171
-
#91
Asszem szarkasztikus volt akkor. -
#90
1. A hővezetés az egy anyag saját magán belöli hővezetési képességét írja le. A hőátbocsátás az hőátadás-hővezetés-hőátadás egy pl. egy fal esetében. Ha te úgy képzeled el az atomeraktort, hogy a külső kör hűtése lenne a talaj által, akkor a csőben áramló víz-csőfalnál vagy hőátadás - a csőfalban hővezetés, a csőfal és Mars (sziklás-homokos) talaj között hőátadás és a hőt a talaj kéne, hogy elvezesse.
Elgondolkoznál végre azon, hogy a Földön mi a faszért mindenki folyadékkal hűt, ha csak lehet, gázzal (levegőben), ha nagyon nincs más, de a földdel való hűtés az kb. családi ház hőszivattyúval. Azt is megnézed, hogy kb. 10-20 kW teljesítményhez mekkora talajt csöveznek be?
Nem is értem, hogy a sok hülye mérnök miért szopatja magát a több ezer m3/h kapacitású vízkivételi művel atomerőművek, és helyette miért nem vezetékezik csak be a talajt és küldik le a vizet? Hát azért barátom, mert nevetséges a megvalósítható hőáram azért. Az ellen és keresztármű hőcserélők mem merő passzióból vannak mindkét oldalán folyadékkal vagy egyik oldalán gőzzel.
2. A vasérc teli van kőzet szennyezővel. Nézd mega különböző szilikátor vagy csak az SiO2 hővetetésén. 1-2 W/mK. Na nem mintha számítana...
A kommented alapján én képtelen vagyok elhinni, hogy te valaha is sikeresen végezted el a hőtan kurzusokat. Akkora marhaságot írtál le csoda, hogy nem roppan bele a fórummotor... A sok sci-fi film idézgetése helyett javaslom a hőtan ismeretek felfrissítését és műszaki szemlélettel való gondolkozást. A lenti teljesítményeddel én kb. 2 perc után vágtalak ki volna a vizsgáról...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.23. 23:48:56 -
cylontoaster #89 :) -
#88
Most nem tudom, hogy szarkasztikus vagy...
...vagy lökött...
A rács azért van te zseni, hogy levegő áramoljon, mert oxigén kell az égéshez...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.23. 23:32:48 -
#87
Képtelen vagy megérteni a hőáram és hőkapacitás közti különbséget. Senki nem érdekel a bolygó fajhője, ha a hőtátadásnál a hőmáram töredéke annak, ami kéne. -
gforce9 #86 Biztosan azért alkalmaznak a földön mindenhol áramló közegre (levegő vagy víz vagy netán olaj) alapuló hűtést ahol jelentős hőt kell kezelni, mert olyan kedvük van... csak úgy passzióból... minden mérnök tök hülye. Egy autó motorja is beáll ha nincs áramló közegű hűtés. Ott is van vízpumpa ami kipumpálja a marhanagy felületű hűtőhöz a melegvizet (nem, nem elég az alumínium blokk hővezető képessége sem ehhez, pedig az kurvajó hővezető) A nagy felületű hűtőn meg a menetszél vagy egy bazinagy ventillátor mozgaz át egy rakat levegőt. Tudom van szimpla léghűtéses is, de annak eléggé korlátozott a teljesítménye, mai szemmel nézve.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.23. 23:08:52 -
#85
Egy apróságot elfelejtetek. Míg a földön a talaj homok, kavics, ásványi és szerves anyagok keveréke, addig a mars felszínét nagyrészt vasoxid alkotja.
Szóval talán erről az oldalról kellene megvizsgálni a kérdést. A vas kiváló hővezető (81 W/(m·K)). A vasoxid, tippem sincs, de gondolom jelentősen rosszabb. Viszont, biztos jelentősen jobb, mint a homok (0,27).
Szóval, elsőnek talán azt kellene kikeresni valakinek, hogy a mars talaját alkotó vasoxid (abból is melyik fajta, van több) mennyi a hővezető képessége. (gránit-márvány: 2,8 viszonyításul)
Szóval lehet, hogy maga a vasoxid talaj is képes lehet elnyelni a felesleges hőt.
Ja, a betonnak 1 az értéke. Ugye látott már mindenki padlófűtést ?
-
cylontoaster #84 Igazad van!
Múltkor is, tüzet raktam kint az erdőben simán a földön. Rendesen égett, egészen addig, amíg a fadarab át nem izzott annyira, hogy az izzó (meleg) része el nem érte a talajt. Akkor egy pillanat alatt kialudt az egész! Nem akartam hinni a szememnek! Dehát így megy ez, működik a fizika, csak hát én nem tudtam...
Ezért van a rendes tűzrakhelyeken a rácsos cucc, hogy ne közvetlen a földre rakd a tüzet, mert akkor elvezeti a hőt a talaj és ki fog aludni! -
gforce9 #83 Ő mérnök én meg a hétköznapi életben megfigyelhető jelenségekkel érveltem. Nézz már utána a dolgoknak.
Mondok egy mégegyszerűbb példát. Vízforraló. Kacsold be (csak úgy a szabad levegőn) várj 15 percig nézd meg a hőfokát. Utána, hagyd khűlni. Dugd be egy vakondtúrásba, kapcsold be. Várj 15 percig, nézd meg a hőfokát. Tökugyanannyi lesz. max néhány fokkal kevesebb, lényegében a talaj semmit sem fog hűteni rajta. Ismételd meg ezt folyóvízben. Óriási lesz a különbség.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.23. 20:41:51 -
giacomo gesso #82 Nehogymár azt mond nekem, hogy egy több millió köbkilométernyi -70 fokos tömegű kőzet/talaj és egy sok száz fokos energiatermelő egység (hulladékhője) közötti hőcsere lehetetlen lenne...
Milyen termodinamika?
Milyen II. főtétel? -
#81
Valamit elkevertél kisbalázs, talán a gyógyszered? Mert velem még hőtanról ugyan nem vitáztál. Sőt másról sem, mert válaszolni sem vagy képes.
Amúgy köszönöm, megvolt mind hőtan, mind matek, mind áramlástan szigorlatom, egyetemi szinten. És nem 3, hanem 5 félév volt a matek. Talán hőtan is 3.
De rég volt. -
#80
Egy hőtan könyvet kinyitni és értelmezni kéne. Ennyi. Nem feladatom neked 3 félév matek és 2 félév hőtan megtanítása. Ha nem érted te és más, az nem az én bajom. Csak akkor kisebb arccal kéne kommentelni. Ennyi. -
#79
Teddy ott lőtt mellé, hogy RTG-t összemosta a PWR reaktorokkal...
Mindkettőnél ugyanaz a gond, hogy a termodinamika tudja a dolgát. Szó sincs egyiknél sem MWe teljesíményről. -
#78
Ez a komment arról árulkodik, hogy fogalmad sincs a hőmennyiség és hőáram közötti eltérésről.
Egyszerű példat. Ha egy 1000 m3-es tartályon csak egy DN25 csap van, akkor igen lassú lesza folyadékáram, tökmindegy, hogy mekkor a folyadék.
térfogat = hőmennyiség
térfogatáram = hőáramlás -
#77
greenMars, ezen jót nevettem :D
Ami a vaskohászatot illeti, ugyebár csak a nagyolvasztó megy szénnel, mert az úgy megérős (és a vas azért vas, mert nagy a szén tartalma), de utána a vas feldolgozásánál az acél kohók egy része már árammal megy. Nem is csoda, hiszen pont az a lényege, hogy kiégesse a vasból a szenet, szóval nem lenne értelme szenet adni hozzá.
Namármost, hogy mennyi a marsi érc szén tartalma, erről tippem sincs. De vagy 10 éve azért volt róla cikk, hogy hogy lehet belőle O2 kinyerni. Az is jó kérdés, O2 hiányában a szénből mi lesz? Mert ha még csak kevés CO is, azért az se nyerő. Szóval érdekes téma, csak nem a metallurgia volt a kedvenc tantárgyam :D
Mindenesetre mérnöki és vegyészi megközelítéssel biztos lehet megoldást találni a problémára. Ha áram van, minden van.
A jég persze még mindig a legjobb O2 forrás, meg H2 a rakétákhoz.
És ha abból tényleg van sok, akkor nyugodtan mehet a felesleges hő a megolvasztására, melegítésére.
Utoljára szerkesztette: mrzed001, 2018.03.23. 18:43:59 -
#76
Jaj...
Ezek szerint nem érted a különbséget aközött, hogy folyékony közeget áramoltatsz vagy két szilárd test kontakt hőátadásáról van szó. Ég és föld. Ajánlom a Hőtan könyvek tanulmányozását. -
defiant9 #75 A hulladékhő értelemszerűen nem hatékony vaskohóhoz, mert a 'feltranszformálása' is hulladékhő árán megy csak.
Vaskohászkodni nemtom hogy lehetne ott, a helyi építőanyag az jól jönne, de se szén, se oxigén nincs. Árammal meg elég pazarlónak tűnik. Visszaveszem a kitűződ:)
Akkor már inkább alu gyártás, bár ahhoz meg sok víz kell, mondjuk visszanyerhető a folyamat végén. Problémás egy hely ez:)
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.23. 18:24:46 -
giacomo gesso #74 "Momentán a fölös hőtől lehet, hogy nem is megszabadulni kellene, hanem felhasználni."
Dehiszen épp ezt mondom. Egy különben számunkra (komplett bioszféra) hideg bolygón nehogymár a hulladékhő legyen a fő probléma, hanem ellenkezőleg, egy járulékos nyereség is lehet. -
defiant9 #73 "Szóval én nem pazarolnám el azt a hőmennyiséget, ha használni is lehet."
Gratulálok, megkaptad a greenMars kitűző 1. sorszámú példányát :) -
#72
Momentán a fölös hőtől lehet, hogy nem is megszabadulni kellene, hanem felhasználni.
Persze a kérdés, hogy mekkora az a hőmennyiség, és milyen magas hőfok. Mert pl a kibányászott ércek olvasztásához is simán fel lehetne használni, vagy a föld alatti jég olvasztására. A marson főleg a pólusoknál hatalmas jég mennyiség van (lehet 1-200m mélyre lefúrva máshol is, ki tudja, sose furkált ott senki se).
Szóval a reaktor hőjével akár a terraformálást is el lehetne kezdeni.
A kőzet olvasztásánál (pl vas-oxid, amitől olyan vörös a mars), O2 szabadul fel.
Szóval én nem pazarolnám el azt a hőmennyiséget, ha használni is lehet. -
#71
Mivel válaszolni és konstruktív vitára képtelen vagy, itt a beszélgetésünk vége.
Mondanám, hogy nagyot esett az SG színvonala, de közben felhevült vita folyik a reaktorhűtés lehetőségeiről, amit JÓ OLVASNI !
És kíváncsian várom a folytatását. -
defiant9 #70 Azt azért tisztázni kellene hogy mekkora hulladékhőtől is akarunk megszabadulni (jelentős rész nyilván a bázis levegőjét fűthetné)
Az lakásfűtő infra panelek felülete 90-100 C fokos. 500 C -nél már egész tetemes hőt lehet szétsugározni. Szerintem a reaktor hűtővizét egy második gáz kompresszoros hőcserélőn átvezetve el lehet érni párszáz fokos hőmérsékletet ami már kifelé is sugározható. Összeségében persze ez a hatások rovására megy.
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.23. 16:00:11 -
Sequoyah #69 Oke, szoval egyetertunk, hogy rohejesek voltak az elkepzeleseid? Orulok, hogy vegre raneztel a szamokra, es nem azt a bullshitet tolod amit elotte irtal:)
Egyébként meg nézzed meg, hogy az egyes utak során hogyan nőtt a visszahozott minta tömege.
Szerintem eleg vilagos hogy eppen ezert csereltem le a te irrelevans szamodat, ami csak az osszes visszahozott ko mennyiseget mutatta elosztva azon kuldetesekre is, ahol alig hoztak vissza, es a legutolso, legnagyobb szamot mutato adatra, ami picit realisabban mutatja a valos teherbirasat, az egyebkent nem erre tervezett egysegnek. -
gforce9 #68 hisztizik a fene...
összehasonlítottál egy szondára szerelt minimális teljesítményű reaktort egy kolónia energiaellátására képessel és egyenlőségjelet tettél közé.... nincs több kérdésem :) -
teddybear #67 Bocs de a fafej jelző inkább téged illet. Nem értem miért is hisztizel.
A Marson csak két energiatermelő módszer működhet. A napelem, amit most is használnak, meg az atom.
A napelemhez is kell kiegészítés, akkus tároló, hogy éjszaka is legyen villany.
Ami az atomot illeti, Most is használják az RTG-generátort, mint ahogy több szondában is használják. Ennél is hősugárzással szabadulnak meg a fölös hőtől. Egyszerű, kompakt felépítésű, nincs sok meghibásodási lehetősége. Évtizedekig működik, és fokozatosan épül le.
A legnagyobb gond az, hogy a Marson egyszerűen nincs más mód az erőmű hűtésére. Szabad víztömeg nincs, a légkör túl ritka, azaz hővezetéssel,áramlással nem lehetséges. Marad a hősugárzás, ahhoz viszont marha nagy felület kell. De semmilyen műszaki vagy elméleti lehetetlenség nincs benne.
És mielőtt a földi erőművekre mutogatsz példaként, itt egészen mások a körülmények. -
gforce9 #66 Ennyire fafejű nem lehetsz. A hűtését akkor az erőműveknek a földön is így oldanák meg. Azért nem oldják így meg mert kurvánra nem alkalmas rá. Azt is elmondtam miért. Olyan nehéz belátni, hogy a talajba nem lehet a hőt elvezetni, mert szigetel.? A talajba valamennyi hőt le lehet adni, de folyamatos hűtésre marhára nem alkalmas, mert egyszer felmelegszik és kész. A "végtelen tömeg" kurvára semmit sem számít, mert nem végtelen tömeg van a hűtő körül. Akkor számítana ha az a tömeg áramolna folyamatosan. Mint a földön a folyók pl. Jééé itt pont ezt használjuk ki és meg sem kíséreljök a +13-14 fokos talajt hűtésre használni mert semmit sem hűtene. -
giacomo gesso #65 Adott egy hőtermelő egység és adott egy nála sokszorosan hidegebb, gyakorlatilag "végtelen" tömegű környezet. Pont. A kettő közötti hőcserélés csak technológiai kérdés.
Milyen ELVI akadálya van a működtetésnek? Mi a problémád? Hogy e kettő között éppen milyen csőrendszeren ,milyen közeget, hogyan áramoltatsz? Nemááá!
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.23. 10:46:25 -
gforce9 #64 A hőáramlámlásra alapuló hűtés megközelítőleg sem lesz olyan jó, mint az áramló hűtő közegre alapuló. Nem értem miért ragaszkodsz ehhez, hogy működhet, amikor a számítógépedben is ott van a cpu. Kikapcsolod a ventillátort vagy a vízhűtés keringetőjét és túlmelegszik. Akkor is ha kiteszed a minusz 20 fokba és itt nem energiatermelésre tervezett dolgoról beszélünk. Ha passzív hűtéssel akarod üzemeltetni a gépet irdatlan hűtőfelületre van szüksged. Ha a hűtőközeg áramlása és folyamatos utánpótlása nincs biztosítva, akkor tökmindegy milyen hideg a környezet. Ha nincs áramlás a közvetlen környezet fel fog melegedni és beáll egy termodinamikai egyensúlyba a hőforrás körül, ami sokkal magasabb hőfok lesz, mint aktív hűtés esetén (ismét gondolj egy számítógépre). a földihez képesti 100 fok eltérés alig számít valamit. Régebben amikor brozszobrot öntöttek, a földbe vájták az öntőformát. Beleöntötték a többszáz fokos anyagot és napokig vártak, hogy kihűljön. Hőtermelésd nem történt, cska volt egy X hőmérsékletű anyag amit le kellett hűteni. Pedig a bronz az jó hővezető és így is marhasokára hűlt ki. -
giacomo gesso #63 Kidészítésül ide idézem korábbi felvetésemet:
"Abban van ráció, hogy a kozmikus sbességekhez szükséges irdatlan nagy energiát adó rendszert/anyagot ne kelljen beletuszkolni magába a járműbe (Rakéta elv: jellemzően kémiai energia kinyerésére szolgáló anyagok kilotonnái...), hanem az indító bázison tetszőlegesen felhalmozható (mert a gyorsítandó képletben az ottmaradó tömeg nem játszik,) energiaforrást felhasználva gyorsítsuk a hasznos terhet a kellő sebességre. A Földön is voltak kísérletek elektromágneses "ágyú" felhasználásra, de a "sűrű" légkör okozta komplikációk miatt a kozmikus sebességekkel ez nem kivitelezhetőnek bizonyult.
Ámde!
A Mars légköre néhány %-a a földinek, tehát a visszautakra igenis kifejleszthető lenne egy olyan rendszer, ami a marsi erőforrásokat felhasználva költséghatékonyabban gyorsíthatná a Földre irányuló transzportokat. (Akár bányatermékeket is!)
Magyarán, a visszautat NEM feltétlen rakétatechnológiával kellene elképzelnünk."
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.23. 09:41:58 -
giacomo gesso #62 "A talajba történő hőátadás nem elégséges egy atomreaktornak. Ha elégséges lenne a földiek is így működnének, legalább részben. A talaj az szigetel, rossz hővezető. Ha hőt termel valami (példánkban atomreaktor) akkor az túl fog melegedni."
Nerm feltétlen.
A Földön persze, a "korlátlanul" rendelkezésre álló víz jobb, mint a talaj, DE a Marson van egy irdatlan tömegű (kb. 90 fokkal hidegebb) hűtőközeg, jelesül a talaj, (aminek a hővezetését ráadásul növelni is lehet megfelelő anyagok beinjektálásával), tehát az atomreaktor igenis életképes alternatíva...Ééés még a (talaj) járulékos melegedése is lehet akár hasznos is -növénytermesztés, lokális terraformálás stb...
Nem mellékesen, a Földre való visszajuttatáshoz szükséges energiatermelés is biztosítható lenne, ha az általam felvetett elktromágneses gyorsító kiépítésére is sor kerülne...Háromszoros haszon!
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.23. 09:27:36 -
#61
Jesszusom. Ez a komment olyan, mintha bullshit generátor írta volna. -
#60
Számokkal kell dolgozni levegőbe beszélés helyett. Ez egy alap. A számok tízzel való elosztása is azt mutatja, hogy röhejese az egész elképzelés a jelen tech. szinten még Musk cuccaival is.
Egyébként meg nézzed meg, hogy az egyes utak során hogyan nőtt a visszahozott minta tömege.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.23. 08:05:42 -
Sequoyah #59 Most komolyan kepes vagy a kozet fajlagos arat kiszamolni a holdprogramban? A holdprogram az egy egyszeri projekt volt, es egyaltalan nem volt celja a kozet visszahozasa.
- Nem az utazas ara volt 100milliard, hanem a teljes programkoltseg, es nagy resze a fejlesztesi koltseg volt, amit tovabbi utak eseten nem kell ujra kifizetni, valamint 18 raketa, aminek a fele sem szallt le.
- A holdprogram akkor is sikeres lett volna, ha 1g kozetet hoznak vissza a cipo repedeseibe tapadva, ettol nem lett volna 100mrd/gramm a koltseg. Csak azert hoztak haza kovet, mert pont elfert ennyi, az egyebkent egyaltalan nem erre tervezett modulban. Egy ezen celra kifejlesztett modul a sokszorosat vissza tudja hozni.
- A koltseg nagy resze az emberek vedelmere ment el, mint minden kuldetes eseten. Ha csak koveket akarsz visszahozni, akkor nincs szukseged emberekre, es se a biztonsagra nem kell annyit koltened, se helyet nem foglalnak.
A Saturn V valos koltsege mai aron ~1milliard USD per kiloves. 100kg kovet hoztak vissza. Ez 10.000$ /g. Tehat a tiedhez kepest toredeke koltseg csak azzal, hogy ertelmes modon hasznaltuk a matekot.
Tegyuk fel, hogy a BFR miatt a kilovesi koltseg a 10-ede lesz, 100millio$. Azt is feltehetjuk, hogy csak az emberek es eletfenntarto rendszerek kidobasaval 1 tonnat vissza tudnak hozni, ami mar a 60-as evek moduljaval is siman lehetseges kapacitasat tekintve. (mai technologiaval, konnyebb anyagokkal es celra fejlesztve ennek tobbszorose sem irrealis) Ekkor mar csak 100$/g-rol beszelunk. Az arany ara ennek a fele, es megveszik. Ha valami egzotikus anyagrol lenne szo, akkor nem latok problemat ennek tobbszorosenek kifizetesevel sem.
Csak gondolj bele, ha drogot csempesznenk a holdrol, akkor mar az profitabilis lenne:)
Ha az osszes fentit kimaxoljuk, es tobb kiloves eseten az "economics of scale" is kepbe kerul, akkor meg ennel is lejjebb lehet menni. 10-100$/g arsav egyaltalan nem irrealis. -
#58
A gyémánt természetesen csak egy buta példa volt arra a kérdésre, hogy mégis mi lehet ott fent, amit érdemes lenne lehozni ide.
Ki tudja mik vannak a meteorok belsejében pontosan? Még a végén az egyikből nakvadát nyerünk ki és csillagkapukat kezdünk építeni (/irónia)
Továbbá, az űr nem csak űrbányászat miatt érdekes. Már évtizedek óta folytatnak fent mindenféle kutatást (kémia, szerves kémia, metallurgia).
Mert pár dolog bizony máshogy működik 0G-ben, mint itt lent a földön.
Szóval nem elképzelhetetlen a jövőben, hogy lesz olyan termék, aminek a gyártása kikerül orbitra. Pl intel kitalálja, hogy 3D-ben növeszt szilícium kristályokat új giga procijához, vagy valami.
Utoljára szerkesztette: mrzed001, 2018.03.22. 20:58:42 -
#57
Igazad van. Lehet, hogy túl sok scifit láttam, túl sok könyvet olvastam.
Sőt, Star Trek fan is vagyok.
Mégsőtebben: hiszek benne, hogy meg kell hódítanunk az űrt. Ha van ott más is, akkor azért; ha nincs, akkor meg pont azért.
Ehhez az első lépés a saját naprendszerünk meghódítása.
És mivel nem látom reális esélyét hiperhajtómű, örvénygenerátor, vagy warp hajtás elérésének, így arra alapozok ami elérhető, ami van.
Mert a másik alternatíva, hogy üljünk itt tovább a valagunkon a következő 2000 évben is, nem tűnik kivitelezhetőnek.
50 év, és az unalomtól szétszaggatják egymást a nemzetek. Vagy átveszik a trösztök a globális irányítást. Vagy sok ország belső polgárháborúba, akár vallásháborúba süllyed.
Úgy mellesleg, a második felére "elfelejtettél" válaszolni.
És így bizony úgy tűnik, mintha csak fikázni lennél képes ...
-
Sequoyah #56 Most se tudjuk, hogy mifele anyagok lesznek nagyobb mennyisegben egyes aszteroidakon, csak sejtjuk. Azt viszont egyaltalan nem tudjuk, hogy milyen anyagokra lesz szukseg a jovoben.
Azt se tudjuk meg, hogy milyen koltsegei lesznek az urbanyaszatnak.
A szamitastechnikaval kapcsolatban csak utolag vagy ilyen okos. Ki beszelt itt szamitasi kapacitasrol? Ha odamesz valakihez 1950-ben, vagy elotte, es elmondod neki hogy ma hany muveletet tud elvegezni egy szamitogep masodpercenkent, akkor sem lesz lovese sem a mai alkalmazasok 90%-arol, es hogy mi mindent forradalmasit. Maganak az internetnek a lete fuggetlen a szamitasi kapacitastol. -
Irasidus #55 Egyetértek. Az érdekes az, hogy a kutatások eddig is találtak, vagy feltételeznek olyan új vegyületek, kristályokat, izotópokat, kőzeteket (de akár elemeket is) amik az eltérő környezet miatt ott léteznek, itt viszont nem, és az előállításuk iparilag olcsón nem kivitelezhető, vagy egyáltalán nem lehetséges előállítani. Ugyanazokból az elemekből épülünk fel a Föld, de eltérő anyagszerkezetet, anyagtulajdonságok viszont kézenfekvőek a különböző környezetek miatt. És akkor a hipotetikus, nem barionidus anyagokról nem beszéltem, vagy a szupernehéz elemekről amik nem lehetetlen, hogy a természet is elő tudott állítani bizonyos folyamatokkal, és persze a naprendszeren kívülről érkező aszteroidák kincsesbányája... -
#54
Mert elképzelni sem tudták, hogy milyen számítási kapacitás lehet és az mire jó. Ehhez képest az űrbányászat teljesen más. Szezon és fazon. -
Sequoyah #53 Pont ezt kezdtem el irni, amikor lattam, hogy mar leirtad:D
A gyemant ertektelen. Ipari felhasznalasra kell egy kisebb mennyiseg belole, de egyebkent csak csillogni tud.
Egyebkent egyre gyakoribb, hogy a technologia fejlodesevel az ipar kis mennyisegu, de annal fontosabb vegyuletekre tart igenyt, amik a foldon viszont meg annal is ritkabbak. Nem hiszem hogy valaha vasat akarnank az urben banyaszni, de pl ha csak nehany 100/1000 tonna unobtainium az egesz ipart el tudna latni, akkor azt mar a kozeljovoben is megerheti az urbol lehozni. Persze ehhez 1: kell ilyen anyag amibol hiany van, 2: talalni kell aszteroidat ahol viszont van boven.
Ha ez megvan, akkor a toke mar nem lesz problema. Ma sem szokatlan ha tobb10 milliard $ koltseggel nyitnak uj banyat valahol, es ennyibol mar a Marsot is siman meg lehet jarni.
De vannak ketsegeim, mert a fold is aszteroidakbol allt ossze, szoval mi olyat talalhatnank odafennt, ami itt lennt nincsen? Persze a jovoben az a szep, hogy nem lehet megjosolni. A megoldas valami olyasvalami lehet, amire ma egyaltalan nem is gondolunk... Regen is erveltek a szamitogepek/autok stb... piaci eletkeptelensege mellett, aztan mi lett belole. -
defiant9 #52 A hold bánya