167
-
paragic #87 Parancsolj kérlek, itt egy link az exponenciális fejlődés alátámasztására:
https://en.wikipedia.org/wiki/Growth_of_photovoltaics
"Worldwide growth of photovoltaics has been fitting an exponential curve for more than two decades." -
paragic #86 Tessék néhány forrás a zuhanó árakra:
https://blogs.scientificamerican.com/plugged-in/the-price-of-solar-is-declining-to-unprecedented-lows/
"Despite already low costs, the installed price of solar fell by 5 to 12 percent in 2015"
https://electrek.co/2016/09/26/solar-power-cost-down-25-in-five-months-theres-no-reason-why-the-cost-of-solar-will-ever-increase-again/
http://fortune.com/2016/06/13/solar-to-get-crazy-cheap/
"Solar will become the cheapest source to produce power in many countries over the next 15 years, according to a new report from Bloomberg New Energy Finance." -
gforce9 #85 A tengervízből urániumot kinyerni az létező technológia. Csak jelenleg olcsóbban is lehet bányászni. Nyilvánvaló az olcsóbb utat választják. De tekintettel arra, hogy az atomerőmű kötlségeinek az üzemanyagköltség nagyon kevés százalékát teszi ki és emiatt a drága kitermelés sem drágít számottevőn a megtermelt áram árán, így ezt a technológiát is be fogják vetni. Jelenleg senki se hülye, hogy a tengervizes módszerrel akarjon a bányák ellen versenyezni a piacon, mert nem tud. Majd ha kimerülnek a bányák, majd akkor elkezdik.
A tóriumról még nem is beszéltünk. A fúzióról meg pláne nem. Pedig ezek az utak hatványozottan ésszerűbb utak, mint teleszarni a földet napelemmel meg akkumulátor hegyekkel. -
btb300 #84 Akinek a 90 évre elegendő urántartalék civilizációs léptékben végtelent jelent, szerintem annak van baja a középiskolai matekkal. És most gyere, és magyarázd meg a bővülő tartalékokkal, meg a tengervízzel, meg a földkéreg urántartalmával. Az externális költség fogalmával továbbra se vagy tisztában. Amikor te hangoztatod, hogy ne építsenek pazarló üveg irodaházakat, akkor nem jut eszedbe a fogyasztás csökkentése ellen szólni. Az olcsóságot nem csak a termelés mérete határozza meg, hanem a gyártástechnológia, vagy olcsóbb kiváltó anyagok is csökkenthetik.
PV:
http://cdn2.hubspot.net/hub/41260/file-14038410-jpg/images/pv_decreasing_cost-resized-600.jpg
Le merem fogadni, hogy nem K+F-ben dolgozol. A sötétzöldből meg csak a zöld nem igaz rád. -
gforce9 #83 Nem, nem lehet, mégpedig azért nem lehet, mert az az akkupark, ami elhajt lakóházakat kicsi az ipari felhasználásra és még így is rohadt drága beruházás volt. Mit gondolsz mennyi akkumulátort kellene egy egyszerű nagyipari fafeldolgozó mellé tenni? Az aztán a környezetbarátság.
Ez a szigetnek 1 értéke van: úgy hívják marketing.
Úgy marhakönnyű ellenni napenergiával, hogy a számítógépnek a hűtőnek meg a tv-nek kell áram éjszaka, ipari termelés a nullával egyenlő, a külvilág majd ellát mindennel amire szükségem van.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.03.29. 19:23:27 -
#82
Nem, nem lesz olcsóbb sokkal. Ipari mennyiségben termelik őket. Nettó kertén vagy. -
#81
Semmiféle rohamosan zuhanó ár nincs. Jó lenne felébredni... Vagy akkor mutasd a forrásokat a zuhanó árakra...
Exponenciális fejődés meg az számítástechnikában volt, jó lenne ez a faszágot felismerni végre, hogy ez általános lenne. A világ nem csak számítógép, meg okostelefon és lapos TV...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.29. 18:24:44 -
#80
Tipikus kertén kommentet sikerült összehoznia.... -
paragic #79 "Ez eléggé nagy marhaság. Se ipar se semmi."
Ezt úgy mondod, mintha nem lehetne skálázni a tárolási kapacitást. Pedig lehet, nyilván ma még eléggé drágán, de rohamosan zuhanó árak és exponenciálisan fejlődő technológia mellett csak évek és nem évtizedek kérdése a dolog. -
gforce9 #78 "Ezt légyszi magyarázd már el a Ta'u szigetén élőknek is,"
Ez eléggé nagy marhaság. Se ipar se semmi. Ezért az éjszakai fogyasztás minimális. Ez a példa a lehető leghülyébb amit hozni lehetett. Egy ország szempontjából kicsit sem releváns semmilyen szempontból.
Azt beleszámoltad, hogy az ott felhasznált fizikai javakat előállító ipar, ami nem ott van, az mennyit fogyaszt? Csak úgy a teljes kép kedvéért
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.03.29. 18:11:00 -
paragic #77 "De. Vitatom."
Akkor nagyon meg fogsz lepődni a következő 10 évben.
"Zsinóráram termelésre képtelenek"
Ezt légyszi magyarázd már el a Ta'u szigetén élőknek is, mert ők ezt nem tudják, és ezért váltottak 100%-ban napenergiára. Csak azt nem értem, éjszaka honnan van áramuk.
"és nem látszik semmi, ami azt hozná el, hogy olcsók legyenek"
Tényleg nem látszik: "The cost of building solar plants has declined by 25 percent in just five months, according to two recent bids in China and Dubai."
"a szélkerék elvi max. hatásfokának 80%-át elértük"
A szélkerék gyártása viszont még lesz sokkal olcsóbb. A gyártástechnológia és az anyagtudomány a megújulók nélkül is fejlődik.
-
#76
Ez a dolgozás az ügyön is hülyeség. A repülős példával élve, mintha azon kellene dolozni hogy kijön az, hogy a felhajtó erő, amit termelni lehet 1/1000 vagy kisebb része szükségsnek. Ezt kéne megváltoztatni. Ja, persze...
Ez nem számítstechniaki, ahol a miniatürizáicióval nőtt a számolási teljesítmény 1 cm2-en.
A repülős példád azért rossz, mert kapaszkodj meg, de az ókorban is lehetett volna ár siklógépet építeni. Fa, vászon, vas sodrony és ragasztó kellett volna csak hozzá. Mind előállíható volt már akkor is. Csak lövésük nem volt az áramlástanról...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.29. 17:59:16 -
#75
A többség nagyon félreérti azt, hogy egy témát hogyan kell vizsgálni. Nem kell mindenhez csivili diffegyenlet meg diplom. Amikor egy ötlet annyira hülye, hogy középiskolás fizikán és a legdurvább modellen is az jön ki, hogy 5-10-szer kéne olcsóbbnak lennie, akkor stop, meg is lehet állni. Mert ostobaság, le sem szabad kezdeni. És a szél/nap ezt mutatja és ezek a durva modellek, aminek valós inputja van - mert a szél és naperőművek tényezőről valós erőművekből van már input - és a telepítési áruk is ismert akkor miről beszélnük..?
Ráadásul a vérprimitív modell is azt hozza ki, hogy pont az a végeredmény, amit látsz. 100 Ft közeli áramár és instabil hálózat.
Egyzerűen a politikai populizmuis és az állami pénzek ilyesfajta lenyúlása ide vezetett. Mert ma az egész zöld ipar nem más, mint a törvényesített lopás kategóriája, amit az állam pénzel. A hülyeségbe döntik a pénzt. Az enyémet is. -
#74
Felesleges az agressziv es arrogans hangveteled, nem tamasztja jobban ala a mondanivalodat.
Nem volt sem agresszív sem arrogáns. Csak pusztán elegem van már az ilyen idézetekből. Nekem az idézetek jellemzően azt mutatják meg, hogy az ember akkor nyúl hozzá, amikor
ad1. Önálló gondolata nincs.
ad2. A témát sem ismeri.
A bónusz meg az - akárcsak nálad - hogy sikerült egy olyan idézetet beszúrni, am hülyeségen alapszik.
Gondolom azt ennek ellenere sem vitatod, hogy hosszu tavon a megujulok elengedhetetlenek lesznek, tehat strategia erdek fejleszteni oket.
De. Vitatom. Zsinóráram termelésre képtelenek, teljesen szabályozhatatlanok és nem látszik semmi, ami azt hozná el, hogy olcsók legyenek. A szélenergia 800 éves, a szélkerék elvi max. hatásfokának 80%-át elértük. Dollármilliárdos fejlesztésekkel sem tudsz rajta javítani és, ha meg is teszed, akkor szerinted ez ingyen van? Ettől olcsóbb lesz a fajlagos USD/kWe? Nemigen.
Elobb-utobb el fog jonni az a pont, ahol vagy gazdasagossagi, vagy egyeb okbol nem lesz valasztas, feltetelezve a fosszilis energiahordozok (beleertve itt az urant is) veges mennyiseget.
Tekintve, hogy az Th-ból és U-ból civizációs léptékben végtelen mennyiség van a Földön elég egyenletes eloszlásban fogalmam sincs, hogy miért rugóznak olyan hülyeségen, hogy megújuló. Nem kell megújulás, ha végtelen mennyiséged van. Egyébként meg, ha a tengervízből az emberiség elkezdi kivonni az uránt, akkor a földkéregből elvileg belediffundál...
Nem tamogatom mellesleg az agyatlan PV-cella es szeleromu gyartast, es az a velemenyem, hogy hosszu tavon csak az egy fore eso energiafelhasznalas jelentos csokkentese lesz megoldas, de erre jelenleg meg annal is kisebb eselyt latok, mint te a halozati szintu tarolas technikai problemainak megoldasara.
Ez sci-fi, a zöld hülyék mondanak ilyet. Nincs olyan forgatókönyv, ami ezt hozná el. Nem merő passzióból megy számítógéped, a mikród, a mosógéped, stb. Ezek energiafelhasználásása nemigen csökkenthető.
A szemelyeskedes helyett pedig inkabb erdemben valaszolj az externalis koltsegek problemajara, mert ha peldaul azt vesszuk, hogy a esetleg felmelegedes miatt emelkedik egy-ket metert a tengerszint, es emiatt komplett varosokat kell koltoztetni, akkor kicsit mas a fekvese.
Látom nem figyelsz...
A "zöld" erőművek externális költsége nagyobb, minden más erőműnél... Ezt hol számolod bele...? Mert az összes sötétzöld csak odáig lát el, hogy nem kell hozzá fosszilis tüzelőanyag. Jé, képzeld, az atomerőműhöz sem...
Csak az atomergiánál olyan bődületesen sok áramot termelsz a felhúzása után, hogy labdába nem rúg mellette a szél és nap. Mondom, azok telepítési ára olyan kurva magas, hogy ha kötelező átvétel mellett olyan áron kellene átvenni az áramot, mint más átlagos termelőtől, akkor a saját telepítési költségüket alig termelik vissza 20 év alatt. Apró hiba, hogy ezeket is kell javítani és 20 év után ezeknél game over. Az atomerőmű meg úgy megy 60+ évig, hogy az építési költség a 60 éves ciklus költségének 80-85%-a.
Ha sok penzbe kerul egy eromu, es keveset termel, az rohadtul nem azt jelenti, hogy az externalis koltseg sok, mivel a magas bekerulesi koltsegnel ezt az epitteto kifizette, es ahhoz, hogy a beruhazas megteruljon, az aram araban is tukrozodnie kell ennek (persze a piac jelenlegi szerkezete es a tamogatasi rendszer ez ellen dolgozik).
De, pontosan azt. Azt, hogy kuvra drága a hi-tech polimer, az enyenáramú átalakító, az, hogy nem 1 db 400 MW-os generátorod van, hanem 200 db 2MW-os, a torony, az alapozás költsége.
A nulkearis energiaval szembeni ellenerzesek egyertelmuen kockazatertekelesi alapuak, amin ugyan lehet valamennyit valtoztatni, de tekintve a multbeli baleseteket ez nem konnyu. Nem volt olyan regen a fukusimai eset sem, egy atomeromu externalis koltsegene vajon beleszamoljak ezt?
A teljes nukleáris ipar átlal termelt áramod nézd, annak értékét és adj hozzá akkor 10 mrd USD-t. 1%-ról van szó. Ennyit erről... A Cunami mekkora kárt is csinált? Izé...
Ha az uzemeltetonek kellene allni egy ilyen esetben felmerulo minden koltseget, akkor mennyibe kerulne az aram?
Lásd fent.
A biztonságról meg ennyit...
http://www.nextbigfuture.com/2011/03/deaths-per-twh-by-energy-source.html -
gforce9 #73 "Ertem en, hogy jelenleg nincs gazdasagos tarolas, de hat dolgozni kell az ugyon."
Az energiatárolás megoldása akkor is kutatások tárgyát képezné, ha nem lenne sem szél, sem napenergia. a gridrendszerű elektromos ellátás pedig semmiféle valós alapon nem nyugszik. Ez egy majdnem propagandamunkával megegyező szakmaiságú képzelgés addig, amíg konkrét technológia rendelkezésre nem áll. Be lehet hallucinálni most is a sötétzöldeknek, hogy megoldható, csak amikor rákérdez az ember néhány alapkérdésre (nem is kell elmenni egyetemi szintig), már ott elvérzik az egész ahogy van. Ez a baj ezzel az egésszel. És lényegében egyébként saját maguk alatt vágják a fát ezzel. Erőltetik mindenhol a megújulót nem pedig ott, ahol ésszerű. Így léynegében mindenki veszít rajta. A gazdaság, a fogyasztó, az adózó, a környezet, sz energiabiztonság. -
#72
Ha csak 2 hétig tartana ez. A probléna az, hogy a fejlett világban a 40 szélességi kör felett 4-15 hétig is ez van...
Azt is írtam, hogy a századrész sem megoldás. Ha az ára leesne 1/100-ra és a kapacitás x100 akkor is az jönne ki, hogy 1 M USD-ből raktározol. 8000 MWh-t. Ez Paks termelése 4 óráig. Még ez is vicckategória grid szinten.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.29. 17:19:20 -
btb300 #71 Nem arrogancianak szantam, nem magamra gondolok, csupan szerintem gyermeteg erv ezzel jonni, es feltetelezni, hogy egyesek kepessegeit meghaladja a kozepiskolai tananyag, mikozben ilyeneket kutatnak. A gond esetleg ott lehet, hogy nem foglalkoznak bizonyos kerdesekkel, nem a teljes kepet nezik, hanem csak egy szeletre fokuszalnak, es felnagyitjak annak a fontossagat. De a szakbarbarok korat eljuk, ez van.
Mi az a jelkor? Tudatlan vagyok. Ertem en, hogy jelenleg nincs gazdasagos tarolas, de hat dolgozni kell az ugyon. -
btb300 #70 Egy kicsit utanaolvastam az atomeromuvek biztositasanak, erdekes tema. A 28-29. oldalon itt:
https://www.cbo.gov/sites/default/files/110th-congress-2007-2008/reports/05-02-nuclear.pdf
Illetve altalanossagokban itt:
http://www.world-nuclear.org/information-library/safety-and-security/safety-of-plants/liability-for-nuclear-damage.aspx
A biztositas nem emeli meg jelentosen az LCOE-t, viszont figyelemre melto, hogy leteznek bizonyos koltseglimitek, idobeli es felelossegi korlatok. Az elsonek linkelt tanulmany szerint ezek nelkul a teljes biztositasi dij fiztese is mindossze 1%-kal novelne az energia arat. Kerdes azonban tovabbra is, hogy itt mely koltsegek nem kerulnek meg internalizalasra (szepen, magyarosan...), es milyen idotartamokra. De a biztositasi uzletben mindennek van egy ara. -
gforce9 #69 "De birom, amikor a kozepiskolas fizikara hivatkozva vetik el egyesek azt, amit komoly egyetemeken kutatnak."
Ööö ez nem arrogancia ugye? :) Olvasni szoktam a jelkor publikációit, megközelítőleg sincs semmi amivel gazdaságos tárolás elérhető lenne, a korábban felsorolt okok miatt.
Grid: A napenergia szóba sem jöhet ennek kapcsán. Ha éjszaka van akkor nem süt a nap. És némi torzítással egyszerre van éjszaka egész Európában
Ez maximum szélenergiánál jöhet szóba. Viszont kizárólag a szélenergia miatt kiépíteni az ennek megfelelő infrastruktúrát... nos ezt még gazdag országok sem lépték meg, mert akkora beruházás és annyira kevés a hozadék.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.03.29. 16:20:02 -
btb300 #68 Fejlesztesi fazisban vannak megoldasok, a teljes ingadozas lefedeset megvalosito kapacitas valoban eleg durva, de az igeny-oldal hangolasaval egyutt sokat segithet. De birom, amikor a kozepiskolas fizikara hivatkozva vetik el egyesek azt, amit komoly egyetemeken kutatnak. Mindenesetre itt a wikis osszefoglalo a lehetseges technologiakrol, ha tenyleg erdekel:
https://en.wikipedia.org/wiki/Grid_energy_storage
Azt is emliti, hogy jobban megerheti a folos energiat elszallitani es mas piacon ertekesiteni, mint tarolni, de ez meg nyilvan jelentos rendszerintegraciot igenyel. -
btb300 #67 Felesleges az agressziv es arrogans hangveteled, nem tamasztja jobban ala a mondanivalodat. Ha gyorsan akarjuk minimumra csokkenteni a CO2-t, a nuklearis energia valoszinuleg az egyetlen vallahato jo megoldas, ilyen szempontbol a CO2 megfelelo bearazasa ezt csak tovabb erositi. Gondolom azt ennek ellenere sem vitatod, hogy hosszu tavon a megujulok elengedhetetlenek lesznek, tehat strategia erdek fejleszteni oket. Elobb-utobb el fog jonni az a pont, ahol vagy gazdasagossagi, vagy egyeb okbol nem lesz valasztas, feltetelezve a fosszilis energiahordozok (beleertve itt az urant is) veges mennyiseget. Nem tamogatom mellesleg az agyatlan PV-cella es szeleromu gyartast, es az a velemenyem, hogy hosszu tavon csak az egy fore eso energiafelhasznalas jelentos csokkentese lesz megoldas, de erre jelenleg meg annal is kisebb eselyt latok, mint te a halozati szintu tarolas technikai problemainak megoldasara. A szemelyeskedes helyett pedig inkabb erdemben valaszolj az externalis koltsegek problemajara, mert ha peldaul azt vesszuk, hogy a esetleg felmelegedes miatt emelkedik egy-ket metert a tengerszint, es emiatt komplett varosokat kell koltoztetni, akkor kicsit mas a fekvese. Ha sok penzbe kerul egy eromu, es keveset termel, az rohadtul nem azt jelenti, hogy az externalis koltseg sok, mivel a magas bekerulesi koltsegnel ezt az epitteto kifizette, es ahhoz, hogy a beruhazas megteruljon, az aram araban is tukrozodnie kell ennek (persze a piac jelenlegi szerkezete es a tamogatasi rendszer ez ellen dolgozik). A felhasznalt anyagok kornyezetszennyezese jogos felvetes, de ugyanugy igaz barmilyen gyartastechnologiara, es nyilvan szukseges a teljes LCA ahhoz, hogy erdemben ossze lehessen vetni oket.
A nulkearis energiaval szembeni ellenerzesek egyertelmuen kockazatertekelesi alapuak, amin ugyan lehet valamennyit valtoztatni, de tekintve a multbeli baleseteket ez nem konnyu. Nem volt olyan regen a fukusimai eset sem, egy atomeromu externalis koltsegene vajon beleszamoljak ezt? Ha az uzemeltetonek kellene allni egy ilyen esetben felmerulo minden koltseget, akkor mennyibe kerulne az aram? Piaci alapon egy biztosito mennyiert biztosit egy atomeromuvet? Fukusima eseteben a wikin elerheto nehany info:
Coverage for nuclear facilities in Japan excludes earthquake shock, fire following earthquake and tsunami, for both physical damage and liability.
The amount of compensation to be paid by TEPCO is expected to reach 7 trillion yen.
Costs to Japanese taxpayers are likely to exceed 12 trillion yen ($100 billion).
n December 2016 the government estimated decontamination, compensation, decommissioning and radioactive waste storage costs at 21.5 trillion yen ($187 billion), nearly double the 2013 estimate. -
gforce9 #66 A víztározós elvről tudok. A gond vele az, hogy síkterületen nem megvalósítható (illetőleg irtóztató beruházás és környezetpusztítás árán igen). Ahol jelenleg ilyen működik, ott sem tudnak vele ipari mennyiséget tárolni, illetőleg hosszú időre esélytelen az ilyen tárolás. Képzelj el 2 hetet télen, amikor borult az ég és szélcsend van. Ez nem a földtől elrugaszkodott lehetőség. Ilyen léptékben energiát tárolni egyszerűen geológiai okokból sem lehetsége síkterületen fekvő országoknak, de ahol a földrajzi adottság lehetővé is teszi, akkora területek elárasztását követeli meg, hogy irreális a gondolat. Olyan országokban ahol meg vízhiány van (nagyon sok ilyen ország van) szóba sem jöhet ez.
Egyéb tárolásról nem tudok. Az akkumulátor felejtős, hacsak valami irtózatos áttörés nem történik mondjuk századrészére esik az egységköltség. Ilyen áttörés meg egyáltalán azt sem tudom, hogy fizikailag lehetséges e. -
#65
Átlag lakás méret 100 nm felett...? Hol...? Még az agglomerációban sem ez az átlagos, nemhogy a fővárosban... Az egyik barátom az, aki messze átlagosnál jobban él és ők az ingatlanos szülővel bírnak kb. ekkora kétszintes lakással. Én egy valódi két szobás erkélyes lakásban éltem 30 évig és az volt 72 nm.
A c = Eurocent? Az 5 kWh = 20 c rész összesen 20c vagy 20c/kwh? Mert akár ez-akár az mindkettővel baj van. Ha megmondod, hogy melyikre gondoltál, akkor megmondom, hogy mi baj. :) -
Agyturbinikusz #64 Amit leirsz a gyartassal kapcsolatban csak a bolondok vitatjak. Nem is keszulok ilyesmire :). a Kerdes egy olyan helyen ahol sokat sut a nap es az intenzitas is nagy meg-e eri hasznalni oket adott arak mellett, illetve ha van ra fogyasztod es nem csak az eromuveket szivatod vele. -
Agyturbinikusz #63 Rendben, egy kis izelito:
Atlag lakasmeret Boven 100nm feletti, sokban a mai naping nincs szinte semmi szigeteles, az ablakok szimplak, soroljam? Es beszelunk egy 4 millios varosrol, aminek a belvaros(uzleti kozpont alias CBD) resze nem kicsi, de majdnem minden varosresznek van sajat bevasarlokozpontja.
Az alaperomu meg kb100-150 km messze van, de a csucseromuvek sincsenek sokkal kozelebb(tavho nincs es igeny sincs ra). Ez az egyik, a masik energetikai szempontbol, a szallitasi vesztesegek minimalizalasanak modja a helybeni eloallitas, 2006 kornyeken mar ezt tanitottak a technikusi kepzesen. Vagyis ha fizetsz 10c- kornyeket a napelemmel megtermelt energiaert es nem kell transzfer veszteseget elkonyvelni(vagy minimalisat) akkor mindenkinek megerne szerintem. Erre kernelek meg szamold ki ha nem hiszed. 1kw-os rendszer egy nyari napon kiad 5Kwh-t amit cirka 20c aron vesznek meg(de lehet tobb mert sokmindentol fugg ez is, meg kell kukkantanom pontosan mennyi), a napi rendelkezesre allas dijja $1 koruli vagyis mar 0-as legalabb villanyszamla azon a napon, rendszer allami tamogatassal akkoriban lehetett $5000(nem tudom pontosan de megkerdezem) Eddig azt latom ebben a formaban 20 ev felett mar megterul, de az allami tamogatast es egyebb nyavalyat ne nezzuk. Nezzunk egy Mai napon Piaci alapon beepitett szett: 5kw rendszer, $5000 es ha jo helyre viszed a szerzodesed kapsz 10c egysegenkent. 25kw/h naponta vagyis 1.5$ bejjebb vagy minden nap sacc per kb. Ez most nem jo szerinted? Szinte nincs transzfer veszteseg,Te eladod 10c aki megveszi a szolgaltatotol 36c fizet vagyis igy is van boven nyereseg, aki eloallitja az sem hal ehen vagy legalabb nem fizet. Es akkor a nezhetjuk a masik oldalrol is, fizeted az esti fogyasztast de a hutes futes ingyen van. Engem ebben a formaban meggyozott, ha masert nem is nem kell a csucseromuveknek addig sem gazt zabalni. -
#62
A levegonel nehezebb targyak meg nem tudnak repulni, igaz?
Édes istenem, hogy hányszor foglalkoztam ennek a beböfögött és idézett hülyeség kommentelésével...
1. Aki ezt kijelentette, annak 0 aerodinamikai ismerete volt.
2. Én nem jelentettem ki azt, hogy lehetetlen olyan akksit előállítani.
3. Amikor arról van szó, hogy a Föld átlaghőmérséklete rakétaként ível fel, akkor nem olyan technológia kalapálgatásával kell szarozni, amin ENNYIRE látszik az, hogy reménytelen. Olyan, mintha csúzlival akarnál műholdat pályára állítani... Te bármennyi pénzt ölhetsz a csúzli fejlesztésébe akkor sem fogod azzal az első kozmikus sebességet elérni... Az idealista hülyeségek helyett ezért kell számokkal dolgozni.
Ez az, amire a gyök2 emberek 99%-a képtelen, pedig középiskolás fizika elég lenne hozzá. Ja, hogy ebből is elhasalnak az emberek. Tudása a gyök2-nek nincs, de nagy szája és szavazati joga meg sajnos igen. Csak akkor azt nem értem, hogy kérdés feltvetése helyett hogyan van arcuk és bátorsguk osztani az észt a többségnek.
Kenyelmesen lehet szamolni ugy, ha kihagyod a jovoben, illetve masok altal megfizetendo (externalis) koltsegeket.
Pont, hogy sötétzöldek felejtik ezt el. Képtelenek megérteni, hogy pont ezért rakás szar a szél és nap.
Ha sok pénzbe kerül egy erőmű telepítése és keveset termel, az azt jelenti, hogy sok externália az előállítása és keveset ad vissza. Nézd már meg, hogy miből készül egy szél vagy napermű? Teli van baszva ritkaföldmétől kezdve hi-tech polimerig, egyik sem környezetbarát. Ezek után termelnek röhejesen kevés áramot.
Tehát a drága "zöld" áram azt jelenti, hogy a szennyezők tartják el őket. Ezért életképtelen az egész kb. annyira értelmes és hihető, mint a saját magát a hajánál kiemelő Münchausen báró...
A környezetgazdaságtan talán eddig az alapvető felismerés eljuthatna. Agyatlan linkelgetés helyett lehet gondolkodni is. -
btb300 #61 A levegonel nehezebb targyak meg nem tudnak repulni, igaz? A szerzo nem egyszer emliti azt, hogy a megterulesre esely sincs, amig a szen-dioxidot nem arazzak be ugy, hogy kompenzalja a megujulok nagyobb koltseget. Ahogy a konyv vegen is irja, akkor lenne jol arazva, ha az eromuveknek megerne eltavolitani a fustgazbol. Kenyelmesen lehet szamolni ugy, ha kihagyod a jovoben, illetve masok altal megfizetendo (externalis) koltsegeket. Nincs mit tovabb magyarazni rajta, ez nem csupan gazdasagossagi kerdes. Inkabb olvasgass egy kis kornyezetgazdasagtant, ne a belyegeket sutogesd itt az emberekre. Kezdesnek eleg a wiki is:
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rnyezet-gazdas%C3%A1gtan -
btb300 #60 Kutatni es fejleszteni kell, es nyilvanvaloan lepesekben haladni. A linkelt konyvben vannak szamitasok arra, hogy a pumped hydro eseten milyen szintkulonbsegnel mekkora tarozokra lenne szukseg teljes Nagy Britannia teljesitmenyingadozasat kiegyenliteni (1200 GWh tarolasa, 192. oldal). Emlit meg nehany mas megoldat, mint az elektromos autok tolteset, lendkereket, kondenzatort, stb. A tarolasi technologiakban boven van meg fejlesztesi potencial, amit ki lehet es kell aknazni, de mivel rohadt dragak, ezert szukseg van a piaci osztonzokre es a fokozatossagra is. Termeszetesen marad a kerdes, hogy az az utem, amivel ezt technologiailag es penzugyileg megvalosithatova probaljuk tenni elegendo-e ahhoz, hogy a fosszilis hordozokra alapulo rendszer mellekhatasait idoben kikuszobolje. Innentol pedig egy kockazatelemzesrol beszelunk, amiben ott van bizonytalan tenyezonek a klimavaltozas merteke, sebessege, es a mi szerepunk, valamint a fosszilis hordozok keszleteinek nagysaga, es a kitermelesi koltsegek, stb.
Szoval igen is esszeru eroltetni strategiai okokbol, csak normalisan kellene csinalni, tolni a lovet a fejlesztesbe, nem feltetlen a minel nagyobb merteku telepitesekbe. -
#59
Nincs olyan, hogy megfelelő hálózati tárolás. Eleve ott keződik, hogy az is csak az áram árát növeli meg. Az agyonajnározott Tesla 80M USD-ből csinált 100 MWh óra vagy 100m USD-ből 80 MWh tárolást. Ezt Paks I kb. 2,5 perc alatt termeli meg. 100 M USD-ből meg felhúzol te kb. 3-4 db 10-20 MW-os gyorsíndítású erőművet, vagy 1 db 50-100 MW-osat. Így érthető a bibi...?
A lényeg igazából mindegy. Ha ennél két nagyságrenddel olcsóbb lenne és két nagyságrenddel többet tárolna és elhanyagolnánk a töltési és visszanyerési sebességet és minden mást, akkor is közelébe nem lennénk annak, hogy grid szinten tároljuk az áramot.
Tározós erőművi kapacitás meg röhejesen vége ahhoz, hogy te nagy arányú szél/napot tegyél a gridbe.
A gyártás felfutásos rész is csak bullshit. Olyan gyárak vannak, ahol betolják az elemeket és a végén a MW-os szélkerék jön ki. Ipari léptékben termelik, ennél lényegsen olcsóbban nem tudod. A bibi az, hogy 1600-2000 USD/kWe telepítési árnál jobbat nem tudott elérni, a gazdaságosságohoz kötelező átvétellel is kb. ennek a hatoda kellene, de szar helyen letéve meg a tizede...
Sajnos csak a tipikus sötétzöld szólamokat látom nálad is, csak te legalább nem tolod túl őket. Annyira...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.29. 13:33:04 -
gforce9 #58 " megfelelo halozati tarolsai eszkozokkel kiegeszitve"
Na itt véres a torka a dolognak. Erre olyan léptékben, amekkora igény erre van, megközelítőleg sincs megoldás. Ennek ellenére erőltetni... hát nem a legésszerűbb dolog. -
btb300 #57 Az vilagos, hogy a megujulo energia jelenleg dragabb, es nem eri meg, de eppen erre vannak a piaci mechanizmusokat mestersegesen torzitoeszkozok, mint a CO2 bearazasa. A megujulo forrasok intenzivebb hasznalata megfelelo halozati tarolsai eszkozokkel kiegeszitve mindenkeppen fontos lesz a jovoben, hacsak a fuzios reaktort meg nem valositjak vegul. De az is biztos, hogy az atallas csak fokozatosan es jol tervezetten lehetseges, es a nuklearis energianak is kell egyelore helyet szoritani benne. Viszont van ertelme annak, hogy mintegy eroszakkal toljak a megujulo technologiakat, mivel igy a gyartas felfutasaval a fajlagos kolsegek elkezdenek csokkenni, valamint tortenik technologiai innovacio is, ha van piaci verseny, ami ezt eloidezze (nem a megujulo es a foszilis technologiak kozt, hanem a megujulon belul). -
#56
Még ezt nézve is az otthonok nagy részében nem éri meg a telepítés. Ezzel a móddel is egy 55 nm jó hőszigetelésű lakás napi vill. fogyasztása sem nagyobb, mint 3-4 kWh plusz naponta vagy annyi sem. Mondom, én csak akkor légkondiztam, ha otthon voltam, ahol egy számítógép folyamatosan fűti lakást. Erre jött ki az, hogy az átlagos 85 kWh/hó fogyasztás felment 110-re. Ez napi 1 kWh átlag fogyasztás pluisz nyáron egy hónapba...
Erre elég 0,5 m2 napelem, de minden hóbelevanccal az egész költsége millió HUF nagyságrendű. Számold már ki, hogy ezzel mennyi idő alatt térülsz meg úgy, hogy ha kiegyenlítéses elvben az elmászámolás, tehát ameddig többet termelsz, mint fogyasztasz, addig nem fizetsz. -
#55
2009 óta én csak a rossz irányba történő változást látom. Még mindig túl sok helyen erőltetik a hülyeséget és a gyök2 civil népességet sikerült szinte teljesen agymosni a zöld propagandával... -
Agyturbinikusz #54 "De ne a 93E negyzetkilometerre hatarolodott nemet es orosz befolyas alatt allo korlatozasokra szakosodott gondolkodasmodott hozzatok fel legyszives. Abbol mar olvastam eleget :)"
Ugye ez elkerulte a figyelmed?
Kepzeld el a hazat akkor kell huteni amikor kint melegebb van mint a bent elvart homerseklet, ez akkor kovetkezik be ha SUT a nap. Ergo ha akkor jaratod a klimat amikor sut a nap akkor kb hidegen tartod az epuletet es este nem kell huteni. Ne a Te Salakszentmotorosi tanyadra gondolj mert annak edes mindegy. Hanem pl az uvegpalotakra a vilag egyik legerossebb UV sugarzasaval megaldott helyen. Na akkor nem jobb a a varoskozpont koruli hazak is besegitenek amikor a legjobban kell?
De hogy boldog legyel a marharepak felcsavarjak a tranformatoroka televe 250V fole az inverter meg nem mehet sokkal feljebb 265V nal ezert inkabb lelovik oket, nehogy mar jo legyen a nepnek ugye. A logika szerint napkozben 36c, ejfeltol reggel hatig meg 16c a fogyasztok szamara 1KWh vagyis amikor sut a nap es minden csucseromu fel van porgetve nemhogy hagynak hogy az energia az eloszto halozaton elbandukoljon az egyik varosreszrol a masikra, NEM inkabb hozzuk nagy veszteseggel tavolrol. Szerinted EZ Normalis? Mert a 36c az indokollja hogy a csucseromuveknek is be kell segiteni kulonben 16c lenne ugy az alaperomu amit termel. Na ezt megyarazd meg nekem legyszives! Gazdasagi alapon mert az egysegar 5-6c korul mozog atvetelkor a halando neptol, akik koran keltek annak max 20c de azok meg nem termelnek sokat mert max 1kW-os rendszerek voltak megfizethetoek akkortajt.
Utoljára szerkesztette: Agyturbinikusz, 2017.03.29. 10:37:29 -
btb300 #53 A konyvet tovabbkuldtem a temavezetomnek, aki masik doktoranduszokkal Power to Gas temaban dolgozik, a valasz pedig:
"Interesting to see this was written in 2009 and things are already different and changing."
:D -
#52
Videó is van.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.28. 21:18:43 -
btb300 #51 Érdekes ez a könyv, beleolvastam. Remélem, többen is megteszik. -
gforce9 #50 Írtam korábbi hszben pont ezt. De nem otthoni, hanem munkahelyi felhasználásra, ahol jellemzően nagy légteret kell klimatizálni pont egybeeső időben a napsütéses órákkal. -
#49
Mert, ha csak ezekről a csúcsokról van szó a többségnek nem éri meg. Nekem tavaly nyáron a légkondi összesen kb. 55 kWh-t fogyasztott egész nyáron. Ennek áramköltsége 2000 HUF sincs van. Erre te milyen napelemet tennél?A büdés életben nem térülne meg.
Ráadásul a légkondi az esetek nagy részében esete ment, mikor hétköznap hazaértem, akkor meg a Nap viszonylag kevés helyen süt... -
Agyturbinikusz #48 Hello ott :)
Azert amit irtak mar elottem a napkozbeni csucsrol amikor mindenki csucsra jartja a klimat, hat nem tudom miert lenne rossz a napelem kisegiteskent.
Ne MO-rol vagy Nemetrol beszeljunk, hanem cirka 10E km el odebb(Sugok Ausztralia). Szerinted nincs majdnem mindenkinek klimaja? Vagy az utolso boltban is klimatizalt meg a WC is? Na amikor sut a nap akkor megy a klima hutesre. Nem egyszerubb az eloszto halozaton belul attolni a helyi energiat mint tobb 100 km rol athozni? Mert ha jol tudom a transzformator egy furcsa allat az energiaaramlas iranya NEM kotott! Ha elbirja a halozat egy iranyba akkor el kell birni a masik iranyba is nemde?
Akkor mi ezzel a hiba?
Nem kiszamithato?
Hat ha nem sut nap, es infra/ultra sugarzas sincs akkor nem termel a napelem, de az epuleteknek sincs szuksege kulonosebb hutesre, es forditva. De ne a 93E negyzetkilometerre hatarolodott nemet es orosz befolyas alatt allo korlatozasokra szakosodott gondolkodasmodott hozzatok fel legyszives. Abbol mar olvastam eleget :)
Utoljára szerkesztette: Agyturbinikusz, 2017.03.28. 13:04:33