#108
"ez marhakicsi, ekkorát hűteni persze hogy megoldható...."
Na látod. És ha 4-et teszel le belőle, már 40 kW. És ha 100-at ? Hoppá, az már egy MW. Vagy te talán azt várod, hogy pl egy napelem cella lásson el egy várost? Persze, hogy nem. Erre komplett farmok vannak rahedli cellával.
Éstovábbá: ez az überegyszerű, hiperbuta, nullkarbantartásos megoldás. Mert hogy aligha tudna a NASA rögtön 3 atomtudóst meg 4 erősáramú szakembert küldeni a reaktora mellé. Pláne meg nem 200 munkást aki felépíti. (a hozzá szükséges nyersanyagokról nem is beszélve)
Bármiféle nagyobb reaktor építésének a feltétele, hogy ott már egy piszok nagy populáció éljen. Aki felépíti, és karbantartja.
Addig pedig bőven megoldható sziget kialakítással. Amit úgy mellesleg itt is kezdenek próbálgatni (csak hogy a Földön járjunk).
"Ja és a jég se jó hővezető, csak szólnék... iglu.. "
Ez pontosan így van (2,33). Sőt, megsúgom, kisbalázs kapaszkodj meg : a víz még rosszabb hővezető (0,6) ! Sőt, rosszabb még mint a beton (1) !
Molnibalázs, és itt van az, amit nem tudsz kimásolni wikiből, hogy akkor miért mégis vízzel hűtünk ?
Azért kisbalázs mert NEM vízzel hűtünk. Hanem folyó vízzel. Az álló víz bizony sz.rt se ér, az hőszigetel.
És a másik dolog, amit megint nem veszel figyelembe kisbalázs, hogy a hőátadás, hőcserénél nem csak a 2 közeg a lényeg, nem csak az hogy áramlás, de az is, hogy MEKKORA FELÜLETEN !
Ezért működik a padlófűtés is, ahol az igen rossz hővezető víz(0,6) kering a műanyag(0,21) csövekben, amik betonba (1) vannak ágyazva.
De mivel a csövek hossza, így felülete elég nagy, a víz pedig keringetve van, ezért átadja a hőt a betonnak. Méretezés kérdése.
És ha már hőszivattyúk, lásd talajkollektoros. Ott pl fűtésre felhasználva (csak 1,5 m mélyen vannak a csövek a talajban !) mindössze 2x akkora felületnyit kell becsövezni, mint amekkora a ház területe amit fűteni akarnak vele. Ugyanezzel nyáron hűteni lehet a házat.
Ugye milyen sz-r ez a talajkollektoros dolog. Ez aztán tutira nem működne a marson [fekveröhög]
#108