2009-ben ment a nagy néphülyítés, hogy az egymással ütköző protonok majd annyira összesűrűsödnek, hogy majd egy fekete lyuk fog keletkezni, amely majd mindent magába fog szippantani. Egyik sokeszű modern fizikus sem szólt a többi kreténnek, hogy a gravitációs erő meghatározásában nem szerepel az egymást vonzó tömegek fajsúlya, vagyis a gravitáció fajsúly-független. Egy extrém példát véve; a bolygók ugyanúgy keringenének a Nap körül, ahogy most is teszik és nem szippantaná be őket a Nap, ha például az 1.983*10^30kg tömegű és 1.4*10^9m átmérőjű Nap 1 nanométer átmérőjűre zsugorodna. Ebből is jól látszik, hogy mennyit ért ez a Higgs-bozon kutató, idióta, modern fizikás bagázs a fizikához. Az arany fajsúlya 214682-ször nagyobb, mint a gáz halmazállapotú hidrogénnek, és mégsem vonzza a Föld tömege jobban az 1 kg aranyat, mint az 1 kg hidrogént.
Csillagászék figyelték meg, hogy vannak olyan galaxisok, amelyek nem egymás körül keringenek, hanem a közöttük lévő távolság felezőpontja körül. Mivel nem tudtak mit kezdeni a jelenséggel és a galaxisok között sem láttak semmit, így kitaláltak egy piszok nagy tömegű égitestet, melyet fekete lyuknak neveztek el, és odadumálták a két galaxis közé.
Aztán kitaláltak a kitalált fekete lyukra egy rakás baromságot, mint például, hogy olyan nagy a gravitáció benne, hogy még az idő is - amely a valóságban csak egy fogalom és eddig sem ment sehová - megáll benne, a fény nem tud megszökni belőle, képesek összeroppanni, nem létező gravitációs hullámokat kelt, görbíti a nem létező időből és a szerkezettel nem rendelkező térből összekutyult téridőt, és mindent magába szippant. Utóbbi alól kivételek a galaxisok, melyek továbbra is ott keringenek fittyet hányva arra, hogy bizony őket is be kellene szippantania.
Csillagászék és modern fizikusék fizika tankönyvéből az a Newton törvény maradt ki, amely azt mondja ki, hogy ha két testnek (esetünkben csillagokból álló két galaxisnak) azonos vagy közel azonos a tömegük, akkor egyik test sem fog a másik körül keringeni, hanem mindkét test a közöttük lévő távolság képzeletbeli felezőpontja (közös tömegközéppontja), azaz a SEMMI körül fog keringeni.
Apropó ősrobbanás és fekete lyukak. A világegyetemben megfigyelt legnagyobb méretű csillag a VY Canis Majoris, melynek az átmérője 2100-szorosa a Napnak.
A legnagyobb tömegűek: a Carinae és a Pisztoly-csillag 100-150 naptömegűek. A Pisztoly-csillag állítólag 1-3 millió éves. Keletkezésekor a tömege állítólag a Napénak 200-szorosa volt. Szintén állítólag 1-3 millió év múlva szupernóva lesz és felrobban. (Az állítólag szót azért használtam lépten-nyomon, mert nem ismerek olyan, magát asztrofizikusnak kiadó áltudóst, aki megélt volna már 2-6 millió évet.)
A szupernóva robbanások két dogmát buktatnak meg.
1./ Ennek a világegyetemnek a teljes anyaga soha nem volt egyben, mert a Napnál 200-szor nagyobb tömeg a robbanás miatt a szélrózsa minden irányába szétsugárzódik, melynek során kisebb tömegű égitestek keletkeznek, melyek a gravitáció miatt más égitestek tömegét fogják növelni. Ebből az következik, hogy minden szupernóva robbanást egy ősrobbanásnak kell tekinteni. Tehát a szupernóváknál nagyobb tömegű égitest ebben a világegyetemben soha nem volt és soha nem is lesz. Ezért nem volt Big Bang sem!
2./ Az előző okból kifolyólag olyan fekete lyukak sem jöhetnek létre, melyek csillagokból álló galaxisokat kényszeríthetnének arra, hogy körülöttük keringjenek.