170
  • HumaMage
    #130
    Lesz itt még EvE online IRL én mondom :D
  • gforce9
    #129
    Fogalmam sincs nekem sem, de megél, és milliárdos buli... ennyierővel mehet az űrbányászat is. Vagy akár vehetjük a vizbül is kija zoxigént. Teljesen mindegy, de azért, azt nem lenne rossz meglátni, hogy ez a dolog nem arról szól, hogy platinakg/év/dollár. Közel sem. Mondhatni ez elhanyagolható, ezt ráérnek kiszámolni akkor, ha megvalósul a projekt, ami akkor is sok idő, ha tényleg 10 év. Majd 10 év múlva kiszámolják és kiderül mégse nyereséges... de nyereséges lesz, ha belepumpálunk még egy kis pénzt. Szemünk előtt lévő példa: Magyarország. Nyomni kell pénzzel, mert a végén kijön belőle valami... aztán pár év múlva: Na még egy kis pénz kell, illetőleg megszorítások és akkor aztán tuti jön a kánaán. Aztán mégse jön. Simán behülyítenek egy egész országot 20 éven keresztül, dollárok milliárdjait vasalják le az embrekről, lényegében a semmire. Mindezek után azt feltételezni, hogy az űrbányászatra nem lesz elég rábeszélhető ember, hogy nyomassa pénzzel? Van a földön elég hülye ahhoz is, ha "A rózsaszín pincsikutyákkal szebbjövőt csináluk, adjon be mindenki 100 dollárt" projektet visszük, megélhessünk belőle. Pusztán annyi a titok, hogy elég embert kell róla meggyőzni és jön a pénz. Ha tényleges logikát néznénk a dologban, akkor egyetlen igazi reláció jöhetne szóba: Kevesebb erőforrás(anyag, energia) aszteroidából bányászni, mint a földből? IGEN/NEM? Ennyire egyszerű. De sajnos az ilyen dolgokra inkább légvár épül, mint valós józan ész. Úgyhogy én simán el tudom képzelni, hogy megcsinálják. Még azt is, hogy 10 év alatt elérnek kezdeti eredményeket. Egyszerűen ehhez pénz kell. Nem kell hozzá, hogy megérje, nem kell hozzá, hogy ténylegesen nyereséges legyen. Annyi kell, hogy kellő támogatót meggyőzzenek.
  • Molnibalage
    #128
    Számomra örök rejtély, hogy az ingyenes netoldalak hogyan élnek reklmából. Az én szemem és agyam gyak. kiszűr mindent. Az általam gyakran látogatott oldalakon azt sem tudom, hogy hol vannak.

    A fb és más oldalon ezekből mégis megél. Pedig - ha csak az én egyelemes statisztikámat nézem - szart sem érnek a reklámok...

    A fb megy egy örök rejtély nekem. Egy használhatatlan fostalicska. A wiw-nek letisztultabb és használhatóbb kinézete van...
  • gforce9
    #127
    Amúgy nem értem még mindig mi ez a dobálózás, hogy meg lehet-e valósítani vagy nem, megéri-e vagy nem. Van-e értelme vagy nem? Annyiról szól a dolog, hogy le lehet-e húzni ebből pénzt az emberektől-befektetőktől esetleg az államtól. Mivel a projekt jóhosszú, fullmindegy, hogy nyereséges-e a vége vagy nem van-e értelme vagy nincs. Annyi baromságban van üzlet aminek se értelme se célja mégis megkapja a nagy pénzeket, most ez az ötlet miben más? Ha egy facebook tud részvénytársaság lenni, akkor ez az űrbányász projekt miért ne tudna ugyanúgy befektetőket vonzani? Ugyanúgy a befektetők behülyítéséről szól mindkettő. Sőt a facebookról a hülye is látja, ha nem talál ki valami fergetegesen új dolgot, akkor túl sok pénztöbletet nem fog termelni, mert a növekedésének üteme lelassult. Mégis fognak vásárolni a részvényeiből gyanítom. Abból meg gyönyörűen meg lehet élni. Nem kell ahhoz 1 gramm platinát se kibányászni, hogy a projektbe pénz áramoljon és irtózatos összegek rakódjanak le bizonyos zsebekben. Egyszerűen annyi kell, hogy meg kell hülyíteni a népet.

    Mindazonáltal úgy gondolom, hogy megvalósítható a projekt, de a finanszírozása ettől teljesen független. A holdra is elmentünk (konteósok pls hagyjatok), de mégis miért? Egy idióta űrverseny miatt. Mert egyéb haszna nem igazán volt. A tudományos hasznosságát egy ember nélküli szonda is tudta volna szállítani. Mégis megcsinálták: Embert a holdra! Miért? Mert azt kell!
  • halgatyó
    #126
    Szívem szerint sok sikert kívánok ezeknek a kísérletező kedvű pénzes-zsákoknak
    Valaki korábban már leírta a lényeget: százszor jobb, ha ezekkel kisérleteznek, mintha "értékpapír" nevű népkifosztó cédulákkal seftelgetnének, a 20-dik 110 szobás vityillót vásárolnák a Bahamákon vagy a 65-dik maserati tetraturbót állítanák be a 6 szintes garázsba....

    Ám ha realista szemmel nézzük a dolgokat, egyvalami eléggé szemet szúr: ezek a vállalkozások csak a már régóta kifejlesztett hagyományos kémiai rakétahajtásnak valami minél olcsóbbra szánt változatát próbálgatják.

    Semmi elektromágneses úton gyorsított plazma hajtómű, semmi atomreaktor (valaminek el kell látnia energiával azt a hajtóművet), és semmi "ugródeszka" (pl. az ISS vagy hasonló, mert ilyen plazma hajtómű egyhamar nem fog a Földről felemelkedni)

    Azonlívül nem tudok arról, hogy hatalmas vákunkamrákban próbálgatnák-kisérletezgetnék a 3000 fok fölötti olvadáspontú anyagokból rakéta-égéstér és fúvókák elkészítésén, vagy néhány kg tömegű, MW teljesítménytartományú szivattyúk gyártásán, amelyek esetleg minusz 200 fokos folyadékot szivattyúznak úgy, hogy tőlük 1 méterre 3000 fok van...
    és még sok más is kell ahhoz, hogy egy űrjármú a világűrbe telepített gyárban elkészüljön.

    Sajnos, ezek miatt nem várható, hogy 15 éven belül akár egy morzsát is elhoznának a Földre a világűrben kikohósított lantanidákból, galliumból, vagy hasonlókból)
  • kvp
    #125
    Jelenleg az aszteroida banyaszat akkor eri meg anyagilag, ha helyben akarjak felhasznalni az anyagokat. Tehat pl. egy holdbazis epitesenel olcsobb odavinni egy aszteroidat egy vontato hajoval es az egeszet befogni egy magneses palyaval. Igy gyakorlatilag a szallitasi energia arabol kijon az egesz es a bazis nagyon olcson jutott anyaghoz. Barmit is banyasznak ki a Holdon vagy az aszteroidakbol, abbol epitheto sokminden. Peldaul a kibanyaszott anyagokat visszahozo jarmu is, amit igy nem kellett elotte felvinni. Innentol csak a munkaber es az alap bazis kiepitese kerul penzbe, a tobbi mar nyereseg. Az egyetlen kerdes az, hogy ugyanabbol a penzbol a Foldon lehet-e egy nyeresegesebb vallalkozast inditani. Abban a pillanatban pedig, hogy van urbeli felvevo piac is, mar sokkal egyertelmubb a nyereseg kerdese. Igazabol a technologiakat most erdemes kidolgozni es ha bejon az ur kolonizalasa, akkor hatalmasat kaszalhat aki eloszor alkalmazni tudja oket es akar sajat koloniat (orszagot) is alapithat. Amennyiben nem jon be es ittragadunk a Foldon, akkor pedig hosszu tavon (generaciok mulva) amugy is mindegy mibe fektetett.
  • NEXUS6
    #124
    Akkor sehol.
  • Molnibalage
    #123
    És, ha 1000-szer drágábban termeled ki, akkor hol a nyereség?
  • Irasidus
    #122
    1. "Ha"-ból meg "valószínűleg"-ből nincs pénzed. Az egész vevő/kereskedő érvedet olyan dolgokra alapozod ami nincs, és végig sem gondolod, hogy miből lesz? Mert ezek az úriemberek arra nem gondoltak, hogy nincs kinek eladni az üzemanyagot, vagy a bányászat nem versenyképes a Földi bányákkal. Ja tudom nem Földre szánják az ércet, csakhogy kolóniák nincsenek, és nem tudom, hogy a kolóniáknak miből lenne erre pénze? Scifit írsz?

    2-3. Rengeteg terv van, nem tudom melyikre gondolsz, de egy részük már elve elvérzett a nagy költségek miatt, a másik fele meg kipróbálatlan terv marad (tehát a megvalósításhoz, rengeteg teszt kell, ami rohad sok pénz, és nem biztos hogy műkőképes lesz).

    4-5. Jó hogy említed őket: Bigellow Hotel, Ad Astra Company, Virgin Galactic stb., az ő terveikben nincsen űrbányászat csak a régi technológia, bocs (igen még a felfújható űrállomás sem mai terv). Tudom majd ha megszedik magukat akkor aztán hűha. Persze.
  • NEXUS6
    #121
  • johnfly
    #120
    Soft kitty warm kitty
    litle ball of fur
    Happy kitty sleepy kitty
    purr purr purr
  • johnfly
    #119
    Bazinga!
  • Globalmaster
    #118
    NEXUS6: +1 :D

    Az egész vitáról az a TBBT-rész ugrik be (s01e02), amikor:

    (supermanes filmekről van szó)

    ...
    Penny: -Az a rész tetszett, amikor Lois Lane kizuhan a helikopterből, Superman pedig elkapja. Az melyik volt?
    Kockák egyszerre: -Az egy!
    Sheldon: -Észrevetted, hogy az a jelenet tudományosan nem helytálló?
    Penny: -Persze, az ember nem tud repülni.
    Sheldon: -Nee-ne-nem; tegyük fel, hogy tud! Lois Lane zuhan és közel 10 m/s2-tel gyorsul. Superman odarepül, hogy megmentse és kinyújtja két acélkarját. Miss Lane, aki eddigre úgy kürölbelül 190 km/h-s sebességel zuhan, belecsapódik és a karok három darabra vágják.
    Leonard: -Hacsaak Superman mellé nem gyorsul, majd együtt fékeznek.
    Sheldon: -Milyen közegben uram, milyen közegben!?!?!?!?!?!?!+!///%=/%!+%§?!? FÉL MÉTERRE A FÖLDTŐL! Őszintén, ha szereti a nőt, jobb, ha hagyja becsapódni a földbe. Kegyesebb halál.
    Leonard: -Máár elnézéést, de az egész érvelésedet arra a feltételezésre alapozod, hogy Superman röpte csak erőfitoktatás!
    Sheldon: -Te hallod, amit mondasz? Kimondott tény, hogy Superman röpte csak erőfitoktatás: azon képességének kiterjesztése, hogy háztetőkön ugrál, amit a földi sárganap hatása eredményez.
    Howard: -Ez neked érv? Akkor éjjel hogy repül?
    Sheldon: -A nap Holdról visszavert fényétől és a kriptoni bőrsejtek energiatároló képességétől.
    ...

    folytassátok :D

    Az "azé az aszteroida, aki megműveli" tartalmú hozzászóláson meg besz.rtam:DDD
  • Willenbrock
    #117
    Az egész emberiségé,minden országé egyenlő részben.
  • Tau Tang Wou
    #116
    "A földi ércekhez képest ahogy olvastam bizonyos aszteroidákban kb 100X annyi platina, nemesfém van bennük tonnánként."

    Hát igen.
    Egy 1,4 millió tonnásban már 43 tonna platina is lehet. :)
    Az meg majdnem megér 2,2 milliárd dollárt.
  • NEXUS6
    #115
    A földi ércekhez képest ahogy olvastam bizonyos aszteroidákban kb 100X annyi platina, nemesfém van bennük tonnánként. Ez már lehet, hogy jövedelmezővé teszi az üzletet.
    Általában minden nyersanyaggal ugyan az a gond, mint az olajjal is, van belőlük talán évezredekre elég, de egyre nehezebben, egyre drágábban, egyre több energia felhasználásával, és egyre környezetszennyezőbben juthatunk hozzá.
    Van egy határ, amikor már lehet hogy jobban megéri az űrben bányászni őket.
    Még akár a szénhidrogéneket is!

    Általában tényleg az üstökösök, amelyek egyértelműen sok vizet tartalmaznak. De valószínűsíthetően pl a Tungúz-meteor is egy ilyen üstökös mag, vagy törmelék volt, ezért nem találtak belőle semmit. Viszont nem egy tipikus üstökös volt szép hosszú csóvával, senki nem látta hogy jönne.

    Ha találnak egy kisebb pár 100 m-es ilyen aszteroidát, abból jó sokáig el lesznek azért.

    "Elektrolízishez meg hogy csinálnak folyadékfázist -270°C-ban?"
    Csak tippelek. Felmelegítik?
    Szabad a gazda!
  • Tau Tang Wou
    #114
    Vízben gazdag aszteroida az a züstökös, ha jól tudom.
    Olyan sok nem nagyon szaladgál most a környéken.

    Elektrolízishez meg hogy csinálnak folyadékfázist -270°C-ban?

    Amúgy jó volt a PDF, amit még tegnap linkeltél. Kiderül belőle, hogy a legértékesebb aszteroidák is 90-98%-ban vasat tartalmaznak. Pedig még ha színarany "rögök" volnának is, akkor sem tűnnek gazdaságosan kitermelhetőnek.
  • NEXUS6
    #113
    Gondolom keresnek egy vízben gazdag aszteroidát és vilannyal kiveszik bellűle a zoxigént meg a hidrogént.
    Voila!

    Ion/plazma hajótműhöz meg a jégbe zárt nemesgázokat lehet felhasználni.
  • Tau Tang Wou
    #112
    Az szép gondolat, hogy majd földkörüli pályán gyártják az üzemanyagot a visszaúthoz. De mégis miből, milyen technológiával, milyen energiaforrás igénybevételével?
  • NEXUS6
    #111
    Ne súgjál vazze!
    Ne segíts neki!
  • NEXUS6
    #110
    1. Na most gazdaságilag, ha létrejön egy infrastruktúra az űrben, akkor az áruknak valszeg két ára lesz. Legalább is látszólag.
    Mennyibe kerül az az áru ami fent van? Mondjuk X. Mennyibe kerül az az áru, ami a Földön van? X + a feljuttatás költsége.
    200 t üzemanyag nem nagy tétel, pár 10 ezer $. Na most ha ott fent állítják elő és megvan a technológia ehhez, akkor nagyságrendileg ennyibe fog fenn is kerülni. De ha lent van a Földön, akkor pár 10 ezer $, meg egy kibaszott nagy rakéta ára, amivel felcuccolják. Vagy is kb 300 millió.

    Ha van egy űrhajód, ami akár oda vissza tud ingázni, a Föld és a Mars között de meg kéne tankolni és kéne ez a 200 t üzemanyag. Akkor mennyi is lesz egy út ára?
    Ha a Földről kell felvinni 300 millió, ha fenn kell megtankolni pár 10 ezer dollár. Amit már te is ki tudnál talán csengetni.

    2. Még tényleg nincs űrhajó, sőt semmi, de ezért kell szépen elindulni, hogy legyen. Aztán ez megteremti a keresletet, és akkor egy idő után jön a kínálat is.
    Mert ez azért nagyon magyarosan jellemző gondolatmenet. Amikor a dolgok egymásból következnek azt a magyarok nagyon jó logikával átlátják, imádják az ilyen ördögi köröket. Majd miután találtak maguknak egyet leülnek a sarokba szomorkodni:)
    Nálunk szerencsésebb népek képviselői egyszerűen átvágják a gordiuszi csomót, mi viszont imádjuk bogozgatni. Akik átvágják azok Nagy Sándor nyomdokaiba lépnek, akik nem azok viszont nem.:D

    3. Nincs fejlődés. kb már mindent évtizedek óta kitaláltak, használni kéne.

    4. Menj be a NASA irattárába, megtalálod a tervrajzokat.

    5. A kedves üzletemberek csak a saját üzletükkel fognak törődni, de vannak más kedves üzletemberek, akik az űripar más szegmensére hajtanak. Bigellow Hotel, Ad Astra Company, Virgin Galactic stb
    Mindenki berakja a maga kis részét és szépen összeáll. A te fejedben még nem, de azért ne add fel!
  • Molnibalage
    #109
    Az Apolló kaibnnak jól definiált aerodinamikai formája van, hogy pályán maradjon. Egy sziklának meg nagyon nem...
  • Tau Tang Wou
    #108
    Vadabbnál vadabb optimizmus.

    Majd leeregetik az űrből az aszteroidákat.

    Ugye 2 eset van:
    Vagy elég kicsi az aszteroida ahhoz, hogy porrá égjen a légkörben, vagy elég nagy ahhoz, hogy kutya nagy problémát okozzon becsapódáskor.

    Talán számolhatunk a köztes esettel is, amikor az aszteroida apró meteoritzáporként ér földet 100 km-es körzetben. :)

    Azt hiszem ez az, amiből soha nem lesz semmi.

    Aztán még nem is beszéltünk arról, hogy a több száz vagy millió tonnás aszteroidákat először be kellene fogni (pályamódosítás, nem ócsó rakétákkal).
    Itt is két eset lehetséges:
    Elémegyünk jó messze az aszteroidának jó drágán, hogy olcsó legyen a pályamódosítás, vagy jó ócsón bevárjuk, míg közel jön, de akkor már jó drága a pályamódosítás.
  • sanyicks
    #107
    és hol van manőverező hajtómű a szojuz kabinon mondjuk, vagy akár az apollo-n? :D ja sehol, mert levált róla belépés előtt. Ugyan ezt meg lehet csinálni egy sziklával is.
  • NEXUS6
    #106

    Aha...értem!

    Már csak azt magyarázd meg, hogy egy olyan aszteroida, amit direkt bányászati célból hoztak a Föld közelébe, annak egy 20 tonnás darabja mitől fog lezuhanni és milyen pályán?

    Rágjad már szépen a számba?
  • mr9
    #105
    Jól van, tiétek az aszteroida, de miénk az odavezető út ! xD
  • Irasidus
    #104
    Nem a lelkiállapotról szól a vita, hanem, hogy néhány üzletember nagyot mondott.

    1. Tudod egy rakétának nem az üzemanyag a legdrágább része. OK fent állítják elő a naftát: akkor mennyi is a hidrogén, hidrazin és oxigén piaci ára? Na most erre az árra tedd rá az űrbeni bányászat kifejlesztési költségét (amit ugye beleépítenek az árba), a bányagépeket, a rakétákat, ha megvan mond meg a végösszeget! Tisztára megéri.

    2. Mindhez keres piacot is, mert jelenleg nem az üzemanyag drágasága miatt nem indítanak annyi rakétát, és jelenleg nincs olyan űrhajó ami ezt ki tudná használni. Bedobsz a piacra egy terméket amit senki nem tud használni jelenleg, és azt mondod majd ha valaki épít olyan űrhajóból mondjuk ezret ami igényli a plusz naftát, és lesz ebből több ezer indítás, na akkor megtérül. Kereskedőnek ne menj el...

    3. A hajtóművek hirtelen és gyors fejlődését nem tudom honnan veszed, de kérlek áruld el nekünk is.

    4. Ehhez bizony vadonatúj technológiát kell kifejleszteni, mivel NINCS Mars-bázis kéznél, NINCS Mars-űrhajó, NINCS bányász űr-robottokunk, sem bányászati technológia, NINCS üzemanyag áttöltés űrben, nincs űrhajó kéznél, stb.

    5. Ki fogja neked finanszírozni mindezt, nem tudom - mert a kedves üzletebereknek összesen nincs annyi pénzük, viszont a szájuk nagyon nagy.
  • karesz6
    #103
    Én egy dolgot nem értek. Miért nem lehet ennek örülni? Nem a mi adóforintjainkból épül mint a felcsúti hight tech stadion hanem magánpénzből. Ha nem is sikerül csak elkezdik a projektet vagy eljutnak a megvalósításig csak épp befejezni nem tudják, elképesztő eredmények születhetnek. Egy orbitális pályán lévő komplett infrastruktúra űrhajósoknak. Simán indíthatók emberes mars expedíciók mert fent állítják elő a naftát nem kell azt is fellőni simán rohangálhatunk néhány havonta a marsra. Komoly energiatermelés földkörüli pályán (azt is le lehet valahogy hozni). Marsbázis holdbázis űrturizmus olyan áron mint most egy komolyabb nyaralás. "Távolsági tömegközlekedés" orbitális pályán. A hajtóművek hirtelen és gyors fejlődése.

    És ehhez még csak ki se kell az új technológiákat fejleszteni. Elég ha a projekt csak addig eljut hogy a föld körüli infrastruktúrát felépítik. Üzemanyag előállítás + 1 űrbázis esetleg még egy a hold körül. Már ezen is rommá keresik magukat és elég gyorsan eljönne az új űrkorszak. Arról nem is beszélve milyen vagány verdák parkolnának a föld körül. Az amcsikat ismerve ha egy hatalmas sok ember szállítására alkalmas űrhajót kell építeni aminek még le se kell szállnia az biztos rohadt jól fog kinézni (nekem a kommentekben már említett ciksorozatot olvasva volt egy olyan benyomásom hogy az űrsiklónál a funkcionalitásnál fontosabb szempont volt hogy atom vagányul nézzen ki).XD
  • Molnibalage
    #102
    Akkor biztos a dizsinnek buliztak, és a trükk rosszul sikerült...
  • ClassicR
    #101
    "Kinek a tulajdona egy aszteroida?"

    Nem az USA tulajdona?
  • Tau Tang Wou
    #100
    Hát ja.
    Az ISS egy konzervdoboz. Kívül vas, belül üres.
    Az aszteroida meg tömör anyag rossz hővezetéssel.
  • Molnibalage
    #99
    Megismétlem, a 200 tonnás szikla az nem 200 tonnás ISS. Az ISS egy papír szilárdságával bír egy szikladarabéhoz képest. Nem maradna egyben és maga a felület is jobban fékezné...

    A visszatérés irányíott, mert adott szöggel és adott helyen lép be a cucc, amit a manőverező hajtóművek állítanak be. Hol van ilyen egy sziklán? És egy szikla az nem néhány, hanem több száz vagy ezer tonnás lenne.

    Unám már, hogy mindent a szádba kell rágnom...
  • NEXUS6
    #98
    És mellesleg pontosítanék, ha nem veszed zokon. Olyan nincs hogy tungúzkai meteorit, csak mert a meteorból semmit sem találtak. Márpedig a meteoritnak azt az anyagot nevezzük ami a becsapódás után fellelhető. Ugyanis az -it végződést a különböző ásványoknak, kőzeteknek, anyagoknak adják, hepatit, bauxit, meg ilyenek.

    Csak szóltam.
  • NEXUS6
    #97
    Miről hablatyolsz te szerencsétlen (bocs csak a te kifejezéseid használom, megpróbálom felvenni a stílusod)!


    A Tungúz-meteor 10-20 MT energájú volt, több nagyságrenddel nagyobb, még annál a hatásnál is, amit az ISS okozhatna, ha összegyűrnénk és ledobnánk. Egyrészt.

    Másrészt meg milyen irányított visszatérésről beszélsz, mondjuk egy Szojuz visszatérő kabin esetében? He?
    És egy ilyen röppályát nem lehet egy darab vasnak adni, amikor egy űrkabin is csak az?

    Ha nagyon szükséges a cuccos elé be lehet rakni egy olcsó ablatív páncélt, hogy hatékony aerodinamikai formát kapjon. Mondjuk kiöntik betonból, abból a törmelékből, amit amúgy is kibányásznak az aszteroidából és nem jó, ha a Föld közelében marad. Vagy használhatnak többször-felhasználható, Aladár mintájú felfújható pajzsot, ami jelentősen lecsökkenti a felületi terhelést.
    Ezt is én mondjam meg neked. Unom már, hogy mindent a szádba kell rágnom.


    És figyelmeztetlek: én amúgy a szarkazmusban nem ismerek tréfát.
  • Molnibalage
    #96
    Nem csak a tömeg számít te szerncsétlen. A ISS felület piszok nagy, átlegsűrűsége kicsi. Visszatérve pár száz kilós darboknál nem esene le nagyobb egyben. Ellenben egy sziklából szerinted mennyi ége el, mire leér...?

    Egy több száz tonnás darab energiája mennyire nyelődik el? A tunguzkai meteorit a becslések szerint csak pár száz tonnás volt. Hány km körzetben döntött le minden fát? Mennyire is fékeződőtt le? Embert az SS csak azért marad egyben mert irányítottan, egy igen szűk ablakban jött le. Egy szikladarabot nem tudsz finoman lehozni. Te tényleg ilyeneket vezetnél vissza légkörbe...?

    Azért a szarkazmusnak is van határa örgem. Tényleg gondolkodjál már egy kicsit...
  • Irasidus
    #95
    Az űrben (főleg kisbolygókon, ahol gravitáció gyakorlatilag nincs, szóval a) bányászathoz ki kell fejleszti egy technológiát, ami egy rahedli pénzel is mennyi időbe is lenne ez? Nem tíz év. És hogyan érné meg egy plusz költséggel (rakéta) lehozni platinát/aranyat, mint a Földön afrikai munkásokkal éhbérér kitermelni? Ja, ha majd elfogy? Ok, akkor beszéljük ezt meg évszázadok múlva. Egyébként az sem véletlen, hogy itt a Földön sem robotokkal bányásznak, pedig mennyivel olcsóbb lenne, mint kifizetni a munkást, igaz? Vagy mégsem... Szóval nem versenyképes, ennyi.
  • Irasidus
    #94
    Valahol olvastam, hogy üzemanyagot kellene előállítani, amivel csak a baj az, hogy:

    1. az üzemanyag feltöltése egy rakétába/űrhajóba a Földön is veszélyes mulatság
    2. jelenleg nincs olyan űrhajó, ami ezt igénybe tudná venni, mert a hajtómű/üzemanyagtartály bizonyos üzemidőre lett tervezve
    3. nincs kifejlesztet technológia az űrben történő tankolásra

    4. tehát nincs ügyfél, vagyis nincs kereslet rá
  • MutenRoshi
    #93
    'Azé a aszteroida, aki megműveli'
  • NEXUS6
    #92
    Az ISS, meg 10X-akkora, akkor az meg egy hirosímai bomba 1/5-ét is eléri.

    Atttyaúristen, fussunk, ránk fog esni!!!!


    Sőt baxátokmeg az STS orbitere is 70 t volt! Szemét amcsik, a Columbiát megpróbáltak rámdobni, de megúsztam, sose találtok el!!!!!


    Megnyugtatlak, azért jól irányított visszatérésre gondoltam, mondjuk a Szaharába. A kinetikus energia jórésze így szépen elnyelődik az atomszférában a fékezéskor, tudod űrrepülés, meg ilyenek.
  • NEXUS6
    #91
    Ezer köszi, hogy megerősítesz, szerintem pont ezt írtam én is.
    Csak akkor miért írod, hogy nem igaz?


    Ja mertevagy a Molnibalázs!!!