A jövõrõl is mesélhet az oroszországi meteor
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#94
"A 2x az nem 10x, nagyon nem mindegy."
Persze, mert minnél gyorsabb annaál jobb! Igazából számítástechnika, és felderítõképesség kérdése. Ha tudnánk pontosan, hogy milyen a pálya, akkor egy zéró sebességû léghajón is felvihetnénk 10 t követ a meteor útjába. Az ütközéskor pont olyan hatása lenne, mintha a meteor állna és a követ lõnénk bele 50 Mach-hal.
Bár ezt sajnos a szuperexpert molni nem tudta felfogni. Nálad még bízok ebben azért!;)))
"Egyébként a ballisztikus rakéta nagyon nagyon rossz példa, ugyanis ott gyakorlatilag már a kilövés pillanatától kezdve nyomon követik azt, ráadásul az alapvetõen elõre kiszámolt iven halad (nem véletlen hisz el akarnak vele találni egy adott célt). Ráadásul a ballisztikus rakéta tetü lassú a meteorhoz képest, bõven van idõ mindenre (gondolj bele mennyi idõ amig csak kiemelkedik a légkörbõl onnan számolva hogy begyujtják a hatjómüvét)"
Annyira nem rossz. A rakétánál több különbözõ felderítõ és követõ rendszer folyamatos munkája kell, a rakéta a pálya különbözõ szakaszaiban a végsõ fázisban is manõverezik stb. A meteor egyrészt nagyobb, az ûrben nem változik a pályája stb. Azt felejtitek el, hogy nem az abszolút biztos megsemisítésre kell törekedni, hanem ha a védendõ objektumot a rakéta megsemmisítési zónáján belül kedvezõ paraméterekkel fenyegeti egy meteor. Mert hogy létetik olyan változat, amikor alkalmazható, mondom mégegyszer. Azt hogy az arizónai kõsivatagban kóborló prérifarkas fejére esik egy kõ az a bolhás kutyát nem érdekli, max a tudósokat.
"Igy aztán az elfogó rakétának is könnyebb dolga van, bár tegyük hozzá tudtommal még igy is elég alacsony a tesztek alapján a hatásfoka. Szóval amennyire én tudom, kb. 30 perced van elháritani a ballisztikus rakétát amennyiben észlelik a kilövés pillanatát (de ez menni szokott). Ennyi idõ alatt egy meteor 90 ezer km-ert tesz meg szóval sok sikert az elõrejelzéshez ebbõl a távból."
Lásd fennt a rakéta manõverezik, direkt olyan pályát választ, ami a legnagyobb valószínûséggel elkerüli a védelmi rendszert. A meteornál annyi a bizonytalan tényezõ, hog a légkörben történõ repülési pálya nem számolható. Az viszont, hogy mondjuk az USA fölé fog-e érni valamikor 30 percen belül az meghatározható megfelelõ felderítési képesség birtokában. Ha riasztják egy-egy nagyváros védelmi rendszerét az önállóan derítheti a meteort, de erre a mai radarokat, IR felderítõ, meg akármilyen szenzorokat fel kell készíten. Valszeg manapság ilyen sebességû célokat egyszerûen eldob a rendszer, nem csinál track-et, pályát pelõle. Ez megint számtek kérdés igazából.
"Szóval ez most csak álmodozás a javából. Ha valóban el akarod háritani a kisebb méretü meteorokat, akkor ahhoz ürben telepített elõrejelzõ rendszer és fegyverzet kell, minimum úgy a Hold távolságában."
Nem mondtam, hogy nem álmodozás. Csak azt, hogy a jelenlegi légvédelmi rakéták megfelelõ felderítõ, és számtek háttér biztosítása után, mint fegyverek alkalmasak lennének pl a legutóbbi orosz meteor elfogására a város fölött zérónál bnagyobb valószínûséggel.
"Nagyobb méretü meteorok esetére nincs használható fegyverzet (hacsak bruce willist nem számoljuk), ..."
Ezt senki nem vitatta!!!
:D
Persze, mert minnél gyorsabb annaál jobb! Igazából számítástechnika, és felderítõképesség kérdése. Ha tudnánk pontosan, hogy milyen a pálya, akkor egy zéró sebességû léghajón is felvihetnénk 10 t követ a meteor útjába. Az ütközéskor pont olyan hatása lenne, mintha a meteor állna és a követ lõnénk bele 50 Mach-hal.
Bár ezt sajnos a szuperexpert molni nem tudta felfogni. Nálad még bízok ebben azért!;)))
"Egyébként a ballisztikus rakéta nagyon nagyon rossz példa, ugyanis ott gyakorlatilag már a kilövés pillanatától kezdve nyomon követik azt, ráadásul az alapvetõen elõre kiszámolt iven halad (nem véletlen hisz el akarnak vele találni egy adott célt). Ráadásul a ballisztikus rakéta tetü lassú a meteorhoz képest, bõven van idõ mindenre (gondolj bele mennyi idõ amig csak kiemelkedik a légkörbõl onnan számolva hogy begyujtják a hatjómüvét)"
Annyira nem rossz. A rakétánál több különbözõ felderítõ és követõ rendszer folyamatos munkája kell, a rakéta a pálya különbözõ szakaszaiban a végsõ fázisban is manõverezik stb. A meteor egyrészt nagyobb, az ûrben nem változik a pályája stb. Azt felejtitek el, hogy nem az abszolút biztos megsemisítésre kell törekedni, hanem ha a védendõ objektumot a rakéta megsemmisítési zónáján belül kedvezõ paraméterekkel fenyegeti egy meteor. Mert hogy létetik olyan változat, amikor alkalmazható, mondom mégegyszer. Azt hogy az arizónai kõsivatagban kóborló prérifarkas fejére esik egy kõ az a bolhás kutyát nem érdekli, max a tudósokat.
"Igy aztán az elfogó rakétának is könnyebb dolga van, bár tegyük hozzá tudtommal még igy is elég alacsony a tesztek alapján a hatásfoka. Szóval amennyire én tudom, kb. 30 perced van elháritani a ballisztikus rakétát amennyiben észlelik a kilövés pillanatát (de ez menni szokott). Ennyi idõ alatt egy meteor 90 ezer km-ert tesz meg szóval sok sikert az elõrejelzéshez ebbõl a távból."
Lásd fennt a rakéta manõverezik, direkt olyan pályát választ, ami a legnagyobb valószínûséggel elkerüli a védelmi rendszert. A meteornál annyi a bizonytalan tényezõ, hog a légkörben történõ repülési pálya nem számolható. Az viszont, hogy mondjuk az USA fölé fog-e érni valamikor 30 percen belül az meghatározható megfelelõ felderítési képesség birtokában. Ha riasztják egy-egy nagyváros védelmi rendszerét az önállóan derítheti a meteort, de erre a mai radarokat, IR felderítõ, meg akármilyen szenzorokat fel kell készíten. Valszeg manapság ilyen sebességû célokat egyszerûen eldob a rendszer, nem csinál track-et, pályát pelõle. Ez megint számtek kérdés igazából.
"Szóval ez most csak álmodozás a javából. Ha valóban el akarod háritani a kisebb méretü meteorokat, akkor ahhoz ürben telepített elõrejelzõ rendszer és fegyverzet kell, minimum úgy a Hold távolságában."
Nem mondtam, hogy nem álmodozás. Csak azt, hogy a jelenlegi légvédelmi rakéták megfelelõ felderítõ, és számtek háttér biztosítása után, mint fegyverek alkalmasak lennének pl a legutóbbi orosz meteor elfogására a város fölött zérónál bnagyobb valószínûséggel.
"Nagyobb méretü meteorok esetére nincs használható fegyverzet (hacsak bruce willist nem számoljuk), ..."
Ezt senki nem vitatta!!!
:D
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#93
Én tõled már semmit sem várok el...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#92
A 2x az nem 10x, nagyon nem mindegy.
Egyébként a ballisztikus rakéta nagyon nagyon rossz példa, ugyanis ott gyakorlatilag már a kilövés pillanatától kezdve nyomon követik azt, ráadásul az alapvetõen elõre kiszámolt iven halad (nem véletlen hisz el akarnak vele találni egy adott célt). Ráadásul a ballisztikus rakéta tetü lassú a meteorhoz képest, bõven van idõ mindenre (gondolj bele mennyi idõ amig csak kiemelkedik a légkörbõl onnan számolva hogy begyujtják a hatjómüvét)
Igy aztán az elfogó rakétának is könnyebb dolga van, bár tegyük hozzá tudtommal még igy is elég alacsony a tesztek alapján a hatásfoka. Szóval amennyire én tudom, kb. 30 perced van elháritani a ballisztikus rakétát amennyiben észlelik a kilövés pillanatát (de ez menni szokott). Ennyi idõ alatt egy meteor 90 ezer km-ert tesz meg szóval sok sikert az elõrejelzéshez ebbõl a távból.
Ezen felül a meteor nem egy fix célra repül, ismeretlen az összetétele és a pályája ami ráadásul másodpercenként változhat ahogy beér a légkörbe és ekkora tempónal nem egy 100 km-res kört jelent a vélhetõ becsapódási terület hanem néhány ezret...
Szóval ez most csak álmodozás a javából. Ha valóban el akarod háritani a kisebb méretü meteorokat, akkor ahhoz ürben telepített elõrejelzõ rendszer és fegyverzet kell, minimum úgy a Hold távolságában.
Nagyobb méretü meteorok esetére nincs használható fegyverzet (hacsak bruce willist nem számoljuk), ott kb. az egyetlen használható megoldás a melléállsz valami nagyobb tömeggel és ezzel modósitod a pályáját. Ehhez viszont még ennél is korábban észlelni kell, mondjuk legalább fél évvel a becsapódás elõtt már el kell kezdeni a müveletet. Na erre meg mégennyire sincs technikánk.
Egyébként a ballisztikus rakéta nagyon nagyon rossz példa, ugyanis ott gyakorlatilag már a kilövés pillanatától kezdve nyomon követik azt, ráadásul az alapvetõen elõre kiszámolt iven halad (nem véletlen hisz el akarnak vele találni egy adott célt). Ráadásul a ballisztikus rakéta tetü lassú a meteorhoz képest, bõven van idõ mindenre (gondolj bele mennyi idõ amig csak kiemelkedik a légkörbõl onnan számolva hogy begyujtják a hatjómüvét)
Igy aztán az elfogó rakétának is könnyebb dolga van, bár tegyük hozzá tudtommal még igy is elég alacsony a tesztek alapján a hatásfoka. Szóval amennyire én tudom, kb. 30 perced van elháritani a ballisztikus rakétát amennyiben észlelik a kilövés pillanatát (de ez menni szokott). Ennyi idõ alatt egy meteor 90 ezer km-ert tesz meg szóval sok sikert az elõrejelzéshez ebbõl a távból.
Ezen felül a meteor nem egy fix célra repül, ismeretlen az összetétele és a pályája ami ráadásul másodpercenként változhat ahogy beér a légkörbe és ekkora tempónal nem egy 100 km-res kört jelent a vélhetõ becsapódási terület hanem néhány ezret...
Szóval ez most csak álmodozás a javából. Ha valóban el akarod háritani a kisebb méretü meteorokat, akkor ahhoz ürben telepített elõrejelzõ rendszer és fegyverzet kell, minimum úgy a Hold távolságában.
Nagyobb méretü meteorok esetére nincs használható fegyverzet (hacsak bruce willist nem számoljuk), ott kb. az egyetlen használható megoldás a melléállsz valami nagyobb tömeggel és ezzel modósitod a pályáját. Ehhez viszont még ennél is korábban észlelni kell, mondjuk legalább fél évvel a becsapódás elõtt már el kell kezdeni a müveletet. Na erre meg mégennyire sincs technikánk.
#91
Bocs, hogy mégiscsak szólok hozzád. De erre azt mondod, hogy ámen!????
Vazze most mondom Balázs, hogy télleg többet vártam volna tõled!
<#szomoru2>
Vazze most mondom Balázs, hogy télleg többet vártam volna tõled!
<#szomoru2>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#90
Ki kell hogy ábrándítsalak, de már a ballisztikus rakéták robbanófeje is a terminális fázisban 2X akkora sebességgel halad mint ezek a védelmi rakéták. Ezek ráadásul nem több 10 m-es testek, hanem 1-2 m körüliek kb 900 kg-nyi tömeggel. Most mond meg, ez a fránya védelmi rendszer ilyen körülmények között is képes elfogni õket, mert igen azt jól látod, hogy bizony ezek a fránya ballisztikus rakéták direkt a védendõ objektum felé mennek, ami mellé az ABM rendszert is telepítik. Hmmm ki gondolta volna.
Ha van egy ilyen rendszered és megfelelõ felderítõ képességgel összekötöd, akkor bizony egy várost, vagy ami mellé oda telepítik ezt, akár egy meteor ellen is megvédi. Persze nem minden esetben, mint ahogy a robbanófejek elfogási valószínûsége sem 100%. Egy próbát/lehetõséget minden esetre megér.
Aztán az is könnyítheti a dolgot, hogy ha a meteor beesési szöge elég kicsi pár fokos. Ekkor a légkörben történõ repülése során viszonylag lassan süllyed. A tungúz meteor és a legutóbbi meteor röppályájánál is ez volt a szitu.
Abban igazad van, hogy bizony nem nagy az az idõablak, amin belül a rakétát indítani lehet, de az elfogás valószínûsége egy 10% körüli sülyedésnél szerintem elég nagy lehet ennél a rendszernél is ahhoz, hogy érdemes legyen vele foglalkozni.
Feltéve persze, ha megfelelõ adatot kap, már elég korán, mert bizony felderítetlen légicélt a legszuperebb rakéta sem képes elfogni, amint az már az utóbbi 50 évben mióta ezeket viszonylag széleskörûen használják bebizonyosodott.
<#hehe>
Ha van egy ilyen rendszered és megfelelõ felderítõ képességgel összekötöd, akkor bizony egy várost, vagy ami mellé oda telepítik ezt, akár egy meteor ellen is megvédi. Persze nem minden esetben, mint ahogy a robbanófejek elfogási valószínûsége sem 100%. Egy próbát/lehetõséget minden esetre megér.
Aztán az is könnyítheti a dolgot, hogy ha a meteor beesési szöge elég kicsi pár fokos. Ekkor a légkörben történõ repülése során viszonylag lassan süllyed. A tungúz meteor és a legutóbbi meteor röppályájánál is ez volt a szitu.
Abban igazad van, hogy bizony nem nagy az az idõablak, amin belül a rakétát indítani lehet, de az elfogás valószínûsége egy 10% körüli sülyedésnél szerintem elég nagy lehet ennél a rendszernél is ahhoz, hogy érdemes legyen vele foglalkozni.
Feltéve persze, ha megfelelõ adatot kap, már elég korán, mert bizony felderítetlen légicélt a legszuperebb rakéta sem képes elfogni, amint az már az utóbbi 50 évben mióta ezeket viszonylag széleskörûen használják bebizonyosodott.
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#89
Ha több km-es, akkor nem sok jóval kecsegtet, ha szétszóródva szétég a légkörben. Innen Moszkváig minden lángokban égne, de nem azért, mert néhány lepottyan, és meggyújt ezt azt, hanem azért, mert talajszintig pár száz fokra hevülne a légkör, és megsülnénk.
#88
Amen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#87
Csak félve jegyzem meg, hogy egy ilyen meteor kb. 20 km/sec-cel halad mig a te rakétád maximális sebessége 5x hangsebesség, azaz kb. 1.5 km/sec.
Ez annyit jelent hogy bilibe lóg a kezed, mert hacsak nem pont a kilövõállás felé halad a meteor akkor el sem tudod találni azon egyszerü oknál fogva hogy a rakétád nem fogja utolérni...
Ha viszont a kilõvõállásod felé tart akkor sem sokkal jobb a helyzet mert van 1 maximum 2 másodperced hogy eltaláld ennyi idõ alatt kb. ki sem lövöd a rakétát.
De ha mégis, akkor a rakétád sebességét figyelembe véve kb. 1-2 km magasan fogja telibe kapni a meteort, ami ugye az egyik létezõ legrosszabb opció.
Persze mindezt csak eszméletlen szerencsével, hisz szembõl telibe kapni egy 10x gyorsabb tárgyat aminek ismeretlen a röppályája 1 másodperc alatt, az kb. vetekszik azzal mint egy kilõtt ágyúgolyót eltalálni egy nyilvesszõvel...
További jó álmodozás
Ez annyit jelent hogy bilibe lóg a kezed, mert hacsak nem pont a kilövõállás felé halad a meteor akkor el sem tudod találni azon egyszerü oknál fogva hogy a rakétád nem fogja utolérni...
Ha viszont a kilõvõállásod felé tart akkor sem sokkal jobb a helyzet mert van 1 maximum 2 másodperced hogy eltaláld ennyi idõ alatt kb. ki sem lövöd a rakétát.
De ha mégis, akkor a rakétád sebességét figyelembe véve kb. 1-2 km magasan fogja telibe kapni a meteort, ami ugye az egyik létezõ legrosszabb opció.
Persze mindezt csak eszméletlen szerencsével, hisz szembõl telibe kapni egy 10x gyorsabb tárgyat aminek ismeretlen a röppályája 1 másodperc alatt, az kb. vetekszik azzal mint egy kilõtt ágyúgolyót eltalálni egy nyilvesszõvel...
További jó álmodozás
#86
Baszod, hólabda. Folyamatosan röhögök...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#85
A legalacsonyabb értékeket figyelembe vevõ számítás szerint is ha szembõl találja a rakéta el, akkor egy 25 cm-es átmérõjû kör felületre koncentrálódik 2 t TNT kumulatív energiája vazze!
Egy hólabdát nehogy már ne lyukasszon át egy ilyen!?
Embeeer! FIIIZIIIKAAAA!!!!
<#nezze>
Részemrõl befejeztem.
Ne haragudj, de amiket itt elõadsz magadról, hogy micsoda militarista állat vagy, meg megvizsgáltad a szuperszonikus áramlásba helyezett testek viselkedését (és megállapítottad, hogy nem nyerõ az SST, például) meg kívülrõl fújod a Vietnami az I. a II. és a II. VH összes harcirepülõjének minden paraméterét és a repgépszerelõk neveit, a hajózóké mellett természetesen.
Szóval ezek után hogy ennyire nem jön át, az, hogy mi a különbség aközött, hogy Marinéni féktávolságon belül, a zsiguliját hétvégente elõvevõ, 50 km/h-val közlekedõ Józsibácsi elé lép, meg aközött hogy kozmikus sebességgel beesik akár egy szerencsétlen hólabda is, az számomra enyhén szólva meglepõ.
Bár voltak erre utaló jelek a korábbi beszélgetéseink alatt is.
Egy hólabdát nehogy már ne lyukasszon át egy ilyen!?
Embeeer! FIIIZIIIKAAAA!!!!
<#nezze>
Részemrõl befejeztem.
Ne haragudj, de amiket itt elõadsz magadról, hogy micsoda militarista állat vagy, meg megvizsgáltad a szuperszonikus áramlásba helyezett testek viselkedését (és megállapítottad, hogy nem nyerõ az SST, például) meg kívülrõl fújod a Vietnami az I. a II. és a II. VH összes harcirepülõjének minden paraméterét és a repgépszerelõk neveit, a hajózóké mellett természetesen.
Szóval ezek után hogy ennyire nem jön át, az, hogy mi a különbség aközött, hogy Marinéni féktávolságon belül, a zsiguliját hétvégente elõvevõ, 50 km/h-val közlekedõ Józsibácsi elé lép, meg aközött hogy kozmikus sebességgel beesik akár egy szerencsétlen hólabda is, az számomra enyhén szólva meglepõ.
Bár voltak erre utaló jelek a korábbi beszélgetéseink alatt is.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#84
Ember azt a sziklát olyan erõhatások dolgozták amíg szét nem esett, hogy ahhoz képest légy pöcsén a pattanás egy azt eltaláló 100 kg-os objektum. Ha tömör urán lenne akkor sem történne semmi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#83
100x nagyobb a látómezûje mint a Huble-nek.....
Most akkor 100x vagy 6-7x, mint elõször írtad? A képe jobb vagy a látómezeje szélesebb? A kettõ nem ugyanazt jelenti! Továbbá az NRO által adott eszközöknek nem az optikája jobb (az a méretek miatt pl. a fõtükör kvázi ugyanaz, mint a Hubble-jé), hanem a felépítése más, és nyilván emiatt mások a tulajdonságai. A Hubble is tudhatott volna olyat, de semmi szükség nem volt rá, mivel nem a szovjeteket akarták vele sasolni.
A 100x látómezõt a WFIRST teleszkópnál olvashattad, ami nem túl meglepõ, mivel a W a WIDE-ra utal. De ez megintcsak a felépítéstõl függ, és igen, lehet a most adományozott kasztnira fogják építeni, oszt ennyi.
400millió a rendszer (kis keresgélés a neten)
Pont azért kérdeztem, mert én nem találtam a neten ennyire konkrét infókat. Ezek szerint te igen, megtennéd, hogy belinkeled?
Találni híreket arról, hogy "több száz millió dollárból meg lehetne építeni". A napokban olyan is volt, hogy "400 milliót gyûjtene a cég", de semmi infó nem volt arról, hogy õk (B612) mennyit tennének bele, tartalmazza-e ez a fellövés és az üzemeltetés költségeit, ki-milyen formában fogja feldolgozni az adatokat. Szóval csak a lényeg hiányzik, pont ezért kérdeztem.:)
ne legyél bunkó, a net nem ad védelmet, csak a loserek hiszik ezt... :|
én sem voltam veled az pláne, hogy hozzád se szóltam.
Köszi, de semmilyen net által (nem) nyújtott védelemre nincs szükségem. Bunkó sem voltam, csupán rámutattam néhány ellentmondásra, téves információra, születõ legendára. Természetesen nagyon szívesen revideálom a nézeteimet, kérlek mutass rá, hogy mely állításomban tévedtem, mert szívesen tanulnék! Ez egy tudományos fórum, ne egymás személyét, inkább a téves információkat ekézzük! Köszönöm.
Most akkor 100x vagy 6-7x, mint elõször írtad? A képe jobb vagy a látómezeje szélesebb? A kettõ nem ugyanazt jelenti! Továbbá az NRO által adott eszközöknek nem az optikája jobb (az a méretek miatt pl. a fõtükör kvázi ugyanaz, mint a Hubble-jé), hanem a felépítése más, és nyilván emiatt mások a tulajdonságai. A Hubble is tudhatott volna olyat, de semmi szükség nem volt rá, mivel nem a szovjeteket akarták vele sasolni.
A 100x látómezõt a WFIRST teleszkópnál olvashattad, ami nem túl meglepõ, mivel a W a WIDE-ra utal. De ez megintcsak a felépítéstõl függ, és igen, lehet a most adományozott kasztnira fogják építeni, oszt ennyi.
400millió a rendszer (kis keresgélés a neten)
Pont azért kérdeztem, mert én nem találtam a neten ennyire konkrét infókat. Ezek szerint te igen, megtennéd, hogy belinkeled?
Találni híreket arról, hogy "több száz millió dollárból meg lehetne építeni". A napokban olyan is volt, hogy "400 milliót gyûjtene a cég", de semmi infó nem volt arról, hogy õk (B612) mennyit tennének bele, tartalmazza-e ez a fellövés és az üzemeltetés költségeit, ki-milyen formában fogja feldolgozni az adatokat. Szóval csak a lényeg hiányzik, pont ezért kérdeztem.:)
ne legyél bunkó, a net nem ad védelmet, csak a loserek hiszik ezt... :|
én sem voltam veled az pláne, hogy hozzád se szóltam.
Köszi, de semmilyen net által (nem) nyújtott védelemre nincs szükségem. Bunkó sem voltam, csupán rámutattam néhány ellentmondásra, téves információra, születõ legendára. Természetesen nagyon szívesen revideálom a nézeteimet, kérlek mutass rá, hogy mely állításomban tévedtem, mert szívesen tanulnék! Ez egy tudományos fórum, ne egymás személyét, inkább a téves információkat ekézzük! Köszönöm.
#82
ÓKÉ:D
Akkor legyen 2 t trotil. Egy ilyen test akár lazább szerkezetû mint egy ház. És tudod hogy hívták a 2. VH-ban a 2 t-ás bombákat? Blockbuster - kb háztömbírtó, csak mert leamortizált egy egész tömböt, ha ráesett. Az, hogy milyen egy ilyen meteornak a szerkezete akkor derül ki, ha belecsapódik valami, vagy az csapódik a Földbe/légkörbe. Egy vasmeteor ellen a rakéta alszeg nem sokat tesz, de szerencsére az leesik és azon kívül hogy csinál egy krátert nem lesz nagyobb hatása. A gond az, ha pár km magasan szétrobban egy lazább szerkezetû, az az igazi atombomba. Az hogy a rakétának milyen a szilárdsága gyak semmi jelentõsége, hiszen nagy sebességû vízsugárral is lehet sziklát vágni. Gondolom ez is újdonság a számodra.
Továbbá a THAAD nevébõl adódóan a ballisztikus rakéták repülésének végsõ fázisában fogja el a robbanófejet (Terminal High Altituda Area Defense). Az, hogy harcászati, vagy hadászati rakétáról van szó, gyak mindegy. Mert itt a területvédelemrõl van szó.
Szal:
"Olvasgassál már kicsit az AMB rendszerekrõl - meg bármirõl - mert nagyon rádférne."
És kedves boxrajongók Nexus most a kesztyûje fölött kérdõn kinéz az ellenfél edzõjére. Hát igen nagyon bekéne már azt a törülközõt dobni, nagyon bekéne!
;DDD
Akkor legyen 2 t trotil. Egy ilyen test akár lazább szerkezetû mint egy ház. És tudod hogy hívták a 2. VH-ban a 2 t-ás bombákat? Blockbuster - kb háztömbírtó, csak mert leamortizált egy egész tömböt, ha ráesett. Az, hogy milyen egy ilyen meteornak a szerkezete akkor derül ki, ha belecsapódik valami, vagy az csapódik a Földbe/légkörbe. Egy vasmeteor ellen a rakéta alszeg nem sokat tesz, de szerencsére az leesik és azon kívül hogy csinál egy krátert nem lesz nagyobb hatása. A gond az, ha pár km magasan szétrobban egy lazább szerkezetû, az az igazi atombomba. Az hogy a rakétának milyen a szilárdsága gyak semmi jelentõsége, hiszen nagy sebességû vízsugárral is lehet sziklát vágni. Gondolom ez is újdonság a számodra.
Továbbá a THAAD nevébõl adódóan a ballisztikus rakéták repülésének végsõ fázisában fogja el a robbanófejet (Terminal High Altituda Area Defense). Az, hogy harcászati, vagy hadászati rakétáról van szó, gyak mindegy. Mert itt a területvédelemrõl van szó.
Szal:
"Olvasgassál már kicsit az AMB rendszerekrõl - meg bármirõl - mert nagyon rádférne."
És kedves boxrajongók Nexus most a kesztyûje fölött kérdõn kinéz az ellenfél edzõjére. Hát igen nagyon bekéne már azt a törülközõt dobni, nagyon bekéne!
;DDD
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#81
Nem, mert a 320 kg is csak indulótömeg. A légiharcrakétánál a tömeg kb. 1/3-a szokott lenni a tüzelõanyag, a nagyobb légvédelmi rakétánál ez elérheti a 50+ százalékot is. Tehát egy 100-120 kilós valamirõl beszélsz, ami ráadásul totál puha egy sziklához képest. Ugyanis nem tömör acél vagy ilyesmi...
Továbbra is olyan ABM rendszerekrõl beszélsz, ami harcászati rakéták ellen készültek, nem ICBM szintû nukleáris robbanófejjel ellátott rakéták, ami több száz km-es indítási zónával bírnak.
Olvasgassál már kicsit az AMB rendszerekrõl - meg bármirõl - mert nagyon rádférne.
Továbbra is olyan ABM rendszerekrõl beszélsz, ami harcászati rakéták ellen készültek, nem ICBM szintû nukleáris robbanófejjel ellátott rakéták, ami több száz km-es indítási zónával bírnak.
Olvasgassál már kicsit az AMB rendszerekrõl - meg bármirõl - mert nagyon rádférne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#80
Ja és a fizikát, fõleg a légkörfizikát, áramlástant, meg ilyeneket is kerüld!
;D
;D
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#79
Jó, hát akkor legyen 1/3 t a tömeg. Jogos, legyünk pontosak. Bár ugye ha feltesszük, hogy kb 50 000 km/h-val jön a test, akkor az ütközésbõl kg-onként azt írja az inter, hogy kb 100 - 120 millió J szabadul fel. A TNT robbanása kg-onként 4 millió J energiát szabadít fel. Szal dúrván 20-25X akkora hatóerejû a kinetikus ütközés, mint amit a TNT felrobbantásával érnénk. Ráadásul ez célzottan, kis térfogatba sûrítve, az egész rakéta teljes tömege által. Azért ez szerintem nem semmi! Szóval ha tovább számolunk 1 kg az monjuk 20kg trotilénak felel meg, 320 az 6400 kg. Az azért már egy mennyiség, nem igaz? Gyak egy miko robanóerejû atombombának felel meg.
Ez az energia egy pár 10 m-es viszonylag laza szerkezetû testre, mert itt pont nem a mozgási energiáját, hanem az összetartó erejét, viszkozitását kell legyõzni az mondhatni pokoli!:D
A PAC-3 közzétett hatótávolsága 20 km, maximális magasság 15 km. Szal nem néhány tucat km, hogy pontosak legyünk. Éppen hogy több mint egy tucat.
És hogy visszatérjek a dedikált ABM rendszerekre. Nem tudom hallottál-e a THAAD rendszerrõl ami 2009. óta áll rendszerben és PAC-3 rakétákat alkalmaz, és amit az É-koreai támadás ellen Hawaii-ra telepítettek.
Szal tudod:
"Szeritnem ne akarjál HT témában hozzászólni, mert láthatólag fogalmad sincs róla... "
;)
Ez az energia egy pár 10 m-es viszonylag laza szerkezetû testre, mert itt pont nem a mozgási energiáját, hanem az összetartó erejét, viszkozitását kell legyõzni az mondhatni pokoli!:D
A PAC-3 közzétett hatótávolsága 20 km, maximális magasság 15 km. Szal nem néhány tucat km, hogy pontosak legyünk. Éppen hogy több mint egy tucat.
És hogy visszatérjek a dedikált ABM rendszerekre. Nem tudom hallottál-e a THAAD rendszerrõl ami 2009. óta áll rendszerben és PAC-3 rakétákat alkalmaz, és amit az É-koreai támadás ellen Hawaii-ra telepítettek.
Szal tudod:
"Szeritnem ne akarjál HT témában hozzászólni, mert láthatólag fogalmad sincs róla... "
;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#78
A PAC-3 tömege közelébe sincs a tonnának, az induló tömege 320 kg. A hatása egy ilyen valaminek egy több száz tonnás 25-50 ezer km/h-val száguldó szikladarabra kb semmmi. A PAC-3 megsemmisítési zónája néhány tucat km.
Szeritnem ne akarjál HT témában hozzászólni, mert láthatólag fogalmad sincs róla...
Szeritnem ne akarjál HT témában hozzászólni, mert láthatólag fogalmad sincs róla...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#77
Azért bírom, hogy megpróbász szénné égetni, majd te magad írod le, hogy mégiscsak van az USA-nak tengeri és szárazföldi telepítésû korlátozott ABM képessége. Igaz ezen eszközöknek nem ez az elsõdleges feladata, de persze tegyük hozzá, hogy a legtöbb közepes/naggy hatótávolsáú légvédelmi rakétát is korlátozottan be lehet vetni ilyen feladatkörben. Szal amúgy hányan vagytok ott benn!?:D
"A Patrior egyes változatai ABM képességgel bírnak, de azok közvetlen ütközéssel semmisítik meg a célt, ami egy meteor méretû objektumnál 0 behatást jelentenek."
Szerintem meg nem feltétlenül.
A Patriot PAC-3 HTK megsemmisítési képessége azt jelenti, hogy ha egy a jelenlegi meteorhoz hasonló pár 10 m-es (gyakorlatilag repülõgép méretû, igaz jelentõsen nagyobb tömegû) testbe becsapódik egy ilyen 1-2 tonnás rakéta gyak a meteor sebességével (mondjuk 50 000 km/h) az azért jelentõs energiát képvisel, valszeg nagyobbat, mintha akár pár száz kg robbanóanyagot is raknának rá. Ez a hatás elég lehet arra, hogy ne 5, hanem 15 km magasan kezdõdjön meg a test szétesése, és itt jön be az a különbség, hogy csak az ablakok törnek ki, vagy elpusztul az egész megye!
;)
"A Patrior egyes változatai ABM képességgel bírnak, de azok közvetlen ütközéssel semmisítik meg a célt, ami egy meteor méretû objektumnál 0 behatást jelentenek."
Szerintem meg nem feltétlenül.
A Patriot PAC-3 HTK megsemmisítési képessége azt jelenti, hogy ha egy a jelenlegi meteorhoz hasonló pár 10 m-es (gyakorlatilag repülõgép méretû, igaz jelentõsen nagyobb tömegû) testbe becsapódik egy ilyen 1-2 tonnás rakéta gyak a meteor sebességével (mondjuk 50 000 km/h) az azért jelentõs energiát képvisel, valszeg nagyobbat, mintha akár pár száz kg robbanóanyagot is raknának rá. Ez a hatás elég lehet arra, hogy ne 5, hanem 15 km magasan kezdõdjön meg a test szétesése, és itt jön be az a különbség, hogy csak az ablakok törnek ki, vagy elpusztul az egész megye!
;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#76
Jelenleg az USA kontinentális területén nincs dedikált ABM rendszer, nemhogy nukleáris robbanófejes rakétákat használó rendszer. Mutasd meg a KONKRÉT rendszer, ha van és azt is, hogy hol. Alig várom, hogy tágíthassam horizontomat... (Orosz egyébként van és még mindig üzemel.)
ABM képességgel bírnak a AEGIS cirkálón és a legújabb Areligh Burka túlhízott rombolókon levõ légvédelmi rendszerek, de ennek jelenleg nincs és tudtommal nem is lesz szárazföldi változata. A Patrior egyes változatai ABM képességgel bírnak, de azok közvetlen ütközéssel semmisítik meg a célt, ami egy meteor méretû objektumnál 0 behatást jelentenek..
ABM képességgel bírnak a AEGIS cirkálón és a legújabb Areligh Burka túlhízott rombolókon levõ légvédelmi rendszerek, de ennek jelenleg nincs és tudtommal nem is lesz szárazföldi változata. A Patrior egyes változatai ABM képességgel bírnak, de azok közvetlen ütközéssel semmisítik meg a célt, ami egy meteor méretû objektumnál 0 behatást jelentenek..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#75
"Robbantasz rajta, csak szétszóródik, de a gravitációja újra összesûríti."
WTF?!
Minek nézed azt a csekély gravitációt? Gumiszalagnak? Ha egy ennyire laza meteort robbantanak akkor nagy eséllyel sörétes lövedékként fog viselkedni de mivel apró darabokról lesz szó, így elég a légkörben.
A hõ sugárzást meg nem szokás a tûzgömbbel keverni... a hõsugárzást messzirõl is érzékeled a tûzgömböt inkább csak közelrõl, még ha olyan baromi nagy is a robbanás.
WTF?!
Minek nézed azt a csekély gravitációt? Gumiszalagnak? Ha egy ennyire laza meteort robbantanak akkor nagy eséllyel sörétes lövedékként fog viselkedni de mivel apró darabokról lesz szó, így elég a légkörben.
A hõ sugárzást meg nem szokás a tûzgömbbel keverni... a hõsugárzást messzirõl is érzékeled a tûzgömböt inkább csak közelrõl, még ha olyan baromi nagy is a robbanás.
#74
Részben igazad van, de nem konkrétan ez volt a lényege a hozzászólásomnak.
Ám hogy magára a kráterre is kitérjek, ebben nagy szerepet játszik az aszteroidának a sûrûsége, és a tömege. Becsapódhat egy 50 km -es habszivacs is kicsit viccesen fogalmazva, a pusztítás mértéke még sem arányos a mérettel. Errõl amúgy külföldi oldalak írnak részletesebben, de ahogy látom korábban cikket ejtett róla az sg.hu is.
http://www.sg.hu/cikkek/45098/megtalaltak_a_nagy_kihalas_kiindulopontjat
Ám hogy magára a kráterre is kitérjek, ebben nagy szerepet játszik az aszteroidának a sûrûsége, és a tömege. Becsapódhat egy 50 km -es habszivacs is kicsit viccesen fogalmazva, a pusztítás mértéke még sem arányos a mérettel. Errõl amúgy külföldi oldalak írnak részletesebben, de ahogy látom korábban cikket ejtett róla az sg.hu is.
http://www.sg.hu/cikkek/45098/megtalaltak_a_nagy_kihalas_kiindulopontjat
All great things are simple, and many can be expressed in single words: freedom, justice, honor, duty, mercy, hope. Winston Churchill
#73
Az 50 km-es aszteroida nem egy 483 km-s krátert vágna, hanem konkrétan átszakítaná a földkérget, és nem egy kráter lenne az eredmény, hanem egy luk a köpenyig, és a magma kifolyna, megszilárdulna, és keletkezne egy új kéreg a helyszínen.
#72
Az Antarktiszon van egy 483 km széles kráter (Wilkes Land kráter) ami egy 50 km -es nagyságú aszteroidának az eredménye. Ha egy ilyet észre is veszünk, mi a helyzet a technológiával ? Szerintem nem a "terrorizmus megfékezésébe" kéne pénzt fektetni.
All great things are simple, and many can be expressed in single words: freedom, justice, honor, duty, mercy, hope. Winston Churchill
#71
Jogos. Viszont a tûzgömb valóban leért a felszínig.
#70
Geológiailag találtak már ilyenre utaló nyomokat. A Natgeon, Spektrumon vagy a Discoveryn volt egy mûsorban egy ilyen becsapódás animációja. Konkrétan pont a teljes indiai szubkontinenst terítette be Himalájástul.
#69
A gombafelhõt kevered a tûzgömb nagyságával...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#68
Komolyan mennyi esély van az elkövetkezendõ pár ezer évben egy, akkora méretû sóder meteorra?
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#67
A Cár-bomba 50Mt volt, és azt magas légkörben robbantották (4-5 km), de a tûzgömbje így is (nem akarok hülyeséget mondani) jóval 30 km felett volt átmérõben, és a tûzgömb 60 km-es magasságig emelkedett, a lökéshullám pedig kitolta a légkört az ûrbe. 100 km-rõl is égési sérülést okozott volna, ha van olyan hülye, aki ott marad. A talajon pedig nem csak a lökéshullám vonult végig, hanem a tûzgömb is végigfutott a felszínen, mivel leért a talajszintig. Ez csak azért érdekes, mert a tunguzkait 40 Mt-ra becsülik, tehát a Cár-bombával egy kategória. Tehát a tunguzkai, ha a felszínt nem perzselte, akkor szintén magasban robbant. Ha lejjebb robban, akkor bizony az is talajszinten perzselt volna. Szóval az egész fejtegetésem, azaz megjegyzésem annyi volt, hogy nem feltétlen kell elintézni a légkörben robbanó meteorokat annyival, hogy csak egy látványos tüzijáték. Mert egy akár hidrogénbbombányi vagy nagyobb detonációt nem neveznék annak. Van egy meteorit fajta, a sóder meteor, ami nem egy szilárd égitest, hanem pár centis törmelékek egy kupacon, amit a gravitáció tart egyben, hordoz egy másik veszélyt is. Nehéz lenne pályát módosítani. Raksz rá egy hajtómûvet, az csak belefúrja magát. Robbantasz rajta, csak szétszóródik, de a gravitációja újra összesûríti. Rákötsz egy napvitorlát, azt meg elhagyja. Mi lenne a megoldás? Ûrdömperekkel belapátolod, és széjjel hordod? Ha ez egy km-es kupac, akkor bizony minden irányban 100-szor nagyobb, mint a heti ûrajándék, de egymilliószor nagyobb tömeg, ami egymilliószor nagyobb energia, ami egymilliószor nagyobb robbanás. Ha ez 200 Kt volt, akkor az 200 ezer Mt, ami többezer km-es talajig érõ tûzfüggöny. És elmélet sincs rá, hogy arrébb vontassuk, mert nem szilárd.
#66
"Tök érdekes, hogy több olyan fotót is látok, ahol a kidõlt fák mellett van álló, tökéletesen ép lombozatú is... Tehát lökéshullám volt, de komoly tûz és hamuvá égetés nemigen."
Nemmondod!
Talán mert az elsõ expedíció 1921-ben vetõdött arra!
<#papakacsint>
"Ott kezdõdik, hogy szerinted milyen hosszú ideig és mekkroa hõhatás kelle ahhoz, hogy egy 100 kg+ állat elégjen...? Egyszerû fizika. Több ezer fok nem volt, mert akkor jóval távolabb is érezték volna. Egy pillanatig tartó 200-300 fok meg csak égési sérülést okoz, nem hamvaszt el senkit."
Nem magamtól találtam ki. Tûz volt (babám:), lökés hullám is. Ha csak bepottyan a latyakba a hógolyó és nem robban föl, mindenki jobban jár.
Amúgy porrobbanásról már biztosan hallottál, malmokban, raktárakban, cukorgyárakban, meg ilyen helyeken tud olyan lenni. Na most ez pont olyan volt, csak nagyban.
http://www.youtube.com/v/enmDe1eayp8&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB
Nemmondod!
Talán mert az elsõ expedíció 1921-ben vetõdött arra!
<#papakacsint>
"Ott kezdõdik, hogy szerinted milyen hosszú ideig és mekkroa hõhatás kelle ahhoz, hogy egy 100 kg+ állat elégjen...? Egyszerû fizika. Több ezer fok nem volt, mert akkor jóval távolabb is érezték volna. Egy pillanatig tartó 200-300 fok meg csak égési sérülést okoz, nem hamvaszt el senkit."
Nem magamtól találtam ki. Tûz volt (babám:), lökés hullám is. Ha csak bepottyan a latyakba a hógolyó és nem robban föl, mindenki jobban jár.
Amúgy porrobbanásról már biztosan hallottál, malmokban, raktárakban, cukorgyárakban, meg ilyen helyeken tud olyan lenni. Na most ez pont olyan volt, csak nagyban.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#65
Nem értem mi a problémád! Azt hittem tudsz angolul, meg a téma avatott szakértõje vagy, na most kiderül nekem, hogy egyik sem, pláne nem az ABM rencerekre?
<#hehe>
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
100x nagyobb a látómezûje mint a Huble-nek.....
400millió a rendszer (kis keresgélés a neten)
ne legyél bunkó, a net nem ad védelmet, csak a loserek hiszik ezt... :|
én sem voltam veled az pláne, hogy hozzád se szóltam.
400millió a rendszer (kis keresgélés a neten)
ne legyél bunkó, a net nem ad védelmet, csak a loserek hiszik ezt... :|
én sem voltam veled az pláne, hogy hozzád se szóltam.
Mess with the best, die like the rest Linux4ever
#63
Earth Impact
Szerintem kezdjétek el nézegetni hogy mekkora meteor és milyen anyagú kell ahhoz hogy hevítsen.
100m jég, 45fokos szögben, 20km/s, nem okoz semmilyen melegedést elvileg, és 50kmrõl figyelve 77dB a hangerõ, és egy 35mph-s lökéshullám kapna el. The energy of the airburst is 1.03 x 10^17 Joules = 2.46 x 10^1 MegaTons.
100m laza szikla, 45fokon, 20km/s nem okoz hõsugárzást, 50km-rõl nézve 31,7mph-s lökéshullám 76dB zajjal. The energy of the airburst is 1.54 x 10^17 Joules = 3.69 x 10^1 MegaTons.
100m tömör szikla, 45fok, 20km/s, At this impact velocity ( < 15 km/s), little vaporization occurs; no fireball is created, therefore, there is no thermal radiation damage. ~1,5km-es végleges kráter, ~450m mélységgel. 50km távra 5,3as földrengés 10 másodperccel késõbb. Lökéshullám 15,4mph sebességû és 69dB.
100m vasmeteor blablabla, törik az üveg 50km-re a légnyomástól, hõhatás van... stb stb..
Próbáljátok ki.
A hamvasztáshoz eszméletlen hõmérséklet kellene rövid idõre. Jobban el tudnám képzelni hogy valami lángra kapott és az erdõtûz perzselt fel mindent. Próbáld csak ki. Gyújts meg egy gyufát, és tartsd fölé a tenyered. Majd gyújts meg egy másikat és csak csapj rá, még ha nem is hirtelen. Melyik lesz a fájdalmasabb, és melyik tûnik meteorszerûnek?
Szerintem kezdjétek el nézegetni hogy mekkora meteor és milyen anyagú kell ahhoz hogy hevítsen.
100m jég, 45fokos szögben, 20km/s, nem okoz semmilyen melegedést elvileg, és 50kmrõl figyelve 77dB a hangerõ, és egy 35mph-s lökéshullám kapna el. The energy of the airburst is 1.03 x 10^17 Joules = 2.46 x 10^1 MegaTons.
100m laza szikla, 45fokon, 20km/s nem okoz hõsugárzást, 50km-rõl nézve 31,7mph-s lökéshullám 76dB zajjal. The energy of the airburst is 1.54 x 10^17 Joules = 3.69 x 10^1 MegaTons.
100m tömör szikla, 45fok, 20km/s, At this impact velocity ( < 15 km/s), little vaporization occurs; no fireball is created, therefore, there is no thermal radiation damage. ~1,5km-es végleges kráter, ~450m mélységgel. 50km távra 5,3as földrengés 10 másodperccel késõbb. Lökéshullám 15,4mph sebességû és 69dB.
100m vasmeteor blablabla, törik az üveg 50km-re a légnyomástól, hõhatás van... stb stb..
Próbáljátok ki.
A hamvasztáshoz eszméletlen hõmérséklet kellene rövid idõre. Jobban el tudnám képzelni hogy valami lángra kapott és az erdõtûz perzselt fel mindent. Próbáld csak ki. Gyújts meg egy gyufát, és tartsd fölé a tenyered. Majd gyújts meg egy másikat és csak csapj rá, még ha nem is hirtelen. Melyik lesz a fájdalmasabb, és melyik tûnik meteorszerûnek?
#62
Sajnos nem. Mindenestre a hõhatás a lökéshullám pusztításágoz képest igen elhanyagolhatóan kis területet jelentett. Nem látnám be, hogy ez mitõl lenne más nagyobb meteorit esetén. A lökéshullám pusztítása amíg levegõben robban mindig nagyságrendekkel múlja felül a hõhatás.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61
A yet to be szeritned mit jelent te zseni...? Lefedettség? Áh...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60
Kérdés, hogy ez a kép a becsapódás konkrét pontjától milyen távolságban volt..ugye?Vagy azt tudjuk?
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#59
Tök érdekes, hogy több olyan fotót is látok, ahol a kidõlt fák mellett van álló, tökéletesen ép lombozatú is... Tehát lökéshullám volt, de komoly tûz és hamuvá égetés nemigen.
Ott kezdõdik, hogy szerinted milyen hosszú ideig és mekkroa hõhatás kelle ahhoz, hogy egy 100 kg+ állat elégjen...? Egyszerû fizika. Több ezer fok nem volt, mert akkor jóval távolabb is érezték volna. Egy pillanatig tartó 200-300 fok meg csak égési sérülést okoz, nem hamvaszt el senkit.
Elképesztõ, hogy egyesek mennyire 0-át termodniamikából...
Ott kezdõdik, hogy szerinted milyen hosszú ideig és mekkroa hõhatás kelle ahhoz, hogy egy 100 kg+ állat elégjen...? Egyszerû fizika. Több ezer fok nem volt, mert akkor jóval távolabb is érezték volna. Egy pillanatig tartó 200-300 fok meg csak égési sérülést okoz, nem hamvaszt el senkit.
Elképesztõ, hogy egyesek mennyire 0-át termodniamikából...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58
"1. Miféle elhárító rakétát? A jenkiknek nincs semmiféle ABM rendszereük telepítve."
"Other elements yet to be integrated into NMD may include anti-ballistic missiles, or sea-based, space-based, laser, and high altitude missile systems. The NMD program is limited in scope and designed to counter a relatively small ICBM attack from a less sophisticated adversary. Unlike the earlier Strategic Defense Initiative program, it is not designed to be a robust shield against a large attack from a technically sophisticated adversary.
As of 2012, this system is operational with limited capability."
ABM rendszerek - wiki
"Other elements yet to be integrated into NMD may include anti-ballistic missiles, or sea-based, space-based, laser, and high altitude missile systems. The NMD program is limited in scope and designed to counter a relatively small ICBM attack from a less sophisticated adversary. Unlike the earlier Strategic Defense Initiative program, it is not designed to be a robust shield against a large attack from a technically sophisticated adversary.
As of 2012, this system is operational with limited capability."
ABM rendszerek - wiki
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#57
"Felhívom figyelmedet, hogy Tunguzka meteor után sem perzselõdött fel gyak. semmi, a lökéshullám puszított. Tehát egy akkora hõhatás soha nem lesz, ami idelent megperzselne bármit komolyan. Egy akkora szikladarab az eléri a földet és amit az okoz... Na, abban sok köszönet nincs, az ziher..."
"A robbanás helyszínén legelõ állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát gyökerestül kitépett, és a 65 kilométerre lévõ Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. Vanavara település közelében 80 km sugarú körben letarolta a tajgát, a helyszíntõl 500 kilométerrel távolabb közlekedõ transzszibériai vasútvonal utazóközönsége is szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, ugyanakkor erõs rengést is érzékelt. A robbanás energiáját 10–20 megatonna TNT robbanási energiájával egyenértékûre becsülik.<1>...
Tudósok kiszámolták, hogy a tunguszkai meteor akkora hõt termelt, hogy a légkörben lévõ nitrogén és oxigén reakcióba léptek. Ez a reakció nitrogén-monoxidot (NO) hozott létre, a számítások szerint nagyjából 30 millió tonnát. A nitrogén-monoxid további reakciókban oxigénnel és vízzel salétromsavat képzett. A tunguszkai meteor által termelt 30 millió tonna nitrogén-monoxidból 63 millió tonna salétromsav keletkezett a légkörben."
Tungúz -Wiki
"A robbanás helyszínén legelõ állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát gyökerestül kitépett, és a 65 kilométerre lévõ Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. Vanavara település közelében 80 km sugarú körben letarolta a tajgát, a helyszíntõl 500 kilométerrel távolabb közlekedõ transzszibériai vasútvonal utazóközönsége is szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, ugyanakkor erõs rengést is érzékelt. A robbanás energiáját 10–20 megatonna TNT robbanási energiájával egyenértékûre becsülik.<1>...
Tudósok kiszámolták, hogy a tunguszkai meteor akkora hõt termelt, hogy a légkörben lévõ nitrogén és oxigén reakcióba léptek. Ez a reakció nitrogén-monoxidot (NO) hozott létre, a számítások szerint nagyjából 30 millió tonnát. A nitrogén-monoxid további reakciókban oxigénnel és vízzel salétromsavat képzett. A tunguszkai meteor által termelt 30 millió tonna nitrogén-monoxidból 63 millió tonna salétromsav keletkezett a légkörben."
Tungúz -Wiki
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#56
Ennyi baromságot egy kommentben.
1. Miféle elhárító rakétát? A jenkiknek nincs semmiféle ABM rendszereük telepítve.
2. Honnan? Lásd fent.
3. Szerinted mi állít meg egy ekkora objektumot? Esetleg egy magaslégköri termonuki robbanás talán picit aprítaná, de semmi több. Termonukis ellenrakéta meg soha nem is volt. A Sprint rakéta asszem nukleáris robbanófejjel bírt, de nem termonukival...
1. Miféle elhárító rakétát? A jenkiknek nincs semmiféle ABM rendszereük telepítve.
2. Honnan? Lásd fent.
3. Szerinted mi állít meg egy ekkora objektumot? Esetleg egy magaslégköri termonuki robbanás talán picit aprítaná, de semmi több. Termonukis ellenrakéta meg soha nem is volt. A Sprint rakéta asszem nukleáris robbanófejjel bírt, de nem termonukival...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#55
Összekeversz valakivel, most szóltam hozzá a cikkhez elöször.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#54
Na igen, az ûrben hiába robbantanak atomot, ott nincs közeg, ezért lökéshullám sincs. Épp úgy nincs hangja az ûrhajóknak sem, pedig ez az egyik közeketetû sci-fi filmes baromság.
A magas légkör ritkasága miatt nem volt most a szibériai meteoritnek komolyabb következménye. Ami volt, az tulajdonképp elhanyagolható.
Ami viszont a tunguzkai becsapódást illeti, ott a pusztítás 30-40 kilométeres körzeten belül letarolta a tundraerdõt. Ez, ha lakott területen történik, iszonyú pusztítást okozott volna.
A magas légkör ritkasága miatt nem volt most a szibériai meteoritnek komolyabb következménye. Ami volt, az tulajdonképp elhanyagolható.
Ami viszont a tunguzkai becsapódást illeti, ott a pusztítás 30-40 kilométeres körzeten belül letarolta a tundraerdõt. Ez, ha lakott területen történik, iszonyú pusztítást okozott volna.
#53
Kezdesz átmenni a "csak azért is" jellegû idiótába. De hogy jobban lásd, itt egy vázlat a két meteorit pályájáról:
Különben meg a csillagászok tagadják, hogy bármilyen összefüggés lenne a két kõ között, te viszont erõlteted. Te csillagász vagy?
Különben meg a csillagászok tagadják, hogy bármilyen összefüggés lenne a két kõ között, te viszont erõlteted. Te csillagász vagy?
#52
Eloszor is a hubble is egy keyhole muhold volt fiatal koraban, igazabol a tartalek peldany, amit az utolso sikeres felloves utan odaadtak a nasa-nak. (nem veletlen volt 'veletlenul' rovidlato) Most megint kaptak egyet, a frisebb szeriabol, ezt is atalakitjak tavolra nezore, kap extra szenzorokat es mehet is fel a hubble helyere.
A mostani meteor pedig kis esellyel az atvonulo nagyobb kavicsrol eshetett le meg joval korabban, de azzal kozel azonos palyan haladt. Filmes peldaval elve, az armageddonban egy ilyen csapja agyon parizst meg a film elejen. Szerencsere ez egy kisebb darab volt, tehat ezt a meretet tobbnyire meg figyelmen kivul lehet hagyni, mert nem okoz annyira jelentos kart. Ez volt a jovore leszurheto tapasztalat. Meg az, hogy lehet erdemes meteor biztositast kotni, mert van (csak jo draga).
Egyebkent ha legalabb 1 kort megtett a Fold korul becsapodas elott, akkor biztos felfigyelt ra a norad. Ha eszak amerika folott lep be a suru legkorbe, akkor valoszinuleg ra is inditanak egy par elharito raketat, biztos ami biztos alapon hatha eszak koreai, bar sokat nem ernenek vele. (a valamennyire hasznalhato nuklearis valtozatot reg kivontak, mert csak nagyobb kart okozna)
A mostani meteor pedig kis esellyel az atvonulo nagyobb kavicsrol eshetett le meg joval korabban, de azzal kozel azonos palyan haladt. Filmes peldaval elve, az armageddonban egy ilyen csapja agyon parizst meg a film elejen. Szerencsere ez egy kisebb darab volt, tehat ezt a meretet tobbnyire meg figyelmen kivul lehet hagyni, mert nem okoz annyira jelentos kart. Ez volt a jovore leszurheto tapasztalat. Meg az, hogy lehet erdemes meteor biztositast kotni, mert van (csak jo draga).
Egyebkent ha legalabb 1 kort megtett a Fold korul becsapodas elott, akkor biztos felfigyelt ra a norad. Ha eszak amerika folott lep be a suru legkorbe, akkor valoszinuleg ra is inditanak egy par elharito raketat, biztos ami biztos alapon hatha eszak koreai, bar sokat nem ernenek vele. (a valamennyire hasznalhato nuklearis valtozatot reg kivontak, mert csak nagyobb kart okozna)
#51
Olyan nincs, hogy két meteornak túl kicsi legyen ahhoz a tömege, hogy egymás körül keringhessenek. Én legalább is nem emlékszem alsó határra a tömegvonzás képletében...
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#50
"a szakértõk biztosak abban, hogy a két objektum között nincs kapcsolat, különösen, hogy a meteor több mint 12 órával megelõzte a várt aszteroida áthaladást."
Nem lehet,hogy az aszteroida körül haladt egy kisebb darab? Talán ez a kisebb darab közelebb került,eltérítette a gravitációs mezõ,esetleg tett egy kört a Föld körül,mint egy mûhold,aztán ellenkezõ irányból lépett a légkörbe.
Nem lehet,hogy az aszteroida körül haladt egy kisebb darab? Talán ez a kisebb darab közelebb került,eltérítette a gravitációs mezõ,esetleg tett egy kört a Föld körül,mint egy mûhold,aztán ellenkezõ irányból lépett a légkörbe.
#49
"A becsapódás tanulmányozásával utalásokat kaphatunk a jövõre vonatkozóan a ritkább, nagyobb ûrkõzetek becsapódásaira"
ez egy nagy hülyeség.
pontosan olyan, mintha valaki a heti lottószámokból akarna következtetéseket levonni a jövõ hetiekre.
kávézaccból is pontosabban lehetne jósolni :)
ez egy nagy hülyeség.
pontosan olyan, mintha valaki a heti lottószámokból akarna következtetéseket levonni a jövõ hetiekre.
kávézaccból is pontosabban lehetne jósolni :)
#48
Nem, nem éget fel semmit. Képtelen vagy ezt a jelek szerint felfogni. Itt is akkora lökéshullám volt, hogy ablakokat tört ki és épületet rongált meg, de hõmérséklet változást én nem látok, gyak mérhetõ nem volt. Fogalmam sincs, hogy honnan jön neked az az elméleted, hogy durván felmelegíti környezetét a légkörben felrobban és elégõ cucc...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#47
Felhívom figyelmedet, hogy Tunguzka meteor után sem perzselõdött fel gyak. semmi, a lökéshullám puszított. Tehát egy akkora hõhatás soha nem lesz, ami idelent megperzselne bármit komolyan. Egy akkora szikladarab az eléri a földet és amit az okoz... Na, abban sok köszönet nincs, az ziher...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#46
Igen, csak nem arról van szó, hogy 20 vagy 50 km, hanem arról, hogy nem 5 méter, hanem mondjuk 500 méteres robbannak. Azért rohadtul nem mindegy. Minden pusztításra szánt robbanófej a légkör igen sûrû rétegében robban. 10 km felett a légkör tömegének kb. 10%-a van, 20 km felett kb. 2%-a... A termodinamikai hatását a sokkal alacsonyabb hõmérsékeletnek és igen ritka levegõnek leellenõrizni meg házi feladat. :)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
De nem 30+ km magasban. Annyira ritka a légkör, hogy a hatása jóval korlátozottam mint sûrû légkörben robbanava. El nem tudok képzelni, hogy hogyan képzeli azt bárki, hogy a légkörben felrobban meteor kisebb kárt okoz, mint a becsapodódott. Az USA-ben levõ kráter elég szemléketes. Akkor kráter kivájására még a Cár bomba sem volt képes a laza 50-90 Mt hatóerejével. Ha valami eléri a földet és méretesebb, akkor a közelben levõknek térdre imára...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Oldal 1 / 2Következő →