97
-
Irasidus #97 Nem a húsfogyasztás miatt melegszik a föld
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.12.03. 06:10:12 -
giacomo gesso #96 A lényeg ez:
"Tehát a természet SOHA nem tudna semmilyen hasonló méretű és jellegű állatot fenntartani, mert az természetes környezet ehető biomassza hozama röhejesen kevés ehhez."
volt!
Erre pedig igenis pompás cáfolat az észak-amerikai több tízmilliós bölényállomány!
De az afrikai többmilliós gnú, zebra, kafferbivaly stb. csordák is!
Vagy a szintén többmilliós Észak-eurázsiai rénszarvascsordák. -
giacomo gesso #95 "Tehát csak az egyesült államokban 31 millióval több marha van mint bölény volt észak Amerikában (Mexikótól - Kanadáig)."
Tehát nagyságrendileg (a bölény nagyobb, mint a szarvasmarha) pont ott tartunk.
"És ilyen hatalmas bölény csordák nem mindenhol voltak. PL Brazília."
Mivel Brazília nem préri, hanem dzsungel, persze, hogy nem voltak szavannai állatcsordák...
Az, hogyha ma mégis fenntartható egy ekkora populáció, az nyilván az esőerdők rovására lehetséges, és igazad lehet abban, hogy ez nem "természetes" és ezért káros.
De ezt ne vetítsd ki a többi élőhelyre!
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.11.18. 12:38:14 -
csicso82 #94 Gyorsan kell valami ami nagy mennyiségben meg tudja kötni a szén dioxidot. NEM faültetésre gondoltam mert az lassú. -
inkvisitor #93 +műtrágya.
Itt van a kutya elásva.
A műtrágya gyártás nehézvegyipar.
Rengeteg energiát igényel a nitrogén megkötése, és a többi adalékról, mikrotápanyagról és az MEGFELELŐ formába pakolásáról nem beszélve.
Pl a vasat normál esetben nagyon nehezen veszik fel a növények. Ellenben ha kelátkötésekbe pakolod, akkor fel tudják szívni.
Utoljára szerkesztette: inkvisitor, 2018.11.12. 09:39:18 -
dyra #92 "15. században még 60 millió bölény taposta Amerika földjét"
https://hu.wikipedia.org/wiki/Amerikai_b%C3%B6l%C3%A9ny
"2012-ben a világon a legnagyobb szarvasmarha- állománnyal rendelkező országok, illetve országcsoportok sorrendben: 1. India (218,0 millió darab); 2. Brazília (211,3 millió darab); 3. Kína (115,0 millió darab); 4. az Egyesült Államok (90,8 millió darab);"
Tehát csak az egyesült államokban 31 millióval több marha van mint bölény volt észak Amerikában (Mexikótól - Kanadáig).
És ilyen hatalmas bölény csordák nem mindenhol voltak. PL Brazília. -
giacomo gesso #91 "Te úgy tekinteted, mintha az egyetlen előrehajtó erő a rendszerben a Nap lenne. Ez orbitális marhaság.
Az marha populáció azért lehet olyan nagy méretre és olyan sűrűn elhelyezve, mert az ember és a technológia megteremti az ehhez szükséges feltételeket. Tehát a természet SOHA nem tudna semmilyen hasonló méretű és jellegű állatot fenntartani, mert az természetes környezet ehető biomassza hozama röhejesen kevés ehhez."
Azért az észak-amerikai milliós bölénycsordák a fehér ember megjelenése előtt nem ezt igazolják. -
giacomo gesso #90 Jól is teszed! ;-/ -
#89
Kész. Feladom. -
giacomo gesso #88
"Az marha populáció azért lehet olyan nagy méretre és olyan sűrűn elhelyezve, mert az ember és a technológia megteremti az ehhez szükséges feltételeket. Tehát a természet SOHA nem tudna semmilyen hasonló méretű és jellegű állatot fenntartani, mert az természetes környezet ehető biomassza hozama röhejesen kevés ehhez."
Nodehát mégis, az ember csak-csak megteremtette ezeket a feltételeket, a Nap meg süt, ellátja ezt az állományt energiával, tehát az érvelésed ott hibás, hogy visszamennél egy olyan korba, amikor ezek a feltételek nem (lennének) adottak. Most meg most van!
Érted? -
giacomo gesso #87 Igen, igazad van, mindig a mérték az, ami számít.
Ugye, a teljesen tiszta, desztillált víz is halálos méreg az embernek, ha elgendően sokat iszik, ugyanúgy a bioszféra is elműködget egy darabig, és mivel a tehetetlensége jóval nagyobb (a tömegénél fogva), mint az emberi testé, ezért a hatások jóval később, ámde sokszorosan felerősítve jelennek meg.
Az, hogy miféle mérgek mikortól és miként hatnak, az csak idő kérdése, de nem az a kérdés, hogy befolyásolják-e bioszférát. Sőt, az együtthatásuk kiemelten fontos tényező (lenne, ha vizsgálnánk). -
#86
Nem, kurvára nem az. A természetes állapotban a Nap az, de még ez is meg tud borulni, ha túlszaporodnak az állatok és saját környezetüket kinyírják vagy más környezeti behatástól.
Képtelen vagy felfogni azt, hogy attól, mert a Nap süt és évről évre újranő a növényzet egy része, attól szó nincs arról, hogy pusztán ez egyensúlyba legyen. Te úgy tekinteted, mintha az egyetlen előrehajtó erő a rendszerben a Nap lenne. Ez orbitális marhaság.
Az marha populáció azért lehet olyan nagy méretre és olyan sűrűn elhelyezve, mert az ember és a technológia megteremti az ehhez szükséges feltételeket. Tehát a természet SOHA nem tudna semmilyen hasonló méretű és jellegű állatot fenntartani, mert az természetes környezet ehető biomassza hozama röhejesen kevés ehhez. Tudod, növénynemesítés, műtrágya és többi.
Mondom, LÖVÉSED nincs semmiről láthatólag. Nem vagy képes olyan basic dolgokat megérteni, hogy az valami röhej kategória. Mintha úgy akarnál relativitás elméletről vitatkozni valakivel, hogy a négy alapművelet sem megy.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.11. 13:02:52 -
giacomo gesso #85 " "Egy erdő rengeteg CO2 megköt ha békén hagyják..."
Egy békén hagyott erdő pont 0% ill. 0 gramm széndioxidot köt meg. Akkor kötné meg, ha nem lenne békén hagyva, hanem eltemetődne."
Erre még nem válaszoltál.
A szántóföldi növénytermesztés hatékonysága pedig szintén a Nap energiájának minél jobb hatásfokú kihasználásán múlik, tehát közgazdasági kérdés és igen, a takarmány versenyzik a közvetlenül elfogyasztott gabonák bekerülési árával, ezért kb tízszeres a hús/sajt ára a lisztének, búzadarának, rizsnek.
-
giacomo gesso #84 "...az emberiség adja ehhez a szükséges erőforrást."
Ha el is fogadom ezt a megállapításdodat (Bár ez is véleményes, mivel a napenergia a döntő tényező, nem az ember által bevetett fosszilis enrgia.)
"A takarmány mennyisége egy változó. Nincs olyan, hogy ha másnak adnánk. Az csak azért van, mert az emberiség átformált a a környezetet és fosszilis alapon működik a mezőgazdaság is.
Azért van takarmány, mert mi irtottuk ki az erdőket és mi termeljük olyan terméshozammal a növényeket, amire az anyatermészet magától képtelen. ---> Nincs se termény ---> Nincs annyi vadon élő állat sem szarvasmarha helyett, mert az emberiség adja ehhez a szükséges erőforrást.
Tehát nincs annyi állat sem, nincs annyi élőhely, és nincs annyi kaja sem. Tehát marhatenyésztés nélkül több erdő és kevesebb metánforrás lenne sőt, a tenyésztés hiánya miatt egyéb externáliák sem.
"...az anyatermészet magától képtelen."
Nem lenne több erdő, nem lenne kevesebb metánforrás, az anyatermészet pedig (emberi segítséggel-ebben igazad van,) lám-lám igenis képes megtermelni (még a melléktermékként megjelenő metánt is)...
Mernnyit javítana a helyzeten, ha mondjuk az Európában legelésző 88 (nyócvannyóc!?) millió bölényt nem
ennénk meg? -
dyra #83 Matematikai képlet. Van egy populáció elsősorban vegetáriánus. Heti 1 - 2 alkalommal esznek húst (régen pl az Európai is ilyen volt). Jön a jólét és a fejlettebb termelési módszerek. Elindulnak a gyorsétteremláncok stb..
A populáció étrendje megváltozik. Nem heti 1 - 2 alkalommal eszik húst hanem mindennap. Sőt van aki reggel - délben - este. Ezen kívül a tejtermékek fogyasztás is felfut (ezt is könnyű belátni pl a hűtőnek köszönhetően).
A megnövekedett keresletet ki kell elégíteni. A meglévő földek ugyanis nem ilyesfajta igények kielégítésre lettek használva.
Következmények!
1. Kivágják az erdőket, hogy újabb legelőket és takarmány előállítására alkalmas földeket állítsanak elő. Ezeken a területeken soha korábban nem éltek nagy számban kérődző élőlények. Ha nekem nem hiszel menj el az Amazonaszhoz és nézd meg a Dzsungelt majd utána a Dzsungelből kialakított termőföldeket.
2. A nagyipari termelésnek köszönhetően egy mesterségesen felduzzasztott állatpopuláció jön létre melynek fogyasztása messze túlmutat akár a háztáji békésen legelő marhákhoz képest is.
3. Egyenes következményként megnövekszik a CO2 és a Metán kibocsájtás. Persze, hogy ez most jó vagy rossz nyilván nézőpont kérdése. Szerintem nekünk most nem annyira.
"a kifingott metán pont ugyanannyi, mint ha egyébként a természetesen jelen lévő bölények finganák ki... "
Nagyságrendebéli különbség van.
Utoljára szerkesztette: dyra, 2018.11.11. 07:38:39 -
#82
Ez az egész "ökológiai lábnyom" dolog inkább a környezetvédelem szempontjából fontos, nem pedig a természetvédelem szempontjából.
Természet: a bolygó bioszférája.
Környezet: az ember közvetlen környezete.
Az oké, hogy "minden körforgásban van" meg az "anyag nem vész el csak átalakul", ez bioszféra (természet) szinten nagyon jól működik. Viszont más dolog az ember közvetlen környezete, ahol bizony az ember felhalmozhat egy csomó, a környezetére rövid vagy közepes távon káros anyagot. Erre utal elsősorban az ökológiai lábnyom, hogy a különböző tevékenységeinkkel mennyi szart termelünk, amiben aztán kénytelenek vagyunk megmártózni, amíg "Gaia" hajlandó lesz eltüntetni előlünk a francba. A természet nem emberi léptékben működik, a környezetvédelemre oda kell figyelni, elsősorban erre való az ökológiai lábnyom méricskélése.
Tehát az, hogy valaminek nagy az ökológiai lábnyoma az nekünk, embereknek nem jó, a természet valóban leszarja... Na jó, persze a bioszférát is károsíthatja, de ilyen magasröptű gondolkodással operálva inkább átalakulásnak lehetne nevezni, nem károsodásnak. Viszont mi beszopjuk, de nagyon. -
giacomo gesso #81 Húwazze!
Nagyon nem tudományos furfang részese lettél, de semmi gáz, gondolkodj józanul:
Bármennyi takarmányt, bármennyi vizet is használsz fel a szarvasmarha hízlalására, tejtermelésére, az mégis a bioszféra része marad, nem lökődik ki a világűrbe, nem keletkezik káros anyag, a kifingott metán pont ugyanannyi, mint ha egyébként a természetesen jelen lévő bölények finganák ki...
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.11.10. 23:33:19 -
#80
Utolsó kísérlet a saját balfasz szövegeddel....
Ha ezt a takarmányt nem szarvasmarháknak, hanem mondjuk elefántoknak, zebráknak, kafferbivalyoknak adnánk, akkor pontosan ugyanannyi metánt finganának ki, mint a szarvasmarhák. Ha hagynánk az élőhelyeket békén, akkor a füves szavannák lennének túlsúlyban, akkor is ez lenne a felállás, elefántok, zebrák, gnúk, antilopok finganák tele a légkört.
Egyébként nagyon leragadtál a metán kibocsájtás körül, a hús<->vegán étrend kapcsán nincs észrevételed?
A takarmány mennyisége egy változó. Nincs olyan, hogy ha másnak adnánk. Az csak azért van, mert az emberiség átformált a a környezetet és fosszilis alapon működik a mezőgazdaság is.
Azért van takarmány, mert mi irtottuk ki az erdőket és mi termeljük olyan terméshozammal a növényeket, amire az anyatermészet magától képtelen. ---> Nincs se termény ---> Nincs annyi vadon élő állat sem szarvasmarha helyett, mert az emberiség adja ehhez a szükséges erőforrást.
Tehát nincs annyi állat sem, nincs annyi élőhely, és nincs annyi kaja sem. Tehát marhatenyésztés nélkül több erdő és kevesebb metánforrás lenne sőt, a tenyésztés hiánya miatt egyéb externáliák sem.
Ha ezek után ezt nem érted meg, hogy mennyire bugyutaságot írtál, akkor senki sem tud segíteni rajtad. Csak idéztem a kommeneted.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.10. 23:05:19 -
giacomo gesso #79 Hülye vagyok.
Te hoztál egy matematikai modellt.
Olyan változókkal, amiket én nem vagyok képes felfogni...
Ja, nem, a levegőbe beszélsz, csak én meg nem hallom... -
#78
Láthatólag az vagy hozzá.
Lazán átkonvertálod egyik változót a másikba. Egész egyszerűen mintha fel sem fognád miről vakerálsz. -
dyra #77 Tehát ha lemondunk a marhákról és a tejtermékekről és helyette csirkét eszünk, lényegesen kevesebb CO2 és metán kerül a légkörbe miközben megmarad egy csomó terület amit vissza lehet erdősíteni amivel további CO2 fogható. -
dyra #76 Te már hogy a fenébe ne lenne hatalmas különbség?
"Gázos marhák
A legnagyobb pozitív hatás az üvegházhatású gázok csökkenése lenne, jelenleg az összes kibocsátott ózonréteggyilkos anyag több mint 15 százaléka az állattartásból származik. A legnagyobb bűnösök pedig a marhák, ezek az állatok ugyanis amellett, hogy 28-szor több területet és 11-szer több vizet használnak el, mint a csirke vagy a sertés, rengeteg káros metánt eregetnek a levegőbe. A légtérben fellelhető metán legjelentősebb forrásának az Egészségügyi Világszervezet is a szarvasmarhákat jelölte meg, mert kérődző állatokként beleikben a rostok nem tudnak teljesen megemésztődni, ekkor képződik a gáz, amely a szén-dioxidnál 23-szor hatékonyabban fogja fel a hőt, vagyis sokkal erősebb üvegházhatással bír. Nemzetközi vizsgálatok arra jutottak, egyetlen átlagos méretű marha naponta 100-120 liter metán gázt termel.
Egy japán vizsgálat szerint egy kiló marhahús előállítása során annyi káros anyag kerül a levegőbe, mint amennyit egy átlagos európai gyártású autó kipufog 250 kilométeren."
https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/a_hus_igazi_ara_-_mit_tesz_a_kornyezettel_egy_szelet_marhahus_eloallitasa
A csirkehús ezzel szemben sokkal "olcsóbb" és kisebb környezeti kárral jár. Szóval ne mondj le a húsevésről csak egyél csirkét. Amiről lemondhatsz az a tejtermékek és a marhahús. -
giacomo gesso #75 Hol van itt bármiféle matamatikai modell, és bármiféle változó???
Én ezt kérem számon rajtad, ha már felvetetted, hogy hülye vagyok hozzájuk... -
giacomo gesso #74 "Egy erdő rengeteg CO2 megköt ha békén hagyják..."
Egy békén hagyott erdő pont 0% ill. 0 gramm széndioxidot köt meg. Akkor kötné meg, ha nem lenne békén hagyva, hanem eltemetődne.
"...szerinted a most kibányászott szén miből van?"
Nna ez a kardinális kérdés, tudniillik az, hogy vajon az évmilliók alatt felhalmozott energiamennyiséget (kőszén, földgáz, kőolaj,) néhány száz év alatt eltüzelni értelmes és környezetbarát dolog-e (nyilván NEM)...? Ebben igazad van, egyetértünk.
Azonban az, hogy a szántóföldön termelt gabonát közvetlenül megesszük, vagy közvetve, a háziállatok húsát megemésztve fogyasztjuk el és szarjuk ki, az véleményem szerint a biológiai körforgás szempontjából tök mindegy, semmiféle ökológiai hatással nem bír. Tehát a húsevéssel való riogatás teljesen alaptalan!
-
dyra #73 Nem nem, nem füvet legelnek! A termőföldet takarmány előállításra használják de nem sima takarmányt kapnak, mert akkor nem adnának elég tejet és nem növekednének elég gyorsan. A takarmányukba húsliszt is kerül többek közt meg szója (meg még sok más is) . Egy sima háztáji tehén aki békésen legelészik az ad 15 - 20 liter tejet a nagyüzemiek meg 35 - 40 litert /nap.
Ezért folyamatosan emésztési és egészségügyi gondjaik vannak nem is élnek fele annyi ideig se mint egy háztáji marha.
Nem nulla a kibocsájtásuk. Ha még az idekapcsolódó logisztikát is hozzávesszük akkor láthatod, hogy talán a legnagyobb CO2 kibocsájtó területről van szó.
Mindezt miért? Hogy a pizzádon legyen sajt meg a mekiben olcsón ehesd a hambit?
Azokat a területeket meg lehetne hagyni az erdőknek nem értem ezen mint nem értesz. Egy erdő rengeteg CO2 megköt ha békén hagyják (szerinted a most kibányászott szén miből van?).
Utoljára szerkesztette: dyra, 2018.11.10. 16:49:56 -
#72
Te magad írtad...
Ha ezt a takarmányt nem szarvasmarháknak, hanem mondjuk elefántoknak, zebráknak, kafferbivalyoknak adnánk, akkor pontosan ugyanannyi metánt finganának ki, mint a szarvasmarhák. Ha hagynánk az élőhelyeket békén, akkor a füves szavannák lennének túlsúlyban, akkor is ez lenne a felállás, elefántok, zebrák, gnúk, antilopok finganák tele a légkört.
Egyébként nagyon leragadtál a metán kibocsájtás körül, a hús<->vegán étrend kapcsán nincs észrevételed?
Csudálatos vagy öregem... -
giacomo gesso #71 Milyen antilop, milyen elefánt?
Te tényleg hülyeségekkel jössz! -
#70
De nem a cikk kapcsán, csak a húsevésnél.
Olyan marhaságokkal jössz, hogy ha nem lenne ember és tenyésztés, akkor is ua.lenne a helyzet. Ja persze, mert az elefántok és az antilopok erdőt írtanak és műtrágyáznak.
Eszemfaszom megáll. Ilyen orbitális hülyeségeket állítasz. -
giacomo gesso #69 Te vetetted fel a matematikai modellt, és a változót.
Hülye vagy-e?!?! -
#68
Nem értem, hogy miért kéred ezt, amikor vita másról szólt eddig, egy konkrét vetületéről.
Valahol vicces, hogy neked sincs lövésed a témáról, de még te támasztasz elvárásokat. -
giacomo gesso #67 Mondjuk vázold fel a matematikai modelljét a "Sokkal érzékenyebb a Föld a szén-dioxid kibocsátásra" című cikknek és vesd fel a különféle változókat! -
#66
Ha nem tudod, mi az, hogy matematikai modell és változó, akkor ezen mit magyarázzak...? -
giacomo gesso #65 "Engem az irritál, hogy képtelen vagy modellekben még a változókat is beazonosítani. Mintha úgy akarnál mozgástanról beszélni, hogy nem érted a gravitációt és a tömeg fogalmát, csak a sebesség és távolságot. Röhej"
Ezt nem értem, kérlek fejtsd ki érthetőbben!
Köszi! -
giacomo gesso #64 "Ha emberiség nem lenne, akkor marha sem lenne ennyi."
Hanem lenne helyette mondjuk bölény...milliószám...?
"Engem az irritál, hogy képtelen vagy modellekben még a változókat is beazonosítani. Mintha úgy akarnál mozgástanról beszélni, hogy nem érted a gravitációt és a tömeg fogalmát, csak a sebesség és távolságot. Röhej."
Ezt nem értem. Kérlek, világosíts fel! -
#63
Mi a faszom az, hogy nekik adnánk? Nincs ilyen opció. Ha emberiség nem lenne, akkor marha sem lenne ennyi.
Az emberek étrendjére szarok. Engem az irritál, hogy képtelen vagy modellekben még a változókat is beazonosítani. Mintha úgy akarnál mozgástanról beszélni, hogy nem érted a gravitációt és a tömeg fogalmát, csak a sebesség és távolságot. Röhej. -
giacomo gesso #62 "Kurva nehéz ezt megérteni?"
Igen. Annyi marha van, amennyit el tudunk látni takarmánnyal. A takarmány a szántóföldön terem. Ha ezt a takarmányt nem szarvasmarháknak, hanem mondjuk elefántoknak, zebráknak, kafferbivalyoknak adnánk, akkor pontosan ugyanannyi metánt finganának ki, mint a szarvasmarhák. Ha hagynánk az élőhelyeket békén, akkor a füves szavannák lennének túlsúlyban, akkor is ez lenne a felállás, elefántok, zebrák, gnúk, antilopok finganák tele a légkört.
Egyébként nagyon leragadtál a metán kibocsájtás körül, a hús<->vegán étrend kapcsán nincs észrevételed? -
#61
A metánkibocsátás meghaladja a természetes szintet. Kurva nehéz ezt megérteni? Azért él annyi marha ma a Földön, mert tenyésztjük őket. Az ugye megvan, hogy a lovakból is ezért volt régen sok? Amióta nem munkeszközök gyakorlatilag kisebbfajta kihalásnak lehet hívni, amit a ló populációban látsz. -
giacomo gesso #60 Te meg azt nem érted meg, hogy a fű legelése/megemésztése következtében keletkező metánnak semmi köze sincs ahhoz, hogy éppen ki fingja ki, netán egy zebra, gnú, elefánt, szarvas, őz, vagy éppen egy ló, birka, szarvasmarha, kecske stb..... -
#59
Nem, nem természetes, mert az emberi beavatkozás előtt közel sem élt ennyi marha, ami metán kibocsátást okoz.
Egész egyszerűen a legelemibb faktorokat sem érted meg. -
giacomo gesso #58 "És akkor erre jön rá a brutális metán kibocsátás..."
Ha lelegelik azt a füvet, akkor meg is kell emészteni, ami viszont metán böfögés, fingás formájában melléktermékként megjelenik, az teljesen természetes, akár zebra, gnú, kafferbivaly, elefánt, orrszarvú, jávorantilop stb., akár szarvasmarha, kecske, birka, ló, szamár eregeti is ki a légtérbe.