Berta Sándor

Nehéz dolguk lesz a drónoknak a Marson

Miután a vörös bolygón nincsen GPS-hálózat, ezért a robotrepülőgépeknek vizuális módon kell tájékozódniuk.

A Földön a pilóta nélküli légi járművek közlekedését segíti a GPS-, a Galileo, a GLONASS és a Beidou-hálózat, így a helyzetüket akár méteres pontossággal meg tudják állapítani. A Marson ezzel szemben nincsenek ilyen rendszerek, még egy iránytű sem működik. A vörös bolygón a vizuális alapú navigáció kerül előtérbe, amelynek keretében a drónok videóra rögzítik a környezetüket, majd valós időben elemzik a képeket.

Christian Brommer, a Klagenfurti Egyetem (Alpok-Adria Egyetem) munkatársa, az AMAZE projekt társvezetője elmondta, hogy a környék különlegességeire próbálnak összpontosítani, olyan pontokra, amelyeket a különböző felvételeken újra fel lehet ismerni. De még az ilyen vizuális viszonyítási pontokat is sokkal nehezebb találni a Marson, mint a Földön, mert a bolygó sokkal monotonabb, ráadásul a Földön rendkívül sok az ember által készített struktúra, amelyek nagy mértékben megkönnyítik a tájékozódást. A monoton marsi környezettel először a Perseverance nevű marsjáróval szállított Ingenuity robotrepülőgép fog szembesülni jövőre.

Az AMAZE projekt keretében használt pilóta nélküli légi járművekre több kamerát is felszerelnek, amelyek 1000 x 400 képpont felbontású fekete-fehér fotókat készítenek. A kettő fedélzeti processzor közül az egyik e képek elemzésével foglalkozik, míg a másik a tudományos adatokat gyűjti. A tudósok egyébként már a 2018 tavaszán Ománban rendezett AMADEE-18 kutatási misszió kapcsán kipróbálták a Marson alkalmazandó drónnavigációs rendszert. Akkor azt vették észre, hogy a napszakok erősen befolyásolják a kamera alapú navigációt. Délben, amikor alig volt árnyék, nehéz volt viszonyítási pontokat találni, a reggeli és az esti erős árnyék viszont nagy segítséget jelentett ebből a szempontból.

Az Izraelben végrehajtott tesztek során a drónt ellátták lézeres távolságmérővel, magnetométerrel, nyomásérzékelővel és a precíz GPS-jelek vételére alkalmas egységgel. Mindegyik szenzor azt a célt szolgálta, hogy ellenőrizni lehessen a vizuális alapú navigáció teljesítményét, de ezzel párhuzamosan plusz súlyt jelentettek a robotrepülőgép számára. A pilóta nélküli légi jármű akkumulátorai cserélhetők, mindegyik plusz akkumulátor 10 perc továbbá repülési időt jelent. Az AMAZE programmal szerzett tapasztalatok hozzá fognak járulni a bolygókon használható további drónok fejlesztéséhez.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kelta #21
    ebben igazad van..
    az is elég lenne ha a bázis egység felengedne egy ballont (hélium akármi) 2-300 méterre...valami erős kötélen..és az erős fény meg rádióirány jelet adna :)
    egyfajta világítótorony elven
  • M2 #20
    Az egész marsi környezet új. Biztos lesz egyszer ott is GPS kiépítésre misszió, de jelenleg még nem is tartunk ott, hogy szükséges legyen.

    Kisebb területek lefedésére például nem is kellenek majd műholdak, elég pár magaslatot kihasználni.
    Utoljára szerkesztette: M2, 2020.08.26. 20:03:51
  • Kelta #19
    persze, de ott nem szükséges folyamatos helymeghatározás, csak a kiinduló pont kell..onnan repülési és irányadatokat rögzít és visszatalál, elég lenne 3 műhold alapjele,
    és persze korrigálás kell , de abban már semmi új vagy nehéz nincs..
  • M2 #18
    Nem én keverem, hanem a GPS sem olyan egyszerű dolog, mint ahogy foteltudós Pistike otthon elképzeli.

    A műholdak más sebességgel, más gravitációban keringenek, így mindegy milyen pontos az órájuk, a relativitás miatt változik a saját idejük. Ezeket korrigálni kell földi atomórákhoz. A pozícióik a pályákon egyáltalán nem stabilak, csak folyamatos korrekciókkal. A műhold akkor ismeri kellő pontossággal a saját helyzetét, ha egy földi radar beméri is megküldi neki az adatokat. Még lehetne sorolni, hogy miért az a nevében az S, hogy System, és nem Satellites.
  • Kelta #17
    te kevered valamivel..
  • M2 #16
    Messze nem ilyen egyszerű a GPS. Kell 24 műhold, földi megfigyelőállomások (radarok) és atomórák. A műholdaknak energia a pályamódosításokhoz és folyamatos műhold pótlás, amikor elromlanak.

    Most meg egyszerű a cél: 1-2 percig repülni, nem túl magasan és nem túl messzire. Megnézni, hogy jó-e a fejlesztési irány, meg hogy lehet-e egyáltalán ott repkedni. Ezekhez felesleges a GPS.
    Utoljára szerkesztette: M2, 2020.08.25. 19:09:25
  • MerlinW #15
    4 műhold kell a GPS-hez.
    Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.08.25. 14:33:39
  • veszettróka #14
    Viszont a gravitáció csak egyharmada a Földinek. Az ami most úton van a Marsra azon dupla rotor van, 5-ször gyorsabban fog forogni mint egy normál helikopteré (5 x 500 rpm) és közel két kilogrammnál kevesebb az egész cucc súlya. Mármint a Földön mérve.
  • sepsi0514 #13
    Gyors kérdés. Ha jól tudom a Mars légkőre nagyon ritka, csupán 0,75%-a a Földinek (Wikipédia). Hogy fog egy drón egyáltalán a levegőben maradni. Vagy itt most csak nem légi drónokról van szó? Akkor a boríton miért az van?
  • Akva #12
    Ekkora baromságot! Hát állítsanak pályára három műholdat, és lesz GPS. Meg egy-két felszíni jeladót, és lesz mihez viszonyítani. Én magyarázzam meg nekik a nyilvánvalót?