170
-
#90
Ez így kurvára nem igaz. A göbziknél úgy számolják ezt ki általában, ha tele van. Igen ritka az, hogy repülőgép mindig utasokkal legyen teli. Van egy átlagos utasszám, ami még járatonként is változik. Talán illene azzal számolni...
Az STS rendszer meg azért ment kevésszer fel, mert az ellenőrzés és az újra felkészítés került sokba. Tehát akkor tudtam volna heti szinten igénybevenni, ha a NASA ezen része 8-szer nagyobb és 30 db űrsiklója lett volna. Akkor valóban a földi rész fajlagos költsége alacsonyabb lett volna, csak ennyi SS-nek feladat sem lett volna, meg pénz a 8-szor több embere. Mondjuk 32 űrsikló felkészítéséhez meg nagyobb infrastruktúra kellett volna, tehát a fajlagos földi fenntartási költség sem lett volna annyiva alacsonyabb. Az indítóállvány / SS arány talán jobb lett volna, de annyi SS-t te hol készítettél volna fel és mivel? Maga a körülményez üzemeltetés gátolta az indítást. Fizikailag lehetetlen volt az, hogy X időn belül ugynaz az SS felmehessen, mert az elleőrzés annyi munkaórát igényelt.... -
#89
Ha nem lenne légiközlekedés, és valaki kitalálná, hogy repülővel gyak üzemanyagárban ezer km-re repülsz és ebből valakinek gazdasági haszna lesz azt jól hülyének néznéd nem?
Márpedig ma pont ez a helyzet. Olcsóbb Párizsba, Madridba repülővel menni, mint busszal! Miért? Mert egy göbzi utas-km-re levetítve tényleg gazdaságosabb.
Egy rakéta pár perc alatt LEO pályán van. Ha csinálnak egyet, ami viszonylag olcsó és sok embert tud felvinni, amire igény is van, az ugyan úgy fog gazdaságilag működni mint a repülés. Elég hozza a sima reaktív meghajtás nem kell hozzá sztártrek teknolódzsi.
Pl. az STS rendszer nem attól volt drága (effektive), hogy sok ember és nagy infrastruktúra kell hozzá, hanem hogy ezt az infrastruktúrát max évente 2-3 alkalommal használják.
Ha csak 2 járat indulna Párizsba évente, arra te biztos nem jutnál fel, max Denis Tito, meg Csárlsz Simonyi.
A gond az volt az STS-sel, hogy technikailag lett elbaxva. Ha jól emléxem volt erről egy sorozat is itt az SG-n, nemtom olvastad-e.
Ez a rendszer nem is volt alkalmas arra amire az eredeti kiírás szólt, hogy 1-2 héten belül komolyabb műszaki felkészítés nélkül újra induljon. Azoknak az STS-t leváltó rendszereknek a fejlesztését, amelyek ezt tudnák a politikusok folyamatosan leállították/szétverték a hektikus űrpolitikájukkal. -
#88
Csókolom Molnibácsi! Nem is tuttam, hogy ilyen öregnek teccik lennie. 
A jelenlegi űrturistáskodási kezdeményezések is van amikor jogi korlátokba ütköznek. Már azokat is érinti az űregyezmény, pl a bajbajutott, más államok területére esett űrhajóknál. Vagy csak azt nézve, hogy űrtevékenység az adott ország űrügynökségén keresztül végezhető.
Ettől kezdve pl. amcsiban amire a NASA nem bólint az gyak törölve. -
#87
És ha csak eléri a tömege a pár tucat tonnát akkor földetéréskor akkora pusztító ereje van, mint egy kisebb nukleáris fegyvernek. Gratulálok... -
#86
Aha. És szerinted mi fog bányászni és mi adja hozzá az energiát? Jelen állás szerint te napelemes vackokkal nem fogsz bányászni semmit. a LEO pálya az semmi, az 0 távolság. Nézd meg, hogy geoszinkron pálya mennyibe kerül. Hát a Mars távolság? Baszottnagy, több száz millió dolláros rakéta tud a Marsra emberi időn belül elzavarni párszáz kilót... -
#85
És az ISS csak LEO pálya és annak is szinte a legalja... -
#84
Remélem ez a komment csak vicc volt. Szerinted hány mérnökóra van a cucc legyártásában és összeszerelésében meg a megtervezésében. Az indítás helyére odavitel, elleőrzés, felkészítve tartás, stb... Hát a földi infrastruktúra fenntartása? Az STS rendszernél, ha évi nulla indítás lett volna a rendszer fenntartás nem is tudom, hogy hány szám millió dollárba került. Láthatod, STS meghal, már vágáják is szét az egészet...
Ettől drága a rendszer. -
#83
A 10 évet azért írtam, mert valaki szerint ennyire sietni kell az egyezménnyel.
Technikailag / pénzügyileg nemigen látom esélyét arra, hogy ez még az én életemben megvalósul hacsak nem találnak fel valam olyan új dolgot, ami két nagyságrenddel csökkenti a LEO pályára jutást költségeit. -
Tau Tang Wou #82 Ja, már csak meg kell olvasztani a -270°C-ban. -
#81
Érdekes az egyezmény olyan szempontból, hogy mi késztette a két szuperhatalmat pont a hidegháború, és az űrverseny kellős közepén egy ilyen önként vállalt korlátozásra.
Az alapvető ok az lehet, hogy az oroszok gyakorlatilag, bár kimondatlanul feladták. Egyrészt Brezsnyev, aki 1964-től volt főtitkár nem állt olyan harcosan az űrhajózás mögé. Adalék lehetett, hogy 1966 az oroszoknak mondhatni fekete év volt, meghalt Koroljov és eltelt egy év anélkül, hogy embert küldtek volna föl. A Voszhod 3-4-5 küldetéseket ha hivatalosan nem is törölték, de hagyták a felmerülő technikai problémákon elvérezni, a párt már nem követelt minden május 1-re és november 7-re valami világszenzációt. Hivatalosan nem lettek az űrkutatási szakemberek kegyvesztettek, de elkezdett amortizálódni a presztízsük.
Brezsnyev ilyen fajta érdektelenségének több oka is lehetett. Egyrészt ezt az űrhajósdit elődei indították, másrészt tényleg a hidegháború kellős közepén voltak. Hruscsov blöffjének, a rakétákból álló kerítésről az amcsik addigra valszeg utána jártak és nyilvánvaló, sőt mondhatni köztudott lett az oroszok gyengesége. Eközben az amcsik jól elhúztak már ballisztikus atomrakéták terén is. Brezsnyev valszeg döntött, és a fegyverkezésre szavazott.
Az amcsik hasonló cipőben jártak, Johnson ahogy Brezsnyev is, mondhatni kevésbé volt idealista mint elődje. Már két éve léptek be a vietnami háborúba, és marhára nem úgy nézett ki, mint aminek hamar vége lenne. Nekik sem volt felesleges pénzük elszórni.
Az ENSZ előtt az ötvenes évek óta ott volt az űregyezmény valamilyen tervezete, de azt az oroszok korábban folyamatosan elutasították. Aztán 1966-ban elkezdtek közeledni az álláspontok, a végleges változat előtt 6 hónapig tárgyaltak.
Az elkészült egyezményt 1967 január 27-én aláírásra bocsájtották, ezzel gyakorlatilag véget ért az űrkorszak. Az első aláírók USA, Oroszok, Angolok, Ausztrália, Japán, Kanada, Finnország, Siera Leone, Bulgária és Magyarország.Video
A sors kegyetlen fintora, hogy ugyan ezen a napon az Apollo-1 kigyulladt és 3 asztronauta bennégett. Utána nem sokkal az oroszok is elveszítettek egy űrhajóst, a Szojúz 1-gyel Komarov április 23-án halt meg.
A NASA büdzséje 1967-ben csökkent először és ez a folyamat gyakorlatilag kisebb nagyobb megszakításokkal azóta is tart. Az oroszok űrhajózásra költött pénzéről nem sokat tudunk, de ha nőtt volna annak látványos hatásának kellett volna lennie.
Az egyezmény 1967 október 10-én lépett hatályba. -
IhiXO #80 Komoly egy egyezmény az olyan, amelyiknél szólok, hogy kilépek és utána azt csinálok, amit akarok, senki bele nem szólhat. Persze, hogy szívesen aláírták az országok, majd ha nem fekszik kilépnek.
Egyébként lehet, hogy csak 100 év múlva, de ez hatalmas üzlet lesz. Ha az ENSZ-nél jól akarnak járni még most módosítják az elkövetkező 5-10 évben ezt az egyezményt olyanra, hogy bárki megvehesse, de tőlük kelljen megvenni. Más olyan intézmény nem nagyon létezik, aminek esélye lenne bármit is tenni az ügyben. -
Szefmester #79 Az űrben viszont lehet vashabot készíteni, meg mindenféle fémhabot, ami viszont már értékesebb, mivel itt a földön sokkal körülményesebb a gyártásuk. 
-
#78
Találtam egy tök jó tanulmányt a zaszteroida bányászkodásról. -
Tau Tang Wou #77 A vasnak veszett magasa az ára, na meg alig van a Földön.
-
#76
Hát ja. Ezt a dotkomlufit úgy látszik 10 évente el fogjuk játszani. -
#75
Egy vasmeteor 99%-ban fémből van. Valszeg teljesen, az utolsó morzsáig hasznosítható. -
Doktor Kotász #74 Nem, mert az ingatlanpiacon lehet reális a nyereség. A facebook is mekkora bukta lesz. Százmilliárd dollár lesz a tőkekapitalizációja. Pár év múlva kimegy a divatból, és nézni fognak a részvényesek, hogy van egy honlapjuk, amit régebben sokan látogattak. Mert korábban a facebook sem volt sehol, és a MySpace vagy MyVip volt a legnagyobb. Már nem tudom, és tartok tőle, hogy a legtöbb ember azt sem tudja, hogy voltak ezek. -
Doktor Kotász #73 Szerintem olcsóbb lenne messze kitermelni ami kell, és azt visszahozni, mint a teljes aszteroidát idehurcolni. Mert akkor a hulladékot nem kell mozgatni. -
#72
Miért, mi ebben a tiltott? Nem ezt hívják pl. ingatlanpiacnak?
-
Doktor Kotász #71 Szerintemna tőzsdefelügyeletnek nyomozni kéne, mert az űrbányászat legalább annyira rentábilis, mint egy pilotajáték. Alapíts egy céget egymillió dollárból, készíts egy bullshitt üzleti tervet, hogy 10 év műlva dollár százmilliárdokat fog termelni a cég, és add el a részvényeket a tőzsdén. Az új kisrészvényesek meg majd pislognak, hogy mit is vettek meg... -
#70
Nos, izé, ebbe most ne menjünk bele. Nem kéne az álmaimat análizélni, ez már nagyonoff lenne.
De az biztos, hogy ez az álmom még a választások előtt volt. Legalább is úgy emléxem.
-
#69
Ha viszont a Föld közelébe hoznak egy értékesebb aszteroidát, akkor gondolom téged is zavarna, ha mindenki rászállna, mint a darazsak a bambisüvegre.
;)
Csak mert jogilag, ma hiába te hoztad elérhető közelségbe, semmi kizárólagos jogod nincs a kitermelésre!
Az űr tényleg kiszabott nagy, mi viszont csak kiszabott kevés helyre tudunk egyelőre elmenni. -
karesz6 #68 A tó a parlament helyén volt?XDDD -
karesz6 #67 És igaz azon lehet vitatkozni hogy financiálisan megoldható e egyáltalán de vedd azt is figyelembe hogy itt a kezdeti befektetés az ami az irreálisat közelíti fenntartani sokkal olcsóbb és egyszerűbb is. Ha valaki kinyögi ezt az összeget azt hiszem érdekes dolgokat látunk majd. -
#66
Hát ja. Az atomerőművek is biztonságosnak számítottak egészen Csernobilig.
Amúgy pár éve volt egy töxar álmom. Valami űrfuvarozó voltam és nem kicsit elqúrtam valamit és egy konténer rossz pályára állt. Be is csapódott a Földbe, pont BP közepére. Amikor lejöttem láttam, hogy milyen jó kis mesterséges tavat csináltam.
Nos ez egy olyan álom volt, amiből tök jó volt felébredni.
Szóval lehet, hogy én is űrvállakozást fogok nyitni. Az űrbalesetek résztvevőinek fogok lelkisegélyt és rehabilitációt biztosítani. Egyelőre még nem sok kliensem lenne, de 10 év múlva lehet, hogy sokkal több lesz.
-
Doktor Kotász #65 "Amúgy az amerikaiaknak amúgy is van rutinuk ebben. Kinéznek maguknak valamit és gyarmatosítják. Kivívják a függetlenségüket. Ez a jövőbeli tevékenységük során is erősen érezhető lesz, és úgy érzem ez a helyes viselkedési forma. Szívesen lennék amerikai.... főleg mostanában."
Az egész téma csak jogi szarrágóskodás, részedről meg erőltetett fröcsögés. Több aszteroida van, ahány ember él a Földön. Már az is lehetetlennek tűnik, hogy egy bányatelepet létrehozzon valaki. De tegyük fel, sikerül kettőnek is. Jogos lenne a másodiknak odamenni, hogy elzavarja az elsőt? Francokat, mehetne a szomszédos aszteroidára is. Ez azért is lenne célszerű, hogy közel egymáshoz tudjanak segíteni a másiknak egy baleset esetén.
Ez az egész semmi más, mint egy jogász fontoskodása a semmin. -
#64
Nem az a kérdés, hogy mennyi az árfolyam, hanem hogy mennyi az előállítási költség.
Persze ha mondjuk az olcsó űrbányászatnak köszönhetően leesik a felére az árfolyam, akkor a saját üzletüket gyilkolják meg.
:)
-
karesz6 #63 Amivel lehozzák egy egyszerű gömb ami nem is túl nehéz. Egy indítással felvisznek mondjuk 20 at ami kerül nekik mondjuk 1 millió dollárba és lehoznak vele 10 mrd dollár értékű cuccot. -
Tau Tang Wou #62 Ha melléd esik egy 5km-es meteor 100 km-rel, nem sok időd lesz a kérdésen gondolkodni. :) -
Tau Tang Wou #61 Arany árfolyama, ma: 1663$
Platina: 1567$
A platinabányászat még nagyobb bukta. :) -
#60
Szerinted a világtörténelem során hány ember halt meg attól, hogy az űrből ráesett valami!?
-
#59
Nem kell letaxizni, le kell lökni egy darabot és kész.
Persze, ha a platinára mennek, akkor azt érdemes előbb fent feldolgozni, megtisztítani és becsomagolva lehozni. De lévén, hogy olyan sok platinát valszeg nem akarnak lehozni ennek leszállítása nem olyan nagy költség.
A platina grammja 10 000 FT. Vagy is tonnája 10 Mrd. Abból azért telik hogy becsomagolják.
-
Tau Tang Wou #58 [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1335767246&no=5]#5.[/URL] -
Tau Tang Wou #57 "Már miért lenne drágább?"
Mert gondolom amivel lehozzák, azt előbb föl kell vinni. :) -
#56
Egy meteor viszonylag olcsón Földet szokott érni, feltéve ha nem esik rá valakire.
A vasmeteorokból jó lehet bányászni azok voltak az első vas források valszeg.
Ja és ahogy olvasom van olyan platina bánya, ami gyak meteoritot termel ki! -
karesz6 #55 Már miért lenne drágább? A rakétákat rövid időre begyújtják "menetiránnyal ellentétesen" és lejön magáról. A hőpakzsot meg nem kell túlbonyolítani ha nincsennek olyan elvárásaid hogy emberek belül életben maradjanak vagy egy több százezer mozgó alkatrészt tartalmazó eszköz sérülésmentes legyen akkor egyszerűen csak fogsz egy gömböt betekered parafával teszel rá egy kis ejtőernyőt ledobod és ennyi. (a parafa nem vicc. Farkas bertalan visszatérő egységén a hőpajzs parafából volt (megtekinthető: közlekedési múzeum budapest) -
#54
Van az már 150 Mrd is!
Ebben persze benne van a 36 űrsikló út is, utanként vagy 1 Mrd $-ral. Ha pl Protonnal vitték volna fel az elemeket az 1/10 árban lett volna kb, de akkor még külön kellett volna 1-2 Szojúz, ami a szerelőmunkásokat szállítja, bár talán még így is tartható az az 1/10.
Ez meg különben sem egy bányász cuccos.
Egy V63-as villanymozdony nagyságrendileg kb olyan tömegű, mint egy nagyobb utasszállító, vagy egy Tu-160-as szuperszonikus bombázó. Az utóbbi aranyárban van, a mozdony nem. -
gforce9 #53 Ez az egész dolog nem arról szól, hogy hány kg/dollár. Kapásból 3 egyéb bevételi forrást tudok, ami ennek csak a hozadéka, ha a rendszer megvalósul.
1. Ha ott állítják elő az üzemegyagot, minden űreszköznek, ami LEO pályán kering, el tudják adni olcsóbban, mint a földről való feljuttatás költsége. Így lényegében monopol helyzetben lesznek e téren.
2. A megvalósítás során az újításokat le lehet védeni. Ezeket után eladni, vagy licenszelni. Akár saját országának is, "állami" célra.
3. Ha a projektről meg tudják a befektetőket győzni, akkor dőlni fog a pénz kicsiny részesedésért is és ez független attól, hogy végeredményben a projekt életképes e vagy nem. Ez pusztá meggyőzőképesség kérdése. Hiszen a projekt hosszútávú, a befektetők nem tudnak odamennyi "gyárlátogatásra", hogy lássák, tényleg úgy haladnak e a dolgok ahogy kell. Légvárba pedig nagyonsok milliárd elfolyt már, mióta a földön élünk.
És végezetül, esetleg megvalósulhat a projekt és platinát is tudnak kitermelni, esetleg nyereségesen.
Röviden, ha a képlet úgy néz ki, hogy platina kg/dollár/X év megtérülés, akkor valóban hülyeség lehet. De ez nem ennyire egyszerű szerintem. -
Tau Tang Wou #52 Van egy olyan sanda gyanúm, hogy lehozni drágább a dolgokat, mint felvinni. -
karesz6 #51 Az iss-t fel kellett vinni az aszteroida darabkáit meg le kell hozni (és lényegesen kevesebb dolgot felvinni) ez lényegi különbség.
Az meg hogy megéri e nem a mi sarunk eldönteni hanem az üzletembereké.
Abban viszont egyet kell értsek ezt nem a magyar kkv-k fogják megvalósítani (ha egyáltalán)