97
-
Jawarider #97 Utána meg energiát a kell befektetni, hogy a héliumot szétszedjük 2 hidrogénre? -
szivar #96 Ráadásul drága is lenne - ez lemaradt. De legalább az ITER és társai is a legendás olcsóságukkal kérkedhetnek - melyeknek az energiatermelésre is alkalmazható (tehát nem proto version) változataik akár 100 év múlva.. Talán... Ha egyáltalán...
Érdekes elgondolás. Nem lennék ellene. De véleményem szerint a beszerezhetőség (elzárják-e az uráncsapot), az erőmű költségei (mennyit lehet elcsalelni belőle+tervezési és építési költségek), a biztonság (illetve a biztonságérzet), és a hulladék tárolása (kétszáz év vagy negyedmillió meg egy kicsi) is beletartozik az egész hóbelevancba, nemcsak az alapelv. De még mindig jobb megoldás lenne, mint a jelenleg használt alaperőművek többsége (ami legtöbbször szénerőmű).
Beköszönthet az az idő is, amikor már megéri (mint jelen pillanatban az olajnál - már komplett hegyeket dolgoznak fel). Magas hőmérséklet, nagy mennyiség (magas sugárzás), eleinte akár gőzturbiná(ka)t is meg lehet a hulladék hőjével hajtatni. Egy űrszondán nem férne el mindez (harminc tonna sugárzó anyag, hőcserélők, turbinák), jó ha a hőelemeknek jut hely, amik legendásan magas hatásfokúak. Ráadásul a megújuló forrásokkal (szél, nap, blabla) szemben biztosabb energiaforrás lehetne - ha másra nem is lenne alkalmas, akkor esetleg csak \'távfűtésre\'.
Egyszerűbb megvenni az ecserin. De szerintem eléggé nehéz titkolni a NAEÜ elől a dolgot, pláne ha legálisnak akarnak tűnni az üzemeltetők.
Nem U233 akart lenni? Csak mintha egyel feljebb a dúsítatlan uránnal kapcsolatban adtál volna linket... -
fszrtkvltzttni #95 Ez is érdekes olvasmány a témában. -
fszrtkvltzttni #94 Részecskegyorsítós neutronforrás... megoldható, csak nagyon körülményes, energiaigényes, és inkább mást használnak. Tehát maradjunk a realitásnál és a hagyományos neutron forrásnál, ha kérhetem.
"A fűtőelemeknek meg a hátrányuk az, hogy azokból még jó eséllyel lehet olvadt izé -> kritikus tömeg->önfenntartó reakció, leolvadás a végén." Sok fajta reaktortípus van, és ez a kockázat mindegyiknél más. Ez a reaktortípus például dúsítás nélküli uránnal képes üzemelni, és gyakorlatilag nem tud leolvadni. Az üzemanyag nehézvízzel töltött nagy nyomású csövekben található. Mielőtt az üzemanyag meg tudna olvadni, a nehézvízzel töltött nagy nyomású csövek szétmennek, és leáll a láncreakció, mivel eltűnik a moderátor közeg.
"Némely űrszondában érdekes módon működik... Szóval nem lehetetlen a dolog, csak egy kicsit macerás. Amúgy is rá kell pár évig ülni a bomlástermékekre, miért nem lehet ezt a lehetőséget kiaknázni?" Macerás ~ nem gazdaságos. Az űrszondák energiaforrása a földön nem versenyképes.
"Amúgy gyors neutronokkal miből azt a Pu-t? Ez utóbbit csak a hobbi miatt kérdem... :)" Úgy ahogy általában Pu-t állítanak elő. Neutron forrásnak bármilyen fissziós reaktor használható, ezért bármelyikkel lehet Pu-ot gyártani.
"(ha nem lenne, már ezerszámra lenne az USA és az USSR területén Th reaktor)" Még egyszer megismétlem, bármelyikkel lehet gyártani, ezért logikusan az egyszerűbbet választják, ami nem a tóriumos. És lásd milyen a sors, nem csak technikailag egyszerűbb, hanem politikailag is, hiszen urán használatakor a plutónium keletkezése elkerülhetetlen, ezért lehet mosni a kezet, hogy ők nem plutóniumot gyártanak, az csak úgy magától gyártódott, a szemét. Ezzel szemben tóriumos reaktornál az IAEA föltenné a kellemetlen keresztkérdést: Mégis mi a faszt keres a reaktornál az U-238? -
szivar #93 A tórium esetében pont a leggyakrabban (közel száz százalékban) előforduló izotóp kerülne felhasználásra - ha használnák, azaz a Th232.
Az egy kapszula, kazetta, mittomén. Ami belül van, azt nem szívesen fogdosnák cérnakesztyűben - le merem fogadni egy korsó sörben.
Sajnos képtelen vagyok egy-két linkben összefoglalni a leírtakat egy olyan technológiáról, amit az atomenergia nagyjai (megalkotói||kiagyalói) is támogattak idestova hatvan-hetven éve, de még lópikula sem történt ez ügyben. Érdemes végig nézni a kísérleti reaktorok eredményeit(?), a Th232 neutronbefogása utáni bomlási sort, stb.
Minél többet tud meg az ember, annál inkább nem tudja pontosan megadni az információ forrását. Legalábbis nálam ez így működik. -
szivar #92 Eltávolítása (pl.: Pu izotóp) vagy lekapcsolása (pl.:részecskegyorsító)? Nem mindegy. Vajon egy önfenntartó folyamat fékezése, vagy egy nem önfenntartó folyamat működésnek a leállítása járhat kisebb-nagyobb \'fennakadásokkal\'? Csak jelzem, hogy az utóbbi majd csak leáll valamikor.
Az üzemzavar az egy tág fogalom. Nem mindegy az, hogy földrengés és cunami jön, vagy csak egy tömítés döglik meg a szekunder körben. Az sem mindegy, hogy ilyenkor a komplett erőmű a mennybe megy (mehet), vagy majd csak kihűlik egyszer a mag, oszt beszántjuk a helyét - úgy ötszáz év múlva...
Az olvadékkal valóban ez a baj, a rudaknak meg ez a nagy előnyük - mígnem ki nem borul a bili. Az olvadéknak az a nagy előnye, hogy az olvadék - ez így is lesz, míg ki nem hűlik. A fűtőelemeknek meg a hátrányuk az, hogy azokból még jó eséllyel lehet olvadt izé -> kritikus tömeg->önfenntartó reakció, leolvadás a végén.
Véleményem szerint még mindig az egész ciklust kellene szem előtt tartani, nem csak a reaktormagot. A ciklusba beletartozik az erőmű telepítési költsége, az üzemanyag által biztosított energiasűrűség, a fűtőanyag szállítása, a reaktor megszaladás elleni védelme (aka. biztonság), a kiégett üzemanyag pihentetése|eltemetése, stb. S ezeknek a költségvonzatai.
"A bomlástermékek hőjének a hasznosítása meg..."
Némely űrszondában érdekes módon működik... Szóval nem lehetetlen a dolog, csak egy kicsit macerás. Amúgy is rá kell pár évig ülni a bomlástermékekre, miért nem lehet ezt a lehetőséget kiaknázni?
"Ha pedig valaki plutóniumot akar előállítani..."
Nem, nem akar. Necces lehet a folyamat (ha nem lenne, már ezerszámra lenne az USA és az USSR területén Th reaktor). Inkább U233 az, amire gondolhattál, de az erősen gamma-sugárzó, hadianyagnak nem frankó. Amúgy gyors neutronokkal miből azt a Pu-t? Ez utóbbit csak a hobbi miatt kérdem... :) -
szivar #91 Használhatatlan. De egy sima pukk az lehet belőle. Lsd.: piszkos bomba címszó alatt. Például. -
#90
http://www.youtube.com/watch?v=D3rL08J7fDA
http://www.youtube.com/watch?v=YVSmf_qmkbg -
#89
Legjobb tudomásom szerint a Tóriumnál sem teljesen mindegy hogy melyik izotópot töltjük be.
A TISZTA zsír-új urán fűtőelem inkább csak toxikus mint radioaktív (vannak képek ahogy csak úgy egy szál cérnakesztyűben tapizzák a friss paksi fűtőelemeket).
Amúgy nagyon szép dolgokat írtál, de érdekelne a forrás.
-
fszrtkvltzttni #88 Miért biztonságosabb az, ha a neutronforrás eltávolítása állítja le a reaktort és nem a szabályzórudak. Probléma üzemzavarnál szokott lenni, akkor mindkettő bukta.
Az olvadékkal olyan probléma is van, hogyha leáll, akkor körülményes az újraindítása. + az olvadék feldolgozása se egyszerű. A rudakat ezzel szemben szépen lehet pakolgatni.
A bomlástermékek hőjének a hasznosítása meg... inkább tároljuk csak biztonságban.
Ha pedig valaki plutóniumot akar előállítani azt tóriumos reaktorral is megteheti, mert a működése során keletkező neutronsugárzást felhasználhatják plutónium tenyésztésre. -
fszrtkvltzttni #87 A nehézvizes reaktorok ált. önszabályozóak, mert ha túlmelegszenek, akkor elpárolog a nehézvíz, ami egyben moderátor is, és leáll a reaktor.
A magas hőmérsékleten működő, nagy hatékonyságú vizes reaktorok mind potenciálisan robbanásveszélyesek a nagy nyomás miatt. Viszont olcsók és jó a hatásfokuk.
A primerkörben olvadékot tartalmazóakban jóval kisebb a nyomás, viszont sokkal drágább berendezéseket igényelnek, és a karbantartás is problémásabb.
Nem a fűtőanyagtól függ elsősorban a reaktor biztonságossága. -
#86
Ez azért nem teljsen igaz, csak a ráölt pénz nem állt arányban a nyereséggel. A jenkik a hasonló kategóriájú F-102/F-106 gépeket a '80-as évekig rendszerben tartották. -
teddybear #85 Nem igazán. Ott nem nehézvizet használtak moderátorként, hanem a szokásos grafitot. De ott is gőz és hidrogénrobbanás lökte le a a reaktor tetejét, amit viszont a túlhevülés okozta vízbomlás hozott össze. Ha sikerült volna a reaktorokat időben lehűteni, akkor sokkal kisebb lenne a probléma.
De a tartalék generátorokat tönkretevő cunami sokkal nagyobb volt, mint amihez a védőgátat építették. -
Vol Jin #84 Fukusimában is valami hasonló történt? -
Vol Jin #83 Igen, az Arrow bombázók ellen készült, és elsődleges feladata egy bombázókkal végrehajtott atomtámadás elhárítása volt. Amikor az interkontinentális ballisztikus rakéták és a légvédelmi rakéták kezdtek elterjedni, okafogyottá vált a gép. -
teddybear #82 És mi van, ha azt mondom, hogy elektromos autót már Edison is sorozatban gyártott? Hogy ehhez fejlesztette ki az Edison-akkut, ami évtizedekig a legjobb járműakku volt, de nem terjedt el.
Az Edison-féle elektromos autót például a vidéki orvosok használták, mert sokkal egyszerűbb, igénytelenebb volt a korabeli benzines autóknál. Egészen addig, amíg Ford ki nem hozta a T-modellt. Az aztán elintézte az egész elektromos mániát. -
teddybear #81 Ha így sérül egy fűtőelem, akkor használhatatlan. A fémurán(és az urán-oxid) nem érintkezhet közvetlenül vízzel, mert bontja. A fejlődő hidrogén aztán reaktorrobbanást okozhat.
A németek pont erre faragtak rá az atombomba-kutatás alatt. A kísérleti reaktoruk szétment, mert a lassításra használt nehézvíz érintkezett a reakciótömeg uránjával. Aztán az egész mag kigyulladt, és megolvadt. -
szivar #80 "A kész fűtőelemet a kezedben tarhatod amíg még nem került felhasználásra, mert..."
Ez mindaddig igaz, míg meg nem sérül/sérülnek az adott fűtőelem/fűtőelemek (ez szállítás közben megeshet). Többnyire nem fémes állapotban van jelen, inkább UO2 kivitelben - elviekben. De a gyakorlatban? De részemről nem érdemes belemenni egy "mi lett volna akkor ha akkor" jellegű vitába. -
Cefet #79 Javaslom, komment olvasás előtt kösd be magad, nem szeretnék bajba kerülni...
A repülőkkel kapcsolatban biztosan igazad van (mint mindig), én csak a filmet láttam, és nem vagyok szakértő, gőzöm sincs a repülőről.
A kocsival kapcsolatban viszont kár erősködnöd. A "lett volna", meg a "lehet, hogy" még egy magyarázatnak sem elég, nemhogy számtalannak. Itt csak arról az egyetlen dologról volt szó, hogy még az emlékét is ki kellett törölni a tudatokból annak, hogy az elektromos autó értelmes, használható alternatíva a közlekedésben. -
#78
Hát hallod, kis híja volt, hogy nem fordultam le a székről ekkora téveszme láttán...
Az F-4 Phantom II a legkisebb hasonlóságot sem mutatja az Arrow-val. Hogyan is lehetne, amikor az egyiknek belső fegyvertere volt, a másinak meg nem? Az F-4-et rephordozóra tervezték, az Arrow-ot meg nem...? Az F-4-nek csapásmérő képessége is volt, az Arrow - mint később kiderült - a szinte a nem is létező szovjet bombázófenyegetés ellen készült? Ott kezdődik, hogy a két gép fejlesztése párhuzamosan zajlott időben... Szóval semiféel terv megszezése nem volt, nézd már meg a gépek első felszállásának idejét meg a két gép méreteit. Az Arrow majdnem kétszer akkor tömegű volt, pedig az F-4 sem volt pehelysúlyú.
Maradjunk annyiban, hogy gőzöd nincs a repülőről...
A járgyány ára jóval 20k felet lett volna. Az is lehet, hogy típushibája volt, csak nem várták meg, hogy eljöjjön. Számtalan okot tudok a megsemmisítésre. Attól, hogy valamit nem kötmek az orrodra, attól még nem kell egyből konteózni... -
Cefet #77 Tökéletesen tisztában vagyok a problémával, amit Te kéretlenül is belemagyaráztál a kommentembe, ami egészen másról szólt. Ezért én is a figyelmedbe ajánlanék valamit: ha nem veszik el ezeket az autókat a használóiktól erőnek erejével, hanem esetleg az igényeknek megfelelően gyártásban tartják, esetleg fejlesztik is, akkor esetleg járműpark fokozatos fejlődésével lépést tudott volna tartani a töltő (villamos) hálózat fejlődése is. Erre jó néhány év rendelkezésre állt volna. Sokat olvasgattam a lítium-levegő akkuk után keresgélve, és már most azt tervezgetik néhányan (cégek), hogy a kocsikból "kiöregedő" 50-100 kWh-s akkukat hogyan tudnák a megújuló energiák segítségével a fogyasztási csúcsidőszakok simítására felhasználni. Pedig még az sem biztos, hogy lesz-e működőképes kereskedelmi verzió ebből az akkuból... -
#76
A film túlnyomó része városi legenda, ferdítés és burkolt jenki köpködés. -
#75
Ha láttad az Arrow című filmet akkor azt is tudod mi miért történt. (A film nagyon jó érdemes megnézni) -
Cefet #74 Pont ugyan ez ugrott be nekem is, de én egy kicsit másként emlékszem...
A megépített prototípus hozta az elvártat, és csak azért nem lett belőle széria, mert az USA légierő és kormány (pénzének)nyomására a kanadaiak rakétatechnikát részesítették előnyben. Persze a terveket - hogy is mondjam csak - "megszerezték" és az F4 Phantom erős hasonlóságot mutat ezzel a géppel.
Mindettől függetlenül, szerintem ha valamit használnak, és "szeretnek", vagy egyszerűen csak meg akarják venni szobadísznek, azt én nem nevezném sikertelenségnek. Most mibe fájt volna a GE-nek, ha azt mondja, hogy: semmi garanciát nem vállalok, a szerviztámogatást megszüntetem, és 20000$-ért a tiétek lehet a járgány? -
#73
Az urán fűtőelemek szállítása sem teljesen biztonságos (erősen toxikus, radioaktív). A tórium ezzel szemben némileg barátságosabb anyag, a szállítása jóval könnyebben/biztonságosabban megoldható.
A kész fűtőelemet a kezedben tarhatod amíg még nem került felhasználásra, mert rozsdamentes acélkapszulában van tudtommal és hőt ekkor nem sugároz le. Ezen felül az urán tudtommal fémes anyag, tehát ha nem morzsolja porrá valaki, akkor belélegezni is elég nehéz lenne.
A tóriumos reaktorokkal szinte semmiféle építési és üzemeltetési tapasztalat nincs.
Ez gáncsolja el jelenleg őket. Az egedélyeztetés is elég mókás. Visznt, ha az áram egy idő után mérhetetlenül drága lesz, akkor vagy lesz ilyen reaktor vagy nem lesz áram. Ugye érezhető, hogy a kényszer felül fogja írni a helyzetet. A bibi az, hogy szeritnem én ez már nem fogom látni... -
#72
Akkor viszont igazad van. Csak azt nem értem, hogy miért rövid szakaszon tápálájk a vezetéket? Nem vagyok villamosmérnök, de elég hülye ötlet azt leszámítva, hogy a kábelszakadás hatása így limitált. -
szivar #71 Hát igen, az urán alapú erőműveknek is megvannak az előnyei, de a hátrányai is.
Az urán üzemanyag-kazetták előállítása egyszerűnek tűnik, ámde nem nagyon nem az. A tóriumot meg szimpla kémiai eljárással lehet 'finomítani', semmiféle komplex művészkedés nem szükségeltetik hozzá.
Az urán fűtőelemek szállítása sem teljesen biztonságos (erősen toxikus, radioaktív). A tórium ezzel szemben némileg barátságosabb anyag, a szállítása jóval könnyebben/biztonságosabban megoldható.
A tóriumos reaktorok esetében nem igazán kell a láncreakció megfutásától tartani. Kis túlzással elég rádobni födőt és ránézni pár hónap múlva - mivel egyes kiviteleknél nem önfenntartó a folyamat. Az urán alapúaknál nem teljesen ez a helyzet, akár karbantartás közben is adódhat olyan helyzet, ami igazán kellemetlen következményekkel járhat, lásd a nem oly régi paksi üzemzavart, ahol kis híján leolvadtak a kazetták a pihentető medencében.
Mint ahogy az urán üzemanyagú erőműveknél is van több fajta (grafitos, nyomott vizes, stb), ugyanúgy a tóriumosnál is (sóolvadékos tenyésztőreaktor Pu neutronforrással, ólomolvadék alkalmazása külső neutronforrással). Az utóbbi kivitelezésű (sajnos még meg sem épített) Th alapú erőműnél nem kell az erősen korrodáló sóoldattal kalkulálni, s mivel külső forrásból kap(ná) az energiatermeléshez szükséges neutronokat, így üzemzavar esetén szó szerint elég lekapcsolni a külső forrást.
Ugyanannyi energia előállításához elméletileg hússzor kevesebb tórium kell, mint urán.
A kiégett Th alapú fűtőanyag az uránnal ellentétben, akár az erőmű területén is (egyszerűnek tűnő) kémiai eljárásokkal különválasztható, így el lehet különíteni egymástól az erősen sugárzó anyagokat az esetlegesen újrafelhasználható anyagoktól.
Ami a Th alapú az erőműnek a hátránya, az az előnye is: rövid felezési idejű, rendkívül sugárzó anyagok keletkeznek a folyamat végére - méghozzá jóval kevesebb, mint az urán esetében. Ellenben ezeket is fel lehetne használni energiatermelésre - még ha csak korlátozott formában is.
Végeredményképpen a Th esetében jóval kevesebb a radioaktív hulladék, jóval rövidebb felezési idővel, de sajnos jóval nagyobb sugárzással is rendelkezik. A tóriumos reaktorokkal szinte semmiféle építési és üzemeltetési tapasztalat nincs.
Mit felejtettem ki?
Ja, atombomba. Lehet a tóriumos atomerőművek melléktermékeiből is atombombát készíteni, csak pont az erős gamma sugárzás miatt nem csinálnak ilyet, hiszen eléggé nehézkes a tárolása, a szállítása és az üzembe helyezése... -
fszrtkvltzttni #70 Kicsit nagyobb a hőmérséklet növekedés azért. Az a tű foka wiki szerint 45MJ energiát ad le (2008). Ha másodpercenként pukkantasz egy ilyet, az már erőművi teljesítmény. -
Vol Jin #69 Ezt tzdom. -
Vol Jin #68 Rövid szakaszokon táplálják a vezetéket, és mindegyiken van egy villanyóra, ami nem csak a fogyasztást összesíti, hanem figyeli a felvett áramot is. Fe egyébként, ha láncba állítanál mondjuk tíz trolit, és 5 méterre követnék egymást, le is basznák a biztosítékot, mert úgy van a hálózat megtervezve, hogy ezek nagyobb távolságban követik egymást, ami szemléletes példával élve más konnektorba vannak bedugva. Pár napja mondta a tévében a GPS fejlesztéses BKK-s szaki, hogy a trolibuszoknál ilyesmire is figyelni kell. Konkrétan azt mondta a fickó, hogy az ELMŰ magasabb azaz büntetőáron adja az áramot, ha egy betáplálási szakaszon nagyobb az áramfelvétel. Most csak tippelek, hogy technikailag miként oldható meg. Például a villanyórán behúz egy relé nagyobb áramfelvételnél, és még egy tekercsen átvezeti az áramot az órán így az magasabb fogyasztást mutat. Vagy mondjuk két órát kötnek sorba, az egyik a hagyományos, a másik a büntiszámláló, ami normál üzemben ki van iktatva egy relével. A számla meg úgy jön ki, hogy ez a normál számla, ezen meg a túlterheléses bünti számla. Mondom ez csak egy tipp a hallottak után, de nem megoldhatatlan feladat. -
Vol Jin #67 Ez a lézeres fúziós reaktor akkora, mint egy bevásárlóközpont, és egy tűhegynyi üzemanyagot használ. Ez nem erőmű, hanem egy fizikai kísérlet. Azt a tűhegyet felhevítik 10 millió fokra, és a reakciótól lesz mondjuk 10 és félmillió fokos. Na most ennyi energiával, felforralhatunk mondjuk egy pohár vizet. Ez egy tudományos mérföldkő, ha valaki kávét akar főzni. -
fszrtkvltzttni #66 Azok külön urán izotópok, más tulajdonsággal, és más keletkező hulladékkal. -
fszrtkvltzttni #65 Van a jelenkor valósága, és egy alternatív jövőkép. Egy nukleáris energiára épülő rendszerben abszolúte igazad lenne, de jelenleg kis erőmű teljesítményre van más. Egyenlőre a kiszuperált orosz haditengerészet úszó atomerőműiről is csak terveket hallottam. -
Vol Jin #64 AZ urán reaktorokat már elöbb építettek, mint atombombát, erőművet. Tehát volt egy erős kísérleti alap. Csak azt kellett módosítani, energiatermelőnek megépíteni, nem csak kísérleti reaktornak. Ez annyit jelent, hogy ugyanazt megépíteni nagyban, és vízzel hűteni, mert a nagy kurvára melegszik. Ez eleve könnyebb feladat, mint elkezdeni agyalni azon, hogy a tóriumot miként is lehetne hasznosítani. Mellesleg, ha jól tudom, a tóriumos is úgy működik, hogy keletkezik benne urán. Tehát egy olyan urán erőmű, amibe tóriumot raknak az elején, és jó sokáig várnak vele, míg megfelelő mennyiségű urán jön létre benne. SZóval, ha van megfelelő mennyiségű urán, ezt a lépcsőt ki is hagyhatjuk, és építhetünk egy egyszerűbb berendezést, ami rögtön termel. Ennek a tóriumnak akkor van jelentősége, ha már túl drága lenne uránt bányászni. -
Vol Jin #63 "na ez sem mai csirke (hatvanas évek, jeeee), ja, hogy nagyon gazdaságos, de nem lehet belőle bombát csinálni...áááh akkor hagyjuk."
Ne hagyjuk! A 60-as évekbem az atomerőművek állami beruházások voltak, így az atomfegyvereket akaró USA, SZU, Anglia, Franciaország az uránerőműveket választotta, a többiek meg csak átvették a meglévő fejlesztést az újak helyett. Ráadásul a tórium erőműveket nehezebb is lett volna kifejleszteni. Elég urán van hozzájuk, így nem szempont, hogy a tóriumból több található a Földön. -
#62
A trolis részen erősen kételkedek. Egyrész nem nagyfogysztók az útvonal hosszához képest, másrészt honnan a rákból tudná az termelő és elosztó, hogy hol van a troli...? -
#61
De, bizony számít, mert vannak olyan területek, ahol az elosztó hálózat kiépítése problémás, ezért szigetüzem jelleggel kellhet áram. -
fszrtkvltzttni #60 Viszonylag egyszerű. Annyira, hogy egyetemi anyag, és nagyságrendekkel könnyebb mint pl. a kőolaj finomítás. Legalábbis amíg nem kell megcsinálni. A probléma a nagyon nagy fordulatszámú centrifuga. Ilyet csak kevesen tudnak gyártani. Alacsony fordulatszám mellett viszont sokkal több centrifuga szükséges. Extraként pedig hidrogén fluorid állónak kell lennie, mert az urán gázosítva tartalmaz ilyet. -
Vol Jin #59 "Szerintem ebben tévedsz. Ez egy használható kocsi volt. Nemigen volt benne veszélyesebb anyag, mint most egy MP3 lejátszóban. Érdekes, hogy semennyi pénzért sem voltak hajlandóak eladni az autókat, sőt egyetlen működőképes példányt sem hagytak "életben"..."
Ha most mindenkinek kicserélné a kocsiját a Mikulás vagy Jézuska, esetleg a Húsvéti Nyuszi, egy elektromos autóra, akkor egy kibaszott nagy problémát ontana a nyakunkba. Lovat köthetnénk mindegyik elé, csak nem lenne annyi, és az áramról is lemondhatnánk, mert az összes erőmű és távvezeték leégne abban a pillanatban, amikor az új csodaautókat elkezdenénk feltankolni. Merthogy az erőműveknek kisebb a kapacitása, mint amire szükség lenne az autók feltöltéséhez.
Hogy mondjak egy fura információt, amin meglepődsz, mert garantáltan megfogsz... Ha van egy forgalmi dugó, és feltorlódnak a trolibuszok, nem indulhatnak el egyszerre, mert adott szakaszon korlátozva van a közlekedhető számuk, és büntit fizetnének az elektromos műveknek, hogy túlterhelik a hálózatot. -
fszrtkvltzttni #58 Van alacsony nyomású is, ami nem vizet használ, vagy kisebb a hatásfoka. Tóriumosból is lehet magas nyomású, ezzel hőmérsékletű, és jobb hatásfokú változatot készíteni. Erőmű esetében, mert elsődlegesen ez a cél, nem lényeges a lefelé skálázhatóság. A rövidebb felezési idő a hosszú távú tárolásnál előny, de a reaktorból kiemelés utáni pihentetési szakaszban hátrány.