170
-
Tau Tang Wou #50 Teljes képtelenség ez az aszteroidabányászat, de látom sokan hisznek benne.
Az ISS kb 100 milliárd dollárba van eddig.
Súlya 450 tonna.
Arany árfolyama: 1650$/31g
450 tonna arany ára durván 24 milliárd dollár.
Még mindig úgy gondoljátok, hogy érdemes aszteroidát bányászni?
-
#49
És tegyük hozzá, hogy sajnos a cégek és az államok közötti határvonal eléggé homályos, és itt nem csak az elprivatizált cégekre, az "érdekes" állami tenderekre gondolok, hanem pl azokra az ösztönzőkre, amikor egy magáncéget csalogatnak az országba, pl a Merdzsó is rendesen kapott, hogy Kecskemétre jöjjön.
A jelenleg jól fejlődő amcsi magán űrvállalkozásoknak is rendesen csöpögtet a NASA ő a legfőbb megrendelőjük és támogatójuk.
Szerencsére Amerikában szakítottak azzal a gyakorlattal, hogy a NASA-nák odaadtak egy valag pénzt, amiből ők tanulmányozták a problémát, majd rábízták a megvalósítást a Boeingre, vagy a Lockheed-ra, akik nem milliókból, hanem milliárdokból meg is csinálták azt, amit ezek a kis cégek töredék árért bevállalnak. Kezd kialakulni egy verseny és ez szerencsére rendesen leszorítja az árakat. Mondjuk a NASA és a kormányok évtizedes tevékenységének hála azért a piacon szinte kész technológiák vannak, rakéta mérnökből is lassan Dunát lehet rekeszteni.
Ha a korábbi évtizedek "árképzéséből" indulunk ki, akkor az űripar sehogy sem lehet nyereséges, de másfajta megközelítéssel a dolog már egész működőképesnek látszik. -
gforce9 #48 Pusztán arra a felvetésre akarok reagálni, hogy: "A rakétákat gyártó cégek annyira magának mint mondjuk a MÁV"
Mivel egy állam, tökmindegy melyik országról beszélünk, magánkézben, magán emberek zsebében vannak. Teljesen mindegy, hogy egy eszetlen diktátor tulajdona az ország, vagy épp a demokrácia látszata mögött lobbizó milliárdos cégek, egy biztos: Olyan, hogy "állam", mint embrek közössége, nem igazán értelmezhető fogalom. Érdekekről van szó, pénzről és befolyásról. Pontosan látjuk mennyire szent egy államhatár, ha érdekérvényesítésről van szó. Semennyire. A rakétaipar ugyanolyan magán sz*r cég, mint egy cipőgyár, csak a lépték nagyobb. Illetve a marketingje nem az egyént célozza, hanem az "államot". Ettől még nem lesz lényegi különbség közötte. Mindenképp a közemberek pénzét "húzza le" mindkét cég, csak a cipő esetében közvetlenül. Egy rakéta esetében pedig közvetetten. Ez nem befolyásol semmit. A megvalósíthatóságba pedig végképp nem szól bele. Ott tiszta a reláció ugyanúgy mint a cipőnél: Adott egy terv, megvalósítható? Nyereséges? Akkor megcsinálják. Ha nem, akkor nem. Semmiféle lényegi különbség nincs. -
#47
Egy rakéta viszonylag egyszerű eszköz, pláne ha szilárd hajtóanyagú. Gyakorlatilag egy nagy üzemanyag tartály. A rakéta induló tömegének 90% üzemanyag.
Namost egy rakéta mondjuk egy R-7 valamelyik modifikációja olyan 300 t. Az ára olyan 40 millió $ startonként. Na most az üzemanyag ára ebből azonban, csak olyan 30 000 $ körül van!!!
Ezzel az eszközzel felvisznek egy olyan 6 tonnás űrhajót LEO-ra, ami azt jelenti, hogy ha az utasnak csak a naftát kell fizetnie az 10 000 $, mert a Szojúz 3 krapekos. És ez a 10 000 $ elég jó üzemanyag árral van számolva, amin már haszon is van.
Ha építesz egy nagy űrhajót és azt soxor tudod felhasználni, mint mondjuk egy repcsit, akkor hosszútávon gyakorlatilag csak az üzemanyagárból tudsz, és kell gazdálkodni, ahogy a légitársaságok is teszik. Ha ez a rakéta kicsit nagyobb, és sokkal több utast tud felvinni, akkor a 10 000 $ helyett, akár 1000 $ is lehet a fejpénz utanként! Azt talán már én is kiköhögném.
Kishazánk ismert fiától, aki az Excell nevű tömegpusztító fegyvert szabadította rá az irodai alkalmazottakra, még jó pár milliót gomboltak le, de ő kétszer is volt, mert az M$-nél jól fizetnek.
Szal még 10-20 év és szerintem elérjük ezt az 1000 $-t!
Feltéve, ha a jogászok nem szólnak bele, meg nem találják ki az űradót.
-
Irasidus #46 Ok, akkor rossz a párhuzam. Nem akarok én kötözködni, csak nem értek veled egyet, leírtam miért nem. Az igazság valahol ott van: valószínű (de nem biztos) lesz magán űrhajó és rakéta belátható időn belül elsősorban államoknak/cégeknek/egyetemeknek/szupergazdagoknak (főleg LEO-ra). Lesz rakétarepülős magán űrugrás, a szimplán tehetőseknek. De mindez drága rakétatechnológiával, aminek költségét idővel (10-20) év valamennyivel csökkenteni fogják - és beáll egy árra. -
Lollerka #45 nem veszed figyelembe h nem helyettesitem oket egymassal, hanem csak parhuzamot vonok kozotte, de ha bele akarsz kotni koss bele abba is h nem rakok ekezeteket, vagy ha a sajat igazad keresed akkor en leptem
PEACE -
Irasidus #44 Igazad van a porcelán gyártási technológiája vetekszik az űrkutatással! A Ford-t modell nem a 150 évvel ezelőtti rakétatechnika analógiája, sem árban sem technikában. Volt egy technikai ugrás amit nem veszel figyelme. -
Lollerka #43 ajanlanam figyelmedbe figyelmesebben elolvasni a kovetkezo szot: TENGER-JARO, es szeretnem tudni h a porcelan, amit ugye a kinaiaktol szereztunk be akik nem voltak vendegmunaksok, nem olyan draga, minden a technologia kifinomultsagan mulik, regen mennyi volt egy mobil, most mennyi, es latom hianyossagaid vannak, a ford t modell az elso sorozatban gyartott gepjarmu volt, ami egy sorozatban gyartott urhajohoz lenne hasonlithato. az elso automobilt Ferdinand Verbiest tervezte, olvass utana h csiszold magad. -
Irasidus #42 Magán, csak éppen rakétatechnológiát nem adhatnak el, mondjuk az oroszoknak jó pénzért, magán csak éppen nem adhatnak helyet egy Iráni műholdnak, stb. Nemzetközi összefogás nem lesz, erre akartam kilyukadni. -
Irasidus #41 Te most a Ford T-modelt akarod egy űrhajóhoz/rakétához hasonlítani? Ne viccelj. Tengeralattjárókat sem sorozatban gyártják, az USAnak 72 db tengeralattjárója van, mindezt úgy, hogy a hadsereg lényegesen több büdzsével gazdálkodik.
Az autóknál meglehet csinálni, hogy gyengébb anyagból építed. Vagy kínai vendégmunkásokkal építed, egy űrhajóhoz képzett mérnökök hada (tehát drága fizetésű) kell, ha újra hasznosítható azért, ha meg nem akkor meg azért. -
Lollerka #40 te mirol beszelsz? boeing meg lockheed miert ne lenne magan vallalat?
es meg jo h beleszolnak mit csinalnak ha milliardokat fizetnek nekik, a vevo is beleszol abba h mit kap a penzeert, de nem a katonasag vezeti oket, nekik is csak a profit szamit, ne legy naiv -
Irasidus #39 A rakétákat gyártó cégek annyira magának mint mondjuk a MÁV. Minden rakétákkal foglakozó vállat valamelyik katonai, vagy nemzetvédelmi hatóság beleszólásával működik - nem fognak nemzetek összefogni, mert ezek stratégiai és politikai kérdések. Világbékét nem akarsz? -
Lollerka #38 szerinted az elso auto mennyibe kerult? az elso tengerjaro? az elsok mindig dragak, veszelyeseg, es hidd el, mindent lehet sorozatban gyartani, ha mas legyartjak robotokkal, mer skatulyazod be az emberiseget azzal h kinai munkasog, szepen tudunk mi pontosan es sterilen is dolgozni a programozott robotokkal -
Kryon #37 Lehetne olcsóbb, csak amíg 10 ország és magáncég gyárt 20 féle teljesen egyedi felépítésű rakétát addig nem lehet sorozatgyártani űriparban. Kéne egy egyezmény, hogy mindenki ezt a 2 félét használja, és kész. -
Kryon #36 Ezt majd az 50-60 év múlva élők fogják csak igazán értékelni, akik majd mondják, hogy de jó, hogy erre már 2012-ben gondoltak és elkezdték az előkészületeket, mert nagy bajban lennének, ha akkor kezdenek ezen gondolkodni, amikor már nyakukon a nyersanyagválság. -
Irasidus #35 Ez nem autógyártás, vagy mobiltelefon - ezt nem lehet sorozatban gyártani, életveszélyes lenne. Egy rakétát/űrhajót nem lehet kínai vendégmunkássokkal összerakatni... Tehát drága. -
Lollerka #34 As of 2010 NASA budgeted $58.7 billion for the station from 1985 to 2015, or $72.4 billion in 2010 dollars. The cost is $150 billion including 36 shuttle flights at $1.4 billion each, Russia's $12 billion ISS budget, Europe's $5 billion, Japan's $5 billion, and Canada's $2 billion. Assuming 20,000 person-days of use from 2000 to 2015 by two to six-person crews, each person-day would cost $7.5 million, about 60% less than the $19.6 million per person-day on Skylab
nem mondanam h egetveroen sokba kerul ahhoz kepest, hogy mit kapunk erte -
Lollerka #33 ahogy mondtad penz penz penz, nem eri meg ezer nem csinaljak, ha midnenkinek erdeke lenne hogy urbazis keringjen folottunk lenne konkurencia, tobben foglalkoznanak vele, hidd el, olcsobb lenne, es annyira messze van a banyaszas hogy meg technologiank sincs ra, amugy is dec. 21 vilagvege szal minek veszodni:D
-
Irasidus #32 igen ez "csak", ami sokba kerül -
Irasidus #31 pénz - még több pénz- rohadt sok pénz - a világ összes pénze
Űrfelvonó az nem a ma technológiája. Űrbázis: mennyibe is került az ISS ahol mindössze 6 embernek van hely, és mekkora az éves költségvetése? Nincsen űrbanyaaszati technológiák, ezek kifejlesztése egy rahedli pénz - és semmi sem garantálja, hogy megtérül. -
Kryon #30 A nagy és drága rakétákra csak ahhoz van szükség, hogy a bányászrobotokat innen fel tudd juttatni. Egy aszteroidán alig érezhető a gravitáció, ezért a kitermelt cuccot visszahozni már lényegesen olcsóbb lenne. Egyszer kerülne sokba beindítani a termelést, aztán ontaná a pénzt. -
Irasidus #29 Mert azt mondja az üzletember így lesz, attól még nem így lesz. Számolj után mennyibe fájna ez, nincs annyi pénze. -
Lollerka #28 ha megeri nekem kiskanallal elhordani az oceant en elhordom -
Lollerka #27 tobb ut is van, urbazis->feldolgozas->hajok->kolonizalasok->nicns profit ha nem a cege a kolonia, es nincs a kozelben eg ybudos kolonizalhato bolygo sem
urbazis->feldolgozas->visszajuttatas-> kapszulakkal, urfelvonoval, asszonyaink sepruivel-> nincs technologia
nincs ertelme visszahozni banyaszott kovet a foldre ha a 80% hulladek, ezert kell meg az urben foldolgozni, es legjobb esettben a ynersanyagbol gyartani is
viszketnek az ujjaim h leirjam, Irany a vilagurbe mint a mehek rajzaskor -
karesz6 #26 Nem is holnapról beszélnek. 10 éven belül indul az első rakéta ami egy föld körül keringő távcső lesz aszteroidavadászatra (ez azért már nem sci-fi) Majd újabb 10 éven belül még egy távcső. Majd meghatározatlan időben egy mintagyüjtő robot és majd csak utánna a bánászcucc. Minimum50-60 év még mindíg borzasztóan ambiciózus de azárt már sokkal hihetőbb. -
Kryon #25 Mindig akad egy ország, amivel meg lehet egyezni alacsonyabb vámban (pl. némi ellenszolgáltatásért a fejeseknek), onnantól pedig, hogy a Földön van a cucc a mindenkire ráerőszakolt szabad-kereskedelmi egyezmények megoldják a problémát :)
Sőt, mire ebből lesz valami, a Földön úgyis akkora hiány lesz már nyersanyagból, hogy senkinek sem áll majd érdekében akadályozni. -
Irasidus #24 Ja elhatározom, hogy kiskanállal elhordom az atlanti óceánt, és erre kifejlesztek "nagy" kiskanalat... Persze. -
Irasidus #23 Komolytalan az egész.
1. A jelenlegi technológiák drága, a rakétánk nincs (megvalósítható) alternatívája, és még nagyon sokáig nem is lesz.
2.Az újrahasznosítás az űrsiklóknál sem jött be (még drágább lett)
3. Néhány üzletember (mond ez szó valamit, valakinek?) nagyot mond, ti meg elhiszitek. Marketing duma az egész, hogy beidithassák az üzletet. Ha sikerül neki, akkor is normál (drága) rakétákat fognak gyártani, drága űrutazással. Valószínűleg olcsóbb lesz idővel, de amiről itt szó van az nem holnap lesz. -
karesz6 #22 Ja és a technológiára nincs szabadalom csak 50 évig jogdíj mondjuk az összes bányászott cucc 10%a. Ha vállalják megkapják a szükséges technológiát ha nem akkor várnak 50 évet hogy a jogdíj lejárjon onnantól "open source". -
karesz6 #21 Kerülhessen mondjuk 100 km2 egy cég tulajdonába. Ha az egész kavics felszíne nincs ennyi akkor az egész a cégé/országé/akárkié lehet a tulajdon megszerzése pedig akkor történik amikor az első tényleges bányászatra alkalmas jármű elindult nem pedig úgy hogy az apple szabadalmaztatja a "nagy formátlan izéket" és ezzel az összes az övé.
Viszont ha nem biztosítjuk a cégeknek a megtérülést akkor soha a büdös életben nem fog senki dollármilliárdokat számolatlanul ilyen projektekbe ölni. Szükséges engedni a magántulajdont de ne úgy hogy néhány nagy vállalat a technológia kifejlesztése előtt 100 évvel felvásárolja a naprendszert. Ha már odament akkor az övé ha nem akkor semmilyen más módon nem szerezheti meg. -
Lollerka #20 minden elahtarozotsag kerdese, a valasz az, hogy akkor kezdik el kitermelni a nyersanyagot, majd ha megfogja erni, ha holnap erne meg, holnap kezdenek, ha ezer ev mulva akkor ezer ev mulva, minden a profittol fugg -
Irasidus #19 10 éven belül? Nem elírtad, és 100-et akartál írni? -
Yv@n #18 Cserébe kapnál a nyakadba olyan vámot, hogy csillagokat látnál. -
Kryon #17 Ha pl. a cég felvisz pár embert egy aszteroidra, akik ott alapítanak egy államot, a cég pedig szépen oda helyezi a székhelyét, akkor is vonatkozik rájuk az egyezmény? Én így cselezném ki, ráadásul adóznom sem kéne onnantól... -
Lollerka #16 több megoldas is van amcsi cegek letrehoznak egy leanyvallalatot oan orszagban mi nem irta ala a szerzodest es fizetnek az amerikaiaknak h vedjek meg a segguket ha vlki elkezdene cseszegetni oket
vagy egyszeruen elkezdik jogi uton es az ensz is rajon h inkabb banyasszunk roidot mint a foldet sajtta furjuk, esetleg a holdat -
#15
10 éven belül senki nem fog itten bányászni semmit. Addigra talán ez első felderítő szondákat fogják indítani, vagy el sem fog indulni az egész.. -
#14
én nem a bányászatra koncentrálnék, először inkább a belasszózásra, majd későbbiekben a kontrollálásra, majd ezek után a bányászatra... több okból, nincs mély űri fenyegetés elhárításunk (értem itt ha tényleg érkezne kisbolygó, nagyobb aszteroida, ami fenyegetés jelentene) nem tudjuk elhárítani a veszélyeket, viszont ha van egy kontrollált aszteroidánk, vagy több akkor simán megoldható ez a védelem, (bár ki adná fel a bevételi forrását a földi fenyegetés megszüntetésére), más részint egy kontrollált aszteroidát könnyebb a föld közelében tartani, így könnyebb a kibányászott érc haza juttatása de ez másodlagos. amellett hogy egy kontrollált aszteroidán könnyebb bázist létre hozni, akár űrkikötőt, és akár egy kezdetleges terra formálást későbbi kitelepülés előkészítésére, akár tesztnek egy bolygó foglaláshoz.... tudom scifinek hangzik, de már maga az űr bányászat is scifibe illő, hisz nincs mondjuk egy...őőőő... Nostromo felszereltségű-tudású-képességű bányász-szállító hajónk se.... -
#13
Asszem jelentkezek űrbányásznak, és megyek unobtanium-ot bányászni. Jól fizetnek, és legalább lesz mit mesélni az unokáimnak, akik öreg emberek lesznek, mire én hazaérek. Csúúúúúúcs! 
-
#12
Na megyek, bányászok egy kis dilithiumot a Star Trek onlányon.
-
#11
A 67-es Űregyezménynek anno egy célja volt az én perverz meglátásom szerint, hogy a nagyhatalmak kölcsönösen biztosítsák egymást, hogy nem akarnak az űrből új hadszínteret csinálni. Akkor elsősorban a katonai felhasználás volt a szempont, hogy ne vigyenek tömegpusztító fegyvereket az űrbe.
Az űrtevékenységet csak az államok űrhivatalain tudták elképzelni, az hogy önálló cég ilyet csinál akkor még nagyon sci-fi volt. A cégek csak az adott ország űrhivatalának engedélyével és felügyelete alatt végezhetnek tevékenységet.
Bármilyen vitás kérdést valami homályosan megfogalmazott nemzetközi egyeztetés szerint kell megoldani. Szal kb mintha a szovjet piros nyakkendős pionyírok írták volna a nagy, egységes, egyenlő, és jóságos emberiség önzetlen és jó szándékú űrfelfedezéséről, ahol piszkos anyagiak természetesen fel sem merülhetnek.
A gond az, hogy ha egy ország, bizonyos területek, akár a saját járműve felett nem nyilváníthatja ki a fennhatóságát, akkor amennyiben tényleg megindul az űrbeli nyersanyagok kiaknázása, abban a pillanatban megindul a termelés elleni kalózkodás, ráadásul nem kizárt hogy másik államok által támogatottan.
Jön haza az usákos céges űrhajó dugig platinával megrakottan, erre a ruszkik (egy államilag támogatott ruszki cég, vagy maga a ruszki űrügynökség) az űregyezmény értelmében "segítséget" nyújtanak nekik, aminek a vége, hogy a rakomány "megsemmisül", aztán a cégnél meg csak néznek, hogy lenyúlták a zséjüket. Ekkor jönne egy felesleges, megmondalag az apumnak, vagy kinek a fasza nagyobb játék, vagy csak az USA kormány széttárja a kezét "Így jártatok fiúk".
Ha az államok fennhatóságát ki lehetne terjeszteni az űrre, akkor az adott országban bejegyzett vállalatok jogosan várhatnák el, hogy az állam megvédje őket. Ami a nemzetközi jog szerint is, a végső esetben fegyverek alkalmazását, vagy legalább az azzal való elrettentést jelenti.
Ergo nem csak azt a passzust kéne finomítani, ami az űrben végzett vállalkozásokra, üzleti tevékenységre vonatkozik, hanem a fegyverekre vonatkozó részt is.
És sürgősen, mert kb 1 évtized és a cégek kint lesznek. Az a 10 év egy nemzetközi egyezmény összehozására meg kb épp elég idő. De mivel itt pénzről, rengeteg pénzről van szó, valszeg kevés is!