől, amelyekhez senki más nem férhetett hozzá.

"Nem vagyok ügyvéd, így a szavam nem perdöntő, viszont úgy tudom, hogy a GPL licenc nem engedélyezi egy más vállalathoz - így a Microsofthoz - köthető kód felhasználását. Vannak azonban olyan nyílt forráskódú licencek, amelyek ezt lehetővé teszik. Célunk az volt, mindenki számára elérhetővé tegyük a formátumot anélkül, hogy külön engedélyünket kelljen ehhez adnunk, vagy jelentős módosításokat kelljen életbe léptetnünk" - jelentette ki Paoli.

Mások szerint viszont még nem igazán derült ki, hogy a Microsoft lépése előnyős-e, vagy nem a vállalat számára. "A vásárlók és a partnerek egy része némileg szkeptikusan tekint a formátumra, mivel a a Microsoft XML tervezete nem felel meg az OASIS (Organization for the Advancement of Structured Information Standards) OpenDocumentformátum előírásainak" - jegyezte meg Iyer Venkatesan, a Sun kliens rendszerekre szakosodott csoportjának igazgatója. Az, hogy ez mennyiben változtat az Office 12 elfogadottságán, valószínűleg csak a szoftvercsomag megjelenése után derül ki.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Yeti #25
    Asszem akkor egyetértünk nagyjából.
  • FTeR #24
    nem értettelek félre, Dikkma egy korábbi C#/Java eszmefuttatásra utalt, ami abból indúlt ki, h szemtét m$ már megint lemásolt vmit és név változtatással kiadja újra.
    A két nyelv abban egyezik, h mind a kettő 5G nyelv. ezért írtam a 4G-s példát, azért egy valamire való programozási nyelv a C szintaktikát használja, szvsz a vb-s egy eléggé mellék vágány. Direkt nem említettem a szintakszis kérdését, mert C#-é nem a javará vezethető vissza, hanem a C-re (mint írtad is).
    A jóvolna nekünk is egy hasonlón, röhelyes lovagolni, mivel minden így készűl. Ezért vannak egy generációban több nyelvek is.
    C#ban ugyan van destruktor, de nem igazán szereti, ha mi próbáljuk megadni, h mi történjen.
    A szemétgyújtés javabán nem autómatikus, hanem lehet autómatikusra is állítani (ami állítólag elég béna). C#ban nincs ilyen állítási lehetőség.
    A túltölthető fügvény ügyében elbizonytalanítottál, nekem valamiért úgy rémlik, h nem lehet vagy legalábbis valami megszorítással (túltöltés alatt nem egy utód objektumban való felülírást értem).

    Tehát a két nyelv 1 kategóriában van (-ba sorolható), de ettől még nem lesz ugyan az. És a létjogosúltsága sem kérdőjelezhető meg.
  • Yeti #23
    Amit írtál, abban nagyjából igazad van, de egy picit félreértettél. Nem mondtam hogy lemásolta a javat, mint mondtam, tudom, hogy nagyon különböznek is, mert 2 különböző nyelvről van szó(erre mondtam, hogy akkor lenne meglepő, ha hasonlítanának). Amiben egyeznek az a koncepció. Mind a kettő magas szintű nyelv, mind2ben elég könnyű programozni, mindkettő tulajdonképpen platformfüggetlen kód(ugye erre jó hogy köztes kód van, egyébként itt is van eltérés, javaban JVM van, .netben meg egy just-in-time compilernek nevezett valami). Szóval ez: "Majd úgy lesz mint a java-val (gondolom szerinted az se terjedt el :D), írnak helyette egy C#-ot :)" kb azt jelentheti az én értelmezésemben, hogy msék megirigyelték, hogy van sunéknak egy tökjó platformfüggetlen, magaszintű, erősen objektumorientált nyelvük, és gondolták "jóvan, nekünk is kell egy hasonló", és megalkodták a .NET keretében a C#-ot. Persze van benne egy kis túlzás, de szerintem korántsem hülyeség amit írt.
    Azért volt 1-2 hiba abban is amt írtál, pl a javaban is van automatikus szemétgyűjtés, javában is túltölthetők a függvények(elég csúnya lenne, ha nem lehetne, gondolj csak a konstruktorokra), destruktorok helyett is mindkettőben finalizereke vannak...
    "A ti felfogásotokkal, a Delphi, C++, VB is ugyan azok a nyelvek. Igen, mind1ik 4G, ennyi."
    Azért léci ne sértegessük egymást, ennél azért kicsit jobban értek hozzá. Ezek még szintaxisban is mind nagyon különböznek, pedig a C# és java között még abban is nagy a hasonlóság(ugye mind2-t a C szintaxisra építették). De egyébként ez a leglényegtelenebb hasonlóság.
  • FTeR #22
    ja, és a java a grafikus elemek megjelenítését is másképp kezele, valahogy úgy mint a html, balra-föl igazítva relatív távolságokkal és poziciókkal. Ez egy olyan tag-os nyelvnél mint a html könnyen szerkeszthető, de egy rendes programnyelvnél ez hihetetlenűl macerás, ráadásúl a java fejlesztő eszközök/környezetek ezt egyáltalán nem könnyítik meg. A konponesek kezelése is elég érdekes.
    Aztán pl java osztály könyvtár híján van a konzol kezelő osztályoknak, így ha nem szerzünk be egy ilyet vagy magunk nem írunk, akkor lehetetlen vele nem grafikus alkalmazást írni.

    //az előző posztban van pár elgépelés (pl összetett változók valamiért külön sorba ment) sry :)
  • FTeR #21
    a két mondatom között csak szóhasználatban van ütközés. az előbbit helyesebb lett volan úgy, h m$ teljes mellbedobással elkezdi használni. egyébként IEben már évek óta benne van a támogatása, sőt minden egyéb aminek kicsi köze is van hozzá (legtöbbjük előbb kerűlt bele, mint ahogy megszületett az ajánlás - ezért is lehetnek némi kompatibilitási gondok).

    C#/Java
    hasonlóság, h mind a 2 szigorúan OO.
    a köztes kód használata C# esetében már nem a nyelv sajátja, hanem a .Net-é.
    A ti felfogásotokkal, a Delphi, C++, VB is ugyan azok a nyelvek. Igen, mind1ik 4G, ennyi.

    C# másképp kezeli az egyszerű változókat, az összetett
    - változók nem is hasonlítanak (tömb, verem, sor, struktúra - utóbbi nincs is javában.)
    - a metódusokat is másképp kezeli. Javaban minden metódus (fügvény/eljárás) virtuálís (egyik legnagyobb hátránya is ebből származik), mig C#ban külön jelölni kell ha olyat szeretnénk (így C#-ban lehetőség van pl metódus elrejtésre).
    - C# nem tesz különbséget eljárás és fügvény között
    - C#ban a metódusok túltölthetős, mert egy metódust annak neve, paramétereinek száma és típusa hatérozza meg. Javaban csak a neve.
    - C# tök más az objektum öröklődés is (!), többek között az előbb leírtak miatt is, részletesebben nem mennék bele. (ez talán a leglényegesebb egy OO nyelvnél)
    - C#ban más a típuskényszerítés és az automatikus típusváltás is másképp értelmeződik.
    - C#ban ún. property, ami objektumon belüli változók elérhetőségét teszi szabályozhatóvá
    - a destruktorok értelmezése is eltér.
    - C#ban lehetőség van névterek létrehozáására, ez hihetetlenűl megkönnyíti a programozást.
    - a futó programban (a futtató környezet által) C#ban autómatikus "szemét gyűjtés" van. Még Javaban nem (másik legnagyobb hibája - ezért is zabálja a memóriát).
    - a köztes kódban is van eltérés mert pl C# menedzselt kódról beszélünk.
    - maga futtató környezet is más. pl JVM csak egy feladatos (1-2 gyenge próbálkozástól eltekintve) ezért indúl minden egyes java programnak külön JVM (ez hozzájárúl a lassúságához és memóriazabálásához.). A .Net vírtuális gépe több feladatos.
    Aztán a JVM sorról sorra megy minden egyes alkalommal a köztes kódon (valahogy úgy ahogy 1 weblap értelmeződik), amikor elinditjuk a programot (ettől lesz a leglassabb). A .Net-nél a futtató környezet elöszőr megnézi, h volt-e már futtatva ezen a gépen ez az alkalmazás, ha igen, akkor megnézi h volt-e változtatás azóta, ha nem akkor futtatja azt a gépfüggőre lefordított alkalmazást, amit első indítás alkalmával készített. Ezt a gépfüggő kódot is dinamikusabban készíti el, mint ahogy a JVM végigmegy soronként, de ebbe most nem megyek bele.
    -ezeken kívűl még rengeteg dolog más, de talán 1 program szempontjából ezek a legfontosabbak. Sok mindenben pl a Delphi felfogást követi (nem véletlen, a projekt vezetője a delphi megalkotója volt).
    -Arról nem is beszélve, h C# mögött ott az egész .Net framework, míg javának ehhez képest semmije sincs.

    tehát azon kívűl, h szigorúan OO és az interoperábilitás miatt egy köztes kódot futtat egy VM, miben is hasonlítanok olyan rettentően, h szinte semmi különbség és M$ csak lemásolta a Javat-t?
  • whitehawk #20
    A cikk címe félrevezető.
  • Yeti #19
    Ööö, mintha pont Te említetted volna, hogy "eh, az egyetlen esélye az xml-nek hogy elterjedjen, az, h az m$ mellé áll". Kicsit ellentmond ennek az amit most írtál, hogy "másrészt nem pattognék m$ ellen az xmllel, mert m$ kezdetektől fogva a legnagyobb támogatója az egészenk".
    Mellesleg senki nem az ms ellen beszélt, csak megemlítették, hogy bizony az xml nagyon kezd elterjedni minden téren az ms nélkül is(pl nem véletlenül implementálják bele mostanság minden böngészőbe). De egyébként az ms is már régóta használja(csak 1 példa a messenger history).

    A java meg a c# ról csak annyit, hogy nagyon nem csak annyi a hasonlóság, hogy mindkettő szigorúan objektum orientált(pl mind2 közbenső kódra fordul...), nagyon hasonló a terület is ahol a két nyelvet felhasználható(szóval funkcionaliójukat tekintve is hasonlóak). Persze a felépítés, futtatókörnyezet teljesen más, dehát ez inkább akkor lenne meglepő, ha hasonlítanának. Szóval én nem mondanám, hogy akkora baromságot írt testerlnx.

    De hogy a cikkhez is hozzászóljak. Szerintem viszont tökjó, hogy végre az MS is xml ben akarja menteni a doksijait, sokkal kissebb fájlokat eredményezhet, ráadásul valószínüleg végre hibátlanul képesek lehetnek a többiek is kezelni az ms-es formátumokat.
  • FTeR #18
    m$-nek elég nagy területe van a sw piac több területén is. van ahol monopol helyzetbe van, van ahol fele-fele arányban osztozkodig és van ahol kissebb a részesedése, de összeségében elmondható, h elég nagy a lefedettsége. sokan éppen ezér nem szeretik. m$ olyan helyzetben van, h elmóüdható, ha vmit nem támogat, az nem terjed el. Ettől használhatják sokan és lehet olyan körökben mozogni, ahol mindig belebotlunk, de ettől még nem lesz elterjedve.
    másrészt nem pattognék m$ ellen az xmllel, mert m$ kezdetektől fogva a legnagyobb támogatója az egészenk. Még ötlet formájában sem volt meg, h mi kell, csak az h kell vmi mert ami van az nem jó (webes vonatkozásban merűlt fel).
  • whitehawk #17
    Itt arról van szó, hogy a a licensze ennek az XML formátumnak nem engedi a formátum módosítását, tehát csak az MS fejlesztheti, és pontosan implementálni kell. Ami a GPLlel ott van ellentétben, hogy a GPL megengedi a program szabad módosítását. Semmi szó nincs az Office nyílt forrásúvá tételéről. Ugye jól emlékszem, hogy te is a Linux gyűlölő szektába tartozol?! :D

    FTeR, az, hogy te nem akarsz dolgokról tudomást venni az még nem jelenti azt, hogy nem léteznek. A szemellenzős világnézeted amely kizár mindent ami nem MS az ha szakmabéli vagy nem másoknak fog ártani. xml már régóta van, és köszöni jól érzi magát. És nem csak a Linux világban használják. (Bírom ahogy olyan távolságtartóan emlegeted amúg y, hogy "Linux" :D)
  • Sil78 #16
    Ez nemcsak OFF, de elég nagy marhaság is. Nem kezdi el letölteni a linkeket csak úgy, a link prefetching csak bizonyos, meghatározott, speciálisan kialakított linkekre vonatkozik (mint pl a <link rel="prefetch"...> vagy <link rel="next"...> tagekkel ellátott hivatkozások), sima linkekre nem.

    Az Operának meg nem kéne arra hivatkoznia, hogy az Opera alapból IE-nek azonosítja magát, hisz ez az ő döntésük, könnyen változtathatnának rajta.