Már jövőre jöhet Musk Mars-rakétája
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#71
Mivel válaszolni és konstruktív vitára képtelen vagy, itt a beszélgetésünk vége.
Mondanám, hogy nagyot esett az SG színvonala, de közben felhevült vita folyik a reaktorhűtés lehetőségeiről, amit JÓ OLVASNI !
És kíváncsian várom a folytatását.
Mondanám, hogy nagyot esett az SG színvonala, de közben felhevült vita folyik a reaktorhűtés lehetőségeiről, amit JÓ OLVASNI !
És kíváncsian várom a folytatását.
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#70
Azt azért tisztázni kellene hogy mekkora hulladékhőtől is akarunk megszabadulni (jelentős rész nyilván a bázis levegőjét fűthetné)
Az lakásfűtő infra panelek felülete 90-100 C fokos. 500 C -nél már egész tetemes hőt lehet szétsugározni. Szerintem a reaktor hűtővizét egy második gáz kompresszoros hőcserélőn átvezetve el lehet érni párszáz fokos hőmérsékletet ami már kifelé is sugározható. Összeségében persze ez a hatások rovására megy.
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.23. 16:00:11
Az lakásfűtő infra panelek felülete 90-100 C fokos. 500 C -nél már egész tetemes hőt lehet szétsugározni. Szerintem a reaktor hűtővizét egy második gáz kompresszoros hőcserélőn átvezetve el lehet érni párszáz fokos hőmérsékletet ami már kifelé is sugározható. Összeségében persze ez a hatások rovására megy.
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.23. 16:00:11
#69
Oke, szoval egyetertunk, hogy rohejesek voltak az elkepzeleseid? Orulok, hogy vegre raneztel a szamokra, es nem azt a bullshitet tolod amit elotte irtal😊
Szerintem eleg vilagos hogy eppen ezert csereltem le a te irrelevans szamodat, ami csak az osszes visszahozott ko mennyiseget mutatta elosztva azon kuldetesekre is, ahol alig hoztak vissza, es a legutolso, legnagyobb szamot mutato adatra, ami picit realisabban mutatja a valos teherbirasat, az egyebkent nem erre tervezett egysegnek.
Egyébként meg nézzed meg, hogy az egyes utak során hogyan nőtt a visszahozott minta tömege.
Szerintem eleg vilagos hogy eppen ezert csereltem le a te irrelevans szamodat, ami csak az osszes visszahozott ko mennyiseget mutatta elosztva azon kuldetesekre is, ahol alig hoztak vissza, es a legutolso, legnagyobb szamot mutato adatra, ami picit realisabban mutatja a valos teherbirasat, az egyebkent nem erre tervezett egysegnek.
#68
hisztizik a fene...
összehasonlítottál egy szondára szerelt minimális teljesítményű reaktort egy kolónia energiaellátására képessel és egyenlőségjelet tettél közé.... nincs több kérdésem 😊
összehasonlítottál egy szondára szerelt minimális teljesítményű reaktort egy kolónia energiaellátására képessel és egyenlőségjelet tettél közé.... nincs több kérdésem 😊
#67
Bocs de a fafej jelző inkább téged illet. Nem értem miért is hisztizel.
A Marson csak két energiatermelő módszer működhet. A napelem, amit most is használnak, meg az atom.
A napelemhez is kell kiegészítés, akkus tároló, hogy éjszaka is legyen villany.
Ami az atomot illeti, Most is használják az RTG-generátort, mint ahogy több szondában is használják. Ennél is hősugárzással szabadulnak meg a fölös hőtől. Egyszerű, kompakt felépítésű, nincs sok meghibásodási lehetősége. Évtizedekig működik, és fokozatosan épül le.
A legnagyobb gond az, hogy a Marson egyszerűen nincs más mód az erőmű hűtésére. Szabad víztömeg nincs, a légkör túl ritka, azaz hővezetéssel,áramlással nem lehetséges. Marad a hősugárzás, ahhoz viszont marha nagy felület kell. De semmilyen műszaki vagy elméleti lehetetlenség nincs benne.
És mielőtt a földi erőművekre mutogatsz példaként, itt egészen mások a körülmények.
A Marson csak két energiatermelő módszer működhet. A napelem, amit most is használnak, meg az atom.
A napelemhez is kell kiegészítés, akkus tároló, hogy éjszaka is legyen villany.
Ami az atomot illeti, Most is használják az RTG-generátort, mint ahogy több szondában is használják. Ennél is hősugárzással szabadulnak meg a fölös hőtől. Egyszerű, kompakt felépítésű, nincs sok meghibásodási lehetősége. Évtizedekig működik, és fokozatosan épül le.
A legnagyobb gond az, hogy a Marson egyszerűen nincs más mód az erőmű hűtésére. Szabad víztömeg nincs, a légkör túl ritka, azaz hővezetéssel,áramlással nem lehetséges. Marad a hősugárzás, ahhoz viszont marha nagy felület kell. De semmilyen műszaki vagy elméleti lehetetlenség nincs benne.
És mielőtt a földi erőművekre mutogatsz példaként, itt egészen mások a körülmények.
#66
Ennyire fafejű nem lehetsz. A hűtését akkor az erőműveknek a földön is így oldanák meg. Azért nem oldják így meg mert kurvánra nem alkalmas rá. Azt is elmondtam miért. Olyan nehéz belátni, hogy a talajba nem lehet a hőt elvezetni, mert szigetel.? A talajba valamennyi hőt le lehet adni, de folyamatos hűtésre marhára nem alkalmas, mert egyszer felmelegszik és kész. A "végtelen tömeg" kurvára semmit sem számít, mert nem végtelen tömeg van a hűtő körül. Akkor számítana ha az a tömeg áramolna folyamatosan. Mint a földön a folyók pl. Jééé itt pont ezt használjuk ki és meg sem kíséreljök a +13-14 fokos talajt hűtésre használni mert semmit sem hűtene.
Adott egy hőtermelő egység és adott egy nála sokszorosan hidegebb, gyakorlatilag "végtelen" tömegű környezet. Pont. A kettő közötti hőcserélés csak technológiai kérdés.
Milyen ELVI akadálya van a működtetésnek? Mi a problémád? Hogy e kettő között éppen milyen csőrendszeren ,milyen közeget, hogyan áramoltatsz? Nemááá!
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.23. 10:46:25
Milyen ELVI akadálya van a működtetésnek? Mi a problémád? Hogy e kettő között éppen milyen csőrendszeren ,milyen közeget, hogyan áramoltatsz? Nemááá!
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.23. 10:46:25
#64
A hőáramlámlásra alapuló hűtés megközelítőleg sem lesz olyan jó, mint az áramló hűtő közegre alapuló. Nem értem miért ragaszkodsz ehhez, hogy működhet, amikor a számítógépedben is ott van a cpu. Kikapcsolod a ventillátort vagy a vízhűtés keringetőjét és túlmelegszik. Akkor is ha kiteszed a minusz 20 fokba és itt nem energiatermelésre tervezett dolgoról beszélünk. Ha passzív hűtéssel akarod üzemeltetni a gépet irdatlan hűtőfelületre van szüksged. Ha a hűtőközeg áramlása és folyamatos utánpótlása nincs biztosítva, akkor tökmindegy milyen hideg a környezet. Ha nincs áramlás a közvetlen környezet fel fog melegedni és beáll egy termodinamikai egyensúlyba a hőforrás körül, ami sokkal magasabb hőfok lesz, mint aktív hűtés esetén (ismét gondolj egy számítógépre). a földihez képesti 100 fok eltérés alig számít valamit. Régebben amikor brozszobrot öntöttek, a földbe vájták az öntőformát. Beleöntötték a többszáz fokos anyagot és napokig vártak, hogy kihűljön. Hőtermelésd nem történt, cska volt egy X hőmérsékletű anyag amit le kellett hűteni. Pedig a bronz az jó hővezető és így is marhasokára hűlt ki.
Kidészítésül ide idézem korábbi felvetésemet:
"Abban van ráció, hogy a kozmikus sbességekhez szükséges irdatlan nagy energiát adó rendszert/anyagot ne kelljen beletuszkolni magába a járműbe (Rakéta elv: jellemzően kémiai energia kinyerésére szolgáló anyagok kilotonnái...), hanem az indító bázison tetszőlegesen felhalmozható (mert a gyorsítandó képletben az ottmaradó tömeg nem játszik,) energiaforrást felhasználva gyorsítsuk a hasznos terhet a kellő sebességre. A Földön is voltak kísérletek elektromágneses "ágyú" felhasználásra, de a "sűrű" légkör okozta komplikációk miatt a kozmikus sebességekkel ez nem kivitelezhetőnek bizonyult.
Ámde!
A Mars légköre néhány %-a a földinek, tehát a visszautakra igenis kifejleszthető lenne egy olyan rendszer, ami a marsi erőforrásokat felhasználva költséghatékonyabban gyorsíthatná a Földre irányuló transzportokat. (Akár bányatermékeket is!)
Magyarán, a visszautat NEM feltétlen rakétatechnológiával kellene elképzelnünk."
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.23. 09:41:58
"Abban van ráció, hogy a kozmikus sbességekhez szükséges irdatlan nagy energiát adó rendszert/anyagot ne kelljen beletuszkolni magába a járműbe (Rakéta elv: jellemzően kémiai energia kinyerésére szolgáló anyagok kilotonnái...), hanem az indító bázison tetszőlegesen felhalmozható (mert a gyorsítandó képletben az ottmaradó tömeg nem játszik,) energiaforrást felhasználva gyorsítsuk a hasznos terhet a kellő sebességre. A Földön is voltak kísérletek elektromágneses "ágyú" felhasználásra, de a "sűrű" légkör okozta komplikációk miatt a kozmikus sebességekkel ez nem kivitelezhetőnek bizonyult.
Ámde!
A Mars légköre néhány %-a a földinek, tehát a visszautakra igenis kifejleszthető lenne egy olyan rendszer, ami a marsi erőforrásokat felhasználva költséghatékonyabban gyorsíthatná a Földre irányuló transzportokat. (Akár bányatermékeket is!)
Magyarán, a visszautat NEM feltétlen rakétatechnológiával kellene elképzelnünk."
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.23. 09:41:58
"A talajba történő hőátadás nem elégséges egy atomreaktornak. Ha elégséges lenne a földiek is így működnének, legalább részben. A talaj az szigetel, rossz hővezető. Ha hőt termel valami (példánkban atomreaktor) akkor az túl fog melegedni."
Nerm feltétlen.
A Földön persze, a "korlátlanul" rendelkezésre álló víz jobb, mint a talaj, DE a Marson van egy irdatlan tömegű (kb. 90 fokkal hidegebb) hűtőközeg, jelesül a talaj, (aminek a hővezetését ráadásul növelni is lehet megfelelő anyagok beinjektálásával), tehát az atomreaktor igenis életképes alternatíva...Ééés még a (talaj) járulékos melegedése is lehet akár hasznos is -növénytermesztés, lokális terraformálás stb...
Nem mellékesen, a Földre való visszajuttatáshoz szükséges energiatermelés is biztosítható lenne, ha az általam felvetett elktromágneses gyorsító kiépítésére is sor kerülne...Háromszoros haszon!
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.23. 09:27:36
Nerm feltétlen.
A Földön persze, a "korlátlanul" rendelkezésre álló víz jobb, mint a talaj, DE a Marson van egy irdatlan tömegű (kb. 90 fokkal hidegebb) hűtőközeg, jelesül a talaj, (aminek a hővezetését ráadásul növelni is lehet megfelelő anyagok beinjektálásával), tehát az atomreaktor igenis életképes alternatíva...Ééés még a (talaj) járulékos melegedése is lehet akár hasznos is -növénytermesztés, lokális terraformálás stb...
Nem mellékesen, a Földre való visszajuttatáshoz szükséges energiatermelés is biztosítható lenne, ha az általam felvetett elktromágneses gyorsító kiépítésére is sor kerülne...Háromszoros haszon!
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.23. 09:27:36
#61
Jesszusom. Ez a komment olyan, mintha bullshit generátor írta volna.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#60
Számokkal kell dolgozni levegőbe beszélés helyett. Ez egy alap. A számok tízzel való elosztása is azt mutatja, hogy röhejese az egész elképzelés a jelen tech. szinten még Musk cuccaival is.
Egyébként meg nézzed meg, hogy az egyes utak során hogyan nőtt a visszahozott minta tömege.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.23. 08:05:42
Egyébként meg nézzed meg, hogy az egyes utak során hogyan nőtt a visszahozott minta tömege.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.23. 08:05:42
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#59
Most komolyan kepes vagy a kozet fajlagos arat kiszamolni a holdprogramban? A holdprogram az egy egyszeri projekt volt, es egyaltalan nem volt celja a kozet visszahozasa.
- Nem az utazas ara volt 100milliard, hanem a teljes programkoltseg, es nagy resze a fejlesztesi koltseg volt, amit tovabbi utak eseten nem kell ujra kifizetni, valamint 18 raketa, aminek a fele sem szallt le.
- A holdprogram akkor is sikeres lett volna, ha 1g kozetet hoznak vissza a cipo repedeseibe tapadva, ettol nem lett volna 100mrd/gramm a koltseg. Csak azert hoztak haza kovet, mert pont elfert ennyi, az egyebkent egyaltalan nem erre tervezett modulban. Egy ezen celra kifejlesztett modul a sokszorosat vissza tudja hozni.
- A koltseg nagy resze az emberek vedelmere ment el, mint minden kuldetes eseten. Ha csak koveket akarsz visszahozni, akkor nincs szukseged emberekre, es se a biztonsagra nem kell annyit koltened, se helyet nem foglalnak.
A Saturn V valos koltsege mai aron ~1milliard USD per kiloves. 100kg kovet hoztak vissza. Ez 10.000$ /g. Tehat a tiedhez kepest toredeke koltseg csak azzal, hogy ertelmes modon hasznaltuk a matekot.
Tegyuk fel, hogy a BFR miatt a kilovesi koltseg a 10-ede lesz, 100millio$. Azt is feltehetjuk, hogy csak az emberek es eletfenntarto rendszerek kidobasaval 1 tonnat vissza tudnak hozni, ami mar a 60-as evek moduljaval is siman lehetseges kapacitasat tekintve. (mai technologiaval, konnyebb anyagokkal es celra fejlesztve ennek tobbszorose sem irrealis) Ekkor mar csak 100$/g-rol beszelunk. Az arany ara ennek a fele, es megveszik. Ha valami egzotikus anyagrol lenne szo, akkor nem latok problemat ennek tobbszorosenek kifizetesevel sem.
Csak gondolj bele, ha drogot csempesznenk a holdrol, akkor mar az profitabilis lenne😊
Ha az osszes fentit kimaxoljuk, es tobb kiloves eseten az "economics of scale" is kepbe kerul, akkor meg ennel is lejjebb lehet menni. 10-100$/g arsav egyaltalan nem irrealis.
- Nem az utazas ara volt 100milliard, hanem a teljes programkoltseg, es nagy resze a fejlesztesi koltseg volt, amit tovabbi utak eseten nem kell ujra kifizetni, valamint 18 raketa, aminek a fele sem szallt le.
- A holdprogram akkor is sikeres lett volna, ha 1g kozetet hoznak vissza a cipo repedeseibe tapadva, ettol nem lett volna 100mrd/gramm a koltseg. Csak azert hoztak haza kovet, mert pont elfert ennyi, az egyebkent egyaltalan nem erre tervezett modulban. Egy ezen celra kifejlesztett modul a sokszorosat vissza tudja hozni.
- A koltseg nagy resze az emberek vedelmere ment el, mint minden kuldetes eseten. Ha csak koveket akarsz visszahozni, akkor nincs szukseged emberekre, es se a biztonsagra nem kell annyit koltened, se helyet nem foglalnak.
A Saturn V valos koltsege mai aron ~1milliard USD per kiloves. 100kg kovet hoztak vissza. Ez 10.000$ /g. Tehat a tiedhez kepest toredeke koltseg csak azzal, hogy ertelmes modon hasznaltuk a matekot.
Tegyuk fel, hogy a BFR miatt a kilovesi koltseg a 10-ede lesz, 100millio$. Azt is feltehetjuk, hogy csak az emberek es eletfenntarto rendszerek kidobasaval 1 tonnat vissza tudnak hozni, ami mar a 60-as evek moduljaval is siman lehetseges kapacitasat tekintve. (mai technologiaval, konnyebb anyagokkal es celra fejlesztve ennek tobbszorose sem irrealis) Ekkor mar csak 100$/g-rol beszelunk. Az arany ara ennek a fele, es megveszik. Ha valami egzotikus anyagrol lenne szo, akkor nem latok problemat ennek tobbszorosenek kifizetesevel sem.
Csak gondolj bele, ha drogot csempesznenk a holdrol, akkor mar az profitabilis lenne😊
Ha az osszes fentit kimaxoljuk, es tobb kiloves eseten az "economics of scale" is kepbe kerul, akkor meg ennel is lejjebb lehet menni. 10-100$/g arsav egyaltalan nem irrealis.
#58
A gyémánt természetesen csak egy buta példa volt arra a kérdésre, hogy mégis mi lehet ott fent, amit érdemes lenne lehozni ide.
Ki tudja mik vannak a meteorok belsejében pontosan? Még a végén az egyikből nakvadát nyerünk ki és csillagkapukat kezdünk építeni (/irónia)
Továbbá, az űr nem csak űrbányászat miatt érdekes. Már évtizedek óta folytatnak fent mindenféle kutatást (kémia, szerves kémia, metallurgia).
Mert pár dolog bizony máshogy működik 0G-ben, mint itt lent a földön.
Szóval nem elképzelhetetlen a jövőben, hogy lesz olyan termék, aminek a gyártása kikerül orbitra. Pl intel kitalálja, hogy 3D-ben növeszt szilícium kristályokat új giga procijához, vagy valami. <#idiota>
Utoljára szerkesztette: mrzed001, 2018.03.22. 20:58:42
Ki tudja mik vannak a meteorok belsejében pontosan? Még a végén az egyikből nakvadát nyerünk ki és csillagkapukat kezdünk építeni (/irónia)
Továbbá, az űr nem csak űrbányászat miatt érdekes. Már évtizedek óta folytatnak fent mindenféle kutatást (kémia, szerves kémia, metallurgia).
Mert pár dolog bizony máshogy működik 0G-ben, mint itt lent a földön.
Szóval nem elképzelhetetlen a jövőben, hogy lesz olyan termék, aminek a gyártása kikerül orbitra. Pl intel kitalálja, hogy 3D-ben növeszt szilícium kristályokat új giga procijához, vagy valami. <#idiota>
Utoljára szerkesztette: mrzed001, 2018.03.22. 20:58:42
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#57
Igazad van. Lehet, hogy túl sok scifit láttam, túl sok könyvet olvastam.
Sőt, Star Trek fan is vagyok.
Mégsőtebben: hiszek benne, hogy meg kell hódítanunk az űrt. Ha van ott más is, akkor azért; ha nincs, akkor meg pont azért.
Ehhez az első lépés a saját naprendszerünk meghódítása.
És mivel nem látom reális esélyét hiperhajtómű, örvénygenerátor, vagy warp hajtás elérésének, így arra alapozok ami elérhető, ami van.
Mert a másik alternatíva, hogy üljünk itt tovább a valagunkon a következő 2000 évben is, nem tűnik kivitelezhetőnek.
50 év, és az unalomtól szétszaggatják egymást a nemzetek. Vagy átveszik a trösztök a globális irányítást. Vagy sok ország belső polgárháborúba, akár vallásháborúba süllyed.
Úgy mellesleg, a második felére "elfelejtettél" válaszolni.
És így bizony úgy tűnik, mintha csak fikázni lennél képes ...
Sőt, Star Trek fan is vagyok.
Mégsőtebben: hiszek benne, hogy meg kell hódítanunk az űrt. Ha van ott más is, akkor azért; ha nincs, akkor meg pont azért.
Ehhez az első lépés a saját naprendszerünk meghódítása.
És mivel nem látom reális esélyét hiperhajtómű, örvénygenerátor, vagy warp hajtás elérésének, így arra alapozok ami elérhető, ami van.
Mert a másik alternatíva, hogy üljünk itt tovább a valagunkon a következő 2000 évben is, nem tűnik kivitelezhetőnek.
50 év, és az unalomtól szétszaggatják egymást a nemzetek. Vagy átveszik a trösztök a globális irányítást. Vagy sok ország belső polgárháborúba, akár vallásháborúba süllyed.
Úgy mellesleg, a második felére "elfelejtettél" válaszolni.
És így bizony úgy tűnik, mintha csak fikázni lennél képes ...
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#56
Most se tudjuk, hogy mifele anyagok lesznek nagyobb mennyisegben egyes aszteroidakon, csak sejtjuk. Azt viszont egyaltalan nem tudjuk, hogy milyen anyagokra lesz szukseg a jovoben.
Azt se tudjuk meg, hogy milyen koltsegei lesznek az urbanyaszatnak.
A szamitastechnikaval kapcsolatban csak utolag vagy ilyen okos. Ki beszelt itt szamitasi kapacitasrol? Ha odamesz valakihez 1950-ben, vagy elotte, es elmondod neki hogy ma hany muveletet tud elvegezni egy szamitogep masodpercenkent, akkor sem lesz lovese sem a mai alkalmazasok 90%-arol, es hogy mi mindent forradalmasit. Maganak az internetnek a lete fuggetlen a szamitasi kapacitastol.
Azt se tudjuk meg, hogy milyen koltsegei lesznek az urbanyaszatnak.
A szamitastechnikaval kapcsolatban csak utolag vagy ilyen okos. Ki beszelt itt szamitasi kapacitasrol? Ha odamesz valakihez 1950-ben, vagy elotte, es elmondod neki hogy ma hany muveletet tud elvegezni egy szamitogep masodpercenkent, akkor sem lesz lovese sem a mai alkalmazasok 90%-arol, es hogy mi mindent forradalmasit. Maganak az internetnek a lete fuggetlen a szamitasi kapacitastol.
#55
Egyetértek. Az érdekes az, hogy a kutatások eddig is találtak, vagy feltételeznek olyan új vegyületek, kristályokat, izotópokat, kőzeteket (de akár elemeket is) amik az eltérő környezet miatt ott léteznek, itt viszont nem, és az előállításuk iparilag olcsón nem kivitelezhető, vagy egyáltalán nem lehetséges előállítani. Ugyanazokból az elemekből épülünk fel a Föld, de eltérő anyagszerkezetet, anyagtulajdonságok viszont kézenfekvőek a különböző környezetek miatt. És akkor a hipotetikus, nem barionidus anyagokról nem beszéltem, vagy a szupernehéz elemekről amik nem lehetetlen, hogy a természet is elő tudott állítani bizonyos folyamatokkal, és persze a naprendszeren kívülről érkező aszteroidák kincsesbányája...
#54
Mert elképzelni sem tudták, hogy milyen számítási kapacitás lehet és az mire jó. Ehhez képest az űrbányászat teljesen más. Szezon és fazon.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#53
Pont ezt kezdtem el irni, amikor lattam, hogy mar leirtad😄
A gyemant ertektelen. Ipari felhasznalasra kell egy kisebb mennyiseg belole, de egyebkent csak csillogni tud.
Egyebkent egyre gyakoribb, hogy a technologia fejlodesevel az ipar kis mennyisegu, de annal fontosabb vegyuletekre tart igenyt, amik a foldon viszont meg annal is ritkabbak. Nem hiszem hogy valaha vasat akarnank az urben banyaszni, de pl ha csak nehany 100/1000 tonna unobtainium az egesz ipart el tudna latni, akkor azt mar a kozeljovoben is megerheti az urbol lehozni. Persze ehhez 1: kell ilyen anyag amibol hiany van, 2: talalni kell aszteroidat ahol viszont van boven.
Ha ez megvan, akkor a toke mar nem lesz problema. Ma sem szokatlan ha tobb10 milliard $ koltseggel nyitnak uj banyat valahol, es ennyibol mar a Marsot is siman meg lehet jarni.
De vannak ketsegeim, mert a fold is aszteroidakbol allt ossze, szoval mi olyat talalhatnank odafennt, ami itt lennt nincsen? Persze a jovoben az a szep, hogy nem lehet megjosolni. A megoldas valami olyasvalami lehet, amire ma egyaltalan nem is gondolunk... Regen is erveltek a szamitogepek/autok stb... piaci eletkeptelensege mellett, aztan mi lett belole.
A gyemant ertektelen. Ipari felhasznalasra kell egy kisebb mennyiseg belole, de egyebkent csak csillogni tud.
Egyebkent egyre gyakoribb, hogy a technologia fejlodesevel az ipar kis mennyisegu, de annal fontosabb vegyuletekre tart igenyt, amik a foldon viszont meg annal is ritkabbak. Nem hiszem hogy valaha vasat akarnank az urben banyaszni, de pl ha csak nehany 100/1000 tonna unobtainium az egesz ipart el tudna latni, akkor azt mar a kozeljovoben is megerheti az urbol lehozni. Persze ehhez 1: kell ilyen anyag amibol hiany van, 2: talalni kell aszteroidat ahol viszont van boven.
Ha ez megvan, akkor a toke mar nem lesz problema. Ma sem szokatlan ha tobb10 milliard $ koltseggel nyitnak uj banyat valahol, es ennyibol mar a Marsot is siman meg lehet jarni.
De vannak ketsegeim, mert a fold is aszteroidakbol allt ossze, szoval mi olyat talalhatnank odafennt, ami itt lennt nincsen? Persze a jovoben az a szep, hogy nem lehet megjosolni. A megoldas valami olyasvalami lehet, amire ma egyaltalan nem is gondolunk... Regen is erveltek a szamitogepek/autok stb... piaci eletkeptelensege mellett, aztan mi lett belole.
#51
"Ami az árakat illeti. 1 karát csiszolt gyémánt ára (minőségtől függően) 2000-30.000 dollár. Ami amúgy súlyra 0.2 gramm. Nyers gyémántnál oszthatsz árat 10-el. '
Azt ugye tudod, hogy rengeteg gyémánt van a földön, és mesterségesen tartják vissza, mind a kitermelést, mind a piaci mennyiséget? Mert ha elárasztanák azzal a mennyiséggel a piacot, a gyémánt értéktelené válna. Ezt már a 50 évek óta így csinálják. Mellesleg ipari gyémántot is elő tudunk állítani fillérekért. Szóval csak olyan anyag érné meg ami igen ritka, vagy egyáltalán nem található meg a földön, a gyémánt egyik kategóriába sem tartozik, mert mesterségesen drága, már a drágakőnek való, mert a többi filléres darab. Szóval jelenleg egy ilyen anyag van, a He3 izotóp, viszont ez csak akkor válik relevanciává, ha ezzel a tüzelőanyaggal készült fúziós erőművek fognak épülni, de az nem holnap lesz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.22. 15:37:58
Azt ugye tudod, hogy rengeteg gyémánt van a földön, és mesterségesen tartják vissza, mind a kitermelést, mind a piaci mennyiséget? Mert ha elárasztanák azzal a mennyiséggel a piacot, a gyémánt értéktelené válna. Ezt már a 50 évek óta így csinálják. Mellesleg ipari gyémántot is elő tudunk állítani fillérekért. Szóval csak olyan anyag érné meg ami igen ritka, vagy egyáltalán nem található meg a földön, a gyémánt egyik kategóriába sem tartozik, mert mesterségesen drága, már a drágakőnek való, mert a többi filléres darab. Szóval jelenleg egy ilyen anyag van, a He3 izotóp, viszont ez csak akkor válik relevanciává, ha ezzel a tüzelőanyaggal készült fúziós erőművek fognak épülni, de az nem holnap lesz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.22. 15:37:58
#50
Wrong...
A bányagépek szerinted honnan kerülnének fel?
Az aszteroida mióta van LEO pályán? Oda is el kell vinni. Aztán onnan visszajönni a bányászott mennyiséggel és le is kéne jönni.
Aztán embereket is ide-oda mozgatni és nekik elleátás. Ha nem, akkor az egész állomást felépíteni önállótra stb.
Első billikre is látszok, hogy kurvára semmi értelme az egésznek. Túl sok sci-fit láttál...
A holdprogram kb. 100 mrd USD volt mai áron és kb. 400 kg holdkőzetet és holdport hoztak haza. Nem bányásztak, kb. felszedegették kézzel őket... Ez kb. 250 ezer USD / g fajlagos ár. Legyen majd a tizede a BFR és F9 miatt. Akkor is kb. sehol sem vagy.
És a Hold közel van az aszterodiákhoz képest, és még fékezni sem kell pályára álláshoz.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.22. 15:33:47
A bányagépek szerinted honnan kerülnének fel?
Az aszteroida mióta van LEO pályán? Oda is el kell vinni. Aztán onnan visszajönni a bányászott mennyiséggel és le is kéne jönni.
Aztán embereket is ide-oda mozgatni és nekik elleátás. Ha nem, akkor az egész állomást felépíteni önállótra stb.
Első billikre is látszok, hogy kurvára semmi értelme az egésznek. Túl sok sci-fit láttál...
A holdprogram kb. 100 mrd USD volt mai áron és kb. 400 kg holdkőzetet és holdport hoztak haza. Nem bányásztak, kb. felszedegették kézzel őket... Ez kb. 250 ezer USD / g fajlagos ár. Legyen majd a tizede a BFR és F9 miatt. Akkor is kb. sehol sem vagy.
És a Hold közel van az aszterodiákhoz képest, és még fékezni sem kell pályára álláshoz.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.22. 15:33:47
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#49
"Ami az árakat illeti. 1 karát csiszolt gyémánt ára (minőségtől függően) 2000-30.000 dollár."
Ugye azt olvastad hogy ezek nem ékszerészeti célú gyámántok lennének, csak ipariak?
US $2-260/ carat
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.22. 15:03:19
Ugye azt olvastad hogy ezek nem ékszerészeti célú gyámántok lennének, csak ipariak?
US $2-260/ carat
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.22. 15:03:19
#48
Naaaa, ne lépjünk át a bugyuta személyeskedésbe, nem vagy ennyire ossstoba <#hehe>
Valamint nem tudom honnan veszed ezt az ostobaságot! A gyémántot nem LEO-ra kell fellőni, hanem onnan lehozni. Pl: Dropship.
Jó, űrlift még olcsóbb lenne, de az még álom kategória.
Ami az árakat illeti. 1 karát csiszolt gyémánt ára (minőségtől függően) 2000-30.000 dollár. Ami amúgy súlyra 0.2 gramm. Nyers gyémántnál oszthatsz árat 10-el.
Amúgy én is jobban örülnék, ha itt a földön "rendet" lehetne tenni (élhetőbbé tenni), de ez még nagyobb scifi, mint bármiféle űrbányászat vagy a mars kolonizálása.
Te is jól tudod, a világot a pénz mozgatja, és az érdekcsoportok. Márpedig, akárcsak a diktatúrában, itt sem érdeke a hatalmon levőknek a hatalmuk megosztása, megfosztása. Viszont érdekük a függésben tartás.
Ha úgy nézzük, már rég el is kezdődött a corporate diktatúra. A "választott" vezetők csak bábok az őket hatalomra juttató (őket pénzelő) trösztök kezében. Az amcsiknál csúcsra járatott lobbi rendszert pedig ugye ne is említsem.
Szóval kíváncsi lennék rá, ilyen bebetonozott rendszert te hogy reformálnál meg, amivel "a Föld sokkal jobb hellyé tehető" ?
Szívesen látnék mondjuk egy afrikát átszelő autópálya VS 100 kg gyémánt lehozásának költségeit, illetve megtérülését.
Vagy mi mással, meditációval és kumbaya dalolászásával szeretnéd jobb hellyé tenni a földet ?
Valamint nem tudom honnan veszed ezt az ostobaságot! A gyémántot nem LEO-ra kell fellőni, hanem onnan lehozni. Pl: Dropship.
Jó, űrlift még olcsóbb lenne, de az még álom kategória.
Ami az árakat illeti. 1 karát csiszolt gyémánt ára (minőségtől függően) 2000-30.000 dollár. Ami amúgy súlyra 0.2 gramm. Nyers gyémántnál oszthatsz árat 10-el.
Amúgy én is jobban örülnék, ha itt a földön "rendet" lehetne tenni (élhetőbbé tenni), de ez még nagyobb scifi, mint bármiféle űrbányászat vagy a mars kolonizálása.
Te is jól tudod, a világot a pénz mozgatja, és az érdekcsoportok. Márpedig, akárcsak a diktatúrában, itt sem érdeke a hatalmon levőknek a hatalmuk megosztása, megfosztása. Viszont érdekük a függésben tartás.
Ha úgy nézzük, már rég el is kezdődött a corporate diktatúra. A "választott" vezetők csak bábok az őket hatalomra juttató (őket pénzelő) trösztök kezében. Az amcsiknál csúcsra járatott lobbi rendszert pedig ugye ne is említsem.
Szóval kíváncsi lennék rá, ilyen bebetonozott rendszert te hogy reformálnál meg, amivel "a Föld sokkal jobb hellyé tehető" ?
Szívesen látnék mondjuk egy afrikát átszelő autópálya VS 100 kg gyémánt lehozásának költségeit, illetve megtérülését.
Vagy mi mással, meditációval és kumbaya dalolászásával szeretnéd jobb hellyé tenni a földet ?
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#47
Akkor nagyon nem ment át amit írtam. A talajba történő hőátadás nem elégséges egy atomreaktornak. Ha elégséges lenne a földiek is így működnének, legalább részben. A talaj az szigetel, rossz hővezető. Ha hőt termel valami (példánkban atomreaktor) akkor az túl fog melegedni. Mínusz fokban a juhász felkelti a marhát és odafekszik a helyére mert meleg. A talaj jó szigetelő.
A technológia mellékes, csak azt mondom, hogy igenis VAN kb. -70 fokos, "korlátlan" hűtőközeg. Ha meg a marsi talaj melegszik, az pont, hogy nem feltétlenül baj, hanem...
"És amúgy Verne sem sokat tévedett, tényleg ágyúval lövünk a holdra. Csak meg lett fordítva az ágyú csöve, és önmagát lövi ki.
De magát az ötletet sem vetették el. Voltak tervek, kísérletek. Olvass utána a Space gun-nak."
Abban van ráció, hogy a kozmikus sbességekhez szükséges irdatlan nagy energiát adó rendszert/anyagot ne kelljen beletuszkolni magába a járműbe (Rakéta elv: jellemzően kémiai energia kinyerésére szolgáló anyagok kilotonnái...), hanem az indító bázison tetszőlegesen felhalmozható (mert a gyorsítandó képletben az ottmaradó tömeg nem játszik,) energiaforrást felhasználva gyorsítsuk a hasznos terhet a kellő sebességre. A Földön is voltak kísérletek elektromágneses "ágyú" felhasználásra, de a "sűrű" légkör miatti komplikációk miatt a kozmikus sebességekkel ez nem kivitelezhetőnek bizonyult.
Ámde!
A Mars légköre néhány %-a a földinek, tehát a visszautakra igenis kifejleszthető lenne egy olyan rendszer, ami a marsi erőforrásokat felhasználva költséghatékonyabban gyorsíthatná a Földre irányuló transzportokat. (Akár bányatermékeket is!)
Magyarán, a visszautat NEM feltétlen rakétatechnológiával kellene elképzelnünk.
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.22. 13:40:00
De magát az ötletet sem vetették el. Voltak tervek, kísérletek. Olvass utána a Space gun-nak."
Abban van ráció, hogy a kozmikus sbességekhez szükséges irdatlan nagy energiát adó rendszert/anyagot ne kelljen beletuszkolni magába a járműbe (Rakéta elv: jellemzően kémiai energia kinyerésére szolgáló anyagok kilotonnái...), hanem az indító bázison tetszőlegesen felhalmozható (mert a gyorsítandó képletben az ottmaradó tömeg nem játszik,) energiaforrást felhasználva gyorsítsuk a hasznos terhet a kellő sebességre. A Földön is voltak kísérletek elektromágneses "ágyú" felhasználásra, de a "sűrű" légkör miatti komplikációk miatt a kozmikus sebességekkel ez nem kivitelezhetőnek bizonyult.
Ámde!
A Mars légköre néhány %-a a földinek, tehát a visszautakra igenis kifejleszthető lenne egy olyan rendszer, ami a marsi erőforrásokat felhasználva költséghatékonyabban gyorsíthatná a Földre irányuló transzportokat. (Akár bányatermékeket is!)
Magyarán, a visszautat NEM feltétlen rakétatechnológiával kellene elképzelnünk.
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.22. 13:40:00
#44
Egyébként gondolj arra, hogy adott egy gödör, beleöntesz mondjuk 20 fokos vizet a környezeti hőmérséklet pedig minusz 20 fok. Nagyon sok idő kell ahhoz, hogy a víz megfagyjon, pedig hőtermelés nem is történik. Egyszerűen a hő a talajba nagyon nehezen vándorol át, hamarabb befagy a teteje, mert ott a párolgás is rásegít a hűtésre.
"Beláthatatlan techikai akadályok vannak ma a kolonizálás előtt. Értelme sincs. Amennyibe kerül, abból a Föld sokkal jobb hellyé tehető."
A jelenlegi szinten ezzel viszont egyetértek Veled.
A jelenlegi szinten ezzel viszont egyetértek Veled.
#42
Hővezetés, hőcserélés. Egy atomreaktorban van egy belső vízkör meg egy külső (elnézést, hogy enm szakszavakat használok😊 ) A külső vízkör arra való, hogy a belső hőjét elvezesse a környezetbe, lényegében a Dunába. Ezt foylamatos vízcseréléssel lehet elérni. Ha ez nincs meg, akkor a hő csak hőáramlással vagy hősugárzással tud eltávozni. Ennek a hatásfoka viszont sokkal rosszabb. Nem megoldható. Ha az lenne a földi reaktorok hűtésére se kellene ilyen hűtőrendszer.
"Az atomeraktoros rész mutatja, hogy a fizikáról sok lövésed nincs. A Mars légköre olyan ritka, hogy hűtésre alig használható, ami erősen limitálja azt, hogy hőcserélővel hogy a rákba működtetnél gőzciklust, már ha egyálalán lenne vized..."
Már miért kéne hozzá víz? A Mars talaja bőven elég hideg hűtőközegnek. Szerintem (ezt benézted). Vagy rosszul látom?
Már miért kéne hozzá víz? A Mars talaja bőven elég hideg hűtőközegnek. Szerintem (ezt benézted). Vagy rosszul látom?
#40
Méghozzá 20 000-szer!
XD
XD
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#39
"Szóval el tudom képzelni, hogy kell hozzá az emberi erőforrás. Ha láttad, a sorozatban nincsenek MI-ok."
Egy mai külszíni bányagépben sincs. Csak automata gép egyszerű feladatot lát el. A világűrben mindenképp ilyen kell, hiszen ha megnézed azt, hogy az űreszközök árát hogyan dobja meg az, hogy tartósan tartózkodhasson rajta ember, akkor az arány a költségvonalon vlahol a 9 az egyhez lesz az életfelnntartás számára. Nekem cseppet sem tűnik logikusnak, hogy automatával elvégezhető veszélyes és nehéz munkára miért alkalmaznának a jövőben emberi erőt. Arról nem is beszélve, hogy a víz újrahasznosítása már ma is majdnem 100%-os tudtommal. Tehát a sorozatban lévő víz fejadagok is kicsit nekem sántít, de mivel sci-fi és a társadalmi ellentétek felrajzolásához kellenek üztözési pontok így nem rugózok rajta. Meg persze azért sem, mert az egy film 😊
Egy mai külszíni bányagépben sincs. Csak automata gép egyszerű feladatot lát el. A világűrben mindenképp ilyen kell, hiszen ha megnézed azt, hogy az űreszközök árát hogyan dobja meg az, hogy tartósan tartózkodhasson rajta ember, akkor az arány a költségvonalon vlahol a 9 az egyhez lesz az életfelnntartás számára. Nekem cseppet sem tűnik logikusnak, hogy automatával elvégezhető veszélyes és nehéz munkára miért alkalmaznának a jövőben emberi erőt. Arról nem is beszélve, hogy a víz újrahasznosítása már ma is majdnem 100%-os tudtommal. Tehát a sorozatban lévő víz fejadagok is kicsit nekem sántít, de mivel sci-fi és a társadalmi ellentétek felrajzolásához kellenek üztözési pontok így nem rugózok rajta. Meg persze azért sem, mert az egy film 😊
#38
Röhögök, de nagyon...
Első körben nézd meg a gyémát árait és aztán 1 kg tömeg csak LEO pályára juttatásának költségeit. Apró hiba, hogy LEO pályán nincs meteor és ipari tisztaságú gyémánot sem fogsz bányászni. Már, ha egyáltalán létezne technológia a bányászatra odafent ma. Aztán vissza is kéne jönni...
Szóval röhejes filmsorozatos hivatkozás helyett első körben a valóságot csekkold, mert erősen pofáncsap...
A fordított ágyúcső is marhaság, mert a többfokozatú rakéta az kurvára nem fordított ágyú...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.22. 08:53:23
Első körben nézd meg a gyémát árait és aztán 1 kg tömeg csak LEO pályára juttatásának költségeit. Apró hiba, hogy LEO pályán nincs meteor és ipari tisztaságú gyémánot sem fogsz bányászni. Már, ha egyáltalán létezne technológia a bányászatra odafent ma. Aztán vissza is kéne jönni...
Szóval röhejes filmsorozatos hivatkozás helyett első körben a valóságot csekkold, mert erősen pofáncsap...
A fordított ágyúcső is marhaság, mert a többfokozatú rakéta az kurvára nem fordított ágyú...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.22. 08:53:23
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#37
Inkább vicces. Én mrzed-et eddig értelmesnek tartottam, de az itteni további kommentfolyamata porba alázta ezt a feltevésemet...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#36
A gyémánt azért ér sokat mert ritka, tehát ha valamiből sokat szerzel akkor automatikusan elértéktelenedik.
Most a kobalt aminek elfogyásával riogatnak, de egyéb ritkaföldfémekből is lehet hiány, ha ezek gazdaságosan lennének kitermelhetőek/szállíthatók az űrből akkor lenne gazdasági realitása a kolóniának. Első hogy kell egy űrlift 😊, mert rakéta hajtómű költségszintjén kb. antianyagot kellene bányászni hogy megtérüljön, űrlifttel lehet hogy már tiszta radioizotóppal is megérné😊
300 év időtáv viszont tényleg sok, AI és fejlett robot technológia 'could change the game'.
Most a kobalt aminek elfogyásával riogatnak, de egyéb ritkaföldfémekből is lehet hiány, ha ezek gazdaságosan lennének kitermelhetőek/szállíthatók az űrből akkor lenne gazdasági realitása a kolóniának. Első hogy kell egy űrlift 😊, mert rakéta hajtómű költségszintjén kb. antianyagot kellene bányászni hogy megtérüljön, űrlifttel lehet hogy már tiszta radioizotóppal is megérné😊
300 év időtáv viszont tényleg sok, AI és fejlett robot technológia 'could change the game'.
#35
Ez ütött <#eplus2>
#34
A jó scifik megmutatják a dolgok olyan aspektusát is, amire te még csak nem is gondolhattál. Valamint kiváló jellem és társadalom kritikát is tudnak rejteni. De most nem ez a lényeg 😊
A felsorolt művek ismerete legalább annyira alap egy ilyen vita lefolytatásához, mint a "hogyan robbantsunk fel egy aszteroidát" vitához az Armageddon ismerete 😄
Egy jó, logikusan felépített kiindulási alap, amit lehet kritizálni, részekre bontani, azokat elfogadni vagy elvetni. Majd ebből új elméleteket összeállítani.
És amúgy Verne sem sokat tévedett, tényleg ágyúval lövünk a holdra. Csak meg lett fordítva az ágyú csöve, és önmagát lövi ki.
De magát az ötletet sem vetették el. Voltak tervek, kísérletek. Olvass utána a Space gun-nak.
Az, hogy jeget fognak bányászni, szerintem alap, evidencia. Mind O2, mind üzemanyagnak, mind a lakosságnak víznek kellő szükséglet. Lényegében a legfőbb erőforrás.
Az, hogy emberek? Nos, az űr nem egy olyan behatárolt terület, mint egy szűk bánya. Szóval el tudom képzelni, hogy kell hozzá az emberi erőforrás. Ha láttad, a sorozatban nincsenek MI-ok.
A felsorolt művek ismerete legalább annyira alap egy ilyen vita lefolytatásához, mint a "hogyan robbantsunk fel egy aszteroidát" vitához az Armageddon ismerete 😄
Egy jó, logikusan felépített kiindulási alap, amit lehet kritizálni, részekre bontani, azokat elfogadni vagy elvetni. Majd ebből új elméleteket összeállítani.
És amúgy Verne sem sokat tévedett, tényleg ágyúval lövünk a holdra. Csak meg lett fordítva az ágyú csöve, és önmagát lövi ki.
De magát az ötletet sem vetették el. Voltak tervek, kísérletek. Olvass utána a Space gun-nak.
Az, hogy jeget fognak bányászni, szerintem alap, evidencia. Mind O2, mind üzemanyagnak, mind a lakosságnak víznek kellő szükséglet. Lényegében a legfőbb erőforrás.
Az, hogy emberek? Nos, az űr nem egy olyan behatárolt terület, mint egy szűk bánya. Szóval el tudom képzelni, hogy kell hozzá az emberi erőforrás. Ha láttad, a sorozatban nincsenek MI-ok.
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#33
A jó és reális scifik nem érvelésre valók. Azok megfogalmazzák az emberek jövő iránt érzett elképzeléseit és vágyait. Az Említett művek egy részével vagyok tisztában. Az űrodüszeiát nem láttam még, de ami késik ... az a vonat.. 😊
"Azóta rengeteg teória merült fel, hogy mégis honnan származhatnak az űrből érkező gyémánt meteorok."
Nem tudom, nem is tudok ilyenekről. Érkeznek ilyenek? Lemaradtam valamiről?
Anno Verne írta, hogy ágyúval lövünk a holdra. Nem vált valóra, holott az akkori tudás szeint, szigorúan véve nem mondott ellent neki semmi. Egy sci-fi sosem érvelési alap. Az általad említett fsorozatban, olyan fokú robotizációnál pont jeget fonak vákuumban gravitáció nélkül emberek bányászni? Nem gondolom reálisnak. Jelenleg a földön nem emberi erővel bányásznak, főleg nem ha külszíni fejtésről van szó.
"Azóta rengeteg teória merült fel, hogy mégis honnan származhatnak az űrből érkező gyémánt meteorok."
Nem tudom, nem is tudok ilyenekről. Érkeznek ilyenek? Lemaradtam valamiről?
Anno Verne írta, hogy ágyúval lövünk a holdra. Nem vált valóra, holott az akkori tudás szeint, szigorúan véve nem mondott ellent neki semmi. Egy sci-fi sosem érvelési alap. Az általad említett fsorozatban, olyan fokú robotizációnál pont jeget fonak vákuumban gravitáció nélkül emberek bányászni? Nem gondolom reálisnak. Jelenleg a földön nem emberi erővel bányásznak, főleg nem ha külszíni fejtésről van szó.
#32
Nos, ami az anyagiakat illeti, vannak róla becslések:
http://www.mining.com/meteorites-heading-to-earth-may-contain-trillions-of-diamonds/
gforce9:
Gondolom láttad a 2001: Űrodüsszeia, és a folytatását a 2010: a kapcsolat éve filmeket? Esetleg olvastad is?
Már abban felvetették, hogy (spoiler ... ok 1968-as és 84-es film, talán mégse 😄 ), hogy amikor a Jupiter önmagába omlott, és egy robbanással nappá vált, hogy teleszórta a naprendszert gyémánttal. Sőt, a könyv odáig megy, hogy 100 év múlva már abból a gyémántból építkezünk a földön.
Azóta rengeteg teória merült fel, hogy mégis honnan származhatnak az űrből érkező gyémánt meteorok.
Úgy mellesleg a bolygónk köpenyének alsó rétegeiben is jelentős mennyiség van. Hát még mennyi lehet egy kihűlt maggal rendelkező égitestnél, mint a mars?
Egy szupernova robbanás szétszaggathatja a körülötte lévő égitesteket, részeiket meteorként lőve ki az űrbe.
Nos, ezért (egyik teória szerint).
Érvelni azért érdemes JÓ reális scifikkel, mert megteremtenek egy alapot az érvelésre. E nélkül, semmid sincs.
http://www.mining.com/meteorites-heading-to-earth-may-contain-trillions-of-diamonds/
gforce9:
Gondolom láttad a 2001: Űrodüsszeia, és a folytatását a 2010: a kapcsolat éve filmeket? Esetleg olvastad is?
Már abban felvetették, hogy (spoiler ... ok 1968-as és 84-es film, talán mégse 😄 ), hogy amikor a Jupiter önmagába omlott, és egy robbanással nappá vált, hogy teleszórta a naprendszert gyémánttal. Sőt, a könyv odáig megy, hogy 100 év múlva már abból a gyémántból építkezünk a földön.
Azóta rengeteg teória merült fel, hogy mégis honnan származhatnak az űrből érkező gyémánt meteorok.
Úgy mellesleg a bolygónk köpenyének alsó rétegeiben is jelentős mennyiség van. Hát még mennyi lehet egy kihűlt maggal rendelkező égitestnél, mint a mars?
Egy szupernova robbanás szétszaggathatja a körülötte lévő égitesteket, részeiket meteorként lőve ki az űrbe.
Nos, ezért (egyik teória szerint).
Érvelni azért érdemes JÓ reális scifikkel, mert megteremtenek egy alapot az érvelésre. E nélkül, semmid sincs.
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#31
Ja amúgy az a sorozat tényleg jó, de inkább a társadalomszerveződési oldala és nem olyan bugyuta scifi, hogy minden ellentmond benne a tudománynak. De attól még sci-fi marad. Érvelni vele semmi értelme.
#30
"Ami az anyagi érveket illeti, el tudsz képzelni egy meteort, aminek nagy része gyémánt ? Mert egy szupernova robbanáskor bizony ilyeneket is lök ki magából. "
Ezt meg honnan vetted? Szupernova robbanáskor az anyag plazmaállapotú. Nemhogy gyémánt, de még a klasszikus értelemben vett szénatom sincs a kilökődő anyagban.
Ezt meg honnan vetted? Szupernova robbanáskor az anyag plazmaállapotú. Nemhogy gyémánt, de még a klasszikus értelemben vett szénatom sincs a kilökődő anyagban.
#29
Úgy látom sok fogalmad nincs a költségedről. A Holdra nem érdemes elmenni úgy, ha ezket csak fel kellene szedegetni az űrhajósnak, nemhogy még bányászgatni.
Ezen felül ilyen aszterodát hol találsz?
Milyen ritka fémekre gondolsz? Számokat, számokat légyszíves, ne levegőbe dumát...
Ezen felül ilyen aszterodát hol találsz?
Milyen ritka fémekre gondolsz? Számokat, számokat légyszíves, ne levegőbe dumát...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#28
Ami az anyagi érveket illeti, el tudsz képzelni egy meteort, aminek nagy része gyémánt ? Mert egy szupernova robbanáskor bizony ilyeneket is lök ki magából.
Űrbányászat? Ritka fémek? Orbit közeli, így olcsóbb, nem kell a földről fellőni nyersanyagot orbitális gyárakhoz ?
És a marsról még mindig sokkal olcsóbb a fellövés a kisebb gravitáció miatt, mint a földről.
A sorozatot pedig csak ajánlani tudom. Teljesen realista, mind űrutazás, mind evolúciós szempontból.
Űrbányászat? Ritka fémek? Orbit közeli, így olcsóbb, nem kell a földről fellőni nyersanyagot orbitális gyárakhoz ?
És a marsról még mindig sokkal olcsóbb a fellövés a kisebb gravitáció miatt, mint a földről.
A sorozatot pedig csak ajánlani tudom. Teljesen realista, mind űrutazás, mind evolúciós szempontból.
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#27
Pedig más párhuzam nem nagyon van.
Technikailag is megoldható a bolygó kolonizálása.
Az atomreaktor pedig a függetlensége és a hosszú működési ideje miatt a lehető legjobb megoldás az energitermelésre.
A bázist a sugárzás miatt kellene talajszint alá vinni a metróalagutakhoz hasonlóan.
A többi ötletem valóban fura,de megvan a miértje-gázcsere és esetleg lemeztektonika-...
Technikailag is megoldható a bolygó kolonizálása.
Az atomreaktor pedig a függetlensége és a hosszú működési ideje miatt a lehető legjobb megoldás az energitermelésre.
A bázist a sugárzás miatt kellene talajszint alá vinni a metróalagutakhoz hasonlóan.
A többi ötletem valóban fura,de megvan a miértje-gázcsere és esetleg lemeztektonika-...
#26
Miért , én mást írtam volna, ha válaszolsz a hozászólásomra akkor azt azért elvárhatom hogy arra válaszolj amit írtam és nem a hangokra a fejedből. Nem állítottam semmit arról milyen a hosszútávú hatása az 1/3g-nek az emberi szervezetre, nem tehettem mert nincsenek róla adatok. csak azt feltételezhetem hogy azért jobbak mint a 0 g-nek, azért ez már segithet az egyensúlytartásért felelős szerveknek hogy tudják merre van a fent és a lent és az űrbetegséget megszüntetheti.
amit állítottam:
1. nincs olyan hogy 1/3 gravitáció hosszú távon kevés, nincs róla semenyi adatunk, tehát ezt állítani botorság, csak akkor tudunk majd valamit ha már lesz valami icipici, zérónál több adatunk az 1/3 gravitáció hatásáról, és igen, ezt meg lehetne szerezni. Erősen minősíti a NASA Mars terveinek komolyságát, illetve azok komolytalanságát hogy a legkissebb erőfeszítéseket sem tették abban az irányban hogy ezekeket az adatokat megszerezzzék, pedig ez volna az ISS-hez méltó feladat , hamár rendszeresen azt hangoztatják hogy az ISS egy teszt platform amin pótolhatatlan tapasztalatokat lehet szerezni és felkészülni a további, nagyobb célok megvalósítására akkor ez volna a legfontosabb feladat és egy centrifugás modullal megvalósítható lenne.
2. Szóval majd akkor térjunk vissza az ilyen prófétai kinyilatkoztatásra amikor már legalább egy pici információ van róla. Abban személy szerint biztos vagyok hogy egy felderítő expedíció, monduk oda vissza út súlytalanságban, otlet másfel éve 1/3 gravitácion kivitelezhető, de ha tényleg biztosra akarunk menni akkor tanulmányozhatunk alacsony Föld körüli pályán centrifugásmodulban emlősöket, hogyan reagál a csontszerkezetük az izomzatuk, a Marsi gravitációnak megfelelő gyorsulási viszonyokra, összehasonlítva egy refeencicsapatttal a Földön és egy másikkal az ISS-en 0 g mellett.
Annyit tudok hogy az oroszok már a 80-as években végeztek embriológiai kutatásokat, megtermékenyített madár tojásokkal és egerekkel, ami leszűrhető volt belőle hogy mind a madaraknak mind az emlősöknek szükségük van az embrionális fejlődéshez a gravitációra. A frissen megtemékenyített tojáok ugyanúgy megzápultak mint a frissen megtermékenyített egerek is elvetéltek, érdekes módon a túléési arány a nnál jobb volt minél későbbi fázisban vitték fel a Földröl az előzetesen már 1g-n fejlődött (inkubárorban keltetett tojásokat) nnál nagyobb százalékuk kelt ki, az utlsó 5-7 napot az űrben töltött tojásokból már egészen jó 80% feletti hatékonysággal lett kiscsibe, hasoló volt at apasztalat az egerekkel, tehát a megtermékenyítés után, az embrionális fejlődés elején mindenképpen kell gravitáció. ezeket a kísérleteket megismételve a marsi gravitációnak megfelelő viszonyoknál már lesz olyan alap amire már építhetünk. az egerek és a csirkék ugyan nem emberek de jó alapot képeznének a tovbbi kísérletekhez. mindenesetre, szaporodás nélkül is elvégezhető ugyanez az emberekkel megvizsgálva milyen fiziológiai változások lesznek 1/3 gravitáción a 0-hoz képest jó alapot adhatnak azzal kapcspolatban mire számíthatnak egy Mars expedíció során azűrhaósok egészsége és munkavégző képességével kacsolatban.
amit állítottam:
1. nincs olyan hogy 1/3 gravitáció hosszú távon kevés, nincs róla semenyi adatunk, tehát ezt állítani botorság, csak akkor tudunk majd valamit ha már lesz valami icipici, zérónál több adatunk az 1/3 gravitáció hatásáról, és igen, ezt meg lehetne szerezni. Erősen minősíti a NASA Mars terveinek komolyságát, illetve azok komolytalanságát hogy a legkissebb erőfeszítéseket sem tették abban az irányban hogy ezekeket az adatokat megszerezzzék, pedig ez volna az ISS-hez méltó feladat , hamár rendszeresen azt hangoztatják hogy az ISS egy teszt platform amin pótolhatatlan tapasztalatokat lehet szerezni és felkészülni a további, nagyobb célok megvalósítására akkor ez volna a legfontosabb feladat és egy centrifugás modullal megvalósítható lenne.
2. Szóval majd akkor térjunk vissza az ilyen prófétai kinyilatkoztatásra amikor már legalább egy pici információ van róla. Abban személy szerint biztos vagyok hogy egy felderítő expedíció, monduk oda vissza út súlytalanságban, otlet másfel éve 1/3 gravitácion kivitelezhető, de ha tényleg biztosra akarunk menni akkor tanulmányozhatunk alacsony Föld körüli pályán centrifugásmodulban emlősöket, hogyan reagál a csontszerkezetük az izomzatuk, a Marsi gravitációnak megfelelő gyorsulási viszonyokra, összehasonlítva egy refeencicsapatttal a Földön és egy másikkal az ISS-en 0 g mellett.
Annyit tudok hogy az oroszok már a 80-as években végeztek embriológiai kutatásokat, megtermékenyített madár tojásokkal és egerekkel, ami leszűrhető volt belőle hogy mind a madaraknak mind az emlősöknek szükségük van az embrionális fejlődéshez a gravitációra. A frissen megtemékenyített tojáok ugyanúgy megzápultak mint a frissen megtermékenyített egerek is elvetéltek, érdekes módon a túléési arány a nnál jobb volt minél későbbi fázisban vitték fel a Földröl az előzetesen már 1g-n fejlődött (inkubárorban keltetett tojásokat) nnál nagyobb százalékuk kelt ki, az utlsó 5-7 napot az űrben töltött tojásokból már egészen jó 80% feletti hatékonysággal lett kiscsibe, hasoló volt at apasztalat az egerekkel, tehát a megtermékenyítés után, az embrionális fejlődés elején mindenképpen kell gravitáció. ezeket a kísérleteket megismételve a marsi gravitációnak megfelelő viszonyoknál már lesz olyan alap amire már építhetünk. az egerek és a csirkék ugyan nem emberek de jó alapot képeznének a tovbbi kísérletekhez. mindenesetre, szaporodás nélkül is elvégezhető ugyanez az emberekkel megvizsgálva milyen fiziológiai változások lesznek 1/3 gravitáción a 0-hoz képest jó alapot adhatnak azzal kapcspolatban mire számíthatnak egy Mars expedíció során azűrhaósok egészsége és munkavégző képességével kacsolatban.
#25
A tesóm nézni a sorozatot, majd egyszer talán én is. Viszont egyetlen érvet sem adtál arra, hogy miért lenne kolonizálva. A Földön azért lett kolonizálás, mert belátható távon profitot hozott. A láthatáron nincs semmi, amivel kereskedelmi alapokra lehetne helyezni ezt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#24
Márpedig belenyugodhatsz, a mars kolonizálva lesz. Na nem mostanság, de 200 éven belül ott tuti lesz kolónia.
Amúgy próbáltál már 0G-be nyelni? Mert ez momentán az egyik legnagyobb kihívás. Próbáld ki fejen állva milyen inni-enni.
Tehát az 1/3 G máris elviselhetőbb emberi szempontból. Az emberi szervezet pedig elég jól tud alkalmazkodni.
Javaslom nézd meg a The Expanse című sorit. Na az kb 300 évvel a jövőben játszódik, és reális.
Se misztikus energiapajzs, se mesterséges gravitáció, se antigravitáció, se hiperhajtómű, és nincs átlépve a saját naprendszerünk határa.
És nagyon jól bemutatja, hogy ez mivel jár, evolúciós szemszögből is.
Amúgy próbáltál már 0G-be nyelni? Mert ez momentán az egyik legnagyobb kihívás. Próbáld ki fejen állva milyen inni-enni.
Tehát az 1/3 G máris elviselhetőbb emberi szempontból. Az emberi szervezet pedig elég jól tud alkalmazkodni.
Javaslom nézd meg a The Expanse című sorit. Na az kb 300 évvel a jövőben játszódik, és reális.
Se misztikus energiapajzs, se mesterséges gravitáció, se antigravitáció, se hiperhajtómű, és nincs átlépve a saját naprendszerünk határa.
És nagyon jól bemutatja, hogy ez mivel jár, evolúciós szemszögből is.
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#23
Pontosan.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#22
Veszélyes és félrevezető dolognak tartom a földi gyarmatosítást párhuzamba állítani a Mars kolonizálásával. Össze sem hasonlítható a kettő. Azt a téves gondolatot ülteti el a fejekben, hogy "nézzétek, Amerikát is meghódították annak idején, most a Mars egy következő meghódítandó cél". Amerikában élhető klíma, termőföld, víz és nyersanyag várta a telepeseket, ráadásul az akkori technikai színvonalon, ha nem is zökkenőmentesen, de bőven megközelíthető földrajzi távolságban volt. Ezzel szemben a Mars egy kietlen, halott bolygó. Leginkább egy belélegezhető légkör nélküli Szaharához vagy Antarktiszhoz tudnám hasonlítani.
Amit a technikai megvalósításról írtál, az pedig megmosolyogtató.
Amit a technikai megvalósításról írtál, az pedig megmosolyogtató.