Kinek a tulajdona egy aszteroida?

Nos, izé, ebbe most ne menjünk bele. Nem kéne az álmaimat análizélni, ez már nagyonoff lenne.

De az biztos, hogy ez az álmom még a választások elõtt volt. Legalább is úgy emléxem.
<#hehe>

Ha viszont a Föld közelébe hoznak egy értékesebb aszteroidát, akkor gondolom téged is zavarna, ha mindenki rászállna, mint a darazsak a bambisüvegre.
😉

Csak mert jogilag, ma hiába te hoztad elérhetõ közelségbe, semmi kizárólagos jogod nincs a kitermelésre!

Az ûr tényleg kiszabott nagy, mi viszont csak kiszabott kevés helyre tudunk egyelõre elmenni.

A tó a parlament helyén volt?XDDD

És igaz azon lehet vitatkozni hogy financiálisan megoldható e egyáltalán de vedd azt is figyelembe hogy itt a kezdeti befektetés az ami az irreálisat közelíti fenntartani sokkal olcsóbb és egyszerûbb is. Ha valaki kinyögi ezt az összeget azt hiszem érdekes dolgokat látunk majd.

Hát ja. Az atomerõmûvek is biztonságosnak számítottak egészen Csernobilig.

Amúgy pár éve volt egy töxar álmom. Valami ûrfuvarozó voltam és nem kicsit elqúrtam valamit és egy konténer rossz pályára állt. Be is csapódott a Földbe, pont BP közepére. Amikor lejöttem láttam, hogy milyen jó kis mesterséges tavat csináltam.

Nos ez egy olyan álom volt, amibõl tök jó volt felébredni.
<#nyes>

Szóval lehet, hogy én is ûrvállakozást fogok nyitni. Az ûrbalesetek résztvevõinek fogok lelkisegélyt és rehabilitációt biztosítani. Egyelõre még nem sok kliensem lenne, de 10 év múlva lehet, hogy sokkal több lesz.
<#hehe>

"Amúgy az amerikaiaknak amúgy is van rutinuk ebben. Kinéznek maguknak valamit és gyarmatosítják. Kivívják a függetlenségüket. Ez a jövõbeli tevékenységük során is erõsen érezhetõ lesz, és úgy érzem ez a helyes viselkedési forma. Szívesen lennék amerikai.... fõleg mostanában."

Az egész téma csak jogi szarrágóskodás, részedrõl meg erõltetett fröcsögés. Több aszteroida van, ahány ember él a Földön. Már az is lehetetlennek tûnik, hogy egy bányatelepet létrehozzon valaki. De tegyük fel, sikerül kettõnek is. Jogos lenne a másodiknak odamenni, hogy elzavarja az elsõt? Francokat, mehetne a szomszédos aszteroidára is. Ez azért is lenne célszerû, hogy közel egymáshoz tudjanak segíteni a másiknak egy baleset esetén.

Ez az egész semmi más, mint egy jogász fontoskodása a semmin.

Nem az a kérdés, hogy mennyi az árfolyam, hanem hogy mennyi az elõállítási költség.

Persze ha mondjuk az olcsó ûrbányászatnak köszönhetõen leesik a felére az árfolyam, akkor a saját üzletüket gyilkolják meg.
😊

Amivel lehozzák egy egyszerû gömb ami nem is túl nehéz. Egy indítással felvisznek mondjuk 20 at ami kerül nekik mondjuk 1 millió dollárba és lehoznak vele 10 mrd dollár értékû cuccot.

Ha melléd esik egy 5km-es meteor 100 km-rel, nem sok idõd lesz a kérdésen gondolkodni. 😊

Arany árfolyama, ma: 1663$
Platina: 1567$

A platinabányászat még nagyobb bukta. 😊

Szerinted a világtörténelem során hány ember halt meg attól, hogy az ûrbõl ráesett valami!?
<#papakacsint>

Nem kell letaxizni, le kell lökni egy darabot és kész.

Persze, ha a platinára mennek, akkor azt érdemes elõbb fent feldolgozni, megtisztítani és becsomagolva lehozni. De lévén, hogy olyan sok platinát valszeg nem akarnak lehozni ennek leszállítása nem olyan nagy költség.

A platina grammja 10 000 FT. Vagy is tonnája 10 Mrd. Abból azért telik hogy becsomagolják.
<#nyes>

"Már miért lenne drágább?"

Mert gondolom amivel lehozzák, azt elõbb föl kell vinni. 😊

Egy meteor viszonylag olcsón Földet szokott érni, feltéve ha nem esik rá valakire.
<#nyes>

A vasmeteorokból jó lehet bányászni azok voltak az elsõ vas források valszeg.
Ja és ahogy olvasom van olyan platina bánya, ami gyak meteoritot termel ki!

Már miért lenne drágább? A rakétákat rövid idõre begyújtják "menetiránnyal ellentétesen" és lejön magáról. A hõpakzsot meg nem kell túlbonyolítani ha nincsennek olyan elvárásaid hogy emberek belül életben maradjanak vagy egy több százezer mozgó alkatrészt tartalmazó eszköz sérülésmentes legyen akkor egyszerûen csak fogsz egy gömböt betekered parafával teszel rá egy kis ejtõernyõt ledobod és ennyi. (a parafa nem vicc. Farkas bertalan visszatérõ egységén a hõpajzs parafából volt (megtekinthetõ: közlekedési múzeum budapest)

Van az már 150 Mrd is!
Ebben persze benne van a 36 ûrsikló út is, utanként vagy 1 Mrd $-ral. Ha pl Protonnal vitték volna fel az elemeket az 1/10 árban lett volna kb, de akkor még külön kellett volna 1-2 Szojúz, ami a szerelõmunkásokat szállítja, bár talán még így is tartható az az 1/10.

Ez meg különben sem egy bányász cuccos.
Egy V63-as villanymozdony nagyságrendileg kb olyan tömegû, mint egy nagyobb utasszállító, vagy egy Tu-160-as szuperszonikus bombázó. Az utóbbi aranyárban van, a mozdony nem.

Ez az egész dolog nem arról szól, hogy hány kg/dollár. Kapásból 3 egyéb bevételi forrást tudok, ami ennek csak a hozadéka, ha a rendszer megvalósul.

1. Ha ott állítják elõ az üzemegyagot, minden ûreszköznek, ami LEO pályán kering, el tudják adni olcsóbban, mint a földrõl való feljuttatás költsége. Így lényegében monopol helyzetben lesznek e téren.

2. A megvalósítás során az újításokat le lehet védeni. Ezeket után eladni, vagy licenszelni. Akár saját országának is, "állami" célra.

3. Ha a projektrõl meg tudják a befektetõket gyõzni, akkor dõlni fog a pénz kicsiny részesedésért is és ez független attól, hogy végeredményben a projekt életképes e vagy nem. Ez pusztá meggyõzõképesség kérdése. Hiszen a projekt hosszútávú, a befektetõk nem tudnak odamennyi "gyárlátogatásra", hogy lássák, tényleg úgy haladnak e a dolgok ahogy kell. Légvárba pedig nagyonsok milliárd elfolyt már, mióta a földön élünk.

És végezetül, esetleg megvalósulhat a projekt és platinát is tudnak kitermelni, esetleg nyereségesen.

Röviden, ha a képlet úgy néz ki, hogy platina kg/dollár/X év megtérülés, akkor valóban hülyeség lehet. De ez nem ennyire egyszerû szerintem.

Van egy olyan sanda gyanúm, hogy lehozni drágább a dolgokat, mint felvinni.

Az iss-t fel kellett vinni az aszteroida darabkáit meg le kell hozni (és lényegesen kevesebb dolgot felvinni) ez lényegi különbség.
Az meg hogy megéri e nem a mi sarunk eldönteni hanem az üzletembereké.
Abban viszont egyet kell értsek ezt nem a magyar kkv-k fogják megvalósítani (ha egyáltalán)

Teljes képtelenség ez az aszteroidabányászat, de látom sokan hisznek benne.

Az ISS kb 100 milliárd dollárba van eddig.
Súlya 450 tonna.

Arany árfolyama: 1650$/31g

450 tonna arany ára durván 24 milliárd dollár.

Még mindig úgy gondoljátok, hogy érdemes aszteroidát bányászni? <#fejvakaras>

És tegyük hozzá, hogy sajnos a cégek és az államok közötti határvonal eléggé homályos, és itt nem csak az elprivatizált cégekre, az "érdekes" állami tenderekre gondolok, hanem pl azokra az ösztönzõkre, amikor egy magáncéget csalogatnak az országba, pl a Merdzsó is rendesen kapott, hogy Kecskemétre jöjjön.

A jelenleg jól fejlõdõ amcsi magán ûrvállalkozásoknak is rendesen csöpögtet a NASA õ a legfõbb megrendelõjük és támogatójuk.

Szerencsére Amerikában szakítottak azzal a gyakorlattal, hogy a NASA-nák odaadtak egy valag pénzt, amibõl õk tanulmányozták a problémát, majd rábízták a megvalósítást a Boeingre, vagy a Lockheed-ra, akik nem milliókból, hanem milliárdokból meg is csinálták azt, amit ezek a kis cégek töredék árért bevállalnak. Kezd kialakulni egy verseny és ez szerencsére rendesen leszorítja az árakat. Mondjuk a NASA és a kormányok évtizedes tevékenységének hála azért a piacon szinte kész technológiák vannak, rakéta mérnökbõl is lassan Dunát lehet rekeszteni.

Ha a korábbi évtizedek "árképzésébõl" indulunk ki, akkor az ûripar sehogy sem lehet nyereséges, de másfajta megközelítéssel a dolog már egész mûködõképesnek látszik.

Pusztán arra a felvetésre akarok reagálni, hogy: "A rakétákat gyártó cégek annyira magának mint mondjuk a MÁV"

Mivel egy állam, tökmindegy melyik országról beszélünk, magánkézben, magán emberek zsebében vannak. Teljesen mindegy, hogy egy eszetlen diktátor tulajdona az ország, vagy épp a demokrácia látszata mögött lobbizó milliárdos cégek, egy biztos: Olyan, hogy "állam", mint embrek közössége, nem igazán értelmezhetõ fogalom. Érdekekrõl van szó, pénzrõl és befolyásról. Pontosan látjuk mennyire szent egy államhatár, ha érdekérvényesítésrõl van szó. Semennyire. A rakétaipar ugyanolyan magán sz*r cég, mint egy cipõgyár, csak a lépték nagyobb. Illetve a marketingje nem az egyént célozza, hanem az "államot". Ettõl még nem lesz lényegi különbség közötte. Mindenképp a közemberek pénzét "húzza le" mindkét cég, csak a cipõ esetében közvetlenül. Egy rakéta esetében pedig közvetetten. Ez nem befolyásol semmit. A megvalósíthatóságba pedig végképp nem szól bele. Ott tiszta a reláció ugyanúgy mint a cipõnél: Adott egy terv, megvalósítható? Nyereséges? Akkor megcsinálják. Ha nem, akkor nem. Semmiféle lényegi különbség nincs.

Egy rakéta viszonylag egyszerû eszköz, pláne ha szilárd hajtóanyagú. Gyakorlatilag egy nagy üzemanyag tartály. A rakéta induló tömegének 90% üzemanyag.
Namost egy rakéta mondjuk egy R-7 valamelyik modifikációja olyan 300 t. Az ára olyan 40 millió $ startonként. Na most az üzemanyag ára ebbõl azonban, csak olyan 30 000 $ körül van!!!

Ezzel az eszközzel felvisznek egy olyan 6 tonnás ûrhajót LEO-ra, ami azt jelenti, hogy ha az utasnak csak a naftát kell fizetnie az 10 000 $, mert a Szojúz 3 krapekos. És ez a 10 000 $ elég jó üzemanyag árral van számolva, amin már haszon is van.

Ha építesz egy nagy ûrhajót és azt soxor tudod felhasználni, mint mondjuk egy repcsit, akkor hosszútávon gyakorlatilag csak az üzemanyagárból tudsz, és kell gazdálkodni, ahogy a légitársaságok is teszik. Ha ez a rakéta kicsit nagyobb, és sokkal több utast tud felvinni, akkor a 10 000 $ helyett, akár 1000 $ is lehet a fejpénz utanként! Azt talán már én is kiköhögném.

Kishazánk ismert fiától, aki az Excell nevû tömegpusztító fegyvert szabadította rá az irodai alkalmazottakra, még jó pár milliót gomboltak le, de õ kétszer is volt, mert az M$-nél jól fizetnek.

Szal még 10-20 év és szerintem elérjük ezt az 1000 $-t!

Feltéve, ha a jogászok nem szólnak bele, meg nem találják ki az ûradót.<#nyes>

Ok, akkor rossz a párhuzam. Nem akarok én kötözködni, csak nem értek veled egyet, leírtam miért nem. Az igazság valahol ott van: valószínû (de nem biztos) lesz magán ûrhajó és rakéta belátható idõn belül elsõsorban államoknak/cégeknek/egyetemeknek/szupergazdagoknak (fõleg LEO-ra). Lesz rakétarepülõs magán ûrugrás, a szimplán tehetõseknek. De mindez drága rakétatechnológiával, aminek költségét idõvel (10-20) év valamennyivel csökkenteni fogják - és beáll egy árra.

nem veszed figyelembe h nem helyettesitem oket egymassal, hanem csak parhuzamot vonok kozotte, de ha bele akarsz kotni koss bele abba is h nem rakok ekezeteket, vagy ha a sajat igazad keresed akkor en leptem

PEACE

Igazad van a porcelán gyártási technológiája vetekszik az ûrkutatással! A Ford-t modell nem a 150 évvel ezelõtti rakétatechnika analógiája, sem árban sem technikában. Volt egy technikai ugrás amit nem veszel figyelme.

ajanlanam figyelmedbe figyelmesebben elolvasni a kovetkezo szot: TENGER-JARO, es szeretnem tudni h a porcelan, amit ugye a kinaiaktol szereztunk be akik nem voltak vendegmunaksok, nem olyan draga, minden a technologia kifinomultsagan mulik, regen mennyi volt egy mobil, most mennyi, es latom hianyossagaid vannak, a ford t modell az elso sorozatban gyartott gepjarmu volt, ami egy sorozatban gyartott urhajohoz lenne hasonlithato. az elso automobilt Ferdinand Verbiest tervezte, olvass utana h csiszold magad.

Magán, csak éppen rakétatechnológiát nem adhatnak el, mondjuk az oroszoknak jó pénzért, magán csak éppen nem adhatnak helyet egy Iráni mûholdnak, stb. Nemzetközi összefogás nem lesz, erre akartam kilyukadni.

Te most a Ford T-modelt akarod egy ûrhajóhoz/rakétához hasonlítani? Ne viccelj. Tengeralattjárókat sem sorozatban gyártják, az USAnak 72 db tengeralattjárója van, mindezt úgy, hogy a hadsereg lényegesen több büdzsével gazdálkodik.

Az autóknál meglehet csinálni, hogy gyengébb anyagból építed. Vagy kínai vendégmunkásokkal építed, egy ûrhajóhoz képzett mérnökök hada (tehát drága fizetésû) kell, ha újra hasznosítható azért, ha meg nem akkor meg azért.

te mirol beszelsz? boeing meg lockheed miert ne lenne magan vallalat?

es meg jo h beleszolnak mit csinalnak ha milliardokat fizetnek nekik, a vevo is beleszol abba h mit kap a penzeert, de nem a katonasag vezeti oket, nekik is csak a profit szamit, ne legy naiv

A rakétákat gyártó cégek annyira magának mint mondjuk a MÁV. Minden rakétákkal foglakozó vállat valamelyik katonai, vagy nemzetvédelmi hatóság beleszólásával mûködik - nem fognak nemzetek összefogni, mert ezek stratégiai és politikai kérdések. Világbékét nem akarsz?

szerinted az elso auto mennyibe kerult? az elso tengerjaro? az elsok mindig dragak, veszelyeseg, es hidd el, mindent lehet sorozatban gyartani, ha mas legyartjak robotokkal, mer skatulyazod be az emberiseget azzal h kinai munkasog, szepen tudunk mi pontosan es sterilen is dolgozni a programozott robotokkal

Lehetne olcsóbb, csak amíg 10 ország és magáncég gyárt 20 féle teljesen egyedi felépítésû rakétát addig nem lehet sorozatgyártani ûriparban. Kéne egy egyezmény, hogy mindenki ezt a 2 félét használja, és kész.

Ezt majd az 50-60 év múlva élõk fogják csak igazán értékelni, akik majd mondják, hogy de jó, hogy erre már 2012-ben gondoltak és elkezdték az elõkészületeket, mert nagy bajban lennének, ha akkor kezdenek ezen gondolkodni, amikor már nyakukon a nyersanyagválság.

Ez nem autógyártás, vagy mobiltelefon - ezt nem lehet sorozatban gyártani, életveszélyes lenne. Egy rakétát/ûrhajót nem lehet kínai vendégmunkássokkal összerakatni... Tehát drága.

As of 2010 NASA budgeted $58.7 billion for the station from 1985 to 2015, or $72.4 billion in 2010 dollars. The cost is $150 billion including 36 shuttle flights at $1.4 billion each, Russia's $12 billion ISS budget, Europe's $5 billion, Japan's $5 billion, and Canada's $2 billion. Assuming 20,000 person-days of use from 2000 to 2015 by two to six-person crews, each person-day would cost $7.5 million, about 60% less than the $19.6 million per person-day on Skylab

nem mondanam h egetveroen sokba kerul ahhoz kepest, hogy mit kapunk erte

ahogy mondtad penz penz penz, nem eri meg ezer nem csinaljak, ha midnenkinek erdeke lenne hogy urbazis keringjen folottunk lenne konkurencia, tobben foglalkoznanak vele, hidd el, olcsobb lenne, es annyira messze van a banyaszas hogy meg technologiank sincs ra, amugy is dec. 21 vilagvege szal minek veszodni😄

igen ez "csak", ami sokba kerül

pénz - még több pénz- rohadt sok pénz - a világ összes pénze

Ûrfelvonó az nem a ma technológiája. Ûrbázis: mennyibe is került az ISS ahol mindössze 6 embernek van hely, és mekkora az éves költségvetése? Nincsen ûrbanyaaszati technológiák, ezek kifejlesztése egy rahedli pénz - és semmi sem garantálja, hogy megtérül.

A nagy és drága rakétákra csak ahhoz van szükség, hogy a bányászrobotokat innen fel tudd juttatni. Egy aszteroidán alig érezhetõ a gravitáció, ezért a kitermelt cuccot visszahozni már lényegesen olcsóbb lenne. Egyszer kerülne sokba beindítani a termelést, aztán ontaná a pénzt.

Mert azt mondja az üzletember így lesz, attól még nem így lesz. Számolj után mennyibe fájna ez, nincs annyi pénze.

ha megeri nekem kiskanallal elhordani az oceant en elhordom

tobb ut is van, urbazis->feldolgozas->hajok->kolonizalasok->nicns profit ha nem a cege a kolonia, es nincs a kozelben eg ybudos kolonizalhato bolygo sem

urbazis->feldolgozas->visszajuttatas-> kapszulakkal, urfelvonoval, asszonyaink sepruivel-> nincs technologia

nincs ertelme visszahozni banyaszott kovet a foldre ha a 80% hulladek, ezert kell meg az urben foldolgozni, es legjobb esettben a ynersanyagbol gyartani is

viszketnek az ujjaim h leirjam, Irany a vilagurbe mint a mehek rajzaskor

Nem is holnapról beszélnek. 10 éven belül indul az elsõ rakéta ami egy föld körül keringõ távcsõ lesz aszteroidavadászatra (ez azért már nem sci-fi) Majd újabb 10 éven belül még egy távcsõ. Majd meghatározatlan idõben egy mintagyüjtõ robot és majd csak utánna a bánászcucc. Minimum50-60 év még mindíg borzasztóan ambiciózus de azárt már sokkal hihetõbb.

Mindig akad egy ország, amivel meg lehet egyezni alacsonyabb vámban (pl. némi ellenszolgáltatásért a fejeseknek), onnantól pedig, hogy a Földön van a cucc a mindenkire ráerõszakolt szabad-kereskedelmi egyezmények megoldják a problémát 😊
Sõt, mire ebbõl lesz valami, a Földön úgyis akkora hiány lesz már nyersanyagból, hogy senkinek sem áll majd érdekében akadályozni.

Ja elhatározom, hogy kiskanállal elhordom az atlanti óceánt, és erre kifejlesztek "nagy" kiskanalat... Persze.

Komolytalan az egész.

1. A jelenlegi technológiák drága, a rakétánk nincs (megvalósítható) alternatívája, és még nagyon sokáig nem is lesz.
2.Az újrahasznosítás az ûrsiklóknál sem jött be (még drágább lett)
3. Néhány üzletember (mond ez szó valamit, valakinek?) nagyot mond, ti meg elhiszitek. Marketing duma az egész, hogy beidithassák az üzletet. Ha sikerül neki, akkor is normál (drága) rakétákat fognak gyártani, drága ûrutazással. Valószínûleg olcsóbb lesz idõvel, de amirõl itt szó van az nem holnap lesz.

Ja és a technológiára nincs szabadalom csak 50 évig jogdíj mondjuk az összes bányászott cucc 10%a. Ha vállalják megkapják a szükséges technológiát ha nem akkor várnak 50 évet hogy a jogdíj lejárjon onnantól "open source".

Kerülhessen mondjuk 100 km2 egy cég tulajdonába. Ha az egész kavics felszíne nincs ennyi akkor az egész a cégé/országé/akárkié lehet a tulajdon megszerzése pedig akkor történik amikor az elsõ tényleges bányászatra alkalmas jármû elindult nem pedig úgy hogy az apple szabadalmaztatja a "nagy formátlan izéket" és ezzel az összes az övé.

Viszont ha nem biztosítjuk a cégeknek a megtérülést akkor soha a büdös életben nem fog senki dollármilliárdokat számolatlanul ilyen projektekbe ölni. Szükséges engedni a magántulajdont de ne úgy hogy néhány nagy vállalat a technológia kifejlesztése elõtt 100 évvel felvásárolja a naprendszert. Ha már odament akkor az övé ha nem akkor semmilyen más módon nem szerezheti meg.