Berta Sándor
Drónirányítás gesztusokkal
A vezérlést a karokon elhelyezett szenzorok biztosítják.
Az MIT Számítástechnikai és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának (MIT CSAIL) kutatói egy olyan rendszert alkottak meg, amely lehetővé teszi a pilóta nélküli légi járművek gesztusokkal való vezérlését. A karokra szenzorokat helyeznek el és a szakemberek szerint az új megoldás természetesebbé és intuitívabbá teszi a drónok irányítását. Daniela Rus, a CSAIL vezetője kijelentette, hogy egy olyan világot álmodtak meg, amelyben a gépek a fizikai és a kognitív feladatok elvégzésében segíthetnek az embereknek, s eközben hozzájuk idomulhatnak.
A Conduct-A-Bot nevű új rendszer mozgásérzékelőkön és elektromiográfián alapul. Az utóbbi az izomrostok elektromos tevékenységének vizsgálata és rögzítése grafikus módszerrel. Az összegyűjtött adatokat algoritmusok értékelik ki valós időben azért, hogy a vezérlési gesztusok előzetes felhasználóspecifikus edzés nélkül is felismerhetők legyenek. A robotrepülőgépek akár egy karkörzéssel, összeszorított ököllel vagy alsókar-mozdulattal is irányíthatóvá válnak, s ezáltal meghatározható, hogyan és hová repüljenek. Így például egy barát irányába való mutatás jelentheti azt, hogy a pilóta nélküli légi jármű repüljön az illetőhöz, míg egy oldalra tett mozdulat azt, hogy az adott irányba haladjon.
A kutatócsoport a Parrot Bebop 2 típusú kvadkopterrel tesztelte az új rendszert. A feladat az volt, hogy a drón repüljön át különböző gyűrűkön és ezt 82 százalékos pontossággal teljesítette is. Mindehhez több mint 1500 gesztusra volt szükség. Amennyiben csak az alkalmazott gesztusok azonosításáról volt szó, akkor a rendszer azt több mint 90 százalékos pontossággal hajtotta végre.
Az MIT Számítástechnikai és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának (MIT CSAIL) kutatói egy olyan rendszert alkottak meg, amely lehetővé teszi a pilóta nélküli légi járművek gesztusokkal való vezérlését. A karokra szenzorokat helyeznek el és a szakemberek szerint az új megoldás természetesebbé és intuitívabbá teszi a drónok irányítását. Daniela Rus, a CSAIL vezetője kijelentette, hogy egy olyan világot álmodtak meg, amelyben a gépek a fizikai és a kognitív feladatok elvégzésében segíthetnek az embereknek, s eközben hozzájuk idomulhatnak.
A Conduct-A-Bot nevű új rendszer mozgásérzékelőkön és elektromiográfián alapul. Az utóbbi az izomrostok elektromos tevékenységének vizsgálata és rögzítése grafikus módszerrel. Az összegyűjtött adatokat algoritmusok értékelik ki valós időben azért, hogy a vezérlési gesztusok előzetes felhasználóspecifikus edzés nélkül is felismerhetők legyenek. A robotrepülőgépek akár egy karkörzéssel, összeszorított ököllel vagy alsókar-mozdulattal is irányíthatóvá válnak, s ezáltal meghatározható, hogyan és hová repüljenek. Így például egy barát irányába való mutatás jelentheti azt, hogy a pilóta nélküli légi jármű repüljön az illetőhöz, míg egy oldalra tett mozdulat azt, hogy az adott irányba haladjon.
A kutatócsoport a Parrot Bebop 2 típusú kvadkopterrel tesztelte az új rendszert. A feladat az volt, hogy a drón repüljön át különböző gyűrűkön és ezt 82 százalékos pontossággal teljesítette is. Mindehhez több mint 1500 gesztusra volt szükség. Amennyiben csak az alkalmazott gesztusok azonosításáról volt szó, akkor a rendszer azt több mint 90 százalékos pontossággal hajtotta végre.