#144
Nem akarok nagyon akadékoskodni, de a helyzet azért bonyolultabb.
Egyrészt az a szerződés, amit 67-ben összehoztak az egy iszonyú szerencse volt, hogy gyak fél év alatt megcsinálták.
Ma sokal több érdek és ellenérdek ütközik, az űrhajózás az űripar/gazdaság kibontakozásával már nem csak sima médiasó, mint ami volt az előző évtizedekben.
Először is épp Kína lehet az egyezmény újratárgyalásának a legnagyobb kerékkötője. Feltörekvő űrnagyhatalom, aki azonban még jelentősen le van maradva, tehát mindent meg fog mozgatni, hogy amíg a hátrányát le nem dolgozza a többieket bármilyen formában fékezze. Demonstrálta, hogy képes űreszközök megsemmisítésére orbitális pályán, végső esetben tehá élhet, de legalább is fenyegethez ezzel, ha az amcsik tevékenységét úgy állítják be, mint az egyezmény megsértését. Azt mondják burkolt katonai program és az amcsik nem fogják tudni bebizonyítani, hogy nem az. A hidegháború idejében bizony éjjel nappal ment az ilyen jellegű vagdalkózás, vádaskodás, ráadásul még alapja is volt.
A másik nagyobb gond Kínával, hogy az ilyen jellegű nyersanyagoknak nemhogy felhasználója, hanem éppenhogy monopol helyzetben álló kitermelője!
Ezen nyersanyagok Kínában levő viszonylagos gazdagsága az egyik oka, hogy a globális ipar gyakorlatilag Kínába költözött. És Kína ezt az előnyét stratégiailag használja fel: megszabja az árakat, kvótákat szab, korlátozza a kivitelt ezzel benntartja a már becsalogatott termelőkapacitást.
Kína ipari és nyersanyag (pl ritka földfémek) termelési monopóliuma elleni harc egyik eszköze az aszteroida bányászat. Épp ezért nem fogja kína soha segíteni ezt.
#144