167
-
gforce9 #47 Kiegészítésképp: Dr. Aszódi Attila is azt mondja, hogy a megújulóknak szerepe van az energiatermelésben, holott nála jobban senki sem tudja, hogy nem gazdaságos. A mérnökök sem csak a számokkal dolgoznak, ő is pontosan tudja, hogy ártól vagy bármi mástól függetlenül erre társadalmi igény van és ki kell szolgálni ezt a társadalmi akaratot, de mostanában ez a megújulóőrület olyan fokú, hogy túlmutat minden józanságon, amire szükség van, ha energiapolitikáról beszélünk. -
gforce9 #46 A szél és napenergia erőltetése pontosan ugyanolyan ideológiai kérdés. Mert energiabiztonságot nem növel, nem olcsó,környezetbarátsága is megkérdőjelezhető, főleg nagy tételben. És a k+f azért rossz érv, mert mindennemű k+f nélkül tudjuk ezen technológiák maximális elméleti határait. A napelemeknek esetén lényegében az árat kéne minimalizálni (ez a jelenlegi napelemek erőltetésével nem fog menni, mert ehhez technológiai ugrás kéne, mert a jelen technológia még ha felére vagy negyedére esik az ár, akkor sem versenyképes). szélkerekek esetében pedig a felhasznált anyagok elsősorban a korlát. Amit az anyagtudományok egy új szuperolcsó anyaggal persze kiválthatnának, ha ilyen felfedezésre kerül, de ez nem attól fog megtörténni, mert a szélenergia k+f-ébe pénzt tolunk.
Az üvegpalotákról: Igen ideológia az építésük, mert jelenleg logikailag semmi értelme. De nyilván van haszna. De az ésszerűség mellett érvelve ugyanolyan baromságok, mint a szél és napenergia túltolása. Pontosan jól mondod egyéb szempontok is vannak, de ha energetikában az energiabiztonság, a környezetvédelem és a gazdaságosság háttérbe szorul az ideológiákkal szemben, abból nagy bajok lehetnek. Az, hogy a beszélgetésbe feljött az üvegpalota, meg miért is baj? Épphogy köze van az energiahatékonysághoz.
"működik-e egy szélkerék, vagy hogy a rendszer mennyi ingadozó energiát tud felvenni, már semmi köze" Már hogyne lenne köze. A gond az, hogy jelenleg a világon sehol sem mérnökök szabják meg ezeket, hanem az ideológia és a politika. És ahogy te sem szereted, ha általad jól ismert tudományos témákba valaki beleokoskodik kívülről. Én pedig nem szeretnék olyan irányba elmenni és olyan világban élni, ahol az ésszerűséget az ideológia, a környezeti hatástanulmányokat a sötétzöld riogatás, a szakmai megfontolást politikai érdekek váltják fel. Attól függetlenül, hogy én mit gondolok a megújulókról az atomenergiáról és úgy az energetikáról egészében, inkább azokra hagynám, akik értenek is hozzá mélységeiben. Egy értelmes világban ezek a kérdések szakmaiak.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.03.27. 19:22:42 -
kvp #45 A kinaiak megoldasa inkabb valami szen alapu elemnek tunik, ami esovizbol allit elo aramot. Mukodik, de szerintem hamar elkopik a reteg a napelemekrol, az aramtermeles fuggvenyeben.
A nuklearis vs. nap/szel/viz temahoz meg csak annyit, hogy meg kell nezni az uj eromu teljes epitesi, mukodesi es bontasi koltseget a teljes elettartalma alatt. Ezt le kell osztani a teljes varhato energiamennyiseggel, amit termelne. Ebbol kapunk egy forint vagy euro / watt ora szamitast, azaz, hogy mennyiert termelne az aramot az eromu. Ha ez az ertek kevesebb mint amennyibe a nap/szel/stb. eromuvekben termelt energia kerul az atmeneti tarolas koltsegevel egyutt, akkor 100%-osan megeri az atom. Ha kozel azonos, akkor tokmindegy mit epitunk, de nap/szel/viz kapacitas itthon nincs eleg, ez helyi sajatossag. Ha dragabb lenne, akkor kell elgondolkozni hogy nem lenne olcsobb inkabb venni az aramot. Na most a varhato paksi euro/watt ora koltseget osszevetve a nemet euro/watt ora aramarakkal, nagyon nem erne meg, kiveve ha a nemetek a paksi uj reaktor varhato elettartalmanak vegeig hajlandoak olcson adni az aramot. Erre persze nem kepesek, mert ok is veszik keleteuropabol, meg a franciaktol (utobbi is joreszt atomeromuvi). Nem vetlen, hogy azt modtak, hogy rendben van az orosz uzlet amig nyereseges lesz a reaktor. (mivel ugy nez ki, hogy mar a brusszeli hivatalnokok szerint is az lesz, tehat valaki kint is utannaszamolt) -
Irasidus #44 Azért szépen eljutottunk az áram előállításától az üvegpalotákig, meg hogy minek építenek ilyet, meg egyáltalán minek ilyen energiapazarlók az emberek... Kérem szépen, most csak úgy jelezem ez már társadalmai és szociológiai kérdés, és ahoz, hogy működik-e egy szélkerék, vagy hogy a rendszer mennyi ingadozó energiát tud felvenni, már semmi köze. Ez így már ideológia, amiben annyit tudnék nektek segíteni, hogy demokráciában élünk, és mindenki olyan üvegpalotát húz fel amilyet akar, és különben is az ember alakítja a természetet magához, nem a természethez alkalmazkodik. Tudjátok, ez amolyan több százezer éves emberi jellem. -
gforce9 #43 "Meg talán nem üvegpalotákat kellene építeni, amik energetikailag katasztrofálisak..."
Hát ezt én sem értem amúgy. Az IT terjed. Lényegben a szomszéd irodába is lassan már emailt írnak és nem átsétálnak a papírral. Hogymiafenéért jó a koncentráltan megépített irodatenger és egyre jobban effelé megyünk....., de hát nyilván van igény rá.
-
Irasidus #42 Mint írtam, az energiastratégia nem ésszerűség mentén történik, hanem ideológia mentén. Ráadásul a gazdaság nem úgy működik, hogy mindig mindent az adófizetők állnak, nálunk például a nagyfogyasztók, de lehet más gazdasági alapot is találni, mint erre is van példa (és igen, Németországban az adófizetők állják). Az elsődleges haszna az, hogy áramot állít elő (ki hitte volna...), másodlagos haszon a geopolitikai stratégia, az energiafüggőség lazítása, vagy alkupozíciók nyerése, illetve a k+f szektor támogatása, és persze a hazai vállalatok támogatása (azaz befektetés). Igazából abban kellene egyénterük, hogy ez a rendszer nem használhatatlan, csak drága, és akkor lehetne tovább folytatni a beszélgetést, mert amíg azt állítod használattalan, addig nem tudunk továbblépni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.27. 17:34:32 -
#41
És mi értelme van ennek? Az árat felhajta ezzel is. Környzetvédelmi szerepe így sincs, mert ezt is dotálni kell. Mi a telepítész haszna azt leszámíva, hogy aki leteszi és garantált áram árat kap, annak buli? Az adófizető meg fizeti... -
Irasidus #40 Hagyd már a németeket, az egy külön történet, és teljesen más mint a hagyományos megújulókra épülő energiastratégia. Alkupozíció, például néhány százaléknál lehetséges, amivel kialkudhatsz egy kedvezőbb árat, vagy feltételeket különben 5-10 százalékkal kevesebb (mondjuk földgázt) veszel. Ami senkinek sem jó, mert ezek irdatlan összegek.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.27. 17:22:37 -
Irasidus #39 "És melyik részét nem érted annak, hogy a számok azt mondják, hogy ha Németországban nem megy, akkor a világos SEHOL NEM MEGY a dolog....????? Hm...????? "
Direkt utánanéztem, egy ország hálózat olyan (ideális esetben) 17% körül tud, ingadozó energiaforrásokat felvenni, azaz grid rendszerbe táplálni. Azaz kb. 10 százalékot igenis lehetséges. A hálózat tudatos fejlesztésével, átdolgozásával, elvileg elképzelhető valamivel magasabb arány is. Én úgy látom sok helyen megy a rendszer, csak drágább mint a kedvenc erőműved, a kérdésem még minidig, az, hogy és akkor mi van ha drágább? Vannak előnyei is, amiről elfelejtkezel. Szóval nem nagy mennyiségben, de működik. -
#38
Miféle alkupozíciót? A németek az atommal szemben küldték részben harcba. Zsinóráramot ezekkel termelni lehetetlen. Az eredméy ismert... -
Irasidus #37 Energiastratégiai szempontból, egy ország energiaellátását mindig több erőműtípusra építik, amik nyilvánvalóan eltérő áron állítják elő az áramot. Egy erőmű építésekor, figyelembe kell venni az energiafüggőséget is, azaz milyen energiahordozótól fog függeni az adott ország. Ha nem bővelkedik energiahordozókban, akkor geopolitikai stratégia is egyben egy erőmű felépítése, hiszen valakitől mindenképpen függeni fog, így ajánlatos több forrásból megoldni az áram kérdést. És lehet, hogy nem a legolcsóbb megoldást választja, ha az a megoldás függőségbe taszítja, illetve ha bizonytalan, vagy hosszútávon fenntarthatatlan a rendszer! Ugyanígy pár százalékos, vagy néhány 10 százalékos megújuló energia, a tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, és a vevőnek mindenképpen alkupozíciót nyújt vásárláskor. Ezek előnyök. A másik előny a befektetés, ugyanis előbb utóbb át kell állni valami másra, a mostani támogatások arra is jók, hogy a kutatás és fejlesztési programokat indítsanak el, és, hogy kipróbálják a rendszereket. A lényeg, hogy az energiaelőállítás ideológia, és nem üzleti alapon történik, semmi köze a piachoz, vagy a fizikához. És valóban ez sokszor baj, mert a korrupció a megújulóknál is ott van vastagon. -
#36
Olyat elképzelhetőnek tartok, hogy kellő elektromos infrastruktúrával nem rendelkező helyen pl. ahol nincs más fogyasztó, csak teszemfel egy víztározó vízátemelő szivattyúja, ott pl. gazdaságilag is megérheti 1-2 szélkereket letenni, mint kiépíteni a távvezetéket..
Persze, csak ennek semmi köze nincs a grid szintű termeléshez és oda sem MW-os kereket teszel le és nem high tech szélereket...
Marhanagy irodaházak tetején napelemek, amik a klímákra vannak kötve (függetlenül a központi gridtől) megérheti és klímák okozta megugró energiafogyasztási csúcsokat is mérsékelheti. De ezek marginális és célzott területek.
Kb. Meg talán nem üvegpalotákat kellene építeni, amik energetikailag katasztrofálisak...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.27. 16:39:08 -
#35
És melyik részét nem érted annak, hogy a számok azt mondják, hogy ha Németországban nem megy, akkor a világos SEHOL NEM MEGY a dolog....????? Hm...????? -
#34
Ez lényegében a gőzoldali szabályzása a generátornak. A gőztermelő egység lomha, ezért inkább üresjárásban eregetik ki a gőzt a francba. Ez aztán a "környezetvédelem" német módra... -
gforce9 #33 Ezt oké értem és ezt már meg is beszéltük. Szerintem is lehet olyan szerepük, ahol értelmes célokra lehet használni. (átemelő szivattyúk, klímarendszerek gridtől függetlenül)
Amit nem látok, az az, hogy marginális felhasználástól eltekintve, integrálni ésszerűen egyáltalán lehet e egy ország energiarendszerébe, mert pozitív hatásukat nem találok. Gyaníthatóan növelik a co2 kibocsátást (az atomenergiához képest mindenképp), nem versenyképesek árban és ingadozó voltukból kifolyólag az energiabiztonságot sem növelik.
Olyat elképzelhetőnek tartok, hogy kellő elektromos infrastruktúrával nem rendelkező helyen pl. ahol nincs más fogyasztó, csak teszemfel egy víztározó vízátemelő szivattyúja, ott pl. gazdaságilag is megérheti 1-2 szélkereket letenni, mint kiépíteni a távvezetéket.
Marhanagy irodaházak tetején napelemek, amik a klímákra vannak kötve (függetlenül a központi gridtől) megérheti és klímák okozta megugró energiafogyasztási csúcsokat is mérsékelheti. De ezek marginális és célzott területek. Ezeknél a támogatást is el tudom képzelni, mert co2 kibocsátást előznek meg. Én nem vagyok megújulóellenes, de nagyon kicsi az a terület jelenleg, ahol megéri (nem gazdaságilag, hanem mindent egybevetve) és mivel pontosan tudjuk előre, hogy mekkora lehet a maximális hatásfok amit el lehet érni ezeknél, nagyon nem látszik, hogy ez a helyzet mitől is változna meg? -
Irasidus #32 "Németország demonstrálta azt, hogy a szél- és napenergia grid szintű alkalmazása egy kudarc. Próbálkozi sem érdemes vele. A bibi az, hogy ezt előre megmondta ezt, aki nem nettó kretén... "
Németország azt demonstrálta, hogy milyen az ha az egész rendszer túl van tolva. De ugye én nem ekkora alkalmazásról beszélek soha. Viszont az első hozzászólásban azt a kijelentést kritizáltam csupán, hogy "Szép lassan mindenki visszatér a szén és atomerőművekre", illetve azon kijelentésedet, hogy az áram ára tisztán piaci alapon történik. Ennyi, se több se kevesebb. Németekről meg szó se volt. De nyilván én vagyok a kretén.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.27. 15:59:19 -
Irasidus #31 De én nem Németországról beszélek, ezt többször elmondtam. Azt is tény, hogy a német energiapolitika alapvetően hibás és téves. De az is, hogy az energia előállítás nem egyszerűen "piacilag gazdaságos" alapon történik. Ez egy téves faék egyszerűségű megállapítás, amiből az egész kérdést megpróbáljátok levezetni, holott ez lényegesen bonyolultabb, több tényezős dolog. Persze fontos az ár, de nem minden. A németek nem az árak miatt csinálják rosszul (ha nekik jó, fizessék), a németek egy fenntarthatatlan rendszer hoztak létre, ami az EU. több tagországának gondokat okoz, illetve nélkülük megvalósíthatatlan lenne, és nemhogy nem környezet és klímavédő a rendszer, hanem éppen ellenkezőleg. Viszont ebből nem következik, hogy egy energiastratégiába valahány százalékban a megújulok ne lehetnének szereplők, illetve, hogy a sokat szidott támogatást, mint befektetésként kellene nézni. Persze nem német méretekben, ezt hangsúlyozom. -
cylontoaster #30 Plusz amit Molni lentebb linkelt:
"Szabályozási szempontból belföldön a németek elkövetik azt a bődületes butaságot, hogy a műszakilag gyorsan nem szabályozható alaperőművek generátorait kapcsolgatják ki-be. Ettől persze az erőmű még megy, eszi a szenet, hasad benne az atom, csak a termelt energiát fölös hőként elengedik a szabadba. Ha nem tartanák forgásban az erőműveket, akkor ahogy lanyhul a szél, felhősödik az idő, nem lenne elég áram a fogyasztás fedezésére és összeomlana a hálózat."
(gondolom olvastad, csak az idetévedők teljes képe, na meg a vita miatt) -
gforce9 #29 De azért belegondolhatnál, abba is, ha van olyan hely, ahol duplaannyit fúj a szél, mint az Északi Tengernél (ilyen hely nem sok van), akkor sem éri meg, mert piacilag nem gazdaságos, mindemellett az ingadozások miatt olyan gyors reagálású erőműveket kell felhúzni, amik képesek ennek a kisimítására és erre jellemzően a földgáz alapú erőműveken kívül nincs túl sok alternatíva. Kíváncsi lennék, a jelenlegi CO2 kibocsátási adatokra a Németeknél amúgy. (azért azoknál, mert ott tényleg jelentős a megújuló betáplálás), de úgy kiszámolva, hogy azt is beleszámítva, amikor importálnak (szélcsend vagy éjszaka esetén) külföldről szén-földgáz-atomerőművekből. Nem leltem ilyen "mindent számoljunk bele" táblázatot az utóbbi évekről sajnos. Mindegyik csak a németországi kibocsátást mutatja, csak a gond azzal az, hogy lényegében ez hazugság. Lehet az ő országukban csökken, de a megújulóik miatt abban a régióban véleményem szerint nő a kibocsátás, de ismétlem, ezt csak saccolom mert nem leltem ilyen táblázatot, csak zöld propagandagrafikonokat, amibe fele sincs beleszámítva a globális hatásoknak. -
#28
Németország demonstrálta azt, hogy a szél- és napenergia grid szintű alkalmazása egy kudarc. Próbálkozi sem érdemes vele. A bibi az, hogy ezt előre megmondta ezt, aki nem nettó kretén... -
Irasidus #27 Hol írtam én a németekről? Fura lesz amit mondok, de a németeken túl is van élet. De úgy látom, jó szokásodhoz híven nem válaszolsz a kényes kérdésekre, így nem tudom meg mi a frusztrációd oka, azonkívül, hogy te ilyen olcsójános vagy, és szerinted Németországból áll a világ.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.27. 13:32:55 -
#26
Mi van? Lásd a német árat? Lassan a magyar háromszorosa. Ha ez szerinted jó úgy, hogy az egész faszság csak azért játszható el - miközben a németek másra mutogatnak - mert senki más nem olyan hülye, mint ők, akkor szeritem a hiba a te vevőkészülékedbe van.
Egy mivannal elintézni évi 20 mrd elkúrását a semmire elég vicces.. -
Irasidus #25 El kellene olvasni amit linkeltem, nem csak dátumot nézni, ugyanis nem arról szól, hogy mi volt 2004-ben, hanem hatósági árakról, árszabályozásról általában, elméletben ha tetszik. Kár, hogy nem olvasod el.
"Az hol piaci alapú működés"
Sehol. És nincs is ilyen, hogy egy stratégiai jelentőségű dolgot, bármelyik állam szabályozások, támogatások nélkül egyszerűen csak a piacra bízna. Ezért is beszélünk hatósági árakról, és nem piaci árakról. Olyat kérsz számon ami nincs, és nem is volt soha. Ez egy kapitalista utópia, amit szeretnél. Értem, csakhogy a valóságban van szabályozás és támogatás. Na és?
"A támogatás meg egyenesen értelmezhetetlen ott, mikor Paks 11 Ft/kWh tájon ad fel a hálózatra áramot a szélerőművek és biomasszákánl meg messze 30 Ft/kWh volt. Izé.. "
Itt is az a kérdés, hogy na és akkor mi van ha ennyi az áram ára? Komolyan kérdezem, ne söpörd le most egy anyázással, fejtsd ki, mert érdekel, hogy mit akarsz mondani. Köszönöm.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.27. 11:54:40 -
#24
Te most tényleg egy 2004-es doksival érvelsz mikor azóta változott pár dolog? Ezen felül melyik részét nem érted annak, hogy mit jelent a kötelező átvétel? Itthon nem borítja meg a dolgot nagyon a viszonylag kis szinten limitált szélkapcitás, de a németeknél a linkelt prbolémákat okozza. Az hol piaci alapú működés, mikor éppen fújt a szél és sütott a Nap, akkor mindenki más kéziféket húzott, hogy ne legyen gáz...?
A támogatás meg egyenesen értelmezhetetlen ott, mikor Paks 11 Ft/kWh tájon ad fel a hálózatra áramot a szélerőművek és biomasszákánl meg messze 30 Ft/kWh volt.
Izé.. -
Irasidus #23 A hatósági ármeghatározás kérdései
Ajánlom a googléban megkeresni, a hatósági ár vs. piaci ár közötti különbséget, durva lenne, ha az állam kiengedné a kezéből egy stratégiai fontosságú dolgot. Továbbá az egész energiaszektor kap, ilyen vagy olyan formában támogatást.
Energia támogatások
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.27. 11:38:35 -
#22
A piaci alapon működés azt, hogy te ütemterv szerint termelsz, ami előre leadsz és az ahhoz képesti eltéréstnél bizonyos szinten túl büntetés van. Ez egyes időszakokban 15 perces bontás, de órás bontásban kell előre. A szél/napnál meg kötelező átvétel van. Ez már önmagába támogatás. Én még nem láttam olyat, hogy szélerőművet lefékeztek volna... A naperőművet a PV-sb-ől meg tényleg nem tudod szabályozni.
A szél és naperőműveknél konkrétam tudni, hogy itthon a KÁT mekkora mértékű átvételi ár támogatást tartalmaz vagy a kisfogyaztó meg a végfogyasztói áron tolja fel a hálózatra az áramot éves termelés - fogyasztás különbözettel. -
Irasidus #21 Egyetlen erőmű sem működik tisztán piaci alapon, az áram árát nem egyszerűen a piac határozza meg. Nem én mantrázom ezt a hülyeséget, már elnézést. Az áram árának meghatározása soktényezős dolog, amit az állam határoz meg. -
#20
Nem, a nevadai naperőművek sem tudnak piaci alapon működni. Nézd már meg, hogy mennyiből húzták fel őket és menyni áramot termelnek. Aztán a jenki áram árat és kijön az, hogy piaci alapon rohadtul nem ér össze kettő összeg...
Továbbra is csak mantrázod a hülyeséget, hogy csak az eddig megszokott és STABILAN TERVEZHETŐ működésű erőművek kizárólagos használata miért nem járható út. Az emberiség a villamos áram korszak nagy részében szénnel, és olajjal termelt áramot, meg vízzel egészen az '50-es évek végéig, de csak a '70-estől lett globális szignifikáns az atom és a gáz is ekkor lendült meg.
Egyszerűen nevetséges a kijelentésed, mert nincs mellett érv csak az, hogy "mert csak". A németek olyan szinten túltolták a hülyeséget, hogy arra alig vannak szavak.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.27. 10:34:23 -
#19
Én meg ajánlom ezt. Ingyenes könyv.
Kb. középiskolás matekkal és fizika tudással bizonyítható, hogy a napenergia egy ökörség.
-
#18
Csak néhány link.
Ez arról, hogy mekkora arroganciával osztják az észt a németek, mikor kapitáls faszaságot csinálnak.
Ez, és és ez meg az "eredményekről". Adhatok még több számokkal, modellekkel és tényekkel dolgozó linket, ha akarod... -
#17
Igen, hülyék. 250-300 mrd-ot toltak el eddig arra, hogy a hálózatuk azt tudja, hogy egész K-európa stabilitását szétkúrja - miközben másra mutogatnak - és az atomerőmű bezárás miatt a német vill. áram termelés, ma kevésbé CO2 semleges, mint 1990-ben volt. A zöld áram támogatására kapott pénzből évente kb. 5 GWe atomerőművi kapacitás lenne fedezhető amivel cirka 5 év alatt felépítenék azt a kapacitást, ami stabilan több áramot termel, mint a "zöld" szarjaik... -
Irasidus #16 A világ soha nem ilyen fekete és fehér. Azért megnézném, hogy Ausztria a vízi-erőműveit lecseréli szénre. Ott ahol a természeti adottságok kedvezőek, nyilván ki lehet, és ki is kell használni a megújulókat. Ugyanígy kétlem, hogy Hollandia az északi tengeri szélerőműveit lecserélné, vagy a USA nevadai naperőműveit. Mert itt megéri. Energiabiztonság és energiafüggés szempontjából az az ideális, ha sokféle erőműfajta van. Ugyanúgy nem jó, mint látjuk a Német példát, ha egy rendszer csak és kizárólag a nap és szél energiára hagyatkozik, de visszafelé is igaz, ugyanígy nem jó, ha csak atom és szén erőművek vannak. Az utóbbiban viszont nem is vagyok biztos, hogy a szénre visszatérés van... -
gosub #15 Én is jobb szeretnék ingyen élni! Ezek a genya oroszok meg pénzt kérnek a cuccért, bezzeg a jóságos németek szívesen eladják nekünk az orosz gázt. Természetesen jó tachtikával ügyesen megfúrták a csúnya orosz déli áramlatot, mert csak, és ők bővítik a sajátjukat északon, mert az már nem csúnya bolt Putyinnal. Persze a jóságos franciák megcsinálnák ingyen Paks2-t, talán még el is baxnák mint 2003-ban a paksi kazetta tisztítást.
Még nem láttam Magyarország számára reális, megújulókból teljes energilefedettségről készített beszámolót, mindezt csúny Putyinos orosz gáz nélkül. Csak fantaszta benyögéseket. -
Andrevv #14 A németek éppen ara készülnek, hogy bezárják az összes szélerőművet mert túl sokba kerül nekik a hálózat terhelése miatt. Ez érvényes a naperőművekre is. Szép lassan mindenki visszatér a szén és atomerőművekre… -
Zolly75 #13 Találgatás helyett ajánlom elolvasásra a következő könyvet:
Dr. Várhidi Péter: Van új a Nap alatt
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Varadi_F_Peter_Van_uj_a_nap_alatt_A_&id=287133&type=22
Olyan ember írta aki '56-ban kiszökött az USA-ba és tkp. végigcsinálta a teljes napelem-ipar kifejlesztését, ami a nagyközönségnek szánt technológiát illeti. Benne volt fejlesztésben, gyártásban, kereskedésben, politikai szabályozásban, nagyon sok részlet van a könyvben a német napelemprogramról és általában is nagyon sok adatot tartalmaz.
Sok kommenttárs meglepő dolgokat találna benne, ahogy elnézem. -
gforce9 #12 Ha jól tudom most szüntetnek meg 6 GW teljesítményű szélkereket. Kicsit túltolták, a rendszer meg nem bírja. Úgyhogy ja, hülyék. -
teddybear #11 Ja. néhány milliampert. A gazdaságosság meg valahol a holdban..... -
teddybear #10 Nyertél. Tényleg hülyék a német politikusok, mert ez politikai döntés volt, semmi szakmai érv nem volt benne. Sőt azóta egyre inkább bebizonyosodott, hogy hülyeség az egész. -
Szefmester #9 Amíg foton éri a napelemtáblát addig az termel... ha esik ha fúj. max csökkentett erővel. -
orbano #8 nagyon hülyék akkor a Németek is nyilván, hogy ilyen szarokra cserélik az atomerőműveiket...