SG.hu
Gyártási nagyhatalom akar lenni India, mégsem ad vízumot a kínaiaknak
Modi gyártási nagyhatalom létrehozására irányuló törekvései ellentétben állnak a diplomáciai kapcsolatok elmérgesedésével.
Kínai mérnökök és technikusok ezrei küzdenek az indiai vízumok megszerzéséért, ami rávilágít a folyamat szűk keresztmetszetére és potenciális akadályra India azon törekvésében, hogy a kínaiaknál is nagyobb gyártóországgá váljon. "Az elektronikai ipar fejlődése szempontjából kritikus fontosságú készségek áramlása megállt" - mondta Pankaj Mohindroo, az India Cellular & Electronics Association (ICEA) elnöke. Elmondása szerint az elmúlt két-három évben több ezer kínai állampolgár üzleti és munkavállalási vízumkérelmét utasították el, sokan mások pedig "az elutasítástól való félelem" miatt be sem adtak kérelmet.
India 2020-ban vezette be Ázsia legszigorúbb üzleti korlátozásait a kínai vállalkozásokra vonatkozóan, a Covid-19 járvány és a Himalájában történt halálos határ menti összecsapások hátterében, amelyekben legalább 24 indiai és kínai katona vesztette életét. Az országnak sikerült magához vonzania néhány multinacionális vállalatot az olyan ágazatokban, mint az elektronika, amelyek Kínától távolabbra kívánják diverzifikálni ellátási láncukat és értékesítésüket, köztük az Apple-t és beszállítóját, a Foxconnt, amelyek Dél-Indiában építik ki gyártási kapacitásukat. Az indiai székhelyű globális gyártók sok esetben kínai mérnökökre és technikusokra támaszkodnak, hogy segítsenek nekik üzemek telepítésében vagy működtetésében, de a cégek az indiai kormány Pekinggel szembeni elutasító politikája miatt nem tudják őket az országba telepíteni.
"A jelenlegi folyamat fájdalmas, bizonytalanságot okoz, és hátráltatja a méretnövelésre és a hozzáadott érték növelésére irányuló törekvéseinket" - mondta Mohindroo. "Még azok a kínai állampolgárok is, akik évek óta az Egyesült Államokban dolgoznak ezeknél a vállalatoknál, kihívásokkal, többnyire elutasításokkal küzdenek" - mondta. "Ez nem csak a kínai vállalatoknak árt, hanem elsősorban az amerikai, brit, tajvani, japán és indiai vállalatoknak is, amelyek Indiában építenek ki kapacitásokat." Mohindroo elmondása szerint az ICEA az "automatikus" kormányzati jóváhagyást szorgalmazza azon vállalatok számára, amelyekben a kínai befektetők legfeljebb 49 százalékos részesedéssel rendelkeznek.
Narendra Modi a hatalomban töltött egy évtizede alatt a "Make in India" elnevezésű, munkahelyteremtésre és az export ösztönzésére irányuló gyártási kampányt támogatta. Ez a törekvés egybeesett azzal, hogy a globális vállalatok Kínát helyettesítő alternatív gyárakat keresnek olyan országokban, mint India és Vietnam. Az indiai ipar és kormánytisztviselők szerint azonban a közvetlen kínai külföldi befektetések és a kínai állampolgárok számára kiadott vízumok indiai ellenőrzése egyes esetekben lelassította ezt az elmozdulást. Az elektromos járműveket gyártó BYD és az Apple beszállítója, a Luxshare azon szárazföldi kínai vállalatok közé tartozik, amelyeknek nem sikerült engedélyt szerezniük arra, hogy a szubkontinensen terjeszkedjenek.
A Modi-kormányzat négy évvel ezelőtt bevezetett egy "Press Note No 3" (3. számú sajtójegyzet) elnevezésű rendeletet, amely a központi kormány jóváhagyását írja elő az olyan országokba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetésekhez, amelyekkel India közös szárazföldi határon fekszik. Újdelhi akkor azt mondta, hogy a szabály célja "az indiai vállalatok opportunista felvásárlásainak megfékezése". Bár az intézkedés nem tett konkrét utalást Kínára, Indiában széles körben úgy tekintik, hogy elsősorban a kínai vállalatokat célozza.
Kína 2023-24-ben megelőzte az USA-t India legnagyobb kereskedelmi partnereként, de a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok továbbra is jegesek a megoldatlan határvita miatt. Némi javulás van, mivel India a kormányprogram részeként a stratégiai iparágakba, köztük a technológiai és elektronikai iparágakba történő beruházásokat próbálja ösztönözni, ennek kapcsán a gyártással kapcsolatos vízumokat gyorsítottan adják ki. Egy indiai kormánytisztviselő szerint az ilyen vízumokkal kapcsolatos elmaradások "lecsökkentek, vagy már majdnem megszűntek". "Tisztában vagyunk azzal, hogy Kína a világ gyára" - mondta a névtelenségét megőrizni kívánó tisztviselő. Egyes kínai vállalatok vegyesvállalatok létrehozásával fokozták jelenlétüket Indiában. A SAIC Motor például márciusban 1,5 milliárd dollár értékű együttműködést jelentett be a JSW acélgyártóval, hogy MG márkájú elektromos autókat építsenek és értékesítsenek a világ harmadik legnagyobb autópiacán.
Kínai mérnökök és technikusok ezrei küzdenek az indiai vízumok megszerzéséért, ami rávilágít a folyamat szűk keresztmetszetére és potenciális akadályra India azon törekvésében, hogy a kínaiaknál is nagyobb gyártóországgá váljon. "Az elektronikai ipar fejlődése szempontjából kritikus fontosságú készségek áramlása megállt" - mondta Pankaj Mohindroo, az India Cellular & Electronics Association (ICEA) elnöke. Elmondása szerint az elmúlt két-három évben több ezer kínai állampolgár üzleti és munkavállalási vízumkérelmét utasították el, sokan mások pedig "az elutasítástól való félelem" miatt be sem adtak kérelmet.
India 2020-ban vezette be Ázsia legszigorúbb üzleti korlátozásait a kínai vállalkozásokra vonatkozóan, a Covid-19 járvány és a Himalájában történt halálos határ menti összecsapások hátterében, amelyekben legalább 24 indiai és kínai katona vesztette életét. Az országnak sikerült magához vonzania néhány multinacionális vállalatot az olyan ágazatokban, mint az elektronika, amelyek Kínától távolabbra kívánják diverzifikálni ellátási láncukat és értékesítésüket, köztük az Apple-t és beszállítóját, a Foxconnt, amelyek Dél-Indiában építik ki gyártási kapacitásukat. Az indiai székhelyű globális gyártók sok esetben kínai mérnökökre és technikusokra támaszkodnak, hogy segítsenek nekik üzemek telepítésében vagy működtetésében, de a cégek az indiai kormány Pekinggel szembeni elutasító politikája miatt nem tudják őket az országba telepíteni.
"A jelenlegi folyamat fájdalmas, bizonytalanságot okoz, és hátráltatja a méretnövelésre és a hozzáadott érték növelésére irányuló törekvéseinket" - mondta Mohindroo. "Még azok a kínai állampolgárok is, akik évek óta az Egyesült Államokban dolgoznak ezeknél a vállalatoknál, kihívásokkal, többnyire elutasításokkal küzdenek" - mondta. "Ez nem csak a kínai vállalatoknak árt, hanem elsősorban az amerikai, brit, tajvani, japán és indiai vállalatoknak is, amelyek Indiában építenek ki kapacitásokat." Mohindroo elmondása szerint az ICEA az "automatikus" kormányzati jóváhagyást szorgalmazza azon vállalatok számára, amelyekben a kínai befektetők legfeljebb 49 százalékos részesedéssel rendelkeznek.
Narendra Modi a hatalomban töltött egy évtizede alatt a "Make in India" elnevezésű, munkahelyteremtésre és az export ösztönzésére irányuló gyártási kampányt támogatta. Ez a törekvés egybeesett azzal, hogy a globális vállalatok Kínát helyettesítő alternatív gyárakat keresnek olyan országokban, mint India és Vietnam. Az indiai ipar és kormánytisztviselők szerint azonban a közvetlen kínai külföldi befektetések és a kínai állampolgárok számára kiadott vízumok indiai ellenőrzése egyes esetekben lelassította ezt az elmozdulást. Az elektromos járműveket gyártó BYD és az Apple beszállítója, a Luxshare azon szárazföldi kínai vállalatok közé tartozik, amelyeknek nem sikerült engedélyt szerezniük arra, hogy a szubkontinensen terjeszkedjenek.
A Modi-kormányzat négy évvel ezelőtt bevezetett egy "Press Note No 3" (3. számú sajtójegyzet) elnevezésű rendeletet, amely a központi kormány jóváhagyását írja elő az olyan országokba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetésekhez, amelyekkel India közös szárazföldi határon fekszik. Újdelhi akkor azt mondta, hogy a szabály célja "az indiai vállalatok opportunista felvásárlásainak megfékezése". Bár az intézkedés nem tett konkrét utalást Kínára, Indiában széles körben úgy tekintik, hogy elsősorban a kínai vállalatokat célozza.
Kína 2023-24-ben megelőzte az USA-t India legnagyobb kereskedelmi partnereként, de a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok továbbra is jegesek a megoldatlan határvita miatt. Némi javulás van, mivel India a kormányprogram részeként a stratégiai iparágakba, köztük a technológiai és elektronikai iparágakba történő beruházásokat próbálja ösztönözni, ennek kapcsán a gyártással kapcsolatos vízumokat gyorsítottan adják ki. Egy indiai kormánytisztviselő szerint az ilyen vízumokkal kapcsolatos elmaradások "lecsökkentek, vagy már majdnem megszűntek". "Tisztában vagyunk azzal, hogy Kína a világ gyára" - mondta a névtelenségét megőrizni kívánó tisztviselő. Egyes kínai vállalatok vegyesvállalatok létrehozásával fokozták jelenlétüket Indiában. A SAIC Motor például márciusban 1,5 milliárd dollár értékű együttműködést jelentett be a JSW acélgyártóval, hogy MG márkájú elektromos autókat építsenek és értékesítsenek a világ harmadik legnagyobb autópiacán.