A jövõrõl is mesélhet az oroszországi meteor

Egy helyett sok kilométerest akartam, és kellett is volna írnom.

De a lényeg annak szólt, hogy azt írtad, hogy ami a légkörben felrobban, az csak látványos tüzijáték.

Ne hazudj már légyszives itt van a kommented pár hozzászólással lejebb kit akarsz átverni?

"Ha egy méretesebb meteor mondjuk út egy kilométeres krátert, az elpusztít egy város, meg tarol maximum pár száz kilométeren. Ha ugyanekkor a légkörben robban, lehet, hogy több ezer kilométeren oszlik el ez az energia, és nem egy kráter kivájásában emésztõdik fel az energia, hanem egyenletesen felmelegíti a légkört fél kontinensen száz, kétszáz fokra, és mindent eléget. Mondjuk mi a jobb az indiaiaknak szerinted? "

Erre most azt mondod hogy "A tunguzkai az 40 megatonnát szólt. Amire azt mondtam, hogy akár egy indiányi területet felperzsel, ha a levegõben robban az ennél nagyságrendileg nagyobb objektum."

Szóval te azt állítottad hogy egy olyan meteor ami 1 km-res krátert hoz létre felégeti az egész indiai kontinest ha a levegõben robban szét és most pedig hogy ez a meteor egy nagyságrenddel nagyobb objektum mint a tunguzkai.

Ez nyilvánvalóan ellentmondás (vagy mellébeszélés), ugyanis ha olyan meteorrol beszélsz ami 1 km-res krátert hoz létre, akkor kb. egy 20-30 méter átmérõjü vasmeteorrol beszélsz. Ez viszont soha az életben nem fogja neked 200 fokra melegiteni egy teljes kontinens felett a levegõt.

Ha viszont a tungizkaitól egy nagyságrenddel nagyobbról (aminek az átmérõjét 60-100 méterre teszik), akkor ez egy 600-1000 méter átmérõjü meteor.

Ez viszont baromira nem egy 1 km-es krátert fog létrehozni szóval légyszives ne hazudj össze vissza. Legalábbis elég érdekes hogy egy 30 méteres meteor becsapódási hatását próbálod összevetni egy 600 méteres meteor légkörben való robbanásával...

Nem mellesleg, ha a te 30 méteres meteorod mondjuk 50 km-res magasságban szétesik 30 darabra és szétszóródik 100 négyzetkilométeren, akkor annak k.rvára nem lesz semmi hatása ahhoz képest mintha egyben esne valahová. A probléma akkor jön ha néhány kilométer magasságban szétrobban, mert ilyenkor tényleg egyszerre szabadul fel a mozgási energiája. A tunguzkai ezt csinálta, ilyenkor valóban jobb lehet ha becsapódik inkább. De általában nem ez a helyzet.

Nem akarlak elkeseríteni, de a méretesebb meteorokról volt szó. Azaz, ha talajt ér egy nagyobb, az letarol egy nagyvárost, meg egy régiót. Ha a légkörben robban, akkor meg nagyobb területet éget fel. Ez akkor is így van, ha te nem hiszed. A legdurvább a "sóder" meteor, ami ha nagy méretõ, már a légkörbe érés elõtt darabjaira hullik, és egy kontinest is feléget.

"Ekkora sületlenséget is rég olvastam már, alapvetõ fizikai hiányosságaid vannak (mint mindig).

Meg ne próbáld már magyarázni, hogy egy levegõben szétrobbanó meteor nagyobb kárt okoz mint ha ugyanez egyben marad és becsapódik...

Ha ez az orosz meteor egyben marad és úgy csapódik be, akkor most nem pár száz betört ablak lenne, hanem egy a földdel egyenlõvé tett város (vagy több) okoska. Vegyél már egy fizika könyvet, vagy legalább számolni tanulj meg.
Köszi"

Szerintem te itt keversz mindent mindennel. Ez a meteor nagyjából 15 méteres lehetett, és száz kilotonnás nagyságrendben robbant. 50 Km magasságból a robbanása bedöntött egy gyártetõt, és ledöntötte az ipari kéményt. A tunguzkai az 40 megatonnát szólt. Amire azt mondtam, hogy akár egy indiányi területet felperzsel, ha a levegõben robban az ennél nagyságrendileg nagyobb objektum.

Egyébként szerinted egy hidrogénbombát hol robbantanának? Talajszinten, vagy a légkörben, ha az a cél, hogy nagyobb legyen a pusztítás? Mármint a felszabadult energia pont ugyanakkora mindkét esetben, de a hatókör az nagyobb a légköri robbanásnál. Ez egy pici meteor volt, és ha nem 50 Km-es magasságban szabadítja fel azt a pár száz Kt erejét, hanem mondjuk 2-3, akkor egy teljes várost kipusztít. Nagyobb méretnél tökmindegy annak, aki alatta van, hogy ráesik, vagy a légkörben robban. Ennek semmi köze ahhoz, hogy ez a kicsi így volt szerencsés, a légkörben. Te érted, hogy mi a különbség egy 15 méteres, és egy száz méteres nagyságrendû között?

Komolyan mondom holnap majd bekommentelem ide hogy piros elefántok potyogtak moszkvára és majd nem engem fogtok lehülyézni, hanem azt aki azt mondja hogy ez baromság...

Addig is nyugodtan fogadjátok el hogy egy néhány tiz méteres meteor a levegõben szétesve szétperzselné a teljes kontinenst, agyam eldobom komolyan mondom...

Mint említettem (szövegértés) nagyon nagyon környezet specifikus az hogy mivel járunk jobban: egy levegõben szétesõ aszteroidával vagy egy becsapódóval.

Ugyanakkor a legtöbb aszteroida igen magasan esik darabjai és épp ezért gyakorlatilag úgy ég szét hogy annak semmiféle hatása nincs az emberekre, olyanannyira hogy észre sem veszik. Ez viszont az amirõl beszéltem. Egyébként ha nem igy lenne, akkor hetente lenne egy egy hiradás az oroszhoz hasonló esetrõl.
Sehol nem mondtam hogy ugyanaz a helyzet egy 1-2 km magasan szétrobbanó több száz méteres aszteroidával, ezt már ti vizionáltátok ide.

Az viszont teljesen nonszensz hogy az én álláspontomban kötözködtök mindenféle extrém eseteket idecitálva, azt viszont elfogadjátok hogy egy apró meteor (hisz ha csak 1 km-res krátert hagy maga után akkor nem lehet nagyobb néhány tiz méternél) az egy egész kontinens felett 200 fokra melegiti a levegõt és halálra éget mindenkit... Meglehetõsen furcsa az ide kommentelõ közösség ha ez a baromság csak nekem tünik fel...

Nem ártan, ha kissé utánanéznél, mert nincs igazad.

Például az atombombák felszíni rombolásának mértéke nagyon is függ attól, hogy milyen magasságban robbannak fel. Hirosimában egy 15 Kt.-s bomba robbant, 140 ezer embert megölve, amibõl kb. 70 ezer azonnal meghalt. Nagaszakiban egy 20 Kt.-s bomba "csak" 80 ezer ember éltét követelte. A különbség a bombák eltérõ magasságú robbantásából, illetve a terepviszonyok különbségébõl adódtak.

A késõbbi kísérletek alapján a legnagyobb hatósugarú rombolást az alacsonyabb magasságon(0.5-5km hatóerõvel arányosan) robbantott bombák okozzák. Ekkor ugyanis a lökéshullám egyenletesen végig fut a felszínen, és csak lassan merül ki.

A földfelszínen robbantott bombák a robbanóerejüknek a java részét a földfelülete felfelé veri vissza, egy jelentõsebb része a talaj feltolásával, megmozgatásával krátert képez, azaz ez a két rész "elvész".

Kevered a James Webb ûrtávcsõvel. Ez az, amely csak infrában fog dolgozni, de csak jövõre lövik majd fel a franciák. Már ha sikerül, és eljut odáig, mert van már 2015-ös kilövési dátum is, sõt olvastam 2018-asról is.

Ja szerintem se vicceljünk már!

Maradjunk a Tunguz/Barringer példánál. Ugyan az a kb 100 m-es test bepottyan PB belvárosába és 1-2 km-es krátert üt, meg elég dúrva pusztítást a környéken akkor 1-200 ezer ember meghal, ami iszonyat sok.

Ha meg ugyan ezt Tungúz módon adja elõ akkor 1-2 millió.
És NEM csak betörnek az ablakok.

Nem mindegy!
<#ejnye1>

Ne vicceljünk már és fõleg ne forgasd ki a szavaimat. Vol Jin azt állította hogy egy meteor ami egy 1 km-res krátert üt földben az idézem:
"Ha ugyanekkor a légkörben robban, lehet, hogy több ezer kilométeren oszlik el ez az energia, és nem egy kráter kivájásában emésztõdik fel az energia, hanem egyenletesen felmelegíti a légkört fél kontinensen száz, kétszáz fokra, és mindent eléget. Mondjuk mi a jobb az indiaiaknak szerinted? Egy letarolt nagyváros, és károk egy régióban, vagy mindenki szénné ég a teljes indiai szubkontinensen?"

Szóval elég vicces hogy egy meteor ami 1 km-res krátert üt az szerinte max elpusztit egy várost (ez még igaz is), ha viszont a levegõben robban akkor egy kontinens felett a levegõt 200 fokra melegíti fel... Sírok...

Ezek után jó lenne ha nem jönnél azzal hogy ne minõsitsem a fizikai tudását...

Az viszont amit te irtál az iszonyatosan függ a körülményektõl és én most általánosággban beszéltem hogy jobb ha a levegõben esik darabokra mintha becsapódik. Például ha egy kisebb meteor felrobban Budapest felett lehet hogy kiver párezer ablakot és megsérül pár ember (lásd a mostani orosz eset) de ezzel vége is a történetnek. Mig ha ugyanez a meteor becsapódik Budapest valamelyik sürün lakott területére akkor lehet hogy csak egy pár száz méteres körzetben okoz pusztitást, de ott az jópár ezer ember halálát okozza.

Az 1-2 m-es kráter, az 1-2 km-es akar lenni, természetesen.

Hátpedig azért van különbség, amit úgy tûnik nem fogtál fel és nem kéne rögtön nekiugrani a másiknak!
Amikor bejön egy lazább tárgy. pl egy "hólabda", lásd Tungúz-esemény, az tényleg olyan mint egy atomrobbantás. A teljes energia, 10-20 Mt TNT, a légkörnek adódik át és egy 20-40 km-es körben szépen mindent le is tarol a felszínen.

Ha bejön egy hasonló tömegû vasgolyó, akkor csinál egy 1-2 m-es krátert lásd Barringer-kráter (kb ugyan olyan energia nagyságrendû). Mivel az energia nagyrésze a földnek adódik át. 20 km-re érzel egy 5-ös földrengést, amit azért túlélsz, meg egy jó kis diszkónál azért kevésbé hangos robbanást.

Nem akarlak úgy minõsíteni, mint te másokat, de azért jó olvasgatást kívánok és a Diszkóverin is tök jó mûsorok vannak!
<#papakacsint>

A Hubble a látható fény tartományában is dolgozik, bár képes a közeli infravörösben is, az 1997-es szervízküldetés során tették erre képessé. No meg az UV is megy, a Szaturnusz sarki fény jelenségeit is így örökítette meg.

Egyáltalán azt sem értem, hogy miért hasonlítja bárki a KH-11/12-t a Hubblehöz. A Hubble tudtommal nem a látható fény tartományában dolgozik, míg a fotofelderítõ holdak meg tudtommal jellemzõen ebben a tartományban érthetõ okokból.

A Hubble egy KH-11 hold "kasznijában van" és egyes alrendeszereket asszem felajánlottak nekik, de attól még elég merész egy KH-11 klónnak nevezeni. Legalábbis tudtommal.

Ekkora sületlenséget is rég olvastam már, alapvetõ fizikai hiányosságaid vannak (mint mindig).

Meg ne próbáld már magyarázni, hogy egy levegõben szétrobbanó meteor nagyobb kárt okoz mint ha ugyanez egyben marad és becsapódik...

Ha ez az orosz meteor egyben marad és úgy csapódik be, akkor most nem pár száz betört ablak lenne, hanem egy a földdel egyenlõvé tett város (vagy több) okoska. Vegyél már egy fizika könyvet, vagy legalább számolni tanulj meg.
Köszi

"Emlékezzél vissza amikor a usa hadserege egy soha nem használta katonai mûholdtat adott a NASA-nak. Ennek a mûholdnak a képalkotó eleme sokkal finomabb mint a Huble-é..."

Ez kocsmaszintû jólértesültség.Egy képzeletbeli fotelt hasonlítasz össze egy kerti grillsütõvel.

Annyit fûznék hozzá, hogy egy 10 méteres meteor ha felrobban a légkörben, az nem látványos tûzijáték, hanem egy hirosimai robbanás a légkörben. Ha szétszakad apró, mondjuk centis darabokra, az annyit jelent, hogy minden törmeléke azonnal elég, ami egyet jelent azzal, hogy az összes mozgási sebessége ezred másodperc alatt átadódik a légkörnek, és nem a nagy kõ fog tovább száguldozni, hanem a légkörben egy lökéshullám keletkezik, azaz egy baszott nagy robbanás, mivel a légkör egy kis területe átveszi a meteor teljes energiáját.

Ha egy méretesebb meteor mondjuk út egy kilométeres krátert, az elpusztít egy város, meg tarol maximum pár száz kilométeren. Ha ugyanekkor a légkörben robban, lehet, hogy több ezer kilométeren oszlik el ez az energia, és nem egy kráter kivájásában emésztõdik fel az energia, hanem egyenletesen felmelegíti a légkört fél kontinensen száz, kétszáz fokra, és mindent eléget. Mondjuk mi a jobb az indiaiaknak szerinted? Egy letarolt nagyváros, és károk egy régióban, vagy mindenki szénné ég a teljes indiai szubkontinensen?

"Csak nekem furcsa, hogy ilyesmit nem tudnak elõrejelezni?"

Az elõrejelzés abból áll, hogy mennyire tér el a színe az ûr sötétjétõl. azaz, mennyi napfény verõdik vissza róla. Mivel kicsi, rá kell fókuszálni, és mivel nagyon gyors, ez nem is ér semmit. Mondjuk 5 méteres. Több millió kilométerrõl a sötétben kellene észrevenni egy olyan objektumot, aminek nincs fénye, és a saját méretének tízezerszeresét teszi meg egy másodperc alatt. Ez olyan, mint sötétben innen Moszkva távolságban egy legyet meglátni, aki olyan sebességgel repül, mint egy utasszállító repülõgép.

Túl kicsi a tömegvonzásuk, hogy egymás körül keringjenek.

Elõléptetlek. Mostantól igazi fasz vagy.

Ez kategóriákkal jobb cikk a témáról. Kösz!

Hát,elég érdekes dolog ez.Most azt írják,hogy "nagyobb" meteorit becsapódásokra "nagy valószínûséggel" számíthatunk.Mintha ez mindennapos dolog lenne ezután.Miközben 1908 óta lakott terület felett ilyen mértékû meteorit jelenséget tudtommal nem észleltek.A másik dolog,hogy eleinte élbõl kizárták a lehetõségét annak,hogy a beérkezõ meteoritok bármilyen összefüggésben állhatnak az elhaladó aszteroidával,-ezt tegnap még összeesküvés teóriának kiáltották ki-most azt írják:
"Nem zárható ki ugyanis, hogy a meteor egy nagyobb objektum darabja. Elképzelhetõ hogy pályáján egy ütközés következett be."

Ha valakit bõvebben érdekel itt egy magyar nyelvû, összefoglaló cikk, egy szakembertõl: tûzgömb oroszország felett

Emlékezzél vissza amikor a usa hadserege egy soha nem használta katonai mûholdtat adott a NASA-nak. Ennek a mûholdnak a képalkotó eleme sokkal finomabb mint a Huble-é... Gy.k. a NASA padlót fogot, hogy a hadseregnek már a Huble felövée elött jobb optikájuk volt mint nekik Ui. a mûhold idõsebb a HUblenél, és vagy 6-7x jobb képet tud készíteni...

Én emlékszem, mivel csak néhány hónapja volt, de akár rá is kereshetsz a neten. Mivel a te memóriádat láthatóan negatívan érintette ez az eltelt néhány hónap. Azt is mondhatnám, hogy így keletkeznek a legendák és összeesküvés elméletek.

Az a Hubble-szerû 2 cucc, amit kaptak, az tulképp egy Hubble, mivel ha rákeresel a KeyHole kémmûholdakra, akkor rájössz, hogy a kettõ egy tõrõl fakad. Nyilvánvaló különbség, hogy az egyiket a földfelszín felé fordították néhány száz km magasból, míg a másikat távoli galaxisokra, néhány száz fényév távolságból.

Egyébként pedig azt is merész kimondani, hogy "6-7x jobb képet tud készíteni". Minél jobb? Mit jelent az, hogy jobb? Most kaptak egy rakat alkatrészt, darabokban. Ez kb. egy váz, amibe majd olyan aktív elektronikát és érzékelõket pakolnak, amilyet akarnak. Hát nyilván jobb is lesz, mint a 70-es években tervezett és épített Hubble. Mily meglepõ.

kb. 400millió dodóba kerûlne(nem kitaláció, a meteorral kapcsolatosan keresgéltem és bukkantam rá erre az adatra) az a rendszer ami nem a Föld hanem ha jól emléxem a Vénusz mellõl figyelné a dolgokat,

Kontextusból kiragadva ez nehezen értelmezhetõ. 400 millió mi? Egy szonda? Indítással együtt? Ki fogja üzemeltetni, hány éven keresztül, mennyi pénzért? És 1 elég ebbõl? Nyilván nem...

Arról nem is beszélve, hogy hagyjuk már azt a butaságot, hogy mindent a NASA-nak kell megoldania. Egy 400 milliós ország adófizetõi követelhetnek rajtuk bármit, de a világ többi részének kb. semmi köze ahhoz, hogy mire költik azt a kevés pénzüket.

Ezek túl kicsik, hogy könnyen elõrejelezzük õket, és nem is olyan érdekesek, mert nagy kárt nem tudnak okozni, hiszen annak az esélye, hogy sûrûn lakott területre esnek, elenyészõ. A mostani épp azért érdekes, mert valaki egyáltalán észrevette, pedig hasonló kavicsok minden évben jönnek.

Van egy rakat program, ami dolgozik a felderítésen:

Lincoln Near-Earth Asteroid Research (LINEAR)
Spacewatch
Near-Earth Asteroid Tracking (NEAT)
Lowell Observatory Near-Earth-Object Search (LONEOS)
Catalina Sky Survey
Campo Imperatore Near-Earth Objects Survey (CINEOS)
Japanese Spaceguard Association
Asiago-DLR Asteroid Survey

Amerikában törvény kötelezi a NASA-t arra, hogy a 140m-nél nagyobb földközeli aszteroidák 90%-át derítse fel 2020-ig. Jelenleg 911 db, 1 km-nél nagyobb veszélyes aszteroidát ismerünk, becslések szerint kb. 70 maradhatott még, ami még bújkál.

Összehasonlítás kedvéért, a dinoszauruszos bulihoz egy 10km-es kellett.

Pl. rájuk gondolsz? Minden csak pénzkérdés...

Planetary Resources
Deep Space Industries

Miért pont angol??? Itt élek kint egy éve anglia szívében, de csak azt tanultam meg tõlük, hogy sokkal butábbak és beképzeltebbek, mint a magyarok... Túl sokat ígér a média, de a róluk kialakított kép csak egy túlfújt lufi... Van pénzük, az igaz, de a magyarok lábnyomába sem léphetnek szellemileg, hidd el nekem. Persze ne érts félre, mert kivételek mindig vannak, de sajnos az átlag ilyen. Az iskolába negyedikben tanítják elõször a szorzótáblát, mi meg otthon már másodikban... (van gyerekem, hidd el, tudom mi megy itt) Alapból az oktatási rendszer egy katasztrófa... Pl. Az angolok 30!!! %a nem tud biciklizni sem.

Valami angol tudóscsoport kiókumlálhatná végre, hogy ezeknek a kavicsoknak a befogása és bányászata mennyire megérné, mert akkor hátha ezen a téren is be lehetne vonni a magáncégeket, mint az ûrmeghódíccsa tervekbe és ûrsikló meg ûrrepülõ és/vagy ûrhajó fejlesztésbe.

Az egyik gond hogy fogalmuk sincs hogy mennyire is tömörek ezek a meteorok mert ehhez nincsenek meg a szükséges müszerek amik át tudnák világitani fõleg nem néhány százezer kilométerrõl.

A másik gond hogy ezek a néhány méter/tizméteresek olyan kicsik hogy sok esetben esélytelen õket elõre észlelni. Saját fényük nincs, ha a Nap felõl jön akkor egyáltalán nem látszik földi távcsövekkel, a radarok pedig szintén nem tudják kiszúrni õket mondjuk 1 millió kilométerrõl (ez gyakorlatilag a Hold távolságának a háromszorosa). Pedig ez kéne hozzá, lévén egy ilyen meteor sok esetben 40-50e km/órával halad, tehát egy 10 métereset legalább 1 millió km-rõl kéne kiszúrni hogy mondjuk 20 órával a becsapodás elõtt észleld...

És végül a harmadik gond, hogy mivel nem ismert a pontos fajsürüsége, forgása stb, ezért 1 nappal elõtte még max csak annyit tudnának mondani hogy eltalálja a Földet vagy nem. Mondjuk 3 órával a becsapodás elõtt már annyit tudnának jósolni, hogy pl. nagyjából európa területén fog becsapódni és a darabjai nagyjából egy magyarországnyi területen fognak szétszóródni. Igy viszont igazából tényleg nincs értelme még csak figyelmeztetni sem, hisz ez rajtad nem segit.

Arról nem beszélve, hogy azt meg végképp nem tudják megjósolni hogy egyben marad-e a légkörben és akkor tényleg becsapódik valahová vagy darabjai esik és az egész kimerül egy látványos tüzijátékban vagy a fentiek következményeképp mégsem oda esik ahová gondolják hanem pár ezer km-rel arréb.


És akkor ezekre jön rá még az, hogy a NASA amúgy is pénzhiányban szenved és kb. az utolsó dolog az ürkutatás amire pénzt költ az usa kormánya, tehát még amire esélyünk lenne hogy kiszurjuk azt sem tudjuk sok esetben mert nincs rá pénz...

Tág pályán nem tud keringeni ekkora test körül semmi. Még az Apophis körül sem. Egyszerûen kicsi hozzá a tömege, nem tudna semmit megtartani maga körül tág pályán. A többi égitest perturbáló hatása kiszakítaná. Mindazonáltal, ha lenne is pár darab méteres nagyságrendbe esõ test körülötte, a jelenlegi technikával nem vennénk észre, vagy csak túl késõn.

Biztos nincs kapcsolat!? Ha tág pályán keringett a kisebb a nagyobb körül, meg volt még pár tucat ebédlõasztal méretû hozzá, aztán a föld gravitációja az egész rendszert összekuszálta, azt mégis melyik számítógéppel fejtették vissza ilyen hamar? Ha az, amelyik becsapódott az óramutató járásával ellentétesen keringett a DA14 körül, aztán a föld gravitációja miatt leírt egy fél-8-ast, már be is csapódhatott északról dél felé. Persze ez csak spekuláció, de azért tépem a számat, mert ha ez a kozmikus mércével mérve "apróság körül, mint a 2012 DA14 keringenek ilyen kísérõk, amiket nem tudunk elõre jelezni, akkor az Apofis körül milyenek keringenek? Nem kéne erre az eshetõségre is felkészülni?
A csillagászok szépen ülnek a babérjaikon, mert kizárták, hogy a földet eltalálja, de mi van, ha egy nagy rakás ilyen kering körülötte? Ráadásul jó tág pályán, csak a poén kedvéért, hogy jó nehéz legyen észrevenni. 2029-ben nehogy meglepõdjünk!

Nem valoszinu, bar gozom sincs milyen messze „hord” a radar, de ha 2 masodperc alatt csinal 1-1 kepet, az keves, mert ilyen sebesseggel 10 masodpercen belul vegig daralja a legkorunket (~100km) egy meteor, ha foldet akar erni;D

Ebbol is latszik, mennyire zsengek vagyunk es/vagy mekkora ereje van egy-egy ilyennek. Ez egy max nehany meteres darab volt, ami tobb tiz kilometer magasan robbant szet.
Mit csinalna egy 50 meteres darab, ami foldet erne es/vagy sokkal alacsonyabban robbanna?! Egy Budapest szintu varos biztos teljes tereprendezes ala kerulne;)

Az meg felejtos, hogy ha egy ilyen ~50E km/h-val jon, majd jol leraketazzuk:D

Állítólag Szudánban is leesett egy tegnap, valamelyik rádión mondták délelõtt. Tudósok mennek vizsgálódni, hogy tényleg az volt-e.

Szinte biztos vagyok benne hogy a rakétavédelmi radarok látták az objektumot, de vagy kevés idejük volt reagálni, vagy nem akartak pánikot kelteni, fõleg hogy nem tudhatták hogy ekkorát fog durrani.

Végre bebizonyosodott milyen felesleges ûrkutatásra költeni, sose kell meghódiccsa a világûrt, elég csak a szájtátva várni a világvégét, mint kedves dinóbarátaink.

felfoghatjuk úgy is, hogy végre meghódítottuk az ûrt!!! nem mi mentük el hozzá, hanem õ jött el hozzánk XD

ezt mér én is feszegettem, de egy aranyos kis egyorrú arogánsnak és butának nevezett, mert ezt a kérdést (amit te is) feltettem.

NEXUS6 válasza lefed minden, mert sajnos ez így van.
Nekem a kérdésem még továbbra is az, hogy miért fontosabb az, hogy mi van messze mint az ami itt van elöttünk.
Dollár milliókat (ha nem milliárdokat) verünk el arra, hogy azt figyeljük ami messze van. Ua. kb. 400millió dodóba kerûlne(nem kitaláció, a meteorral kapcsolatosan keresgéltem és bukkantam rá erre az adatra) az a rendszer ami nem a Föld hanem ha jól emléxem a Vénusz mellõl figyelné a dolgokat, így szép rálátása lenne arra, hogy mi is megy a Föld felé. Viszont itt is vannak gondok ui. 0-1km közötti meteoritokat csupán 50%-k eséllyel bökne ki (jelenleg ez mondjuk ennyi esélyünk sincs. lásd pénteket pl.) viszont a 1km nagyobbakat ha jól emléxem 80%-os biztonsággal kiszûrné. Gy.k. a kihalást elõidézõ kövekbõl 100 esetén 80-at látna... 20 meg hazavágná az egész bolygót. Sajnos arra a mai napig semmiféle terv nincs, hogy ha az a 20 közûl egy is elérné a Földet akkor mi a fenét kellene tenni.

(csak így zárójelben jegyzem meg, hogy az emberi faj egy nagyon buta lény. Pl. a jenkik a hidegháború alatt több tízezer milliárd dollárt vertek el (CIA titkos háborúi 2. rész doksifilm). Ahhoz, hogy a Föld valamelyest biztonságba legyen 0.4milliárd elég lenne. De legyünk maximalisták 5milliárdból egy komoly megfigyelõ rendszert lehetne kifejelszteni. De nekünk fontosabb a másik írtása, és ezért képesek több milliárd dollárt elkûlteni. Emlékezzél vissza amikor a usa hadserege egy soha nem használta katonai mûholdtat adott a NASA-nak. Ennek a mûholdnak a képalkotó eleme sokkal finomabb mint a Huble-é... Gy.k. a NASA padlót fogot, hogy a hadseregnek már a Huble felövée elött jobb optikájuk volt mint nekik Ui. a mûhold idõsebb a HUblenél, és vagy 6-7x jobb képet tud készíteni... Ennyit arról, hogy az ember számára mi a fontosabb. És igen jól írta NEXUS: mind meg fogunk halni, mert nekünk sokkal többet számít a távoli messzeség és az, hogy egymást írtsuk mint az, hogy közösen túléljük a dolgokat.)

Véleményem szerint a messzi megfigyelések 60%-a rizsa, ellenõrizhetetlen hipotézi(legjobb az amikor olyat olvasok, hogy xy obiektum 5fényév távolságra van +- 10% tévedéssel... Az a +- tévedés több milliárd kilómétert jelent. Földközelben meg nem lehet rizsázni mert, és itt bukik ki egybõl a szar a zsákból: képtelenek azt is megjósolni, hogy a lékörbe lépõ tárgyak hová is csapodnak be.

Sajnos, még el sem tudnánk zavarni az embereket onnan, mert egy tökéletesen kiszámított becsapódás esetén sem lehet tökéletesen azonosítani a helyet ahol földet ér. Mert a föld gravitációs terébe érve folyamatosan változik a haladási szöge, függ a sebességétõl, és a fajsúlyától, amennyiben pedig csak egy-két fokot tér el a megbecsült helytõl, azonnal több száz kilométerrel arrébb landol.
Hát ez a nagy helyzet. Mert egy ilyen aszteroidának legtöbbször még a méretét sem tudjuk pontosan, nemhogy az anyagösszetételét. A sebességet és az irányt eléggé ki lehet számolni, de ez kevés... Olyan, mintha két dimenzióban akarnál golfozni.<#alien>

Technológiának kell lennie hozzá, inkább szándék nincs egyelõre. Minden bolygónk felé közeledõ égitestet nem kellene figyelni, hiszen többjük úgyis elég a légkörben (lehet errõl is azt hitték), de ilyen tömör, 10 tonnás példányokra azért vadászhatnánk. És nem kell egy évre elõre jelezni, csak legalább egy nappal. Ez szerintem kivitelezhetõ, bár ezt csak úgy mondom, mint "ezt én meg tom csinálni fogd meg a sörömet".

Ilyen viszonylag kicsit nem nagyon lát a mai technológia. Igazából 1-2 szonda van fenn, ami a nagyobbakat próbálja kiszúrni. Kb ennyi a a jelenlegi "védelem" ezek ellen.

Ha találunk egy combosabbat, ami ránk zuhan, akkor valszeg elzavarjuk az embereket onnan. És asszem más eszközünk nem is nagyon van.

Ja és a biztosítók se nagyon kötnek meteor kár ellen.
<#papakacsint>

Csak nekem furcsa, hogy ilyesmit nem tudnak elõrejelezni? Vagy a Nasa úgy gondolta, hogy az oroszoknak ez még nem gond...?

A cikk is arról szól tulajdonképpen... hogy ha egy nagyobb változat jön, azért leforgatják a függetlenség napját xD, de ha csak egy várost kipusztító meteorraj jönne, azt le se szarnák... vagy fogalmazzunk úgy... le sem tudnák szarni? : D

Jöhet az Éden projekt! Dan Hagar majd talán megment (ha kurva szerencsés leszel) :D

Minmeghalunk!!!
Szerintem.<#hehe>