102
-
Zero 7th #62 Aha, persze. Képtelen vagy felfogni, mit mondok, HATSZORI nekifutásra, pedig csak egy kibaszott paraméteres, egyismeretlenes egyenletrendszer. Egy felsősnek már menni szokott a felírása is. Te értelmezni nem vagy képes.
Komolyan, ilyen kurva nehéz felfogni, hogy ha egy számnál egy másik valamennyiszer nagyobb, akkor azt úgy írjuk fel egyenletként, hogy:
szám*valamennyi=valamennyiszer nagyobb szám
?
Tényleg, EZ meghaladja a képességeidet?
És ezek után még van pofád azt hazudni, hogy én számolok rosszul? Hát a kurva anyádat... -
gforce9 #61 Ha forogna akkor bizonyos irányban jobban tágulna, mint másfelé. A forgási síkban jobban, mint tengelyirányban, szóval a forgást elvethetjük emiatt, mert minden irányban egyenletesen tágul. Valamint a sötét anyag vagy mindegy minden hívjuk, az pont ellentétes hatást gyakorol a galaxisokra. -
Irasidus #60 Szóval nem tudod mit számolsz. Gondoltam. A hiba ott van, hogy egy teljesen hibás képletet használsz. Gondold újra, és fogad meg gforce szavait is, nem mond hülyeséget. -
Krumplipuskaa #59 Elnézést hogy megzavarom a magasröptű eszmecserét,de támadt egy ötletem a hiányzó anyaggal kapcsolatban.
Az az ötletem támadt,mi van ha a világegyetem is forog,és ebből kifolyólag ébrednek olyan erők amik nem láthatóak,és nem is tudunk az egészről,hiszen csak a külső szemlélő észlelhetné a forgást,a benne lévők nem. Pl a tágulás gyorsulására is adna magyarázatot.
-
Zero 7th #58 Igen, akkor olvasd el még egyszer amit leírtam, aztán ha nem sikerült felfogni, akkor még egyszer, meg még egyszer. Amíg el nem jut az agyadig.
Máshogy nehéz kommunikálnunk.
Ha azt mondom, hogy két test térfogata ugyanakkora, akkor az szerinted mit jelent? Változó-e a térfogat?
Ugyanakkora térfogat és más sűrűség esetén hogyan alakul a tömeg?
(Baszdmeg, tényleg általános iskolai fizikából kell korrepetáljalak? Mi a faszomat vitatkozol itt, ha ALAPVETŐ matematikai és fizikai hiányosságaid vannak? NEM ÉRTED a kibaszott sűrűség fogalmát! Ez már nekem kellemetlen, hogy ennyire alapszintet kell magyaráznom akurvaéletbemár!) -
gforce9 #57 Sehol nem lehet megengedni. És nem mondom, hogy a világgal van a hiba. Viszont a jelenlegi gravitácós elmélet számtalan módon tesztelt. Nemhinném, hogy az lenne a célszerű hozzááállás, hogy mindenhol jól működik, kivéve itt és itt és korrigáljuk.
Szerintem az ésszerű az, hogy: A gravitáció itt és itt és még számtalan helyen jó leírás, illeszkedik a megfigyelésekhez, akkor valószínűleg valami baj a galaxisok megfigyelése körül van. Van még ott valami befolyásoló erő, anyag, hatás, tökmindegy hogy hívjuk, amit nem látunk és torzítja az eredményeket. Ha a gravitációs elmélet ennyire rossz volna hogy egy nagyságrendet téved, akkor annak volnának jelelei máshol is, kisebb léptékben is észlelhető lenne, de nem észlelhető.
Nemhinném, hogy a tökjól működő gravitációs leírásunk lenne a hibás. -
Zero 7th #56 Ha hiányzik 90% gravitáló tömeg, akkor nem jelentheted ki, hogy nagyban szilárd lábakon áll.
Hol máshol engedsz meg 90% hibát, és mondod azt, hogy "az eredmény pontos, a világgal van a hiba?" -
gforce9 #55 A newtoni elmélet teljesen jól működik. Az einsteini csak pontosítja, korrigálja. A sötét anyag esetében viszont a gravitáló tömeg ~90%-a hányzik. Mivel a gravitációs elmélet pontosan leírja a téridőt. Ezt sikerült is már extrém körülmények között is kimérni, pulzárok keringési idejének csökkenése pl. De a részecskegyorsítóban kilőtt atommagok is úgy viselkednek, ahogy a relativitás mondja. A ygorsításukhoz pont annyi energia kell. SZóval a gravitációs tér elmélet kicsiben és nagyban is eléggé szilárd lábakon áll. Nem valószínű hogy a gravitációs elmélet korrigálásával el tudjuk tüntetni azt a 90%-nyi hibát, amit a sötét anyag ad. Valószínűbb, hogy van ott még valami, amit nem látunk és gravitál. Annak kevés esélye van, hogy a gravitáció hol így működik, hol úgy. -
Irasidus #54 Te még is mit számolsz most? Így sem találom, csak nálad. Honnan szetted ezt a képletet, forrás? -
Irasidus #53 "Hihetetlen, hogy nem jut el az agyadig, hogy egy kőgolyónak nagyobb a mozgási energiája, mint egy ugyanakkora térfogatú jéggolyónak."
A mozgási energia a test tömegétől és sebességétől függ, térfogattól nem. Amivel kevered az az áramvonal. -
Zero 7th #52 Eh, áttértem félúton F-ről G-re. Elnézést, leírjam még egyszer az egészet, javítással, vagy sikerül azért összerakni magadtól, és gondolatban kicserélni minden G-t F-re? -
Zero 7th #51 Fel tudok írni egy kibaszott egyenletet magamtól, köszi a bizalmat. De látom, te meg egy egyszerű szöveges feladatot nemhogy megoldani, de a megoldást értelmezni sem tudod egyenletrendszer formában. Kár, hogy ez csak most derült ki, ha hamarabb tudom, hogy ennyire alulképzett vagy, nem megyek bele a vitába.
Szádba rágom, bár már kibaszottul unom az értetlen retardáltkodásod.
Van a F0, ami a tömegek alapján számolt gravitációs erő. Ott a képlete, Newton a barátod.
Van a F1, ami a MÉRT gravitációs erő, közvetetten, a pályából, a centripetális erőből visszaszámolva. De ez a mért érték. És ez a mért erő a nagyobb.
A kettő így viszonyul egymáshoz:
G1=G0*x. (Tényleg neked ehhez külön képzés szükséges, hogy fel tudd írni, hogy kis szám szorozva valamivel egyenlő nagy szám?)
G1-re csak akkor lesz igaz az egyenlet, ha a jobb oldalt is megszorozzuk x-szel. Ez az x a sötét anyag hatása, az a tényező, ami az elméleti képletet javítja, hogy a gyakorlatban mérhető eredményt kapjuk. -
Zero 7th #50 "hogy szerinted egy 814300000000 tonna tömegű égitest 30km/s mozgási energiája mekkora?"
Pontosan 0.4-szerese egy 2035752000000 tonna tömegű égitestének.
Tökmindegy milyen nagy, mert RELATÍVE KICSI. Hihetetlen, hogy nem jut el az agyadig, hogy egy kőgolyónak nagyobb a mozgási energiája, mint egy ugyanakkora térfogatú jéggolyónak.
Komolyan baszdmeg, ehhez nem 7. osztályos szintű ismeretek kellenének, csak egy működő agy... Tényleg ilyen magas neked a sűrűség fogalma? Az szerintem 5. osztály általános iskola. -
Irasidus #49 Ezt a képletet az iskolában tanultad, vagy honnan szedted? Csak mert ilyet én ezzel: "F1=F0*x, hiba=F0/F1=1/x. x=1/hiba. F1=G*m1*m2*x/d^2" sehol nem találkoztam rajtad kívül ezzel a képlettel. Forrás? Lehet, hogy a te képleted rossz? -
Irasidus #48 Tévúton jársz. Egyrészt az üstökösöknek csak egy része jég (kb.2/3), a másik, hogy szerinted egy 814300000000 tonna tömegű égitest 30km/s mozgási energiája mekkora? Nem kell válaszolnod, Szefmester #43 válaszában, egy nagyon jó kalkulátort adott. Jó játékot, és gondold végig ez az energia mekkora pusztítással jár. Mondom 7 osztályos fizikát kellene átnézned... Egy kis adat: a Tempel 1 üstükös tömege: 7.9 × 10 a 13.-on kg - Ez lényegesen több mint amit te megadtál (és hol van ettől még a 12km?), nem gondolod, hogy változtathatnál a stílusodon?
-
Zero 7th #47 Mindenhol, ahol az m helyére nem a látható tömeget, hanem a sötét anyaggal növelt mennyiséget írod be.
F0=G*m1*m2/d^2.
Mért F1=F0*x, hiba=F0/F1=1/x. x=1/hiba.
F1=G*m1*m2*x/d^2
x a sötét anyag hatása = 1/hiba.
QeD. -
Zero 7th #46 1. Melyik? Én nem beszéltem konkrét égitestről.
2. De FELROBBANT. Nem pedig BECSAPÓDOTT. Érted a különbséget, vagy elmagyarázzam?
3. Meteoritról beszélsz még mindig.
"12 km átmérőjű üstökös, egy ekkora test esetében nem a keménysége számít "
Eddig tartott a türelmem. Eddig értelmes embernek tűntél, úgyhogy most még csak kérdezem, hogy ezt most direkt csinálod, szándékosan vagy faszidióta?
TE beszéltél keménységről, eleve te hoztad fel. Én csak a te hülyeségedre reagáltam, menj már anyádba, hogy ebből akarsz ellenem érvet faragni!
"hanem a sebessége."
MEG A TÖMEGE, BASZD MEG, ami a vízjégnek 1000kg/m3, sziklánál meg 2500kg/m3, két egyforma méretű, azonos sebességű, 12 km átmérőjű égitest közül a meteoritnak 2.5ször nagyobb az energiája, mint egy üstökösnek.
"Kiszámoltam lejjebb."
Ja, próbáltál parasztvakítani számokkal, kár, hogy a lényeget nem fogod fel még mindig. De tudod mit, "kiszámolom" neked én is:
12km átmérőjű gömböt feltételezve a térfogata: ~905 köbkilométer. A sűrűsége a jégnek legyen akkor 900000000 tonna per köbkilométer. Tehát a 12km átmérőjű üstökös
__814300000000 tonna tömegű. Ehhez képest a 12km átmérőjű szikla meteor:
_2035752000000 tonna.
Nesze bazdmeg, mééééééégsokkalnagyobb szám!!! Hűűűű!!!
Mi a fasznak nézel te engem, hogy megpróbálsz MEGIJESZTENI egy nagy számmal..?
"Holdon az üstökösbecsódás krátereket"
Azok túlnyomó többségében meteoritbecsapódások. De faszom, ne tereld a témát, leszarom a Holdat, annak nincs légköre, abba egy meteor pontosan ugyanúgy csapódik mint egy üstökös. Azt leszámítva, hogy az üstökösök pármilliószor ritkábbak, mint a meteoritok, ha hagytak is rajta krátert, azt már szétbaszták a meteoritkráterek. Az elmúlt tízezer évben biztosan nem csapódott üstökös a Holdba.
Faszom, kiszoptad a cikkből ezt az üstökösbecsapódásos baromságot, aztán kötöd a lovat a karóhoz, de bazdmeg a csillagászat NEM ISMER becsapódott üstököst EGYETLEN DARABOT SEM! Komolyan már abban kezdek kételkedni, hogy egyáltalán tudod-e, mi az az üstökös?
Vagy direkt csibálod? Akkor meg mi motivál arra, hogy a nyilvánvalóan fasz álláspontot védd csúsztatásokkal meg bepróbált parasztvakításokkal? -
Irasidus #45 "aminek KIZÁRÓLAG az a szerepe, hogy megjavítsa a gravitációs elméletünket."
A további felesleges vita elkerülése érdekében, kérlek mutasd meg hol javítja meg a gravitáció elméletét a sötét anyag? 1/hiba nincs. Szóval? -
Zero 7th #44 Látom nem fogod fel. Ne kérdezgesd, hogy értem-e, ha TE NEM ÉRTED mit beszélek! Semmi újat nem mondtál csak képtelen vagy a saját bedobozolt szemszögeden túllépni.
"Nem egészítem ki a gravitáció elméletét semmivel, csak használom."
Persze, az elméletet nem egészíted ki. A VILÁGOT egészíted ki. Elméleti, kimutathatatlan, észlelhetetlen, normál anyaggal nem reakcióképes egzotikus anyaggal, aminek KIZÁRÓLAG az a szerepe, hogy megjavítsa a gravitációs elméletünket. Tényleg olyan nehéz ezt megérteni? Hogy a sötét anyagnak SZÁNDÉKOSAN vannak ezek a tulajdonságai így kitalálva, mert CSAK így javítja meg a képleteinket?
Ha NEM rakod bele a modelledbe a fiktív anyagot, akkor a gravitáció elmélete NEM MŰKÖDIK, nem írja le jól az észlelhető jelenségeket.
Ugyanaz, mint a newtoni elmélet fénysebesség közelében. PONTOSAN ugyanaz a szituáció, az elmélet használhatósága korlátozott bizonyos esetekben.
Ez olyan, mintha a newtoni elméletet akarnád lelassítani a sötét trafipaxszal, ami semmivel nem lép kölcsönhatását, csak a fény sebességkorlátozását tartatja be. -
Szefmester #43 Becsapódás szimulátor 1
becsapódás szimulátor 2 -
Irasidus #42 "Továbbá hiába kampányolsz itt üstökösbecsapódások mellett, eddig összesen néhányról tudunk, PONTOSAN AZÉRT, mert nem érik el a felszínt, felrobbannak a légkörben. A krátereket meteoritok ütötték."
1. Mekkora volt az üstökös? Kicsi.
2. Már ez a kis üstökös is mekkora energiával robbant fel? Óriási.
3. Ahhoz, hogy ne essen szét, egy 12 km üstökösmag bőven elég, és tudomásom szerint ekkora volt a dinókat elpusztító...
"Aztán a jég meg persze kemény a fejedhez képest, attól még alig több, mint harmada a térfogatsúlya a sziklához képest (főleg hogy fagyott gázok is alkotják, ami fajlagosan még kisebb tömegű), a sebesség nagyjából összehasonlítható. Bármekkora számot mondasz, az szikla esetében legalább 2.5-szer nagyobb az energia. Nem tudom, miért próbálsz meg a naaagy számokkal ijesztgetni, nem vagyok ijedős."
12 km átmérőjű üstökös, egy ekkora test esetében nem a keménysége számít, hanem a sebessége. Kiszámoltam lejjebb. De elég megnézni a Holdon az üstökösbecsódás krátereket, vagy a már említett kisebbeket mekkora energiával is rendelkeztek? Na, ez durván a többszöröse, csak nem esik szét. -
Irasidus #41 Igaz, elnézést kérek. És köszönöm. -
Irasidus #40 Szerintem a sok mondani valóm között elveszett a lényeg, ezért részletes válasz helyett a lényeget próbálom megfogalmazni. Nem egészítem ki a gravitáció elméletét semmivel, csak használom. Nincs benne sötét anyag változó! A sötét anyag nem vesz részt a kölcsönhatásokban, akárcsak a neutrínó, ezért csak a tömege révén lehet észleni a sötét anyagot. Ezt érted? -
Zero 7th #39 De te relativisztikus sebességekről meg tömeg-energia ekvivalenciáról beszéltél, aminek semmi köze egy meteorbecsapódáshoz. Az nem relativisztikus fizika, csak sima kinetika, Newton.
Továbbá hiába kampányolsz itt üstökösbecsapódások mellett, eddig összesen néhányról tudunk, PONTOSAN AZÉRT, mert nem érik el a felszínt, felrobbannak a légkörben. A krátereket meteoritok ütötték.
Aztán a jég meg persze kemény a fejedhez képest, attól még alig több, mint harmada a térfogatsúlya a sziklához képest (főleg hogy fagyott gázok is alkotják, ami fajlagosan még kisebb tömegű), a sebesség nagyjából összehasonlítható. Bármekkora számot mondasz, az szikla esetében legalább 2.5-szer nagyobb az energia. Nem tudom, miért próbálsz meg a naaagy számokkal ijesztgetni, nem vagyok ijedős. -
gforce9 #38 Igen, de itt nem a tömeg alakul át mozgási energiává, hanem a mozgási energia függ a tömegtől és a sebességtől. Félreérthetően fogazlmaztál korábban. Mondjuk attól függetlenül szerintem érthető volt, amit mondani akartál. Nem tudom hogy jönnek ide relativisztikus képletek. -
csibra #37 Ehh... Érvelési hiba lenne, ha azt mondanám, hogy egy adat hibája miatt az egész elmélet hülyeség, de a naprendszer kb. 240 millió évente tesz meg egy kört a tejútrendszer körül, és nem 70 millió évente ("The rotational period is about 240 million years at the position of the Sun" <- wikipediából, ami erre hivatkozik: Sparke, Linda S.; Gallagher, John S. (2007). Galaxies in the Universe: An Introduction. p. 90), de kapásból sántít tőle az elmélet. -
Irasidus #36 Zöldségeket beszélsz. Általános iskola hetedik osztály: mechanika, mozgási energia, rugalmatlan ütközés.
Mozgási energia, a test kinetikus energiája függ a test tömegétől ÉS sebességétől:
![]()
Egy 30 m/s sebességgel mozgó, 1kg tömegű test mozgási (kinetikus) energiája 450 J.
-
Zero 7th #35 "De van, ugye? És legjobb tudomásom szerint működik..."
Van, persze, működik is, csak a világot kell hozzá kiegészíteni a sötét anyaggal. Mert különben sajnos nem működik.
"Egyrészt dinamikai és relativisztikus mérésekkel a szatelitgalaxisok, csillagok, gáz és porfelhők alapján elkészítem a galaxis rotációs görbéjét, ami alapján meg lehet mondani mekkora tömege a galaxisnak. És érdekes módon mindkét módszer szerint ugyanaz jön ki. Másrészt a gravitációs lencse hatás éppen korrelál a relativitás elmélettel."
Bocs, ez kissé zavaros. Az egyrészt és a másrészt a két elmélet, amivel ugyanaz jön ki?
De a két szélső mondatban sok mindent nem állítasz, csak hogy a gravitációs elméletből ki lehet számolni a galaxis tömegét (nyilván), a relativitáselméletből meg következik a gravitációs lencsehatás, nyilván akkor korrelál is vele.
De nem érted az alapvető problémát. Van egy elméletünk, aminek a kijavítására még 19szer annyi cuccot hozzá kell képzelni, hogy működjön. A konszenzusos nézet szerint a világ kevesebb, mint 5%-a normál anyag és energia, a többi képzelt (minden egyéb módon észlelhetetlen, csak KELL a modellbe, hogy a látható anyag úgy mozogjon, ahogy az elmélet leírja).
Én itt mondanám azt, hogy baszki, ha a modell 95%-a fiktív, akkor ELKÉPZELHETŐ, hogy a modellel van baj.
"Igen, ha csak az ez hatása lenne akkor talán igazat is adnék"
A sötét anyag minden hatása gravitációval kapcsolatos.
" a relativitás elmélet ott IS jól működött. "
Mármint az 'itt' az a 95%-kal javított tömeg. Az annyira nem a jól működés mintapéldája.
"a "belenyúlás" NÉLKÜL létezik mint tömeg, vagyis Kepler törvényeit, Newton és Einstein elmélet használva létezik."
Nem érted. Mindhármat KI KELL JAVÍTANI a sötét anyaggal, mert anélkül nem működik a modell. Az meg egyébként nem csoda hogy egyszerre mindhárom ugyanazt a beavatkozást igényli, mert egymásra épülnek, úgy lettek sorban megalkotva, hogy az előző elmélet eredményeit csont nélkül hozzák.
"Az 1/hiba szorzótényezőt meg nem tudom értelmezni, mi az 1 és mi a hiba?"
Van egy számolásod, amiben van egy hiba. Megszorzod 1/hiba-val, és kiugrik belőle a hiba.
Na, a sötét anyag elmélete is ilyen: "Itt ez a galaxis, van ennek..ööö...x tömege amit látunk. Így mozog e, ebből kiszámoljuk a tömegét... hát ez bizony 6*x. Akkor az ott x anyag, meg 5*x sötét anyag, készen vagyunk, mehetünk haza."
Aztán meg térképet készítünk arról, hogy hol mennyivel kellett megjavítani a modellt.
Nem mondom, hogy nincs sötét anyag. Azt mondom, hogy ha már egy modellt 95%-nyi ismeretlen, kimutathatatlan, észlelhetetlen dologgal kell kiegészíteni, akkor szerintem eljött az ideje annak, hogy lépjünk két lépést hátra, aztán nézzük át az egészet, mert valami nem stimmel. -
Vol Jin #34 "De számottevő, számolj utána mekkora energiával jár egy ilyen ütközés, ha nem megy, akkor nézd meg a többi bolygót micsoda sebhelyek vannak rajtuk, vagy csak nézd meg a NASA oldalt, hogy egy mikrometeorit micsoda pusztításra képes, pedig annak aztán nincs súlya. Remélem ezt csak viccnek szántad..."
Nem számottevő.
A relativisztikus tömeg
képlete:
![]()
Ez a Lorentz-formula. Egy üstökös ha mondjuk 30 km/s sebességgel halad, ami nagyon gyorsnak számít, akkor a fénysebesség tízezredével rendelkezik. Ez négyzetre emelve 100 milliomodot ad a képletben.
Tehát m relativisztikus tömeg az a nyugalmi tömeg osztva 0,99999999 gyökével.
Tehát a hatalmas tömegnövekményt megkapjuk, ha a nyugalmi tömeget ekosztjuk 0,9999999949999999874999999375-vel, azaz megszorozzunk ennek reciprokával, ami nem más, mint 1,0000000050000000375000003125.
Ez mondjuk egy porszem egy üstökösnél. Konkrétan a kétszázmilliomod része, ha nem számoltam el a nullákat. Mondjuk egy kétszázezer tonnás üstökösnél már egy kilo is lenne a különbség. Na most akkor elhanyagolható vagy sem? -
Irasidus #33 "Egy üstökösnél, meteornál ez a hatás nem számottevő. Ahhoz a fénysebességhez kell közelíteni."
De számottevő, számolj utána mekkora energiával jár egy ilyen ütközés, ha nem megy, akkor nézd meg a többi bolygót micsoda sebhelyek vannak rajtuk, vagy csak nézd meg a NASA oldalt, hogy egy mikrometeorit micsoda pusztításra képes, pedig annak aztán nincs súlya. Remélem ezt csak viccnek szántad...
"Ja, azután jön egy forradalmian új elmélet, hogy a forgás gravitációs hatást kelt, mert mondjuk egy galaxis önmagában a forgásával felcsavarja a teret, vagy akármi, és a Kepleri-Newtoni elméletek már nem alkalmazhatók egy teljes galaxisra, és akkor kijön az, hogy mi volt a hibatényező, és miért nem kell a sötét anyag."
Lehet, de az akkor sem hiba lenne amire ez a hatás tanulmányozása vezette el - hanem egy hatás ami egy új forradalmi felfedezéshez vezettet. Egyébként csak mellékesen: a galaxis forgása nem relativisztikus, így a teret sem csavarja fel, legalábbis gyakorlati szempontból a sötét anyaggal nem magyarázható, mivel az nagyobb tömegérték mint galaxis maga! Azonkívül a sötét anyag független a galaxisok mozgásától (ez viszonylag friss fejlemény).
"Vagy mondjuk az is kiderülhet, hogy a galaxis anyaga a csillagközi térben nem is olyan üres, mert rengeteg csillagnak elindult anyagcsomósodás megállt ott, hogy Jupiter méretű objektumokkal van tele a galaxis szólóban csillagok nélkül. Vagy csak szimplán kóricálnak a csillagok között hidrogénatomok x darab per köbcentiméterenként. Akár ez az utóbbi is lehet sötét anyag mindenféle egzotikus részecsketulajdonsáágok nélkül."
Az ötlet nem rossz, olyannyira, hogy az első magyaráztok között volt (a 70 években). Azóta kicsit fejlődött a méréstechnika és ezeket mára egyértelműen kizárhatjuk.
-
gforce9 #32 Csak a gond az, hogy a gravitáló anyag 90%-a hiányzik, nem annyi amennyit az örvényhatás, vagy nem látszó jupiterek adnának. -
Vol Jin #31 "A Gravity Probe-B bebizonyította, hogy a föld forgása feltekeri a téridő szerkezetét, ha úgy pontosabb, a föld forgási irányában hoz létre torzulást a gravitációs mezőben."
Volt egy idős barátom, a Benkő Lacibácsi, isten nyugosztalja, és neki volt egy kísérlete. Egy megpörgetett korong egy leföldelt és fizikailag elkülönült akváriumban kitérített egy fellógatott pálcát.
Nem véletlenül írtam a 30-as kommentemben, hogy a forgásnak lehet gravitációs hatása. -
Vol Jin #30 "Rosszul tudod, a sötét anyag - a "belenyúlás" NÉLKÜL létezik mint tömeg, vagyis Kepler törvényeit, Newton és Einstein elmélet használva létezik. Az 1/hiba szorzótényezőt meg nem tudom értelmezni, mi az 1 és mi a hiba? Ilyet hol láttál belehazudva? Ne komolytalankodj légyszíves, én is megtisztellek azzal, hogy komolyan válaszolok."
Ja, azután jön egy forradalmian új elmélet, hogy a forgás gravitációs hatást kelt, mert mondjuk egy galaxis önmagában a forgásával felcsavarja a teret, vagy akármi, és a Kepleri-Newtoni elméletek már nem alkalmazhatók egy teljes galaxisra, és akkor kijön az, hogy mi volt a hibatényező, és miért nem kell a sötét anyag. Vagy mondjuk az is kiderülhet, hogy a galaxis anyaga a csillagközi térben nem is olyan üres, mert rengeteg csillagnak elindult anyagcsomósodás megállt ott, hogy Jupiter méretű objektumokkal van tele a galaxis szólóban csillagok nélkül. Vagy csak szimplán kóricálnak a csillagok között hidrogénatomok x darab per köbcentiméterenként. Akár ez az utóbbi is lehet sötét anyag mindenféle egzotikus részecsketulajdonsáágok nélkül. -
Vol Jin #29 "Viszont a lényeg ez: Ugye arról hallottál már arról legalább fél füllel, hogy a sebességgel nő a tömeg és a tömeg energiává alakul? Itt óriási sebességről van szó és hatalmas tömegről. Egy 180km átmérőjű kráterrel számolva 4,2 x 10 23 J energia szabadult fel..."
Egy üstökösnél, meteornál ez a hatás nem számottevő. Ahhoz a fénysebességhez kell közelíteni. -
Vol Jin #28 Ehhez az ütközési ciklikussághoz nem sötét anyag kell, hanem két sík a galaxisban. Ami egy kisebb galaxissal való összeolvadásból is eredhet. Amit nagyon észrevenni sem tudunk, ha az kellőképpen kisebb volt, mint a galaxisunk. Ehhez nagyon alaposan fel kellene mérni a galaxisunk csillagainak mozgását, ami roppant nehézkes lenne, mert egy év adatait vethetnénk össze egy év alatt, amik nagyon kis eltérések lennének egy 70 millió éves keringési ciklushoz képest. -
gforce9 #27 Az a bizonyos mérés nagyon precíziós műszereket igényelt és izolált környezetet. Lényegében azt, hogy a nap és a hold gravitációs hatásait kikompenzálva a mérések visszaadják e az Einsten által megjósolt effektust. Visszadták. A gond az egésszel az, hogy egy többszereplős rendszerre kiszámolni képtelenség. 2-3 test estében még modellezhető egy galaxis esetén képtelenség megoldni az egyenleteket. Közelítő számítások vannak csak. Jórészt a newtoni elmélet szerint. Szóval ennek a hatásaival egyrészt azért nem foglakoznak, mert nem bírják modellezni még a szuperszámítógépek sem. Másrészt pedig azért, mert ez az "örvényhatás" annyira csekély, hogy galaxisnyi távolságból kimutathatatlan. A sötét anyag (vagy nevezzük bárminek) hatása viszont kimutatható. Valószínűleg a két jelenségnek nincs köze egymáshoz. A nagysebességgel forgó fekete lyukakat megkülönböztetni egy nem forgótól ismételten nehéz, hiszen magát a lyukat nem látni a körülötte keringő test mozgásából pedig messziről nem lehet kideríteni. A galaxisok központjában lévő szupernehéz fekete lyukak körül pedig annyi csillag van és olyan fényesek, hogy épp elég megkülönböztetni őket, nemhogy az örvényhatást kimérni. Szerintem ilyen tanulmányt nem fogsz találni, maximum hipotetikusat, de azt nem szokták a téma szakértői komolyan venni. Ami nem kimérhető és nem igazolható, az max jól hangzik, de nem szakmai megközelítés. -
#26
"#7 Nincs facebook accountom. Ténymegállapítást tettem. A tudósok igenis foglalkoznak a publikummal. Sok kutatásnak csak az dönti el, hogy mennyi pénz jut rá, hogy milyen a publicisztikája. Ez a tény az, amire a hozzászólásomat alapoztam."
Szerintem a Facebook helyett írhatott volna akármi mást is... :D
Én nem tudnék rá példát mondani, hogy milyen kutatásnál volt a mi egyemenünkön fontos az, hogy laikusok körében mennyire népszerű... :D (Persze ettől függetlenül pályázatoknál laikusok számára is érthetően leírják a kutatás tudományos hátterét, célját, és hasznát.)
Olyan szempontokat vesznek figyelembe, hogy tudományos körökben valami mennyire népszerű, mennyire korszerű (pl. mennyire szeretik a nagyobb impakt faktoros tudományos folyóiratok publikálni az adott témakörből származó eredményeket), vagy hogy milyen tudományos eredményt, kifejlesztett eszközt keresnek, lehet eladni manapság, mibe lehet fektetni mind tudományos, mind anyagi szempontból. -
johnfly #25 Ha már a gravitáció a téma:
A Gravity Probe-B bebizonyította, hogy a föld forgása feltekeri a téridő szerkezetét, ha úgy pontosabb, a föld forgási irányában hoz létre torzulást a gravitációs mezőben. Engem az érdekelne, hogy tud-e valamelyikőtök ajánlani olyan tanulmányt, vagy cikket, ami ezzel a hatással galaxis méretekben foglalkozik, vagy a fekete lyukak (különösképp a nagy sebességgel forgó fekete lyukak) kérdéskörében foglalkozik a témával.
#7 Nincs facebook accountom. Ténymegállapítást tettem. A tudósok igenis foglalkoznak a publikummal. Sok kutatásnak csak az dönti el, hogy mennyi pénz jut rá, hogy milyen a publicisztikája. Ez a tény az, amire a hozzászólásomat alapoztam. -
gforce9 #24 Ha kellően nagy egy jégtömb nem valószínű, hogy míg a viszonylag vékony (néhány km-es) légkört átszeli, a felszíni letöredezésen kívül bármiben kárt szenvedne. Kis objektum szétesik, de egy néhány km-es jéggolyó nem túl valószínű, hogy teljes terjedemében annyira átmelegedjen a légkörben, hogy szétrobbanjon. Szerintem. -
Irasidus #23 Nem, a hó és a jég nem ugyanaz (ha dobtak már fejbe jéggel, vagy hóval akkor tudod mi a különbség), másrészt az üstökösökben lévő jég olyan tömör, hogy tökéletes kristályrácsot alkot ("hetes jég") ami ott kemény kőzetekét viselkedik, ilyennel valószínűleg nem találkoztál még. De nem ez a lényeg! És most kapaszkodj meg, a víznek is van tömege (így a jégnek is) és egy közepes üstükös egy tömege megatonnákban mérhető. egy liter pontosan 1 kg-nak felel meg! Nos, 1 m3 jég 900 kg, ez 12km égtest esetén mekkora szám lenne szerinted? Persze ehhez még add hozzá a kőzetet is. Elképesztően nagy szám jönne ki, ennyit a te súlytalan üstöködről.
Viszont a lényeg ez: Ugye arról hallottál már arról legalább fél füllel, hogy a sebességgel nő a tömeg és a tömeg energiává alakul? Itt óriási sebességről van szó és hatalmas tömegről. Egy 180km átmérőjű kráterrel számolva 4,2 x 10 23 J energia szabadult fel...
