56
  • NEXUS6
    #1
    Mi a közös a könnyen hozzáférhető olajtartalékok kimerülésében, a működőképes fúziós reaktor létrehozásában és a harcászati támadó lézerfegyver megvalósításában?

    Mindegyiktől X+20 év időtartamra vagyunk, ahol X>1960.
    XD
  • Kryon
    #2
    Ha valamiért hirtelen égető szükség lenne fúziós reaktorra vagy harcászati lézerre, akkor 5-10 év alatt megcsinálnák. Mert már tudják, hogy hogyan lehetne, csak abban a formában nagyon drága lenne összehozni.
  • NEXUS6
    #3
    Hááát igen, ez a közvélekedés. De közben az van, hogy pl a sugárhajtóműves gépet tekintve az amcsik a háború elött már rendelkeztek egy hangsebesség körüli gép tervvel, amit szkippeltek, mert akkor úgy tűnt, hogy még túl sok fejlesztést kívánt, aztán mégis a háború végén a Lockheed a már meglevő dolgokból összedobta a P-80 Shooting Star-t, mert a németek is megjelentek a saját gépükkel.

    A németek esetében sem a Me-262 volt az első sugárhajtású vadászgép, amit rendszeresíthettek volna, hanem a He-280, ami jó 1 évvel korábban végrehajtotta az első jet meghajtású repülését, és 2 évvel a Gloster Meteor elött. A Heinkel saját hajtóműve viszont talán soha nem kapott akkora támogatást, mint a BMW-é. Így a kisebb, fordulékonyabb, de fegyverzeti terhelést tekintve ugyan olyan értékű He-280 lemaradt a Me-262 mögött, ami szintén csak nyögvenyelősen, a lehetőségekhez késve, másfeladatkörben,harcászati gyorsbombázóként került rendszeresítésre.

    Szal ennyit a háború fejlesztésekre gyakorolt pozitív hatásáról.

    Az atombomba viszont, aminek katonai akalmazhatósága meglehetősen korlátozott, azonban az ellenség hátországában a civil lakosság ellen alkalmazott terrorfegyverként kiváló, poltikailag és pénzügyileg elsőrendű támogatást kapott. A szemét náci németországban a fenti okok miatt viszont valahogy nem igazán preferálták a fejlesztését, épp hogy nem tiltották, bár a háború elött a német tudósok bizony ezen a területen világelsők voltak.
  • molnibalage83
    #4
    Ezeket a marhaságokat és városi legendákat honnan szeditek...? Komolyan mondom, hogy kihullik a hajam a sok marhságtól...
  • cylontoaster
    #5
    A németek is aktívan folytattak kutatásokat az atombomba kapcsán, csak kicsit lassította őket többek közt az állandó bombázás.

    Tudom, ez csak amcsi propaganda, hogy elmondhassák, hogy a németek is bevetették volna.
    Amúgy is teljesen hihető, hogy a németek ördögtől való dolognak tartották a civil lakosság bombázását, ezt támasztja alá az is, hogy Londont csak precíz, kizárólag katonai célokra csapódó rakétákkal lőtték.
  • kvp
    #6
    Akik be is tudtak volna vetni atomot, azok a japanok voltak. Az amerikai atombombaba vegul bekerult az a hasadoanyag is, amit a nemetek kuldtek a japanoknak tengeralattjaron, csak a nemet megadas miatt amerikai kezbe kerult. A nemetek baja egyebkent az volt, hogy nehezvizes reaktortechnologiat terveztek, amihez a szukseges nehezvizet a franciak meg a megszallas soran kimentettek angliaba. Ennek a megoldasnak egyik modern valtozata a candu reaktor, ami gyakorlatilag dusitatlan urannal is megy.

    A japan tervekrol ket erdekes info van, az egyik hogy los angeles kapta volna az elso atomot, aztan felajanlottak volna a beket, ha megtarhatnak minden teruletet a csendes oceanon hawaiig bezarolag. A masik, hogy a japan katonai vezetok jol sejtettek, hogy az amerikaiaknak csak ket bevetheto atomfegyveruk volt (a tesztrobbantassal egyutt 3) es honapokig nem tudtak volna ujat ledobni. Pechjukre a csaszar, aki mar eleve ellenezte az amerikaiak megtamadasat es az eredeti, valasztott kormanyfo megoleset es a katonai vezetes hatalomrajutasat jo lehetosegnek tartotta, hogy megszabaditsa a nepet a haboruert felelos vezetestol. Az amerikaiak meg is hagytak a helyen, bar jogi funkcioja kb. annyi maradt mint amennyit a haboru elott meghagyott neki a katonai vezetes.

    A haboru hatasa egyebkent nem arrol szol, hogy felgyorsitsa az alapkutatasokat, hanem arrol hogy ha eleg rossz a helyzet, akkor barmit finansziroznak, a bekeidoben anyagilag nem realis fejleszteseket is. Ezeket a haboru utan mar keszen lehet felhasznalni, tehat a civil eletben is megeri alkalmazni oket. A hideghaborus urverseny is ilyen volt, csak nevehez meltoan nem lottek kozben, de az urhivataloknal kvazi haborus koltsegvetessel dolgoztak.
  • VolJin
    #7
    Nem fejlesztettek atomfegyvert a németek, mert heisenberg egy elméleti hibát vétett a szükséges hasadóanyag kiszámításakor. 13 tonnában határozta meg az egy fegyverhez szükséges instabil uránizotóp mennyiségét, így azt megvalósíthatatlannak tartották.
  • gaszton421
    #8
    Ez nem egészen így van, amikor közvetlenül a második atombomba bevetése után még mindig nem jött a válasz a kapitulációs felhívásra augusztus 13-ra készítették elő a következő plutóniumbombát szállításra és kb. augusztus 18-ra készen állhatott volna a bevetésre. viszont már 10-én jelezték svájci diplomáciai források hogy a japánok hajlandóak tárgyalni a megadásról ezért leállították. Ekkorra a kiépített kapacitás kb. 3 hetenként egy bomba gyártására futott fel és további javulás volt várható. Grooves az év végéig minimum 7-12 bomba gyártására tett ígéretet Trumannak.
  • gaszton421
    #9
    Próbálkoztak vele, de egyre kisebb lelkesedéssel, a századát sem költötték rá mint az amerikaiak. Ami miatt nem adták fel az volt mert ígéretesnek tűnt esetleg tengeralattjárók korlátlan hatósugarú meghajtására, energiával való ellátására. persze ehhez dúsítani kellett volna az uránt és persze sokkal nagyobb tengeralattjárókat építeni. Ez sem volt sokkal reálisabb.
  • ostoros
    #10
    Mondjuk nem is az atom miatt adták meg magukat, hanem mert látták, hogy a szovjetek támadása miatt napokon belül szétesik a japán szárazföldi hadsereg.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.09.07. 07:37:52
  • gaszton421
    #11
    Amikor a császár bejelentette a kapitulációt konkrétan utalt az atombombára mint olyan fegyverre amire nem tudnak választ adni, az oroszok Mandzsúriai inváziójára nem utalt. Szerintem mindkettő szerepet játszott a megadásban, az utolsó években próbálják egyre inkább az oroszok beavatkozásával magyarázni a japán megadást hogy az amerikaiak lépését az atombomba bevetésére egy barbár indokolatlan tettként könyveljék el. Vannak olyan információk hogy a mandzsúriai támadást az oroszok előre hozták, hogy még a japán megadás előtt (Sztálin meg volt győződve róla hogy az atombomba bevetése után a japánok gyorsan megadják magukat) területeket és tárgyalási pozíciókat szerezzenek.
  • NEXUS6
    #12
    :)
    Ha nem is szentek a németek sem, de nem okolhatók egyedül a II VH minden szenvedéséért.
    Ahogy olvasgatom az Furcsa-háború/Angliai-csata idején a németek látványosan tartózkodtak a szövetséges civil lakosság elleni bombatámadástól, reménykedtek, hogy Anglia előbb-utóbb elfogadja a békeajánlatot.

    Az angolokra inkább jellemző volt ez, amin aztán Hitler be is pöccent és azt mondta, hogy OK akkor kettőn áll a vásár és elkezdték London bombázását, azonban az is jobbára dokkokra, ipartelepekre korlátozódott. Viszonylag nagyobb precizitással is hajtották végre a támadásokat, mint az angolok. A híres neves Coventry-i bombázás 587 polgári áldozatot követelt, de minden terrorbomázások ősatyja, Guernica esetében is katonai célpontok ellen irányult a támadás, azonban a tűz továbbterjedt. Az 5000 fős település az első jelentések szerint kb 1500 embert veszített, a későbbi becslések 200-400-ról szolnak, a legutóbbi kutatások szerint kb 130 áldozat lehetett. Ezek a támodások összehasonlíthatatlanok a háború későbbi szakaszában a szövetségesek által, direkt a lakosság ellen kivitelezett terror támadásokkal.
    A háború végefelé Arthur "Bombázó" Harris tett valami olyan kijelentést, hogy nem érti hogy amíg tehették miért is nem égették fel az angol városokat, amit viszont a szövetségesek a német városokkal megtettek. A németek már a háború elött leállították az Ural-bombázó projektet, nem is rendszeresítettek jelentős számban "stratégiai" bombázókat, szóval olyan méretű civil célpontok ellen alkalmazható képességgel nem is rendelkeztek, mint a szövetségesek.

    Áldozatokat tekintve az tengely-szövetséges veszteség 10/1 a terrorbombázásoka civil áldozatait tekintve. A V fegyvereket nem véletlenül hívták megtorló fegyvereknek, merthogy lett volna mit megtorolni. Azonban a fentiekből látszik, hogy a V fegverek nem voltak valami hatékonyak. Talán tömegpusztító robbanófejjel azok lettek volna. A németek rendelkeztek is ilyennel, hiszen a szarin, szomán, tabun idegmérgeket ők fejlesztették ki és jelentős mennyiséggel is rendelkeztek ezekből, azonban nem vetették be őket.

    A Nürnbergi-perben a németeket nem ítélték el terrorbombázásokért, ezt a kategóriát nem hozták be, valszeg mert ez esetben a vádló és a vádlott egyből helyet is cserélhetett volna.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.09.07. 09:36:38
  • cylontoaster
    #13
    Ez részben igaz, de nem teljesen.

    Természetesen nem okolhatóak mindenért a németek, sőt.
    Az hogy válasz volt-e vagy sem, az abból a szempontból mellékes, hogy ebből látszik, hogy ők is, mint mindenki más, képesek a terror eszközéhez nyúlni.

    A német lakosságot viszont nem a "szövetségesek", hanem konkrétan az angolok bombázták, ez állandó vitatéma volt náluk. Az amcsik a nappali, ennél fogva precízebb bombázást tartották célravezetőnek (nem mondom, hogy humanitárius okok miatt), az angolok viszont az éjszakai, kevesebb veszteséget, de kisebb eredményt és több civil halálát okozó bombázást részesítették előnyben.
    Aminek a vége az volt, hogy egészen menetrendszerűen mehettek nappal az amcsik, éjjel a britek..

    Civil áldozatokban nem feltétlen mérhető a pusztítás, mert nem összehasonlítható egy olyan város, ami megszokta, hogy kapja az áldást, és megtanult védekezni ellene, meg egy olyan, amit szinte felkészületlenül ért. Civil épületekben kéne inkább mérni, azt ugyanis nehéz kimenteni :)

    Hogy a briteknél általában véve mennyire direktben terrorbombázás ment, és mennyire "sajnálatos" mellékterméke volt az éjjeli bombázásnak, azt fene se tudja.

    A terrorbombázásért nem elítéléshez nem kellett ez se, hiszen ott volt az amcsik két atomja. Azok mellett eltörpül amit a britek éjjelente alkottak.

  • Vata111
    #14
    Szép ez a 2.VH-s vitafórum, érdekes is, de ez a cikk egy F35-re tervezett lézerről szól.
    Térjünk már vissza az eredeti témához!
  • NEXUS6
    #15
    Szerintem a legfontosabb az, hogy "stratégiai" bombázást hajtanak-e végre, vagy nem, megint csak fontos, hogy a célpontok ipari létesítmények, vagy maga az "élőerő", a civil lakosság. Ez után az eszköz, 10 000 t foszfor, vagy 1 db atombamba, az másodlagos.

    Az 1942 februárjában kiadott angol Area Bombing Directive szerint: "operations should now be focused on the morale of the enemy civilian population, and in particular, the industrial workers."
    Ehhez fűzött pontosítás: "...I suppose it is clear that the aiming points will be the built-up areas, and not, for instance, the dockyards or aircraft factories"
    A cél máshol megfogalmazva kb. a dolgozók otthonainak lerombolásával azok egzisztenciális megsemmisítése, ezáltal az elégedetlenség maximálisra fokozása. Persze ha a munkás épp benntartózkodik a házában, akkor a hadiipari otenciál csökkentése is megvalósul.

    Namost ugye ez egy meglehetősen kegyetlen eljárás, de a II. VH alatt már érvényben levő, a felek által elfogadott nemzetközi jogi szabályok sajnos kifejezetten nem tiltották a lakosság elleni, légierővel végrehajtott nyílt erőszakot. Az, hogy ez így legyen, minden nagyhatalom részéről egy viszonylag aktív ellenálására volt szükség a konferenciákon.
    Minden nagyhatalom többé kevésbé az olasz Douhet stratégiai elveit tette magáéva, amely szerint a jövő háborúját a légierő dönti el, gyakorlatilag a hátországra mért csapással, az infrastruktúra megsemmisítésével, nagy arányú elégedetlenség, végső sorban forradalom kikényszerítésével.

    Lényegét tekintve azonban elmondható, hogy a Douhet elv megbukott.

    Ennek ellenére Amerika, Anglia a mai napig nem kért bocsánatot sem az atombombákért, sem más közvetlen a civil lakosságot érintő erőszakért. Ehhez képest a németek talán még az eszkimóktól is.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.09.07. 14:31:07
  • NEXUS6
    #16
    Jó dolog ez a lézer, de főleg az űrben, mert a légköri viszonyok elég erősen korlátozzák a használhatóságát. Viszonylag hosszú ideig be kell sugározni a célt, ezért pl. lassab jármű esetén egy aeroszol/fém köd kibocsájtással jelentősen lehet csökkenteni a hatását a besugárzás érzékelésekor.

    A hatótávolságát pár kilóméterre tenném, azonban jelenleg a meglevő csöves/rakéta fegyverzet nagyobb pusztítóerőt képvisel.

    A rendszer szempontjából azonban költséghatékonyság lehet előny, alacsonyabb az egyes lövésre leadott költség, még ha a fegyver maga drágább is.
  • molnibalage83
    #17
    Ez a baromságot honnan szedted...? Semmiféle német hasadóanyag nem volt a jenki bombákban...

    Komolyan mondod megőszülök a sok baromságtól, amit képesek vagytok összehordani...
    Mi a franc van veled is? Régen teljsen korrekt kommenteket írtál, de újabba igen riszató arányban írsz le hajmersztő és teljesen nonszensz dolgokat.

    A japánoknak fogalmuk sem volt, hogy hány bevetető bombája van a jenkiknek. Mivel 3 nap alatt kaptak kettőt, ebből a legrosszabbat is feltételhezhették.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.09.07. 15:06:54
  • molnibalage83
    #18
    Ez korrekt hsz.
  • molnibalage83
    #19
    Az utolsó része a kommentednek szimplán trollkodás... Esetleg kérdezd meg, hogy a japókért mekkora a rajongás még ma is a Távol-Keleten...

    A japók is pont akkora népirtást rendeztek, gyerekprostik, meg amit akarsz. Egyiket sem ismerik el és kértek érte bocsánatot...
  • ostoros
    #20
    Én is azt mondtam volna, a helyükben. Te talán az oroszok előtt kapituláltál volna, hogy aztán az orosz csapatok szállják meg Japánt? Azért annyira nem ejtették a fejükre a Japánokat. Pont jó ürügy volt az atombombákra hivatkozni, Sztálin nem is vette be, és még hetekig folyt tovább a harc a szovjetek és a japánok között, pedig a japán hadsereg elvileg már kapitulált a szövetségesek előtt.
    Tokió gyújtóbombázása alatt legalább annyi halottjuk volt a japánoknak, mint az atombombák hatására, még sem hatotta meg őket a veszteség, akkor miért gondoljuk azt, hogy hirtelen érzékenyek lettek a civil veszteségekre? Pont úgy ismerjük az akkori japán kormányt, amely betojt pár százezer halottól, ugye?
    Egyszerűen látták, hogy a hadseregük napok alatt összeomlik a szovjetek ellen és a katonai vereség elkerülhetetlen. A civil veszteségekre hivatkozás pedig jó arcmentés volt a regnáló elitnek a civil lakosság előtt, hogy ugyan képesek lennénk folytatni a harcot, de nem tesszük a civil lakosság érdekében.
    Persze, rohadtul érdekelte őket a civil lakosság. Annyira legalábbis mindenképp, hogy minél kevesebben akartak a kötélen lógni. (Akarom mondani seppukut elkövetni.)
  • molnibalage83
    #21
    A városok felégetése lehetséges volt, mert álló célpontok és fából vannak.

    Viszont az atomfegyverrel katonai célpontok támadása esetén elég hamar nullázható lett volna a japán katonai erő, ha felteszik, hogy az atomfegyverből havi szinten dobigálnak le sokat. Lényegében nem volt s páncélosuk, sem semmi. Úgy azért a 20 kt is nagyot üt... A hidegháború alatti hk-k és APC/IFV ellen a 20 kt-ás fegyver hatása megdöbbentően csekély.
  • NEXUS6
    #22
    És ugye a japánoknak már korábban is volt rossz tapasztalatuk a russzkikal.

    A japánokat a szovjetek közvetlenül a háború elött már orrbaverték Mongóliában, ez volt Zsukov első győzelme. Talán ennek is köszönhető, hogy a japánok 1941-ben, a német invázióval egyidőben nem támadták meg a Szovjetuniót, ami jelentős erők távol-keletről történő átcsoportosításához, a németek megállításához vezetett.

    Biztos, hogy nagyobb túlélési esélyt láttak a háború végén a vezetők, ha a nyugatiaknak adják meg magukat. Nem gondolták, hogy az amcsik átveszik Sztálintól a koncepciós perek gyakorlatát, lásd Nürnberg.
  • ostoros
    #23
    Ez is egy lehetséges forgatókönyv. De a civilek feletti aggódást nem veszem be.
  • VolJin
    #24
    Heisenbergnél rákérdezett Hitler a megvalósíthatóságra, és ő elszámolta magát egy elvi tévedés miatt, és 13 tonna hasadóanyagot tartott szükségesnek, ezért fel sem merült a fejlesztése.

    A háború után Heisenberg ezt felhasználta védekezésnek, hogy direkt hibázott, de valószínűleg ekkor füllentett. Rákérdeztek nála, ő meg hirtelenjében bakizott.
  • VolJin
    #25
    Jajj, ezt ne erőltesd!
  • ostoros
    #26
    :P
  • VolJin
    #27
    Az rémisztőbb, hohy egy bomba és tarol egy várost, és nem tudhatod mennyi van belőle...
  • molnibalage83
    #28
    Vagy egy hadsereget. A rephordozóról felszálló gépek és harcászati gépek ellen tudtak tenni még csak-csak, de a B-29 + nuki ellenében maradt az ökölrázogatás...
  • ostoros
    #29
    Egy katonai diktatúrának nem rémisztőbb.
  • NEXUS6
    #30
    Egy 45 szeptemberi Pentagon számítás szerint egy ország (Oroszország) legyőzésére minimum 123, optimálisan 466 atombombára lett volna/lenne szükség.

    A dokumentum arra utal, hogy az hogy 2 bombát ledobtak Japánra még nem azt jelenti, hogy valódi, számottevő nukleáris csapásmérő képességük volt. Japánon inkább csak élesben demózták, hogy mi lenne, ha...

    A 100+ atombombát, meg olyan 48-ig talán elérték volna, ha a háború alatt meglevő képességüket fenntartják (havi 3 bombára elegendő hasadóanyag előállítása), de a háború után inkább visszavettek, mintsem azonnal fejlesztették volna.
    http://blog.nuclearsecrecy.com/wp-content/uploads/2012/05/1945-Atomic-Bomb-Production.pdf

    Summa, summarum az USA csak atombombára támaszkodva nem lett volna képes a Japánok legyőzésére, jelentős hatása lett volna mindenképpen, (de már addig is nagy termelőkapacitásokat telepítettek viszonylag védett helyre, hegyekbe, bányákba).

    A japánok meg vagy tudták ezt, vagy nem.
    Ha a szövetségesek kicsit toleránsabbak az ellenfeleikkel, és elfogadják bizonyos feltételekkel a békekötést, akkor a háború sokkal korábban véget érhetett volna. Konkrétan 41 telén. Tekintve, hogy addig, a későbbiekhez mérten viszonylag alacsony volt az áldozatok száma, ez felvet a szövetségesek oldaláról egy elég jelentős felelősséget.

    Ha ekkor békét kötnek, akkor mondjuk az egyesült Európa német vezetéssel megvalósul, és lehet, hogy ma mondjuk Angela Merkelnek hívnák a kancellárját, akinek szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy más keleti népek Európában akarnak életteret szerezni maguknak. ;)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.09.07. 19:40:29
  • molnibalage83
    #31
    Komolyan nem értem, hogy miféle álomvilágban élsz? Miféle 41 telén vég...? Hitler akkor azon volt, hogy győzzön és hitt is benne. Békekötés gondolata fel sem merült benne. Japán akkor lépett be...
  • gforce9
    #32
    Japán korábban belépett,ha jól tudom Kína már rég nyögte őket. Arrafelé sok történész aszem 37-től jegyzi a 2. wh-t. Nem a német "ügyhöz" való csatlakozásról beszélsz? Amúgy igen. 41 pont nem a béke lehetőségéről szólt.
  • VolJin
    #33
    41-ben békekötés?
    Akkor indult be igazán a háború.
  • NEXUS6
    #34
    Pl. 41-ben Rudolf Hess, a birodalom második embere átugrott Angliába. Az angolok nem reagáltak rá, a sikertelen egyezkedés után börtönbe zárták, Nürberbeng életfogytiglant kapott, gyakorlatilag konkrét dolgokkal nem tudták vádolni. De a Németek többször jelezték, hogy nem feltétlenül akarnak háborút Angliával.

    Pár éve olyan infók kerültek elő, hogy Hess részletes békeajánlattal ment Churchillhez, amiben azt is vállalták volna, hogy Nyugat-Európából kivonulnak, ha ezzel gyak szabad kezet kapnak K-i irányba.

    A II VH legvéresebb szakasza szükségtelen volt, Churchill fafejűségének volt köszönhető, és a Brit-birodalom szétesését inkább siettette (eladósodás), mint késleltette.
  • Asperot
    #35
    Chamberlain szerint is fafejű volt Churchill. Milyen igaza lett. :D
    Akkor most közösen tegyünk úgy, hogy a németek nagyon törekedtek betartani minden általuk kötött megállapodást. :D Te jó ég!
  • molnibalage83
    #36
    De senkit sem értdekelt. A "vég" szemontjából nem számít.
  • molnibalage83
    #37
    Hess útjáról mai napig nem tudni semmi konkrétat, 2017-ben járnak le dokumentumok titkosításai. Minden csak tények nélküli találgatás.
  • cylontoaster
    #38
    Ez így stimmel, de ugye itt is az angolokról van szó. Az ő bombázási érdemeiket nem is vontam kétségbe, csak azt mondtam, hogy ne általánosítsuk rá a többi nemzetre is. Függetlenül attól, hogy előtte vagy azóta mit csinálnak, a többiekhez képest abban a háborúban (az atomot kivéve) az amcsik voltak a jófiúk, legalábbis ha a többi résztvevő nemzethez hasonlítod.

    Az atomról hosszan lehetne vitatkozni, de igazából az kéne, hogy tudjuk mi lett volna ha, amit meg nem tudunk. Nem tudjuk meddig tartott volna a háború, és azt sem, hogy a következő 50 évben dobtak volna-e le, ha nincs ez az eset. De ez mindegy.

    Egyébként nem vagyok amcsihívő, lényegesen könnyebb úgy "szép" háborút vívni, hogy az otthoniak alapvetően nincsenek veszélyben, és azért a katonák se hullanak annyira.

    A Douhet elv szerintem nem volt tévedés, egy teljesen logikus következménye az I.VH tapasztalatainak, amikor gyakorlatileg tényleg ez döntötte el a háborút (persze repülők nélkül). És valószínűleg működött volna, ha ténylegesen ez a stratégia, hogy szőnyegbombázzák a lakosságot. Szerencsére erre nem került sor, talán csak azért, mert nem volt gazdaságos..
  • cylontoaster
    #39
    Churchill helyében én is belementem volna egy ilyen békébe, alig pár hónappal előtte rúgták fel az oroszokkal kötött megállapodást. :)
    Egyszerűen nem akart Hitler több frontos háborút. Ha végez keleten, jött volna a nyugat, ez aligha lehet kérdés.

    A japókat meg aligha állítja le egy béke a németekkel, tehát a háború kicsit sem ért volna véget.

    És egyébként is, nehogymár a németek legyenek a jófiúk, mert miután lerohanták Európát, békét akartak, hogy megtarthassák a területeket (és közben mehessenek keletre). Ezt te se gondolod komolyan :)
  • NEXUS6
    #40
    Jogos, de kérdem én az Angolok/Franciák, hogy és hányszor hagyták elötte cserben az általuk létrehozott kis államokat, a Kis-Antantot, Lengyelországot?

    Ne értsük félre, nem azt mondom, hogy a németek, konkrétan Hitler jófiúk voltak, hanem, hogy az angolok, amcsik, russzkik, konkrétan Churchill, Roosvelt, Sztálin legalább akkora seggfejek. És ettől Hitler nem lesz kisebb!

    Az összes nagyhatalmi vezető egy istentelen, szocio-darvinista állat volt, valami elvont módon hittek abban, hogy majd a legerősebb nép visz mindent, ahogy az az evolúció törvényeiben meg vagyon írva.

    Saját fensőbbrendűsége tudatában Churchill legalább úgy oltotta Hitlert, ahogy Hitler oltotta a szolganemzetek vezetőit. Sztálin meg úgy gondolta, hogy miután majd a sok kapitalista szemét egymás torkának ugrik és a népek kivéreznek, akkor majd szépen elindítja a világforradalmat és lenyúlja egész Európát, csak arra kell vigyáznia, hogy ő ne keveredjen közben a balhéba, lásd Molotv-Ribbentropp paktum.