21
-
#21
ebben igazad van..
az is elég lenne ha a bázis egység felengedne egy ballont (hélium akármi) 2-300 méterre...valami erős kötélen..és az erős fény meg rádióirány jelet adna :)
egyfajta világítótorony elven -
M2 #20 Az egész marsi környezet új. Biztos lesz egyszer ott is GPS kiépítésre misszió, de jelenleg még nem is tartunk ott, hogy szükséges legyen.
Kisebb területek lefedésére például nem is kellenek majd műholdak, elég pár magaslatot kihasználni.
Utoljára szerkesztette: M2, 2020.08.26. 20:03:51 -
#19
persze, de ott nem szükséges folyamatos helymeghatározás, csak a kiinduló pont kell..onnan repülési és irányadatokat rögzít és visszatalál, elég lenne 3 műhold alapjele,
és persze korrigálás kell , de abban már semmi új vagy nehéz nincs.. -
M2 #18 Nem én keverem, hanem a GPS sem olyan egyszerű dolog, mint ahogy foteltudós Pistike otthon elképzeli.
A műholdak más sebességgel, más gravitációban keringenek, így mindegy milyen pontos az órájuk, a relativitás miatt változik a saját idejük. Ezeket korrigálni kell földi atomórákhoz. A pozícióik a pályákon egyáltalán nem stabilak, csak folyamatos korrekciókkal. A műhold akkor ismeri kellő pontossággal a saját helyzetét, ha egy földi radar beméri is megküldi neki az adatokat. Még lehetne sorolni, hogy miért az a nevében az S, hogy System, és nem Satellites. -
#17
te kevered valamivel.. -
M2 #16 Messze nem ilyen egyszerű a GPS. Kell 24 műhold, földi megfigyelőállomások (radarok) és atomórák. A műholdaknak energia a pályamódosításokhoz és folyamatos műhold pótlás, amikor elromlanak.
Most meg egyszerű a cél: 1-2 percig repülni, nem túl magasan és nem túl messzire. Megnézni, hogy jó-e a fejlesztési irány, meg hogy lehet-e egyáltalán ott repkedni. Ezekhez felesleges a GPS.
Utoljára szerkesztette: M2, 2020.08.25. 19:09:25 -
#15
4 műhold kell a GPS-hez.
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.08.25. 14:33:39 -
veszettróka #14 Viszont a gravitáció csak egyharmada a Földinek. Az ami most úton van a Marsra azon dupla rotor van, 5-ször gyorsabban fog forogni mint egy normál helikopteré (5 x 500 rpm) és közel két kilogrammnál kevesebb az egész cucc súlya. Mármint a Földön mérve. -
sepsi0514 #13 Gyors kérdés. Ha jól tudom a Mars légkőre nagyon ritka, csupán 0,75%-a a Földinek (Wikipédia). Hogy fog egy drón egyáltalán a levegőben maradni. Vagy itt most csak nem légi drónokról van szó? Akkor a boríton miért az van? -
Akva #12 Ekkora baromságot! Hát állítsanak pályára három műholdat, és lesz GPS. Meg egy-két felszíni jeladót, és lesz mihez viszonyítani. Én magyarázzam meg nekik a nyilvánvalót? -
kvp #11 "Nem úgy volt hogy valamilyen rádiós megoldással lesz navigálva, ahol a rover a központ? Az miért nem működik?"
Ha van felszini bazis (rover) es a dron mindig latotavolsagon belul marad (line of sight), akkor sokkal egyszerubb egy radart rakni a bazisra es akkor nagyon pontosan tudni fogjak merre jar, az iranyat pedig a dron is meg tudja mondani a radarjel iranya alapjan, amihez csak passziv szenzor kell. Radar helyett persze lidar is hasznalhato vagy kamera es infras jelado led-ek a dronra (led-enkent eltero koddal). Ez utobbi nagyon olcso es kismeretu megoldas, raadasul a dron iranyat is egyszeru megallapitani a ledek helyzete alapjan. Az igazi problema a nagyobb magassagban es nagyobb tavolsagra, onalloan repulo dronok eseten jon elo, ahol nincs felszini elektronika, csak az atjatszo muholdas kapcsolat. -
#10
Tévedés, 4 műhold elegendő ott a navigáláshoz, felszálláskor ha érzékeli a 4 jelet, akkor rögzítve a helyzetét, repülési adatokkal egybevetve, simán elnavigál, és visszatalál..
és egy földi drónnak is elég minimálisan 4
amiről te írsz az pl precíziós katonai csapáshoz kell ennyi
Marson ez felesleges
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2020.08.25. 11:42:38 -
Ytar #9 Hogy ez nekik nem jutott eszükbe ...
Nem.
Egy darab műhold arra alkalmas, hogy megtudd milyen messze vagy tőle.
A felszíni pozícióhoz legalább 3 műholdra van szükség, ha a magasságod is érdekel, akkor 4 vagy inkább még több (a pontosság még messze nem lesz az igazi, max sejteni fogod hogy merre jársz). Egy földi drón már jóval 10 feletti műholdszámmal navigál, jó esetben közelebb a 20-hoz.
Ráadásul mindig látnod kell ezeket a műholdakat a horizont felett, a bolygó túloldalán nem sokra mész velük. Egy marsi GPS jellegű hálózathoz érzésre olyan 20-30 műhold kellene, de méteres pontosságra így sem számítanék. -
esztyopa #8 Nem lett volna egyszerűbb,és hatékonyabb,mars körüli pályára küldeni egy GPS műholdat? -
#7
Először nem a feltételeket teremtem meg?
Aztán a kísérlet? -
M2 #6 Napállásból csak nagyjából lehet megállapítani a jármű helyzetét, itt nincs nagy haszna, nem kontinenseket kell átrepülni.
A horizont kontúrja a cikkben is említett dolgok miatt problémás. A marsi táj elég egyhangú.
Túl sok eszköz sem pakolható fel, mert a súly nagyon limitált a ritka légkör miatt. -
M2 #5 Nyugalom, majd mindenre sor kerül! Első kérdés, hogy lehetséges-e repülni a marsi légkörben. Amennyiben ez sikerül, akkor a jelenlegi küldetés helikopteres része már sikeresnek is tekinthető.
Utoljára szerkesztette: M2, 2020.08.25. 01:52:03 -
#4
Nem úgy volt hogy valamilyen rádiós megoldással lesz navigálva, ahol a rover a központ? Az miért nem működik?
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.08.25. 01:36:49 -
Zoltan1984 #3 Nem mondod. Neuralis halos project meg mar vagy 60 eve is volt.
Egy dolog, hogy laborban mukodik, egy masik meg, hogy autonom egy masik bolygon.
A vizualis odometria meg ma sem teljesen kiforrott dolog, ha veges eroforrasokkal kell dolgozni es magasak a biztonsaggal kapcsolatos elvarasok. -
#2
ahelyett hogy vitt volna 5-6 jelsugárzó kis műholdat, amik mars körüli pályára állnának, geostacionáriusan, és azok jelei alapján pozicionálná magát.. -
kvp #1 Ilyen project 20 eve is volt mar a sztakiban. Alapvetoen a horizontot nezte es a nap helyzetet. A pontos ido ismereteben meg lehet hatarozni, hogy a napnak adott koordinatakon hol kellene lennie az egen vagy forditva, adott nap poziciohoz milyen koordinata tartozik. Mivel a felhos ido viszonylag ritka arrafele, ezert ebbol mar meg lehet hatarozni, hogy hol jar a jarmu es merre nez az eleje. Az eg-terep konturt pedig fel lehet hasznalni mintaillesztessel a pontosabb helymeghatarozasra es a felszin feletti magassag megallapitasara. (erre a megoldasra mar egy 2000-es filmben is lattunk demot, a tudomanyos cikk is ugyanakkoriban keszult) Ha nem latni a tavoli hegyeket es a napot, akkor pedig akkora homokvihar van, hogy amugy sem jo otlet a levegoben maradni. Ha eleg magassan van a jarmu, akkor pedig egy lefele nezo kamera folyamatosan veheti a talajt es annak mintazata mar osszehasonlithato a muholdas adatbazissal.
A fentiektol teljesen fuggetlen megoldas meg a muholdkepeken megkeresni a jarmuvet. Ez lehetsges teljesen passzivan, optikai uton vagy egy aktiv optikai jeladoval, amivel a dron egy csillogo fenypontkent jelenik meg a muholdak kamerain.