171
  • gforce9
    #131
    Nincs megoldva vele. Javasolnám tanulmányozásra azt, hogy mekkora hűtőközeg mennyiségre van szükség a Dunából. Vészhelyzetről még egy szót sem szóltam, pusztán normál üzemi szükségetről.
  • Irasidus
    #130
    Szóval egyetértünk abban, hogy a Marson minden szükséges anyag megtalálható a hűtéshez, és halmazállapot változás nem ütközik természeti törvénybe? Csak mert ha egyetértünk, akkor meg van a hűtőközeg problémája. Ennyi.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.25. 14:07:16
  • gforce9
    #129
    Érveltél igen.... kilowattos hőterheléssel és ipari méretben soha meg nem valósított technológiával. Az, hogy egy reaktor hőjével megolvasztasz valamit a probléma nincs megoldva. Egy hűtőrendszer nem ennyiből áll. Tudod az, hogy a fizika törvényei lehetővé tesznek valamit, abból még nem következik, hogy megvalósítható.

    "fantázia hiánya." legalább nálad nem hiányzik.
  • Irasidus
    #128
    Érveket kértél, erre csak röhögsz. Miért, mi akadályoz meg abban, hogy cseppfolyósíts valamit a Marson? Két dolog, a fizika-kémia tudás hiánya, és fantázia hiánya. Szerintem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.25. 13:56:42
  • gforce9
    #127
    Amit leírtál az a fantáziád. Csepfolyossá tenni bármit..... Mi ez ha nem abszurd? Persze azt csak úgy megy, ugyan miylen problémák jöhetnének szóba ... :D Az atomreaktor amúgy is tök veszélytelen :D Aha és még én vagyok a dillettáns. A valóság meg le van szarva. Grat. Én nem képzelem magam atomreaktor mérnöknek én csak tudom, hogy hogyan hűtik őket. És okkal teszik úgy ahogy. Azért, mert így a leghatékonyabb, megvalósítható ésszerű erőforrás mennyiséggel és így a legbiztonságosabb, Te meg fantáziálsz, hogy máshogy is lehet. Kettőnk közül ki is képzeli magát reaktor mérnöknek akkor? :) Mindegy leszarom az egészet. Felőlem aztán lehet álmodozni lézeres hűtésről vagy akár kondenzációsról megawattos terhelésnél.... Csak nehogy az derüljön ki a végén, hogy a napenergia+vízbontás (amit úgyis alkalmazni kell a Marson, ha hajtóanyagot akarunk előállítani helyben) sokkal egyszerűbb és hatékonyabb a marharossz hatásfok ellenére, mint odatelepíteni egy atomreaktorrt, amit nem lehet hűteni ésszerű erőforrásbefektetéssel.
  • Irasidus
    #126
    Szerinted azért alkalmazták mert nincs jobb megoldás, vagy azért mert ez a legolcsóbb, legegyszerűbb megoldás? Nem mindegy. Másrészt, amit linkeltem nem vétlenül tettem, a hűtés pont arról szól, hogy fel kell skálázni a dolgokat, azaz nagyobb hűtést kell alkalmazni. Ott az első link, ki lehet vele számolni mekkora hűtés kell x hő elvezéséhez. Mindenesetre a Marson minden anyag megtalálható, és a fizika-kémia segítségével minden cseppfolyósítható, de maga a rektor hülye is elég a legtöbb dolog folyékonnyá tevéséhez, ha már más mód nem lenne, de van, nem is egy. Szóval, még mindig dilettantizmust játszol, és atom-mérnöknek képzeled magad. Abszurd.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.25. 13:41:55
  • gforce9
    #125
    " Csak konvekcióval vagy radiációval lehet hűteni?"

    Már ne is haragudj, de erről pofázunk már 100+ hsz óta. Azért alkalmaznak áramló közegre épülő hűtést jelentős hőtermelés esetén mindenhol, mert nincs jobb megoldás. Főleg nincs ipari méretben. Nem véletlenül terveznek ilyeneket, nem hülyék a mérnökök. Nem lehet felskálázni a dolgokat, hogy egy 10kw-os otto motornak elég a léghűtés akkor majd egy 100 vagy 1000 kw-osnak is elég lesz. Ami elég egy kondenzációs klímához, szintén nem elég egy reaktorhoz. Belinkeltél hűtési módokat. Én meg az életből hozok példákat, hogy ezek közül a módok közül mi az, ami ipari méretben megoldás. Biztosan fullvéletlenül nem alkalmaznak mást.
  • Irasidus
    #124
    Linkeltem pár oldalt, bele se néztél! Csak folyadékkal lehet hűteni? Csak konvekcióval vagy radiációval lehet hűteni? És a kémiáról, vagy fizikáról mi jut eszedbe? Csak mert nekem a folyadékok előállításának tárháza... Abszurd! Mondtam már? Abszurdum ami itt folyik, és a kérdésed még abszurdabb... Már ne haragudj, de olyan fölénnyel teszed fel a kérdést, mint ha te atomrektorok hűtéséből doktoráltál volna, és húsz éve ilyen irányú fejlesztéssel foglalkoznál, vagy legalábbis ismernéd a hűtési technikákat.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.25. 13:27:19
  • gforce9
    #123
    "Hohó, egy állítás! De még milyen! Egész pontosan milyen anyag nem áll rendelkezésre a Marson?"

    Megfelelő mennyiségű folyadék, ami üzemzavar esetén is biztosítja a hűtést, akár túlmelegedés esetén is.
  • Irasidus
    #122
    És mi akadálya annak, hogy nagyobbat csináljanak? Mondtam, hogy abszurd az egész kérdésed. Persze, hogy nem linkeltem nagyobbat, mert a jelenlegi igényeknek ezek megfelelőek, kérdeztem már, hogy hozzak neked példát olyanra amit még nem csináltak meg? Most megint ott tartunk, hogy te nem tudod elképzelni, az nincs! Szerinted a mérnök szakma az mi csoda, mivel foglalkoznak?

    "olyan helyen ahol nincs megfelelő mennyiségű és korlátlanul cserélhető hűtőközeg. "

    Hohó, egy állítás! De még milyen! Egész pontosan milyen anyag nem áll rendelkezésre a Marson?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.25. 13:18:35
  • gforce9
    #121
    Belinkelted azt, amiről nem beszéltünk. Kisteljesítményű reaktorok. Nem erről volt szó a vita során. Te is egyenlőség jelet teszel egy kis hőtermelésű reaktor és egy ipari méretekben üzemelő közé. Nem linkeltél be viszont oylan, ami megawattos teljesítményhez megfelelő üzemi és vészhelyzeti hűtést tud adni, olyan helyen ahol nincs megfelelő mennyiségű és korlátlanul cserélhető hűtőközeg.
  • Irasidus
    #120
    Abszurdum ami itt folyik, és a kérdésed még abszurdabb... Már ne haragudj, de olyan fölénnyel teszed fel a kérdést, mint ha te atomrektorok hűtéséből doktoráltál volna, és húsz éve ilyen irányú fejlesztéssel foglalkoznál, vagy legalábbis ismernéd a hűtési technikákat. Az meg a legabszurdabb, hogy te nem tudod elképzelni, akkor én mondjam meg neked, aki szintén nem atomrektorok hűtésével foglakozik, hogy akkor hogyan is kell, mert különben lehetetlennek nyilvánítod? Másrészt, hogy hozzak neked példát olyanra amit még nem csináltak meg? Nevetséges. Nem érzed a kérdésed mögött rejlő abszurdum sorozatot? Nem kívántam belefolyni a vitába, mert elképesztő mély műveletlenség párosul ideológiával. Még egyszer amit te nem tudsz elképzelni, az nincs? És persze a jól megszokott személyeskedés...

    A keresést, és felfogást itt kell kezdeni - ismétlem ez csak a kezdet, amolyan ismeretterjesztő jelleggel:

    Stefan–Boltzmann-törvény
    Hűtés tipusai
    Nemzetközi űrállomás hűtési rendszere
    Atomraktorok az űrben

    Én nem látom akadályát egy reaktor hűtésének, te viszont látod. Remek.
  • gforce9
    #119
    Jó érvek. A baj csak az, hogy nem mondtál semmi konkrétumot. Mégis hogyan oldanál meg a jelenlegi technológiával üzemi hűtést és vészhelyzeti hűtést egy reaktoron? Az ideológia mögötted van csak, mert te nem hoztál példát rá, mi meg igen.
  • Irasidus
    #118
    Most komolyan arról vitatkoztok, hogy nem lehet hűteni egy atomrektort a Marson? Ok, hogy szegényes a fantáziátok, és nem ismeritek a hűtési technikák százait, de, hogy termodinamikára hivatkozni, azaz fizikailag lehetetlennek minősíteni, egy pusztán mérnöki kérdését, ami ráadásul megoldható a jelenben, kész röhej! Ideológia az egész semmi több.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.25. 11:29:19
  • molnibalage83
    #117
    Nem, nem növelhető. Ebből látszik, hogy lövésed nincs a termodinamikáról.
  • molnibalage83
    #116
    Epic, hogy ez a meg nem értett zseni a delta T-t hagyta csak ki a képletből... És akkor én adjam vissza a diplomámat...
  • molnibalage83
    #115
    Nézd már meg, hogy az ISS egy főre eső villamos fogyasztása mekkora. Na, ez vedd méretezési alapnak. Ezek után kezd sakkozni a rendszer tömegét.

    (Ez nem a te kommentedre ment, csak félre kattintottam.)
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.24. 17:12:00
  • mrzed001
    #114
    Erről valamiért a Vissza a jövőbe 3 jutott eszembe: Marty nem tudsz 4 dimenzióban gondolkodni! Amikor odaérsz a falhoz már nem lesznek ott az indiánok ...

    Elsőnek egy kis csapatot kell életben tartani a marson. Arra bőven elég.
    Utána ahogy bővül a csapat, küldeni mellettük csoportonként, szintén nem probléma. Könnyű, olcsó, kicsi, gondozásmentes. Még csak le se kell porolni, mint a napelemeket.
    Szóval a kérdés inkább az, hogy mekkora az a marsi populáció, aminél már jobban megérné nagy erőművet építeni a sok kis erőmű sziget szerű elhelyezése helyett ?

    Ahogy korábban említettem, Ausztráliában álltak neki tesztelni a centralizált áramtermelés kiváltását (csökkentését) sziget megoldásokkal (napelemmel, powerwall-al).
    A rendszer megbízhatóbb, decentralizált, és kevésbé érzékeny a kaszkádszerű összeomlásra (amilyenek a nagy áramszünetek amcsiba).
  • fonak
    #113
    Na de a teljesítménye finoman szólva vicces, ilyenekkel nem fogsz gyárakat működtetni a Marson. Anno az amcsik 1,5-2MW-os reaktorokat üzemeltettek az antarktiszi McMurdo Bázison, illetve Grönlandon a Thule Bázison. A Marsra eljuttatni és ott működtetni egy ezekhez hasonlót is még erősen sci-fi, bár ezeket az LC-130 szállítógépekkel több darabban légi úton tudták eljuttatni a rendeltetési helyükre. Márpedig egy komoly Marsi bázis energiaigénye is hasonló nagyságrendű lesz feltehetően.
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.03.24. 15:49:10
  • mrzed001
    #112
    Látom te se látsz messzebb az orrodnál.

    Amit linkeltem, az EGY ATOMREAKTOR !
    Nem paks2, hanem egy speciális helyre tervezett, speciális kialakítású.
    És nem kell a hűtéséhez a Niagara vízesés.

    Na paffff, akkor mi van, amikor váltig állítasz valamit, hogy lehetetlen, aztán az usa energiaügyi hivatal fogja és megoldja ?
    [fekveröhög]
  • gforce9
    #111
    "Na látod. És ha 4-et teszel le belőle, már 40 kW. És ha 100-at ?"

    Atomreaktorról kezdtünk el beszélni és annak a hűtéséről, ez most szimpla terelés...., de mindegy.

    "Hanem folyó vízzel. Az álló víz bizony sz.rt se ér, az hőszigetel."

    Most leírod azt, amiről itt pofázunk már X hsz óta. Igen álló közeg lófaszt se hűt, tökmindegy milyen anyag. Ezt pofázzuk már mióta.

    Azért folyóvízzel hűtik a reaktort, mert azzal lehet. A talaj becsövezésével nem lehet, mert egyszer felmelegíti a talajt és onnantól kaput mivel a talaj !ÁLLÓ! közeg. A talaj nem tudja elszállítani a hőt. Tudod honnan tudom? Onnan hogy egy pincét fel lehet melegíteni egy kályhával. Ezt már az ősember is tudta és alkalmazta is.

    A padlófűtéses példád: Te.... tudod mennyi hűl a víz egy padlófűtés egy teljes keringési ciklus alatt? 5C-t. Lófaszt sem ad le. Arra elég, hogy sok kör után megemelje pártíz fokkal a hőmérsékletet és tudod miért? Mert a talaj becsövezésével kurvára alig lehet leadni némi hőt.

    Te egy ház fűtését hasonlítod össze egy atomreaktor hűtésével.... na jó feladtam.....a való életből hozunk példákat, azokat ignorálod, mert szerinted nem úgy van. Hát akkor legyen neked igazad és mindenki más a hülye.... meg mátrixban élünk....
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.03.24. 14:19:17
  • mrzed001
    #110
    "A jó hőcserélő úgy működik, hogy jó hővezetésű közeggel úgy, hogy a határfelületenjó a hőátadás."

    Na, szerintem most add vissza a diplomád. A hővezető közeg (víz) mint már írtam igen szar hővezető (0,6).
    A jó hőcserélő pedig úgy működik, hogy NAGY jó hővezető felületen (pl réz: 400) adja át a hőt két áramló közeg között. Amik bár gyenge hővezetők, de mivel az áramlás miatt HATVÁNYOZÓDIK A HŐÁTADÓ FELÜLETÜK (ami érintkezik a hőcserélővel), így képes a nagy mennyiségű hő átadására.
    Az igen durva hűtésekre ezért is vannak a fémfolyadékos hővezető közegek (a legbutább higanynak is 8,3, szembe a víz 0,6-al)


    "Ez szilárd-szilárd test esetén borzalmasan szar.Szerinted miért van paszta a CPU és a borda között?"

    És itt a második alkalom, amikor igen elgondolkodhatnál a diplomád visszaadásán. Ekkora ökörséget le mertél írni ????

    A vas hőátadó képessége 80, tehát 2 egymásnak nyomott vas elég jól adja át a hőt. Sőt, ha az egyik réz (400), akkor az még jobban tudja elszívni azt.

    Miért is kell a paszta?
    Először is azért, mert az speciálisan erre készült, még jobb hővezető (1100 !)
    Másodszor, mert KITÖLTI A FELÜLETI EGYENETLENSÉGEKET, ezáltal növelve meg a hőcserélő FELÜLETET !!


    "Ennek ellenére akkor szerinted milért is van az, hogy a hűtőbordára levegőt fújvak vagy vízhűtésű és csak a nevetségsen kis teljesítményű gépeknél nincs hűtőventi?"

    És itt a harmadik alkalom, amikor van miért széttépned a diplomád.
    A hűtőbordára nem azért fújjuk a levegőt, mert a vas(80)-réz(400) szar hővezető, hanem mert A LEVEGŐ SZAR HŐVEZETŐ ! (0,024 !!!!4!!4 nééééégy bakker )
    Kizárólag azért tudja a (hőszigetelő) levegő átvenni nagy ütemben a hőt, mert a folyamatos levegő áramoltatással ismét meghatványozod az átadó felületét !!!

    Mond, ugye disznóért vetted a diplomád? Mert ennyi ostobaság leírása után én mélyen elsüllyednék a helyedben a hőszigetelő földben, vízben és levegőben.
    Utoljára szerkesztette: mrzed001, 2018.03.24. 14:07:06
  • giacomo gesso
    #109
    A hőáram tetszölegesen növelhető
  • mrzed001
    #108
    "ez marhakicsi, ekkorát hűteni persze hogy megoldható...."

    Na látod. És ha 4-et teszel le belőle, már 40 kW. És ha 100-at ? Hoppá, az már egy MW. Vagy te talán azt várod, hogy pl egy napelem cella lásson el egy várost? Persze, hogy nem. Erre komplett farmok vannak rahedli cellával.

    Éstovábbá: ez az überegyszerű, hiperbuta, nullkarbantartásos megoldás. Mert hogy aligha tudna a NASA rögtön 3 atomtudóst meg 4 erősáramú szakembert küldeni a reaktora mellé. Pláne meg nem 200 munkást aki felépíti. (a hozzá szükséges nyersanyagokról nem is beszélve)
    Bármiféle nagyobb reaktor építésének a feltétele, hogy ott már egy piszok nagy populáció éljen. Aki felépíti, és karbantartja.
    Addig pedig bőven megoldható sziget kialakítással. Amit úgy mellesleg itt is kezdenek próbálgatni (csak hogy a Földön járjunk).

    "Ja és a jég se jó hővezető, csak szólnék... iglu.. "
    Ez pontosan így van (2,33). Sőt, megsúgom, kisbalázs kapaszkodj meg : a víz még rosszabb hővezető (0,6) ! Sőt, rosszabb még mint a beton (1) !

    Molnibalázs, és itt van az, amit nem tudsz kimásolni wikiből, hogy akkor miért mégis vízzel hűtünk ?
    Azért kisbalázs mert NEM vízzel hűtünk. Hanem folyó vízzel. Az álló víz bizony sz.rt se ér, az hőszigetel.

    És a másik dolog, amit megint nem veszel figyelembe kisbalázs, hogy a hőátadás, hőcserénél nem csak a 2 közeg a lényeg, nem csak az hogy áramlás, de az is, hogy MEKKORA FELÜLETEN !

    Ezért működik a padlófűtés is, ahol az igen rossz hővezető víz(0,6) kering a műanyag(0,21) csövekben, amik betonba (1) vannak ágyazva.
    De mivel a csövek hossza, így felülete elég nagy, a víz pedig keringetve van, ezért átadja a hőt a betonnak. Méretezés kérdése.

    És ha már hőszivattyúk, lásd talajkollektoros. Ott pl fűtésre felhasználva (csak 1,5 m mélyen vannak a csövek a talajban !) mindössze 2x akkora felületnyit kell becsövezni, mint amekkora a ház területe amit fűteni akarnak vele. Ugyanezzel nyáron hűteni lehet a házat.
    Ugye milyen sz-r ez a talajkollektoros dolog. Ez aztán tutira nem működne a marson [fekveröhög]
  • molnibalage83
    #107
    Ha esetleg ezt sem értenéd meg giacomo...

    Ha a motorből fémrudakat dugnál ki és az autó orrán lenne ahhoz csatlakoztatva nagy hűtőrács az röhejesen kevés hőt vinne el. Ezért van az, hogy áramló víznek adhja át a hőmennyiséget és annak hőárama van elvezetve a hűtőrácshoz, amit a környező levegő hűt.

    Namost a te javaslatod még ehhez képets is szarabb. A Marson légkör nincs, ezért a levegő helyett te szilárd anyag közt csinálnád az utolsó hőátadást. Borzalmasan kis hőáram érhető el ezzel egy szutyok autó hűtőrendszeréhez képest is.
  • gforce9
    #106
    "(fémszálak, víz, gázok stb.) beinjektálásával"

    Ha a hővezetés úgy működne ahogy te azt elképzeled, akkor az autók motorjából nem egy vízkeringtető rendszer vinné ki a hőt a hűtőhöz, hanem maga az alumínium hővezetése. Sokkal egyszerűbb, olcsóbb lenne, mint vízpumpát üzemeltetni és bonyolult hűtéshez szükséges járatokat építeni az öntvénybe. Vajon miért nem így csinálják? Azért mert kurvára nem lehet így megcsinálni, mert tömindegy miylen jó hővezető az alumínium, sehol sincs a hűtőteljesítménye egy keringtetett vízkörrel szemben.

    Ha a motor által megtermelt hőt, kizárólag az utaskabinban adhatná le a jármű, megfőnél benne -30 fokban is. Ezért nem számít semmit sem, hogy hulladékhővel kolóniát fűtesz. Az kb a természetes alpvetés, de ettől még hűtőrendszer ugyanúgy kell.
  • giacomo gesso
    #105
    A hülye ösztön, meg a az elipszilon...fassság......;-/
    Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.24. 12:13:49
  • giacomo gesso
    #104
    ...bojgón...(bocsi)
    Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.24. 12:04:30
  • giacomo gesso
    #103

    "Ez nem hatékonyság, hanem korlát, te nagyon te."
    Még, ha igazad van, és a marsi talaj maximálisan(?) hőszigetelő is lenne, akkor is egyrészt növelhető lenne a hővezetése bizonyos anyagok (fémszálak, víz, gázok stb.) beinjektálásával, másrészt ez azt jelentené, hogy tartósan meg lehetne emelni az alaphőmérsékletet, tehát lokálisan élhetővé lehetne tenni egy adott terüetet. Hajrá! Nem ez lenne a(z egyik) cél egy amúgy [email protected] hideg bolygón?
  • molnibalage83
    #102
    Egészen elképesztő, hogy mrzed és ő úgy osztják az észt, hogy a termodinamika vizsga kb. beugró kérdésein elhasalnának...
  • molnibalage83
    #101
    Nem tűnik fel a neki, hogy a talajszondás hőszivattyúk tudnak kb. ennyit a Földön. Az 1 kW teljesítmény még RTG-vel is megy.
  • molnibalage83
    #100
    Az ugye megvan, hogy bográcsot főzés után a talajra szokás letenni. Ja, hogy órákig nem hűl le és 1 méterre a bográcstól a talaj hőmérséklete nem nagyon változik.

    Hiába lenne jó hővezető a talaj, a bogrács fala közt és a talaj közt a hőátadás szar, ami korlátozza a hőáramot. A kevés hőmennyiség, ami átmegy, azt megelnyeli a talaj és képes elvezetni.

    Ha ennyire nem érted az egészet, akkor nem értem mit okoskodsz. A Földön a nagy teljesítményűsűrűségű berendezések nem a talaj hőkapacitását használják fel hűtésnek. Pont.

    Ha ezt nem vagy képes megérteni, akkor én rajtad nem segíthetek, de más se nagyon...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.24. 10:05:50
  • molnibalage83
    #99
    Ez nem hatékonyság, hanem korlát, te nagyon te. A jó hőcserélő úgy működik, hogy jó hővezetésű közeggel úgy, hogy a határfelületenjó a hőátadás. Ez szilárd-szilárd test esetén borzalmasan szar.Szerinted miért van paszta a CPU és a borda között? Hogy ezt javítsa. Ennek ellenére akkor szerinted milért is van az, hogy a hűtőbordára levegőt fújvak vagy vízhűtésű és csak a nevetségsen kis teljesítményű gépeknél nincs hűtőventi?

    Epic fail a termodinamika szó nyomatékosítása attól, aki láthatólag 0 tudással bír a területen.
  • molnibalage83
    #98
    Neked úgy látom semmiről nincs. Szerinted bízd a mérnökökre...
  • gforce9
    #97
    Ja még annyi: "végtelen tömeg" Te most szándékosan hagyod figyelmen kívül a valóságot? Gondolkozz már. A talaj hővezetőképessége annyira szar, hogy tökmindegy hogy épp -30 fok van vagy +40 a felszínen a földön, pár méret mélyen mindkét helyen 10 fok körl van és kész. Nincs semmiféle végtelen tömeg, mert nem vezeti el a hőt.
  • gforce9
    #96
    "1-10 kW Mars atomreaktor"

    ez marhakicsi, ekkorát hűteni persze hogy megoldható....

    Ja és a jég se jó hővezető, csak szólnék... iglu..
  • gforce9
    #95
    Leszarod a hatékonyságot? Ja értem, nincs kérdés több... amúgy te a fizikát szarod le.
  • mrzed001
    #94
    Na bakker, ennyi ökörséget én még nem olvastam. Mond csak, te érted is amit kimásolsz a wikiről, vagy csak úgy smitteled ahogy esik úgy puffan alapon ?

    De mond, te mégis miféle hőszivattyúról beszélsz? Mert bakker abból azért van egy pár. Levegő-víz? Víz-víz? Talajkollektoros? Talajszondás ? Fémfolyadékos?
    Legalább az alapkifejezésekkel legyél már tisztába !

    És igen itt a földön mindenki folyadékkal (víz) hűt, mert VAN. Sőt ahogy írtam, a marson is lehet föld alatti jégként. Sőt sarkkörökön sok is. Amibe belefúrva máris kész egy víz-víz rendszer. Ami a hiedelemmel ellentétben NEM (közvetlen) a föld, hanem a vízrétegnek adja át a hőt (ezért is NEM föld fűtés-hűtés). Aminél rosszabb a földszondás teljesítménye. Bár a marson a sok vasoxidtól talán mégse. Találtál már a vasoxidra vagy a marskőzetre adatot, mélységre lebontva? Mert a felszíni finom por egyértelműen jobban szigetel, sőt a felszíni CO2 is, mint az 5-10m-es rétegek.

    Továbbá, ugye legalább azt a marhaságot elolvasod amit leírsz ? Ha a szilikátornak 2, ahogy a gránitnak is, akkor máris 9-10x akkora a hővezető képessége, mint a homoknak !

    Ésmégtovább.
    Szerencsére nálad jelentősen okosabb emberek is foglalkoznak a témával, pl a NASA és USA energiaügyi hivatal.
    Annyira, hogy nemcsak tervezik, de már teszt fázisban vannak marsra tervezett reaktorok
    1-10 kW Mars atomreaktor
    És 10-esből akarnak 4-et felküldeni.

    Szóval értem én, hogy te PAKS 2 hőtermelésében gondolkodsz. Csak momentán a marsra nem paksot kell kilőni, hanem a helyi környezetnek megfelelő egyedi megoldást kitalálni.
    Mármint, ha van hozzá elég fantáziád. Vagy nincs. Lehet több könyvet kellett volna olvasnod.
  • giacomo gesso
    #93
    Leszarom a hatékonyságot, valamilyen módon mégiscsak át lehet adni egy több száz fokos hőkülönbözetet egy gyakorlatilag "végtelen" kapacitású/tömegű, sokkal hidegebb környezetnek.
    Termodinamika!
  • giacomo gesso
    #92
    "Ezért van a rendes tűzrakhelyeken a rácsos cucc, hogy ne közvetlen a földre rakd a tüzet, mert akkor elvezeti a hőt a talaj és ki fog aludni!"
    Most akkor mégiscsak ELVEZETI a hőt?!
    Nem, tudom, hogy nem, de vicces, hogy ezzel érvelsz a szigetelés mellett. (A Földön ez nyilván a talajnedvesség, tehát a víztartartalom...)
    Az, hogy valami szigetel vagy vezet, az nem fekete-fehér, 0-1, igen-nem, hanem egy fokozatos átmenet. A Mars talajának hővezetéséről nincs egzakt tudományos ismeretem, de még ha jó hőszigetelő lenne is, akkor is megvan a kapacitása, tehát kiaknázható valamilyen közbülső megoldással, pl. hővezető anyag(ok) beinjektálásával, kiterjedt csőhálózattal stb, csak lassabban, nagyobb kiterjedésben lehetne elnyeletni a hőmennyiséget.
    DE, ha rossz hővezető, akkor az egyben azt is jelenti, hogy képes visszatartani, akkumulálni a belé mégiscsak betáplált hőmennyiséget, vagyis tiszta nyereség lenne egy terraformáláshoz, az élhetőséghez, lokálisan megemelhetné a lakó és növénytermesztő környezet alaphőmérsékletét. Minden szempontból nyereség...Merthogy, amúgy HIDEG az a [email protected] bolygó...(Mellesleg a napenergia is töredéke a földinek, a távolság és a homokviharok miatt.)
    Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.24. 01:54:38