171
-
Irasidus #51 "Ami az árakat illeti. 1 karát csiszolt gyémánt ára (minőségtől függően) 2000-30.000 dollár. Ami amúgy súlyra 0.2 gramm. Nyers gyémántnál oszthatsz árat 10-el. '
Azt ugye tudod, hogy rengeteg gyémánt van a földön, és mesterségesen tartják vissza, mind a kitermelést, mind a piaci mennyiséget? Mert ha elárasztanák azzal a mennyiséggel a piacot, a gyémánt értéktelené válna. Ezt már a 50 évek óta így csinálják. Mellesleg ipari gyémántot is elő tudunk állítani fillérekért. Szóval csak olyan anyag érné meg ami igen ritka, vagy egyáltalán nem található meg a földön, a gyémánt egyik kategóriába sem tartozik, mert mesterségesen drága, már a drágakőnek való, mert a többi filléres darab. Szóval jelenleg egy ilyen anyag van, a He3 izotóp, viszont ez csak akkor válik relevanciává, ha ezzel a tüzelőanyaggal készült fúziós erőművek fognak épülni, de az nem holnap lesz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.22. 15:37:58 -
#50
Wrong...
A bányagépek szerinted honnan kerülnének fel?
Az aszteroida mióta van LEO pályán? Oda is el kell vinni. Aztán onnan visszajönni a bányászott mennyiséggel és le is kéne jönni.
Aztán embereket is ide-oda mozgatni és nekik elleátás. Ha nem, akkor az egész állomást felépíteni önállótra stb.
Első billikre is látszok, hogy kurvára semmi értelme az egésznek. Túl sok sci-fit láttál...
A holdprogram kb. 100 mrd USD volt mai áron és kb. 400 kg holdkőzetet és holdport hoztak haza. Nem bányásztak, kb. felszedegették kézzel őket... Ez kb. 250 ezer USD / g fajlagos ár. Legyen majd a tizede a BFR és F9 miatt. Akkor is kb. sehol sem vagy.
És a Hold közel van az aszterodiákhoz képest, és még fékezni sem kell pályára álláshoz.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.22. 15:33:47 -
defiant9 #49 "Ami az árakat illeti. 1 karát csiszolt gyémánt ára (minőségtől függően) 2000-30.000 dollár."
Ugye azt olvastad hogy ezek nem ékszerészeti célú gyámántok lennének, csak ipariak?
US $2-260/ carat
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2018.03.22. 15:03:19 -
#48
Naaaa, ne lépjünk át a bugyuta személyeskedésbe, nem vagy ennyire ossstoba 
Valamint nem tudom honnan veszed ezt az ostobaságot! A gyémántot nem LEO-ra kell fellőni, hanem onnan lehozni. Pl: Dropship.
Jó, űrlift még olcsóbb lenne, de az még álom kategória.
Ami az árakat illeti. 1 karát csiszolt gyémánt ára (minőségtől függően) 2000-30.000 dollár. Ami amúgy súlyra 0.2 gramm. Nyers gyémántnál oszthatsz árat 10-el.
Amúgy én is jobban örülnék, ha itt a földön "rendet" lehetne tenni (élhetőbbé tenni), de ez még nagyobb scifi, mint bármiféle űrbányászat vagy a mars kolonizálása.
Te is jól tudod, a világot a pénz mozgatja, és az érdekcsoportok. Márpedig, akárcsak a diktatúrában, itt sem érdeke a hatalmon levőknek a hatalmuk megosztása, megfosztása. Viszont érdekük a függésben tartás.
Ha úgy nézzük, már rég el is kezdődött a corporate diktatúra. A "választott" vezetők csak bábok az őket hatalomra juttató (őket pénzelő) trösztök kezében. Az amcsiknál csúcsra járatott lobbi rendszert pedig ugye ne is említsem.
Szóval kíváncsi lennék rá, ilyen bebetonozott rendszert te hogy reformálnál meg, amivel "a Föld sokkal jobb hellyé tehető" ?
Szívesen látnék mondjuk egy afrikát átszelő autópálya VS 100 kg gyémánt lehozásának költségeit, illetve megtérülését.
Vagy mi mással, meditációval és kumbaya dalolászásával szeretnéd jobb hellyé tenni a földet ? -
gforce9 #47 Akkor nagyon nem ment át amit írtam. A talajba történő hőátadás nem elégséges egy atomreaktornak. Ha elégséges lenne a földiek is így működnének, legalább részben. A talaj az szigetel, rossz hővezető. Ha hőt termel valami (példánkban atomreaktor) akkor az túl fog melegedni. Mínusz fokban a juhász felkelti a marhát és odafekszik a helyére mert meleg. A talaj jó szigetelő. -
giacomo gesso #46 A technológia mellékes, csak azt mondom, hogy igenis VAN kb. -70 fokos, "korlátlan" hűtőközeg. Ha meg a marsi talaj melegszik, az pont, hogy nem feltétlenül baj, hanem... -
giacomo gesso #45 "És amúgy Verne sem sokat tévedett, tényleg ágyúval lövünk a holdra. Csak meg lett fordítva az ágyú csöve, és önmagát lövi ki.
De magát az ötletet sem vetették el. Voltak tervek, kísérletek. Olvass utána a Space gun-nak."
Abban van ráció, hogy a kozmikus sbességekhez szükséges irdatlan nagy energiát adó rendszert/anyagot ne kelljen beletuszkolni magába a járműbe (Rakéta elv: jellemzően kémiai energia kinyerésére szolgáló anyagok kilotonnái...), hanem az indító bázison tetszőlegesen felhalmozható (mert a gyorsítandó képletben az ottmaradó tömeg nem játszik,) energiaforrást felhasználva gyorsítsuk a hasznos terhet a kellő sebességre. A Földön is voltak kísérletek elektromágneses "ágyú" felhasználásra, de a "sűrű" légkör miatti komplikációk miatt a kozmikus sebességekkel ez nem kivitelezhetőnek bizonyult.
Ámde!
A Mars légköre néhány %-a a földinek, tehát a visszautakra igenis kifejleszthető lenne egy olyan rendszer, ami a marsi erőforrásokat felhasználva költséghatékonyabban gyorsíthatná a Földre irányuló transzportokat. (Akár bányatermékeket is!)
Magyarán, a visszautat NEM feltétlen rakétatechnológiával kellene elképzelnünk.
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2018.03.22. 13:40:00 -
gforce9 #44 Egyébként gondolj arra, hogy adott egy gödör, beleöntesz mondjuk 20 fokos vizet a környezeti hőmérséklet pedig minusz 20 fok. Nagyon sok idő kell ahhoz, hogy a víz megfagyjon, pedig hőtermelés nem is történik. Egyszerűen a hő a talajba nagyon nehezen vándorol át, hamarabb befagy a teteje, mert ott a párolgás is rásegít a hűtésre. -
giacomo gesso #43 "Beláthatatlan techikai akadályok vannak ma a kolonizálás előtt. Értelme sincs. Amennyibe kerül, abból a Föld sokkal jobb hellyé tehető."
A jelenlegi szinten ezzel viszont egyetértek Veled. -
gforce9 #42 Hővezetés, hőcserélés. Egy atomreaktorban van egy belső vízkör meg egy külső (elnézést, hogy enm szakszavakat használok:) ) A külső vízkör arra való, hogy a belső hőjét elvezesse a környezetbe, lényegében a Dunába. Ezt foylamatos vízcseréléssel lehet elérni. Ha ez nincs meg, akkor a hő csak hőáramlással vagy hősugárzással tud eltávozni. Ennek a hatásfoka viszont sokkal rosszabb. Nem megoldható. Ha az lenne a földi reaktorok hűtésére se kellene ilyen hűtőrendszer. -
giacomo gesso #41 "Az atomeraktoros rész mutatja, hogy a fizikáról sok lövésed nincs. A Mars légköre olyan ritka, hogy hűtésre alig használható, ami erősen limitálja azt, hogy hőcserélővel hogy a rákba működtetnél gőzciklust, már ha egyálalán lenne vized..."
Már miért kéne hozzá víz? A Mars talaja bőven elég hideg hűtőközegnek. Szerintem (ezt benézted). Vagy rosszul látom? -
#40
Méghozzá 20 000-szer!
XD -
gforce9 #39 "Szóval el tudom képzelni, hogy kell hozzá az emberi erőforrás. Ha láttad, a sorozatban nincsenek MI-ok."
Egy mai külszíni bányagépben sincs. Csak automata gép egyszerű feladatot lát el. A világűrben mindenképp ilyen kell, hiszen ha megnézed azt, hogy az űreszközök árát hogyan dobja meg az, hogy tartósan tartózkodhasson rajta ember, akkor az arány a költségvonalon vlahol a 9 az egyhez lesz az életfelnntartás számára. Nekem cseppet sem tűnik logikusnak, hogy automatával elvégezhető veszélyes és nehéz munkára miért alkalmaznának a jövőben emberi erőt. Arról nem is beszélve, hogy a víz újrahasznosítása már ma is majdnem 100%-os tudtommal. Tehát a sorozatban lévő víz fejadagok is kicsit nekem sántít, de mivel sci-fi és a társadalmi ellentétek felrajzolásához kellenek üztözési pontok így nem rugózok rajta. Meg persze azért sem, mert az egy film :) -
#38
Röhögök, de nagyon...
Első körben nézd meg a gyémát árait és aztán 1 kg tömeg csak LEO pályára juttatásának költségeit. Apró hiba, hogy LEO pályán nincs meteor és ipari tisztaságú gyémánot sem fogsz bányászni. Már, ha egyáltalán létezne technológia a bányászatra odafent ma. Aztán vissza is kéne jönni...
Szóval röhejes filmsorozatos hivatkozás helyett első körben a valóságot csekkold, mert erősen pofáncsap...
A fordított ágyúcső is marhaság, mert a többfokozatú rakéta az kurvára nem fordított ágyú...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.22. 08:53:23 -
#37
Inkább vicces. Én mrzed-et eddig értelmesnek tartottam, de az itteni további kommentfolyamata porba alázta ezt a feltevésemet... -
defiant9 #36 A gyémánt azért ér sokat mert ritka, tehát ha valamiből sokat szerzel akkor automatikusan elértéktelenedik.
Most a kobalt aminek elfogyásával riogatnak, de egyéb ritkaföldfémekből is lehet hiány, ha ezek gazdaságosan lennének kitermelhetőek/szállíthatók az űrből akkor lenne gazdasági realitása a kolóniának. Első hogy kell egy űrlift :), mert rakéta hajtómű költségszintjén kb. antianyagot kellene bányászni hogy megtérüljön, űrlifttel lehet hogy már tiszta radioizotóppal is megérné:)
300 év időtáv viszont tényleg sok, AI és fejlett robot technológia 'could change the game'. -
fonak #35 Ez ütött 
-
#34
A jó scifik megmutatják a dolgok olyan aspektusát is, amire te még csak nem is gondolhattál. Valamint kiváló jellem és társadalom kritikát is tudnak rejteni. De most nem ez a lényeg :)
A felsorolt művek ismerete legalább annyira alap egy ilyen vita lefolytatásához, mint a "hogyan robbantsunk fel egy aszteroidát" vitához az Armageddon ismerete :D
Egy jó, logikusan felépített kiindulási alap, amit lehet kritizálni, részekre bontani, azokat elfogadni vagy elvetni. Majd ebből új elméleteket összeállítani.
És amúgy Verne sem sokat tévedett, tényleg ágyúval lövünk a holdra. Csak meg lett fordítva az ágyú csöve, és önmagát lövi ki.
De magát az ötletet sem vetették el. Voltak tervek, kísérletek. Olvass utána a Space gun-nak.
Az, hogy jeget fognak bányászni, szerintem alap, evidencia. Mind O2, mind üzemanyagnak, mind a lakosságnak víznek kellő szükséglet. Lényegében a legfőbb erőforrás.
Az, hogy emberek? Nos, az űr nem egy olyan behatárolt terület, mint egy szűk bánya. Szóval el tudom képzelni, hogy kell hozzá az emberi erőforrás. Ha láttad, a sorozatban nincsenek MI-ok. -
gforce9 #33 A jó és reális scifik nem érvelésre valók. Azok megfogalmazzák az emberek jövő iránt érzett elképzeléseit és vágyait. Az Említett művek egy részével vagyok tisztában. Az űrodüszeiát nem láttam még, de ami késik ... az a vonat.. :)
"Azóta rengeteg teória merült fel, hogy mégis honnan származhatnak az űrből érkező gyémánt meteorok."
Nem tudom, nem is tudok ilyenekről. Érkeznek ilyenek? Lemaradtam valamiről?
Anno Verne írta, hogy ágyúval lövünk a holdra. Nem vált valóra, holott az akkori tudás szeint, szigorúan véve nem mondott ellent neki semmi. Egy sci-fi sosem érvelési alap. Az általad említett fsorozatban, olyan fokú robotizációnál pont jeget fonak vákuumban gravitáció nélkül emberek bányászni? Nem gondolom reálisnak. Jelenleg a földön nem emberi erővel bányásznak, főleg nem ha külszíni fejtésről van szó. -
#32
Nos, ami az anyagiakat illeti, vannak róla becslések:
http://www.mining.com/meteorites-heading-to-earth-may-contain-trillions-of-diamonds/
gforce9:
Gondolom láttad a 2001: Űrodüsszeia, és a folytatását a 2010: a kapcsolat éve filmeket? Esetleg olvastad is?
Már abban felvetették, hogy (spoiler ... ok 1968-as és 84-es film, talán mégse :D ), hogy amikor a Jupiter önmagába omlott, és egy robbanással nappá vált, hogy teleszórta a naprendszert gyémánttal. Sőt, a könyv odáig megy, hogy 100 év múlva már abból a gyémántból építkezünk a földön.
Azóta rengeteg teória merült fel, hogy mégis honnan származhatnak az űrből érkező gyémánt meteorok.
Úgy mellesleg a bolygónk köpenyének alsó rétegeiben is jelentős mennyiség van. Hát még mennyi lehet egy kihűlt maggal rendelkező égitestnél, mint a mars?
Egy szupernova robbanás szétszaggathatja a körülötte lévő égitesteket, részeiket meteorként lőve ki az űrbe.
Nos, ezért (egyik teória szerint).
Érvelni azért érdemes JÓ reális scifikkel, mert megteremtenek egy alapot az érvelésre. E nélkül, semmid sincs. -
gforce9 #31 Ja amúgy az a sorozat tényleg jó, de inkább a társadalomszerveződési oldala és nem olyan bugyuta scifi, hogy minden ellentmond benne a tudománynak. De attól még sci-fi marad. Érvelni vele semmi értelme. -
gforce9 #30 "Ami az anyagi érveket illeti, el tudsz képzelni egy meteort, aminek nagy része gyémánt ? Mert egy szupernova robbanáskor bizony ilyeneket is lök ki magából. "
Ezt meg honnan vetted? Szupernova robbanáskor az anyag plazmaállapotú. Nemhogy gyémánt, de még a klasszikus értelemben vett szénatom sincs a kilökődő anyagban. -
#29
Úgy látom sok fogalmad nincs a költségedről. A Holdra nem érdemes elmenni úgy, ha ezket csak fel kellene szedegetni az űrhajósnak, nemhogy még bányászgatni.
Ezen felül ilyen aszterodát hol találsz?
Milyen ritka fémekre gondolsz? Számokat, számokat légyszíves, ne levegőbe dumát... -
#28
Ami az anyagi érveket illeti, el tudsz képzelni egy meteort, aminek nagy része gyémánt ? Mert egy szupernova robbanáskor bizony ilyeneket is lök ki magából.
Űrbányászat? Ritka fémek? Orbit közeli, így olcsóbb, nem kell a földről fellőni nyersanyagot orbitális gyárakhoz ?
És a marsról még mindig sokkal olcsóbb a fellövés a kisebb gravitáció miatt, mint a földről.
A sorozatot pedig csak ajánlani tudom. Teljesen realista, mind űrutazás, mind evolúciós szempontból. -
jovokutato #27 Pedig más párhuzam nem nagyon van.
Technikailag is megoldható a bolygó kolonizálása.
Az atomreaktor pedig a függetlensége és a hosszú működési ideje miatt a lehető legjobb megoldás az energitermelésre.
A bázist a sugárzás miatt kellene talajszint alá vinni a metróalagutakhoz hasonlóan.
A többi ötletem valóban fura,de megvan a miértje-gázcsere és esetleg lemeztektonika-... -
gaszton421 #26 Miért , én mást írtam volna, ha válaszolsz a hozászólásomra akkor azt azért elvárhatom hogy arra válaszolj amit írtam és nem a hangokra a fejedből. Nem állítottam semmit arról milyen a hosszútávú hatása az 1/3g-nek az emberi szervezetre, nem tehettem mert nincsenek róla adatok. csak azt feltételezhetem hogy azért jobbak mint a 0 g-nek, azért ez már segithet az egyensúlytartásért felelős szerveknek hogy tudják merre van a fent és a lent és az űrbetegséget megszüntetheti.
amit állítottam:
1. nincs olyan hogy 1/3 gravitáció hosszú távon kevés, nincs róla semenyi adatunk, tehát ezt állítani botorság, csak akkor tudunk majd valamit ha már lesz valami icipici, zérónál több adatunk az 1/3 gravitáció hatásáról, és igen, ezt meg lehetne szerezni. Erősen minősíti a NASA Mars terveinek komolyságát, illetve azok komolytalanságát hogy a legkissebb erőfeszítéseket sem tették abban az irányban hogy ezekeket az adatokat megszerezzzék, pedig ez volna az ISS-hez méltó feladat , hamár rendszeresen azt hangoztatják hogy az ISS egy teszt platform amin pótolhatatlan tapasztalatokat lehet szerezni és felkészülni a további, nagyobb célok megvalósítására akkor ez volna a legfontosabb feladat és egy centrifugás modullal megvalósítható lenne.
2. Szóval majd akkor térjunk vissza az ilyen prófétai kinyilatkoztatásra amikor már legalább egy pici információ van róla. Abban személy szerint biztos vagyok hogy egy felderítő expedíció, monduk oda vissza út súlytalanságban, otlet másfel éve 1/3 gravitácion kivitelezhető, de ha tényleg biztosra akarunk menni akkor tanulmányozhatunk alacsony Föld körüli pályán centrifugásmodulban emlősöket, hogyan reagál a csontszerkezetük az izomzatuk, a Marsi gravitációnak megfelelő gyorsulási viszonyokra, összehasonlítva egy refeencicsapatttal a Földön és egy másikkal az ISS-en 0 g mellett.
Annyit tudok hogy az oroszok már a 80-as években végeztek embriológiai kutatásokat, megtermékenyített madár tojásokkal és egerekkel, ami leszűrhető volt belőle hogy mind a madaraknak mind az emlősöknek szükségük van az embrionális fejlődéshez a gravitációra. A frissen megtemékenyített tojáok ugyanúgy megzápultak mint a frissen megtermékenyített egerek is elvetéltek, érdekes módon a túléési arány a nnál jobb volt minél későbbi fázisban vitték fel a Földröl az előzetesen már 1g-n fejlődött (inkubárorban keltetett tojásokat) nnál nagyobb százalékuk kelt ki, az utlsó 5-7 napot az űrben töltött tojásokból már egészen jó 80% feletti hatékonysággal lett kiscsibe, hasoló volt at apasztalat az egerekkel, tehát a megtermékenyítés után, az embrionális fejlődés elején mindenképpen kell gravitáció. ezeket a kísérleteket megismételve a marsi gravitációnak megfelelő viszonyoknál már lesz olyan alap amire már építhetünk. az egerek és a csirkék ugyan nem emberek de jó alapot képeznének a tovbbi kísérletekhez. mindenesetre, szaporodás nélkül is elvégezhető ugyanez az emberekkel megvizsgálva milyen fiziológiai változások lesznek 1/3 gravitáción a 0-hoz képest jó alapot adhatnak azzal kapcspolatban mire számíthatnak egy Mars expedíció során azűrhaósok egészsége és munkavégző képességével kacsolatban. -
#25
A tesóm nézni a sorozatot, majd egyszer talán én is. Viszont egyetlen érvet sem adtál arra, hogy miért lenne kolonizálva. A Földön azért lett kolonizálás, mert belátható távon profitot hozott. A láthatáron nincs semmi, amivel kereskedelmi alapokra lehetne helyezni ezt... -
#24
Márpedig belenyugodhatsz, a mars kolonizálva lesz. Na nem mostanság, de 200 éven belül ott tuti lesz kolónia.
Amúgy próbáltál már 0G-be nyelni? Mert ez momentán az egyik legnagyobb kihívás. Próbáld ki fejen állva milyen inni-enni.
Tehát az 1/3 G máris elviselhetőbb emberi szempontból. Az emberi szervezet pedig elég jól tud alkalmazkodni.
Javaslom nézd meg a The Expanse című sorit. Na az kb 300 évvel a jövőben játszódik, és reális.
Se misztikus energiapajzs, se mesterséges gravitáció, se antigravitáció, se hiperhajtómű, és nincs átlépve a saját naprendszerünk határa.
És nagyon jól bemutatja, hogy ez mivel jár, evolúciós szemszögből is. -
#23
Pontosan. -
bundasjezus #22 Veszélyes és félrevezető dolognak tartom a földi gyarmatosítást párhuzamba állítani a Mars kolonizálásával. Össze sem hasonlítható a kettő. Azt a téves gondolatot ülteti el a fejekben, hogy "nézzétek, Amerikát is meghódították annak idején, most a Mars egy következő meghódítandó cél". Amerikában élhető klíma, termőföld, víz és nyersanyag várta a telepeseket, ráadásul az akkori technikai színvonalon, ha nem is zökkenőmentesen, de bőven megközelíthető földrajzi távolságban volt. Ezzel szemben a Mars egy kietlen, halott bolygó. Leginkább egy belélegezhető légkör nélküli Szaharához vagy Antarktiszhoz tudnám hasonlítani.
Amit a technikai megvalósításról írtál, az pedig megmosolyogtató. -
#21
Fémbányászat....???? Miféle fémet bányásznának, ami megéri...????
A médiahoax csak azt mutatja, hogy mennyi ostoba ember van...
Az atomeraktoros rész mutatja, hogy a fizikáról sok lövésed nincs. A Mars légköre olyan ritka, hogy hűtésre alig használható, ami erősen limitálja azt, hogy hőcserélővel hogy a rákba működtetnél gőzciklust, már ha egyálalán lenne vized...
Fantáziálgatsz összevissza. Beláthatatlan techikai akadályok vannak ma a kolonizálás előtt. Értelme sincs. Amennyibe kerül, abból a Föld sokkal jobb hellyé tehető.
A nicked kb. annyit jelent nekem, mint azok, akik ilyen titulussal hakniznak. Mosolygok rajtuk vagy legyintek...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.20. 22:35:31 -
#20
Kolonizáció esetén - hahó - nincs rövid idő, hanem végtelenné válik. 1/3G mellett fog megfogganni - már ha tud... (!) - és megszületni a köv generáció. -
jovokutato #19 Amerika benépesülését két részre kell bontani:
-Délt a spanyolok egyértelműen az arany és más fémek miatt gyarmatosították
-Északot kezdetben a vallási nézeteik miatt üldözöttek népesítették be.
Északon a gazdasági gyarmatosítás csak azután kezdődött meg,miután rájöttek,hogy mennyi minden van ott:hatalmas erdőségek,az erdőségekben vadak,a tengeren halak és bálnák-a bálnavadászatban a baszkok élenjárók voltak-,az északi sarki részen prémes állatok,a tengeren halak és ott is bálnák.
A Mars kolonizálása szerintem kettős céllal:kalandvágyból és fémbányászat miatt fog megtörténni.
Az jelzésértékű volt,mikor a holland médiahoax-ra majdnem félmillió ember jelentkezett...
A kolonizálás legfőbb akadálya a sugárzás és a szabd víz hiánya.
A sugárzás ellen lehet védekezni talaszint alá telepített bázissal,mely hasonló lenne a metróalagutakhoz.Vizet meg kezdetben a Földről kapnának,később már a jégből ki tudnák nyerni.
A bázis energia-ellátását én atomreaktorral oldanám meg-az atomtengeralattjárók reaktorai megfelelőek lennének-és ezt az energiát fel lehet használni víz kinyeréséhez is.
Később gyorsan növő fafajták magjait-bambusz és kínai smaragdfa-magjait földlabdákban a Marsra vinném és ott kísérletképpen elültetném..
Később szintén vinnék fel a Cárnál is erősebb hidrogénbombákat is,melyeket a bolygó vulkánjaiba dobnék le szintén kísérletképpen..
-
gaszton421 #18 Az hogy az 1/3 gravitáció, (egyébként 38%) kevés-e et nem tudja az égadta világon senki mert még soha senki nem próbálta ki, a tartós súlytalanságot, (hivatalosan mikrogravitációt) igen, de garantáltan nem azonnos a kettő egymással. már több évtizede terveznek oyan műholdakat felbocsátani, amiben egy belső centrifugában hosszabb ideig tartanának kissebb emlűs˙ket, egereket, patkányokat. Az ISS egyik soha meg nem valósított modulja, (és a legfájóbban hiányzó) a centrifugával ellátott biomodul.
szóval ehhez a za "1/3 g is killer csak lasabbban" típusú kinyilatkoztatásokhoz térjunk vissza azután ha már a jelenleg abszolúte nem létező, vagyis zéró kísérleti eredménynél több áll a rendelkezésunkre. Etikai kizáró okai nincsenek annak hogy ilyen kísérleteket folytassanak hiszen a 0 g-nek szemrebbenés nélkul tesznek ki egészséges férfiakat és nőket 3-6-12 hónapra miközben már ismert hogy ennek bizony komoly egészségügyi következményei vannak. az 1/3 g gravitációs környezetben még a legpesszimistább elképzelések szerint is, (mint például a tied is) jobb hatásokkal számolhatunk mint a zéró gravitáción, annyival biztosan jobbal hogy expedíció utakat a Marsra meg lehessen próbálni, és ezek alatt kiderülhetne hogy mennyivel jobb a 38%-os gravitáció mint a zéró, szóba jöhet-e a tartós ottlét. -
#17
Az 1/3 gravitácicó hosszútávon kevés... Az űrállomáson elvben lehetséges 1G-t is fenntartani Elvben... Gyakorlatban még nem épült ilyen. Ha majd lesz és azon lesz 20 évig több száz ember és látjuk éllettani hatását, akkor elgondolkozhatunk. Addig a marsi 1/3G is pont olyan killer, mint a 0G, max. lassabban teszi...
Azt továbbra sem látom, hogy ki finaszírozná a kolonizálást, ha remény sincs megtérülésre. Mert Amerika benépesülése az kőkemény gazdasági befektetés reményében történt meg, nem ideológiai alapján a kerszténység erőszakot terjesztése ellenére... A Marsnál remény nincs arra, hogy pénzben közvetlenül jeletkező profitot termeljen egyelőre. Kb. annyira értelmes gazdasági befektetés, mint a hegymászás. Emberek hobbija, akinek van pénze és szpozora rá. Csak az néhány 10-100k USD-ből űzhető és nem dollár százmillárdokból...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.20. 10:36:11 -
kvp #16 A Marson van talaj es van egy minimalis foleg szendioxid legkor. Akad viz is. Innentol egy marsi talajba epitett bazis sokkal kevesebb energiabefektetessel kepes sokkal nagyobb lakossagot ellatni mintha ugyanezt egy urallomason probalnank. Tekinthetunk a Marsra ugy is mint egy oriasi urallomasra, amit mar elore megepitettek es feltoltottek milliardok szamara eleg nyersanyaggal. Raadasul a nagy merete miatt termeszetes gravitacioja is van. Egyszeruen olcsobb es hatekonyabb ott elni mint egy urallomason.
Egyebkent Musk nem ket raketat tervezett ingajaratban, hanem egy-ket havonta inditando atlag 12 raketabol allo konvojokat, ami biztositana a kello redundanciat. Ez 144 melyuri jarmu lenne teljes kiepites mellett es hozza kb. ketszer ennyi uzemanyagszallito orbitalis raketa. Ez a rendszer evente kb. 30 ezer embert tudna atvinni a Foldrol a Marsra. Kezetben viszont csak evi 100-200 ember mehetne max, ami eszak amerika elso telepeseinek a szama. 50%-os tulelesi arannyal szamolva (ennyi volt kb. az elso telepeseknel is) evi 50-100 emberrel bovulne a Marsi kolonia csak a bevandorlasbol. Hosszutavu a Foldtol fuggetlen tuleles szempontjabol egy 10-20 ezer fos lakossag mar eletkepes lenne.
ps: Az ottani majdani kozvetlen demokraciarol gondolkodni erdekes otlet, de errol majd azok dontenek akik eloszor odaernek es kepesek lesznek a Foldtol fuggetlenul hosszu tavon tulelni. Ez jo esetben is 2-3 generacionyi ido... -
gaszton421 #15 Sehogy, nem is kell, nagyobb prbléma az hogy mit eszel, ha van rá valami fotoszintézissel kapcsolatos megoldásuk, (és nem a Földről korábban felvitt készleteket eszik már több 100 éve) ez megoldja a a problémát mert alapvetően a növények által feldolgozott széndioxid és kibocsátott oxygén és az emberek által kilélegzett széndioxid és a belélegzett oxigén egyensúlyban van. Hogy az ISS-en miért nem így csinálják annak az az oka hogy kicsiben nehéz megoldani, valahol az alsó hangon 100KW energíára és minimum 100 m2 fotoszintetizáló felületre van szűkség a rendszerben a fotoszintézis alacsony hatékonysága miatt, minderre egyetlen ember ellátásához. emellett a rendszer viszonlylag hosszú időre kell hogy lekössön meghatározott vízmennyiséget és szenet, más elemek mellett, nem tudna reagálni a személyzet változó létszámára elég rugalmasan. mindent összevetve az ISS-nek vagy sokkal nagyobnak kéne lennie. -
#14
Legyél öngyilkos és egy lépéssel előbbrevagyunk. A falnak megyek az ilyen esmós kommentektől.. -
Archenemy #13 ![]()
-
#12
Akkor ezért annyira "életszagú" ez a sorozat :D
Tinman:
Az űrbe ha kiviszel ennyi embert, azoknak mégis honnan a rákból csinálsz annyi O2 ? Mert a marson van nyersanyag, erőforrás, gravitáció (ott elő tudod állítani), de az orbiton ebből momentán egy sincs meg.
Van az a sorozat, hogy The 100 ... na ott is pont ezen röhögtem. Aztán ott is rájöttek a forgatókönyvírók, és elkezdték tömegesen ölni a jónépet. Csak mondjuk arra nem kellett volna évszázadokat várni.
overseer-7:
NEXUS6-al értek egyet.
