Berta Sándor

A harci drónok háttértámogatása fontosabb, mint a képességeik

A felfegyverzett vagy felderítést végző robotrepülőgépek önmagukban semmit sem érnének.

A berlini The Kill Cloud konferencián amerikai szakértők beszéltek az elsősorban az Amerikai Egyesült Államok által indított drónháború részleteiről. Lisa Ling és Cian Westmoreland elmondták, hogy a 4,5 kilométeres magasságból Hellfire rakétákat indító General Atomics MQ-1 Predator és MQ-9 Reaper robotrepülőgépek nem lehetnének ennyire sikeresek a mögöttük lévő masszív kommunikációs és adattároló hálózat nélkül. A hálózatot a pilóta nélküli légi járművek mellett szenzorok, fegyverplatformok, globálisan megosztott eszközök, szoftverek, műholdak, kábelek, rádió- és digitális kommunikációs kapcsolatok alkotják. A rendszert naponta világszerte több ezer ember használja, üzemelteti és tartja karban.

Ling korábban őrmesterként szolgált az Amerikai Egyesült Államok Légierejének Drónmegfigyelő Programjában és rámutatott, hogy a felhőkörnyezeten alapuló megoldások immár elemzésekre, célzott csapásokra és az ölésre is alkalmazhatók. Ez a "háború kegyetlen üzlete". A programban dolgozók gyakorlatilag megfulladnak az adatokban, ezért is építette ki a Pentagon a Defense Intelligence Information Enterprise - DI2E nevű vállalkozást, amely hihetetlen mennyiségű információt szerez meg, elemez ki, majd a tapasztalatokat részben megosztja a szövetségesekkel.

Az igazi központot a Distributed Common Ground System (DCGS) jelenti. A robotrepülőgépek gyakorlatilag önmagukban semmit sem érnének, ha nem állnának kapcsolatban a hálózattal. A pusztításhoz az internet, a Google vagy a Google Térképen keresztül végzett keresések is hozzájárulnak, hiszen elmosódik a határ a katonai és a polgári felhasználás, illetve az állami katonai és a polgári online cégek között.

Westmoreland - az Amerikai Egyesült Államok Légierejének egykori kommunikációs technikusa - hozzátette, hogy a pilóta nélküli légi járművekre nem elszigetelten kell gondolni, hanem egy globális hatótávolsággal rendelkező infrastruktúrahálózat részeként. A férfi 2009-ben Afganisztánban segített a drónbevetésekhez szükséges globális kommunikációs struktúra létrehozásában. A hálózat képeket, titkosított hanganyagokat, célinformációkat és radarfelvételeket továbbít egy műhold segítségével a Katarban lévő műveleti központnak azért, hogy támogassa az egységeket az ellenség hatékonyabb leküzdésében.


A rendszerben fontos szerepet játszik reléállomásként a ramsteini támaszpont. Amennyiben tévedésből elpusztítanak valakit, akkor mindig az a védekezés, hogy a résztvevők a korrekt eljárást követték. Westmoreland elismerte, hogy közvetve több mint 200 emberi élet kioltásában vett részt.

A megalkotott hálózat komoly továbbfejlesztésen esett át, a projektben 2019-ben részt vett az Amerikai Egyesült Államok Légiereje és Űrparancsnoksága mellett számos cég, köztük a SpaceX is. Az egyik gyakorlaton egy AC-130 Gunship összeköttetésben állt Elon Musk Starlink műholdas internetrendszerével és így biztosította egy F-35-ös és egy F-22-es vadászrepülőgép biztonságos kommunikációját. 2020 augusztusában pedig szintén a Starlinket használták a különböző felszíni és légi egységek koordinálására az arizonai Yumában és az Andrews támaszponton. Már ekkor alkalmaztak 5G-adótornyokat és a Ghost Robotics vállalat egyik robotkutyáját, amely a fedélzeti fegyvereivel több mint 1200 méterre tudott lőni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #4
    "A hibalehetőség meg mindenhol megvan. A fejlettebb rendszereknél mindig kevesebb, mint a hagyományosaknál."

    A problema ott van, hogy az amerikaiaknal rendszerszinten benne van a felelosseg atharitasa, igy sokkal konnyebb tevedni es teljes mertekben kovetkezmeny mentes ha vegul teved valaki. Igazabol a kovetkezmenyek visszahozasa visszahozna a felelosseget is, tehat a rendszernek auditalhatonak kellene lennie, nevesitheto donteshozokkal es rendszeres szenatusi ellenorzessel (az, hogy ha kell az ENSZ is ellenorizhessen lenne az idealis).

    Plusz ott van a felelosseg kerdese, tehat ha az USA szeretne humanusabbnak tunni az oroszoknal, akkor minden katonai dontes eseten a tuzparancsot meghozonak vallalnia kell a jogi felelosseget a donteseert. Jelenleg az otthoni rendorsegukhoz hasonloan immunitasa van az amerikai katonaknak, meg akkor is ha artatlan amerikai allampolgart olnek meg. Kulfoldiek eseten pedig semmilyen nepirtasert nem vonjak oket felelossegre. Azt ertem, hogy az orosz parancsnokokat sem, de oket legalabb lehet nevesiteni, mig az USA-ban a dronok eseten meg a felelos nevet sem lehet megtalalni, mivel eleve igy epitettek ki a rendszert.

    Es tenyleg nincs felelos, mert a megosztott munka miatt mindenki csak egy lepest vegez el es a dontest igazabol a folyamatiranyito szoftver hozza meg, a katonak csak butan vegrehajtjak amit az kidob es a folyamat soran senki nem erzi azt, hogy o ott egy tenyleges dontest hozott meg. (egy ember csak a kepeket elemzi, egy csak a lehetseges celpontokat jeloli be, egy masik csak elfogadja a teruletileg kiosztott tamadasi listat, megint masik csak vegrehajtja, osszessegeben pedig tobbnyire artatlanokat oltek meg)
  • Munkas #3
    Szerintem a háttértámogatás kb. annyira fontos, mint bármelyik másik harci repülőnél. Vagy még annyira sem. Talán a II. világháborúban volt utoljára olyan, hogy úgy szálltak fel repülők, hogy majd találnak valami célpontot aztán megszórják, de már ott sem volt jellemző.
    Annyi a fejlődés, hogy tele van redundanciával a rendszer (rádió, starlink, comsat stb.) és online működik. Még a Bayraktart is tudnák (lehet, hogy meg is teszik) a török operátorok vezetni Ukrajna fölött műholdas kapcsolaton keresztül.
    Ha meg kiesik valami, akkor szvsz a drónok a legérzéketlenebbek rá. Nyilván romlik a hatékonysága, de egy drón elég sokáig a terepen tud maradni, és több szenzor van raja, amit az irányítói azért önmagában is tudnak elemezni, míg mondjuk egy F-35-nek nincs igazán ideje és lehetősége, hogy célt keressen magának, ha kilövöik felőle a műholdat, mivel egy humán pilóta lehetőségei elég korlátozottak.
    A hibalehetőség meg mindenhol megvan. A fejlettebb rendszereknél mindig kevesebb, mint a hagyományosaknál. Általában igaz, hogy jobb a mesterséges intelligencia, mint a természetes hülyeség.
    Pl. az USA utóbbi háborúiban, mindig azon volt a főszerep, hogy ha mondjuk lőttek a katonákra, azok megjelölték a célt és pikk-pakk ott volt a pontos légicsapás, ami ezeken az összetett rendszereken alapult. Az oroszok meg most úgy csinálják ugyanezt, hogy a tömeggyilkos hajlamú parancsnok, főként a saját tudására hagyatkozva, a feltételezett irányba katyusákból kilövet 200 rakétát, hátha bejön. Csak az értelmelen pusztítás, meg taktikailag sem túl jó megoldás. Ezért is nem bírnak az ukránokkal, mert se a tüzérség se a légierő nem képes pontosan csapást mérni, így nem tudják hatékonyan támogatni egymást.
    Utoljára szerkesztette: Munkas, 2022.04.06. 00:04:33
  • Sir Cryalot #2
    Utóbbi időben kimutatták a juppik a foguk fehérjét, coinkaszinó most meg ez, tök olyan mintha ezek stressz és adrenalinfüggők lennének remélem becsúszik egy két félresikerült bázisugrás :Đ
  • kvp #1
    Ezek nagyon hatekony, ugyanakkor nagyon serulekeny rendszerek. Ha minden mukodik, akkor van egy teljes bolygot felolelo katonai rendszer, ha pedig barmi meghibasodik, akkor marad a draga es hasznalhatatlan felszereles es a katona ott all egy szal kezifegyverrel a kezeben es azt se tudja merre kellene mennie.

    Arrol nem beszelve, hogy rendszer szinten van beepitve a hibazas lehetosege, tehat teljesen szabalyosan, minden eljarast kovetve kovetnek el haborus bunnek szamito cselekmenyeket es ilyenkor a rendszer csak arra jo, hogy tovabb tolja a felelosseget.

    Ehhez kepest egy standalone rendszer sokkal hatekonyabb, egyszerubb es olcsobb. A felelosseg pedig mindig a katonae aki iranyitja. Az ilyen rendszerekbol ad-hoc szervezodo halozatok pedig kepesek a fejlett, de a cikkben leirt modon merev katonai rendszerek lekuzdesere.

    Valoban redundans, flexibilis, globalis rendszert pedig eddig nem epitettek, leginkabb azert, mert konnyen veszhet el benne a fegyverhasznalati jog kezelese. Magyaran egy ido utan megeshet, hogy minden ponton kikerul az ember a rendszerbol es onnantol fogva egy automatikus rendszer dontesein mulik, hogy ki az ellenseg es ki nem az, ettol pedig meg a politikusok is felnek.

    ps: A cikkben szereplo volt katonanak azert feltennem a kerdest, hogy hany embert olt meg tevedesbol es mit gondol ez jo vagy rossz dolog? (az a valasz, hogy nem tudja, az azt jelenti, hogy lehet mind artatlan volt)