56
-
#16
Jó dolog ez a lézer, de főleg az űrben, mert a légköri viszonyok elég erősen korlátozzák a használhatóságát. Viszonylag hosszú ideig be kell sugározni a célt, ezért pl. lassab jármű esetén egy aeroszol/fém köd kibocsájtással jelentősen lehet csökkenteni a hatását a besugárzás érzékelésekor.
A hatótávolságát pár kilóméterre tenném, azonban jelenleg a meglevő csöves/rakéta fegyverzet nagyobb pusztítóerőt képvisel.
A rendszer szempontjából azonban költséghatékonyság lehet előny, alacsonyabb az egyes lövésre leadott költség, még ha a fegyver maga drágább is. -
#15
Szerintem a legfontosabb az, hogy "stratégiai" bombázást hajtanak-e végre, vagy nem, megint csak fontos, hogy a célpontok ipari létesítmények, vagy maga az "élőerő", a civil lakosság. Ez után az eszköz, 10 000 t foszfor, vagy 1 db atombamba, az másodlagos.
Az 1942 februárjában kiadott angol Area Bombing Directive szerint: "operations should now be focused on the morale of the enemy civilian population, and in particular, the industrial workers."
Ehhez fűzött pontosítás: "...I suppose it is clear that the aiming points will be the built-up areas, and not, for instance, the dockyards or aircraft factories"
A cél máshol megfogalmazva kb. a dolgozók otthonainak lerombolásával azok egzisztenciális megsemmisítése, ezáltal az elégedetlenség maximálisra fokozása. Persze ha a munkás épp benntartózkodik a házában, akkor a hadiipari otenciál csökkentése is megvalósul.
Namost ugye ez egy meglehetősen kegyetlen eljárás, de a II. VH alatt már érvényben levő, a felek által elfogadott nemzetközi jogi szabályok sajnos kifejezetten nem tiltották a lakosság elleni, légierővel végrehajtott nyílt erőszakot. Az, hogy ez így legyen, minden nagyhatalom részéről egy viszonylag aktív ellenálására volt szükség a konferenciákon.
Minden nagyhatalom többé kevésbé az olasz Douhet stratégiai elveit tette magáéva, amely szerint a jövő háborúját a légierő dönti el, gyakorlatilag a hátországra mért csapással, az infrastruktúra megsemmisítésével, nagy arányú elégedetlenség, végső sorban forradalom kikényszerítésével.
Lényegét tekintve azonban elmondható, hogy a Douhet elv megbukott.
Ennek ellenére Amerika, Anglia a mai napig nem kért bocsánatot sem az atombombákért, sem más közvetlen a civil lakosságot érintő erőszakért. Ehhez képest a németek talán még az eszkimóktól is.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.09.07. 14:31:07 -
Vata111 #14 Szép ez a 2.VH-s vitafórum, érdekes is, de ez a cikk egy F35-re tervezett lézerről szól.
Térjünk már vissza az eredeti témához! -
cylontoaster #13 Ez részben igaz, de nem teljesen.
Természetesen nem okolhatóak mindenért a németek, sőt.
Az hogy válasz volt-e vagy sem, az abból a szempontból mellékes, hogy ebből látszik, hogy ők is, mint mindenki más, képesek a terror eszközéhez nyúlni.
A német lakosságot viszont nem a "szövetségesek", hanem konkrétan az angolok bombázták, ez állandó vitatéma volt náluk. Az amcsik a nappali, ennél fogva precízebb bombázást tartották célravezetőnek (nem mondom, hogy humanitárius okok miatt), az angolok viszont az éjszakai, kevesebb veszteséget, de kisebb eredményt és több civil halálát okozó bombázást részesítették előnyben.
Aminek a vége az volt, hogy egészen menetrendszerűen mehettek nappal az amcsik, éjjel a britek..
Civil áldozatokban nem feltétlen mérhető a pusztítás, mert nem összehasonlítható egy olyan város, ami megszokta, hogy kapja az áldást, és megtanult védekezni ellene, meg egy olyan, amit szinte felkészületlenül ért. Civil épületekben kéne inkább mérni, azt ugyanis nehéz kimenteni :)
Hogy a briteknél általában véve mennyire direktben terrorbombázás ment, és mennyire "sajnálatos" mellékterméke volt az éjjeli bombázásnak, azt fene se tudja.
A terrorbombázásért nem elítéléshez nem kellett ez se, hiszen ott volt az amcsik két atomja. Azok mellett eltörpül amit a britek éjjelente alkottak.
-
#12
:)
Ha nem is szentek a németek sem, de nem okolhatók egyedül a II VH minden szenvedéséért.
Ahogy olvasgatom az Furcsa-háború/Angliai-csata idején a németek látványosan tartózkodtak a szövetséges civil lakosság elleni bombatámadástól, reménykedtek, hogy Anglia előbb-utóbb elfogadja a békeajánlatot.
Az angolokra inkább jellemző volt ez, amin aztán Hitler be is pöccent és azt mondta, hogy OK akkor kettőn áll a vásár és elkezdték London bombázását, azonban az is jobbára dokkokra, ipartelepekre korlátozódott. Viszonylag nagyobb precizitással is hajtották végre a támadásokat, mint az angolok. A híres neves Coventry-i bombázás 587 polgári áldozatot követelt, de minden terrorbomázások ősatyja, Guernica esetében is katonai célpontok ellen irányult a támadás, azonban a tűz továbbterjedt. Az 5000 fős település az első jelentések szerint kb 1500 embert veszített, a későbbi becslések 200-400-ról szolnak, a legutóbbi kutatások szerint kb 130 áldozat lehetett. Ezek a támodások összehasonlíthatatlanok a háború későbbi szakaszában a szövetségesek által, direkt a lakosság ellen kivitelezett terror támadásokkal.
A háború végefelé Arthur "Bombázó" Harris tett valami olyan kijelentést, hogy nem érti hogy amíg tehették miért is nem égették fel az angol városokat, amit viszont a szövetségesek a német városokkal megtettek. A németek már a háború elött leállították az Ural-bombázó projektet, nem is rendszeresítettek jelentős számban "stratégiai" bombázókat, szóval olyan méretű civil célpontok ellen alkalmazható képességgel nem is rendelkeztek, mint a szövetségesek.
Áldozatokat tekintve az tengely-szövetséges veszteség 10/1 a terrorbombázásoka civil áldozatait tekintve. A V fegyvereket nem véletlenül hívták megtorló fegyvereknek, merthogy lett volna mit megtorolni. Azonban a fentiekből látszik, hogy a V fegverek nem voltak valami hatékonyak. Talán tömegpusztító robbanófejjel azok lettek volna. A németek rendelkeztek is ilyennel, hiszen a szarin, szomán, tabun idegmérgeket ők fejlesztették ki és jelentős mennyiséggel is rendelkeztek ezekből, azonban nem vetették be őket.
A Nürnbergi-perben a németeket nem ítélték el terrorbombázásokért, ezt a kategóriát nem hozták be, valszeg mert ez esetben a vádló és a vádlott egyből helyet is cserélhetett volna.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.09.07. 09:36:38 -
gaszton421 #11 Amikor a császár bejelentette a kapitulációt konkrétan utalt az atombombára mint olyan fegyverre amire nem tudnak választ adni, az oroszok Mandzsúriai inváziójára nem utalt. Szerintem mindkettő szerepet játszott a megadásban, az utolsó években próbálják egyre inkább az oroszok beavatkozásával magyarázni a japán megadást hogy az amerikaiak lépését az atombomba bevetésére egy barbár indokolatlan tettként könyveljék el. Vannak olyan információk hogy a mandzsúriai támadást az oroszok előre hozták, hogy még a japán megadás előtt (Sztálin meg volt győződve róla hogy az atombomba bevetése után a japánok gyorsan megadják magukat) területeket és tárgyalási pozíciókat szerezzenek. -
ostoros #10 Mondjuk nem is az atom miatt adták meg magukat, hanem mert látták, hogy a szovjetek támadása miatt napokon belül szétesik a japán szárazföldi hadsereg.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.09.07. 07:37:52 -
gaszton421 #9 Próbálkoztak vele, de egyre kisebb lelkesedéssel, a századát sem költötték rá mint az amerikaiak. Ami miatt nem adták fel az volt mert ígéretesnek tűnt esetleg tengeralattjárók korlátlan hatósugarú meghajtására, energiával való ellátására. persze ehhez dúsítani kellett volna az uránt és persze sokkal nagyobb tengeralattjárókat építeni. Ez sem volt sokkal reálisabb. -
gaszton421 #8 Ez nem egészen így van, amikor közvetlenül a második atombomba bevetése után még mindig nem jött a válasz a kapitulációs felhívásra augusztus 13-ra készítették elő a következő plutóniumbombát szállításra és kb. augusztus 18-ra készen állhatott volna a bevetésre. viszont már 10-én jelezték svájci diplomáciai források hogy a japánok hajlandóak tárgyalni a megadásról ezért leállították. Ekkorra a kiépített kapacitás kb. 3 hetenként egy bomba gyártására futott fel és további javulás volt várható. Grooves az év végéig minimum 7-12 bomba gyártására tett ígéretet Trumannak. -
VolJin #7 Nem fejlesztettek atomfegyvert a németek, mert heisenberg egy elméleti hibát vétett a szükséges hasadóanyag kiszámításakor. 13 tonnában határozta meg az egy fegyverhez szükséges instabil uránizotóp mennyiségét, így azt megvalósíthatatlannak tartották. -
kvp #6 Akik be is tudtak volna vetni atomot, azok a japanok voltak. Az amerikai atombombaba vegul bekerult az a hasadoanyag is, amit a nemetek kuldtek a japanoknak tengeralattjaron, csak a nemet megadas miatt amerikai kezbe kerult. A nemetek baja egyebkent az volt, hogy nehezvizes reaktortechnologiat terveztek, amihez a szukseges nehezvizet a franciak meg a megszallas soran kimentettek angliaba. Ennek a megoldasnak egyik modern valtozata a candu reaktor, ami gyakorlatilag dusitatlan urannal is megy.
A japan tervekrol ket erdekes info van, az egyik hogy los angeles kapta volna az elso atomot, aztan felajanlottak volna a beket, ha megtarhatnak minden teruletet a csendes oceanon hawaiig bezarolag. A masik, hogy a japan katonai vezetok jol sejtettek, hogy az amerikaiaknak csak ket bevetheto atomfegyveruk volt (a tesztrobbantassal egyutt 3) es honapokig nem tudtak volna ujat ledobni. Pechjukre a csaszar, aki mar eleve ellenezte az amerikaiak megtamadasat es az eredeti, valasztott kormanyfo megoleset es a katonai vezetes hatalomrajutasat jo lehetosegnek tartotta, hogy megszabaditsa a nepet a haboruert felelos vezetestol. Az amerikaiak meg is hagytak a helyen, bar jogi funkcioja kb. annyi maradt mint amennyit a haboru elott meghagyott neki a katonai vezetes.
A haboru hatasa egyebkent nem arrol szol, hogy felgyorsitsa az alapkutatasokat, hanem arrol hogy ha eleg rossz a helyzet, akkor barmit finansziroznak, a bekeidoben anyagilag nem realis fejleszteseket is. Ezeket a haboru utan mar keszen lehet felhasznalni, tehat a civil eletben is megeri alkalmazni oket. A hideghaborus urverseny is ilyen volt, csak nevehez meltoan nem lottek kozben, de az urhivataloknal kvazi haborus koltsegvetessel dolgoztak. -
cylontoaster #5 A németek is aktívan folytattak kutatásokat az atombomba kapcsán, csak kicsit lassította őket többek közt az állandó bombázás.
Tudom, ez csak amcsi propaganda, hogy elmondhassák, hogy a németek is bevetették volna.
Amúgy is teljesen hihető, hogy a németek ördögtől való dolognak tartották a civil lakosság bombázását, ezt támasztja alá az is, hogy Londont csak precíz, kizárólag katonai célokra csapódó rakétákkal lőtték. -
#4
Ezeket a marhaságokat és városi legendákat honnan szeditek...? Komolyan mondom, hogy kihullik a hajam a sok marhságtól... -
#3
Hááát igen, ez a közvélekedés. De közben az van, hogy pl a sugárhajtóműves gépet tekintve az amcsik a háború elött már rendelkeztek egy hangsebesség körüli gép tervvel, amit szkippeltek, mert akkor úgy tűnt, hogy még túl sok fejlesztést kívánt, aztán mégis a háború végén a Lockheed a már meglevő dolgokból összedobta a P-80 Shooting Star-t, mert a németek is megjelentek a saját gépükkel.
A németek esetében sem a Me-262 volt az első sugárhajtású vadászgép, amit rendszeresíthettek volna, hanem a He-280, ami jó 1 évvel korábban végrehajtotta az első jet meghajtású repülését, és 2 évvel a Gloster Meteor elött. A Heinkel saját hajtóműve viszont talán soha nem kapott akkora támogatást, mint a BMW-é. Így a kisebb, fordulékonyabb, de fegyverzeti terhelést tekintve ugyan olyan értékű He-280 lemaradt a Me-262 mögött, ami szintén csak nyögvenyelősen, a lehetőségekhez késve, másfeladatkörben,harcászati gyorsbombázóként került rendszeresítésre.
Szal ennyit a háború fejlesztésekre gyakorolt pozitív hatásáról.
Az atombomba viszont, aminek katonai akalmazhatósága meglehetősen korlátozott, azonban az ellenség hátországában a civil lakosság ellen alkalmazott terrorfegyverként kiváló, poltikailag és pénzügyileg elsőrendű támogatást kapott. A szemét náci németországban a fenti okok miatt viszont valahogy nem igazán preferálták a fejlesztését, épp hogy nem tiltották, bár a háború elött a német tudósok bizony ezen a területen világelsők voltak. -
Kryon #2 Ha valamiért hirtelen égető szükség lenne fúziós reaktorra vagy harcászati lézerre, akkor 5-10 év alatt megcsinálnák. Mert már tudják, hogy hogyan lehetne, csak abban a formában nagyon drága lenne összehozni. -
#1
Mi a közös a könnyen hozzáférhető olajtartalékok kimerülésében, a működőképes fúziós reaktor létrehozásában és a harcászati támadó lézerfegyver megvalósításában?
Mindegyiktől X+20 év időtartamra vagyunk, ahol X>1960.
XD