Kinek a tulajdona egy aszteroida?

minden elahtarozotsag kerdese, a valasz az, hogy akkor kezdik el kitermelni a nyersanyagot, majd ha megfogja erni, ha holnap erne meg, holnap kezdenek, ha ezer ev mulva akkor ezer ev mulva, minden a profittol fugg

10 éven belül? Nem elírtad, és 100-et akartál írni?

Cserébe kapnál a nyakadba olyan vámot, hogy csillagokat látnál.

Ha pl. a cég felvisz pár embert egy aszteroidra, akik ott alapítanak egy államot, a cég pedig szépen oda helyezi a székhelyét, akkor is vonatkozik rájuk az egyezmény? Én így cselezném ki, ráadásul adóznom sem kéne onnantól...

több megoldas is van amcsi cegek letrehoznak egy leanyvallalatot oan orszagban mi nem irta ala a szerzodest es fizetnek az amerikaiaknak h vedjek meg a segguket ha vlki elkezdene cseszegetni oket
vagy egyszeruen elkezdik jogi uton es az ensz is rajon h inkabb banyasszunk roidot mint a foldet sajtta furjuk, esetleg a holdat

10 éven belül senki nem fog itten bányászni semmit. Addigra talán ez elsõ felderítõ szondákat fogják indítani, vagy el sem fog indulni az egész..

én nem a bányászatra koncentrálnék, elõször inkább a belasszózásra, majd késõbbiekben a kontrollálásra, majd ezek után a bányászatra... több okból, nincs mély ûri fenyegetés elhárításunk (értem itt ha tényleg érkezne kisbolygó, nagyobb aszteroida, ami fenyegetés jelentene) nem tudjuk elhárítani a veszélyeket, viszont ha van egy kontrollált aszteroidánk, vagy több akkor simán megoldható ez a védelem, (bár ki adná fel a bevételi forrását a földi fenyegetés megszüntetésére), más részint egy kontrollált aszteroidát könnyebb a föld közelében tartani, így könnyebb a kibányászott érc haza juttatása de ez másodlagos. amellett hogy egy kontrollált aszteroidán könnyebb bázist létre hozni, akár ûrkikötõt, és akár egy kezdetleges terra formálást késõbbi kitelepülés elõkészítésére, akár tesztnek egy bolygó foglaláshoz.... tudom scifinek hangzik, de már maga az ûr bányászat is scifibe illõ, hisz nincs mondjuk egy...õõõõ... Nostromo felszereltségû-tudású-képességû bányász-szállító hajónk se....

Asszem jelentkezek ûrbányásznak, és megyek unobtanium-ot bányászni. Jól fizetnek, és legalább lesz mit mesélni az unokáimnak, akik öreg emberek lesznek, mire én hazaérek. Csúúúúúúcs! <#buck>

Na megyek, bányászok egy kis dilithiumot a Star Trek onlányon.
<#nyes>

A 67-es Ûregyezménynek anno egy célja volt az én perverz meglátásom szerint, hogy a nagyhatalmak kölcsönösen biztosítsák egymást, hogy nem akarnak az ûrbõl új hadszínteret csinálni. Akkor elsõsorban a katonai felhasználás volt a szempont, hogy ne vigyenek tömegpusztító fegyvereket az ûrbe.

Az ûrtevékenységet csak az államok ûrhivatalain tudták elképzelni, az hogy önálló cég ilyet csinál akkor még nagyon sci-fi volt. A cégek csak az adott ország ûrhivatalának engedélyével és felügyelete alatt végezhetnek tevékenységet.

Bármilyen vitás kérdést valami homályosan megfogalmazott nemzetközi egyeztetés szerint kell megoldani. Szal kb mintha a szovjet piros nyakkendõs pionyírok írták volna a nagy, egységes, egyenlõ, és jóságos emberiség önzetlen és jó szándékú ûrfelfedezésérõl, ahol piszkos anyagiak természetesen fel sem merülhetnek.

A gond az, hogy ha egy ország, bizonyos területek, akár a saját jármûve felett nem nyilváníthatja ki a fennhatóságát, akkor amennyiben tényleg megindul az ûrbeli nyersanyagok kiaknázása, abban a pillanatban megindul a termelés elleni kalózkodás, ráadásul nem kizárt hogy másik államok által támogatottan.

Jön haza az usákos céges ûrhajó dugig platinával megrakottan, erre a ruszkik (egy államilag támogatott ruszki cég, vagy maga a ruszki ûrügynökség) az ûregyezmény értelmében "segítséget" nyújtanak nekik, aminek a vége, hogy a rakomány "megsemmisül", aztán a cégnél meg csak néznek, hogy lenyúlták a zséjüket. Ekkor jönne egy felesleges, megmondalag az apumnak, vagy kinek a fasza nagyobb játék, vagy csak az USA kormány széttárja a kezét "Így jártatok fiúk".

Ha az államok fennhatóságát ki lehetne terjeszteni az ûrre, akkor az adott országban bejegyzett vállalatok jogosan várhatnák el, hogy az állam megvédje õket. Ami a nemzetközi jog szerint is, a végsõ esetben fegyverek alkalmazását, vagy legalább az azzal való elrettentést jelenti.
Ergo nem csak azt a passzust kéne finomítani, ami az ûrben végzett vállalkozásokra, üzleti tevékenységre vonatkozik, hanem a fegyverekre vonatkozó részt is.

És sürgõsen, mert kb 1 évtized és a cégek kint lesznek. Az a 10 év egy nemzetközi egyezmény összehozására meg kb épp elég idõ. De mivel itt pénzrõl, rengeteg pénzrõl van szó, valszeg kevés is!

Most még olyan keveseknek van akár közeljövõbeli esélye, hogy egyáltalán oda menjen, hogy fölösleges azon vitázni kié. Majd késõbb ha már sokan megtehetnék és el kell dönteni akkor ráérnek kitalálni, hogy legyen. Viszont akkor megintcsak nem a földi jogászok kéne, hogy eldöntsenek valamit amitõl esetleg fényévekre vannak fizikailag. Ha két cég odamegy egy nagyon távoli helyre bányászni akkor az õ dolguk, hogy kockát dobjanak vagy valami módszerrel megegyezzenek. "Felezünk vagy megverekszünk az egészért?" Az országok jelenlegi határai többé kevésbé aki kapja marja, illetve háborúk során alakultak ki. Vagy így lesz vagy megbeszélik az aktuális felek nyugodtan, de semmiképp nem egy közenincs hozzá ügyvéd fogja eldönteni.

Inkább a jogformálási gyakorlatukkal van a baj ... kitalálnak valamit, hogy az nekik kell, vagy õk csinálni akarnak valamit, vagy beavatkozni valahol (mert szerintük arra szükség van), és ezt a világon mindenki vegye tudomásul, így van jól ... közben meg az ottani lakosság nagy része azt sem tudja, hogy a föld kerek, és hogy van még más ország is a világon (sarkítás).

Mondjuk itthon meg nem nehéz úgy élni, hogy tudjuk nem csak mi létezünk, mivel bármerre is indulok, hamar elérem a határt 😊

Vagy a másik marhasággal. az ûrlifttel felmenni érte.

Azt is hótt komolyan adták elõ pár éve. 😊

Az amerikaiaknak. Rutinjuk. Ebben. "Kinéznek maguknak valamit és gyarmatosítják."
A függetlenség kivívása már stimmel, õk voltak a gyarmat, aztán kivívták "amit", de soha semmit nem gyarmatosítottak, mivel alkalmuk sem volt rá, USA-ként legalábbis biztosan nem, talán Alaszka, nade: a Holdat sem mint "USA overseas territory" jegyzik sehol a világon, pedig az egyetlen kitûzött zászló rajta az csillagoscsíkos. Nem lenne, lehetne balhé abból, hogy más nemzet egységei landolnak rajta, jól is néznénk ki...
Kisajátításról szó sincs, a bányászati jog gyakorlása és a kisajátítás fogalma közötti különbség tanulmányozását ajánlom a cikkíró figyelmébe.

Pedig elég lenne csak megcsáklyázni, és lehúzni 😄

Bányásszatok aszteroidát, bánom is én.

Csak ne úgy akarjátok lehozni, hogy beleirányítjátok a Földbe. <#eplus2>

Amúgy az amerikaiaknak amúgy is van rutinuk ebben. Kinéznek maguknak valamit és gyarmatosítják. Kivívják a függetlenségüket. Ez a jövõbeli tevékenységük során is erõsen érezhetõ lesz, és úgy érzem ez a helyes viselkedési forma. Szívesen lennék amerikai.... fõleg mostanában.

Nem olyan egyszerû ez. És mi van, ha balesetet okoznak. Vagy bármit károsít a tevékenységük. Ezt csakis nemzetközileg lehetne csinálni.

De mindegy, legalább beindul a dolog. Mehet majd a harc a komolyabb erõforrásokért. Legalább nem a földet basszuk tönkre végre.

És innentöl kezdve meg is van oldva a dolog, aki kapja, marja.
Jelen felállás szerint aki oda tud menni a cuccért és ki tudja fúrni, haza tudja hozni, az adhatja el. Ennyi.

Nagyon egyszerû a képlet. Pofázni meg jogászkodni lehet. De ehhez kell valami erõt is felmutatni, azaz oda kell menni, és megakadályozni.