A pilóták elfelejtettek repülõt vezetni?

Túl általános kijelentés. Melyik szakaszán (útvonal? fel-és leszállás?) milyen földi mûszerezésnél, milyen sûrû légtérben...?

Édes jóistenem, ebben is megint mennyi technikai tévedés. Tényleg ennyire alacsony a mûszaki kultúra itthon a repülés terén? Csak akkor azt nem értem, hogy honnan jön ez a mérhetetlen bátorság a kommenteléshez..

Kell. Ugyanis a világon számtalan reptér van, ahol nincs full mûszeres támogatás és akkor a gépet kézzel kell vezetni...

Amikor meg vészhelyzet van, akkor is adott esetben le kell kapcsolni a rendszert mert pl. az elfagyott vagy eltömített stat-pitot rendszerbõl csak szar adatot nyer ki. Alsó hangon két ilyen katasztrófa jut eszembe így kapsából.

Én úgy látom, hogy sokan kommentelnek, de a legtöbb embernek itt halvány gõze nincs a repülésrõl.

Ez sem igaz. Annyi tévedés van benne, hogy inkább neki sem állok kijavítani.

A katasztrófák és balesetek 50+ százaléka a fel és leszállás következik be és a becsapódás ereje és a tûz öli meg az áldozatokat.

Az, hogy az autónál van hova menekülni egy tipikus sztereotíp nézet. Látott már bárkit valaki száguldó autóból kiugrani, ahol elvileg be vagy kötve...? A modern autó lényege, hogy bennt tarta az autóban az ütközésig, mert az öv és a légzsák(ok) megvédenek és a tûz kialakulását is igyeneznek blokkolni.

A "cikk" minõsége alapján ne alkoss ítélete. Az egész szövegezésnél látszik, hogy gõze nincs arról amit olvasott, már ha olvasta egyáltalán a jelentést.

Az eredeti rövid írás színvonalától is fényévekre van ez a valami...

"Az automatizálás kétségtelenül biztonságosabbá tette a repülést, így nem kellene a vízzel együtt a babát is kiönteni" - reagált Mary Cummings, a Massachusetts Institute of Technology kutató-fejlesztõje és egykori pilóta. "A pilótaképzést lehet fejleszteni, javítani, ám valószínû a legnagyobb változtatást az automata rendszerek megbízhatóságában kell megoldani."

Én csak a kapitány vagyok. Nem tudom, hogyan mûködik. Annyit tudok, hogy meg kell nyomnom ezt a gombot, és akkor leszállunk.

josip: nem igazán tudok kereskedelmi pilóta nélküli repülésrõl... 1-2 átalakított géppel már próbálkoznak, de nagyon ritka, és jogilag is problémás (hiba esetén ki a felelõs? kódoló? tesztelõ? manager? stb). Olyan van, hogy full automata minden, de a pilóta ott van. És legyen is ott, és legyen belõle kettõ. Gépek elromolhatnak, és el is romlanak. Tény, hogy gyakoribb az emberi hiba sokkal. De pl az AirFrance gép esetén tudtommal a gépek se teljesen egyértelmû jelzéseket adtak, mert egyszerûen nem volt felkészítve a computer arra, hogy ilyen repülési helyzet adódhat. Szóval azért annyira nem egyszerû dolog.
Buran esetén meg sok szempontból könnyebb dolguk volt, hisz nem volt rajta személyzet, tudták a tervezésnél hova kell leszállni, nem volt zsúfolt légtér stb.
(egyébként meg érdekes gondolat, de egy automata rendszer mindig csak a rendszer elõre rögzített tûréshatáráig megy el, míg egy pilóta tágíthatja vészhelyzet esetén ezeket... persze fly-by-wire-nél már nem annyira egyértelmû... (ez egy érv egyébként a távoli vezetés ellen is...)

spec pont az airfrance-nál volt egy olyan pont (idõszak), amíg a két pilóta egymással ellenkezõ irányban húzta a kart és sem ennek a ténye, sem az eredménye nem volt egyértelmûen érzékelhetõ.

szóval nem csak ember meg csak szoftver hiba van. mindig események sorozata.

Meg az üzemanyagot össze-vissza szivattyúzgatja az automatika a szárnyakban/ból, hogy egyensúlyban legyen a gép stb. Egen ezeken nem lehet már megfelelõ automatika nélkül repülni.

fszrtkvltzttni:
Gyakorlatilag a 60-as évek óta mûködik az automata repülés, a pilóta fel-leszállni illetve vész esetére van. Azonban pár éve már megvoltak az elsõ pilóta nélküli kereskedelmi próbarepülések is.
1988-ban a Buran ûrsikló teljesen automata ûrrepülést hajtott végre, akkora már kiforrott rendszerek voltak.

Azt tegyük hozzá, soha nem a számítógép vagy az automatika hibájából történik a baleset!

Egy 3-400 tonnás mai gépet gyakorlatilag nem is lehet kézzel irányítani: az összes emberi érzék kevés ahhoz, hogy pontosan tudj mindent a repülõ állapotáról.
Gondolj bele: egyrész egy 70m hosszó, 60m fesztávú 300 tonnás 747-est 800km/h sebességnél egy óvatlan kormánymozdulattal darabokra lehet szakítani a levegõben.
Másrészt egy ekkora sárkányt a szelek, örvények eléggé meg tudnak dobálni, de a szabályozórendszer az embernél sokkal gyorsabban és pontosabban tud reagálni minden zavaró hatásra.
A repülésszabályozó rendszer ismeri a gép tulajdonságait, a gépen szanaszét szórt érzékelõk jeleit, így a repülési értékeket (magasság, sebesség, gyorsulás, bedõlés, bólintás stb) a megadott keretek között tartja minden esetben.

Ezután már "nem nagy kunszt" egy repülési útvonalat hozzáadni, amit a gép önállóan végigrepül. Ma a repülések közel 100%-a teljesen automatikusan történik, a pilótának esetleg fel-leszállnia kell.

Azért ha összeszámoljuk, arányaiban a hatalmas számú repülésekhez elég kevés baleset jön, így viszonylag érthetõ, hogy alacsonyabb tudású pilótákat alkalmaznak.

Ám amikor jön az a 0,1%, amikor az automatika nem tud mit kezdeni egy elõre nem látott helyzettel, ahol a pilótának kell közbeavatkoznia, olyankor rettentõen hiányzik a tapasztalat és a tudás...

Azt még vegyük hozzá, hogy ma a kormányszervek és az irányítás között nincs fizikai kapcsolat.
Egy vitorlázógépet még irányíthatsz rudazattal/kötélzettel, de egy 60-400 tonnás gép magában is több tonnás lapátjait csak masszív szervóhajtással tudod mozgatni.
Régebben ezt megoldották "egyszerû" hidraulikával ami az autók szervójához hasonló elven mûködött, de! az többszáz/ezer liter hidraulikafolyadékot, hatalmas, redundáns szivattyúkat, dugattyúkat és vezérlõtömböt jelentett, ami jelentõs hányadát tette ki a gép önsúlyának. Kisebb gépeken még védhetõ álláspont volt, hogy ha elromlik a hidraulika, rudazattal még lehozhatják a gépet, de több száz tonnás gépeknél ez már nem játszik.
Ezután jöttek ugye a drive-by-wire rendszerek, amik azzal, hogy a pilóta a kormánnyal gyakorlatilag potmétereket tekergetett, a lapátokat elektromos szervó mozgatja, megspórolva ezzel jelentõs tömeget+energiát.
A másik pozitívum: ebbe a rendszerbe könnyebb beleiktatni a számítógépes repülésszabályozást.

Én nem is értem hogyan gondolhatja bárki is, hogy ezeket az ultramodern gépszörnyeket full manuálisan kéne/lehet vezetni. Azért van a gép, hogy megoldja.

Jo uzlet lehet a pilotakepzes :)

ezek szerint a pilóta nélküli repülés nem jövõ hanem jelen XD

Nem ilyen egyszerû a helyzet. Az új gépekben valóban nem létezik manuális repülés. Nem azért tûnik el a szakmából, mert "sosincs rá szükség", hanem azért nincs, mert lehetõség sincs rá. Az összes új gépet számítógép vezeti. Te (a pilóta) a számítógéptõl "kérhetsz" dolgokat amit az vagy végrehajt, vagy nem. Az egész valahonnan onnan indult ki, hogy 600km/h sebességnél való repülésnél a futómûvek kieresztése végzetes hiba. A mérnökök beiktattak egy "számítógépet" amelyik figyelte a futómû kapcsoló állását és a gép sebességét. A kapcsoló már csak a számítógép szoftverére volt hatással, a kerekekre közvetlenül nem. Létezik a gépekben manuális repülésre is lehetõség de ekkor sem lesz a pilóta közvetlenül ura a gépnek, csak a szoftver tágabb tartományban engedélyezi a paraméterek változtatását.

De a repülés biztonságos, hiszen, sokkal több tengerealattjáró van a tengerek mélyén, mint amennyi repülõ maradt fenn az égen! :)

Igaz, engem is ütött már el busz, gyerekkoromban, a mai napig bennem van. És már ültem úgy hátsó ülésen, hogy egy busz belerohant a másikba és rám robbant a hátsó ablak. De ha ez repülõn történik meg... Onnan nem szállok ki csak úgy. Ugyanakkor az is igaz, h több a baleset az utakon, de a légtérben viszont nincs hova menekülni.

Lassan olyan lesz mint az autó: azt is a feladatra többnyire alkalmatlan emberek vezetik... Csak ott még alig van beavatkozó automatika.

Cyborg: "Mintha egy villamos sofõr nem tudna vezetni". A hasonlat így már jobb. Fene tudja, engem már hajszál híván ölt meg villamos a fiumei úton, aki nem vette észre a tilos jelzést (én viszont zöldön átmenve észrevettem, hogy õ alszik, ezért élek még).
Valamint naponta akarnak kinyírni az autóstársak. Ezek után inkább szállok repülõre, ahol csak akkor van baj, ha az automatika ÉS az ember is csõdöt mond, mint villamosra, ahol elég egy kialvatlan sofõr, aki csak 30-al menjen valaminek neki, és máris repülsz ki az ablakon.
Amúgy akkor metróra se szállj többet, mert azt is automata vezeti...

Számomra csak az a meglepõ, hogy a nagy és elvileg jó légitársaságoknál is elõfordul. Mert hogy a kicsiknél esetleg nincsenek meg a pihenõidõk rendesen, meg megterhelõbb a munka, és nincs kedv kimenni picit repülni vitorlázóval vagy kis motorossal, megérteném. De hogy pl az AirFrance-nál is ez volt, azért durva. Ráadásul kisgéppel (vitorla,movit,sep) azért még élmény, és nem computer kezelés. (bár azért szívesen beülnék egy Boeingbe a Falke után..;)

"a pilóták képtelenek voltak egy aerodinamikai alaptörvényt kivitelezni" - ekkora marhasagot irni :D

Azért van köze hozzá, hiszen aki nem tudja kezelni a számítógépet az nem tud ma már repülni sem. De ez szerintem elég nagy gond.

Mikor vitorlázó repülést tanultam, volt alkalmam több - most már csak volt - malév pilótát megismerni. Mikor kérdeztem tõlük, hogy milyen repülni ilyen nagy dögökkel, azt mondták ez már nem repülés. Beülnek egy "bazinagy számítógép" elé és azt kezelik. Persze ennek semmi köze a cikk megállapításaihoz, csak érdekességképpen írtam.

Eddig sem repültem, de ezek után... Mintha egy buszvezetõ nem tudna jegyet adni, csak az nem halálos.