SG.hu
India a mesterséges intelligencia legnagyobb kísérleti terepévé vált
Az amerikai cégek egyre több felhasználót szereznek, és hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek.
Sam Altman optimistán tekint Indiára. A ChatGPT mögött álló OpenAI társalapítója szerint az ország mesterséges intelligencia ipara "világszerte páratlan”. India már most az OpenAI második legnagyobb piaca a felhasználók számát tekintve, és hamarosan a legnagyobb is lehet. Augusztusban az OpenAI piacra dobta chatbotja az indiai felhasználók számára testreszabott, olcsóbb változatát. A cég még ebben az évben irodát tervez nyitni Újdelhiben. Altman maga is Indiába látogat a hónap végén, és az utazást valószínűleg arra fogja felhasználni, hogy bejelentse egy hatalmas adatközpont megnyitásának tervét.
Más technológiai cégek ugyanilyan lelkesek. Januárban a Microsoft ígéretet tett arra, hogy a következő néhány évben 3 milliárd dollárt költ az indiai mesterséges intelligencia infrastruktúrájának bővítésére. Augusztusban a Google és a Meta is bejelentette, hogy partnerségre lép a Reliance Industries-szel, India leggazdagabb embere, Mukesh Ambani által vezetett konglomerátummal, hogy adatközpontokat építsenek és előmozdítsák a mesterséges intelligencia használatát az indiai vállalkozásokban.
Júliusban a Perplexity - egy startup, amely reméli, hogy megingathatja a Google dominanciáját a keresés terén - a legmerészebb lépést tette: megállapodást kötött az indiai legnagyobb távközlési cégek egyikével, a Bharti Airtellel, hogy egy évig ingyenesen biztosít számukra mesterséges intelligencia szolgáltatást (amelynek ára általában 240 dollár évente) az Airtel mind a 360 millió ügyfelének. A Sensor Tower piackutató cég szerint a Perplexity letöltései Indiában az Airtel-lel kötött megállapodás után havonta közel 800%-kal emelkedtek, míg a ChatGPT és a Gemini esetében a növekedés 39%, illetve 6% volt.
Az indiaiak számára ez a verseny rendkívül alacsony költségű, csúcstechnológiás MI-eszközöket ígér. Az MI-cégek számára a haszon nem annyira a bevételekben, mint inkább a hatókörben rejlik: a lehetőségben, hogy több száz millió felhasználót és az általuk létrehozott hatalmas adatmennyiséget magukhoz kössék. Az indiai lehetőségek elképesztőek. Az országban körülbelül 900 millió internetfelhasználó van, csak Kína előzi meg. De Kínával ellentétben India nyitott az amerikai technológiai cégek számára. A Google Androidja az ország okostelefonjainak több mint 90%-át működteti. A Meta tulajdonában lévő WhatsApp több mint 500 millió aktív felhasználóval rendelkezik. India e-kereskedelmi szektorát amerikai óriások uralják: a Walmart tulajdonában lévő Flipkart és az Amazon.
Azok az amerikai cégek, amelyek már több millió felhasználóval rendelkeznek olyan termékek terén, mint a keresés, a vásárlás vagy az üzenetküldés, nagy előnnyel rendelkeznek az MI-szolgáltatások elterjedésének ösztönzésében. Venugopal Garre, a Bernstein kutatócég munkatársa szerint az Indiában jól teljesítő technológiai cégek olyan sebességgel és méretben tudnak új felhasználókat szerezni, amellyel kevés más piac tud versenyezni.
Ennek ellenére a hatalmas felhasználói bázisból profitot kihozni egyáltalán nem lesz egyszerű feladat. A legtöbb technológiai cég Indiában kevesebbet számol fel, mint máshol. Például a Netflix videostreaming szolgáltatás Indiában havi 1,69 dollárba kerül, míg Amerikában 7,99 dollárba. Az alacsony határköltségű felhőszolgáltatások esetében ez nem jelent nagy áldozatot. Az MI-lekérdezések futtatása azonban drága. Egy tipikus felhasználók feldolgozási költségei jelenleg körülbelül 0,07 dollár/millió „token” (az MI-modellek által feldolgozott adategységek) körül mozognak, és egy egyetlen lekérdezésre adott válasz több száz vagy ezer tokenbe is kerülhet. Ez a költség ugyanannyi, függetlenül attól, hogy a felhasználó Bangalore-ban vagy Los Angelesben tartózkodik.
Dmitry Shevelenko, a Perplexity üzleti igazgatója elismeri, hogy a szolgáltatás egy évig történő ingyenes biztosítása költséges, de szerinte a vállalatnak van ideje „bizonyítani” és a felhasználókat fizető ügyfelekké alakítani. Megjegyzi, hogy India az egyik legmagasabb elkötelezettséget mutatja azok közül az országok közül, ahol a Perplexity próbaverziókat futtatott. Shevelenko előrejelzése szerint öt éven belül India „vonzó előfizetési piac” lesz. Ez még a jövő zenéje. Bár India hatalmas felhasználói bázissal rendelkezik, fizető ügyfelei száma csekély, ahogyan azt sok más cég is tapasztalta.
Szerencsére nem csak az előfizetők jelentik a vonzerőt. India internetes felhasználói bázisa hatalmas, sokszínű és kaotikus. Sok különböző nyelvcsoportból származó embert foglal magában, és a nagyon gazdagokat keveri össze a rendkívül szegényekkel. Egy vezető MI-modellgyártó vállalat egyik vezetője úgy írja le az országot, mint ideális „tesztpályát” új termékek számára, valamint a használat nagyságrendjének megfigyelésére. A cégek máris észrevették, hogy az indiai felhasználók inkább beszélnek az MI-modellekhez, mint hogy begépeljék a kérdéseiket - talán azért, mert sok indiai internetfelhasználó nem tud írni-olvasni.
Az MI-cégek többsége már átkutatta az összes nagy nyilvános adatkészletet olyan információk után, amelyekkel javíthatják a modelleiket. Így az indiai felhasználók értékes új forrásként szolgálnak az adatok feldolgozásához. Az ország egy robusztus digitális gerinchálózatot épített ki, az úgynevezett „India Stack”-et, amely összefogja az állami szolgáltatásokat, mint például a biometrikus azonosítási rendszert és a digitális fizetési rendszert. Ez az infrastruktúra több száz millió embert hozott online, akik korábban nem férhettek hozzá számos internetes szolgáltatáshoz. Kérdéseik értékes és újszerű valós adatokat szolgáltatnak, amelyek segítenek a modellek finomításában.
India szabályozási rendszere segít ebben. Konark Bhandari, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa megjegyzi, hogy a szabályok nem korlátozzák a vállalatokat az adatok határokon átnyúló továbbításában. Hozzáteszi, hogy „nincs semmi a törvényekben”, ami megakadályozná, hogy az Indiában gyűjtött adatokat külföldi modellek képzésére használják fel. Mivel más friss adatforrások kimerülnek, az indiai potenciális adatáradat olyan érték, amelyet kevés MI-vállalat tud figyelmen kívül hagyni.
Az indiai fogyasztók többnyire örömmel fogadják a külföldi MI-cégek érkezését. Néhányan azonban aggódnak a hatása miatt az ország nagy IT-szolgáltató cégeire. Sokan félnek az amerikai platformoktól való hosszú távú függőségtől. Ez az aggodalom csak tovább nőtt, mióta Donald Trump elnök magas vámokat vetett ki Indiára. Garre azzal érvel, hogy az amerikai cégek, amelyek több pénzzel és erősebb infrastruktúrával rendelkeznek, „megölhetik India kilátásait” az MI területén, mivel visszatartják a befektetéseket a helyi startupokba. Ez, figyelmeztet, visszhangozhatja a korábbi gyors technológiai innovációk időszakát, amikor az indiai cégek többnyire perifériás szolgáltatások felállításával elégedtek meg, míg amerikai társaik a központi platformokat építették ki. Bár az országnak az egyik legnagyobb fejlesztői populációja van, az MI-kutatók száma alacsony.
Altman optimistább képet fest. Szerinte India „az MI-forradalom egyik vezetője” lehet. A kérdés az, hogy milyen vezető lesz: olyan, amely hatalmas felhasználói bázisával dominál, vagy olyan, amely saját technológiát hoz létre?
Sam Altman optimistán tekint Indiára. A ChatGPT mögött álló OpenAI társalapítója szerint az ország mesterséges intelligencia ipara "világszerte páratlan”. India már most az OpenAI második legnagyobb piaca a felhasználók számát tekintve, és hamarosan a legnagyobb is lehet. Augusztusban az OpenAI piacra dobta chatbotja az indiai felhasználók számára testreszabott, olcsóbb változatát. A cég még ebben az évben irodát tervez nyitni Újdelhiben. Altman maga is Indiába látogat a hónap végén, és az utazást valószínűleg arra fogja felhasználni, hogy bejelentse egy hatalmas adatközpont megnyitásának tervét.
Más technológiai cégek ugyanilyan lelkesek. Januárban a Microsoft ígéretet tett arra, hogy a következő néhány évben 3 milliárd dollárt költ az indiai mesterséges intelligencia infrastruktúrájának bővítésére. Augusztusban a Google és a Meta is bejelentette, hogy partnerségre lép a Reliance Industries-szel, India leggazdagabb embere, Mukesh Ambani által vezetett konglomerátummal, hogy adatközpontokat építsenek és előmozdítsák a mesterséges intelligencia használatát az indiai vállalkozásokban.
Júliusban a Perplexity - egy startup, amely reméli, hogy megingathatja a Google dominanciáját a keresés terén - a legmerészebb lépést tette: megállapodást kötött az indiai legnagyobb távközlési cégek egyikével, a Bharti Airtellel, hogy egy évig ingyenesen biztosít számukra mesterséges intelligencia szolgáltatást (amelynek ára általában 240 dollár évente) az Airtel mind a 360 millió ügyfelének. A Sensor Tower piackutató cég szerint a Perplexity letöltései Indiában az Airtel-lel kötött megállapodás után havonta közel 800%-kal emelkedtek, míg a ChatGPT és a Gemini esetében a növekedés 39%, illetve 6% volt.
Az indiaiak számára ez a verseny rendkívül alacsony költségű, csúcstechnológiás MI-eszközöket ígér. Az MI-cégek számára a haszon nem annyira a bevételekben, mint inkább a hatókörben rejlik: a lehetőségben, hogy több száz millió felhasználót és az általuk létrehozott hatalmas adatmennyiséget magukhoz kössék. Az indiai lehetőségek elképesztőek. Az országban körülbelül 900 millió internetfelhasználó van, csak Kína előzi meg. De Kínával ellentétben India nyitott az amerikai technológiai cégek számára. A Google Androidja az ország okostelefonjainak több mint 90%-át működteti. A Meta tulajdonában lévő WhatsApp több mint 500 millió aktív felhasználóval rendelkezik. India e-kereskedelmi szektorát amerikai óriások uralják: a Walmart tulajdonában lévő Flipkart és az Amazon.
Azok az amerikai cégek, amelyek már több millió felhasználóval rendelkeznek olyan termékek terén, mint a keresés, a vásárlás vagy az üzenetküldés, nagy előnnyel rendelkeznek az MI-szolgáltatások elterjedésének ösztönzésében. Venugopal Garre, a Bernstein kutatócég munkatársa szerint az Indiában jól teljesítő technológiai cégek olyan sebességgel és méretben tudnak új felhasználókat szerezni, amellyel kevés más piac tud versenyezni.
Ennek ellenére a hatalmas felhasználói bázisból profitot kihozni egyáltalán nem lesz egyszerű feladat. A legtöbb technológiai cég Indiában kevesebbet számol fel, mint máshol. Például a Netflix videostreaming szolgáltatás Indiában havi 1,69 dollárba kerül, míg Amerikában 7,99 dollárba. Az alacsony határköltségű felhőszolgáltatások esetében ez nem jelent nagy áldozatot. Az MI-lekérdezések futtatása azonban drága. Egy tipikus felhasználók feldolgozási költségei jelenleg körülbelül 0,07 dollár/millió „token” (az MI-modellek által feldolgozott adategységek) körül mozognak, és egy egyetlen lekérdezésre adott válasz több száz vagy ezer tokenbe is kerülhet. Ez a költség ugyanannyi, függetlenül attól, hogy a felhasználó Bangalore-ban vagy Los Angelesben tartózkodik.
Dmitry Shevelenko, a Perplexity üzleti igazgatója elismeri, hogy a szolgáltatás egy évig történő ingyenes biztosítása költséges, de szerinte a vállalatnak van ideje „bizonyítani” és a felhasználókat fizető ügyfelekké alakítani. Megjegyzi, hogy India az egyik legmagasabb elkötelezettséget mutatja azok közül az országok közül, ahol a Perplexity próbaverziókat futtatott. Shevelenko előrejelzése szerint öt éven belül India „vonzó előfizetési piac” lesz. Ez még a jövő zenéje. Bár India hatalmas felhasználói bázissal rendelkezik, fizető ügyfelei száma csekély, ahogyan azt sok más cég is tapasztalta.
Szerencsére nem csak az előfizetők jelentik a vonzerőt. India internetes felhasználói bázisa hatalmas, sokszínű és kaotikus. Sok különböző nyelvcsoportból származó embert foglal magában, és a nagyon gazdagokat keveri össze a rendkívül szegényekkel. Egy vezető MI-modellgyártó vállalat egyik vezetője úgy írja le az országot, mint ideális „tesztpályát” új termékek számára, valamint a használat nagyságrendjének megfigyelésére. A cégek máris észrevették, hogy az indiai felhasználók inkább beszélnek az MI-modellekhez, mint hogy begépeljék a kérdéseiket - talán azért, mert sok indiai internetfelhasználó nem tud írni-olvasni.
Az MI-cégek többsége már átkutatta az összes nagy nyilvános adatkészletet olyan információk után, amelyekkel javíthatják a modelleiket. Így az indiai felhasználók értékes új forrásként szolgálnak az adatok feldolgozásához. Az ország egy robusztus digitális gerinchálózatot épített ki, az úgynevezett „India Stack”-et, amely összefogja az állami szolgáltatásokat, mint például a biometrikus azonosítási rendszert és a digitális fizetési rendszert. Ez az infrastruktúra több száz millió embert hozott online, akik korábban nem férhettek hozzá számos internetes szolgáltatáshoz. Kérdéseik értékes és újszerű valós adatokat szolgáltatnak, amelyek segítenek a modellek finomításában.
India szabályozási rendszere segít ebben. Konark Bhandari, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa megjegyzi, hogy a szabályok nem korlátozzák a vállalatokat az adatok határokon átnyúló továbbításában. Hozzáteszi, hogy „nincs semmi a törvényekben”, ami megakadályozná, hogy az Indiában gyűjtött adatokat külföldi modellek képzésére használják fel. Mivel más friss adatforrások kimerülnek, az indiai potenciális adatáradat olyan érték, amelyet kevés MI-vállalat tud figyelmen kívül hagyni.
Az indiai fogyasztók többnyire örömmel fogadják a külföldi MI-cégek érkezését. Néhányan azonban aggódnak a hatása miatt az ország nagy IT-szolgáltató cégeire. Sokan félnek az amerikai platformoktól való hosszú távú függőségtől. Ez az aggodalom csak tovább nőtt, mióta Donald Trump elnök magas vámokat vetett ki Indiára. Garre azzal érvel, hogy az amerikai cégek, amelyek több pénzzel és erősebb infrastruktúrával rendelkeznek, „megölhetik India kilátásait” az MI területén, mivel visszatartják a befektetéseket a helyi startupokba. Ez, figyelmeztet, visszhangozhatja a korábbi gyors technológiai innovációk időszakát, amikor az indiai cégek többnyire perifériás szolgáltatások felállításával elégedtek meg, míg amerikai társaik a központi platformokat építették ki. Bár az országnak az egyik legnagyobb fejlesztői populációja van, az MI-kutatók száma alacsony.
Altman optimistább képet fest. Szerinte India „az MI-forradalom egyik vezetője” lehet. A kérdés az, hogy milyen vezető lesz: olyan, amely hatalmas felhasználói bázisával dominál, vagy olyan, amely saját technológiát hoz létre?