A mesterséges intelligencia rendkívüli növekedése felpörgette az adatközpontok fejlesztését Indiában, Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságában. Az adatközpontok - ezek a központosított fizikai létesítmények, amelyek számítógépes szervereket, IT-infrastruktúrát és hálózati berendezéseket fogadnak - biztosítják a digitális világ működését a ChatGPT-kérésektől kezdve az elektromos járműveken át a streaming-szolgáltatásokig.

Múlt hónapban a Google döbbenetes, 15 milliárd dolláros befektetést jelentett be a dél-indiai Andhra Pradesh államban, ezzel ez lett a legnagyobb MI adatközponti beruházása Indiában. És ez csupán a legújabb a sorban azon befektetések között, amelyekről globális cégek, köztük az Amazon és a Meta, valamint helyi szereplők, például a Reliance Industries döntöttek az indiai adatközpont-piacon. Még a luxusingatlan-fejlesztők is beszálltak, hogy saját számítási központokat építsenek. A JLL ingatlan-tanácsadó szerint a szektor robbanásszerűen növekszik: Indiában az adatközpont-kapacitás várhatóan 2027-re 77 százalékkal nő, elérve az 1,8 GW-ot. Különböző becslések szerint 2030-ig mintegy 25-30 milliárd dollárt fognak a cégek költeni kapacitásbővítésre.

Bár a szektor létfontosságú India fejlődési igényei szempontjából, az ilyen energia- és vízigényes infrastruktúra növekedése komoly következményekkel jár az ország dekarbonizációs terveire. Mégis, szakértők szerint India számára nincs más lehetőség, mint hogy vonzza a nagy adatközpont-befektetéseket. Míg az ország a globális adattermelés mintegy 20 százalékát adja, a világ adatközpont-kapacitásának csupán 3 százalékával rendelkezik. Az ilyen infrastruktúra iránti kereslet azonban növekszik, 2028-ra várhatóan Indiában fogyasztják a legtöbb adatot a világon, megelőzve a fejlett piacokat, például az Egyesült Államokat, Európát és Kínát.

Ezt a fogyasztást az internet- és mobilhasználat robbanásszerű növekedése, a kormány helyi adatkezelést támogató szabályozási intézkedései, valamint a mesterséges intelligencia gyors elterjedése hajtja. Az olyan MI chatbotok, mint a ChatGPT, Indiában a második legnagyobb felhasználói bázissal rendelkeznek. Az indiai döntéshozók számára erős üzleti érv is szól a befektetések ösztönzése mellett. A Kotak Research szerint az adatközpont-fejlesztés költségei Indiában az egyik legalacsonyabbak, csak Kína olcsóbb, az elektromos energia ára pedig töredéke az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Japán árához képest. Az ország emellett világszínvonalú technológiai tehetségekkel rendelkezik, amely lehetővé teszi a szektor növekedését. "Ahogyan a '90-es és 2000-es években kihasználtuk az IT-szolgáltatások fellendülését, ez egy újabb lehetőség, amelyet előnyünkre fordíthatunk” - mondta Vibhuti Garg, a Dél-Ázsiai Energia- és Pénzügyi Elemzési Intézet igazgatója.


Ez a boom azonban nehéz döntések elé állítja a politikai vezetést. Chilétől és Mexikótól kezdve az Egyesült Államokon át Skóciáig komoly aggodalmak merülnek fel az adatközpontok túlzott vízfogyasztása és energiaéhsége miatt, amely a helyi közösségek rovására történik. Az energia- és vízhiányos Indiában ezek a kihívások még hangsúlyosabbak. A Világbank adatai szerint India a világ népességének 18 százalékát adja, de vízkészleteinek csupán 4 százalékával rendelkezik, így a legnagyobb vízhiánnyal küzdő országok közé tartozik.

Indiában az adatközpontok vízfogyasztása várhatóan 2025 és 2030 között több mint duplázódik, 150 milliárd literről 358 milliárd literre nő, ami tovább terheli a vízkészleteket. Ráadásul az ország adatközpontjainak többsége olyan városi övezetekben koncentrálódik, mint Mumbai, Hyderabad, Chennai és Bengaluru, ahol már most is jelentős a vízhasználat. A helyi lakosság esetleges ellenállása vagy engedélyek elvesztése a növekvő vízhiány miatt hosszú távon súlyosan érintheti a szektort.

Már vannak előjelek a társadalmi elégedetlenségre. A Human Rights Forum például „riasztást” adott ki az Andhra Pradesh állam Google-adatközpont-tervezetével kapcsolatban, arra hívva fel a figyelmet, hogy a létesítmény helyszínéül szolgáló Visakhapatnam város már most is súlyos vízhiánnyal küzd, amely a beruházás hatására súlyosbodhat. A Google dokumentuma szerint a cég egy „peer-reviewed, kontextus-alapú vízkockázati keretrendszert” használ, hogy értékelje az új helyszínek vízgyűjtő területének kockázatát, és ennek alapján döntsön arról, hogy használjon-e édesvízforrást.

Míg India rendelkezik kifejezett szabályozásokkal az adatvédelemre és adatközpont-fejlesztésre, övezeti szabályozásra, energiahasználatra vonatkozóan, a „vízhasználat nem szerepel hangsúlyosan ezekben a szabályozásokban, és jelentős vakfoltot jelent, ami nagy kockázatot jelent a központok hosszú távú működésére” - mondta Sahana Goswami, a WRI India vízkutató szervezet képviselője. Az S&P Global tanulmánya szerint az elkövetkező évtizedben az indiai adatközpontok 60-80 százaléka szembesülhet vízhiánnyal a korlátozott erőforrások miatt. Ez pedig kihatással lehet más iparágakra is. "Képzeljük el, hogy a nyári csúcsidőben leállnak az adatközpontok a hűtéshez szükséges víz hiánya miatt. Ez hogyan érintené a banki szolgáltatásokat, a felhőalapú kórházi rendszereket, a tömegközlekedést és más szolgáltatásokat?” - kérdezi Goswami.


A szakértők szerint a cégeknek több innovációra van szükségük, és érdemes lenne szennyvizet, ipari és háztartási újrahasznosított vizet használni ahelyett, hogy a korlátozott készletért versenyeznek. "Indiában már vannak példák ilyen innovációra az adatközpontok terén Navi Mumbaiban. Emellett az energia- és textilipar is élen jár a helyi hatóságokkal és vízügyi szolgáltatókkal való együttműködésben” - mondta Goswami.

Praveen Ramamurthy, a Bengaluru-i Indian Institute of Science vízújrahasznosítási szakértője egyetért. "A hűtéshez kötelezővé kell tenni az ivásra alkalmatlan, vagy kezelt víz használatát” - mondta, hozzátéve, hogy Indiának "alacsony felhasználású vízgyűjtő területeket” kell kiválasztania az új projektekhez. Támogatja a nulla-vízfelhasználású hűtési technológiák alkalmazását, amelyek világszerte fejlődnek, de „Indiában és a régi létesítményekben egyenlőtlenül vannak telepítve”.

A víz mellett a másik jelentős aggály az energiafogyasztás. Az IEA adatai szerint az indiai adatközpontok elektromosenergia-fogyasztása a teljes országos igény 0,5-1 százalékáról 1-2 százalékra nőhet. "Ez növelheti a fosszilis energiahordozó-alapú energiafelhasználást, mert jelenleg nincs szabályozás, amely kényszerítené az adatközpontokat a megújuló energia használatára” - mondja Vibhuti Garg. Bár sok indiai adatközpont szerződést kötött megújuló energiaforrásokat biztosító cégekkel a karbonlábnyom csökkentése érdekében, a „tiszta energia kötelező alkalmazása” formálisan fenntarthatóbbá tenné a növekedést, teszi hozzá. Delhi politikai vezetésének finom egyensúlyt kell találnia, miközben felpörgeti futurisztikus digitális ambícióit, és egyúttal minimalizálja a környezeti károkat. "Végső soron biztosítanunk kell, hogy egy jót ne áldozzunk fel egy másikért” - mondja Garg.