Kinek a tulajdona egy aszteroida?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#120
Soft kitty warm kitty
litle ball of fur
Happy kitty sleepy kitty
purr purr purr
litle ball of fur
Happy kitty sleepy kitty
purr purr purr
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#119
Bazinga!<#vigyor2>
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#118
NEXUS6: +1 😄
Az egész vitáról az a TBBT-rész ugrik be (s01e02), amikor:
(supermanes filmekrõl van szó)
...
Penny: -Az a rész tetszett, amikor Lois Lane kizuhan a helikopterbõl, Superman pedig elkapja. Az melyik volt?
Kockák egyszerre: -Az egy!
Sheldon: -Észrevetted, hogy az a jelenet tudományosan nem helytálló?
Penny: -Persze, az ember nem tud repülni.
Sheldon: -Nee-ne-nem; tegyük fel, hogy tud! Lois Lane zuhan és közel 10 m/s2-tel gyorsul. Superman odarepül, hogy megmentse és kinyújtja két acélkarját. Miss Lane, aki eddigre úgy kürölbelül 190 km/h-s sebességel zuhan, belecsapódik és a karok három darabra vágják.
Leonard: -Hacsaak Superman mellé nem gyorsul, majd együtt fékeznek.
Sheldon: -Milyen közegben uram, milyen közegben!?!?!?!?!?!?!+!///%=/%!+%§?!? FÉL MÉTERRE A FÖLDTÕL! Õszintén, ha szereti a nõt, jobb, ha hagyja becsapódni a földbe. Kegyesebb halál.
Leonard: -Máár elnézéést, de az egész érvelésedet arra a feltételezésre alapozod, hogy Superman röpte csak erõfitoktatás!
Sheldon: -Te hallod, amit mondasz? Kimondott tény, hogy Superman röpte csak erõfitoktatás: azon képességének kiterjesztése, hogy háztetõkön ugrál, amit a földi sárganap hatása eredményez.
Howard: -Ez neked érv? Akkor éjjel hogy repül?
Sheldon: -A nap Holdról visszavert fényétõl és a kriptoni bõrsejtek energiatároló képességétõl.
...
folytassátok 😄
Az "azé az aszteroida, aki megmûveli" tartalmú hozzászóláson meg besz.rtam😄DD
Az egész vitáról az a TBBT-rész ugrik be (s01e02), amikor:
(supermanes filmekrõl van szó)
...
Penny: -Az a rész tetszett, amikor Lois Lane kizuhan a helikopterbõl, Superman pedig elkapja. Az melyik volt?
Kockák egyszerre: -Az egy!
Sheldon: -Észrevetted, hogy az a jelenet tudományosan nem helytálló?
Penny: -Persze, az ember nem tud repülni.
Sheldon: -Nee-ne-nem; tegyük fel, hogy tud! Lois Lane zuhan és közel 10 m/s2-tel gyorsul. Superman odarepül, hogy megmentse és kinyújtja két acélkarját. Miss Lane, aki eddigre úgy kürölbelül 190 km/h-s sebességel zuhan, belecsapódik és a karok három darabra vágják.
Leonard: -Hacsaak Superman mellé nem gyorsul, majd együtt fékeznek.
Sheldon: -Milyen közegben uram, milyen közegben!?!?!?!?!?!?!+!///%=/%!+%§?!? FÉL MÉTERRE A FÖLDTÕL! Õszintén, ha szereti a nõt, jobb, ha hagyja becsapódni a földbe. Kegyesebb halál.
Leonard: -Máár elnézéést, de az egész érvelésedet arra a feltételezésre alapozod, hogy Superman röpte csak erõfitoktatás!
Sheldon: -Te hallod, amit mondasz? Kimondott tény, hogy Superman röpte csak erõfitoktatás: azon képességének kiterjesztése, hogy háztetõkön ugrál, amit a földi sárganap hatása eredményez.
Howard: -Ez neked érv? Akkor éjjel hogy repül?
Sheldon: -A nap Holdról visszavert fényétõl és a kriptoni bõrsejtek energiatároló képességétõl.
...
folytassátok 😄
Az "azé az aszteroida, aki megmûveli" tartalmú hozzászóláson meg besz.rtam😄DD
#117
Az egész emberiségé,minden országé egyenlõ részben.
#116
"A földi ércekhez képest ahogy olvastam bizonyos aszteroidákban kb 100X annyi platina, nemesfém van bennük tonnánként."
Hát igen.
Egy 1,4 millió tonnásban már 43 tonna platina is lehet. 😊
Az meg majdnem megér 2,2 milliárd dollárt.<#vigyor2>
Hát igen.
Egy 1,4 millió tonnásban már 43 tonna platina is lehet. 😊
Az meg majdnem megér 2,2 milliárd dollárt.<#vigyor2>
#115
A földi ércekhez képest ahogy olvastam bizonyos aszteroidákban kb 100X annyi platina, nemesfém van bennük tonnánként. Ez már lehet, hogy jövedelmezõvé teszi az üzletet.
Általában minden nyersanyaggal ugyan az a gond, mint az olajjal is, van belõlük talán évezredekre elég, de egyre nehezebben, egyre drágábban, egyre több energia felhasználásával, és egyre környezetszennyezõbben juthatunk hozzá.
Van egy határ, amikor már lehet hogy jobban megéri az ûrben bányászni õket.
Még akár a szénhidrogéneket is!
Általában tényleg az üstökösök, amelyek egyértelmûen sok vizet tartalmaznak. De valószínûsíthetõen pl a Tungúz-meteor is egy ilyen üstökös mag, vagy törmelék volt, ezért nem találtak belõle semmit. Viszont nem egy tipikus üstökös volt szép hosszú csóvával, senki nem látta hogy jönne.
Ha találnak egy kisebb pár 100 m-es ilyen aszteroidát, abból jó sokáig el lesznek azért.
"Elektrolízishez meg hogy csinálnak folyadékfázist -270°C-ban?"
Csak tippelek. Felmelegítik?
Szabad a gazda!
<#nevetes1>
Általában minden nyersanyaggal ugyan az a gond, mint az olajjal is, van belõlük talán évezredekre elég, de egyre nehezebben, egyre drágábban, egyre több energia felhasználásával, és egyre környezetszennyezõbben juthatunk hozzá.
Van egy határ, amikor már lehet hogy jobban megéri az ûrben bányászni õket.
Még akár a szénhidrogéneket is!
Általában tényleg az üstökösök, amelyek egyértelmûen sok vizet tartalmaznak. De valószínûsíthetõen pl a Tungúz-meteor is egy ilyen üstökös mag, vagy törmelék volt, ezért nem találtak belõle semmit. Viszont nem egy tipikus üstökös volt szép hosszú csóvával, senki nem látta hogy jönne.
Ha találnak egy kisebb pár 100 m-es ilyen aszteroidát, abból jó sokáig el lesznek azért.
"Elektrolízishez meg hogy csinálnak folyadékfázist -270°C-ban?"
Csak tippelek. Felmelegítik?
Szabad a gazda!
<#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#114
Vízben gazdag aszteroida az a züstökös, ha jól tudom.
Olyan sok nem nagyon szaladgál most a környéken.
Elektrolízishez meg hogy csinálnak folyadékfázist -270°C-ban?
Amúgy jó volt a PDF, amit még tegnap linkeltél. Kiderül belõle, hogy a legértékesebb aszteroidák is 90-98%-ban vasat tartalmaznak. Pedig még ha színarany "rögök" volnának is, akkor sem tûnnek gazdaságosan kitermelhetõnek.
Olyan sok nem nagyon szaladgál most a környéken.
Elektrolízishez meg hogy csinálnak folyadékfázist -270°C-ban?
Amúgy jó volt a PDF, amit még tegnap linkeltél. Kiderül belõle, hogy a legértékesebb aszteroidák is 90-98%-ban vasat tartalmaznak. Pedig még ha színarany "rögök" volnának is, akkor sem tûnnek gazdaságosan kitermelhetõnek.
#113
Gondolom keresnek egy vízben gazdag aszteroidát és vilannyal kiveszik bellûle a zoxigént meg a hidrogént.
Voila!
Ion/plazma hajótmûhöz meg a jégbe zárt nemesgázokat lehet felhasználni.
Voila!
Ion/plazma hajótmûhöz meg a jégbe zárt nemesgázokat lehet felhasználni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#112
Az szép gondolat, hogy majd földkörüli pályán gyártják az üzemanyagot a visszaúthoz. De mégis mibõl, milyen technológiával, milyen energiaforrás igénybevételével?
#111
Ne súgjál vazze!
Ne segíts neki!
<#nevetes1>
Ne segíts neki!
<#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#110
1. Na most gazdaságilag, ha létrejön egy infrastruktúra az ûrben, akkor az áruknak valszeg két ára lesz. Legalább is látszólag.
Mennyibe kerül az az áru ami fent van? Mondjuk X. Mennyibe kerül az az áru, ami a Földön van? X + a feljuttatás költsége.
200 t üzemanyag nem nagy tétel, pár 10 ezer $. Na most ha ott fent állítják elõ és megvan a technológia ehhez, akkor nagyságrendileg ennyibe fog fenn is kerülni. De ha lent van a Földön, akkor pár 10 ezer $, meg egy kibaszott nagy rakéta ára, amivel felcuccolják. Vagy is kb 300 millió.
Ha van egy ûrhajód, ami akár oda vissza tud ingázni, a Föld és a Mars között de meg kéne tankolni és kéne ez a 200 t üzemanyag. Akkor mennyi is lesz egy út ára?
Ha a Földrõl kell felvinni 300 millió, ha fenn kell megtankolni pár 10 ezer dollár. Amit már te is ki tudnál talán csengetni.
2. Még tényleg nincs ûrhajó, sõt semmi, de ezért kell szépen elindulni, hogy legyen. Aztán ez megteremti a keresletet, és akkor egy idõ után jön a kínálat is.
Mert ez azért nagyon magyarosan jellemzõ gondolatmenet. Amikor a dolgok egymásból következnek azt a magyarok nagyon jó logikával átlátják, imádják az ilyen ördögi köröket. Majd miután találtak maguknak egyet leülnek a sarokba szomorkodni😊
Nálunk szerencsésebb népek képviselõi egyszerûen átvágják a gordiuszi csomót, mi viszont imádjuk bogozgatni. Akik átvágják azok Nagy Sándor nyomdokaiba lépnek, akik nem azok viszont nem.😄
3. Nincs fejlõdés. kb már mindent évtizedek óta kitaláltak, használni kéne.
4. Menj be a NASA irattárába, megtalálod a tervrajzokat.
5. A kedves üzletemberek csak a saját üzletükkel fognak törõdni, de vannak más kedves üzletemberek, akik az ûripar más szegmensére hajtanak. Bigellow Hotel, Ad Astra Company, Virgin Galactic stb
Mindenki berakja a maga kis részét és szépen összeáll. A te fejedben még nem, de azért ne add fel!
Mennyibe kerül az az áru ami fent van? Mondjuk X. Mennyibe kerül az az áru, ami a Földön van? X + a feljuttatás költsége.
200 t üzemanyag nem nagy tétel, pár 10 ezer $. Na most ha ott fent állítják elõ és megvan a technológia ehhez, akkor nagyságrendileg ennyibe fog fenn is kerülni. De ha lent van a Földön, akkor pár 10 ezer $, meg egy kibaszott nagy rakéta ára, amivel felcuccolják. Vagy is kb 300 millió.
Ha van egy ûrhajód, ami akár oda vissza tud ingázni, a Föld és a Mars között de meg kéne tankolni és kéne ez a 200 t üzemanyag. Akkor mennyi is lesz egy út ára?
Ha a Földrõl kell felvinni 300 millió, ha fenn kell megtankolni pár 10 ezer dollár. Amit már te is ki tudnál talán csengetni.
2. Még tényleg nincs ûrhajó, sõt semmi, de ezért kell szépen elindulni, hogy legyen. Aztán ez megteremti a keresletet, és akkor egy idõ után jön a kínálat is.
Mert ez azért nagyon magyarosan jellemzõ gondolatmenet. Amikor a dolgok egymásból következnek azt a magyarok nagyon jó logikával átlátják, imádják az ilyen ördögi köröket. Majd miután találtak maguknak egyet leülnek a sarokba szomorkodni😊
Nálunk szerencsésebb népek képviselõi egyszerûen átvágják a gordiuszi csomót, mi viszont imádjuk bogozgatni. Akik átvágják azok Nagy Sándor nyomdokaiba lépnek, akik nem azok viszont nem.😄
3. Nincs fejlõdés. kb már mindent évtizedek óta kitaláltak, használni kéne.
4. Menj be a NASA irattárába, megtalálod a tervrajzokat.
5. A kedves üzletemberek csak a saját üzletükkel fognak törõdni, de vannak más kedves üzletemberek, akik az ûripar más szegmensére hajtanak. Bigellow Hotel, Ad Astra Company, Virgin Galactic stb
Mindenki berakja a maga kis részét és szépen összeáll. A te fejedben még nem, de azért ne add fel!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#109
Az Apolló kaibnnak jól definiált aerodinamikai formája van, hogy pályán maradjon. Egy sziklának meg nagyon nem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#108
Vadabbnál vadabb optimizmus.
Majd leeregetik az ûrbõl az aszteroidákat. <#idiota>
Ugye 2 eset van:
Vagy elég kicsi az aszteroida ahhoz, hogy porrá égjen a légkörben, vagy elég nagy ahhoz, hogy kutya nagy problémát okozzon becsapódáskor.
Talán számolhatunk a köztes esettel is, amikor az aszteroida apró meteoritzáporként ér földet 100 km-es körzetben. 😊
Azt hiszem ez az, amibõl soha nem lesz semmi.
Aztán még nem is beszéltünk arról, hogy a több száz vagy millió tonnás aszteroidákat elõször be kellene fogni (pályamódosítás, nem ócsó rakétákkal).
Itt is két eset lehetséges:
Elémegyünk jó messze az aszteroidának jó drágán, hogy olcsó legyen a pályamódosítás, vagy jó ócsón bevárjuk, míg közel jön, de akkor már jó drága a pályamódosítás.
Majd leeregetik az ûrbõl az aszteroidákat. <#idiota>
Ugye 2 eset van:
Vagy elég kicsi az aszteroida ahhoz, hogy porrá égjen a légkörben, vagy elég nagy ahhoz, hogy kutya nagy problémát okozzon becsapódáskor.
Talán számolhatunk a köztes esettel is, amikor az aszteroida apró meteoritzáporként ér földet 100 km-es körzetben. 😊
Azt hiszem ez az, amibõl soha nem lesz semmi.
Aztán még nem is beszéltünk arról, hogy a több száz vagy millió tonnás aszteroidákat elõször be kellene fogni (pályamódosítás, nem ócsó rakétákkal).
Itt is két eset lehetséges:
Elémegyünk jó messze az aszteroidának jó drágán, hogy olcsó legyen a pályamódosítás, vagy jó ócsón bevárjuk, míg közel jön, de akkor már jó drága a pályamódosítás.
#107
és hol van manõverezõ hajtómû a szojuz kabinon mondjuk, vagy akár az apollo-n? 😄 ja sehol, mert levált róla belépés elõtt. Ugyan ezt meg lehet csinálni egy sziklával is.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#106
<#wilting>
Aha...értem!
Már csak azt magyarázd meg, hogy egy olyan aszteroida, amit direkt bányászati célból hoztak a Föld közelébe, annak egy 20 tonnás darabja mitõl fog lezuhanni és milyen pályán?
Rágjad már szépen a számba?
<#hehe>
Aha...értem!
Már csak azt magyarázd meg, hogy egy olyan aszteroida, amit direkt bányászati célból hoztak a Föld közelébe, annak egy 20 tonnás darabja mitõl fog lezuhanni és milyen pályán?
Rágjad már szépen a számba?
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#105
Jól van, tiétek az aszteroida, de miénk az odavezetõ út ! xD
#104
Nem a lelkiállapotról szól a vita, hanem, hogy néhány üzletember nagyot mondott.
1. Tudod egy rakétának nem az üzemanyag a legdrágább része. OK fent állítják elõ a naftát: akkor mennyi is a hidrogén, hidrazin és oxigén piaci ára? Na most erre az árra tedd rá az ûrbeni bányászat kifejlesztési költségét (amit ugye beleépítenek az árba), a bányagépeket, a rakétákat, ha megvan mond meg a végösszeget! Tisztára megéri.
2. Mindhez keres piacot is, mert jelenleg nem az üzemanyag drágasága miatt nem indítanak annyi rakétát, és jelenleg nincs olyan ûrhajó ami ezt ki tudná használni. Bedobsz a piacra egy terméket amit senki nem tud használni jelenleg, és azt mondod majd ha valaki épít olyan ûrhajóból mondjuk ezret ami igényli a plusz naftát, és lesz ebbõl több ezer indítás, na akkor megtérül. Kereskedõnek ne menj el...
3. A hajtómûvek hirtelen és gyors fejlõdését nem tudom honnan veszed, de kérlek áruld el nekünk is.
4. Ehhez bizony vadonatúj technológiát kell kifejleszteni, mivel NINCS Mars-bázis kéznél, NINCS Mars-ûrhajó, NINCS bányász ûr-robottokunk, sem bányászati technológia, NINCS üzemanyag áttöltés ûrben, nincs ûrhajó kéznél, stb.
5. Ki fogja neked finanszírozni mindezt, nem tudom - mert a kedves üzletebereknek összesen nincs annyi pénzük, viszont a szájuk nagyon nagy.
1. Tudod egy rakétának nem az üzemanyag a legdrágább része. OK fent állítják elõ a naftát: akkor mennyi is a hidrogén, hidrazin és oxigén piaci ára? Na most erre az árra tedd rá az ûrbeni bányászat kifejlesztési költségét (amit ugye beleépítenek az árba), a bányagépeket, a rakétákat, ha megvan mond meg a végösszeget! Tisztára megéri.
2. Mindhez keres piacot is, mert jelenleg nem az üzemanyag drágasága miatt nem indítanak annyi rakétát, és jelenleg nincs olyan ûrhajó ami ezt ki tudná használni. Bedobsz a piacra egy terméket amit senki nem tud használni jelenleg, és azt mondod majd ha valaki épít olyan ûrhajóból mondjuk ezret ami igényli a plusz naftát, és lesz ebbõl több ezer indítás, na akkor megtérül. Kereskedõnek ne menj el...
3. A hajtómûvek hirtelen és gyors fejlõdését nem tudom honnan veszed, de kérlek áruld el nekünk is.
4. Ehhez bizony vadonatúj technológiát kell kifejleszteni, mivel NINCS Mars-bázis kéznél, NINCS Mars-ûrhajó, NINCS bányász ûr-robottokunk, sem bányászati technológia, NINCS üzemanyag áttöltés ûrben, nincs ûrhajó kéznél, stb.
5. Ki fogja neked finanszírozni mindezt, nem tudom - mert a kedves üzletebereknek összesen nincs annyi pénzük, viszont a szájuk nagyon nagy.
#103
Én egy dolgot nem értek. Miért nem lehet ennek örülni? Nem a mi adóforintjainkból épül mint a felcsúti hight tech stadion hanem magánpénzbõl. Ha nem is sikerül csak elkezdik a projektet vagy eljutnak a megvalósításig csak épp befejezni nem tudják, elképesztõ eredmények születhetnek. Egy orbitális pályán lévõ komplett infrastruktúra ûrhajósoknak. Simán indíthatók emberes mars expedíciók mert fent állítják elõ a naftát nem kell azt is fellõni simán rohangálhatunk néhány havonta a marsra. Komoly energiatermelés földkörüli pályán (azt is le lehet valahogy hozni). Marsbázis holdbázis ûrturizmus olyan áron mint most egy komolyabb nyaralás. "Távolsági tömegközlekedés" orbitális pályán. A hajtómûvek hirtelen és gyors fejlõdése.
És ehhez még csak ki se kell az új technológiákat fejleszteni. Elég ha a projekt csak addig eljut hogy a föld körüli infrastruktúrát felépítik. Üzemanyag elõállítás + 1 ûrbázis esetleg még egy a hold körül. Már ezen is rommá keresik magukat és elég gyorsan eljönne az új ûrkorszak. Arról nem is beszélve milyen vagány verdák parkolnának a föld körül. Az amcsikat ismerve ha egy hatalmas sok ember szállítására alkalmas ûrhajót kell építeni aminek még le se kell szállnia az biztos rohadt jól fog kinézni (nekem a kommentekben már említett ciksorozatot olvasva volt egy olyan benyomásom hogy az ûrsiklónál a funkcionalitásnál fontosabb szempont volt hogy atom vagányul nézzen ki).XD
És ehhez még csak ki se kell az új technológiákat fejleszteni. Elég ha a projekt csak addig eljut hogy a föld körüli infrastruktúrát felépítik. Üzemanyag elõállítás + 1 ûrbázis esetleg még egy a hold körül. Már ezen is rommá keresik magukat és elég gyorsan eljönne az új ûrkorszak. Arról nem is beszélve milyen vagány verdák parkolnának a föld körül. Az amcsikat ismerve ha egy hatalmas sok ember szállítására alkalmas ûrhajót kell építeni aminek még le se kell szállnia az biztos rohadt jól fog kinézni (nekem a kommentekben már említett ciksorozatot olvasva volt egy olyan benyomásom hogy az ûrsiklónál a funkcionalitásnál fontosabb szempont volt hogy atom vagányul nézzen ki).XD
#102
Akkor biztos a dizsinnek buliztak, és a trükk rosszul sikerült...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#101
"Kinek a tulajdona egy aszteroida?"
Nem az USA tulajdona?
Nem az USA tulajdona?
#100
Hát ja.
Az ISS egy konzervdoboz. Kívül vas, belül üres.
Az aszteroida meg tömör anyag rossz hõvezetéssel.
Az ISS egy konzervdoboz. Kívül vas, belül üres.
Az aszteroida meg tömör anyag rossz hõvezetéssel.
#99
Megismétlem, a 200 tonnás szikla az nem 200 tonnás ISS. Az ISS egy papír szilárdságával bír egy szikladarabéhoz képest. Nem maradna egyben és maga a felület is jobban fékezné...
A visszatérés irányíott, mert adott szöggel és adott helyen lép be a cucc, amit a manõverezõ hajtómûvek állítanak be. Hol van ilyen egy sziklán? És egy szikla az nem néhány, hanem több száz vagy ezer tonnás lenne.
Unám már, hogy mindent a szádba kell rágnom...
A visszatérés irányíott, mert adott szöggel és adott helyen lép be a cucc, amit a manõverezõ hajtómûvek állítanak be. Hol van ilyen egy sziklán? És egy szikla az nem néhány, hanem több száz vagy ezer tonnás lenne.
Unám már, hogy mindent a szádba kell rágnom...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#98
És mellesleg pontosítanék, ha nem veszed zokon. Olyan nincs hogy tungúzkai meteorit, csak mert a meteorból semmit sem találtak. Márpedig a meteoritnak azt az anyagot nevezzük ami a becsapódás után fellelhetõ. Ugyanis az -it végzõdést a különbözõ ásványoknak, kõzeteknek, anyagoknak adják, hepatit, bauxit, meg ilyenek.
Csak szóltam.
<#vigyor>
Csak szóltam.
<#vigyor>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#97
Mirõl hablatyolsz te szerencsétlen (bocs csak a te kifejezéseid használom, megpróbálom felvenni a stílusod)!
<#nyes>
A Tungúz-meteor 10-20 MT energájú volt, több nagyságrenddel nagyobb, még annál a hatásnál is, amit az ISS okozhatna, ha összegyûrnénk és ledobnánk. Egyrészt.
Másrészt meg milyen irányított visszatérésrõl beszélsz, mondjuk egy Szojuz visszatérõ kabin esetében? He?
És egy ilyen röppályát nem lehet egy darab vasnak adni, amikor egy ûrkabin is csak az?
Ha nagyon szükséges a cuccos elé be lehet rakni egy olcsó ablatív páncélt, hogy hatékony aerodinamikai formát kapjon. Mondjuk kiöntik betonból, abból a törmelékbõl, amit amúgy is kibányásznak az aszteroidából és nem jó, ha a Föld közelében marad. Vagy használhatnak többször-felhasználható, Aladár mintájú felfújható pajzsot, ami jelentõsen lecsökkenti a felületi terhelést.
Ezt is én mondjam meg neked. Unom már, hogy mindent a szádba kell rágnom.
<#hehe>
És figyelmeztetlek: én amúgy a szarkazmusban nem ismerek tréfát.
<#eplus2>
<#nyes>
A Tungúz-meteor 10-20 MT energájú volt, több nagyságrenddel nagyobb, még annál a hatásnál is, amit az ISS okozhatna, ha összegyûrnénk és ledobnánk. Egyrészt.
Másrészt meg milyen irányított visszatérésrõl beszélsz, mondjuk egy Szojuz visszatérõ kabin esetében? He?
És egy ilyen röppályát nem lehet egy darab vasnak adni, amikor egy ûrkabin is csak az?
Ha nagyon szükséges a cuccos elé be lehet rakni egy olcsó ablatív páncélt, hogy hatékony aerodinamikai formát kapjon. Mondjuk kiöntik betonból, abból a törmelékbõl, amit amúgy is kibányásznak az aszteroidából és nem jó, ha a Föld közelében marad. Vagy használhatnak többször-felhasználható, Aladár mintájú felfújható pajzsot, ami jelentõsen lecsökkenti a felületi terhelést.
Ezt is én mondjam meg neked. Unom már, hogy mindent a szádba kell rágnom.
<#hehe>
És figyelmeztetlek: én amúgy a szarkazmusban nem ismerek tréfát.
<#eplus2>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#96
Nem csak a tömeg számít te szerncsétlen. A ISS felület piszok nagy, átlegsûrûsége kicsi. Visszatérve pár száz kilós darboknál nem esene le nagyobb egyben. Ellenben egy sziklából szerinted mennyi ége el, mire leér...?
Egy több száz tonnás darab energiája mennyire nyelõdik el? A tunguzkai meteorit a becslések szerint csak pár száz tonnás volt. Hány km körzetben döntött le minden fát? Mennyire is fékezõdõtt le? Embert az SS csak azért marad egyben mert irányítottan, egy igen szûk ablakban jött le. Egy szikladarabot nem tudsz finoman lehozni. Te tényleg ilyeneket vezetnél vissza légkörbe...?
Azért a szarkazmusnak is van határa örgem. Tényleg gondolkodjál már egy kicsit...
Egy több száz tonnás darab energiája mennyire nyelõdik el? A tunguzkai meteorit a becslések szerint csak pár száz tonnás volt. Hány km körzetben döntött le minden fát? Mennyire is fékezõdõtt le? Embert az SS csak azért marad egyben mert irányítottan, egy igen szûk ablakban jött le. Egy szikladarabot nem tudsz finoman lehozni. Te tényleg ilyeneket vezetnél vissza légkörbe...?
Azért a szarkazmusnak is van határa örgem. Tényleg gondolkodjál már egy kicsit...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#95
Az ûrben (fõleg kisbolygókon, ahol gravitáció gyakorlatilag nincs, szóval a) bányászathoz ki kell fejleszti egy technológiát, ami egy rahedli pénzel is mennyi idõbe is lenne ez? Nem tíz év. És hogyan érné meg egy plusz költséggel (rakéta) lehozni platinát/aranyat, mint a Földön afrikai munkásokkal éhbérér kitermelni? Ja, ha majd elfogy? Ok, akkor beszéljük ezt meg évszázadok múlva. Egyébként az sem véletlen, hogy itt a Földön sem robotokkal bányásznak, pedig mennyivel olcsóbb lenne, mint kifizetni a munkást, igaz? Vagy mégsem... Szóval nem versenyképes, ennyi.
#94
Valahol olvastam, hogy üzemanyagot kellene elõállítani, amivel csak a baj az, hogy:
1. az üzemanyag feltöltése egy rakétába/ûrhajóba a Földön is veszélyes mulatság
2. jelenleg nincs olyan ûrhajó, ami ezt igénybe tudná venni, mert a hajtómû/üzemanyagtartály bizonyos üzemidõre lett tervezve
3. nincs kifejlesztet technológia az ûrben történõ tankolásra
4. tehát nincs ügyfél, vagyis nincs kereslet rá
1. az üzemanyag feltöltése egy rakétába/ûrhajóba a Földön is veszélyes mulatság
2. jelenleg nincs olyan ûrhajó, ami ezt igénybe tudná venni, mert a hajtómû/üzemanyagtartály bizonyos üzemidõre lett tervezve
3. nincs kifejlesztet technológia az ûrben történõ tankolásra
4. tehát nincs ügyfél, vagyis nincs kereslet rá
#93
'Azé a aszteroida, aki megmûveli'
#92
Az ISS, meg 10X-akkora, akkor az meg egy hirosímai bomba 1/5-ét is eléri.
Atttyaúristen, fussunk, ránk fog esni!!!!
<#ijedt>
Sõt baxátokmeg az STS orbitere is 70 t volt! Szemét amcsik, a Columbiát megpróbáltak rámdobni, de megúsztam, sose találtok el!!!!!
<#mf1>
Megnyugtatlak, azért jól irányított visszatérésre gondoltam, mondjuk a Szaharába. A kinetikus energia jórésze így szépen elnyelõdik az atomszférában a fékezéskor, tudod ûrrepülés, meg ilyenek.
Atttyaúristen, fussunk, ránk fog esni!!!!
<#ijedt>
Sõt baxátokmeg az STS orbitere is 70 t volt! Szemét amcsik, a Columbiát megpróbáltak rámdobni, de megúsztam, sose találtok el!!!!!
<#mf1>
Megnyugtatlak, azért jól irányított visszatérésre gondoltam, mondjuk a Szaharába. A kinetikus energia jórésze így szépen elnyelõdik az atomszférában a fékezéskor, tudod ûrrepülés, meg ilyenek.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#91
Ezer köszi, hogy megerõsítesz, szerintem pont ezt írtam én is.
Csak akkor miért írod, hogy nem igaz?
<#nemtudom><#fejvakaras>
Ja mertevagy a Molnibalázs!!!
<#nyes>
Csak akkor miért írod, hogy nem igaz?
<#nemtudom><#fejvakaras>
Ja mertevagy a Molnibalázs!!!
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#90
Ez így kurvára nem igaz. A göbziknél úgy számolják ezt ki általában, ha tele van. Igen ritka az, hogy repülõgép mindig utasokkal legyen teli. Van egy átlagos utasszám, ami még járatonként is változik. Talán illene azzal számolni...
Az STS rendszer meg azért ment kevésszer fel, mert az ellenõrzés és az újra felkészítés került sokba. Tehát akkor tudtam volna heti szinten igénybevenni, ha a NASA ezen része 8-szer nagyobb és 30 db ûrsiklója lett volna. Akkor valóban a földi rész fajlagos költsége alacsonyabb lett volna, csak ennyi SS-nek feladat sem lett volna, meg pénz a 8-szor több embere. Mondjuk 32 ûrsikló felkészítéséhez meg nagyobb infrastruktúra kellett volna, tehát a fajlagos földi fenntartási költség sem lett volna annyiva alacsonyabb. Az indítóállvány / SS arány talán jobb lett volna, de annyi SS-t te hol készítettél volna fel és mivel? Maga a körülményez üzemeltetés gátolta az indítást. Fizikailag lehetetlen volt az, hogy X idõn belül ugynaz az SS felmehessen, mert az elleõrzés annyi munkaórát igényelt....
Az STS rendszer meg azért ment kevésszer fel, mert az ellenõrzés és az újra felkészítés került sokba. Tehát akkor tudtam volna heti szinten igénybevenni, ha a NASA ezen része 8-szer nagyobb és 30 db ûrsiklója lett volna. Akkor valóban a földi rész fajlagos költsége alacsonyabb lett volna, csak ennyi SS-nek feladat sem lett volna, meg pénz a 8-szor több embere. Mondjuk 32 ûrsikló felkészítéséhez meg nagyobb infrastruktúra kellett volna, tehát a fajlagos földi fenntartási költség sem lett volna annyiva alacsonyabb. Az indítóállvány / SS arány talán jobb lett volna, de annyi SS-t te hol készítettél volna fel és mivel? Maga a körülményez üzemeltetés gátolta az indítást. Fizikailag lehetetlen volt az, hogy X idõn belül ugynaz az SS felmehessen, mert az elleõrzés annyi munkaórát igényelt....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#89
Ha nem lenne légiközlekedés, és valaki kitalálná, hogy repülõvel gyak üzemanyagárban ezer km-re repülsz és ebbõl valakinek gazdasági haszna lesz azt jól hülyének néznéd nem?
Márpedig ma pont ez a helyzet. Olcsóbb Párizsba, Madridba repülõvel menni, mint busszal! Miért? Mert egy göbzi utas-km-re levetítve tényleg gazdaságosabb.
Egy rakéta pár perc alatt LEO pályán van. Ha csinálnak egyet, ami viszonylag olcsó és sok embert tud felvinni, amire igény is van, az ugyan úgy fog gazdaságilag mûködni mint a repülés. Elég hozza a sima reaktív meghajtás nem kell hozzá sztártrek teknolódzsi.
<#papakacsint>
Pl. az STS rendszer nem attól volt drága (effektive), hogy sok ember és nagy infrastruktúra kell hozzá, hanem hogy ezt az infrastruktúrát max évente 2-3 alkalommal használják.
Ha csak 2 járat indulna Párizsba évente, arra te biztos nem jutnál fel, max Denis Tito, meg Csárlsz Simonyi.
A gond az volt az STS-sel, hogy technikailag lett elbaxva. Ha jól emléxem volt errõl egy sorozat is itt az SG-n, nemtom olvastad-e.<#nyes>
Ez a rendszer nem is volt alkalmas arra amire az eredeti kiírás szólt, hogy 1-2 héten belül komolyabb mûszaki felkészítés nélkül újra induljon. Azoknak az STS-t leváltó rendszereknek a fejlesztését, amelyek ezt tudnák a politikusok folyamatosan leállították/szétverték a hektikus ûrpolitikájukkal.
Márpedig ma pont ez a helyzet. Olcsóbb Párizsba, Madridba repülõvel menni, mint busszal! Miért? Mert egy göbzi utas-km-re levetítve tényleg gazdaságosabb.
Egy rakéta pár perc alatt LEO pályán van. Ha csinálnak egyet, ami viszonylag olcsó és sok embert tud felvinni, amire igény is van, az ugyan úgy fog gazdaságilag mûködni mint a repülés. Elég hozza a sima reaktív meghajtás nem kell hozzá sztártrek teknolódzsi.
<#papakacsint>
Pl. az STS rendszer nem attól volt drága (effektive), hogy sok ember és nagy infrastruktúra kell hozzá, hanem hogy ezt az infrastruktúrát max évente 2-3 alkalommal használják.
Ha csak 2 járat indulna Párizsba évente, arra te biztos nem jutnál fel, max Denis Tito, meg Csárlsz Simonyi.
A gond az volt az STS-sel, hogy technikailag lett elbaxva. Ha jól emléxem volt errõl egy sorozat is itt az SG-n, nemtom olvastad-e.<#nyes>
Ez a rendszer nem is volt alkalmas arra amire az eredeti kiírás szólt, hogy 1-2 héten belül komolyabb mûszaki felkészítés nélkül újra induljon. Azoknak az STS-t leváltó rendszereknek a fejlesztését, amelyek ezt tudnák a politikusok folyamatosan leállították/szétverték a hektikus ûrpolitikájukkal.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#88
Csókolom Molnibácsi! Nem is tuttam, hogy ilyen öregnek teccik lennie.<#hehe>
A jelenlegi ûrturistáskodási kezdeményezések is van amikor jogi korlátokba ütköznek. Már azokat is érinti az ûregyezmény, pl a bajbajutott, más államok területére esett ûrhajóknál. Vagy csak azt nézve, hogy ûrtevékenység az adott ország ûrügynökségén keresztül végezhetõ.
Ettõl kezdve pl. amcsiban amire a NASA nem bólint az gyak törölve.
A jelenlegi ûrturistáskodási kezdeményezések is van amikor jogi korlátokba ütköznek. Már azokat is érinti az ûregyezmény, pl a bajbajutott, más államok területére esett ûrhajóknál. Vagy csak azt nézve, hogy ûrtevékenység az adott ország ûrügynökségén keresztül végezhetõ.
Ettõl kezdve pl. amcsiban amire a NASA nem bólint az gyak törölve.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#87
És ha csak eléri a tömege a pár tucat tonnát akkor földetéréskor akkora pusztító ereje van, mint egy kisebb nukleáris fegyvernek. Gratulálok...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#86
Aha. És szerinted mi fog bányászni és mi adja hozzá az energiát? Jelen állás szerint te napelemes vackokkal nem fogsz bányászni semmit. a LEO pálya az semmi, az 0 távolság. Nézd meg, hogy geoszinkron pálya mennyibe kerül. Hát a Mars távolság? Baszottnagy, több száz millió dolláros rakéta tud a Marsra emberi idõn belül elzavarni párszáz kilót...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#85
És az ISS csak LEO pálya és annak is szinte a legalja...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#84
Remélem ez a komment csak vicc volt. Szerinted hány mérnökóra van a cucc legyártásában és összeszerelésében meg a megtervezésében. Az indítás helyére odavitel, elleõrzés, felkészítve tartás, stb... Hát a földi infrastruktúra fenntartása? Az STS rendszernél, ha évi nulla indítás lett volna a rendszer fenntartás nem is tudom, hogy hány szám millió dollárba került. Láthatod, STS meghal, már vágáják is szét az egészet...
Ettõl drága a rendszer.
Ettõl drága a rendszer.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#83
A 10 évet azért írtam, mert valaki szerint ennyire sietni kell az egyezménnyel.
Technikailag / pénzügyileg nemigen látom esélyét arra, hogy ez még az én életemben megvalósul hacsak nem találnak fel valam olyan új dolgot, ami két nagyságrenddel csökkenti a LEO pályára jutást költségeit.
Technikailag / pénzügyileg nemigen látom esélyét arra, hogy ez még az én életemben megvalósul hacsak nem találnak fel valam olyan új dolgot, ami két nagyságrenddel csökkenti a LEO pályára jutást költségeit.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#82
Ja, már csak meg kell olvasztani a -270°C-ban.
#81
Érdekes az egyezmény olyan szempontból, hogy mi késztette a két szuperhatalmat pont a hidegháború, és az ûrverseny kellõs közepén egy ilyen önként vállalt korlátozásra.
Az alapvetõ ok az lehet, hogy az oroszok gyakorlatilag, bár kimondatlanul feladták. Egyrészt Brezsnyev, aki 1964-tõl volt fõtitkár nem állt olyan harcosan az ûrhajózás mögé. Adalék lehetett, hogy 1966 az oroszoknak mondhatni fekete év volt, meghalt Koroljov és eltelt egy év anélkül, hogy embert küldtek volna föl. A Voszhod 3-4-5 küldetéseket ha hivatalosan nem is törölték, de hagyták a felmerülõ technikai problémákon elvérezni, a párt már nem követelt minden május 1-re és november 7-re valami világszenzációt. Hivatalosan nem lettek az ûrkutatási szakemberek kegyvesztettek, de elkezdett amortizálódni a presztízsük.
Brezsnyev ilyen fajta érdektelenségének több oka is lehetett. Egyrészt ezt az ûrhajósdit elõdei indították, másrészt tényleg a hidegháború kellõs közepén voltak. Hruscsov blöffjének, a rakétákból álló kerítésrõl az amcsik addigra valszeg utána jártak és nyilvánvaló, sõt mondhatni köztudott lett az oroszok gyengesége. Eközben az amcsik jól elhúztak már ballisztikus atomrakéták terén is. Brezsnyev valszeg döntött, és a fegyverkezésre szavazott.
Az amcsik hasonló cipõben jártak, Johnson ahogy Brezsnyev is, mondhatni kevésbé volt idealista mint elõdje. Már két éve léptek be a vietnami háborúba, és marhára nem úgy nézett ki, mint aminek hamar vége lenne. Nekik sem volt felesleges pénzük elszórni.
Az ENSZ elõtt az ötvenes évek óta ott volt az ûregyezmény valamilyen tervezete, de azt az oroszok korábban folyamatosan elutasították. Aztán 1966-ban elkezdtek közeledni az álláspontok, a végleges változat elõtt 6 hónapig tárgyaltak.
Az elkészült egyezményt 1967 január 27-én aláírásra bocsájtották, ezzel gyakorlatilag véget ért az ûrkorszak. Az elsõ aláírók USA, Oroszok, Angolok, Ausztrália, Japán, Kanada, Finnország, Siera Leone, Bulgária és Magyarország.Video
A sors kegyetlen fintora, hogy ugyan ezen a napon az Apollo-1 kigyulladt és 3 asztronauta bennégett. Utána nem sokkal az oroszok is elveszítettek egy ûrhajóst, a Szojúz 1-gyel Komarov április 23-án halt meg.
A NASA büdzséje 1967-ben csökkent elõször és ez a folyamat gyakorlatilag kisebb nagyobb megszakításokkal azóta is tart. Az oroszok ûrhajózásra költött pénzérõl nem sokat tudunk, de ha nõtt volna annak látványos hatásának kellett volna lennie.
Az egyezmény 1967 október 10-én lépett hatályba.
Az alapvetõ ok az lehet, hogy az oroszok gyakorlatilag, bár kimondatlanul feladták. Egyrészt Brezsnyev, aki 1964-tõl volt fõtitkár nem állt olyan harcosan az ûrhajózás mögé. Adalék lehetett, hogy 1966 az oroszoknak mondhatni fekete év volt, meghalt Koroljov és eltelt egy év anélkül, hogy embert küldtek volna föl. A Voszhod 3-4-5 küldetéseket ha hivatalosan nem is törölték, de hagyták a felmerülõ technikai problémákon elvérezni, a párt már nem követelt minden május 1-re és november 7-re valami világszenzációt. Hivatalosan nem lettek az ûrkutatási szakemberek kegyvesztettek, de elkezdett amortizálódni a presztízsük.
Brezsnyev ilyen fajta érdektelenségének több oka is lehetett. Egyrészt ezt az ûrhajósdit elõdei indították, másrészt tényleg a hidegháború kellõs közepén voltak. Hruscsov blöffjének, a rakétákból álló kerítésrõl az amcsik addigra valszeg utána jártak és nyilvánvaló, sõt mondhatni köztudott lett az oroszok gyengesége. Eközben az amcsik jól elhúztak már ballisztikus atomrakéták terén is. Brezsnyev valszeg döntött, és a fegyverkezésre szavazott.
Az amcsik hasonló cipõben jártak, Johnson ahogy Brezsnyev is, mondhatni kevésbé volt idealista mint elõdje. Már két éve léptek be a vietnami háborúba, és marhára nem úgy nézett ki, mint aminek hamar vége lenne. Nekik sem volt felesleges pénzük elszórni.
Az ENSZ elõtt az ötvenes évek óta ott volt az ûregyezmény valamilyen tervezete, de azt az oroszok korábban folyamatosan elutasították. Aztán 1966-ban elkezdtek közeledni az álláspontok, a végleges változat elõtt 6 hónapig tárgyaltak.
Az elkészült egyezményt 1967 január 27-én aláírásra bocsájtották, ezzel gyakorlatilag véget ért az ûrkorszak. Az elsõ aláírók USA, Oroszok, Angolok, Ausztrália, Japán, Kanada, Finnország, Siera Leone, Bulgária és Magyarország.Video
A sors kegyetlen fintora, hogy ugyan ezen a napon az Apollo-1 kigyulladt és 3 asztronauta bennégett. Utána nem sokkal az oroszok is elveszítettek egy ûrhajóst, a Szojúz 1-gyel Komarov április 23-án halt meg.
A NASA büdzséje 1967-ben csökkent elõször és ez a folyamat gyakorlatilag kisebb nagyobb megszakításokkal azóta is tart. Az oroszok ûrhajózásra költött pénzérõl nem sokat tudunk, de ha nõtt volna annak látványos hatásának kellett volna lennie.
Az egyezmény 1967 október 10-én lépett hatályba.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#80
Komoly egy egyezmény az olyan, amelyiknél szólok, hogy kilépek és utána azt csinálok, amit akarok, senki bele nem szólhat. Persze, hogy szívesen aláírták az országok, majd ha nem fekszik kilépnek.
Egyébként lehet, hogy csak 100 év múlva, de ez hatalmas üzlet lesz. Ha az ENSZ-nél jól akarnak járni még most módosítják az elkövetkezõ 5-10 évben ezt az egyezményt olyanra, hogy bárki megvehesse, de tõlük kelljen megvenni. Más olyan intézmény nem nagyon létezik, aminek esélye lenne bármit is tenni az ügyben.
Egyébként lehet, hogy csak 100 év múlva, de ez hatalmas üzlet lesz. Ha az ENSZ-nél jól akarnak járni még most módosítják az elkövetkezõ 5-10 évben ezt az egyezményt olyanra, hogy bárki megvehesse, de tõlük kelljen megvenni. Más olyan intézmény nem nagyon létezik, aminek esélye lenne bármit is tenni az ügyben.
#79
Az ûrben viszont lehet vashabot készíteni, meg mindenféle fémhabot, ami viszont már értékesebb, mivel itt a földön sokkal körülményesebb a gyártásuk. <#eplus2>
#78
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#77
A vasnak veszett magasa az ára, na meg alig van a Földön. <#eplus2>
#76
Hát ja. Ezt a dotkomlufit úgy látszik 10 évente el fogjuk játszani.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#75
Egy vasmeteor 99%-ban fémbõl van. Valszeg teljesen, az utolsó morzsáig hasznosítható.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Nem, mert az ingatlanpiacon lehet reális a nyereség. A facebook is mekkora bukta lesz. Százmilliárd dollár lesz a tõkekapitalizációja. Pár év múlva kimegy a divatból, és nézni fognak a részvényesek, hogy van egy honlapjuk, amit régebben sokan látogattak. Mert korábban a facebook sem volt sehol, és a MySpace vagy MyVip volt a legnagyobb. Már nem tudom, és tartok tõle, hogy a legtöbb ember azt sem tudja, hogy voltak ezek.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Szerintem olcsóbb lenne messze kitermelni ami kell, és azt visszahozni, mint a teljes aszteroidát idehurcolni. Mert akkor a hulladékot nem kell mozgatni.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#72
Miért, mi ebben a tiltott? Nem ezt hívják pl. ingatlanpiacnak?
<#nyes>
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Szerintemna tõzsdefelügyeletnek nyomozni kéne, mert az ûrbányászat legalább annyira rentábilis, mint egy pilotajáték. Alapíts egy céget egymillió dollárból, készíts egy bullshitt üzleti tervet, hogy 10 év mûlva dollár százmilliárdokat fog termelni a cég, és add el a részvényeket a tõzsdén. Az új kisrészvényesek meg majd pislognak, hogy mit is vettek meg...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!