89
  • Tetsuo
    #89
    Reagen nem az olajárral rogyasztotta meg a Szovjetúniót, mert abba már a Hét Nővéren kívül az OPEC is erősen beleszólt - hanem a további fegyverkezéssel. Míg Gorbacsov drasztikusan akarta csökkenteni a nukleáris robbanófejek számát, addig Reagen még csillagháborús tervekkel is előjött... A CIA hagyományos felforgató tevékenységére nem is nagyon volt szükség (csak egy kicsit) és a SZU szétesett.
  • fonak
    #88
    A "fél világ intervenciós hadseregei", amik az "ártatlan békés szovjetállamra" támadtak, az kb. pár ezer katona volt, az amerikai expedíciós erő pl. amit Szibériába küldtek, 5000 főt számlált. A többi is hasonló nagyságrend. Nem volt céljuk (nem is lehetett) Szovjet-Oroszország legyőzése, csak támogatták a fehéreket, pl. megszálltak pár kikötőt, ahova szállítmányokat küldhettek a fehérek támogatására. Ugyanis Oroszországban alapvetően polgárháború folyt akkor, nem külső beavatkozás. A fehérek oldalán harcolt a csehszlovák légió, meg az intervenciósok de mint mondtam ezek korlátozott szerepet játszottak csak. A komcsi propaganda nagyította fel a jelentőségüket ezerszeresére később. A vörös ideológia meg a kezdetektől sem szólt másról a gyakorlatban, mint a "nép ellenségeinek" halomra gyilkolásáról származási (osztály) alapon, tehát nem is egyéni bűnök miatt. Annyira voltak ők virágos hippik, mint a jakobinusok, akik ugye szakmányban küldték nyaktiló alá egy idő után a saját korábbi harcostársaikat is, a bolsik az ő eszmei utódaik voltak, csak messze felülmúlták őket is kegyetlenségben. Az orosz polgárháborúban a vörösök azzal kerekedtek felül, hogy ők voltak a legszervezettebbek és a legbrutálisabbak. Sosem támogatta őket a lakosság többsége, az elképesztő terrorral (amihez képest a cári rendszer egy nevetségesen puhakezű valami volt) kerekedtek felül, aztán pl. éhhalálra ítéltek kb. 10-15 millió parasztot (ukránt és oroszt egyaránt, tehát nem célzottan ukránellenes népirtás volt a "holodomor", ahogy az ukránok állítják) a kollektivizálás során, miközben a kapitalista államokba folyt a gabonaexport kemény valutáért cserébe.
    Sztálin meg éppenséggel Hitlerrel szövetkezett először, ezt kihagytad a sztoriból.
    Ha a vörösök anno nem nyerik meg a polgárháborút, akkor Oroszo. kb. ugyanott tartana mint most, csak jóval kevesebb embernek kellett volna meghalnia közben, talán a II. vh. is megúszható lett volna, könnyen lehet, hogy a nácizmus is elmarad, vagy más, enyhébb formában valósul meg stb. Mert az igaz, hogy a vörös mételytől rettegtek mindenhol azok, akiknek volt veszteni valójuk, és sokakat hajtott ez pl. Hitler mellé is.
  • xalyy
    #87
    Ha hozzám szóltál nem lehet az, hogy csak te élsz a tudas illúziójába és hiszel azoknak a NASA patkányoknak? Nem azt mondom minden amit mondanak nem igaz de ha idegen témára esik a választás egyből kussolnak... Illene tudni hogy csak azt osztanak meg amit ők akarnak
  • Zero 7th
    #86
    Lol, persze. Nem ám az van, hogy hülye vagy a témához, és jól beszoptál valami hülyeséget, ugye?
  • xalyy
    #85
    NASA elmehet a francba... Ez tényleg igazság, hogy a civilizációnk a végéhez közeledik ha nem teszünk együtt valamit gyorsan és ébredünk fel, hogy kik is irányítanak, de ezt pont ő mondja aki elhallgatta, letagadta, megcáfolta a fél évszázada történt eseményeket.
  • ostoros
    #84
    +1 Nagyon jól meg fogalmaztad. Tényleg már a létrejöttétől kezdve a túlélésért kellett harcolnia, nem is csoda hogy olyan paranoiás és katonai szemléletű lett az egész. Mert persze nyugaton nem a szovjetektől féltek, hanem az eszméik terjedésétől. Attól, mit a tűztől.
  • Vol Jin
    #83
    Én ezt leegyszerűsíteném annyira, hogy az állampolgárai szegények voltak, és tömegtermelésben ontotta az ipar a korszerűtlen, gazdaságtalan selejtet.
  • NEXUS6
    #82
    Igen ezek azok az elméletek, amelyeket a nyugati ideológia, hogy az eseményekkel is a saját felsőbbrendűségének a nagyságát bizonyítja minduntalan világgá kürtöl.

    A szemét russzkik, akik a gonosz birodalmát hoztak létre végül nem bírták azt a versenyt, amit ők maguk generáltak.

    Ehhez képest a valóság, vagy annak egymásik értelmezése teljesen más.

    Először is a Szu még létre sem jött a nyugat az I. VH után megpróbálta eltaposni. A lengyelek, csehek, amerikaiak folytonosan felhozzák a Szovjet expanziót és a kis országok szimpla megszállását, csak ugye ha ez számít, épp ezek az országok kezdték az akkor még Szovjet-Oroszország betámadását (Orosz-polgárháború, Intervenciós háború). Az I. VH után a fél világ hadserege az oroszokra támadt. Az elhúzódó háborúskodás következtében kb annyi ember halt meg, mint amennyi a II. VH alatt a SZU vesztesége volt.
    Aztán az, hogy az un. Csehszlovák-légió az un fehérek oldalán harcolt, amíg Magyarország gyenge kezdeményezést tett a tanácsköztársasággal a másik oldalon valszeg befolyásolta a nyugati hatalmak által meghúzott kelet-európai, trianoni határokat is.

    A vörös ideológia tehát kezdetben esetleg hiába szólt valami prehippi virágos egyenlősdiről, amikor a valóság az volt, hogy keményen próbálták eltaposni őket, pusztán ideológiai okokból.

    Ez a szitu automatikusan emelt fel olyan vezetőt a vörösöknél, aki olyan kegyetlen volt, mint amilyen kegyetlen szituációban a SZU is született, ez volt Sztálin, aki aztán a németekkel szemben is gatyába rázta az országot. Azt mondták a nyugat az ördöggel is összeállt Hitlerrel szemben, de a korábbiakat ismerve ez a hasonlat fordítva is igaz: Sztálin a korábban a SZU-ra támadó ördöggel is összeállt a győzelem érdekében.

    Sztálin hadikommunizmusa a háború végére a nyugat rettegett elenfelévé tette a SZU-t, pár éven belül atombombával rendelkeztek. Szárazföldi ereje pedig olyan hatalmas volt, hogy reális esélye volt egész Európa meghódítására. Ki tudja miért nem tette meg haláláig 53-ig.

    Az utána következő vezetők láthatólag nem élezték az akkora már hidegháborúvá szelídült konfliktust. A 60-as években az amerikaiak az atomütőerő jelentős fejlesztését hajtották végre, de a 70-es évekre a SZU gyakorlatilag minden téren paritásba került, kialakult a kölcsönös elrettentés. Ez egy iszonyatos teljesítményt követelt újra a lakosságtól, a SZU létrejötte óta tervezett szociális reformokat újra háttérbe kellett szorítani, pedig erről szólt az egész ideológia.

    A 70-es évek közepén a nyugat a sajátfaxával játszva kitalálta az un olajárrobbanást, ami kb a 2000-es dotcom lufi kipukkadása, a 2008-as ingatlanválság volt. Az oroszoknak viszont már akkor is volt olajuk és az enyhülés légkörében hajlandóak is voltak eladni NY-Európának.
    Ez a szitu végre megteremtette annak feltételeit, hogy végre valahára elkezdjék a keleti blokk szociális feljavítását. Nálunk jött a gulyáskommunizmus, az oroszoknál is javult valamennyire az ellátás.

    Aztán jött Reagan és megint kombolyosan, amerikaiasan belexart a lecsóba. Mert ugyan is nem csak azt tette, hogy elindított egy újabb fegyverkezési versenyt, hanem elkezdte leszorítani az olaj árát is, ami a 90-es évekig egy elég alacsony szinten stagnált. Ezzel lőttek a jóléti kezdeményezésnek az új vezetők előtt két út volt: vagy megint bevezetik a hadikommunizmust, gulágokkal miegymással, vagy kiegyeznek a nyugattal és megpróbálják folytatni a szociális és most már politikai reformokat is. A győzelem helyett ez utóbbit választották.

    Ha a politikai reformokban megállnak kb Kína szintjén, akkor valszeg a dolog működött volna, hiszen Kínánál működött. De az új rendszer azzal kecsegtetett, hogy a politikai hatalom közvetlenül konvertálható gazdaságivá, na a közvagyon eme szétlopkodását hívjuk privatizációnak, amit persze semmilyen rendszer nem viselt volna el.
    Ha ma Kínát "privatizálnák", mi lenne belőle 10 éven belül? A világ legnagyobb éhínség sújtotta területe?
    Szerintem kb.

    Röviden.
  • Vol Jin
    #81
    De, összeomlott. Az, hogy a káoszban szétprivatizáltak, amit csak lehet, az más kérdés.
  • ostoros
    #80
    Igaz, de végső soron a vezetés belterjessége tehet az egésznek a fejlődés képtelenségéről. Soha nem a szakemberek döntöttek, a kiszabott irányok pedig nagyon elcseszettek voltak.
    Ha nem erőltetik a teljes foglalkoztatást, akkor az ipar nem olyan reménytelenül leterhelt. Emellett engedni kellett volna a könnyűipar fejlődését a nehézzel szemben. Ezen kívül, ha nem akadályozzák a szolgáltató szektor fejlődését a fejesek, akkor ugyanúgy nem lett volna túlzottan nagy munkanélküliség.
    De a legnagyobb probléma persze az volt, hogy belementek a fegyverkezési versenybe, amit egyszerűen nem voltak képesek tartani.
    A teljes szovjetunió népessége épp csak az egyesült államokét tette ki. Gazdaságilag fejletlenebb, elmaradott. Ráadásul nem vették át az áruik nagy részét. Ilyen helyzetben elvonni az erőforrásokat a gazdasági fejlődéstől nem is okozhatott mást, csak is összeomlást.
  • NEXUS6
    #79
    Nem omlott össze, csak az akkori vezetők privatizálták a közvagyont. Úgy döntöttek, hogy a szociból (államkapitalistából) átmennek vérkapitalistává.
  • ostoros
    #78
    "Arra gondolok, ha Kína körül lenne egy láthatatlan függöny, és csak a belpiacára dolgozna, nem lenne sikeres a modell. Kína egy elmaradott ország volt, mégis képes volt alkalmazkodni a globalizációhoz, és jelenleg a nyertese."

    Azon gondolkoztam, hogy talán az egész keleti blokk is ezért nem volt képes a fejlődésre, és ezért is omlott össze végül. Mert elvágták magukat a világ többi részétől.
  • Vol Jin
    #77
    A fasisztoid rendszerek még korruptabbak.
    Emberarcú szocializmus meg nem lesz.
  • Tetsuo
    #76
    Persze, hogy oligopol, még. Ez az egész egy folyamat, ami az 1984 desztópiáját determinálja.
    A globalizáió sokféleképpen történhetne, ez az egyik legrosszabb verzió.
    Szerény véleményem szerint pedig a kapitalizmus önmagában egy rossz út.

    (Sokan csak a szűk kis világukban tudnak gondolkodni, hogy "Hát de mé? Inkább lenne kommunizmus, mint Sztálin idejében?!" :-) Ezekre nem nagyon lehet mit válaszolni vagyis először az alapfogalmakat kellene tisztázni.)
  • Vol Jin
    #75
    Ez nem cél, hanem következmény, a hatékonyság következménye. A monopolium társadalmi költségéről meg évszázados elméletek vannak. Mellesleg a piac jelenleg ágazatonként inkább oligopol és sokszereplős játszmák egyvelege. Az államkapitalizmus viszont kevésbé hatékony. Egy országban működik az államkapitalizmus és a kapitalizmus különleges egyvelege, de ott a negatív hatást eltörli, hogy külpiacra dolgoznak, és az a piac szabad versenyes. Arra gondolok, ha Kína körül lenne egy láthatatlan függöny, és csak a belpiacára dolgozna, nem lenne sikeres a modell. Kína egy elmaradott ország volt, mégis képes volt alkalmazkodni a globalizációhoz, és jelenleg a nyertese.

    A globalizáció nem egy kreált ármány, ami népek romba döntésére hozatott létre, hanem a technológia és a társadalom törvényeinek következménye. Alkalmazkodni kell hozzá, és kihasználni a lehetőségeket, nem elzárkózni tőle, mert nem egy teremtett lény az, hanem egy törvényszerűség. Aki felismeri ezeket a törvényszerűségeket és optimalizálja hozzá magát, az sikeres, aki nem, az kudarcra ítéltetett. Itt országokra és vállalkozásokra is gondolok a mondatban, mint alanyokra. Mindenkinek eltérőek az adottságai, ezért ez a játék igazságtalan, de az adottságok nem állandóak. Lásd Kína. Ha valaki elutasítja ezt a versenyt, mert igazságtalannak tartja, az olyan, mintha valaki leülne az olimpián, hogy most akkor nem fut.
  • Tetsuo
    #74
    Ez a kapitalizmus. A baj az, hogy néhány cégnek nagyobb hatalma van, mint egy közepes országnak. Ezen cégek már befolyással bírnak a törvényhozásban egyre több országban ill. az országok közötti külpolitikában és a globalizációban is.
    Az alapvető állami védelem a trösztök ellen, már csak nyomokban.
    Multicéget (korporációt) polgárként betámadni nem nagyon lehet, hasonló ill. több joggal rendelkezik, mint egy állampolgár.
  • Tetsuo
    #73
    Amire felhívtam a figyelmed, hogy egyik hsz-od üti a másikat.
    Előszőr azt írod, hogy társadalmunkat teljesen rosszul vezetik, mert a politikusok, vezetők rövidlátók és igen, így van. Nincs hosszútávú terv. Legalábbis most maradjunk a materialista nézőpont mellett.
    Másodszor pedig azt írod, hogy az embernek célja van a jövővel kapcsolatban, ami irányítja a társadalmat, nem úgy mint a természet.


  • Vol Jin
    #72
    Valaminek lehet több mozgatórugója is, nem csak egydimenziós a világ. A vezetőnek Bentleye van, de ez nem változtat azon, hogy egy cégnek a saját létezéséért is meg kell küzdenie.
  • who am I 7
    #71
    Melyik ilyen cégnek a vezetője jár szerinted, mondjuk egy sima skoda fabiaval?vagy egy használt öregebb bmw-vel :D hagyjuk már a létkérdést, meg a szerencsétlen vezetők vegetációját...a bukás, az máson múlik, amíg megy a biznisz, addig a másik kizsigerelése is megy és a luxus...nem ezért buktak bele, hanem mert nem követték azt a trendet, ami kellett az embereknek.Biztos van kivétel, de a nagy többség ilyen..de a korrupció mellett ez elhanyagolható.
  • Vol Jin
    #70
    Egy multinacionális cégnek a profit létkérdés, és nem feltétlenül a vezetők még nagyobb jólétének az eszköze, hanem a cég létének a záloga. Aki lemarad, az kimarad. Felfalják, eltűnik, emlékké válik. Nokia, Motorola, Ericsson. Egyik sem gyárt már mobiltelefont. A szabadalmakért szétcincálták őket, beolvadtak más cégekbe.

    A profit hajszolása külső kényszer. Nem ezek a cégek teszik tönkre a világot, hanem ezek a cégek küzdenek ebben a világban a saját létükért.
  • Vol Jin
    #69
    Mindig is a rövidlátás volt a jellemző. Ezen kár vitatkozni. Ha másként gondolod, nem ismered, hanem idealizálod a történelmet. A társadalmi folyamatok mindig az egyén szűk környezetére korlátozódó egyéni döntések összessége volt. Ha egy vezető lényszerhelyzet elé állította a többséget, beszűkítve az egyének lehetőségeit, az is egyéni érdekekre vezethető vissza. Hatalom, becsvágy, hogy változtat a világon, anyagi érdek, stb.

    A rövidlátásra mondok egy hétköznapi példát. Futballmeccs, tömöt stadion, gól. Mindenki felugrik, mert az levezeti a mérget, vagy kiteljesíti a mámort. Ettől persze eltakarják a látványt, de ha mindenki feláll, akkor lát ugyanúgy. Ha senki nem állna fel, akkor mindenki látna, és senkinek nem kellene felállnia. De mivel valaki mindig feláll, és ezt ha nem is tudatosan, hanem ösztönösen mindenki tudja, ezért mindenki feláll. Pedig az érdek az lenne, hogy mindenki ülve marad.

    A valóság az, hogy a társadalomnak előnyös lenne az az általad hitt sötétített szobás asztal, ahol pár mogul kisakkozza a jövőt, és döntéseket hoz az emberek helyett a háttérben. Te attól rettegsz, hogy ilyen szoba létezik, én meg azon sopánkodok, hogy sajnos nincs, és a világ azért ilyen szar hely.
  • who am I 7
    #68
    Én teljesen másképp közelítem meg a dolgot, az önzőség úgy gondolom, nem egy erkölcsi humbug, nem egy bármiféle szocializáltságból kiváló vagy kifejlődő, mutálódott melléktermék, akármi.

    Azt hiszem, hogy egyiket sem lehet bizonyítani, persze teóriákat lehet gyártani így meg úgy, aztán mindenki azt hisz, amit akar..Dawkins könyve, ha közvetetten is vetíti rá az evolúciós elméletre, de egy ilyesmi teórián alapul.Nekem szimpatikus a dolog...én önzőség tetejének azt tartom, amikor valaki korrumpál (főleg nagy pénzekért), vagy vegyünk nagy cégek vezetőit, rabszolga sorsba (akár öngyilkosságba, kína ugye) taszít embereket (milliókat akár), a rengeteg profitért, h neki minél több legyen és minél drágább javakat, stb-ket tudjon SAJÁT magának felhalmozni.Saját maga élvezkedésére...az, hogy most ez a génekben benne van, úgy mint a rák és csak 1 szikra kell, h "előhívja" avagy sem, ezt nem tudom.De én úgy gondolom, hogy ez mindenkiben benne van..és az önzetlenség is.Szerintem ez logikusabb, mint a szocializáltságról vagy erkölcsről agyalgatni ezen a szinten, mert biztos vagyok benne, hogy mikor még majmok/ősemberek voltunk, az nem volt ennyire meghatározó, persze az új világban biztos, hogy ezzel is van némi kapcsolata..sajnos mindennapjaikat nem ismerjük, hogy komolyabb következtetést lehessen levonni :D De szerintem, ha érezte, h neki ez meg az jól esik, akkor többször csinálta, saját maga megelégülésére..akár gyilkoást, akár bármi mást én már azt önzésnek tekintem.
    A fent említett vonalon gondolnám, hogy a jómód (és ja, valóban a többféle fogamzásgátló módszer), a több pénz csábító és, aki elég önző, akkor azt inkább magára fogja költeni és élvezni az életet.Persze, tutkó van olyan, akinek a lekötöttség (gyerek) is élvezetet jelent, mivel sok féle ember van..de szerintem a 2.-ból van kevesebb...
    AFrikával (és a primitívebb emberekkel) kapcsolatban meg, inkább a visszamaradottság, szegénység, nem pedig az önzetlenség van jelen...a két dolog nem ugyanaz, hogy valakinek egy putriba azért van 10 gyereke ,mert önzetlen..inkább csak buta,felelőtlen, de azért szeret élvezkedni (mert csak felcsinálják...), ha már más nincs a szerencsétlenjének.
    Lehetne ezeken sokat agyalni, nyilván több ember másképp látja.
  • NEXUS6
    #67
    Még az emberi rövidlátás is bármilyen velünk élő élőlény számára az isteni mindentudással azonos kategóriájú dolog.

    Ahhoz viszont, hogy a "hülyeségéről", vagy rosszindulatáról papírt kapjon valaki nem kell az Illuminátusokhoz csatlakoznia, vagy zsidóvá "keresztelnie" magát.
    XD
  • Tetsuo
    #66
    Viszont, alább írtad, hogy most jellemző a vezetői rövidlátás és a káosz...
  • Vol Jin
    #65
    Csak egy gondolat annak, aki úgy véli, hogy a szaporulat visszaesése a fejlett világban önzés kérdése. Korábban nem azért volt szaporább Európa, mert erkölcsösebb volt, hanem azért, mert nem volt fogamzásgátlás, se nyugdíjrendszer, illetve közegészségügy sem. Az emberek basztak akkor is, mint ma, sőt többet, mert se internet, se tévé, se mozi. Magas volt a gyermekhalandóság, és a nyugdíj is az volt, hogy majd a gyermekek támogattak a nagy családban.

    Ma nem azért szapora egy adrikai kontinens, mert annyira önzetlenek, hanem azért, mert se tabletta, se faszra húzható gumijuk sincs, de ha lenne akkor vennék be, ha lázasak, meg faszra húzás helyett vizet töltenének bele, hajguminak használnák, akármi, mert azt sem tudják mi az. Meg a sok gyerek a megélhetésük jövője. Nem szeretnék a borsodi szociológiáról elmélkedni, csak elég annyit mondanom, hogy annak belátásához hogy a magas népszaporulat nem az önzetlenség következménye, nem kell elhagyni az országhatárt, mert hazán belül is van rá szemléltető példa.

    De persze tudom, hogy divatos az LCD-tévét bámulva polemizálni a döglődő nyugati társadalmi modellen elmélkedni, csak a valóság ebbe a fájdalom teli világképbe csúnyán belepiszkít.
  • NEXUS6
    #64
    Ellentétben az evolúcióval és más természetes folyamatokkal, az embernek van jövőre irányuló motivációs a rendszere, magyarul célja, ez lehet akár a tudat alapja is. A tudomány mai állása szerint ilyen, pontosabban, ami pl. globális szinten képes szabályozni az emberi társadalom bizonyos viselkedését a természetben nincs.

    Szal az evolúció emberen kívüli részének az a maximum tudati produktuma, hogy pl. a macskám baxtat, mert éhes és adjak neki enni, de ez azért kevés ahhoz, hogy a bioszféra elkerüljön egy nagy kihalást valami globális katasztrófa esetén. Ha így nézzük, akkor persze lehet, hogy az ember rendeltetése ez, és mivel az ember is evolúciós termék, ezért ezt a természet az emberen keresztül éri el.
    ;)
  • ostoros
    #63
    Nem borult fel,csak megváltozott. Mások a szelekciós tényezők, mert mások a körülmények. És igen, lehetnek negatív hatásai a mesterséges környezetnek, főleg abban az esetben,ha a mesterséges környezethez alkalmazkodott utódok hirtelen visszakerülnek egy természetes környezetbe, vagy egy teljesen újfajta mesterséges környezetbe, amivel eddig nem találkoztak. Éppen ezért érdemes lenne régebbi génállományok megőrzésének, dokumentálásának és tartósításának figyelmet szentelni. Nem csak az ősi búza és egyéb háziasított élőlények ősi génkészletének feltérképezése és megőrzése, hanem az emberé is.
  • Tetsuo
    #62
    Persze, hogy a természet szabályozó reakciói, -amit pl. a civilizációnk idéz elő- is nyomonkövethetőek, de attól még brutálisan beavatkozunk az evolúcióba és a szelekcióba is. Gondolj csak a gyógyszerekre, oltásokra stb. ezeknek jó vagy éppen a rossz hatására ill. egy koraújkori influenzajárványra. Vagy gondolj a szociális hálóra és arra, hogy mely népeknél erősebb az ill. magára a társadalmi struktúrára, hogy jelenleg kinek van nagyobb esélye örökíteni és egy jóval primitívebb közösségben ez hogy alakulna...
    Szóval, teljesen felborult. Ami nem biztos, hogy baj. Ez már egy másik kérdés.
  • ostoros
    #61
    Beleavatkozunk, de nem tudjuk felülírni. Ha valakinek annyira nem prioritás az utód, akkor majd átveszik a helyüket olyanok, akiknek prioritás. Az egész azért kérdés, mert belépett egy új szelekciós tényező, és ez a fogamzásgátlás. Amíg ez nem volt, a természet beérte azzal, hogy az embert szexre kényszerítse. Most már ez nem elég, mert az ember megtanult védekezni. A természet pedig talál új módokat, hogy ezt ellensúlyozza. Például nőni fog a vágy a család, az utódok iránt.
    Vagy például egy másik változás a modern szülészeti technológiák megjelenése.
    Erre a legjobb példa az iker terhesség. Az ikerterhességnek meg vannak az evolúciós előnyei és hátrányai. A legnagyobb hátránya az, hogy veszélyezteti az anya életét, és ezzel a későbbi utódokat.
    Éppen emiatt jól megfigyelhetően egyre csökkent a jelenség, ahogy az emberi populációk vándoroltak.
    Csak meg kell nézni: az ikerterhesség a leggyakoribb az afrikaiaknál. Az európai populációkban már sokkal ritkább, az ázsiaiaknál pedig még annál is ritkább. És bár erre vonatkozóan nem ismerek adatot, fogadok, hogy az amerikai indiánoknál még ritkább mint az ázsiaiaknál.
    Na most, azzal hogy , az anyák túl élik a szülést,ráadásul előtérbe került az egy gyermekes család modell, az ikerterhesség egyértelmű szaporodási előny. A szomszédom a legjobb példa: mindkét ágon volt ikerterhesség a családban, és lám megint az lett. Ily módon, ha az anya később meddő lesz, vagy elhalálozik, még mindig nagyobb eséllyel adja tovább a génjeit, mint az, akinek csak egy gyereke születik, és az is negyven éves korában, a menopauza előtt közvetlenül.
  • Tetsuo
    #60
    Minél modernebb társadalmunk, annál kevésbé érvényesül az evolúció, mert beleavatkozunk.
  • Tetsuo
    #59
    Ez csak terelés, öreg. Ill. érvelési hibák sorozata.
    Ha pedig azt állítod, hogy zsidózok, akkor rágalmazol.
    Direkt belinkeltem a k*rva videót, hogy tisztába tegyem még a legsötétebb fejekben is, hogy óriási különbség van judaizmus és cionizmus ill. a zsidó nép között.
    Az, hogy sablonokban gondolkodsz, nem engedsz másoknak saját véleményt, vagyis a szűk világképed pedig a nagyon gyenge műveltségednek köszönhető.
    A jószándékú tanácsomat, hogy olvass szépirodalmat, nem fogadod meg úgysem... Anélkül viszont nem értheted meg az alább írtakat.

    Amit észre kell venni, hogy elsőre te gyűlölködtél és személyeskedtél úgy, hogy engem démonizáltál és rám terelted a témát.
    Márpedig az eredeti témához hozzászólva az egyik leglényegesebb aspektust az én hozzászólásom vetette fel, még akkor is, ha neked az nem tetszik. ;-)
  • NEXUS6
    #58
    Az önzés egy erkölcsi és nem biológiai, evolúciós, vagy etológiai kategória. Az önző állatra a legjobb példa a magányos farkas, ami természetesen nincs, mert hogy azok is falkában élnek.;)

    A kérdés inkább úgy tehető fel, hogy az egyén szocializációja mennyire adekvát az adott környezetben. Ha nagy a változás akkor differenciák lépnek fel, feszültségek, amire lehet stratégia a közösségi kapcsolatok csökkentése (ez lehet önzőségnek nevezni), vagy épp ellenkezőleg az altruista, közösség szemléletű viselkedés.

    Az alacsonyabb kulturális/technikai/szociális fejlettségű népcsoportok/rétegek nem azért szaporodnak mint állat, mert olyan önzetlenek, altruisták, hanem mert fűvel fával baxnak a világra. Ahogy összetettebbé válik a kultúra aztán már nem csak a család jelent szociális környezetet, akkor a szaporaság visszaesik. A gyerekvállalás dilemmája pedig egyre inkább az lesz, hogy egyrészt nem baxok felelőtlenül, mert utána évekig xopok a gyerekkel. Illetve fejlettebb szinten: akkor vállalok gyereket, ha maximálisan meg tudok neki adni mindent.

    Aztán a fogyasztás, mint általában negatívan értelmezett dolog is valójában a társadalom működését sőt olyan emberek megélhetését segíti elő, akiket nem is ismerünk, ilyen szempontból abszolút altruista dologként értelmezhető, pláne a túlfogyasztás. (Más kérdés, hogy az ember nem lelkiismereti okok miatt csinálja, hanem mert a társadalom mechanizmusai jutalmazzák, és biológiailag is kondicionálják az embert erre).

    El kell felejteni azt a berögződést is, hogy állandóan a túlszaporodással riogatjuk magunkat. A realitás az, hogy a fejlett társadalmak öregszenek és fogynak. Nem a túlszaporodás, az erőforrások felelőtlen felélése, hanem dolgozó/eltartott rétegek egyensúlyának megbomlása, a gazdasági fejlődés lassulása, a fogyasztás/termelés csökkenése, az előbbiek ellensúlyozására behozott népesség kultúrális inkompatibilitása jelent egy komplex problémahalmazt, aminek gyökere ugye egyetlen tényező, a születések számának egy fontos limit alá esése.

    Nyugaton általában nem ismertek, nem alkalmazottak olyan módszerek, amikkel ezek a problémák orvosolhatók, nincs olyan reális családpolitika, amivel a gyermekvállalást hatékonyan ösztönöznék. Itt jönnek ugye a CT-k, hogy a gonosz illuminátusok direkt szocializálják úgy a maradék ifjúságot, hogy ne vállaljon gyereket. Azonban én a tervezett gonoszságban, a CT-kben nem az emberi (vezetői) butaságban, rövidlátásban annál inkább hiszek. Ha valóban létezne az illuminátusok, vagy akárkik ilyen hosszútávú programja az bizony egy viszonylag pozitív forgatókönyv lenne ahhoz képest, ami szerintem van, mert akkor ebben a hatalmas káoszban legalább valami tervszerűség lenne, ami valójában nincs!
    ;)
  • NEXUS6
    #57
    Nem.
  • gforce9
    #56
    Fordítva is fel lehet tenni a kérdést, mindazt ami ténylegesen boldoggá tesz minket, azt az önzésnek köszönhetjük? :)
  • who am I 7
    #55
    Ez egyébként szerintem egy elég érdekes kérdéskör...én úgy gondolom, h az egész univerzum az önzésen alapul.Ahhoz, h élni tudj, önzőnek kell lenned..persze, vannak különböző fokozatai szerintem..de minél nagyobb a jólét, tutkó, h annál önzőbb az ember.Szerintem az önzőség, nem egy olyan egzakt ösztönös dolog, mint bármi más...sok mindent tudunk kontrollálni, ezt nagyon nehéz.Nem mondom, hogy nem meg változtathatatlan..vagy nem lehet felülkerekedni rajta, de kényelmes dolog hagyni, h úrrá legyen rajtad :) és sokszor nem is kényelmes, hanem jó is...ez szerintem, nem amolyan állati ösztön, de állatokban is ugyanúgy benne van..mindenben benne van, ami élni akar, ez az érdekes.Nálunk van kontroll felette, így kicsit árnyaltabb a dolog...ki-hogy él vele...shaolin papok biztos, h tudják kontrollálni jól :) szép dolog, de nem biztos, h olyan életet szeretnék?
  • Molnibalage
    #54
    Van sokkal hosszabb változat is, ez a tényleg "5 perc alatt a lényeg, de 0 konkrét technológia".
  • ostoros
    #53
    Egyet értek. Egyébként az, hogy különböző népcsoportok és társadalmi csoportok hogyan állnak a kérdéshez elég nagy problémákhoz fog vezetni. lehet eljön az, hogy a gyerekre majd engedélyt kell kérni. Például a túlnépesedés miatt. Ez például kötelezően beépítendő fogamzásgátló implantátummal simán kivitelezhető lehet.
  • who am I 7
    #52
    Úgy gondolom, ha nagyon ösztönlények lennénk, akkor kellene jobban támaszkodni az evolúcióra..de így, hogy azért kontrollálni tudjuk magunkat, ezért tudatosan is lehetne "tenyészteni", akár..jó, morbid így elsőre, de nem morbidabb, mint bármi más a keresztény világból akár :D vagy emberkisérletek...csak egy lehetséges út.A változás "normális" egyébként szerintem, semmi sem marad örökké..hát ez van, a döntős joga az marad szerintem és így kerek.
  • gforce9
    #51
    Ha olyan a társadalmi felépítésünk, hogy az önzés előnyt jelent, akkor a szocializációnkkal ezt fogjuk megtanulni. Elég tanulékony az ember ehhez. Ha a társadalmi felépítés olyan, hogy nem díjjazza az önzést, akkor pedig háttérbe szorul. Lehet gondolkodni azon, hogy miből is fakad az önzés. Egy biztos, akik azt mondják, hogy velünk született és megváltoztathatalan, azok miért nem akarnak állati sorban maradni? Az ösztönök is onnan fakadnak, de van agyunk, igyekszünk úrrá lenni rajtuk:)
  • ostoros
    #50
    Mondom, majd az evolúció kontrollálja. Bár az lehet, hogy amíg érvényesülni kezd a szelekció, arra a pár száz - pár ezer évre jó lenne valami szabályozás, ezt elismerem.