234
  • molnibalage83
    #194
    Te nem figyelsz és még ostoba is vagy. Halálos kombó.
  • gforce9
    #193
    Továbbra is azt mondom: A belsőégésű motorokkal és az informatikával hasonlítani hülyeség, mert ezekben előre látszott a potenciál. Egyszerűen előre lehetett tudni, hogy mire lehet képes a technológia. Az akkumulátoroknál pont az ellenkezője látszik: Marhára a határon üzemelnek. Alig van már benne tartalék. Tökmás dolgokat akarsz összehasonlítani.

    A jó hasonlat a rakétatechnológia és az akkumulátor. Tökmindegy mit csinálunk, vannak fizikai törvények, amik korlátoznak. Amíg gyökeres újítás és áttörés nem lesz, felesleges bármilyen extrapolálás. Nincs mire. És mivel a lítiumos akkuk kb 40 éves technológiára épülnek és ez idő alatt semmiféle versenytársnak nem sikerült előlépnie, nem tudom mire fel ez a nagy bizakodás, hogy majd biztos lesz. A világ legnagyobb koponyái dolgoznak az ügyön 40 éve és eddig semmi. Mire is vagy te ilyen optimista?
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.02.14. 00:22:13
  • duke
    #192
    Tovabbra is azt mondom, ismerve az elmult evtizedek tudomanyos, muszaki fejlodes sebeseget, hogy 20 ev alatt siman lehet olyan akku, ami eleg olcso es kelloen nagykapacitasu lesz, akar a repulogepekhez, vagy a napenergia tarolashoz. Egy ejszakara elegendo akkumlatort mar ma sem keptelenseg telepiteni, persze nem olcso. De nem ketseges, hogy jelentosen csokken az ar, es no a kapacitas mar 10 eves tavlatban is.
    A 28 kbites-es telefon modemek idejeben is, nyilvan sokan ketelkedtek volna, ha valaki gigabites savszelesegrol beszel, plane par ezer forintos havidijert. Akkoriban talan az egesz orszagnak nem volt gigabitnyi savszelesege.
  • duke
    #191
    "Ma a 2,8 tonnás 100 Kw-os Tesla elmegy 500 km-t a kb. 750 kg alvázba épített aksijával. Semmi nem zárja ki, hogy 5 év múlva a egy hasonló autó elmenjen 800-1000 km-et vagy szintén 500 km-t,"

    Az 100 kw-os tesla csak 2200 kilo, es mar most is el megy 1000 km-t, 40 km/h -es sebeseggel. (130km/h-val 400 km-t tud megtenni) Szoval ha nem kell sietni akkor mar most is meg van az 1000 km hatotav. :)
  • gforce9
    #190
    Nem értem ebben az egész zödfaszságban, hogy jelenleg is van olyan terület, ahol a szél és napenergiát lehet hasznosítani. És enm azt nyomatják és preferálják és népszerűsítik. Hanem napenergia meg szél mindenre. Amire kurvára nem alkalmas. És csodálkoznak, ha elküldi melegebb éghajlatra őket mindenki, aki elvégezte az általános iskolát figyelmesen.
  • molnibalage83
    #189
    Azzal sem számol a balfasz, hogy ha anyagköltségen állítanák elő a napszarokat, akkor sem érné meg.
  • gforce9
    #188
    Az akkumulátorokról szóló álmod pedig fizikai képtelenség. Lehet lesz mód elektromos energiát tárolni a jövőben, De az nem akkumulátor lesz, ipari méretekben semmiképp. Mindenesetre álmodozol nem létező dolgokról és ezt extrapolálod.
  • gforce9
    #187
    Hogyan termelne a napelem amikor nem süt a nap???? Éjjel otthon állnak az autók, akkor ideális lenne tölteni. Csak épp nincs napenergia. Meg mondjuk a szél se fúj. Szoktál te ilyen triviális dolgokkal számolni? Vagy szerinted a zöldforradalom megoldja majd az éjszakai napsütést és a szélcsendben is forgó szélkereket?
  • duke
    #186
    "Azt pedig télen nem fogjuk errefelé szélkerekekkel és napelemekkel kielégíteni, az biztos. "

    A napelemek ara a tizedere csokkent az elmult 10-15 evben, es tovabbra is egyre olcsobbak lesznek. 10-20 ev mulva mar nem lesz problema annyival tobb napelemet telepiteni, hogy telen is eleg energiat termeljenek. De az is lehet, hogy az akkumlatorok ara csokken olyan mertekben, hogy lehetseges akar tobb honapnyi nyaron megtermelt energiat eltarolni.
  • Macropus Rufus
    #185
    [email protected] Ja. Össze mostam.
    De a Hofi mondta, amikor a suszter pofán akarta vágni a tanítványát az meg elhajolt és az asszonyt kapta szájon: így sem rossz :D :D


  • gforce9
    #184
    a 174-es nem nekem szólt :)
  • Macropus Rufus
    #183
    #174... ott meg volt a pici fika.
    De én szoktam tovább is olvasni, és ezek után olvasom tőle azt amire reagáltam. Ezért irtam azt amit. ;)
  • Macropus Rufus
    #182
    "re remélnek működő fúziós erőművet. (ha lesz belőle valami) Persze lehet, hogy 5 év alatt rájönnek a tutira és akkor évtizedekkel előbbre leszünk. :) Az eddigi 40-50 évnyi fúzios kutatásban a legjobb eredmmény, amig sikerült fenntartani a sok tiz millós plazmát mágneses térben 2,16 másodperc volt. (az is inkább teljesen véletlen volt) a gyakorlatban néhány tized másodperc vagy század alatt szétesett a izzó plazma."

    nos a ToraSupra 6 perc 30 másodperc. Az ITER meg 50 perc.

    https://www.theguardian.com/environment/2016/dec/02/after-60-years-is-nuclear-fusion-finally-poised-to-deliver
  • gforce9
    #181
    Mi lenne, ha mégegyszer átgondolnád amit leírtál. Nem fikázott engem. Nem is nekem írt. És a hsz full irónia volt.... amúgy ja minden másban igazad van :D
  • Macropus Rufus
    #180
    "Vagyis egy kg tömegű energia tároló hány KW/h energiát tárol be"
    ezt te most komolyan gondoltad?
    A kW/h te nem tárolod sehová... monjduk eléggé gáz, hogy ezt leírod és utánna geforce-t fikázot...
    A középsuliban jó eséllyel egyest kaptál volna az elektro tanáromtól egy ilyen benyögés miatt, akkor is ha poénból írtad.
  • teddybear
    #179
    Na megint előkerültek a sötétzöld aktivisták, lett is marha sok hozzászólás. Csak az a baj, hogy az egész értelmetlen.

    Az elektromos meghajtással tulajdonképp semmi baj, már ha megfelelő helyzetben alkalmazzák. Pl. kötöttpályás környezetben. Vasút, hév, villamos, troli.
    Mobil járműnél már csak különleges, helyhez kötött(egy adott körzeten belül használt) járművek esetén van értelme. pl. bánya, gyártelep, nagyvároson belüli anyagmozgatás, személyszállítás, stb. Mélyművelésű bányánál külön bónusz, hogy nem szennyezi a vágatok levegőjét.

    Párszor említésre került, hogy azért a "csodatévő" elektromos(hibrid) autónak is vannak ám hátrányai, ezt azonban a sötétzöld aktivisták elegánsan a szőnyeg alá söpörték, mint ha nem is létezne. Pedig léteznek, és ezért fog megint leselejteződni ez a fajta autó.
    Szó volt itt például a hatósugárról, hogy már 1000 km körül tartunk. Na és? Az elektromos autónak nem ez a fő gyengéje, hanem az utántöltés és vételár. Meg persze az a gazdasági csőd, amit az akkupak cseréje jelent.

    Sajnos egy elektromos autó ára olyan 2-2,5-szöröse a hagyományos megfelelőjének. Ez egy alsó-középkategóriás autónál kb. min 5 milkós plusz. Szóval eléggé húzós a legtöbb családnak, ráadásul inkább csak napi bejárósnak jó, második autónak.

    Utántöltés: lehet hisztizni, de a működéshez szükséges energiamennyiséget valahogy bele kell tölteni az akkuba. Ha a normál töltéssel élünk, akkor bizony órákig tart, ha gyors töltéssel,akkor meg a töltőáram szorozódik fel a töltésidő csökkenésével fordított arányban. Azaz, ha fele az idő, kétszeres, ha negyede akkor meg négyszeres lesz a töltőáram, és akkor még nem is számoltam a hatásfok romlásával. Egyszerűen nincs ingyenebéd, és ráadásul ott van még az is hogy egészen más a hálózat leterhelése, sokkal nagyobb az ingadozás. Ezt kompenzálni viszont egészen más árkategória.
    Ezen semmi sem segít, akármilyen akkut raknak be a kocsiba, azt fel kell tölteni, hogy menjen. Ráadásul ha nem a családi ház konnektorából töltik, ami elég drága, akkor meglehetősen kevés még a töltési lehetőség. Pesten még csak-csak, de vidéken mutatóban akad csak töltőoszlop.

    Nézzük tovább!
    Akkupak-csere. Tetszik-nem tetszik, minden tönkre megy egyszer. A hagyományos ólomakkut olyan 3-4 évente, esetleg kicsit ritkábban kell cserélni az autóban. A lítium-akkuk élettartama ugyan hosszabb, de egyszer azok is tönkremennek, cserélni kell őket. Márpedig minél nagyobb a kapacitás, annál drágább az új akkupak. Típusfüggő, de több millió is lehet, ami egy 6-10 éves kocsi esetén már eléggé keserű szájízt jelenthet.

    Ami pedig a környezetvédelmet illeti, az enyhén szólva is kérdéses. Egyrészt az elektromos autónak is van kipufogója, csak azt erőműkéménynek hívják. Nálunk az energiatermelés kb. 50%-ban fosszilis, azaz masszívan környezetszennyező.
    Jöhettek persze a nappal és a széllel, de ezek végső soron önmagukban is csak növelik a széndioxid-kibocsátást.
    Ami pedig az autóhoz szükséges anyagok előállítását illeti, az se éppen környezetkímélő. Külszíni lítium-bánya -> baromi pusztítás. Persze, messzi van, nem látjuk, nem számít. A légszennyezés se ér el ide. A többi szükséges anyagot se adják ingyen. A réz előállítása se éppen környezetkímélő, de mit számít? Az elektronikához szükséges arany bányászatának hátulütőjét meg a bőrünkön tapasztaltuk, a Tiszai Ciánozásra emlékeztek?

    Ami pedig ezt a technó-demót illeti, meg lehet csinálni, de ebben a formában sohasem lesz gazdaságos. Csináltak már gőzgépes repülőgépet is, repült is, mégsem hallott róla szinte senki.
    Ráadásul a mostani városok nem alkalmasak a helikopteres taxizásra, nincs elég leszállóhely, hogy bármilyen célpontot könnyen meg lehessen közelíteni, városok közötti utakra meg túl kicsi a hatótávja. Plusz ki fogja vezetni? Amikor az utakon lófrálók többségétől is el kéne venni a jogsit....
  • Jawarider
    #178
    Most legalább a parasztok ha ütköznek leesnek a fejünkre...
  • gforce9
    #177
    Ilyenekről én is tudok. A gond velük, hogy ezek jelenleg nem létező technológiák. Olyan értelemben nem létezők, hogy a sokszáz hasonló társával egyetemben, ez sem biztos, hogy piaci viszonyoknak meg tud felelni. Jelenleg pedig a lítiumos akkuknál vagy olcsóbbnak, vagy könnyebbnek vagy nagyobb energiasűrűségűnek kell lennie, Elég 1 kritériumot teljesíteni és a másik kettőban az li akkuk szintjét hoznia. Eddig ilyen nincs. Pedig a lítiumos technológia nem fiatal gyerek.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.02.12. 23:32:26
  • fonak
    #176
    Pl. silicon-air: http://www.dw.com/en/batteries-are-hitting-physical-limits/a-19449790
    Ha sikerülne ezeket tömeggyárthatóvá tenni és valahogy elviselhetőbbé tenni a hátrányait, az elég nagy előrelépés lenne.
  • gforce9
    #175
    https://www.youtube.com/watch?v=19Igdj20nXM

    Egy normális alátámasztott magyarázat, hogy miért baromság az EV mánia
  • bundasjezus
    #174
    Szépen leírtad a vágyaidat, bár műszakilag annyira megalapozottak, mint az általad leírt "kW/h" mértékegység és a "robbanó motor".
  • gforce9
    #173
    Tudsz az li akkuktól újabbat, ami létező, olcsóbb és könnyebb? Mert ha nem akkor nem igazán értem miről beszélsz. Az li akkuk hatásfokának a tetején járunk, helyette más nincs. Erre értettem, hogy a fizikai törvények zárják ki. Nemlétező technológiák fizikai korlátairól nyilván nem tudok és nem is akarok nyilatkozni. :)
  • fonak
    #172
    Nem tudok olyan fizikai törvényről, ami ezt eleve kizárná. A jelenlegi akkutechnológiák elérték a fizikai korlátaikat, a li-ionból már nem lehet sokkal többet kihozni. Laborokban azonban valóban kísérleteznek mindenféle új technológiával. Az autók esetében van esély arra, hogy a mai robbanómotoros autókéhoz hasonló használhatóságú villanyautó legyen előbb-utóbb. Persze a töltés nem annyi idő lesz, mint egy tankolás, de ezt ki lehet bírni, ha a hatótáv elegendő lesz, elképzelhető, hogy egy-két gyorstöltéssel le lehet majd érni az Adriára is, vagy messzebb. Persze ehhez infrastruktúra is kell majd, és ha elterjednek a villanyautók, jelentősen nő majd az elektromos energiaigény. Azt pedig télen nem fogjuk errefelé szélkerekekkel és napelemekkel kielégíteni, az biztos. Az pedig, hogy a megújulók által jó időszakban termelt energiát el tudjuk tárolni a rossz időszakokra, az még teljesen sci-fi. Ehhez nagyon nagy kapacitású és olcsó, óriási méretű akkutelepek kellenének.
  • gforce9
    #171
    A fosszilisokról meg cska annyit, hogy a zöldidiotizmus, ahogy látszik, hamarabb zárja be a nulla károsanyagkibocsátású atomerőműveket, mint a fosszilisakat. Annak ellenére, hogy a fosszilis energiatermeléshez köthető károsanyag kibocsátás, messze több emberéletet követel világviszonylatban, mint az atomenergia.
  • gforce9
    #170
    Amit leírtál a fizikai törvényeknek mond ellent...... de semmi gond, lehet álmodozni 300 kilós akku 1000km-es hatótávjáról....

    A benzines autós példád meg tökhülyeség. A legelső legyártott belsőégésű motoroknaál is tudni lehetett hogy a hatásfokuk kb 5%-os volt vagy még annyi sem. Tehát eleve látszott a jövő, hogy mennyit lehet még kihozni a technológiából.

    Az elektromos autóknál nem ez a helyzet. Azoknál az látszik, hogy mennyire keveset lehet kihozni......, mert a fizika törvényei léteznek sajnos.

    Amíg technológiai áttörés nincs, márpedig jelenleg kilátásban sincs olcsóbb vagy könnyebb akku, addig ez álmodozás kategória.

    Az erőművekről amit írtál ugyanez a helyzet.
  • t_robert
    #169
    Ugyan ez a helyzet az erőművek tekintetében. Nem építhetjük a világ jövőjét fosszilis energiahordozós erőművekre. egyrészt a környezet védelem miatt másrészt korlátozottak az energiahordozók. Kénytelenek vagyunk egyre nagyobb részt megújuló kevésbbé környezet károsító erőműveket építeni. Amelyek hatékonysága egyre javul. Persze ha sikerülne mondjuk működő fúziós erőművet építeni, az sok mindent megoldana, de reálisan nem várható a következő 30-40 évben a megvalósitása. (persze azért nem kizárt egy tudományos áttörés. Bár valamikor a következő évben indul az EU és a vezető világhatalmak közös fejlesztési projektje az ITAR-2-es fúziós kutató eszköz. dél-franciaországban, amitől nagy reményeket várnak a fúziós energia kutatásban. Már ha kivitelezhető ezen módon a magfúziós erőmű. Minden esetre a tudósok egy 20-25 éves kutató projektre készülnek és valamikor a 2050-2060-as évekre remélnek működő fúziós erőművet. (ha lesz belőle valami) Persze lehet, hogy 5 év alatt rájönnek a tutira és akkor évtizedekkel előbbre leszünk. :) Az eddigi 40-50 évnyi fúzios kutatásban a legjobb eredmmény, amig sikerült fenntartani a sok tiz millós plazmát mágneses térben 2,16 másodperc volt. (az is inkább teljesen véletlen volt) a gyakorlatban néhány tized másodperc vagy század alatt szétesett a izzó plazma. Az új eszköz a tudósok szerint képes lesz akár 3-4 percig is fenntartani a fúziót. hála a szupergyors számítógépeknek, elektronikáknak és szupravezető mágneseknek. Persze 210 másodperc alatt többet lehet kísérletezni, mint 0,07 másodperc alatt... vagyis optimisták. :) Aztán majd meglátjuk ér-e valamit a rájuk költött több milliárd dollár, amit összeadott a világ a kutatásra. :)
    Nos addig meg valahogy kikéne húzni lehetőleg minél nagyobb arányú környezetbarátabb megújuló erőművekkel. Ha nem akarunk beledögleni.

  • t_robert
    #168
    alapvetően faszságokról vitatkoztok.
    nyilván az autó se 50-100 milliós Ferrarikkal és Lamborghinikkel indult.Amelyek 500 lóerősek és 350-nel mennek. hanem gyakorlatilag Benz idejében motorral felszerelt kvázi szekerekkel, amelyek kényelmesen pöfögve haladtak 2-3 lóerős motorokkal szédületes 15-20 km/h sebességgel. Aztán 110-120 év alatt azzá nőtte ki magát ami ma. Gyakorlatilag ki az az idióta, aki 5-10 év (bár volt régebben is elektromos autó de azért nem erölködtek korábban a fejlesztésén igazán) Igaziból csak az utobbi 5-10 évben kapcsoltak rá. Aztán van aki azt várná, hogy az intenziven 5 éve fejlesztett elektromos autók miért nem olyanok már, mint a 120 éve fejlődő robbanómotoros járművek? :)
    Itt iagazában a tendenciát kell megérteni. Egyrészt nem fenntartható a környezetromboló technika mert nemes egyszerűséggel beledöglünk. Ha nem mi, akkor a gyerekeink vagy unokáink. Persze senki nem mondta, hogy 1-2 év alatt minden autó elektromos lesz. kell azért ahhoz 1-2 generáció, mire azt a szintet elérjük. de növekszik a részarány és évről évre egyre jobbak az elektromos járművek, mint ahogy a tároló technikák is rohamosan fejlődnek. Elég arra gondolni, hogy valamikor az ezredforduló környékén az átlagos ceruza elem méretű tölthető ellem kapacitása úgy 600-750 mAh volt 1,2 volt feszültséggel. A mai hasonló technikájú tölthető elemek melyeknek mérete pont akkora 2600-3200 mAh is lehet. Ugyan ez litium-ion technikával már mondjuk egy hasonló méretű mint a ceruza ellem 18650-es típus számú aksi 3200 mAh, de már nem 1,2 V, hanem 3,7 V. vagyis a betárolt energia háromszorosa a nicad vagy niMh technikájú aksinak. Vagyis ma nagyjából 8-10-szer annyi energiát tudunk betárolni ugyanabba a méretű aksiba, mint 18 éve...
    Ez azt jelenti, hogy a energia tárolók energia sürüsége a 8-10-szeresére nőtt 20 év alatt... Pont ez a váltás tette lehetővé az elektromos autok szárnybontását. Volt persze elektromos autó a 70-es évek elején. be szereltek a csomagtartóba úgy 5 mázsa ólom aksit, amivel elment a 2 tonnás autó 60-70 km-t egy töltéssel.
    Ma a 2,8 tonnás 100 Kw-os Tesla elmegy 500 km-t a kb. 750 kg alvázba épített aksijával. Semmi nem zárja ki, hogy 5 év múlva a egy hasonló autó elmenjen 800-1000 km-et vagy szintén 500 km-t, de akkor már csak 300 kg aksit kell beleépíteni és akkor csak 2,3 tonna a kocsi.... azt is tudni kell, hogy az aksik hatékonyságát energiasűrűségben mérik. Vagyis egy kg tömegű energia tároló hány KW/h energiát tárol be. ez a mai elektromos autóknál 0,12-0,2-es érték. a laborokban jelenleg kísérletezett aksik már valahol a 0,76-0,8-as értéknél tartanak. Vagyis simán képesek 4-szer annyi energiát betárolni, mint a ma általánosan használt aksik. Vagyis egy fele olyan nehéz aksival kétszer olyan messze lehetne elmenni. persze ahhoz még sokat kell finomitani a dolgon mire ezekből használható és gazdaságos technológia lesz a gyakorlatban. A trend egyértelmű.... elöbb vagy utobb inkább elektromos autók lesznek, nem sima robbanó motoros. Persze, hogy ez 10 év 20 év vagy 30 év nem tudjuk. addig meg fejlődnek évről évre az elektromos autók hatékonysága. A robbanó motorok hatékonyságában már kicsit lehet javítani. Ha el is tekintünk a környezetszennyezéstől nem valószínű, hogy 30 év múlva 300 lóerős motorok lesznek 2 literes fogyasztással. Persze még lehet pár százalékot csiszolgatni vagy javítani rajta, de egyszerűen nincsen már benne robbanás szerű javulás vagy fejlődés 120 év reszelgetés után. le fog áldozni a robbanó motor kora. (hálistennek nekünk és a környezetnek, ha túl akarunk élni) Amúgy meglehetősen nagyot javultak azért az elmúlt 30-40 évben a robbanó motorok is. a 70-es években a tipikus fogyasztás Ma erősebb motorokat használunk nagyobb sebességgel és 60% fogyasztással, mint 30-40 éve. A különbséget a motorok hatékonyság nővekedése adja. 30-40 éve egy benzin motor hatásfoka 20-25% körül volt ma meg eléri a 35-40%-ot. A dizelek meg 32-35% környékéről felmentek 45-48%-ra is a jobbak.
  • Jawarider
    #167
    Király. Most már a levegőben is dugók lesznek....
  • gforce9
    #166
    Lol, ismét hoztál egy olyan grafikont, ami nem a valóságot mutatja :D Beszarás :) Tudod olyat is lehet csinálni, hogy a Holdra szélkerekeket telepítünk és verjük magunkat arra, hogy mekkora teljesítményt építettünk be :) Olyan szinten vagy távol a valóságtól, hogy az elmondhatatlan :)
  • molnibalage83
    #165
    Mi köze a letelepített mennyiségnek az árhoz? Attól mert sok, még nem lesz olcsóbb. Továbbra sem magyarázod meg, hogy mitől emelkedett a német áram ára 2014 óta is...

    Elvakult hívő vagy a tények nem zavarnak...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.02.11. 19:53:49
  • bundasjezus
    #164
    Tök szép ez a diagram, csak az a baj vele, hogy a beépített kapacitásokat mutatja. A beépített kapacitást pedig a hajadra kenheted, amikor rádugsz egy fogyasztót a hálózata, mert ott a ténylegesen megtermelt teljesítmény számít.

    Napelemeknél, szélerőműveknél a beépített kapacitás nagy, de egy teljes évre vetítve a ténylegesen rendelkezésre álló átlagos teljesítmény 10-20%-a a beépített kapacitásnak.
    Magyarul: ha neked évente átlagosan 100 MW teljesítményre van szükséged, akkor 1000 MW-nyi kapacitást kell beépítened, hogy a rugalmatlanul és szeszélyesen termelő megújuló erőművedet értelmesen használni tudd. Ráadásul arra is gondolnod kell, hogy amikor nem fúj a szél és nem süt a nap, de a fogyasztóid kérik a 100 MW-ot, az 1000 MW-os kapacitásod pedig éppen porfogóként funkcionál, akkor honnan teremted elő a szükséges teljesítményt? Természetesen 100 MW teljesítményű, gyorsan indítható gázerőműből. Na szóval a megújulók egyáltalán nem zöldek, de cserébe rohadt drágák.


    Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2018.02.11. 17:06:36
  • ostoros
    #163
    A hazugságokat nem szokás megcáfolni. A hazugságokat le szokás söpörni.
  • paragic
    #162
    Az olcsó atom növekedésének tanulmányozásához nagyítóra lesz szükség:


    Utoljára szerkesztette: paragic, 2018.02.11. 16:50:09
  • paragic
    #161
    A drága napenergia 2017-ben is exponenciálisan nőtt:


    Utoljára szerkesztette: paragic, 2018.02.11. 16:38:55
  • paragic
    #160
    Panaszkodik egy cég, te meg beszopod. Láttál már olyan céget, ami nem panaszkodik a költségekre?

    Ekkora egy közgazdasági analfabéta fasz vagy. Egy igazi retardált.

    Ilyen szar érvekkel jössz nekem?

    Hol vannak a profitadatok?
  • paragic
    #159
    A befektetőket nem érdekli a zöldség, nem a Greenpeace épít naperőműveket.
    Utoljára szerkesztette: paragic, 2018.02.11. 16:33:58
  • paragic
    #158
    Hol vannak az energiaexport profitadatai?
    Várom őket továbbra is. Gyerünk cáfolj meg.

    Addig én nyertem.

    Wehehe
  • fonak
    #157
    A "zöldség" egyfajta pótvallás, a vallástalanodott nyugati embernek. Nem véletlenül Németországból indult ki ez is, mint oly sok más, legutóbb előtte pl. a bajszos emberke ideológiája, és nem véletlenül a németek hajtják túl az ésszerűség minden határán, mindig hajlamosak voltak az aktuális ideológia nevében túltolni mindent. Ennek a pótvallásnak az alap tana, hogy régen a nemes vadember harmóniában élt a természettel, amíg a csúnya nyugati civilizáció el nem kezdte tönkretenni a környezetet. De megfelelő szertartásokkal (szelektív hulladékgyűjtés, "megújuló energia" használata stb.) van esély az üdvezülésre, ki lehet engesztelni Gaia anyácskát... (ja meg persze a határok lebontásával és a harmadik világ korlátlan beözönlésének lehetővé tételével). Atomenergiát használni persze nem kóser, az az ördögtől való stb.
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.02.11. 04:40:15
  • molnibalage83
    #156
    Konkrétan nagy ipari konszernek hagyták el vagy figyelmeztették a német vezetést, hogy mi lesz Németország balfasz energiapolitkája miatt.

    Persze ezeket valahogy nem szokták a hozzád hasonló zölbalfaszok osztogatni.

    Lehet, hogy Hans-nak belefér a 3-szoros áramár, de ha a magyar energiaszektor is effelé mozdunla el, mint amikor a sok balfasz antitudományos és műszaki analfabéta hülyegyerek akar, akkor annak igen gyorsan csúnya vége lenne.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.02.10. 19:49:52
  • gforce9
    #155
    Nem. Amikkel te jöttél az a jelenkori propaganda által előállított grafikonhalmaz, ami torz, a teljes képet nem tartalmazza és olyan elemeket emel ki, ami neki kényelmes, amik meg kényelmetlenek elhallgatja és a valóságban megfigyelhető tendenciákat nem támasztja alá. Mármint akkor nem, ha az ember gondolkodásra képes, nem csak bevesz minden zöldfaszságot, amivel tele van a net és a zöldek a saját baromságaikat akarják igazolni, mert kurvanagyot lehet kaszálni rajta. Ezért drágább az áram ott, ahol megújulókat használnak. Pontosan ugyanolyan ez mint a vallás. Te hívő vagy és a vallási oldalak neked szentírás szintjén vannak és kritikusan nem is akarsz hozzáállni.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.02.10. 18:43:54