94
-
teddybear #54 Na igen, az űrben hiába robbantanak atomot, ott nincs közeg, ezért lökéshullám sincs. Épp úgy nincs hangja az űrhajóknak sem, pedig ez az egyik közeketetű sci-fi filmes baromság.
A magas légkör ritkasága miatt nem volt most a szibériai meteoritnek komolyabb következménye. Ami volt, az tulajdonképp elhanyagolható.
Ami viszont a tunguzkai becsapódást illeti, ott a pusztítás 30-40 kilométeres körzeten belül letarolta a tundraerdőt. Ez, ha lakott területen történik, iszonyú pusztítást okozott volna. -
teddybear #53 Kezdesz átmenni a "csak azért is" jellegű idiótába. De hogy jobban lásd, itt egy vázlat a két meteorit pályájáról:
![]()
Különben meg a csillagászok tagadják, hogy bármilyen összefüggés lenne a két kő között, te viszont erőlteted. Te csillagász vagy? -
kvp #52 Eloszor is a hubble is egy keyhole muhold volt fiatal koraban, igazabol a tartalek peldany, amit az utolso sikeres felloves utan odaadtak a nasa-nak. (nem veletlen volt 'veletlenul' rovidlato) Most megint kaptak egyet, a frisebb szeriabol, ezt is atalakitjak tavolra nezore, kap extra szenzorokat es mehet is fel a hubble helyere.
A mostani meteor pedig kis esellyel az atvonulo nagyobb kavicsrol eshetett le meg joval korabban, de azzal kozel azonos palyan haladt. Filmes peldaval elve, az armageddonban egy ilyen csapja agyon parizst meg a film elejen. Szerencsere ez egy kisebb darab volt, tehat ezt a meretet tobbnyire meg figyelmen kivul lehet hagyni, mert nem okoz annyira jelentos kart. Ez volt a jovore leszurheto tapasztalat. Meg az, hogy lehet erdemes meteor biztositast kotni, mert van (csak jo draga).
Egyebkent ha legalabb 1 kort megtett a Fold korul becsapodas elott, akkor biztos felfigyelt ra a norad. Ha eszak amerika folott lep be a suru legkorbe, akkor valoszinuleg ra is inditanak egy par elharito raketat, biztos ami biztos alapon hatha eszak koreai, bar sokat nem ernenek vele. (a valamennyire hasznalhato nuklearis valtozatot reg kivontak, mert csak nagyobb kart okozna) -
bvalek #51 Olyan nincs, hogy két meteornak túl kicsi legyen ahhoz a tömege, hogy egymás körül keringhessenek. Én legalább is nem emlékszem alsó határra a tömegvonzás képletében... -
#50
"a szakértők biztosak abban, hogy a két objektum között nincs kapcsolat, különösen, hogy a meteor több mint 12 órával megelőzte a várt aszteroida áthaladást."
Nem lehet,hogy az aszteroida körül haladt egy kisebb darab? Talán ez a kisebb darab közelebb került,eltérítette a gravitációs mező,esetleg tett egy kört a Föld körül,mint egy műhold,aztán ellenkező irányból lépett a légkörbe. -
ancsil #49 "A becsapódás tanulmányozásával utalásokat kaphatunk a jövőre vonatkozóan a ritkább, nagyobb űrkőzetek becsapódásaira"
ez egy nagy hülyeség.
pontosan olyan, mintha valaki a heti lottószámokból akarna következtetéseket levonni a jövő hetiekre.
kávézaccból is pontosabban lehetne jósolni :) -
#48
Nem, nem éget fel semmit. Képtelen vagy ezt a jelek szerint felfogni. Itt is akkora lökéshullám volt, hogy ablakokat tört ki és épületet rongált meg, de hőmérséklet változást én nem látok, gyak mérhető nem volt. Fogalmam sincs, hogy honnan jön neked az az elméleted, hogy durván felmelegíti környezetét a légkörben felrobban és elégő cucc... -
#47
Felhívom figyelmedet, hogy Tunguzka meteor után sem perzselődött fel gyak. semmi, a lökéshullám puszított. Tehát egy akkora hőhatás soha nem lesz, ami idelent megperzselne bármit komolyan. Egy akkora szikladarab az eléri a földet és amit az okoz... Na, abban sok köszönet nincs, az ziher... -
#46
Igen, csak nem arról van szó, hogy 20 vagy 50 km, hanem arról, hogy nem 5 méter, hanem mondjuk 500 méteres robbannak. Azért rohadtul nem mindegy. Minden pusztításra szánt robbanófej a légkör igen sűrű rétegében robban. 10 km felett a légkör tömegének kb. 10%-a van, 20 km felett kb. 2%-a... A termodinamikai hatását a sokkal alacsonyabb hőmérsékeletnek és igen ritka levegőnek leellenőrizni meg házi feladat. :) -
#45
De nem 30+ km magasban. Annyira ritka a légkör, hogy a hatása jóval korlátozottam mint sűrű légkörben robbanava. El nem tudok képzelni, hogy hogyan képzeli azt bárki, hogy a légkörben felrobban meteor kisebb kárt okoz, mint a becsapodódott. Az USA-ben levő kráter elég szemléketes. Akkor kráter kivájására még a Cár bomba sem volt képes a laza 50-90 Mt hatóerejével. Ha valami eléri a földet és méretesebb, akkor a közelben levőknek térdre imára... -
Vol Jin #44 Egy helyett sok kilométerest akartam, és kellett is volna írnom.
De a lényeg annak szólt, hogy azt írtad, hogy ami a légkörben felrobban, az csak látványos tüzijáték. -
torreadorz #43 Ne hazudj már légyszives itt van a kommented pár hozzászólással lejebb kit akarsz átverni?
"Ha egy méretesebb meteor mondjuk út egy kilométeres krátert, az elpusztít egy város, meg tarol maximum pár száz kilométeren. Ha ugyanekkor a légkörben robban, lehet, hogy több ezer kilométeren oszlik el ez az energia, és nem egy kráter kivájásában emésztődik fel az energia, hanem egyenletesen felmelegíti a légkört fél kontinensen száz, kétszáz fokra, és mindent eléget. Mondjuk mi a jobb az indiaiaknak szerinted? "
Erre most azt mondod hogy "A tunguzkai az 40 megatonnát szólt. Amire azt mondtam, hogy akár egy indiányi területet felperzsel, ha a levegőben robban az ennél nagyságrendileg nagyobb objektum."
Szóval te azt állítottad hogy egy olyan meteor ami 1 km-res krátert hoz létre felégeti az egész indiai kontinest ha a levegőben robban szét és most pedig hogy ez a meteor egy nagyságrenddel nagyobb objektum mint a tunguzkai.
Ez nyilvánvalóan ellentmondás (vagy mellébeszélés), ugyanis ha olyan meteorrol beszélsz ami 1 km-res krátert hoz létre, akkor kb. egy 20-30 méter átmérőjü vasmeteorrol beszélsz. Ez viszont soha az életben nem fogja neked 200 fokra melegiteni egy teljes kontinens felett a levegőt.
Ha viszont a tungizkaitól egy nagyságrenddel nagyobbról (aminek az átmérőjét 60-100 méterre teszik), akkor ez egy 600-1000 méter átmérőjü meteor.
Ez viszont baromira nem egy 1 km-es krátert fog létrehozni szóval légyszives ne hazudj össze vissza. Legalábbis elég érdekes hogy egy 30 méteres meteor becsapódási hatását próbálod összevetni egy 600 méteres meteor légkörben való robbanásával...
Nem mellesleg, ha a te 30 méteres meteorod mondjuk 50 km-res magasságban szétesik 30 darabra és szétszóródik 100 négyzetkilométeren, akkor annak k.rvára nem lesz semmi hatása ahhoz képest mintha egyben esne valahová. A probléma akkor jön ha néhány kilométer magasságban szétrobban, mert ilyenkor tényleg egyszerre szabadul fel a mozgási energiája. A tunguzkai ezt csinálta, ilyenkor valóban jobb lehet ha becsapódik inkább. De általában nem ez a helyzet. -
Vol Jin #42 Nem akarlak elkeseríteni, de a méretesebb meteorokról volt szó. Azaz, ha talajt ér egy nagyobb, az letarol egy nagyvárost, meg egy régiót. Ha a légkörben robban, akkor meg nagyobb területet éget fel. Ez akkor is így van, ha te nem hiszed. A legdurvább a "sóder" meteor, ami ha nagy mérető, már a légkörbe érés előtt darabjaira hullik, és egy kontinest is feléget. -
Vol Jin #41 "Ekkora sületlenséget is rég olvastam már, alapvető fizikai hiányosságaid vannak (mint mindig).
Meg ne próbáld már magyarázni, hogy egy levegőben szétrobbanó meteor nagyobb kárt okoz mint ha ugyanez egyben marad és becsapódik...
Ha ez az orosz meteor egyben marad és úgy csapódik be, akkor most nem pár száz betört ablak lenne, hanem egy a földdel egyenlővé tett város (vagy több) okoska. Vegyél már egy fizika könyvet, vagy legalább számolni tanulj meg.
Köszi"
Szerintem te itt keversz mindent mindennel. Ez a meteor nagyjából 15 méteres lehetett, és száz kilotonnás nagyságrendben robbant. 50 Km magasságból a robbanása bedöntött egy gyártetőt, és ledöntötte az ipari kéményt. A tunguzkai az 40 megatonnát szólt. Amire azt mondtam, hogy akár egy indiányi területet felperzsel, ha a levegőben robban az ennél nagyságrendileg nagyobb objektum.
Egyébként szerinted egy hidrogénbombát hol robbantanának? Talajszinten, vagy a légkörben, ha az a cél, hogy nagyobb legyen a pusztítás? Mármint a felszabadult energia pont ugyanakkora mindkét esetben, de a hatókör az nagyobb a légköri robbanásnál. Ez egy pici meteor volt, és ha nem 50 Km-es magasságban szabadítja fel azt a pár száz Kt erejét, hanem mondjuk 2-3, akkor egy teljes várost kipusztít. Nagyobb méretnél tökmindegy annak, aki alatta van, hogy ráesik, vagy a légkörben robban. Ennek semmi köze ahhoz, hogy ez a kicsi így volt szerencsés, a légkörben. Te érted, hogy mi a különbség egy 15 méteres, és egy száz méteres nagyságrendű között? -
torreadorz #40 Komolyan mondom holnap majd bekommentelem ide hogy piros elefántok potyogtak moszkvára és majd nem engem fogtok lehülyézni, hanem azt aki azt mondja hogy ez baromság...
Addig is nyugodtan fogadjátok el hogy egy néhány tiz méteres meteor a levegőben szétesve szétperzselné a teljes kontinenst, agyam eldobom komolyan mondom... -
torreadorz #39 Mint említettem (szövegértés) nagyon nagyon környezet specifikus az hogy mivel járunk jobban: egy levegőben széteső aszteroidával vagy egy becsapódóval.
Ugyanakkor a legtöbb aszteroida igen magasan esik darabjai és épp ezért gyakorlatilag úgy ég szét hogy annak semmiféle hatása nincs az emberekre, olyanannyira hogy észre sem veszik. Ez viszont az amiről beszéltem. Egyébként ha nem igy lenne, akkor hetente lenne egy egy hiradás az oroszhoz hasonló esetről.
Sehol nem mondtam hogy ugyanaz a helyzet egy 1-2 km magasan szétrobbanó több száz méteres aszteroidával, ezt már ti vizionáltátok ide.
Az viszont teljesen nonszensz hogy az én álláspontomban kötözködtök mindenféle extrém eseteket idecitálva, azt viszont elfogadjátok hogy egy apró meteor (hisz ha csak 1 km-res krátert hagy maga után akkor nem lehet nagyobb néhány tiz méternél) az egy egész kontinens felett 200 fokra melegiti a levegőt és halálra éget mindenkit... Meglehetősen furcsa az ide kommentelő közösség ha ez a baromság csak nekem tünik fel... -
teddybear #38 Nem ártan, ha kissé utánanéznél, mert nincs igazad.
Például az atombombák felszíni rombolásának mértéke nagyon is függ attól, hogy milyen magasságban robbannak fel. Hirosimában egy 15 Kt.-s bomba robbant, 140 ezer embert megölve, amiből kb. 70 ezer azonnal meghalt. Nagaszakiban egy 20 Kt.-s bomba "csak" 80 ezer ember éltét követelte. A különbség a bombák eltérő magasságú robbantásából, illetve a terepviszonyok különbségéből adódtak.
A későbbi kísérletek alapján a legnagyobb hatósugarú rombolást az alacsonyabb magasságon(0.5-5km hatóerővel arányosan) robbantott bombák okozzák. Ekkor ugyanis a lökéshullám egyenletesen végig fut a felszínen, és csak lassan merül ki.
A földfelszínen robbantott bombák a robbanóerejüknek a java részét a földfelülete felfelé veri vissza, egy jelentősebb része a talaj feltolásával, megmozgatásával krátert képez, azaz ez a két rész "elvész". -
teddybear #37 Kevered a James Webb űrtávcsővel. Ez az, amely csak infrában fog dolgozni, de csak jövőre lövik majd fel a franciák. Már ha sikerül, és eljut odáig, mert van már 2015-ös kilövési dátum is, sőt olvastam 2018-asról is. -
#36
Ja szerintem se vicceljünk már!
Maradjunk a Tunguz/Barringer példánál. Ugyan az a kb 100 m-es test bepottyan PB belvárosába és 1-2 km-es krátert üt, meg elég dúrva pusztítást a környéken akkor 1-200 ezer ember meghal, ami iszonyat sok.
Ha meg ugyan ezt Tungúz módon adja elő akkor 1-2 millió.
És NEM csak betörnek az ablakok.
Nem mindegy!
-
torreadorz #35 Ne vicceljünk már és főleg ne forgasd ki a szavaimat. Vol Jin azt állította hogy egy meteor ami egy 1 km-res krátert üt földben az idézem:
"Ha ugyanekkor a légkörben robban, lehet, hogy több ezer kilométeren oszlik el ez az energia, és nem egy kráter kivájásában emésztődik fel az energia, hanem egyenletesen felmelegíti a légkört fél kontinensen száz, kétszáz fokra, és mindent eléget. Mondjuk mi a jobb az indiaiaknak szerinted? Egy letarolt nagyváros, és károk egy régióban, vagy mindenki szénné ég a teljes indiai szubkontinensen?"
Szóval elég vicces hogy egy meteor ami 1 km-res krátert üt az szerinte max elpusztit egy várost (ez még igaz is), ha viszont a levegőben robban akkor egy kontinens felett a levegőt 200 fokra melegíti fel... Sírok...
Ezek után jó lenne ha nem jönnél azzal hogy ne minősitsem a fizikai tudását...
Az viszont amit te irtál az iszonyatosan függ a körülményektől és én most általánosággban beszéltem hogy jobb ha a levegőben esik darabokra mintha becsapódik. Például ha egy kisebb meteor felrobban Budapest felett lehet hogy kiver párezer ablakot és megsérül pár ember (lásd a mostani orosz eset) de ezzel vége is a történetnek. Mig ha ugyanez a meteor becsapódik Budapest valamelyik sürün lakott területére akkor lehet hogy csak egy pár száz méteres körzetben okoz pusztitást, de ott az jópár ezer ember halálát okozza. -
#34
Az 1-2 m-es kráter, az 1-2 km-es akar lenni, természetesen.
-
#33
Hátpedig azért van különbség, amit úgy tűnik nem fogtál fel és nem kéne rögtön nekiugrani a másiknak!
Amikor bejön egy lazább tárgy. pl egy "hólabda", lásd Tungúz-esemény, az tényleg olyan mint egy atomrobbantás. A teljes energia, 10-20 Mt TNT, a légkörnek adódik át és egy 20-40 km-es körben szépen mindent le is tarol a felszínen.
Ha bejön egy hasonló tömegű vasgolyó, akkor csinál egy 1-2 m-es krátert lásd Barringer-kráter (kb ugyan olyan energia nagyságrendű). Mivel az energia nagyrésze a földnek adódik át. 20 km-re érzel egy 5-ös földrengést, amit azért túlélsz, meg egy jó kis diszkónál azért kevésbé hangos robbanást.
Nem akarlak úgy minősíteni, mint te másokat, de azért jó olvasgatást kívánok és a Diszkóverin is tök jó műsorok vannak!
-
Thrawn #32 A Hubble a látható fény tartományában is dolgozik, bár képes a közeli infravörösben is, az 1997-es szervízküldetés során tették erre képessé. No meg az UV is megy, a Szaturnusz sarki fény jelenségeit is így örökítette meg. -
#31
Egyáltalán azt sem értem, hogy miért hasonlítja bárki a KH-11/12-t a Hubblehöz. A Hubble tudtommal nem a látható fény tartományában dolgozik, míg a fotofelderítő holdak meg tudtommal jellemzően ebben a tartományban érthető okokból.
A Hubble egy KH-11 hold "kasznijában van" és egyes alrendeszereket asszem felajánlottak nekik, de attól még elég merész egy KH-11 klónnak nevezeni. Legalábbis tudtommal. -
torreadorz #30 Ekkora sületlenséget is rég olvastam már, alapvető fizikai hiányosságaid vannak (mint mindig).
Meg ne próbáld már magyarázni, hogy egy levegőben szétrobbanó meteor nagyobb kárt okoz mint ha ugyanez egyben marad és becsapódik...
Ha ez az orosz meteor egyben marad és úgy csapódik be, akkor most nem pár száz betört ablak lenne, hanem egy a földdel egyenlővé tett város (vagy több) okoska. Vegyél már egy fizika könyvet, vagy legalább számolni tanulj meg.
Köszi -
Vol Jin #29 "Emlékezzél vissza amikor a usa hadserege egy soha nem használta katonai műholdtat adott a NASA-nak. Ennek a műholdnak a képalkotó eleme sokkal finomabb mint a Huble-é..."
Ez kocsmaszintű jólértesültség.Egy képzeletbeli fotelt hasonlítasz össze egy kerti grillsütővel. -
Vol Jin #28 Annyit fűznék hozzá, hogy egy 10 méteres meteor ha felrobban a légkörben, az nem látványos tűzijáték, hanem egy hirosimai robbanás a légkörben. Ha szétszakad apró, mondjuk centis darabokra, az annyit jelent, hogy minden törmeléke azonnal elég, ami egyet jelent azzal, hogy az összes mozgási sebessége ezred másodperc alatt átadódik a légkörnek, és nem a nagy kő fog tovább száguldozni, hanem a légkörben egy lökéshullám keletkezik, azaz egy baszott nagy robbanás, mivel a légkör egy kis területe átveszi a meteor teljes energiáját.
Ha egy méretesebb meteor mondjuk út egy kilométeres krátert, az elpusztít egy város, meg tarol maximum pár száz kilométeren. Ha ugyanekkor a légkörben robban, lehet, hogy több ezer kilométeren oszlik el ez az energia, és nem egy kráter kivájásában emésztődik fel az energia, hanem egyenletesen felmelegíti a légkört fél kontinensen száz, kétszáz fokra, és mindent eléget. Mondjuk mi a jobb az indiaiaknak szerinted? Egy letarolt nagyváros, és károk egy régióban, vagy mindenki szénné ég a teljes indiai szubkontinensen? -
Vol Jin #27 "Csak nekem furcsa, hogy ilyesmit nem tudnak előrejelezni?"
Az előrejelzés abból áll, hogy mennyire tér el a színe az űr sötétjétől. azaz, mennyi napfény verődik vissza róla. Mivel kicsi, rá kell fókuszálni, és mivel nagyon gyors, ez nem is ér semmit. Mondjuk 5 méteres. Több millió kilométerről a sötétben kellene észrevenni egy olyan objektumot, aminek nincs fénye, és a saját méretének tízezerszeresét teszi meg egy másodperc alatt. Ez olyan, mint sötétben innen Moszkva távolságban egy legyet meglátni, aki olyan sebességgel repül, mint egy utasszállító repülőgép. -
Vol Jin #26 Túl kicsi a tömegvonzásuk, hogy egymás körül keringjenek. -
Shiloh #25 Előléptetlek. Mostantól igazi fasz vagy. -
johnfly #24 Ez kategóriákkal jobb cikk a témáról. Kösz! -
#23
Hát,elég érdekes dolog ez.Most azt írják,hogy "nagyobb" meteorit becsapódásokra "nagy valószínűséggel" számíthatunk.Mintha ez mindennapos dolog lenne ezután.Miközben 1908 óta lakott terület felett ilyen mértékű meteorit jelenséget tudtommal nem észleltek.A másik dolog,hogy eleinte élből kizárták a lehetőségét annak,hogy a beérkező meteoritok bármilyen összefüggésben állhatnak az elhaladó aszteroidával,-ezt tegnap még összeesküvés teóriának kiáltották ki-most azt írják:
"Nem zárható ki ugyanis, hogy a meteor egy nagyobb objektum darabja. Elképzelhető hogy pályáján egy ütközés következett be." -
Irasidus #22 Ha valakit bővebben érdekel itt egy magyar nyelvű, összefoglaló cikk, egy szakembertől: tűzgömb oroszország felett -
mrzool #21 Emlékezzél vissza amikor a usa hadserege egy soha nem használta katonai műholdtat adott a NASA-nak. Ennek a műholdnak a képalkotó eleme sokkal finomabb mint a Huble-é... Gy.k. a NASA padlót fogot, hogy a hadseregnek már a Huble felövée elött jobb optikájuk volt mint nekik Ui. a műhold idősebb a HUblenél, és vagy 6-7x jobb képet tud készíteni...
Én emlékszem, mivel csak néhány hónapja volt, de akár rá is kereshetsz a neten. Mivel a te memóriádat láthatóan negatívan érintette ez az eltelt néhány hónap. Azt is mondhatnám, hogy így keletkeznek a legendák és összeesküvés elméletek.
Az a Hubble-szerű 2 cucc, amit kaptak, az tulképp egy Hubble, mivel ha rákeresel a KeyHole kémműholdakra, akkor rájössz, hogy a kettő egy tőről fakad. Nyilvánvaló különbség, hogy az egyiket a földfelszín felé fordították néhány száz km magasból, míg a másikat távoli galaxisokra, néhány száz fényév távolságból.
Egyébként pedig azt is merész kimondani, hogy "6-7x jobb képet tud készíteni". Minél jobb? Mit jelent az, hogy jobb? Most kaptak egy rakat alkatrészt, darabokban. Ez kb. egy váz, amibe majd olyan aktív elektronikát és érzékelőket pakolnak, amilyet akarnak. Hát nyilván jobb is lesz, mint a 70-es években tervezett és épített Hubble. Mily meglepő.
kb. 400millió dodóba kerűlne(nem kitaláció, a meteorral kapcsolatosan keresgéltem és bukkantam rá erre az adatra) az a rendszer ami nem a Föld hanem ha jól emléxem a Vénusz mellől figyelné a dolgokat,
Kontextusból kiragadva ez nehezen értelmezhető. 400 millió mi? Egy szonda? Indítással együtt? Ki fogja üzemeltetni, hány éven keresztül, mennyi pénzért? És 1 elég ebből? Nyilván nem...
Arról nem is beszélve, hogy hagyjuk már azt a butaságot, hogy mindent a NASA-nak kell megoldania. Egy 400 milliós ország adófizetői követelhetnek rajtuk bármit, de a világ többi részének kb. semmi köze ahhoz, hogy mire költik azt a kevés pénzüket. -
kukacos #20 Ezek túl kicsik, hogy könnyen előrejelezzük őket, és nem is olyan érdekesek, mert nagy kárt nem tudnak okozni, hiszen annak az esélye, hogy sűrűn lakott területre esnek, elenyésző. A mostani épp azért érdekes, mert valaki egyáltalán észrevette, pedig hasonló kavicsok minden évben jönnek.
Van egy rakat program, ami dolgozik a felderítésen:
Lincoln Near-Earth Asteroid Research (LINEAR)
Spacewatch
Near-Earth Asteroid Tracking (NEAT)
Lowell Observatory Near-Earth-Object Search (LONEOS)
Catalina Sky Survey
Campo Imperatore Near-Earth Objects Survey (CINEOS)
Japanese Spaceguard Association
Asiago-DLR Asteroid Survey
Amerikában törvény kötelezi a NASA-t arra, hogy a 140m-nél nagyobb földközeli aszteroidák 90%-át derítse fel 2020-ig. Jelenleg 911 db, 1 km-nél nagyobb veszélyes aszteroidát ismerünk, becslések szerint kb. 70 maradhatott még, ami még bújkál.
Összehasonlítás kedvéért, a dinoszauruszos bulihoz egy 10km-es kellett.
-
mrzool #19 Pl. rájuk gondolsz? Minden csak pénzkérdés...
Planetary Resources
Deep Space Industries -
Peetkiller #18 Miért pont angol??? Itt élek kint egy éve anglia szívében, de csak azt tanultam meg tőlük, hogy sokkal butábbak és beképzeltebbek, mint a magyarok... Túl sokat ígér a média, de a róluk kialakított kép csak egy túlfújt lufi... Van pénzük, az igaz, de a magyarok lábnyomába sem léphetnek szellemileg, hidd el nekem. Persze ne érts félre, mert kivételek mindig vannak, de sajnos az átlag ilyen. Az iskolába negyedikben tanítják először a szorzótáblát, mi meg otthon már másodikban... (van gyerekem, hidd el, tudom mi megy itt) Alapból az oktatási rendszer egy katasztrófa... Pl. Az angolok 30!!! %a nem tud biciklizni sem. -
#17
Valami angol tudóscsoport kiókumlálhatná végre, hogy ezeknek a kavicsoknak a befogása és bányászata mennyire megérné, mert akkor hátha ezen a téren is be lehetne vonni a magáncégeket, mint az űrmeghódíccsa tervekbe és űrsikló meg űrrepülő és/vagy űrhajó fejlesztésbe. -
torreadorz #16 Az egyik gond hogy fogalmuk sincs hogy mennyire is tömörek ezek a meteorok mert ehhez nincsenek meg a szükséges müszerek amik át tudnák világitani főleg nem néhány százezer kilométerről.
A másik gond hogy ezek a néhány méter/tizméteresek olyan kicsik hogy sok esetben esélytelen őket előre észlelni. Saját fényük nincs, ha a Nap felől jön akkor egyáltalán nem látszik földi távcsövekkel, a radarok pedig szintén nem tudják kiszúrni őket mondjuk 1 millió kilométerről (ez gyakorlatilag a Hold távolságának a háromszorosa). Pedig ez kéne hozzá, lévén egy ilyen meteor sok esetben 40-50e km/órával halad, tehát egy 10 métereset legalább 1 millió km-ről kéne kiszúrni hogy mondjuk 20 órával a becsapodás előtt észleld...
És végül a harmadik gond, hogy mivel nem ismert a pontos fajsürüsége, forgása stb, ezért 1 nappal előtte még max csak annyit tudnának mondani hogy eltalálja a Földet vagy nem. Mondjuk 3 órával a becsapodás előtt már annyit tudnának jósolni, hogy pl. nagyjából európa területén fog becsapódni és a darabjai nagyjából egy magyarországnyi területen fognak szétszóródni. Igy viszont igazából tényleg nincs értelme még csak figyelmeztetni sem, hisz ez rajtad nem segit.
Arról nem beszélve, hogy azt meg végképp nem tudják megjósolni hogy egyben marad-e a légkörben és akkor tényleg becsapódik valahová vagy darabjai esik és az egész kimerül egy látványos tüzijátékban vagy a fentiek következményeképp mégsem oda esik ahová gondolják hanem pár ezer km-rel arréb.
És akkor ezekre jön rá még az, hogy a NASA amúgy is pénzhiányban szenved és kb. az utolsó dolog az ürkutatás amire pénzt költ az usa kormánya, tehát még amire esélyünk lenne hogy kiszurjuk azt sem tudjuk sok esetben mert nincs rá pénz... -
Thrawn #15 Tág pályán nem tud keringeni ekkora test körül semmi. Még az Apophis körül sem. Egyszerűen kicsi hozzá a tömege, nem tudna semmit megtartani maga körül tág pályán. A többi égitest perturbáló hatása kiszakítaná. Mindazonáltal, ha lenne is pár darab méteres nagyságrendbe eső test körülötte, a jelenlegi technikával nem vennénk észre, vagy csak túl későn.
