ymással ütköző protonok majd annyira összesűrűsödnek, hogy majd egy fekete lyuk fog keletkezn
Az LHC-re gondolsz? Az ujsagirok mondtak ezt a baromsagot, a tudosok tudtak, hogy nem fog ilyen tortenni. Nem is tortent. Nephulyites, abban egyetertek, de a tudomanynak semmi koze hozza.
bolygók ugyanúgy keringenének a Nap körül, ahogy most is teszik és nem szippantaná be őket a Nap, ha például az 1.983*10^30kg tömegű és 1.4*10^9m átmérőjű Nap 1 nanométer átmérőjűre zsugorodna.
Stimmel, az esemenyhorizonttol eleg messze (azaz ha a nap/feketelyuk atmeroje szignifikansan kisebb mint a tole valo tavolsagunk) pontszerunek tekinthetjuk, igy a bolygonk palyajat ugyanugy a Newtoni egyenletek hataroznak meg mint eddig.
A fizikusok viszont ennek sosem allitottak az ellenkezojet, tehat egyetertenek veled.
kitaláltak a kitalált fekete lyukra egy rakás baromságot
Ezt szepen megfogalmazva: a fizikusok hipoteziseket allitottak fel, hogy mi tortenik benne. Nincsennek meg elmeletek!!! Annyit tudunk, hogy a ma letezo elmeletek nem tudjak leirni a fekete lyukak belsejet az esemenyhorizonton tul. Az altalad "baromsagnak" titulalt dolgok a fizikusok altal elismerten nincsennek bizonyitva, es egyelore meg csak a talalgatas folyik. Ok is tudjak, hogy nem allt meg ossze a kep. Dehat minden elmelet igy indul, szoval remeljuk egyszer erre is meglesz a megoldas.
ha két testnek (esetünkben csillagokból álló két galaxisnak) azonos vagy közel azonos a tömegük, akkor egyik test sem fog a másik körül keringeni, hanem mindkét test a közöttük lévő távolság képzeletbeli felezőpontja (közös tömegközéppontja), azaz a SEMMI körül fog keringeni.
Ez igy van, ne aggodj, a fizikusok sem felejtettek el az altalanos iskolas fizikat. Nade mi van, ha a kozos tomegkozeppont nem a semmiben van, hanem megfeleloen kicsi tavolsag, es megfeleloen nagy csillag eseten a csillag palyajanak egy pontjan a csillagon belulre esik? Bizony, osszeutkoznek.
Ezenkivul van egy olyan jelenseg is, mint az arapaly. A hold gravitacioja a foldre hatast fejt ki, es egyreszt folyamatosan energiat veszit, mivel a bolygoban belso surlodast okoz, masreszt az egymas keringeset folyamatosan modositjak. Adott esetben a fold forgasa lassul, mig a hold keringese gyorsul, de adott esetben pont forditva is lehet. Mas keringesi adatok eseten a hold eppen kozeledne a foldhoz, szoval akar ossze is utkozhetnek a vegen, pedig a palyaja stabil volt.
Persze erre kicsi az esely, de nem is mindennap latunk utkozo bolygokat es csillagokat. De nem epp az elobb hianyoltad hogy miert nem tapasztalunk gyakrabban feketelyuk utkozest? Meg is valaszoltad akkor a sajat kerdesed:)
Ennek a világegyetemnek a teljes anyaga soha nem volt egyben, mert a Napnál 200-szor nagyobb tömeg a robbanás miatt a szélrózsa minden irányába szétsugárzódik, melynek során kisebb tömegű égitestek keletkeznek
A big bank is szetsugarzodott a szelrozsa iranyaban, mert nagyobb volt a nap*200-nal, szoval ez stimmel:) Egyebkent pedig nem igaz hogy barmi ami a napnal 200x nagyobb tomegu az felrobban. Ez kizarolag a csillagokra igaz, amikben meg van eleg energia, "uzemanyag" ahhoz, hogy szetrobbanjanak. Amire te hivatkozol, az igazabol azt mondja, hogy egy MUKODO csillag lehet maximum 200 naptomegu. Lehet nagyobb ennel egy egitest, de akkor magaba roskad, es nem lesz tobbe mukodo csillag. Vannak ra peldak.
Egyebkent az osrobbanast csak az ujsagokban hivjak "robbanasnak". A szakirodalom mint felfuvodas/tagulas hivatkozik ra. Es alapveto kulonbsegek vannak a big bang es egy szupernova kozott. Az elobbi a vilagnak maganak a felfuvodasa, mig utobbi az valaminek a felrobbanasa a vilagon BELUL.
Lehet kritizalni az osrobbanas elmeletet, de ebbol a mondatbol latszik, hogy nem ertetted meg magat az elmeletet amit kritikaval illetsz.