222
-
Candi #222 No, így már érthetőbb, köszi! 
-
gforce9 #221 Sejtem, hogy hol lehet a félreértés tárgya. A gravitáció "terjedésének" sebességéről beszélsz. No olyan neki nincsen. A gravitációs hatás !változásának! van terjedési sebessége, nem a gravitációnak. A gravitáció (az a hatás, amit az anyag a téridőre gyakorol) az csak úgy "van" A megváltozásának van terjedési sebessége, ami véges. Max fénysebesség. Erre szokták azt a példát felhozni, hogyha a napot egyik pillanatról a másikra eltávolítanánk a naprendszer közepéből, csak 8 perc múlva egyenesedne ki a föld pályája, mert a gravitációs hatás megváltozása (amit a nap eltávolításával elértünk) csak véges sebességgel terjed.
A gravitációs hatása lényegében ugyanaz 2 ikercsillagnak mint 2 fekete lyuknak (nyilván nem a belsejükben, hanem körülöttük) A fekete lyuk valahogy kialakult ugye csillagokból. Attól, hogy egy csillag fekete lyukká omlott össze, még a téridőre ugyanúgy van hatása (csak az eseményhorizonthoz közelítve, pláne azon belül kicsit cifrább leírni). De messziről nézve tökugyaz a két eset gravitációs szempntból.
Egy ikercsillag vagy egy iker-fekete lyuk ugyanúgy 2 "horpadást okoz a téridőben". Amikor összeolvadnak a gravitációs hatás megváltozik. Ugye 2 "horpadásból", lesz 1db de nagyobb "horpadás". Na ez a változás, ez az összeolvadás az, aminek van terjedési sebessége és gravitációs hullámokat kelt a téridőben és ezt tudjuk érzékelni. Nem a fekete lyukakból jönnek ki a hullámok (onnan ki sem tudnának jönni), hanem az általuk okozott gravitációs hatás megváltozását látjuk. -
Candi #220 "Úgy, hogy a fény sebességével terjed, de nem úgy, mint a fény. Semmi köze egymásnak a kettőhöz. "
Akkor hogyan? -
cylontoaster #219 Úgy, hogy a fény sebességével terjed, de nem úgy, mint a fény. Semmi köze egymásnak a kettőhöz.
Ha a tóba dobsz egy követ, akkor a hullámoknak van egy terjedési sebessége. Mehet ugyanilyen gyorsan biciklivel is. Pont ennyire nincs egymáshoz köze a kettőnek.
-
Candi #218 Úgy érzem nem értettük meg egymást. Biztosan én nem értem a dolgot, de nem lett tisztább a kép.
A gravitációs hullámok alapján ugye bizonyossá vált, hogy a gravitációs hatás is fénysebességgel terjed a téridőben.
Most elvonatkoztatva a kettős fekete lyukaktól, ha van egy darab fekete lyukunk, annak a tömege (vagyis maga az összesűrűsödött anyagmennyiség) a lyuk eseményhorizontján belül helyezkedik el (ugye ezért hívjuk fekete lyuknak az ilyen objektumokat). De mivel a tömeg az EH-on belül van, a gravitációs hatás pedig fénysebességgel terjed, akkor az EH-on belül lévő tömeg hogyan tud hatást gyakorolni az objektum EH-ján kívüli környezetre? -
RealityGabi #217 Ezt a "nagy tudományos" eszmecserét megtoldhatnátok azzal, hogy a nagymamának hány lyukas foga volt, mielőtt bekapta a farkas! -
gforce9 #216 A gravitáció nem jön ki a fekete lyukból, mert nem volt benne. A gravitáció, mint hatás az áltrelben mint a tömegnek a téridőre gyakorolt hatása jelenik meg. Az meg ugye van neki, hiszen görbíti a teret, vagy klasszikusan fogalmazva vonzza a körülötte lévő objektumokat. Ezek a hullámok nem a fekete lyukból jönnek ki, hanem a 2 egymást körül keringő majd összeolvadó fekete lyuk változó gravitációs hatása okozza a téridő hullámait. Valahogy úgy képzeld, mintha egy kavicsot dobsz a tóba. A hullám nem a kavicsból jön ki, hanem a víz felületére gyakorolt hatás terjed tova. -
Candi #215 Egy dolgon elgondolkodtam. Valószínűleg hülyeség, csak nem látom a miértjét, nem tiszta a kép.
Tehát adott egy fekete lyuk, amely ugye attól fekete lyuk, hogy a koncentrálódó tömeg sugara kisebb, mint az eseményhorizont sugara. Ezért nem tud kijutni belőle a fény.
De elvileg a gravitációs hatás is fénysebességgel terjed, a mérés szerint. De ha a tömeg, amely ezt a gravitáló hatást okozza, az eseményhorizonton belül helyezkedik el, akkor hogyan képes kijutni a gravitáció a fekete lyukból? -
RealityGabi #214 Szevasz Kretén,
Majd scrollozzál vissza a 210-hez!
Ez olvasható ott:
Csillagászék és modern fizikusék fizika tankönyvéből az a Newton törvény maradt ki, amely azt mondja ki, hogy ha két testnek (esetünkben csillagokból álló két galaxisnak) azonos vagy közel azonos a tömegük, akkor egyik test sem fog a másik körül keringeni, hanem mindkét test a közöttük lévő távolság képzeletbeli felezőpontja
(közös tömegközéppontja), azaz a SEMMI körül fog keringeni.
-
gforce9 #213 "így kitaláltak egy piszok nagy tömegű égitestet, melyet fekete lyuknak neveztek el, és odadumálták a két galaxis közé."
Hát te akkora sötét ember vagy, hogy görbíted a teret. Általános iskolai fizika. Közös tömegközéppont. Nem hallottál még róla?
Senki nem dumál oda semmit rajtad kívül.
Semmilyen fizikai alaptörvénnyel nem vagy tisztában, de hinted az észt. Nemsemmi. :D -
Sequoyah #212 ymással ütköző protonok majd annyira összesűrűsödnek, hogy majd egy fekete lyuk fog keletkezn
Az LHC-re gondolsz? Az ujsagirok mondtak ezt a baromsagot, a tudosok tudtak, hogy nem fog ilyen tortenni. Nem is tortent. Nephulyites, abban egyetertek, de a tudomanynak semmi koze hozza.
bolygók ugyanúgy keringenének a Nap körül, ahogy most is teszik és nem szippantaná be őket a Nap, ha például az 1.983*10^30kg tömegű és 1.4*10^9m átmérőjű Nap 1 nanométer átmérőjűre zsugorodna.
Stimmel, az esemenyhorizonttol eleg messze (azaz ha a nap/feketelyuk atmeroje szignifikansan kisebb mint a tole valo tavolsagunk) pontszerunek tekinthetjuk, igy a bolygonk palyajat ugyanugy a Newtoni egyenletek hataroznak meg mint eddig.
A fizikusok viszont ennek sosem allitottak az ellenkezojet, tehat egyetertenek veled.
kitaláltak a kitalált fekete lyukra egy rakás baromságot
Ezt szepen megfogalmazva: a fizikusok hipoteziseket allitottak fel, hogy mi tortenik benne. Nincsennek meg elmeletek!!! Annyit tudunk, hogy a ma letezo elmeletek nem tudjak leirni a fekete lyukak belsejet az esemenyhorizonton tul. Az altalad "baromsagnak" titulalt dolgok a fizikusok altal elismerten nincsennek bizonyitva, es egyelore meg csak a talalgatas folyik. Ok is tudjak, hogy nem allt meg ossze a kep. Dehat minden elmelet igy indul, szoval remeljuk egyszer erre is meglesz a megoldas.
ha két testnek (esetünkben csillagokból álló két galaxisnak) azonos vagy közel azonos a tömegük, akkor egyik test sem fog a másik körül keringeni, hanem mindkét test a közöttük lévő távolság képzeletbeli felezőpontja (közös tömegközéppontja), azaz a SEMMI körül fog keringeni.
Ez igy van, ne aggodj, a fizikusok sem felejtettek el az altalanos iskolas fizikat. Nade mi van, ha a kozos tomegkozeppont nem a semmiben van, hanem megfeleloen kicsi tavolsag, es megfeleloen nagy csillag eseten a csillag palyajanak egy pontjan a csillagon belulre esik? Bizony, osszeutkoznek.
Ezenkivul van egy olyan jelenseg is, mint az arapaly. A hold gravitacioja a foldre hatast fejt ki, es egyreszt folyamatosan energiat veszit, mivel a bolygoban belso surlodast okoz, masreszt az egymas keringeset folyamatosan modositjak. Adott esetben a fold forgasa lassul, mig a hold keringese gyorsul, de adott esetben pont forditva is lehet. Mas keringesi adatok eseten a hold eppen kozeledne a foldhoz, szoval akar ossze is utkozhetnek a vegen, pedig a palyaja stabil volt.
Persze erre kicsi az esely, de nem is mindennap latunk utkozo bolygokat es csillagokat. De nem epp az elobb hianyoltad hogy miert nem tapasztalunk gyakrabban feketelyuk utkozest? Meg is valaszoltad akkor a sajat kerdesed:)
Ennek a világegyetemnek a teljes anyaga soha nem volt egyben, mert a Napnál 200-szor nagyobb tömeg a robbanás miatt a szélrózsa minden irányába szétsugárzódik, melynek során kisebb tömegű égitestek keletkeznek
A big bank is szetsugarzodott a szelrozsa iranyaban, mert nagyobb volt a nap*200-nal, szoval ez stimmel:) Egyebkent pedig nem igaz hogy barmi ami a napnal 200x nagyobb tomegu az felrobban. Ez kizarolag a csillagokra igaz, amikben meg van eleg energia, "uzemanyag" ahhoz, hogy szetrobbanjanak. Amire te hivatkozol, az igazabol azt mondja, hogy egy MUKODO csillag lehet maximum 200 naptomegu. Lehet nagyobb ennel egy egitest, de akkor magaba roskad, es nem lesz tobbe mukodo csillag. Vannak ra peldak.
Egyebkent az osrobbanast csak az ujsagokban hivjak "robbanasnak". A szakirodalom mint felfuvodas/tagulas hivatkozik ra. Es alapveto kulonbsegek vannak a big bang es egy szupernova kozott. Az elobbi a vilagnak maganak a felfuvodasa, mig utobbi az valaminek a felrobbanasa a vilagon BELUL.
Lehet kritizalni az osrobbanas elmeletet, de ebbol a mondatbol latszik, hogy nem ertetted meg magat az elmeletet amit kritikaval illetsz.
-
Sequoyah #211 Hoztam referenciat hogy nem. Hoznal te is referenciat erre amit allitasz? Bemondasra indok nelkul nehez elfogadni. -
RealityGabi #210 Ezt majdnem elfelejtettem:
2009-ben ment a nagy néphülyítés, hogy az egymással ütköző protonok majd annyira összesűrűsödnek, hogy majd egy fekete lyuk fog keletkezni, amely majd mindent magába fog szippantani. Egyik sokeszű modern fizikus sem szólt a többi kreténnek, hogy a gravitációs erő meghatározásában nem szerepel az egymást vonzó tömegek fajsúlya, vagyis a gravitáció fajsúly-független. Egy extrém példát véve; a bolygók ugyanúgy keringenének a Nap körül, ahogy most is teszik és nem szippantaná be őket a Nap, ha például az 1.983*10^30kg tömegű és 1.4*10^9m átmérőjű Nap 1 nanométer átmérőjűre zsugorodna. Ebből is jól látszik, hogy mennyit ért ez a Higgs-bozon kutató, idióta, modern fizikás bagázs a fizikához. Az arany fajsúlya 214682-ször nagyobb, mint a gáz halmazállapotú hidrogénnek, és mégsem vonzza a Föld tömege jobban az 1 kg aranyat, mint az 1 kg hidrogént.
Csillagászék figyelték meg, hogy vannak olyan galaxisok, amelyek nem egymás körül keringenek, hanem a közöttük lévő távolság felezőpontja körül. Mivel nem tudtak mit kezdeni a jelenséggel és a galaxisok között sem láttak semmit, így kitaláltak egy piszok nagy tömegű égitestet, melyet fekete lyuknak neveztek el, és odadumálták a két galaxis közé.
Aztán kitaláltak a kitalált fekete lyukra egy rakás baromságot, mint például, hogy olyan nagy a gravitáció benne, hogy még az idő is - amely a valóságban csak egy fogalom és eddig sem ment sehová - megáll benne, a fény nem tud megszökni belőle, képesek összeroppanni, nem létező gravitációs hullámokat kelt, görbíti a nem létező időből és a szerkezettel nem rendelkező térből összekutyult téridőt, és mindent magába szippant. Utóbbi alól kivételek a galaxisok, melyek továbbra is ott keringenek fittyet hányva arra, hogy bizony őket is be kellene szippantania.
Csillagászék és modern fizikusék fizika tankönyvéből az a Newton törvény maradt ki, amely azt mondja ki, hogy ha két testnek (esetünkben csillagokból álló két galaxisnak) azonos vagy közel azonos a tömegük, akkor egyik test sem fog a másik körül keringeni, hanem mindkét test a közöttük lévő távolság képzeletbeli felezőpontja (közös tömegközéppontja), azaz a SEMMI körül fog keringeni.
Apropó ősrobbanás és fekete lyukak. A világegyetemben megfigyelt legnagyobb méretű csillag a VY Canis Majoris, melynek az átmérője 2100-szorosa a Napnak.
A legnagyobb tömegűek: a Carinae és a Pisztoly-csillag 100-150 naptömegűek. A Pisztoly-csillag állítólag 1-3 millió éves. Keletkezésekor a tömege állítólag a Napénak 200-szorosa volt. Szintén állítólag 1-3 millió év múlva szupernóva lesz és felrobban. (Az állítólag szót azért használtam lépten-nyomon, mert nem ismerek olyan, magát asztrofizikusnak kiadó áltudóst, aki megélt volna már 2-6 millió évet.)
A szupernóva robbanások két dogmát buktatnak meg.
1./ Ennek a világegyetemnek a teljes anyaga soha nem volt egyben, mert a Napnál 200-szor nagyobb tömeg a robbanás miatt a szélrózsa minden irányába szétsugárzódik, melynek során kisebb tömegű égitestek keletkeznek, melyek a gravitáció miatt más égitestek tömegét fogják növelni. Ebből az következik, hogy minden szupernóva robbanást egy ősrobbanásnak kell tekinteni. Tehát a szupernóváknál nagyobb tömegű égitest ebben a világegyetemben soha nem volt és soha nem is lesz. Ezért nem volt Big Bang sem!
2./ Az előző okból kifolyólag olyan fekete lyukak sem jöhetnek létre, melyek csillagokból álló galaxisokat kényszeríthetnének arra, hogy körülöttük keringjenek.
-
RealityGabi #209 "Eddig nem volt ilyen meromuszer, de miutan bekapcsoltak eleg hamar megtalaltak. A jovoben mint irtam meg tobb ilyet varunk.
Ket fekete lyuk osszeolvadasa pedig pont olyan ritka, mint amilyen sok csillag van az univerzumban.
Egy atlagos csillag 10 milliard evig el, es ha kb 100 milliard csillag van a tejutrendszerben, akkor kb havonta halalozik el egy csillag. Ezeknek csak a toredeke lesz szupernova, es a szupernovaknak is csak a toredeke lesz fekete lyuk. Szoval lathatjuk, hogy a fekete lyukak mar maguk is borzasztoan ritkak, hat meg hogy ketto veletlenul osszetalalkozzon.
1 milliard fenyeven belul kb 3 millio galaxis van.
Szoval ha minden 3 millio csillaghalalozasbol lesz pont olyan feketelyuk, hogy osszetalalkozik egy masikkal, akkor havonta tudunk eszlelni egy ilyen esemenyt.
Ezek a szamok csak nagysagrendjukben stimmelnek, de nagysagrendileg egy ilyen esemeny havonta az eppen egy eleg emberi idotav. A konkret szamok adhatnak 1 napot, vagy par evet is, de akkor is stimmel azzal amit tapasztalunk. "
Na erre a mesére vártam. Már megyek is aludni. Majd holnap, ígérem, hogy folytatjuk! -
RealityGabi #208 Dehogy se nem indokoltam meg:
"mivel az elektromágneses hullámokkal csak a hullámhossz tartományukban lehet méni."
-
Sequoyah #207 A tagadas nem valasz, mert nem indokoltad meg. -
RealityGabi #206 "A cikkben irtakra varom akkor a cafolatot. "
Már jó párszor megkaptad rá a választ, csak nem tudod felfogni. -
Sequoyah #205 Eddig nem volt ilyen meromuszer, de miutan bekapcsoltak eleg hamar megtalaltak. A jovoben mint irtam meg tobb ilyet varunk.
Ket fekete lyuk osszeolvadasa pedig pont olyan ritka, mint amilyen sok csillag van az univerzumban.
Egy atlagos csillag 10 milliard evig el, es ha kb 100 milliard csillag van a tejutrendszerben, akkor kb havonta halalozik el egy csillag. Ezeknek csak a toredeke lesz szupernova, es a szupernovaknak is csak a toredeke lesz fekete lyuk. Szoval lathatjuk, hogy a fekete lyukak mar maguk is borzasztoan ritkak, hat meg hogy ketto veletlenul osszetalalkozzon.
1 milliard fenyeven belul kb 3 millio galaxis van.
Szoval ha minden 3 millio csillaghalalozasbol lesz pont olyan feketelyuk, hogy osszetalalkozik egy masikkal, akkor havonta tudunk eszlelni egy ilyen esemenyt.
Ezek a szamok csak nagysagrendjukben stimmelnek, de nagysagrendileg egy ilyen esemeny havonta az eppen egy eleg emberi idotav. A konkret szamok adhatnak 1 napot, vagy par evet is, de akkor is stimmel azzal amit tapasztalunk. -
RealityGabi #204 "Nem kell sokat varni ra, maximum par evet."
Addig gyúr a következő gravitációs hullám a kar összerántására. -
RealityGabi #203 Na mi van? A lóvés érvet hátra dobtad? -
Sequoyah #202 A VÉLETLEN-ről hallottál már?
Hogy pont ugyanazt a hullamformat mutassak? A lottonak sokkal nagyobb eselye van:)
Oke, legyen veletlen. De azt is mondtak, hogy a jovoben egyre tobb ilyen merest tudnak rogziteni. Ha ezt az orbitalis "veletlent" rendszeresen meg tudjak majd ismetelni, akkor elhiszed? Nem kell sokat varni ra, maximum par evet.
elektromágneses hullámokkal csak a hullámhossz tartományukban lehet mérni
Nem igaz, es mellekeltem a cikket amin elmagyarazzak hogy hogyan. A cikkben irtakra varom akkor a cafolatot.
Egyebkent egy reszecsket is ki lehet mutatni nala nagyobb hullamhosszal, amire te gondolsz, hogy a meretet es az alakjat nem lehet igy megallapitani.
-
RealityGabi #201 Az nem merült fel senkiben, hogy ekkora Univerzumból, melyben állítólag ontják a fekete lyukak a gr. hullámokat, eddig ezt az egyetlen gravitációs hullámot sikerült kimutatnunk. Jó volt tálalva, megették. -
RealityGabi #200 Milyen egyeb magyarazatot tudsz ami egymastol 3000km-re levo detektorokat pontosan egyszerre rezget meg, viszont semmilyen egyeb, pl szeizmikus detektor nem mutat ki?
A VÉLETLEN-ről hallottál már?
"Az egyik egy 2500$-os, HORDOZHATO, kereskedelmi interferometer, amit hetkoznapi celokra gyartottak.
A masik egy kb 1 milliard $-os, 4 kilometeres interferometer, amit 20 eve epitenek, es a mai kor technologiajanak az abszolut csucsat jelenti.
Komolyan mondod, hogy a ketto 1 lapon jatszik? Az utobbitol a minimum amit elvarok, hogy jopar nagysagrenddel pontosabb legyen."
Teljesen mindegy, hogy mi mibe kerül, és hogy te mitől mit vársz el, mivel az elektromágneses hullámokkal csak a hullámhossz tartományukban lehet méni. Ja, és nem az interferométer a 4km hosszú, mint ahogy te írtad, hanem a kar, melynek az egyik végén van a lézerforrás és a detektor, míg a másik végén egy reflektáló tükör van. Tehát a világ összes pénzén is csak 10^-7m mérési pontosságú lézert tudnál előállítani.
-
Sequoyah #199 Mint irtam, azt meri, hogy a 4km-re levo tukor masodpercenkent ennyiszer (30-150) ment kozelebb es tavolabb a meroponttol. Ez nem bla-bla, ez eddig kokemeny teny. Az is teny, hogy a tole 3000km-re levo masik detektor pont ugyanezt merte. Az is teny, hogy se elotte se utana nem mert semmit.
Erre az egyik magyarazat, amit hallottunk hogy az osszeolvado fekete lyukak altal keltett gravitacios hullam.
Milyen egyeb magyarazatot tudsz ami egymastol 3000km-re levo detektorokat pontosan egyszerre rezget meg, viszont semmilyen egyeb, pl szeizmikus detektor nem mutat ki?
-
Sequoyah #198 Na eloszor is koszonom, hogy vegre egy erv toled ami tenyeken alapul:)
DE
Az egyik egy 2500$-os, HORDOZHATO, kereskedelmi interferometer, amit hetkoznapi celokra gyartottak.
A masik egy kb 1 milliard $-os, 4 kilometeres interferometer, amit 20 eve epitenek, es a mai kor technologiajanak az abszolut csucsat jelenti.
Komolyan mondod, hogy a ketto 1 lapon jatszik? Az utobbitol a minimum amit elvarok, hogy jopar nagysagrenddel pontosabb legyen.
-
RealityGabi #197 "Ennyi a felfedezett gravitacios hullam frekvenciaja. Tehat masodpercenkent 30-150x "ment" a tukor kozelebb es tavolabb a meroponttol. "
A problema ezzel csak az, hogy nem a gravitációs hullámot mérik, hanem az állítólag az általa a 4km-es karra kifejtett összehúzódás mértékét. Tehát amit írtál az blabla. -
Sequoyah #196 Ennyi a felfedezett gravitacios hullam frekvenciaja. Tehat masodpercenkent 30-150x "ment" a tukor kozelebb es tavolabb a meroponttol. -
RealityGabi #195 "A tagulas miota 30-150 Hz-es? Altalaban nappal kitagul, ejszaka meg zsugorodik, de nem fog masodpercenkent 50x tagulni es zsugorodni, tokeletes szinkronban a 3000km-re levo masik kutatoallomassal."
A probléma itt az, hogy ez a 4km-es kar a hőingadozás miatt egyfolytában mozgásban van. 4km hosszon te nem produkálsz egyenletesen eloszló hőmérsékletet. -
RealityGabi #194 Itt van egy cikk a Wikipédiáról a lézerek mérési pontosságáról:
A Renishaw több mint 20 éve tervez, gyárt és forgalmaz lézeres interferométer-rendszereket. A ±0.7 ppm pontosságú méréseket lehetővé tevő ML10 lézeres rendszer új mércét állított fel a pontosság és a megbízható működés terén. A világ első számú nagy pontosságú, hordozható gépkalibrációs és mérési rendszerévé nőtte ki magát.
2007-ben az ML10 modellt az XL-80 lézeres rendszer váltotta fel, amely rendkívül kompakt méretei, kitűnő hordozhatósága és könnyű használata mellett még nagyobb mérési pontosságot (±0,5 ppm, 50 kHz, 4 m/s) biztosít, még szélesebb körben téve lehetővé a lézeres interferometria előnyeinek kihasználását.
A zárt rendszerű, lézeres pozíció-visszacsatolási rendszerek iránt mutatkozó igényeknek eleget téve első lézeres jeladó termékünket, a nagy hatótávolságú HS10 lézeres útmérőt 1994-ben kezdtük forgalmazni. Az alkalmazási terület kisebb gépekre való kiterjesztése érdekében fejlesztettük ki az RLE lézeres útmérőt, amelynek tervezése során az interferométerek pontossági szintjét ötvöztük a hagyományos útmérők egyszerűségével. Az első generációs RLE10 egység 2001-ben került a piacra, és azóta további fejlesztéseken ment keresztül. Ezen termékeket illetően további információkat a honlap Lézeres útmérők című részében talál.
A ppm a méter milliomod részét jelenti. Tehát a ±0,5 ppm-es pontosság az 5*10^-7métert jelent. Ennyit tud egy lézer mérni. -
RealityGabi #193 Ezt a "30-150Hz-es" zöldséget meg honnét szedted? -
Sequoyah #192 A tagulas miota 30-150 Hz-es? Altalaban nappal kitagul, ejszaka meg zsugorodik, de nem fog masodpercenkent 50x tagulni es zsugorodni, tokeletes szinkronban a 3000km-re levo masik kutatoallomassal.
A hotagulas egyebkent 1 zaj a sok kozul, amirol maguk a tudosok beszeltek, mint nagy kihivasok. Hidd el, hogy hamarabb gondoltak erre a problemara mint te...
UI.: Az meg a masik, hogy nem egy levegoben logo acelrudrol (vagy barmilyen mas anyagrol) van szo, eleg ha a foldre lerogzited a ket veget, es mar nem mozog...
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2016.02.22. 21:51:41 -
RealityGabi #191 Ezt itt levegőnek néztétek:
A vas alfa-tényezője 1.17E-5, az alumíniumé 2.39E-5 és a rézé 1.67E-5, csak hogy néhány anyagot vegyünk. Ha vasból, helysebben acélból készült a kar, akkor egyetlen Celsius fok csökkenés esetén a 4 kilométeres kar 46.8mm-rel, az alumínium kar 95.6mm-rel, a réz kar pedig 66.8mm-rel zsugorodik, illetve 1 Celsius fok emelkedéskor ennyivel lesz hosszabb.
A sokeszű "asztrofizikusék" szerint a kitalált fekete lyukakból érkező szintén kitalált gravitációs hullámok ezt a kart az atommagok méretének egy ezred részével fogják zsugorítani, azaz 10^-18 métert fog zsugorodni az a 4 kilométeres kar, amely acél esetén 1 ezred C fok hőmérsékleteséskor 0.0468 milliméterrel zsugorodik.
Utoljára szerkesztette: RealityGabi, 2016.02.22. 21:47:48 -
Sequoyah #190 What is interferometer
Pontosan le van irva, hogy miert lehet a hullamhossznal sokkalta kisebb elterest is kumutatni vele.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2016.02.22. 21:47:56 -
RealityGabi #189 Mire gondoltál? -
Sequoyah #188 Elolvastad egyaltalan az irast amit linkeltem? Van barmi hozzafuznivalod, vagy elfogadod hogy ugy van ahogy ott le van irva? -
RealityGabi #187 "Na itt meg erthetobben leirjak, hogy hogyan is mukodik az interferometer. Talan ebol az is latszik, hogy a te altalad linkelt dolognak miert nincs semmi koze ehhez."
És ha ráklikkelsz a txt linkekre, akkor az is láthatod, hogy milyen adatokat kaptak a spektroszkópjukkal
"Na ennyit ér a táblázatod."
Próbáld meg kőbalta nélkül értelmezni! -
Sequoyah #186 Na itt meg erthetobben leirjak, hogy hogyan is mukodik az interferometer. Talan ebol az is latszik, hogy a te altalad linkelt dolognak miert nincs semmi koze ehhez.
What is interferometer -
gforce9 #185 Nem bírom megállni :D Baz azon az oldalon 1 db levezetés sincs :)
Figyu írok egy txt-t így ide:
10 258
14 278
15 78
Az első a hófehérke arányát jelenti a falu népességéhez képest
A második az a városom népessége /2
A harmadik meg csak úgy jött.
Na ennyit ér a táblázatod. Odatettél néhány számot fullsemmi magyarázattal. Na tényleg húzok mert holnap meló :) -
RealityGabi #184 "No, akkor ezekkel az adatokkal. Megtámogatva matematikai levezetéssel, mérésekkel kísérleti jegyzőkönyvekkel írj egy publikációt."
Elfelejtetted megírni, hogy miről is kellene nekem publikálnom. -
RealityGabi #183 Itt meg kapod a magyarázatot, amit egyébként az előbb már leírtam: http://astro.u-strasbg.fr/~koppen/discharge