234
-
Macropus Rufus #234 "A 28 kbites-es telefon modemek idejeben is, nyilvan sokan ketelkedtek volna, ha valaki gigabites savszelesegrol beszel,"
az első 10Mb/sec átvitel 1983-ban volt. Nem, hogy 28-8as modem de még 9600-os sem volt még a piacon. Az inkább 2400-as volt.
De a lényeg: 35 évvel ezelött már tudták, hogy az átvitel maximumát még nem érték el. De haladunk a vége felé.
Viszont amit lejebb írnak - és nem érted meg - az aksi kapacításánál már az elején tudták, hogy a fizikát nem lehet megbaszni. Ennyi.
Ha csak valami csoda nem történik, vagy nem hackelik meg valahogy a fizika törvényeit, akkor nem lesz olyan aksi, ami az öklömmel rendelkező mérete van, de 5 hétig hajta a kocsimat, amx terhelés mellett.
Én inkább a kondikra mennék rá. Gyorsabb tőlthetők, gyorsabban képes leadni a tőltését, nem melegszik annyira mint egy aksi (bár ez nem igazán számít most sem). A bibi, a két fegyverzet közti szigetelésnél van. Átereszt. Akármilyen jó, akkor is átereszt. Lassan, de biztosan. Szóval ha találnak valami speckó szigetelőt, már egy lépéssel közelebb lennénk a kondis tároláshoz.
-
duke #233 "A hosszabitot ugy ertem, hogy folyamatosan csatlakoztatva van...Elektromos is meg legi is, meg hat mint a troli, taxi is...Kicsit savanyu, de a mienk"
Siman megoldhato. Vekony szen nanocsovekel szupravezetesi allapotban. Csak par grammot nyomna a tobb kilometeres vezetek. Lehet hogy vegul a nagy utasszallito gepek is ilyen vezetekes megoldasuak lesznek, akkumlator helyett.
-
#232
Körbe is röhögtük, ahogy kell... -
fonak #231 Mentségére legyen mondva az elektromos airlinert "komoly" hírként tálalták pár hónapja, itt is volt az sg-n. -
Agyturbinikusz #230 Nem nem szoktam repulni, en szoktam felmondani :)
Kulonben tengeri betegseggel, ugyan olyan rossz a vizen, mint a levegoben....Ugyhogy En is amondo vagyok, ne repuljenek azok a taxik...
Teljesen helyes, ki fogom huzni a hosszabitot az ajzatbol, ha meglatok egyet, megigerem becsulet szavamra
-
teddybear #229 Azért egy-két dolog nem igazán stimmel az érvelésedben. Repülni meg biztosan nem tudsz ha ilyen hülyeségeket mondsz. Így is túl gyakran potyognak le a gépek, hát még ha kilométeres drótot húznának maguk után.
Viccnek se igazán jó az ötlet. Szvsz nagyon erőltetett, szóval gyenge. -
Agyturbinikusz #228 Tudom a troli busz is de megis letezik...Mit lehet mondani, en megprobaltam 
-
teddybear #227 Tudod ez még viccnek is fájdalmas.... -
Agyturbinikusz #226 Sracok a Szmajli lemaradt a vegerol?
A hosszabitot ugy ertem, hogy folyamatosan csatlakoztatva van...Elektromos is meg legi is, meg hat mint a troli, taxi is...Kicsit savanyu, de a mienk
Utoljára szerkesztette: Agyturbinikusz, 2018.02.19. 11:51:07 -
teddybear #225 Na már kétszer is szinte egy időben reagáltunk.
-
teddybear #224 És Pesten hol szállsz le vele? A legtöbb európai város alkalmatlan a használatára, az utcák,terek tele vannak mindenféle fákkal, lámpaoszlopokkal, padokkal.
Értsd meg ez egy techdemó. Műszakilag ugyanúgy nem jó a mindennapi használatra, mint a gőzgépes repülőgép, bár repül. -
#223
Az elektromos légitaxi a megavalósíthatóság határán van, bár ettől még baromság. Ne is arról, ment a vita, hanem duke olyan balfasz képzelgéseiről, hogy elektromos airliner lesz meg hasonlók... -
Agyturbinikusz #222 Miert ne lehetne elektromos legitaxi? Csak a hosszabito kerdese, es teljesiti a kriteriumokat nem? :) -
#221
Epic, én abból élek, amit tudok. Hogy téged ki és mire alkalmaz nem tudom, de én még az utacsöprésre is alulkvalifikáltnak tartalak.
Ha majd sikerül megugrani a középiskolás fizikát és a négy alapművelet nehézségeit akkor gyere vissza. -
teddybear #220 Na igen. A Föld meg lapos, az autópályán meg mindenki más szembe jön. Tudod nem ártana néha elgondolkodni, hogy nem tévedsz-e?
Persze ha te vagy wmiki egy másik nicknév alatt, nem szóltam.
Belefáradtam már a szögegyszerűen gondolkozó, csak én tudom jellegű megmondók helyretételébe.
Viszont attól, hogy bemagolsz valamilyen brosúrát, még nem leszel szakértő. Az se mindegy, hogy milyen forrásokból tájékozódik az ember. A zöld ideológia mostanában egyre nagyobb üzlet, erőltetik is. A napelemet és a szélkereket, villany és hibridkocsit le is kell gyártani, el is kell adni. És van az a pénz, amiért korpás a hajam. Pláne, ha még tulajdonképp rokonszenves is az elmélet, csak éppen a gyakorlatban sehogy se akar működni.
Viszont sokan képesek elvből és/vagy haszonért hazudni, csalni. Mint a Greenpace, amit az egyik legkorruptabb politikai szervezetként emlegettek apám ifjúságának idején is.
Utoljára szerkesztette: teddybear, 2018.02.19. 09:39:29 -
duke #219 Szamomra az a felfoghatatlan, hogy lehet ilyen esz nelkul, tudatlanul elni a vilagban, minimalis alapveto technikai, muszaki, tudomanyos ismeret nelkul. Annyit tudtok a vilagrol, mintha kozepkorban, vagy az oskorban elnetek. -
fonak #218 Hát a #213 már tényleg erősen trollszagú volt. -
#217
Számomra felfoghatatlan, hogy hogyan lehet valaki ennyire ostoba és hogyan nem érzékeli az arányokat. Nem tudom, hogy tényleg ennyire ostoba-e vagy csak szellemileg sérült és a trollkodásban éli ki-e magát.. -
teddybear #216 bocs, de még csak most jöttél rá?
Már évek óta trollkodik itt, valamikor régebben be is vallotta hogy "jól esik gondolkodásra késztetni másokat!"
Ami pedig az akkus elméletét illeti, az olyan is, ami egy humán végzettségű informatikustól kitelik. Bemagolhat rengeteg dolgot, de tech. tehetség híján csak összeömlesztett katyvasz lesz a fejében, akár a sötétzöldeknek. -
#215
Te tényleg nettó kretén vagy. -
fonak #214 Napelemmel hajtott repülőgépet építettek már, a Solar Impulse 2 másfél éve megkerülte a Földet (közbülső leszállásokkal), de ehhez 23 napot kellett töltenie a levegőben, de az út maga 16 hónapig tartott a sok kényszerű szünet miatt (pl. bekrepáltak az aksik, ezért cserélni kellett őket). 1 db utassal... Ja és a sebessége kb. egy autóéval vetekedik. Szóval a napelemes meghajtás max. drónok esetében lehet alternatíva.
Abszolút tévút a számítástechnika fejlődését alapul venni, ami kivétel és nem általános, és nem is egyenletes. A Moore-törvényhez képest egy ideig még annál is gyorsabb volt, mára viszont relatíve lelassult, egy-két évtizedes távlatban pedig elérheti a fizikai határokat (a végső határ ugye az atomok mérete, azzal nem lehet mit kezdeni). Ha minden úgy fejlődhetne, akkor manapság a Naprendszerben utazgatnánk az összes bolygón felépített városok között, ahogy anno a sci-fi írók képzelték.
-
duke #213 "Kémiai energiából ennyit lehet kihozni. "
Na majd meglatjuk 20 ev mulva. Ha majd egy napenergiaval feltoltott elektromos repulogepen, peldaul amerikaba utaztok, akkor keresettek ki ezt a forum bejegyzest, hatha meg lesz meg.
Uzenet : Udvozollek kb 20 ev mulva. UGYE MONDTAM HOGY IGAZAM LESZ !!! 
Utoljára szerkesztette: duke, 2018.02.17. 02:08:35 -
#212
Persze van technológiai fejlődés, meg vannak határok. Ha kémiai, azaz az atommagok körül keringő elektronok biztosította energiáról annak sűrűségéről beszélünk, akkor fontos ugye, hogy mekkora az az atommag, amihez viszonyítunk, mert az adja a tömeg 99%-át, meg hány vegyérték elektron vesz részt a kémiai kötésben. Ilyen szempontból a hidrogén a max, az meg kb 120-142 MJ/kg energiasűrűséggel rendelkezik (légköri nyomás/700 bar). Egy elektromos energiát biztosító rendszernél értelemszerűen a töredékét mutatja, mert ott egyéb rendszereket is hozzá kell csapni és annak is van tömege. A hidrogén tárolása eleve nem egyszerű, az üzemanyagcella rendszere is elég bonyolult, és csak utána jön, maga az elektromos energiatárolás és meghajtás.
Egy ilyen nyílt rendszerű hidrogénes akksis kocsit meg szakszerűbben úgy hívják hogy hidrogén hajtású üzemanyagcellás gépjármű. Meg is veheted pl a Toyota Mirai-t. ua hatótávolsága van, mint pl. egy Tesla Model S-nek, és kb 1000 db el is adnak belőle évente, mert annyira hihetetlen igény van rá, 15 millió Ft körüli árért, az elektromos kocsinál is szarabb töltőállomás ellátottság mellett.
Itt tart a technika és kb ezek a határok is.
Még egyszer mondom, ha nagyot akarsz álmodni, az már a nukleáris energetika szintjében van. Kémiai energiából ennyit lehet kihozni. -
#211
Ezt nem érti meg. Ezért hit, ami tol. Semmi difi nincs egy vadkeresztény és közte csak másban hisznek... -
fonak #210 Az nem úgy működik ám, hogy az igény majd automatikusan létrehozza a kívánt dolgot. Igény sok mindenre lett volna a repülő autótól a termonukleáris erőműig, amit évtizedek alatt sem sikerült kifejleszteni eddig. -
duke #209 "Amíg kémiai elven tárolt energiáról beszélünk, addig nem érhető el az az energiasűrűség, amit a fosszilis energiahordozóra számítanak. nem hogy fizikai, de matematikai képtelenség is."
A technika nem szamit, a terabyteos adattarolok sem lyukszallag alapuak, mert az nyilvan lehetetlen lenne. 50-60 eve, a lyukszallagbol kiindulva tenyleg elerhetetlen lenenek a terabyteok. Lehet hogy nem vegyi alapuak lesznek, de az is lehet, hogy valamilyen nanotechnologias atom szintu buveszkedessel meg azt is megoldjak, hogy athagjak azokat az elmeleti korlatokat, amirol beszelsz. Ahogy irtam mar, az akkumlator fejlesztes csak most fog igazan megindulni. Most mar meg van a cel, napenergia es az elektromosautok szamara olcso nagykapacitasu akumlatorok fejlesztese. Es epulnek az akumlator gyarak Nemetorszagtol Kinaig, nagysagrendileg nagyobb penz es kutatasi idot fognak raforditani. Kizartnak tartom, hogy a vilag ipara, ezt 20 ev alatt ne tudna megoldani.
Idaig nem gondoltak komolyan, gyartottak a szar akkumlatorokat a telefonokba, es a legfontosabb az volt, hogy lehetoleg fel ev alatt megpusztuljon az akumlator. -
#208
Én meg a lottó ötösre számítok, annak az esélye 1/44 millióhoz és szerintem nekem jobb esélyeim vannak. ;)
Úgy látszik megint elkerülte a figyelmedet egy dedós szintű bejegyzésem, amire Molni az általad is idézett dolgot fűzte hozzá.
Ő is leírta én is mégegyszer leírom, mert azt mondják ismétlés a tudás anyja, de nekem úgy tűnik nem minden esetben. A benya ugye kémiai kötésekben tárolja az energiát a számunkra, minnél hosszabb szénláncúak annál többet. A fosszilis energiahordozónál nem veszik figyelembe se az oxidáló, az átáramló/közvetítő közeg (gyak levegő) tömegét, sem a végtermékét, mert azok távoznak a ciklus végén a rendszerből.
Az akksi ugyan úgy kémiai kötésekben tárolt energiról szól. Az viszont egy zárt rendszer, amiben a kiindulási anyag, a közvetítő közeg és a végtermék is benne van, csak az akku töltöttségétől függően ezek aránya ugye változik. Amíg kémiai elven tárolt energiáról beszélünk, addig nem érhető el az az energiasűrűség, amit a fosszilis energiahordozóra számítanak. nem hogy fizikai, de matematikai képtelenség is.
Az un lítium-levegő akksi, gyak a fémet oxidálja a levegő oxigénjével, ami által így legalább egy komponenst nem kell az akksinak tartalmaznia, azonban a 20X energiasűrűségnövekedés kb úgy értelmezhető, ha csak a lítium tartalmat vesszük figyelembe. Szal igen csak elméleti maximum.
Amúgy ott a nukleáris energiaforrás, mint alternatíva, na az biztos tudja viszont a 20X energiasűrűséget! Ahhoz mit szólsz? ;) -
fonak #207 Amit keresel, az inkább "szuperkondenzátor" lenne. -
#206
És mi alapján...? 14 éve olvasok a csodaaksikról. A AA és AAA elemeknél is a Li-os akksi is marginális. Egyébként meg semmi új... -
duke #205 "Apró hiba, hogy az akksik soha nem fejlődek exponenciálisan és már a technológia max. lehetőségeinek a végénél járnak a maik"
Nem mondom, hogy litium alapu akuk fognak majd 20-szor nagyobb kapacitast elerni. Hanem barmi mas, az altalad is emlitett ezer fele otlet, kiserlet valamelyikebol. Vagy egy meg ismeretlenbol siman kifejlodhet a nagy kapacitasu, millioszor toltheto, szuperolcso, szuperkonnyu, szupergyorsan toltheto akkumlator.
A jelenlegi technikabol, tudasunkbol kiindulni, az olyan lenne, mintha az 50-es evekben a lyukkartyak, meg lyukszallagok idejeben ketsegbe vontak volna a terabyteos adattarolas majdani a lehetoseget. Arra logikus erve alapozva, hogy egy terabyteos lyukkartya abszolut hasznalhatatlan meretu, es aru lenne.
Es milyen igazuk lett volna, csak nem vettek figyelembe, hogy majd alapvetoen megvaltozik az adattarolas elve, modja. Az akumlatoroknal is ilyen valtozasra szamitok.
-
ostoros #204 Akik társas házban laknak azokat leszarom. ;) -
gforce9 #203 Pedig egy 4-5 lakásos társasháznál még optimálisabban lehet használni megfelelő méretű puffertartályokkal, de hát nem költenek rá. Inkább az elektromos autó részleteit fizetik. :)
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.02.14. 14:57:21 -
#202
Kb.
A napkollektorok lénysegében csak családi ház esetén építhetőek ki könnyen társasháznál meg sokakat kell meggyőzni arról, hogy erre költsenek. -
ostoros #201 Ez a szomorú az egészben. Napelemeket sulykolják, miközben a napkollektorokról szinte kuss van. Azok akár házilag is összerakhatók, és évente több tízezer forintot is meg lehet spórolni a melegvíz előállításon... Ahol komolyabban használnak meleg vizet fél év alatt megtérül, ahol kevésbé ott is két év alatt bizonyosan. De neeeem, nem és nem, a tizenöt év alatt megtérülő dolgokat kell erőltetni, ami az amortizáció miatt simán csaphat át negatívba is. Vagy a hőszigetelést is preferálhatnák, azok olyan hét év alatt térülnek meg, és nem romlik a teljesítményük akár harminc év alatt sem, de neeeem, az sem. Csak a kurva napelem, meg a szélkerék... -
#200
Senkit nem érdekel az, hogy légköri oxigént használ a belsőégésű motor. Azt nem kell beletölteni az autóba és cipelni. Pont. Az akksinál meg kell mindent. Pontosan ez a probléma. Nem csak a belsőégésű motornál, hanem az űrrakétáknál is. Az ilyesfajta kozetikázás senkit nem érdekel, mert gyakorlati alkalmazás szempontájból ér ez a fajta kozemtikázás legfeljebb röhögésre késztet. -
#199
A kérdés mit nevezel exponenciális fejlődésnek, és honnan indítod az őskort?
Én pl. az akksik fejlődését a XIX. szd-tól indítanám és az élet akkori ritmusához képest beszélnék exponenciális fejlődésről.
Az ólom akksik 1859-ben lettek bemutatva, a nikkel/kadmium és a nikkel/vas 1899-ben, a lítium akksikkal történő kísérletezés 1912-ben kezdődött. Szal kb. 50 év alatt nagyjából lezajlott mindaz a fejlődés, aminek a XX. szd második felétől haszonélvezeői voltunk. A viszonylag gyors fejlődés időszaka szerintem megvolt, csak ugye mindenki a XX. szd végétől gondolkodik ebben, pedig ez már egy több mint 100 éves technológia!!!
Az, hogy ebben a műfajban tudnak-e valami alapvető újat alkotni jó kérdés. Nyilvánvalóan nem, ha figyelembe vesszük, hogy a belsőégésű motorok esetében az autó egy kiinduló anyagot, az üzemanyagot hordozza. Az oxidáló szert a levegőből kapja és a végtermékekekt is a környezetbe bocsájtja (H2O, CO2), átlagban 1 kg üzemanyagból 2-2,5 kg CO2 és 1 kg víz keletkezik. Az akksi, ami egy zárt rendszerű kémiai energiatároló mindezt ugye tartalmazza, meg a tároló/reakció közeget is (elektrolit). Szóval egy hagyományos akksi nagyon max gyakorlatilag 1/4 akkora energiasűrűséggel rendelkezhet tömegarányosan, mint a belsőégésű. Ha figyelembe vesszük, hogy a villanykocsi hatásfoka 1/3 olyan jó, kb, akkor is defficites/ túlsűlyos lesz a villanykocsi mindíg is, lásd pl. egy Tesla Model S.
Persze ha nukleáris elemet használnának, az energiasűrűség jelentősen növekedne, meg természetesen a hiperzöldek által levágott hisztéria is. :D -
#198
Apró hiba, hogy az akksik soha nem fejlődek exponenciálisan és már a technológia max. lehetőségeinek a végénél járnak a maik. 13 éve van netem otthon, azóta minden negyedévben van hír valami új csodaaksiról. Hogy a folyékony és tölthet só, hol papír akksi, stb. Ehhez képest még a boltban kaptható akksik nagy része is ne Li-os, hanem még mindig NiMh, mint volt 20 éve... A kapacitás is kb. azonos, mint volt 20 éve. Kezdetben az AA-s 2000 mAh is volt, ma van 2400-2600 tája is. A 3000 mAh-s olyan drága, hogy értelme azt megvenni nem sok. A Li-os ehhez képest alig tud többet. (Erről is volt már szó...) -
#197
Röhögök ezen kijelentéseden.
Mióta akksi van fejlesztik, csak kb. ennyire futja. Ez kb. akkora bugyuta érvelés, hogy a szélkerék is csak most fejlődik. Frászt. 800 éve használ az emberiség már szélenergiát. Hiába jutottunk oda, hogy az elméleti max. hatásfok 80%-át egy munkapontban el lehet érni, ettől függetlenül a technológia alapkorlátja nem lett magasabb...
Nem figyelsz arra, hogy van egy elméleti maximimális kapacitása korlát a jelenlegi akksiknál, ami közelében nincs a szénhidrogének energiasűrűségének...? -
#196
Minden technológiának van egy felszálló ága, ami aztán szépen ellaposodik, az induláskor produkált exponenciális fejlődést később nem tudják hozni.
Pl. A jet repülők 2 évtized alatt a 60-as évekig eljutottak a 3X hangsebességig,ha ez így folyatódott volna és a 60-as évek sci-fi-jiben, meg futurológiai irodalmában úgy is volt, akkor ma az utasszállítóknak 6M sebességűeknek kéne lennei.
Emléxem egy 1979-es Autó-Motor újság címlapjára, egy nagyvárost ábrázolt 2000-ben. Önvezérlő autók, meg amít csak sci-fiben el tudsz képzelni. Lassan 2000-től pont olyan messze leszünk, mint az újság kiadásakor, csak másik irányban. És azok a dolgok talán-talán megvalsóulnak, de akkor sem úgy, ahogy akkor gondolták.
Szal javaslom, hogy egy kicsit óvatosabban, józanabbul nézd a dolgokat. Neked ezek a technológiai dolgok lehet, hogy újnak tűnnek. pl akksik fejlesztése, de azért már vagy 130 éve vannak elektromos autók és azokban is akksik voltak, szal ez marhára nem igaz, hogy ezek fejlesztése még csak most indult be.
Az anyagtechnológiában is volt egy felfutás de ma ugya úgy pl. a titán jelenti sok technikai alkalmazásnál a csúcsot és akár drágasága miatt a szűk keresztmetszetet, mint 50 évvel ezelött és nincsenek pl 4000 fokot tartósan elviselő anyagok, mert fizikailag nem igazán lehet csinálni, pedig az űrkotatásban meg marha jól jönne. -
duke #195 "nem sikerült előlépnie, nem tudom mire fel ez a nagy bizakodás, hogy majd biztos lesz."
Az akkumlatorok valodi komoly fejlesztese meg csak most indul. Idaig nehany fajta akkumlatort reszelgettek szolidan, de nem volt igazan cel, a nagykapacitasu olcso akuk fejlesztese. Az elektromos autok, repulok, a napenergia tarolas viszont, kijelolte a celt, es egyszeruen kizart, hogy ezt az emberiseg 20 ev alatt ne oldana meg. Folleg hogy mostmar az olajiparhoz merheto nagysagrendu penzek mozdultak meg.