Berta Sándor
Akár nagy forgalomban is önállóan repülhetnek a drónok
Kutatók autonóm repülést lehetővé tévő új funkciókat fejlesztettek ki.
A Német Repülési és Űrhajózási Központ (DLR) szakemberei a City-ATM nevű projekt utolsó szakaszában olyan közlekedési szituációkat vizsgáltak meg, amelyeknél számos különböző módon felszerelt pilóta nélküli légi jármű közösen és zökkenőmentesen volt üzemeltethető egy légtérben.
Dr. Alexander Kuenz, a DLR Repülésirányítási Intézetének munkatársa elmondta, hogy a drónokat általában a földről vezérlik és ellenőrzik. Ez többnyire működik a távirányítót használó hobbipilóták és a folyamatos vizuális kapcsolat esetében. A bonyolultabb feladatok esetében alkalmazzák a földi állomásokat, ilyeneket fejlesztettek ki a City-ATM keretében is. Ezen állomások feladata a repülések megtervezése, irányítása és ellenőrzése, s így állíthatók össze a komplex műveletek. Az útvonalterveket ezután eljuttatják az egyes robotrepülőgépeknek és a pilóták felügyelik a műveletek végrehajtását.
Ezek a rendszerek segítik a konfliktushelyzetek elkerülését és az érintett pilóta nélküli légi járművek ilyenkor módosított repülési utakat kapnak. Akkor van probléma, ha a kapcsolat a drón és a földi állomás között megszakad. A DLR munkatársai ezekre az esetekre dolgoztak ki új funkciókat, amelyek akár nagy forgalomban is működnek, azonban a használatukhoz elengedhetetlen, hogy a robotrepülőgép képes legyen önállóan kiszámítani és - ha szükséges - módosítani a saját repülési útvonalát.
A tudósok megalkottak egy a világon egyedülálló 4D repülésirányítási rendszert, amely nem csupán a három dimenzióban, hanem még időben is biztosítja a repülési útvonal precíz kiszámítását és módosítását. Így a pilóta nélküli légi járművek tudják, hogy mikor és hol lesznek, időben felismerhetik a jövőbeli veszélyes helyzeteket, s azokat biztonságosan és hatékonyan elkerülhetik. A szükséges adatokat a Német Légiforgalmi Irányítás (DFS) szerverétől kapják meg. A szerver nem csupán gyűjti, de ki is értékeli az információkat.
Kuenz közölte, hogy a többi akadályra, például a fákra, az oszlopokra vagy a dombokra vonatkozó adatokat a drónok a LiDAR-szenzoroktól szerzik be, amelyek folyamatosan 3D-lézerrel tapogatják le a környezetet. Egy fedélzeti konfliktus-felismerő és -elkerülő szoftver pedig megtervezi az akadályokat elkerülő repülési útvonalat. A megalkotott rendszerek lehetővé teszik, hogy azonos magasságon és egy négyzetkilométeren belül akár 85 robotrepülőgép is biztonságosan és hatékonyan tudjon tevékenykedni.
A Német Repülési és Űrhajózási Központ (DLR) szakemberei a City-ATM nevű projekt utolsó szakaszában olyan közlekedési szituációkat vizsgáltak meg, amelyeknél számos különböző módon felszerelt pilóta nélküli légi jármű közösen és zökkenőmentesen volt üzemeltethető egy légtérben.
Dr. Alexander Kuenz, a DLR Repülésirányítási Intézetének munkatársa elmondta, hogy a drónokat általában a földről vezérlik és ellenőrzik. Ez többnyire működik a távirányítót használó hobbipilóták és a folyamatos vizuális kapcsolat esetében. A bonyolultabb feladatok esetében alkalmazzák a földi állomásokat, ilyeneket fejlesztettek ki a City-ATM keretében is. Ezen állomások feladata a repülések megtervezése, irányítása és ellenőrzése, s így állíthatók össze a komplex műveletek. Az útvonalterveket ezután eljuttatják az egyes robotrepülőgépeknek és a pilóták felügyelik a műveletek végrehajtását.
Ezek a rendszerek segítik a konfliktushelyzetek elkerülését és az érintett pilóta nélküli légi járművek ilyenkor módosított repülési utakat kapnak. Akkor van probléma, ha a kapcsolat a drón és a földi állomás között megszakad. A DLR munkatársai ezekre az esetekre dolgoztak ki új funkciókat, amelyek akár nagy forgalomban is működnek, azonban a használatukhoz elengedhetetlen, hogy a robotrepülőgép képes legyen önállóan kiszámítani és - ha szükséges - módosítani a saját repülési útvonalát.
A tudósok megalkottak egy a világon egyedülálló 4D repülésirányítási rendszert, amely nem csupán a három dimenzióban, hanem még időben is biztosítja a repülési útvonal precíz kiszámítását és módosítását. Így a pilóta nélküli légi járművek tudják, hogy mikor és hol lesznek, időben felismerhetik a jövőbeli veszélyes helyzeteket, s azokat biztonságosan és hatékonyan elkerülhetik. A szükséges adatokat a Német Légiforgalmi Irányítás (DFS) szerverétől kapják meg. A szerver nem csupán gyűjti, de ki is értékeli az információkat.
Kuenz közölte, hogy a többi akadályra, például a fákra, az oszlopokra vagy a dombokra vonatkozó adatokat a drónok a LiDAR-szenzoroktól szerzik be, amelyek folyamatosan 3D-lézerrel tapogatják le a környezetet. Egy fedélzeti konfliktus-felismerő és -elkerülő szoftver pedig megtervezi az akadályokat elkerülő repülési útvonalat. A megalkotott rendszerek lehetővé teszik, hogy azonos magasságon és egy négyzetkilométeren belül akár 85 robotrepülőgép is biztonságosan és hatékonyan tudjon tevékenykedni.