300
-
gforce9 #20 Off:
Ja én se igazán értem. Én a fő problémát pont abban látom, hogy az emberek mindenféle marhaságokat "tanulnak" (áltudományok, asztrológia, meg mindenféle guru meg francsetudja), mert azt hiszik az előbbre visz és közben szinte már-már lenézik azt, aki nem vevő az ilyesmire. Közben azt felejtik el, hogy minden ami a fizikális kényelmüket és megélhetésüket szolgálja, a materialista világ vívmánya. A szellemi-lelki békéhez pedig nem szükséges semmiféle őstudás, meg lényeg sem semmiféle vallás., meg mittudomén mit ki nem találnak. A lelki békéhez egy dolog kell. Emberi módon kell egymáshoz hozzáállni és toleránsnak lenni a másik felé, nem pedig hülyének kikiáltani a másikat és anyázni. Persze ehhez a másik féltől is ugyanez kéne. Egyszóval a lelki békéhez a jó értelemben vett emberség a kulcs. Szerintem. -
M2 #19 Majd az internetes fórumozásoktól és facebook megosztásoktól lesz szebb a világ - hát persze! Ezekhez legalább nem kell tanulni, mi? -
M2 #18 Aki képes leírni akkora butaságot, mint hogy az elektromos autó ugyanúgy környezetszennyező, csak máshol "pufog ki", az egyszer az életben nézze már meg a belső égésű motorok és az erőművek hatásfokait és a környezetre gyakorolt terhelésüket.
Aztán esetleg tekintsen meg egy erőművet, úgy igaziból, nem a monitor elől, fényképen. Vagy próbálja megkeresni a légszennyezettségi térképeken az erőműveket - nem fog menni. Ellentétben a forgalmas csomópontokkal.
Talán a cikkeknek sem csak a címét kellene elolvasni, hanem azt a sok-sok betűt is, ami alatta van. -
#17
Szívemből szóltál. Amíg mindent erőből akarunk megoldani,nem fogunk itt semmin javítani... A technika vakvágány. -
#16
Több ország sok intézményéből és tanulmányokból, mások megfigyeléseiből ill. a környezetemben előforduló különböző kultúrájú emberekből, az általam és mások által felismert világban végbemenő folyamatokból következtettem, nem egy db. iskolából.
Pl. itt az sg-n is van néhány mellveregető büszke mérnök, aki nem lát tovább a számoknál. ;-) Tisztelet a kivételnek. Khm...
Jah, látom, előbb is mérnököket említettem, de ez megy minden területen. A történelemoktatásban is a lexikon adatai fontosabbak, mint megérteni az adott kor gondolkodását, nyelvezetét.
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2015.03.19. 22:21:33 -
#15
Ne extrapolálj az oktatás terén egy ország egy adott intézményéből... -
Oliwaw #14 Feltennék egy kérdést. Vannak ezek az energiatakarékos mosogatógépek amik kevesebb vízből nossák tisztára az edényeket.
De adott kosz, az adott kosz, tehát mármennyi is a hígulás ugyanannyi vegyszer kell a semlegesítéshez.
Tehát mennyit nyerünk az un. kevesebb vizet használó mosogatógépeken ? -
#13
Jobban, mint elsőre gondolnád. -
gforce9 #12 A materializmus a szűk látókörű és káros? -
#11
A probléma ezzel a mérnökök irányította techno-futurisztikus jövőképpel az, hogy egyre inkább kiderül, a XIX-XX. századi ember túlontúl elbizakodott volt a tudományokat illetően, valójában sz@rt sem tudunk közvetlen környezetünkről sem.
Az általános oktatás, bár jóval elterjedtebb, kb. a mélypontra süllyedt. A felsőoktatás a lexikális tudást helyezi nem csak előtérbe, de piedesztálra.
Mindehhez jön a szűklátókörű és társadalmilag végletekig káros materializmus.
Így esély sincs kialakítani egy olyan globális (vagy akár lokális) légkört vagy bármely környezeti rendszert, amely a civilizációval harmonikusan együttműködik és vica versa. -
#10
A környezet, a klíma változik. Mindíg is változott, és mindíg is változni fog. Nem azon kéne filózni, hogy hogy állítsuk meg, ami lehetetlen. Hanem fel kell mérni, hogy ez mekkora változást jelent nekünk, jót és rosszat, ha tudjuk erősítsük a jót és alkalmazkodjunk a rosszhoz. Ez a túlélés tratégiája és nem az, hogy valami képzetes, valaki által hasraütés módszerével eldöntött állandóhoz próbáljuk a környezetünket eröltetni. Ami szintén a rendszer megerőszakolása.
Pl. volt olyan terv, hogy felhőzetképző anyagot - gyak aeroszolt- szórunk a légkörbe, hogy növeljük a Föld albedóját, de a hatalmas környezeti károk, és a beavatkozás hatásának kiszámíthatatlansága miatt elvetették. Ennek ellenére az, hogy globálisan kezdünk gondolkodni jó. De lehet, hogy elég lenne törvénybe iktatni, hogy minden háznak, útnak magas albedójúnak kéne lennie, ami az ipar összeségét nézve nem jelentene extra kiadást, hiszen pl titándioxid, fehérfesték annyi van mint a szemét, ráadásul kémiailag viszonylag semleges anyag. -
#9
Az autók kipufogóiból kijövő füst a nagyvárosokban valójában az egyik leggyakoribb halálok, csak ugye a betegségnek amit okoz 1001 megjelenési formája van. A lényeg, hogy kormot, aromás szénhidrogéneket, fémeket, kénvegyületeket, radiaktiv izotópokat szívunk be egész nap, ami statisztikailag a várható élettartamot 5-10 évvel csökkenti. Ennyivel él kevesebbet egy belvárosi ember.
Idáig teljesen elfogadható, hogy akár minden járművet villanyosra cseréljünk. Ámde, ha amiről a cikk is szól, mindaz az energia mennyiség, amit eddig a közlekedésre fordítottunk ezekután az erőművektől kéne hogy érkezzen, az jelentős infrastruktura bővítést és erőművi kapacitás bővítést igényel.
Ha ezek az erőművek fosszilisek, akkor csak elkenjük azt a szart, ami eddig egy helyen volt. Nagyjából szószerint.
Most már a teljes lakosságra eloszolva ugyan, de az egészségkárosítás szintje megmarad, a halálozsi statisztikák akár semmit sem változnak. Csak most már nem minden 5. kisgyerek lesz asztmás a belvárosban, viszont vidéken, ahol nagyságrendileg kevesebb volt, most emelkedni fog. -
kvp #8 Akkora jelenleg a kornyzetszennyezes, hogy ha tenyleg stabilizalni akarjuk valaha is a Fold legkoret az emberek szamara meg elviselheto szinten, akkor mar most elkestunk a szennyezes csokkentesevel, mivel az onmagaban keves lesz. Az egyik mukodokepes megoldas szendioxid semleges eromuvek hasznalata, ilyenek pl. a fisszios es fuzios eromuvek vagy barmi ami tenyleg zold energianak szamit. (tehat kevesebbet rombolja a kornyezetet a teljes eletciklusa alatt mint a mostani megoldasok) Ennek az energianak egy reszet valoszinuleg arra kell majd forditani, hogy helyreallitsuk vele a legkort, mig a maradek hasznalhato szabadon.
Ha a jelenlegi technikakkal szendioxid semleges kozlekedesi rendszereket keresunk, akkor egyreszt a ritkafoldfemeket nem hasznalo aksik, a vezetekes aramtovabbitas (lasd: felsovezetek), tovabba a szendioxid semleges kemiai motorok jelentik a mar most elerheto megoldasokat. Az utobbi sima belso (otto/diesel) vagy kulso egesu (turbina/stirling) motorokat jelent, amikhez csak legkori szendioxidbol es vizbol eloallitott szintetikus uzemanyag hasznalhato. (pl. metangaz) Ez utobbi rendszerek csak annyi szendioxidot juttatnak vissza a legkorbe amennyit kivettek onnan az uzemanyaghoz. Persze a hatasfokuk nem sokkal jobb mint a hagyomanyos koolaj alapu rendszereke, sot valamivel rosszabb, hiszen az uzemanyagot is elo kell allitani elektromos energiabol, amit raadasul teljesen szendioxidsemleges forrasbol kell beszerezni. Viszont a megoldas mukodik, tehat zold es nuklearis eromuvek segitsegevel a mai technikai szinten is teljesen tisztava lehetne tenni a kozlekedest es az energiatermelest, raadasul nem olyan sokkal lenne drabb.
Rovid tavon az elektromos autok csak a meglevo fosszilis rendszerek hatekonysagat javitjak, tehat az autok enerigiahatekonysagi szintje nohet meg veluk par tucat szazalekot. Jobb mint a semmi, de hosszu tavon azert keves. Az egyik leg kornyezetbaratabb motoros jarmu egyebkent a villamos es a troli, de csak ha nem a matrai eromu van mogotte hanem paks. (vagy barmi hasonloan fosszilis mentes megoldas) -
pakeszke #7 arrol lenne szo hogy kezdetben a varosi forgalomban kivaltsak a szutyok dizeleket
~ 10-30%, aztan majd mehet feljebb az arany
Bolivia meg koszoni szepen o nagyon akarja a penzt es orul neki, talan jobb is oda tolni a hatalmas nagy zsetont mint par olajban gazdag helyre
nem mellesleg litiumot a tengerbol is ki lehet vonni, csak meg sokkal olcsobb a fennsikon levo hergya nappal kiszikkasztani a litium sojat mint membranokkal kuzdeni az oceanban -
pignoris #6 Najó de azt is hozzá kell tenni hogy a belső égésű motor amúgy sem magas hatásfoka ~20%-ra redukálódik mire a kerekekhez ér. (ki látott már olajfinomítót? már az is elég komoly energiabefektetés hogy finomítsanak, aztán annak még a 80 százalékát is feleslegesen pufogjuk ki egymás orra alá)
A villanymotoré ill maga a villany járműé pedig ~90% feletti hatásfokkal rendelkezik.
Én úgy gondolom hogy inkább ipari termeléssel és kontrolláltan állítódjon elő az az árammennyiség távol tőlünk (a jövőben neagyisten fúziós erőműből) minthogy olyas valamivel szaladgáljanak az utakon ami a 80%-át kárba égeti el, ami kb méreg, de amúgy háborúk dúlnak érte és emberek millióit nyomorítja meg, és felfoghatatlanul gazdaggá tesznek egyeseket csak azért olaj van a seggük alatt.
Kicsit azért nem ártana nagyobb körben és hatásában mérlegelni hogy mi éri meg jobban...
Utoljára szerkesztette: pignoris, 2015.03.19. 13:50:04 -
T O M #5 És mennyi nyersanyag van az akkumulátorokhoz? Ha elkezdenék komolyan gyártani az elektromos autókat lehet hamarabb elfogyna, mint az olaj. Nekem ez a bajom az egésszel, feltúrni az egész földet a nyersanyagért. Folyadékban kellene tárolni az energiát, mint a nanoflowcell-es autónál. http://totalcar.hu/magazin/technika/2014/03/13/quant_s-sportlimousine_nanoflowcell/
Persze, ha nem ordas kamu az egész technológia. -
#4
A trolibusz is csak abban más, hogy a Mátrában pufog ki :) -
#3
Azert a fosszilis tuzeloanyagnal csak kornyezetbaratabb. -
#2
Ezzel nem mondtak újdonságot. Az elketromos autó lényege nem az, hogy jujjdezöld, hanem hogy ott ahol jár, na ODA nem termel károsanyagot. Ez egy zsúfolt városban jó dolog is lehet akár, külterepen értelme zéró.
Egyszerűen a károsanyag máshol képződik. Az akkumulátorok gyártásánál és megsemmisítésénél, meg az energiatermelésnél magánál. 1xű mint az 1x1. Akinek ez eddig nem esett le, az nagyon naív, vagy nagyon butus. -
#1
Jé? :-D