226
-
mizar1 #146 Az anyagnak nem kellett létrejönnie, az mindig volt. Ez a természetes állapot.
Az anyag rendszerei nem voltak mindig.
Mi csak az anyag rendszereit tudjuk megfigyelni.
A neutrino és a húrok között még több mint tíz nagyságrend van.
Kábé olyan, mintha a neutrino lenne az elefánt, az őt elpusztító vírus pedig az elektron. -
senki687 #145 A tér számomra egy nem definiált fogalom. Kérdezzük meg inkább a fizikusokat erről. -
Ragnaar #144 Prizmán, és lecsén keresztül haladva az 'csak' fénytörés, közeghatártól egyenes vonalban terjed. (persze nem tudom csillagászati anyagokban ez pontosan hogyan működik, de nem hinném, hogy ilyet benéznének)
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.04.10. 13:54:08 -
mizar1 #143 Az anyagra igen, ez képtelenség. Mint ahogyan a matekban vannak hamis gyökök is, és ugye negatív emberek nincsenek akkor sem, ha a másodfokú egyenletet kidobja. :-) -
Ragnaar #142 Értem, hogy átmeneti állapota, de ha nem akkor keletkezett, akkor hogy jött létre korábban ? Ugyanazt a problémát veti fel, hogy milyen anyagból keletkezhetett az ősrobbanás, vagy milyen állapot előzte azt meg. -
mizar1 #141 Nem kell ahhoz térgörbeség, hogy a fény ne egyenes vonalban terjedjen. Elég egy gázfelhő, de elég egy prizma, vagy lencse is.
Semmi bizonyíték nincs arra, hogy a Nap mellett szorosan elhaladó csillag képét nem a Nap környezetének anyaga téríti el, hanem a Nap tömege. Végül is több mint 1,2 millió kilométeren halad a Nap Környezetének gázaiban. Ki tudja annak pontos sűrűségét, és a fény benne megtett pontos úthosszát? -
mizar1 #140
Az Ősrobbanás az anyag egy átmeneti állapota. De nem az anyag születése.
A mi anyaghalmazunk (Világegyetemünk) fejlődésének kezdete, de az anyagmennyiség+energiamennyiség összge adott volt.
Ugyanannyi most, mint az ősrobbanás pillanatában. Előtte akár több is lehetett, ha egyszerre több nyaghalmaz lökődött szét.
De hogy nem a semmiből lett, az biztos. -
Ragnaar #139 Én is így tudom. Minél inkább közelítenek a távolság sebesség tömeg magas értékekhez annál inkáb következnek be ilyen torzulások, fekete lyuk pl. ott a sűrűség/tömeg értéke magas, ezért még a fény sem tör ki belőle, legalábbis a külső szemlélő szerint. -
senki687 #138 "Ha azt állítanád, hogy a semmiből lesz anyag, azzal gyakorlatilag azt mondanád, hogy egy képzetes matematikai térben egyszer csak megjelenhet valami létező, fizikai valóság. Ez teljes képtelenség! "
0 = (1-1) = (2-1+1-2) = (4 - 2 + 1- 2 + 3 - 2 + 2 - 4) = ...
Bal oldalt van a semmi, jobb oldalt mi van?
Bal oldal a Nagy Bumm, jobb oldal a jelenlegi helyezet. Képtelenség? -
Ragnaar #137 Nem. De valami miatt a fény bizonyos esetekben nem egyenes vonalban terjed. Te meg tudod cáfolni egyértelműen, hogy nem a téridőben keletkezett torzulás okozza ezt ? -
Ragnaar #136 Az a baj ezzel, hogy akkor kérdés lehet, hogy mi lehetett a legelső rendszer, vagy az előtt mi volt ? Az ősrobbanás az ami biztosnak tűnik, hogy az előtt mi volt, vagy mi lehetett, arra, ha jól tudom elfogadható elmélet sincs.
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.04.10. 13:36:56 -
mizar1 #135 "Szerintem sehogy. A foton csak megy egyenesen. A tér görbül."
Mi a tér, a te fogalmaid szerint? -
mizar1 #134 A mechanizmust kérdezed?
Te tudsz válaszolni arra, hogy a tömeg milyen mechanizmussal görbíti a teret?
Ami ráadásul nézeteitek szerint a nagy semmi, amelyben anyag van elpötyögtetve? -
senki687 #133 Szerintem sehogy. A foton csak megy egyenesen. A tér görbül. -
mizar1 #132 Az ember ugye azt látja, hogy megszületik egy élőlény, ami azelőt nem volt. Egy csillag, ami azelőtt nem volt, egy bolygó, ami azelőtt nem volt. Ez rögzül az agyunkban, és ezért vagyunk hajlamosak azt gondolni, hogy valami a semmiből egyszer csak lett.
A valóságban azonban ezek nem a semmiből lesznek, hanem az anyag egyik rendszeréből, rendszereiből egy másik rendszer lesz. Vagyis rendszerek épülnek föl, és le.
De ez nem azt jelenti, hogy maga az anyag semmivé lesz, vagy a semmiből teremtődik.
Ha minden rendszer lebomlik, lesz egy olyan anyag, amely tovább már nem tud elbomlani. Tehát létezése örök.
Ha azt állítanád, hogy a semmiből lesz anyag, azzal gyakorlatilag azt mondanád, hogy egy képzetes matematikai térben egyszer csak megjelenhet valami létező, fizikai valóság. Ez teljes képtelenség! -
Ragnaar #131 Akkor tehát hogyan hathat rá a gravitáció ? Hogyan téríti el a gravitácó a tömeggel nem rendelkező részecskét az általában egyenes vonal mentén való 'mozgásától' , terjedésétől amit nem mellesleg fénysebességgel végez ?
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.04.10. 13:24:52 -
gforce9 #130 mikor már nem tudsz mit mondani akkor belekötsz egy fogalmazásba, ami amúgy érthető annak aki akarja érteni, de te nem akarod. Tudod mit, letojom. Viszlát. -
#129
"Csakhogy az Ősrobbanás-elmélet szerint épp a semmiből keletkezett minden.."
Na ez az amire a leghalványabb kísérleti eredmény sem utal Ezért hívják ezt téves képzelgésnek.
gerő 120: Az, hogy a fény hogyan viselkedik a nap mellett azt megmondják a relativisztikus egyenletek.
Fordítva ülsz a lovin, a fény viselkedik valahogy és te megpróbálod leírni az egyenleteiddel.
És semmiképpen nem az egyemletek mondják meg hogyan viselkedjen a fény , butika. -
senki687 #128 Mond már akkor, hogy a te elképzelésed szerint miből lett az Univerzum? Mert akkor ezek szerint neked van egy nem általánosan elfogadott véleményed erről. -
mizar1 #127 A mágneses tér hat a fényre egyébként.
Egy sűrűbb közeg pedig el is téríti. -
mizar1 #126 Ha a fizikatanárod azt állítja, hogy a semmiből lesz valami, akkor igen, komoly filozófiai hiányosságai vannak.
Ettől ő még nem rossz fizikatanár, csak éppen a lényeget nem érti.
Teremtés, teremtődés nem létezik. -
senki687 #125 Ez jött le neked az egészből, hogy az én fizikatanáromnak vannak problémái a filozófiával az én véleményem miatt? Ennyi erővel a te angol tanárodnak vannak problémái a matematikával. -
gforce9 #124 A fizika fejlődését sokszor akasztotta meg már a filozófia. -
mizar1 #123 Komoly filozófiai hiányosságaid vannak.
A fizikatanárodnak is. -
gforce9 #122 Nem ez nem így van. A csillag vagy fekete lyuk mentén a lehető legegyenesebb vonalon el tudsz haladni. Ami más lesz neked, (az elhaladónak) és más lesz annak, aki messziről szemléli. Pont erről szól az áltrel, hogy nem lehet egységesen koordinátázni. Nincs egy egységes globális nagy koordinátarendszer. -
gforce9 #121 " annak elhajlítására a tömeg jobban hat, mint a sűrőbb közeg, vagy például azok mágneses térereje? "
Ez egyetemi tananyag, szóval abba kell beleásnod magad, ha a pontos számítások is érdekelnek. Van válasz rá.
röviden: A relativisztikus fizikában a gravitációs hatást nem 1 hanem 10 tulajdonsága okozza az anyagnak. Másrészt elektomágneses tér nem téríti el a fotonokat, mert nincs elektromos töltésük. -
gforce9 #120 "És nevezhetnénk gravitációs mezőnek, mert ennek a fizikailag létező mezőnek (gravitonok, DVAG) léteznek fizikai tulajdonságai," Na ez az amire a leghalványabb kísérleti eredmény sem utal Ezért hívják ezt téves képzelgésnek. De ezt kb már 20x leírtam.
A hozzászólásod többi része pedig értelmezhetetlen katyvasz. Az, hogy a fény hogyan viselkedik a nap mellett azt megmondják a relativisztikus egyenletek. Ki kell számolni és ha stimmel akkor oké. Márpedig stimmel. Amit te mondasz az meg katyvasz. -
senki687 #119 Ne vedd sértésnek, de egy egyetemi docensnek inkább hiszem el a saját szakterületével kapcsolatos kijelentéseket, mint neked.
Egyébként ha megnézed, pontosan erről a jelenségről van szó ebben a cikkben is: "részecskék születnek és szűnnek meg, megtöltve minden talpalatnyi teret az univerzum növekedéséhez szükséges energiával." és a cikk szerint lehet, hogy ez van a sötét energia hátterében.
Azt tanultuk, hogy spontán részecskék és az anti-részecskéi tünnek fel a semmiből, és mivel tele van az Univerzum anyaggal, az anti-részecskék rövidesen nekiütköznek a részecske párjuknak és megsemmisülnek. Tovább gondolva Így összességében több anyag nem kerül a rendszerbe, ellenben energia igen és lám a "sötét energia" a mérések alapján gyorsulva tágítja az Univerzumot és nem tudjuk honnan jön. Talán pont ez a jelenség az okozója.
Ezt írod magyarázatnak: "Semmiből nem lesz valami."
Csakhogy az Ősrobbanás-elmélet szerint épp a semmiből keletkezett minden, tehát eszerint már megtörtént legalább egyszer, hogy a semmiből lett valami. Akkor ez az ellenérved nem lehet általános, mindenre használható ellenérv. De tegyük fel, hogy nem fogadod el az Ősrobbanás elméletét. Akkor nyilván Isten teremtette és nem az "ősrobbanás módszerével". De akkor Isten lett a semmiből?
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy "a semmiből nem lesz valami" általános igazságnak való elfogadása nyilvánvalóan téves gondolat. Ettől még lehet igazad abban, hogy nincsenek ilyen spontán megjelenő részecskék, de az idoklásod logikailag helytelen, így nincs semmi, amivel alátámasztottad volna, míg én elhiszem a szakértőnek, hogy ezt megvizsgálták.
Nem szabad ennyire dogmatikusan hinni dolgokban, mint ahogyan teszed. A Világ működését senki sem ismeri. Vannak mérések, de a mérési eredmények hátterében is további feltételezések állnak, amelyek akár magára a mért eredményre is hatással lehetnek. Hasonló, mintha egy definíciót önmagával definiálnál, csak attól sokkal bonyolultabb. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy akkor ne mérjünk semmit, csak hogy végeredményben az alapokig visszamenve minden hit kérdése és ezt nem szabad elfelejteni. Amint elfogadsz egy rendszert, abban már tudsz igazi tudományos munkát végezni, de az alapjai kétségesek. Olyan ez, mint pl. a számfogalom bevezetése. Nincsenek is számok, de ha elfogadjuk, hogy van nullelem és van egységelem és ezek egymástól különbözőek, akkor tudunk magunknak szabályok segítségével alkotni számfogalmakat. Olyat is, ami a hétköznapi használatban természetes, és olyat is, ami nem. De az egésznek alapja, hogy legyen 0 és legyen 1. És mi van, ha ilyen nincs is? Lehet, hogy valójában nincs semmi, hanem ha összeadod az Univerzum összes anyagát, energiáját a megfelelő előjellel, akkor összességében 0-t kapszt, tehát nincs semmi. Ha így vesszük, akkor meg igazad van. Vagy mégsem? -
mizar1 #118 Már azzal kezdődik a tévedés, hogy a foton repül.
Mert miről van szó? Egy anyagi rendszertől elektromágneses energia terjed olyan módon, hogy a körülötte lévő anyag pontjainak elektromágneses (tér)ereje periodikusan változik, pontról pontra oly módon, hogy azt az idő függvényében ábrázolva egy szinusz hullámot kapunk. Ez a szinuszhullám írja le minden pont elektromágneses váltakozását az időben.
Ehhez egyetlen fotonnak sem kell röpködnie. Sőt, valójában azt a kis energiaegységet, emely a tér egy pontján váltakozik, neveztük el fotonnak.
A csillagnak van gravitációs erőtere és elektromágneses erőtere is, ráadásul a körülötte lévő anyag valamivel sűrűbb mint tőle távolabb.
Mi a bizonyíték például arra, hogy a Nap, vagy a galaxishalmazok mellett elhaladó elektromágneses energiára, annak elhajlítására a tömeg jobban hat, mint a sűrőbb közeg, vagy például azok mágneses térereje?
Valaki biztosan tudja a választ.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.04.10. 12:02:20 -
#117
"Tökmindegy hogy téridőnek nevezzük vagy fityfenének."
Nevezhetnénk nagymamának is ha nagymama tulajdonságai lennének, de nincsenek.
Nevezhetnénk kiskacsának is ha kiskacsa tulajdonságai lennének, de nincsenek.
És nevezhetnénk gravitációs mezőnek, mert ennek a fizikailag létező mezőnek (gravitonok, DVAG) léteznek fizikai tulajdonságai, míg a téridőnek csak matematikai tulajdonságai lehetnek, lévén matematikai definíció, ami semmiképpen nem keverendő fizikai tulajdonságokkal.
Miért nem nevezhetjük DVAG-nak ami gravitonokból álló sugárzás? Azért mert akkor nem lehetne bűvészkedni a felfúvódással, ami azért kell nektek, hogy átvágjátok a fejünket, miszerint nem az anyagi világ tágul hanem a téridő.
És ez nem másért kell nektek, csakhogy ragaszkodhassatok kedvenc fénysebességmaximumotokhoz.
Csakhogy ez nyilvánvalóan téveszme, mivel a Nap mellett érintőlegesen elhaladó fény a Nap felé görbül. Ebből következik, hogy a Nap felé 45 fokos szögben közelítő foton pálya is a Nap felé hajlik.
Nap felé 85 fokos szögben közelítő foton pálya is a Nap felé hajlik.
Nap felé 89.99 fokos szögben közelítő foton pálya is a Nap felé hajlik.
Akkor a Nap felé 90 fokos szögben (radiálisan) közelítő foton pálya hirtelen nem hajlik a Nap felé ???
-
mizar1 #116 Így van.
Csakhogy nem teszik hozzá, hogy valójában nem a tér görbe. Ha tényleg az lenne görbe, akkor minden csakis a tér görbülete mentén (görbületében) haladhatna.
De ez nem így van, ezt csak a tehetetlen tömeg teszi. Egy csillag vagy egy fekete lyuk mellett is el lehet heladni egy geometriai egyenes mentén, ez mindössze energetikai kérdés.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.04.10. 10:39:13 -
mizar1 #115 Azt mondják, a Világegyetem tágulása gyorsul.
Az a kérdésem, hogy hol?
Ezért kérdeztem tőled, hogy kiderítsem, mit tudsz a dologról?
Eddig még senki nem írta le, hogy távol gyorsabb, vagy környezetünkben a tágulás mértéke?
-
mizar1 #114 A fotonok tömege nem elhanyagolható, hanem nincs.
A fotonnak nincs belső szerkezete, vagyis nem rendszere az anyagnak.
Ezért belső energiatartalma sincs, következésképpen nincs tömege. -
mizar1 #113 Rosszul tudja. Akkor is, ha maga Einstein mondta volna, ez akkor is hibás.
Semmiből nem lesz valami.
Nincs teremtődés és teremtés. Nyugodtan megmondhatod neki. -
senki687 #112 forrás: http://www.phys.unideb.hu/jegyzetek/t09.pdf 4. oldal lap alja. -
Ragnaar #111 (Másrészt ha jól tudom a gravitációs lencse effektus is a téridő elmélet egy igazolásának tekinthető, ha a fény egyébként egyenes vonalban terjed, és gyakorlatilag elhanyagolható a fotonok tömege) -
senki687 #110 "A semmiből kipattanó részecskék"... -A semmiből nem pattan ki semmi.
Bocs, de történetesen ezt egyetemen egy egyetemi oktatótól, valódi fizikustól hallattam személyesen. Szerintem ha akarnám, még elő tudnám keresni a jegyzetet is belőle. A többi tényleg saját fantázia szüleménye, de ez nem. -
gforce9 #109 Igen ennyire egyszerű.. Van egy leíró elmélet. A megfigyelések igazolják, hogy igen a világ úgy működik. Pont. Tökmindegy hogy téridőnek nevezzük vagy fityfenének. A téridő azért jobb, mert görbültnek látjuk (fényelhajlás). És az idő is torzulást szenved (pl. a gps műhold óráinak késése) És a kettő összefügg a képletek összekapcsolják. Logikus téridőnek nevezni ezt a fogalmat. De ezzel csak számolni kell, nem kimutatni. Ez tényleg olyan, hogy pl.: bevezetjük az egyenes vonal fogalmát és azon kezdenénk el vitatkozni, hogy nem létezhet görbe vonal, mert az egyenes vonal az csak egy kitalált fogalom és ami kitalált nem létező az nem görbülhet el. Nonszensz vita lenne. -
Ragnaar #108 Astrojannál bukkan föl a kérdés időnként, hogy ki mutatta ki a téridőt és mikor, és fogalmaknak nem lehet hatása az anyagi világra. Én úgy gondolom, hogy az elmélet hatásait kellően nagy távolságoknál, tömegeknél és sebességeknél figyelembe veszik, mert azok bizonyos értékeken túl már akár mérhetők is.
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.04.10. 09:05:38 -
gforce9 #107 Akkor miért kérdezel meg ilyesmit, ha tudod? Utána meg jössz azzal, hogy én kötözködök? :) Abból tudok csak ítélni, amit leírnak az emberek, tekintve, hogy más infóm nincs.
Mindenhol ugyanakkora a tágulás egy adott pillanatban. Hogy a vöröseltolódás milyen képlet alapján adja a Hubble állandót és milyen távolságban mennyinek adódik a vöröseltolódás, ahhoz meg fizikust kérdezz aki számolni tudja és csillagászt aki kimérte. Én nem vagyok se fizikus, se csillagász. Egy görbét alkot az időben, ami hol gyorsult hol lassult, jelenleg gyorsul, de egy adott pillanatban állandó mindenhol.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.04.10. 09:03:39