226
-
WoodrowWilson #186 Ennek ellentmondani látszik, hogy az ezzel foglalkozó tudósok jó része nem így gondolja. -
mizar1 #185 Alap dolgokban a tudásnak biztosnak kell lennie.
Sehová nem jutnánk, ha folyamatosan kételkednék abban, hogy az alma a Földön leesik a fáról.
Az, hogy semmiből nem lehet valami, ilyen alap dolog.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.04.11. 20:19:18 -
WoodrowWilson #184 Túl magabiztos vagy a témában, így túl könnyen veszed semmibe olyan tudósok munkáját, akik egész életükben ezzel foglalkoznak. link -
mizar1 #183 Számodra. De az anyag ezt nem veszi figyelembe, az van, volt és lesz.
De nincs semmi gond, írd le azt a mechanizmust, hogyan hat a semmi a semmire, hogy valami legyen.
De az is jó, ha azt írod le, hogyan hat a semmi a valamire,
meg az is, hogyan hat a valami a semmire.
Bármelyiket sikerül, a többit megoldjuk. Ha viszont ezek egyikéről sincs senkinek még csak fogalma sem, akkor ez mindössze egy hit, egy mítosz. Bármilyen tudományos körítéssel van leírva, semmi köze a tudományhoz, a templomokra tartozik.
De itt az ima sem segít, abból sem lesz valami -mármint bármi ami anyagi.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.04.11. 18:00:49 -
WoodrowWilson #182 Számomra nem hihetetlenebb az, hogy a semmiből lett valami, mint hogy a valami örökké volt.
Utoljára szerkesztette: WoodrowWilson, 2015.04.11. 17:50:10 -
mizar1 #181 Hiába mondja, hogy nem az, ha mégis egy mítoszban hisz. -
#180
Antivallás vallás. Ez van neki. -
mizar1 #179 "Krauss szerint a fizika jelenlegi törvényeit figyelembe véve igenis lehetséges, hogy a valaminek tekinthető univerzum – azaz minden, amit ma ismerünk –, a semmiből jött létre."
-Ez a Krauss biztosan vallásos. -
#178
Pontosan ez a helyzet, nagyon jól írod, a téridő egy modell, az ott lévő sugárzás meg maga a természet.
Nagyon nagy különbség, ég és föld, mert az egyik (a téridő) egy fizikailag nemlétező, ember által alkotott fogalom, míg a másik egy fizikailag létező, anyagi hatás.
Nagyon fontos különbség, amit a fizikus el szeretne mosni, mismásolni, hazudni azon egyszerű oknál fogva, hogy fel tudja fújni a téridőt az Ősrobbanáskor anélkül, hogy át kellene lépnie a hőn szeretett fénysebesség maximumát.
Nem láttak még nagyobbat, ezért szentül hiszik, hogy c-nél nincs is nagyobb sebesség. Ezért képesek meghamisítani a matematikát is, így nekik c+v=c (v nagyobb nullánál is)
De amikor a fény a Nap felé esik akkor gyorsul. A Földön ezt 20 méteres ejtőtoronyban ki lehet mérni. -
Ragnaar #177 'némileg inhomogén, nem teljesen izotróp sugárzásé' ami olyan hatást fejt ki az említett bolygók + műhold pályáira mintha a téridő modell működne, de nem ..
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.04.11. 16:37:06 -
#176
Ne is tekintsd, bizonyítékok nagyon ritkák a tudományban. Támogatás, alátámasztó megfigyelések és kisérletek lehetnek. De mindenekelőtt legyen benne logika. A logikátlan dolgokat még vagy nem értjük, vagy hülyeség az egész.
Jó, ha a kör átlóján nem az átmérőjét érted akkor bocs. De nagyon fontos, hogy értelmezed ! Ha értelmezed a kör átlóját, magyarul definiálod, akkor attól kezdve lesz átlója. De nem a valóságban lesz ez, nem lesz létező a fizikai világban !! Hanem a mi gondolatainkban lesz csak létező, amely fogalmat minden ember megtanulhat és a saját használatára alkalmazhat. Mint a téridőt.
A Gravity próba NEM a téridő vasreszeléke, hanem egy ott lévő, némileg inhomogén, nem teljesen izotróp sugárzásé. Ami hatást látsz az nem a téridő hatása. -
BladeW #175 Krauss szerint a fizika jelenlegi törvényeit figyelembe véve igenis lehetséges, hogy a valaminek tekinthető univerzum – azaz minden, amit ma ismerünk –, a semmiből jött létre.
http://hvg.hu/instant_tudomany/20150410_lawrence_m_krauss_interju -
mizar1 #174 "a foton nyugalmi állapota sem életszerű, hiszen keletkezése pillanatában c vel terjed."
Érdekelne, hogyan gondolod?
Belép pl. a prizmába, a sebessége hirtelen lecsökken, majd kilép és ismét ~300 ezerrel halad.
Nincs gyorsulása, azonnal annyi. Hogyan csinálja, ha a foton mint részecske halad a térben?
Mitől lesz ismét 300 ezer km/s a sebessége a prizmából kilépés után?
A mexchanizmus érdekel. -
mizar1 #173 Ez így nem jó.
Anyagra csak anyagi dologgal lehet hatni.
A mágneses erővonalak is anyag.
Csak anyag létezik, és annak tulajdonságai.
Az idő, a tér, az energia mind az anyag tulajdonságai.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.04.11. 14:32:53 -
Ragnaar #172 Ezt a néhány szavas leírást én nem tekintem bizonyítéknak az elméletedre. Körnek nem értelmezett az átlója, ahogy a foton nyugalmi állapota sem életszerű, hiszen keletkezése pillanatában c vel terjed.
Egyébként a műholdas giroszkópos Gravity probe B cucc lenne a vasreszelék a téridőhöz, vagy a gravitációs lencsehatás. A téridő részemről mágneses erővonalak analógiájára működik, nincs anyaga, fizikailag nem megfogható, de a hatásai bizonyítottak.
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.04.11. 13:03:45 -
#171
És miből van nálad a téridő ? A matematikai pont is létezik, úgy értem a szervetlen fizikai valóságban ?
Pedig a foton nyugalmi tömega a nulla, nem más. A körnek ugyanúgy van átlója mint kerülete vagy területe: mindegyik matematikai konstrukció, definíció.
Na látod, az egyenes hajlásszöge (nulla) ez fontos, mert akkor a sík hajlásszöge is nulla.
A végtelen mennyiségben egymásra fektetett síkok alkotják a teret, de ez még mindig matematikai konstrukció.
A szervetlen valóságban csak anyag létezik, definíciók nincsenek.
A DVAG vákuumenergia, gravitonokból áll és a tömegek gravitonelnyelése idézi elő a graviton szelet, ez okozza (nyomó) gravitációt. A 2c nem vicc.
Szóval miből is van a téridő ??? -
Ragnaar #170 A téridő is létezik csak NEM LÁTOD ugyanúgy mint vasreszelék nélkül a MÁGNESES MEZŐT. Fotonnál nyugalmi tömegről nincs értelme beszélni ez olyan mintha kör átlójáról beszélnél, vagy az egyenes hajlásszögéről teljesen céltalan. Mi idézi elő a DVAG szelet mikor fedezte fel és ki ? A 2c az csak vicc ugye ? -
#169
Nulla a nyugalmi tömege a fotonnak, mondom NYUGALMI, ráadásul nyugalomban lévő foton nincs. A száguldó fotonhoz rendelhető tömeg tulajdonság, mert a foton száguldás közben forog.
Ne keverd a teret ami egy matematikai konstrukció a mágneses térrel ami egy fizikailag létező sugárzásmezőt jelez.
Ergo a fekete lyuk környezetében sem tud meggörbülni a tér vagy a téridő. Az a sugárzás (vákuumenergia, DVAG) ami ott van, az tud változásokat előidézni az ott kószáló anyagi részecskék mozgásában.
Az eseményhorizont egy olyan képzeletbeli felszín ahol a befelé fújó DVAG szél éppen c sebességgel sodorja befelé a részecskéket. Így a c sebességgel kifelé igyekvő foton kívülről szemlélve csak ott áll, nem megy sehova, következésképpen a Földre soha nem érkezik meg. Nem az idő állt meg hanem a kifelé tartó foton az is csak látszólag.
A befelé tartó foton sebessége 2c lesz és tovább nő. -
Ragnaar #168 (Viszont a fekete lyukból még a fény sem szökik ki, aminek 0 tömege van ugye, akkor ez csak úgy lehet, hogy kijön az csak a szemlélő nem látja, mert a tér olyan mértékben meggörbül a fekete lyuk környezetében. PL. mint a mágneses erővonalak amit vasreszelékkel szemléltetnek.)
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.04.11. 11:09:09 -
#167
"A tér: az anyagi tárgyak halmaza."
Úgy látom te csak egyszerűen buta vagy. Akárhol tanultad az is buta volt.
Mert a tér matematikai pontok halmaza.
Mint az egyenes ami matematikai pontok halmaza. A sík matematikai pontok halmaza. A szinuszgörbe matematikai pontok halmaza. A kör matematikai pontok halmaza.
Ha nem geometriának tekinted a teret akkor az einsteini okoskodást meg a téridő felfúvódást kidobhatod a kukába.
Bár a herlyzet az, hogy így is kidobhatod.
-
mizar1 #166 ...egyébként nem találom, hol definiáltad a teret. Lehet, hogy tizedikes tananyag, de sokan, így te sem tudtad jól meghatározni. Volt már vitánk dimenziók témában is, ott sem értettünk egyet. -
mizar1 #165 Nincs ellentmondás Irasidaus, mert nem a térben van benne az anyag, hanem anyag van, amelynek tulajdonsága a kiterjedés, azaz a tér.
A fotont azért javasoltam alapanyagnak, mert a fénynek nincs tömege, vagyis nem rendszere az anyagnak, tovább már nem bontható. Valamint minden rendszer, ha végsőkig bontjuk foton marad -azaz elektromágneses energia sugárzódik szét.
Egyszerű logikával ez jön ki.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.04.10. 19:03:59 -
Irasidus #164 Pár sorral lejjebb megadtam a definíciót a térre, egyébként meg 10. osztályos tananyag a tér fogalma. A tér: az anyagi tárgyak halmaza. Ami az Einstein fizikával annyival bűvöl, hogy ugye az energia és tömeg ekvivalens. A tér potenciális energiával rendelkezik, tehát nem csak egy üres színpad, hanem maga is visszahat az anyagra. Amúgy a vitapartnereid többsége azt sem érti, meg hogy magának az anyagnak nincs egzakt definíciója, náluk csak egy tartalom nélküli szó. Ez a szómágiájuk lényege, arra mondják, hogy létezik amire akarják. Pl.: mizar szerint minden fotonból áll, astrojan valami protonba pattint elektron vagy valami hasonló hülyeségről fantáziál, a többiek meg egyszerűen a teret semminek fogják fel, és a semmi szerintük nem létezik. Ugye itt alapvető ellentmondás van, mert a teli csak az üressel együtt értelmezhető, ráadásul a tér nem semmi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.04.10. 17:02:31 -
gforce9 #163 off:
írtam PM-et. -
mizar1 #162 Csakhogy azzal, hogy elfogadod a semmiből valami létrejöttét, azt is állítod, hogy olyan tér is létezik, amely csak távolság, azaz nem fizikai, hanem matematikai tér.
Matematikai térből milyen mechanizmussal készítesz fizikait?
Magyarán: -elképzelsz egy üres teret, hogyan hozol benne létre anyagot?
Mivel fogsz és hogyan hatni a semmire, hogy anyag legyen belőle? Holott tudjuk, hogy anyagra csak anyagi dologgal lehet hatást gyakorolni! Eddig még egyszer sem sikerült a "semmivel" hatni anyagra, a semmire hatni anyaggal, vagy semmivel hatni a semmire. Nem is tudunk olyat mutatni, hogy semmi, mindenhol anyag van.
Ha tényleg elfogadod a semmiből teremtődést, vagy teremtést, akkor nem a fizikát fogadod el, hanem a mítoszok világát.
Gondold csak át jobban.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.04.10. 16:09:43 -
senki687 #161 Értem amit mondasz, de nem fogok veled ebben egyetérteni, mert én nem így látom a dolgot.
Számomra minden, amit érzékelünk vagy tudni vélünk a világról, az egy az agyunk által alkotott modell. Ésszerű az érzékelt dolgokat elfogadni olyannak, amilyennek a környezetünkben természetesnek tünnek. Ekkor a modell segít az embernek. De a jó modelleknek vannak az előnyei mellett, hátrányai, korlátjai is. Ha valami újat, az adott modellbe be nem illeszthetőt szeretnél megismerni, a modellhez való ragaszkodás ellehetetleníti az új dologok megértését. Olyankor fel kell adni a ragaszkodást biztosnak vélt dolgokhoz. Méghozzá úgy, hogy nem teljesen felrugni a korábbit, csak egyetlen szabályt kiterjeszteni/megváltoztatni és megvizsgálni úgy, milyen következményekkel járna.
Most nem hétköznapi életben megszokott dolgok összefüggéseiről van szó, hanem kifutottunk a modell használhatóságának határából. Vannak jelek, amik arra utalnak, hogy anyag keletkezett a semmiből. Te azt a megoldást választottad, hogy egyszerűen tagadod. Én azt a megoldást választottam a #90-ben, hogy kibővítettem a modellt és azt feltételeztem, hogy egy fekete lyukban van az egész Univerzumunk és a beleömlő elnyelt anyagból jött létre és most attól tágul, amit elnyel a lyuk. Ez olyan szempontból jó modell lehetne, hogy vizsgálni lehetne kívűlről és belülről is, miközben nem mond ellent a korábban megfigyelt dolgoknak. Valószínűleg egyikünknek sincs igaza, de nekem az enyém jobban tetszik, mert számomra érdekesebb egy szimpla tagadásnál. -
mizar1 #160 A pontot csak absztrakcióként lehet elfogadni. A valóságban nyilván nincs kiterjedés nélküli anyagi pont.
A matematika modellezi a világot.
A valóságban nem csak pont, de kétdfimenziós sík sem létezik. Minden anyagnak van vastagsága is.
Az anyag minden irányba kiterjed. Ez éppen olyan, tőle elvehetetlen alaptulajdonság, mint a mozgás.
E kettőből származik tér és időfogalmunk.
Még egyszer: -Az anyagot nem lehet a semmiből teremteni, a Világmindenség anyag.
A matematika csak modellezheti, e modellek segítségével egyre jobban érthetjük, de a modell az csak modell.
A matematikai modelleknek nyilván vannak szélsőértékei, de ez nem jelenti azt, hogy az anyag ezeket a szélsőértékeket föl is veszi.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.04.10. 15:01:32 -
senki687 #159 Nincs ebben semmi különös. A pontot sem tudod megmondani, hogy mi. Mégis elfogadod. -
senki687 #158 Miért lenne ez más? Az, hogy valami a semmiből lesz, vagy az, hogy valami egyáltalán létezik, az szerintem egyformán hihetetlenül különös dolog. Az, hogy elfogadod valamiről, hogy létezik, azzal nem csinálsz mást, mint eltolod a kialakulásának magyarázatát egy vizsgálhatatlan tartományba. Örökké volt... persze. És az előtt?
Ha hamis gyök van, bővítik a számkört és simán dolgoznak vele tovább. És hogy egy ilyen bővített számfogalom nem alaptalan kitaláció, azt pl. a harmardfokú egyenlet megoldóképlete szemlélteti jól, mert bizonyos esetekben végig komlex számokkal kell benne számolni és az eredmény a valós számkörbe esik, ami szerintem jól mutatja, hogy nem hülyeség a komplex számok halmaza. Hasonlóan lehetne szerintem az általunk feltételezett Univerzumból is egy bővebb változat akár negatív, antianyag emberekkel is. bár gondolom ezt csak úgy viccből írtad. -
Ragnaar #157 Valószínűleg ez is oka lehet. -
Ragnaar #156 Én tényként kezeltem, mivel csillagászok állították hivatalos nyilatkozatokban..
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.04.10. 14:14:06 -
mizar1 #155 Azért, mert születésünk óta azt látjuk, hogy nem volt, megszületett. Volt, meghalt. Nem volt, most van, Volt, most nincs.
Az agyunk nagyon rááll erre.
Pedig soha senki nem figyelt meg teremtést, vagy teremtődést.
Csakis átalakulásokat egyik rendszerből a másikba. -
mizar1 #154 Igen. -
mizar1 #153 Én csak fölvetettem, nem tagadtam.
De például egy galaxishalmaz környezete valójában gázfelhő.
Ilyen távolságból a távolabbi környezetéhez képest sűrűbb anyag.
Sőt, a szélein még tükrőződésként is észlelhetnénk a távoli dolgokat. -
Ragnaar #152 Eseményhorizonton túl persze. -
Ragnaar #151 Sehogy nem bizonyítom nyilván, én inkább elhiszem, asztrofizikust kellene erről megkérdezni, vagy azt aki a téridő létezésének igazolásaként értelmezte a gravitációs lencse effektust holott az csak egy fénytörési jelenség.
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.04.10. 14:05:14 -
mizar1 #150 A fekete lyuk mellett simán el lehet haladni. Csak sok energiát kell befektetni. A tehetetlenül mozgó, az amelyik pályára áll körülötte, de ez is attól függ mekkora tehetetlen sebességgel halad el mellete, és milyen távolságban tőle. -
Ragnaar #149 Az hogy anyag mindig is volt számomra nehezebben elfogadható, mint a téridő. Majd utánanézek az elméleteknek ezzel kapcsolatban..
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.04.10. 13:58:29 -
mizar1 #148 Nap mellett elhaladva ugyanazt a jelenséget látjuk. A sűrűbb közeg felé törik, míg áthalad a Napot körülvevő gázfelhőn. A csillagot tehát máshol látjuk.
Hogyan választod szét, hogy mi okozta, ez, vagy a gravitáció?
Hogyan bizonyítod, hogy a gravitáció a ludas?
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.04.10. 13:56:52 -
mizar1 #147 Ha nem tudod mi a tér, hogyan akarod meghajlítani?