Már jövőre jöhet Musk Mars-rakétája
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#121
Belinkelted azt, amiről nem beszéltünk. Kisteljesítményű reaktorok. Nem erről volt szó a vita során. Te is egyenlőség jelet teszel egy kis hőtermelésű reaktor és egy ipari méretekben üzemelő közé. Nem linkeltél be viszont oylan, ami megawattos teljesítményhez megfelelő üzemi és vészhelyzeti hűtést tud adni, olyan helyen ahol nincs megfelelő mennyiségű és korlátlanul cserélhető hűtőközeg.
#120
Abszurdum ami itt folyik, és a kérdésed még abszurdabb... Már ne haragudj, de olyan fölénnyel teszed fel a kérdést, mint ha te atomrektorok hűtéséből doktoráltál volna, és húsz éve ilyen irányú fejlesztéssel foglalkoznál, vagy legalábbis ismernéd a hűtési technikákat. Az meg a legabszurdabb, hogy te nem tudod elképzelni, akkor én mondjam meg neked, aki szintén nem atomrektorok hűtésével foglakozik, hogy akkor hogyan is kell, mert különben lehetetlennek nyilvánítod? Másrészt, hogy hozzak neked példát olyanra amit még nem csináltak meg? Nevetséges. Nem érzed a kérdésed mögött rejlő abszurdum sorozatot? Nem kívántam belefolyni a vitába, mert elképesztő mély műveletlenség párosul ideológiával. Még egyszer amit te nem tudsz elképzelni, az nincs? És persze a jól megszokott személyeskedés...
A keresést, és felfogást itt kell kezdeni - ismétlem ez csak a kezdet, amolyan ismeretterjesztő jelleggel:
Stefan–Boltzmann-törvény
Hűtés tipusai
Nemzetközi űrállomás hűtési rendszere
Atomraktorok az űrben
Én nem látom akadályát egy reaktor hűtésének, te viszont látod. Remek.
A keresést, és felfogást itt kell kezdeni - ismétlem ez csak a kezdet, amolyan ismeretterjesztő jelleggel:
Stefan–Boltzmann-törvény
Hűtés tipusai
Nemzetközi űrállomás hűtési rendszere
Atomraktorok az űrben
Én nem látom akadályát egy reaktor hűtésének, te viszont látod. Remek.
#119
Jó érvek. A baj csak az, hogy nem mondtál semmi konkrétumot. Mégis hogyan oldanál meg a jelenlegi technológiával üzemi hűtést és vészhelyzeti hűtést egy reaktoron? Az ideológia mögötted van csak, mert te nem hoztál példát rá, mi meg igen.
#118
Most komolyan arról vitatkoztok, hogy nem lehet hűteni egy atomrektort a Marson? Ok, hogy szegényes a fantáziátok, és nem ismeritek a hűtési technikák százait, de, hogy termodinamikára hivatkozni, azaz fizikailag lehetetlennek minősíteni, egy pusztán mérnöki kérdését, ami ráadásul megoldható a jelenben, kész röhej! Ideológia az egész semmi több.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.25. 11:29:19
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.25. 11:29:19
#117
Nem, nem növelhető. Ebből látszik, hogy lövésed nincs a termodinamikáról.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#116
Epic, hogy ez a meg nem értett zseni a delta T-t hagyta csak ki a képletből... És akkor én adjam vissza a diplomámat...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#115
Nézd már meg, hogy az ISS egy főre eső villamos fogyasztása mekkora. Na, ez vedd méretezési alapnak. Ezek után kezd sakkozni a rendszer tömegét.
(Ez nem a te kommentedre ment, csak félre kattintottam.)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.24. 17:12:00
(Ez nem a te kommentedre ment, csak félre kattintottam.)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.24. 17:12:00
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#114
Erről valamiért a Vissza a jövőbe 3 jutott eszembe: Marty nem tudsz 4 dimenzióban gondolkodni! Amikor odaérsz a falhoz már nem lesznek ott az indiánok ...
Elsőnek egy kis csapatot kell életben tartani a marson. Arra bőven elég.
Utána ahogy bővül a csapat, küldeni mellettük csoportonként, szintén nem probléma. Könnyű, olcsó, kicsi, gondozásmentes. Még csak le se kell porolni, mint a napelemeket.
Szóval a kérdés inkább az, hogy mekkora az a marsi populáció, aminél már jobban megérné nagy erőművet építeni a sok kis erőmű sziget szerű elhelyezése helyett ?
Ahogy korábban említettem, Ausztráliában álltak neki tesztelni a centralizált áramtermelés kiváltását (csökkentését) sziget megoldásokkal (napelemmel, powerwall-al).
A rendszer megbízhatóbb, decentralizált, és kevésbé érzékeny a kaszkádszerű összeomlásra (amilyenek a nagy áramszünetek amcsiba).
Elsőnek egy kis csapatot kell életben tartani a marson. Arra bőven elég.
Utána ahogy bővül a csapat, küldeni mellettük csoportonként, szintén nem probléma. Könnyű, olcsó, kicsi, gondozásmentes. Még csak le se kell porolni, mint a napelemeket.
Szóval a kérdés inkább az, hogy mekkora az a marsi populáció, aminél már jobban megérné nagy erőművet építeni a sok kis erőmű sziget szerű elhelyezése helyett ?
Ahogy korábban említettem, Ausztráliában álltak neki tesztelni a centralizált áramtermelés kiváltását (csökkentését) sziget megoldásokkal (napelemmel, powerwall-al).
A rendszer megbízhatóbb, decentralizált, és kevésbé érzékeny a kaszkádszerű összeomlásra (amilyenek a nagy áramszünetek amcsiba).
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#113
Na de a teljesítménye finoman szólva vicces, ilyenekkel nem fogsz gyárakat működtetni a Marson. Anno az amcsik 1,5-2MW-os reaktorokat üzemeltettek az antarktiszi McMurdo Bázison, illetve Grönlandon a Thule Bázison. A Marsra eljuttatni és ott működtetni egy ezekhez hasonlót is még erősen sci-fi, bár ezeket az LC-130 szállítógépekkel több darabban légi úton tudták eljuttatni a rendeltetési helyükre. Márpedig egy komoly Marsi bázis energiaigénye is hasonló nagyságrendű lesz feltehetően.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.03.24. 15:49:10
Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.03.24. 15:49:10
#112
Látom te se látsz messzebb az orrodnál.
Amit linkeltem, az EGY ATOMREAKTOR !
Nem paks2, hanem egy speciális helyre tervezett, speciális kialakítású.
És nem kell a hűtéséhez a Niagara vízesés.
Na paffff, akkor mi van, amikor váltig állítasz valamit, hogy lehetetlen, aztán az usa energiaügyi hivatal fogja és megoldja ?
Amit linkeltem, az EGY ATOMREAKTOR !
Nem paks2, hanem egy speciális helyre tervezett, speciális kialakítású.
És nem kell a hűtéséhez a Niagara vízesés.
Na paffff, akkor mi van, amikor váltig állítasz valamit, hogy lehetetlen, aztán az usa energiaügyi hivatal fogja és megoldja ?
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#111
"Na látod. És ha 4-et teszel le belőle, már 40 kW. És ha 100-at ?"
Atomreaktorról kezdtünk el beszélni és annak a hűtéséről, ez most szimpla terelés...., de mindegy.
"Hanem folyó vízzel. Az álló víz bizony sz.rt se ér, az hőszigetel."
Most leírod azt, amiről itt pofázunk már X hsz óta. Igen álló közeg lófaszt se hűt, tökmindegy milyen anyag. Ezt pofázzuk már mióta.
Azért folyóvízzel hűtik a reaktort, mert azzal lehet. A talaj becsövezésével nem lehet, mert egyszer felmelegíti a talajt és onnantól kaput mivel a talaj !ÁLLÓ! közeg. A talaj nem tudja elszállítani a hőt. Tudod honnan tudom? Onnan hogy egy pincét fel lehet melegíteni egy kályhával. Ezt már az ősember is tudta és alkalmazta is.
A padlófűtéses példád: Te.... tudod mennyi hűl a víz egy padlófűtés egy teljes keringési ciklus alatt? 5C-t. Lófaszt sem ad le. Arra elég, hogy sok kör után megemelje pártíz fokkal a hőmérsékletet és tudod miért? Mert a talaj becsövezésével kurvára alig lehet leadni némi hőt.
Te egy ház fűtését hasonlítod össze egy atomreaktor hűtésével.... na jó feladtam.....a való életből hozunk példákat, azokat ignorálod, mert szerinted nem úgy van. Hát akkor legyen neked igazad és mindenki más a hülye.... meg mátrixban élünk....
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.24. 14:19:17
Atomreaktorról kezdtünk el beszélni és annak a hűtéséről, ez most szimpla terelés...., de mindegy.
"Hanem folyó vízzel. Az álló víz bizony sz.rt se ér, az hőszigetel."
Most leírod azt, amiről itt pofázunk már X hsz óta. Igen álló közeg lófaszt se hűt, tökmindegy milyen anyag. Ezt pofázzuk már mióta.
Azért folyóvízzel hűtik a reaktort, mert azzal lehet. A talaj becsövezésével nem lehet, mert egyszer felmelegíti a talajt és onnantól kaput mivel a talaj !ÁLLÓ! közeg. A talaj nem tudja elszállítani a hőt. Tudod honnan tudom? Onnan hogy egy pincét fel lehet melegíteni egy kályhával. Ezt már az ősember is tudta és alkalmazta is.
A padlófűtéses példád: Te.... tudod mennyi hűl a víz egy padlófűtés egy teljes keringési ciklus alatt? 5C-t. Lófaszt sem ad le. Arra elég, hogy sok kör után megemelje pártíz fokkal a hőmérsékletet és tudod miért? Mert a talaj becsövezésével kurvára alig lehet leadni némi hőt.
Te egy ház fűtését hasonlítod össze egy atomreaktor hűtésével.... na jó feladtam.....a való életből hozunk példákat, azokat ignorálod, mert szerinted nem úgy van. Hát akkor legyen neked igazad és mindenki más a hülye.... meg mátrixban élünk....
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.24. 14:19:17
#110
"A jó hőcserélő úgy működik, hogy jó hővezetésű közeggel úgy, hogy a határfelületenjó a hőátadás."
Na, szerintem most add vissza a diplomád. A hővezető közeg (víz) mint már írtam igen szar hővezető (0,6).
A jó hőcserélő pedig úgy működik, hogy NAGY jó hővezető felületen (pl réz: 400) adja át a hőt két áramló közeg között. Amik bár gyenge hővezetők, de mivel az áramlás miatt HATVÁNYOZÓDIK A HŐÁTADÓ FELÜLETÜK (ami érintkezik a hőcserélővel), így képes a nagy mennyiségű hő átadására.
Az igen durva hűtésekre ezért is vannak a fémfolyadékos hővezető közegek (a legbutább higanynak is 8,3, szembe a víz 0,6-al)
"Ez szilárd-szilárd test esetén borzalmasan szar.Szerinted miért van paszta a CPU és a borda között?"
És itt a második alkalom, amikor igen elgondolkodhatnál a diplomád visszaadásán. Ekkora ökörséget le mertél írni ????
A vas hőátadó képessége 80, tehát 2 egymásnak nyomott vas elég jól adja át a hőt. Sőt, ha az egyik réz (400), akkor az még jobban tudja elszívni azt.
Miért is kell a paszta?
Először is azért, mert az speciálisan erre készült, még jobb hővezető (1100 !)
Másodszor, mert KITÖLTI A FELÜLETI EGYENETLENSÉGEKET, ezáltal növelve meg a hőcserélő FELÜLETET !!
"Ennek ellenére akkor szerinted milért is van az, hogy a hűtőbordára levegőt fújvak vagy vízhűtésű és csak a nevetségsen kis teljesítményű gépeknél nincs hűtőventi?"
És itt a harmadik alkalom, amikor van miért széttépned a diplomád.
A hűtőbordára nem azért fújjuk a levegőt, mert a vas(80)-réz(400) szar hővezető, hanem mert A LEVEGŐ SZAR HŐVEZETŐ ! (0,024 !!!!4!!4 nééééégy bakker )
Kizárólag azért tudja a (hőszigetelő) levegő átvenni nagy ütemben a hőt, mert a folyamatos levegő áramoltatással ismét meghatványozod az átadó felületét !!!
Mond, ugye disznóért vetted a diplomád? Mert ennyi ostobaság leírása után én mélyen elsüllyednék a helyedben a hőszigetelő földben, vízben és levegőben.
Utoljára szerkesztette: mrzed001, 2018.03.24. 14:07:06
Na, szerintem most add vissza a diplomád. A hővezető közeg (víz) mint már írtam igen szar hővezető (0,6).
A jó hőcserélő pedig úgy működik, hogy NAGY jó hővezető felületen (pl réz: 400) adja át a hőt két áramló közeg között. Amik bár gyenge hővezetők, de mivel az áramlás miatt HATVÁNYOZÓDIK A HŐÁTADÓ FELÜLETÜK (ami érintkezik a hőcserélővel), így képes a nagy mennyiségű hő átadására.
Az igen durva hűtésekre ezért is vannak a fémfolyadékos hővezető közegek (a legbutább higanynak is 8,3, szembe a víz 0,6-al)
"Ez szilárd-szilárd test esetén borzalmasan szar.Szerinted miért van paszta a CPU és a borda között?"
És itt a második alkalom, amikor igen elgondolkodhatnál a diplomád visszaadásán. Ekkora ökörséget le mertél írni ????
A vas hőátadó képessége 80, tehát 2 egymásnak nyomott vas elég jól adja át a hőt. Sőt, ha az egyik réz (400), akkor az még jobban tudja elszívni azt.
Miért is kell a paszta?
Először is azért, mert az speciálisan erre készült, még jobb hővezető (1100 !)
Másodszor, mert KITÖLTI A FELÜLETI EGYENETLENSÉGEKET, ezáltal növelve meg a hőcserélő FELÜLETET !!
"Ennek ellenére akkor szerinted milért is van az, hogy a hűtőbordára levegőt fújvak vagy vízhűtésű és csak a nevetségsen kis teljesítményű gépeknél nincs hűtőventi?"
És itt a harmadik alkalom, amikor van miért széttépned a diplomád.
A hűtőbordára nem azért fújjuk a levegőt, mert a vas(80)-réz(400) szar hővezető, hanem mert A LEVEGŐ SZAR HŐVEZETŐ ! (0,024 !!!!4!!4 nééééégy bakker )
Kizárólag azért tudja a (hőszigetelő) levegő átvenni nagy ütemben a hőt, mert a folyamatos levegő áramoltatással ismét meghatványozod az átadó felületét !!!
Mond, ugye disznóért vetted a diplomád? Mert ennyi ostobaság leírása után én mélyen elsüllyednék a helyedben a hőszigetelő földben, vízben és levegőben.
Utoljára szerkesztette: mrzed001, 2018.03.24. 14:07:06
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#109
A hőáram tetszölegesen növelhető
#108
"ez marhakicsi, ekkorát hűteni persze hogy megoldható...."
Na látod. És ha 4-et teszel le belőle, már 40 kW. És ha 100-at ? Hoppá, az már egy MW. Vagy te talán azt várod, hogy pl egy napelem cella lásson el egy várost? Persze, hogy nem. Erre komplett farmok vannak rahedli cellával.
Éstovábbá: ez az überegyszerű, hiperbuta, nullkarbantartásos megoldás. Mert hogy aligha tudna a NASA rögtön 3 atomtudóst meg 4 erősáramú szakembert küldeni a reaktora mellé. Pláne meg nem 200 munkást aki felépíti. (a hozzá szükséges nyersanyagokról nem is beszélve)
Bármiféle nagyobb reaktor építésének a feltétele, hogy ott már egy piszok nagy populáció éljen. Aki felépíti, és karbantartja.
Addig pedig bőven megoldható sziget kialakítással. Amit úgy mellesleg itt is kezdenek próbálgatni (csak hogy a Földön járjunk).
"Ja és a jég se jó hővezető, csak szólnék... iglu.. "
Ez pontosan így van (2,33). Sőt, megsúgom, kisbalázs kapaszkodj meg : a víz még rosszabb hővezető (0,6) ! Sőt, rosszabb még mint a beton (1) !
Molnibalázs, és itt van az, amit nem tudsz kimásolni wikiből, hogy akkor miért mégis vízzel hűtünk ?
Azért kisbalázs mert NEM vízzel hűtünk. Hanem folyó vízzel. Az álló víz bizony sz.rt se ér, az hőszigetel.
És a másik dolog, amit megint nem veszel figyelembe kisbalázs, hogy a hőátadás, hőcserénél nem csak a 2 közeg a lényeg, nem csak az hogy áramlás, de az is, hogy MEKKORA FELÜLETEN !
Ezért működik a padlófűtés is, ahol az igen rossz hővezető víz(0,6) kering a műanyag(0,21) csövekben, amik betonba (1) vannak ágyazva.
De mivel a csövek hossza, így felülete elég nagy, a víz pedig keringetve van, ezért átadja a hőt a betonnak. Méretezés kérdése.
És ha már hőszivattyúk, lásd talajkollektoros. Ott pl fűtésre felhasználva (csak 1,5 m mélyen vannak a csövek a talajban !) mindössze 2x akkora felületnyit kell becsövezni, mint amekkora a ház területe amit fűteni akarnak vele. Ugyanezzel nyáron hűteni lehet a házat.
Ugye milyen sz-r ez a talajkollektoros dolog. Ez aztán tutira nem működne a marson
Na látod. És ha 4-et teszel le belőle, már 40 kW. És ha 100-at ? Hoppá, az már egy MW. Vagy te talán azt várod, hogy pl egy napelem cella lásson el egy várost? Persze, hogy nem. Erre komplett farmok vannak rahedli cellával.
Éstovábbá: ez az überegyszerű, hiperbuta, nullkarbantartásos megoldás. Mert hogy aligha tudna a NASA rögtön 3 atomtudóst meg 4 erősáramú szakembert küldeni a reaktora mellé. Pláne meg nem 200 munkást aki felépíti. (a hozzá szükséges nyersanyagokról nem is beszélve)
Bármiféle nagyobb reaktor építésének a feltétele, hogy ott már egy piszok nagy populáció éljen. Aki felépíti, és karbantartja.
Addig pedig bőven megoldható sziget kialakítással. Amit úgy mellesleg itt is kezdenek próbálgatni (csak hogy a Földön járjunk).
"Ja és a jég se jó hővezető, csak szólnék... iglu.. "
Ez pontosan így van (2,33). Sőt, megsúgom, kisbalázs kapaszkodj meg : a víz még rosszabb hővezető (0,6) ! Sőt, rosszabb még mint a beton (1) !
Molnibalázs, és itt van az, amit nem tudsz kimásolni wikiből, hogy akkor miért mégis vízzel hűtünk ?
Azért kisbalázs mert NEM vízzel hűtünk. Hanem folyó vízzel. Az álló víz bizony sz.rt se ér, az hőszigetel.
És a másik dolog, amit megint nem veszel figyelembe kisbalázs, hogy a hőátadás, hőcserénél nem csak a 2 közeg a lényeg, nem csak az hogy áramlás, de az is, hogy MEKKORA FELÜLETEN !
Ezért működik a padlófűtés is, ahol az igen rossz hővezető víz(0,6) kering a műanyag(0,21) csövekben, amik betonba (1) vannak ágyazva.
De mivel a csövek hossza, így felülete elég nagy, a víz pedig keringetve van, ezért átadja a hőt a betonnak. Méretezés kérdése.
És ha már hőszivattyúk, lásd talajkollektoros. Ott pl fűtésre felhasználva (csak 1,5 m mélyen vannak a csövek a talajban !) mindössze 2x akkora felületnyit kell becsövezni, mint amekkora a ház területe amit fűteni akarnak vele. Ugyanezzel nyáron hűteni lehet a házat.
Ugye milyen sz-r ez a talajkollektoros dolog. Ez aztán tutira nem működne a marson
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#107
Ha esetleg ezt sem értenéd meg giacomo...
Ha a motorből fémrudakat dugnál ki és az autó orrán lenne ahhoz csatlakoztatva nagy hűtőrács az röhejesen kevés hőt vinne el. Ezért van az, hogy áramló víznek adhja át a hőmennyiséget és annak hőárama van elvezetve a hűtőrácshoz, amit a környező levegő hűt.
Namost a te javaslatod még ehhez képets is szarabb. A Marson légkör nincs, ezért a levegő helyett te szilárd anyag közt csinálnád az utolsó hőátadást. Borzalmasan kis hőáram érhető el ezzel egy szutyok autó hűtőrendszeréhez képest is.
Ha a motorből fémrudakat dugnál ki és az autó orrán lenne ahhoz csatlakoztatva nagy hűtőrács az röhejesen kevés hőt vinne el. Ezért van az, hogy áramló víznek adhja át a hőmennyiséget és annak hőárama van elvezetve a hűtőrácshoz, amit a környező levegő hűt.
Namost a te javaslatod még ehhez képets is szarabb. A Marson légkör nincs, ezért a levegő helyett te szilárd anyag közt csinálnád az utolsó hőátadást. Borzalmasan kis hőáram érhető el ezzel egy szutyok autó hűtőrendszeréhez képest is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#106
"(fémszálak, víz, gázok stb.) beinjektálásával"
Ha a hővezetés úgy működne ahogy te azt elképzeled, akkor az autók motorjából nem egy vízkeringtető rendszer vinné ki a hőt a hűtőhöz, hanem maga az alumínium hővezetése. Sokkal egyszerűbb, olcsóbb lenne, mint vízpumpát üzemeltetni és bonyolult hűtéshez szükséges járatokat építeni az öntvénybe. Vajon miért nem így csinálják? Azért mert kurvára nem lehet így megcsinálni, mert tömindegy miylen jó hővezető az alumínium, sehol sincs a hűtőteljesítménye egy keringtetett vízkörrel szemben.
Ha a motor által megtermelt hőt, kizárólag az utaskabinban adhatná le a jármű, megfőnél benne -30 fokban is. Ezért nem számít semmit sem, hogy hulladékhővel kolóniát fűtesz. Az kb a természetes alpvetés, de ettől még hűtőrendszer ugyanúgy kell.
Ha a hővezetés úgy működne ahogy te azt elképzeled, akkor az autók motorjából nem egy vízkeringtető rendszer vinné ki a hőt a hűtőhöz, hanem maga az alumínium hővezetése. Sokkal egyszerűbb, olcsóbb lenne, mint vízpumpát üzemeltetni és bonyolult hűtéshez szükséges járatokat építeni az öntvénybe. Vajon miért nem így csinálják? Azért mert kurvára nem lehet így megcsinálni, mert tömindegy miylen jó hővezető az alumínium, sehol sincs a hűtőteljesítménye egy keringtetett vízkörrel szemben.
Ha a motor által megtermelt hőt, kizárólag az utaskabinban adhatná le a jármű, megfőnél benne -30 fokban is. Ezért nem számít semmit sem, hogy hulladékhővel kolóniát fűtesz. Az kb a természetes alpvetés, de ettől még hűtőrendszer ugyanúgy kell.
#105
A hülye ösztön, meg a az elipszilon...fassság......;-/
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.24. 12:13:49
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.24. 12:13:49
#104
...bojgón...(bocsi)
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.24. 12:04:30
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.24. 12:04:30
#103
"Ez nem hatékonyság, hanem korlát, te nagyon te."
Még, ha igazad van, és a marsi talaj maximálisan(?) hőszigetelő is lenne, akkor is egyrészt növelhető lenne a hővezetése bizonyos anyagok (fémszálak, víz, gázok stb.) beinjektálásával, másrészt ez azt jelentené, hogy tartósan meg lehetne emelni az alaphőmérsékletet, tehát lokálisan élhetővé lehetne tenni egy adott terüetet. Hajrá! Nem ez lenne a(z egyik) cél egy amúgy kib@szott hideg bolygón?
#102
Egészen elképesztő, hogy mrzed és ő úgy osztják az észt, hogy a termodinamika vizsga kb. beugró kérdésein elhasalnának...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#101
Nem tűnik fel a neki, hogy a talajszondás hőszivattyúk tudnak kb. ennyit a Földön. Az 1 kW teljesítmény még RTG-vel is megy.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#100
Az ugye megvan, hogy bográcsot főzés után a talajra szokás letenni. Ja, hogy órákig nem hűl le és 1 méterre a bográcstól a talaj hőmérséklete nem nagyon változik.
Hiába lenne jó hővezető a talaj, a bogrács fala közt és a talaj közt a hőátadás szar, ami korlátozza a hőáramot. A kevés hőmennyiség, ami átmegy, azt megelnyeli a talaj és képes elvezetni.
Ha ennyire nem érted az egészet, akkor nem értem mit okoskodsz. A Földön a nagy teljesítményűsűrűségű berendezések nem a talaj hőkapacitását használják fel hűtésnek. Pont.
Ha ezt nem vagy képes megérteni, akkor én rajtad nem segíthetek, de más se nagyon...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.24. 10:05:50
Hiába lenne jó hővezető a talaj, a bogrács fala közt és a talaj közt a hőátadás szar, ami korlátozza a hőáramot. A kevés hőmennyiség, ami átmegy, azt megelnyeli a talaj és képes elvezetni.
Ha ennyire nem érted az egészet, akkor nem értem mit okoskodsz. A Földön a nagy teljesítményűsűrűségű berendezések nem a talaj hőkapacitását használják fel hűtésnek. Pont.
Ha ezt nem vagy képes megérteni, akkor én rajtad nem segíthetek, de más se nagyon...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.24. 10:05:50
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#99
Ez nem hatékonyság, hanem korlát, te nagyon te. A jó hőcserélő úgy működik, hogy jó hővezetésű közeggel úgy, hogy a határfelületenjó a hőátadás. Ez szilárd-szilárd test esetén borzalmasan szar.Szerinted miért van paszta a CPU és a borda között? Hogy ezt javítsa. Ennek ellenére akkor szerinted milért is van az, hogy a hűtőbordára levegőt fújvak vagy vízhűtésű és csak a nevetségsen kis teljesítményű gépeknél nincs hűtőventi?
Epic fail a termodinamika szó nyomatékosítása attól, aki láthatólag 0 tudással bír a területen.
Epic fail a termodinamika szó nyomatékosítása attól, aki láthatólag 0 tudással bír a területen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#98
Neked úgy látom semmiről nincs. Szerinted bízd a mérnökökre...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#97
Ja még annyi: "végtelen tömeg" Te most szándékosan hagyod figyelmen kívül a valóságot? Gondolkozz már. A talaj hővezetőképessége annyira szar, hogy tökmindegy hogy épp -30 fok van vagy +40 a felszínen a földön, pár méret mélyen mindkét helyen 10 fok körl van és kész. Nincs semmiféle végtelen tömeg, mert nem vezeti el a hőt.
#96
"1-10 kW Mars atomreaktor"
ez marhakicsi, ekkorát hűteni persze hogy megoldható....
Ja és a jég se jó hővezető, csak szólnék... iglu..
ez marhakicsi, ekkorát hűteni persze hogy megoldható....
Ja és a jég se jó hővezető, csak szólnék... iglu..
#95
Leszarod a hatékonyságot? Ja értem, nincs kérdés több... amúgy te a fizikát szarod le.
#94
Na bakker, ennyi ökörséget én még nem olvastam. Mond csak, te érted is amit kimásolsz a wikiről, vagy csak úgy smitteled ahogy esik úgy puffan alapon ?
De mond, te mégis miféle hőszivattyúról beszélsz? Mert bakker abból azért van egy pár. Levegő-víz? Víz-víz? Talajkollektoros? Talajszondás ? Fémfolyadékos?
Legalább az alapkifejezésekkel legyél már tisztába !
És igen itt a földön mindenki folyadékkal (víz) hűt, mert VAN. Sőt ahogy írtam, a marson is lehet föld alatti jégként. Sőt sarkkörökön sok is. Amibe belefúrva máris kész egy víz-víz rendszer. Ami a hiedelemmel ellentétben NEM (közvetlen) a föld, hanem a vízrétegnek adja át a hőt (ezért is NEM föld fűtés-hűtés). Aminél rosszabb a földszondás teljesítménye. Bár a marson a sok vasoxidtól talán mégse. Találtál már a vasoxidra vagy a marskőzetre adatot, mélységre lebontva? Mert a felszíni finom por egyértelműen jobban szigetel, sőt a felszíni CO2 is, mint az 5-10m-es rétegek.
Továbbá, ugye legalább azt a marhaságot elolvasod amit leírsz ? Ha a szilikátornak 2, ahogy a gránitnak is, akkor máris 9-10x akkora a hővezető képessége, mint a homoknak !
Ésmégtovább.
Szerencsére nálad jelentősen okosabb emberek is foglalkoznak a témával, pl a NASA és USA energiaügyi hivatal.
Annyira, hogy nemcsak tervezik, de már teszt fázisban vannak marsra tervezett reaktorok
1-10 kW Mars atomreaktor
És 10-esből akarnak 4-et felküldeni.
Szóval értem én, hogy te PAKS 2 hőtermelésében gondolkodsz. Csak momentán a marsra nem paksot kell kilőni, hanem a helyi környezetnek megfelelő egyedi megoldást kitalálni.
Mármint, ha van hozzá elég fantáziád. Vagy nincs. Lehet több könyvet kellett volna olvasnod.
De mond, te mégis miféle hőszivattyúról beszélsz? Mert bakker abból azért van egy pár. Levegő-víz? Víz-víz? Talajkollektoros? Talajszondás ? Fémfolyadékos?
Legalább az alapkifejezésekkel legyél már tisztába !
És igen itt a földön mindenki folyadékkal (víz) hűt, mert VAN. Sőt ahogy írtam, a marson is lehet föld alatti jégként. Sőt sarkkörökön sok is. Amibe belefúrva máris kész egy víz-víz rendszer. Ami a hiedelemmel ellentétben NEM (közvetlen) a föld, hanem a vízrétegnek adja át a hőt (ezért is NEM föld fűtés-hűtés). Aminél rosszabb a földszondás teljesítménye. Bár a marson a sok vasoxidtól talán mégse. Találtál már a vasoxidra vagy a marskőzetre adatot, mélységre lebontva? Mert a felszíni finom por egyértelműen jobban szigetel, sőt a felszíni CO2 is, mint az 5-10m-es rétegek.
Továbbá, ugye legalább azt a marhaságot elolvasod amit leírsz ? Ha a szilikátornak 2, ahogy a gránitnak is, akkor máris 9-10x akkora a hővezető képessége, mint a homoknak !
Ésmégtovább.
Szerencsére nálad jelentősen okosabb emberek is foglalkoznak a témával, pl a NASA és USA energiaügyi hivatal.
Annyira, hogy nemcsak tervezik, de már teszt fázisban vannak marsra tervezett reaktorok
1-10 kW Mars atomreaktor
És 10-esből akarnak 4-et felküldeni.
Szóval értem én, hogy te PAKS 2 hőtermelésében gondolkodsz. Csak momentán a marsra nem paksot kell kilőni, hanem a helyi környezetnek megfelelő egyedi megoldást kitalálni.
Mármint, ha van hozzá elég fantáziád. Vagy nincs. Lehet több könyvet kellett volna olvasnod.
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
Leszarom a hatékonyságot, valamilyen módon mégiscsak át lehet adni egy több száz fokos hőkülönbözetet egy gyakorlatilag "végtelen" kapacitású/tömegű, sokkal hidegebb környezetnek.
Termodinamika!
Termodinamika!
"Ezért van a rendes tűzrakhelyeken a rácsos cucc, hogy ne közvetlen a földre rakd a tüzet, mert akkor elvezeti a hőt a talaj és ki fog aludni!"
Most akkor mégiscsak ELVEZETI a hőt?!
Nem, tudom, hogy nem, de vicces, hogy ezzel érvelsz a szigetelés mellett. (A Földön ez nyilván a talajnedvesség, tehát a víztartartalom...)
Az, hogy valami szigetel vagy vezet, az nem fekete-fehér, 0-1, igen-nem, hanem egy fokozatos átmenet. A Mars talajának hővezetéséről nincs egzakt tudományos ismeretem, de még ha jó hőszigetelő lenne is, akkor is megvan a kapacitása, tehát kiaknázható valamilyen közbülső megoldással, pl. hővezető anyag(ok) beinjektálásával, kiterjedt csőhálózattal stb, csak lassabban, nagyobb kiterjedésben lehetne elnyeletni a hőmennyiséget.
DE, ha rossz hővezető, akkor az egyben azt is jelenti, hogy képes visszatartani, akkumulálni a belé mégiscsak betáplált hőmennyiséget, vagyis tiszta nyereség lenne egy terraformáláshoz, az élhetőséghez, lokálisan megemelhetné a lakó és növénytermesztő környezet alaphőmérsékletét. Minden szempontból nyereség...Merthogy, amúgy HIDEG az a kib@szott bolygó...(Mellesleg a napenergia is töredéke a földinek, a távolság és a homokviharok miatt.)
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.24. 01:54:38
Most akkor mégiscsak ELVEZETI a hőt?!
Nem, tudom, hogy nem, de vicces, hogy ezzel érvelsz a szigetelés mellett. (A Földön ez nyilván a talajnedvesség, tehát a víztartartalom...)
Az, hogy valami szigetel vagy vezet, az nem fekete-fehér, 0-1, igen-nem, hanem egy fokozatos átmenet. A Mars talajának hővezetéséről nincs egzakt tudományos ismeretem, de még ha jó hőszigetelő lenne is, akkor is megvan a kapacitása, tehát kiaknázható valamilyen közbülső megoldással, pl. hővezető anyag(ok) beinjektálásával, kiterjedt csőhálózattal stb, csak lassabban, nagyobb kiterjedésben lehetne elnyeletni a hőmennyiséget.
DE, ha rossz hővezető, akkor az egyben azt is jelenti, hogy képes visszatartani, akkumulálni a belé mégiscsak betáplált hőmennyiséget, vagyis tiszta nyereség lenne egy terraformáláshoz, az élhetőséghez, lokálisan megemelhetné a lakó és növénytermesztő környezet alaphőmérsékletét. Minden szempontból nyereség...Merthogy, amúgy HIDEG az a kib@szott bolygó...(Mellesleg a napenergia is töredéke a földinek, a távolság és a homokviharok miatt.)
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.24. 01:54:38
#91
Asszem szarkasztikus volt akkor.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#90
1. A hővezetés az egy anyag saját magán belöli hővezetési képességét írja le. A hőátbocsátás az hőátadás-hővezetés-hőátadás egy pl. egy fal esetében. Ha te úgy képzeled el az atomeraktort, hogy a külső kör hűtése lenne a talaj által, akkor a csőben áramló víz-csőfalnál vagy hőátadás - a csőfalban hővezetés, a csőfal és Mars (sziklás-homokos) talaj között hőátadás és a hőt a talaj kéne, hogy elvezesse.
Elgondolkoznál végre azon, hogy a Földön mi a faszért mindenki folyadékkal hűt, ha csak lehet, gázzal (levegőben), ha nagyon nincs más, de a földdel való hűtés az kb. családi ház hőszivattyúval. Azt is megnézed, hogy kb. 10-20 kW teljesítményhez mekkora talajt csöveznek be?
Nem is értem, hogy a sok hülye mérnök miért szopatja magát a több ezer m3/h kapacitású vízkivételi művel atomerőművek, és helyette miért nem vezetékezik csak be a talajt és küldik le a vizet? Hát azért barátom, mert nevetséges a megvalósítható hőáram azért. Az ellen és keresztármű hőcserélők mem merő passzióból vannak mindkét oldalán folyadékkal vagy egyik oldalán gőzzel.
2. A vasérc teli van kőzet szennyezővel. Nézd mega különböző szilikátor vagy csak az SiO2 hővetetésén. 1-2 W/mK. Na nem mintha számítana...
A kommented alapján én képtelen vagyok elhinni, hogy te valaha is sikeresen végezted el a hőtan kurzusokat. Akkora marhaságot írtál le csoda, hogy nem roppan bele a fórummotor... A sok sci-fi film idézgetése helyett javaslom a hőtan ismeretek felfrissítését és műszaki szemlélettel való gondolkozást. A lenti teljesítményeddel én kb. 2 perc után vágtalak ki volna a vizsgáról...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.23. 23:48:56
Elgondolkoznál végre azon, hogy a Földön mi a faszért mindenki folyadékkal hűt, ha csak lehet, gázzal (levegőben), ha nagyon nincs más, de a földdel való hűtés az kb. családi ház hőszivattyúval. Azt is megnézed, hogy kb. 10-20 kW teljesítményhez mekkora talajt csöveznek be?
Nem is értem, hogy a sok hülye mérnök miért szopatja magát a több ezer m3/h kapacitású vízkivételi művel atomerőművek, és helyette miért nem vezetékezik csak be a talajt és küldik le a vizet? Hát azért barátom, mert nevetséges a megvalósítható hőáram azért. Az ellen és keresztármű hőcserélők mem merő passzióból vannak mindkét oldalán folyadékkal vagy egyik oldalán gőzzel.
2. A vasérc teli van kőzet szennyezővel. Nézd mega különböző szilikátor vagy csak az SiO2 hővetetésén. 1-2 W/mK. Na nem mintha számítana...
A kommented alapján én képtelen vagyok elhinni, hogy te valaha is sikeresen végezted el a hőtan kurzusokat. Akkora marhaságot írtál le csoda, hogy nem roppan bele a fórummotor... A sok sci-fi film idézgetése helyett javaslom a hőtan ismeretek felfrissítését és műszaki szemlélettel való gondolkozást. A lenti teljesítményeddel én kb. 2 perc után vágtalak ki volna a vizsgáról...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.23. 23:48:56
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#89
:)
#88
Most nem tudom, hogy szarkasztikus vagy...
...vagy lökött...
A rács azért van te zseni, hogy levegő áramoljon, mert oxigén kell az égéshez...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.23. 23:32:48
...vagy lökött...
A rács azért van te zseni, hogy levegő áramoljon, mert oxigén kell az égéshez...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.23. 23:32:48
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#87
Képtelen vagy megérteni a hőáram és hőkapacitás közti különbséget. Senki nem érdekel a bolygó fajhője, ha a hőtátadásnál a hőmáram töredéke annak, ami kéne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#86
Biztosan azért alkalmaznak a földön mindenhol áramló közegre (levegő vagy víz vagy netán olaj) alapuló hűtést ahol jelentős hőt kell kezelni, mert olyan kedvük van... csak úgy passzióból... minden mérnök tök hülye. Egy autó motorja is beáll ha nincs áramló közegű hűtés. Ott is van vízpumpa ami kipumpálja a marhanagy felületű hűtőhöz a melegvizet (nem, nem elég az alumínium blokk hővezető képessége sem ehhez, pedig az kurvajó hővezető) A nagy felületű hűtőn meg a menetszél vagy egy bazinagy ventillátor mozgaz át egy rakat levegőt. Tudom van szimpla léghűtéses is, de annak eléggé korlátozott a teljesítménye, mai szemmel nézve.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.23. 23:08:52
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.23. 23:08:52
#85
Egy apróságot elfelejtetek. Míg a földön a talaj homok, kavics, ásványi és szerves anyagok keveréke, addig a mars felszínét nagyrészt vasoxid alkotja.
Szóval talán erről az oldalról kellene megvizsgálni a kérdést. A vas kiváló hővezető (81 W/(m·K)). A vasoxid, tippem sincs, de gondolom jelentősen rosszabb. Viszont, biztos jelentősen jobb, mint a homok (0,27).
Szóval, elsőnek talán azt kellene kikeresni valakinek, hogy a mars talaját alkotó vasoxid (abból is melyik fajta, van több) mennyi a hővezető képessége. (gránit-márvány: 2,8 viszonyításul)
Szóval lehet, hogy maga a vasoxid talaj is képes lehet elnyelni a felesleges hőt.
Ja, a betonnak 1 az értéke. Ugye látott már mindenki padlófűtést ?
Szóval talán erről az oldalról kellene megvizsgálni a kérdést. A vas kiváló hővezető (81 W/(m·K)). A vasoxid, tippem sincs, de gondolom jelentősen rosszabb. Viszont, biztos jelentősen jobb, mint a homok (0,27).
Szóval, elsőnek talán azt kellene kikeresni valakinek, hogy a mars talaját alkotó vasoxid (abból is melyik fajta, van több) mennyi a hővezető képessége. (gránit-márvány: 2,8 viszonyításul)
Szóval lehet, hogy maga a vasoxid talaj is képes lehet elnyelni a felesleges hőt.
Ja, a betonnak 1 az értéke. Ugye látott már mindenki padlófűtést ?
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#84
Igazad van!
Múltkor is, tüzet raktam kint az erdőben simán a földön. Rendesen égett, egészen addig, amíg a fadarab át nem izzott annyira, hogy az izzó (meleg) része el nem érte a talajt. Akkor egy pillanat alatt kialudt az egész! Nem akartam hinni a szememnek! Dehát így megy ez, működik a fizika, csak hát én nem tudtam...
Ezért van a rendes tűzrakhelyeken a rácsos cucc, hogy ne közvetlen a földre rakd a tüzet, mert akkor elvezeti a hőt a talaj és ki fog aludni!
Múltkor is, tüzet raktam kint az erdőben simán a földön. Rendesen égett, egészen addig, amíg a fadarab át nem izzott annyira, hogy az izzó (meleg) része el nem érte a talajt. Akkor egy pillanat alatt kialudt az egész! Nem akartam hinni a szememnek! Dehát így megy ez, működik a fizika, csak hát én nem tudtam...
Ezért van a rendes tűzrakhelyeken a rácsos cucc, hogy ne közvetlen a földre rakd a tüzet, mert akkor elvezeti a hőt a talaj és ki fog aludni!
#83
Ő mérnök én meg a hétköznapi életben megfigyelhető jelenségekkel érveltem. Nézz már utána a dolgoknak.
Mondok egy mégegyszerűbb példát. Vízforraló. Kacsold be (csak úgy a szabad levegőn) várj 15 percig nézd meg a hőfokát. Utána, hagyd khűlni. Dugd be egy vakondtúrásba, kapcsold be. Várj 15 percig, nézd meg a hőfokát. Tökugyanannyi lesz. max néhány fokkal kevesebb, lényegében a talaj semmit sem fog hűteni rajta. Ismételd meg ezt folyóvízben. Óriási lesz a különbség.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.23. 20:41:51
Mondok egy mégegyszerűbb példát. Vízforraló. Kacsold be (csak úgy a szabad levegőn) várj 15 percig nézd meg a hőfokát. Utána, hagyd khűlni. Dugd be egy vakondtúrásba, kapcsold be. Várj 15 percig, nézd meg a hőfokát. Tökugyanannyi lesz. max néhány fokkal kevesebb, lényegében a talaj semmit sem fog hűteni rajta. Ismételd meg ezt folyóvízben. Óriási lesz a különbség.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.23. 20:41:51
Nehogymár azt mond nekem, hogy egy több millió köbkilométernyi -70 fokos tömegű kőzet/talaj és egy sok száz fokos energiatermelő egység (hulladékhője) közötti hőcsere lehetetlen lenne...
Milyen termodinamika?
Milyen II. főtétel?
Milyen termodinamika?
Milyen II. főtétel?
#81
Valamit elkevertél kisbalázs, talán a gyógyszered? Mert velem még hőtanról ugyan nem vitáztál. Sőt másról sem, mert válaszolni sem vagy képes.
Amúgy köszönöm, megvolt mind hőtan, mind matek, mind áramlástan szigorlatom, egyetemi szinten. És nem 3, hanem 5 félév volt a matek. Talán hőtan is 3.
De rég volt.
Amúgy köszönöm, megvolt mind hőtan, mind matek, mind áramlástan szigorlatom, egyetemi szinten. És nem 3, hanem 5 félév volt a matek. Talán hőtan is 3.
De rég volt.
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#80
Egy hőtan könyvet kinyitni és értelmezni kéne. Ennyi. Nem feladatom neked 3 félév matek és 2 félév hőtan megtanítása. Ha nem érted te és más, az nem az én bajom. Csak akkor kisebb arccal kéne kommentelni. Ennyi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#79
Teddy ott lőtt mellé, hogy RTG-t összemosta a PWR reaktorokkal...
Mindkettőnél ugyanaz a gond, hogy a termodinamika tudja a dolgát. Szó sincs egyiknél sem MWe teljesíményről.
Mindkettőnél ugyanaz a gond, hogy a termodinamika tudja a dolgát. Szó sincs egyiknél sem MWe teljesíményről.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#78
Ez a komment arról árulkodik, hogy fogalmad sincs a hőmennyiség és hőáram közötti eltérésről.
Egyszerű példat. Ha egy 1000 m3-es tartályon csak egy DN25 csap van, akkor igen lassú lesza folyadékáram, tökmindegy, hogy mekkor a folyadék.
térfogat = hőmennyiség
térfogatáram = hőáramlás
Egyszerű példat. Ha egy 1000 m3-es tartályon csak egy DN25 csap van, akkor igen lassú lesza folyadékáram, tökmindegy, hogy mekkor a folyadék.
térfogat = hőmennyiség
térfogatáram = hőáramlás
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#77
greenMars, ezen jót nevettem :D
Ami a vaskohászatot illeti, ugyebár csak a nagyolvasztó megy szénnel, mert az úgy megérős (és a vas azért vas, mert nagy a szén tartalma), de utána a vas feldolgozásánál az acél kohók egy része már árammal megy. Nem is csoda, hiszen pont az a lényege, hogy kiégesse a vasból a szenet, szóval nem lenne értelme szenet adni hozzá.
Namármost, hogy mennyi a marsi érc szén tartalma, erről tippem sincs. De vagy 10 éve azért volt róla cikk, hogy hogy lehet belőle O2 kinyerni. Az is jó kérdés, O2 hiányában a szénből mi lesz? Mert ha még csak kevés CO is, azért az se nyerő. Szóval érdekes téma, csak nem a metallurgia volt a kedvenc tantárgyam :D
Mindenesetre mérnöki és vegyészi megközelítéssel biztos lehet megoldást találni a problémára. Ha áram van, minden van.
A jég persze még mindig a legjobb O2 forrás, meg H2 a rakétákhoz.
És ha abból tényleg van sok, akkor nyugodtan mehet a felesleges hő a megolvasztására, melegítésére.
Utoljára szerkesztette: mrzed001, 2018.03.23. 18:43:59
Ami a vaskohászatot illeti, ugyebár csak a nagyolvasztó megy szénnel, mert az úgy megérős (és a vas azért vas, mert nagy a szén tartalma), de utána a vas feldolgozásánál az acél kohók egy része már árammal megy. Nem is csoda, hiszen pont az a lényege, hogy kiégesse a vasból a szenet, szóval nem lenne értelme szenet adni hozzá.
Namármost, hogy mennyi a marsi érc szén tartalma, erről tippem sincs. De vagy 10 éve azért volt róla cikk, hogy hogy lehet belőle O2 kinyerni. Az is jó kérdés, O2 hiányában a szénből mi lesz? Mert ha még csak kevés CO is, azért az se nyerő. Szóval érdekes téma, csak nem a metallurgia volt a kedvenc tantárgyam :D
Mindenesetre mérnöki és vegyészi megközelítéssel biztos lehet megoldást találni a problémára. Ha áram van, minden van.
A jég persze még mindig a legjobb O2 forrás, meg H2 a rakétákhoz.
És ha abból tényleg van sok, akkor nyugodtan mehet a felesleges hő a megolvasztására, melegítésére.
Utoljára szerkesztette: mrzed001, 2018.03.23. 18:43:59
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#76
Jaj...
Ezek szerint nem érted a különbséget aközött, hogy folyékony közeget áramoltatsz vagy két szilárd test kontakt hőátadásáról van szó. Ég és föld. Ajánlom a Hőtan könyvek tanulmányozását.
Ezek szerint nem érted a különbséget aközött, hogy folyékony közeget áramoltatsz vagy két szilárd test kontakt hőátadásáról van szó. Ég és föld. Ajánlom a Hőtan könyvek tanulmányozását.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75
A hulladékhő értelemszerűen nem hatékony vaskohóhoz, mert a 'feltranszformálása' is hulladékhő árán megy csak.
Vaskohászkodni nemtom hogy lehetne ott, a helyi építőanyag az jól jönne, de se szén, se oxigén nincs. Árammal meg elég pazarlónak tűnik. Visszaveszem a kitűződ:)
Akkor már inkább alu gyártás, bár ahhoz meg sok víz kell, mondjuk visszanyerhető a folyamat végén. Problémás egy hely ez:)
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.23. 18:24:46
Vaskohászkodni nemtom hogy lehetne ott, a helyi építőanyag az jól jönne, de se szén, se oxigén nincs. Árammal meg elég pazarlónak tűnik. Visszaveszem a kitűződ:)
Akkor már inkább alu gyártás, bár ahhoz meg sok víz kell, mondjuk visszanyerhető a folyamat végén. Problémás egy hely ez:)
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.23. 18:24:46
"Momentán a fölös hőtől lehet, hogy nem is megszabadulni kellene, hanem felhasználni."
Dehiszen épp ezt mondom. Egy különben számunkra (komplett bioszféra) hideg bolygón nehogymár a hulladékhő legyen a fő probléma, hanem ellenkezőleg, egy járulékos nyereség is lehet.
Dehiszen épp ezt mondom. Egy különben számunkra (komplett bioszféra) hideg bolygón nehogymár a hulladékhő legyen a fő probléma, hanem ellenkezőleg, egy járulékos nyereség is lehet.
#73
"Szóval én nem pazarolnám el azt a hőmennyiséget, ha használni is lehet."
Gratulálok, megkaptad a greenMars kitűző 1. sorszámú példányát :)
Gratulálok, megkaptad a greenMars kitűző 1. sorszámú példányát :)
#72
Momentán a fölös hőtől lehet, hogy nem is megszabadulni kellene, hanem felhasználni.
Persze a kérdés, hogy mekkora az a hőmennyiség, és milyen magas hőfok. Mert pl a kibányászott ércek olvasztásához is simán fel lehetne használni, vagy a föld alatti jég olvasztására. A marson főleg a pólusoknál hatalmas jég mennyiség van (lehet 1-200m mélyre lefúrva máshol is, ki tudja, sose furkált ott senki se).
Szóval a reaktor hőjével akár a terraformálást is el lehetne kezdeni.
A kőzet olvasztásánál (pl vas-oxid, amitől olyan vörös a mars), O2 szabadul fel.
Szóval én nem pazarolnám el azt a hőmennyiséget, ha használni is lehet.
Persze a kérdés, hogy mekkora az a hőmennyiség, és milyen magas hőfok. Mert pl a kibányászott ércek olvasztásához is simán fel lehetne használni, vagy a föld alatti jég olvasztására. A marson főleg a pólusoknál hatalmas jég mennyiség van (lehet 1-200m mélyre lefúrva máshol is, ki tudja, sose furkált ott senki se).
Szóval a reaktor hőjével akár a terraformálást is el lehetne kezdeni.
A kőzet olvasztásánál (pl vas-oxid, amitől olyan vörös a mars), O2 szabadul fel.
Szóval én nem pazarolnám el azt a hőmennyiséget, ha használni is lehet.
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.