Egymillió éve használja az ember a tüzet

Nem vagyok tekintélytisztelõ.
Valamiben nagyon jól teljesítõ ember is mond hülyeségeket és hihet badarságokban.

Makovecz például elmesélte, hogy õ megnézeti a vízereket mielõtt építkezésbe fog.
Ami ugye szintén ökörség, holott egy viszonylag nagy mûveltségû ember volt.

A materialista világlép miért lenne szûk?
Én egy csepp jó büdös természetes vízben még egy óra nézelõdés után is találok új és érdekes dolgokat a mikroszkópommal.
De a távcsövemmel is mindig látok új dolgokat.
Semmi szükség ákombákomra, mákonyra és egyéb hites maszlagra.
A valós Világ sokkal szebb és érdekesebb.

"Csak egy olyan folyamatot mondj ami exponenciális"

Élõlények szaporodása. Exponenciálisan szaporodnak, amíg korlátba nem ütköznek, ami sokszor egy másik exponenciális folyamat, pl ragadozók szaporodása.

Jogos. Én nem egy adott "példányra" gondoltam. Ebben a tekintetben valóban más a helyzet.

Egyébként a természetes szelekció legszebben tapasztalható formája a baktériumoknál figyelhetõ meg. Nap mint nap szinte jelennek meg rezisztens törzsek. A rengeteg antibiotikummal mi magunk állítjuk elõ ezeket. Amelyik baci sikeresen túlél egy antbiotikumos kezelést, annak a leszármazottai is simán túlélik. A régebbi nem rezisztens fajt pedig eltörlik az antibiotikumok a földrõl. Az erõsebb túlél, fennmarad, szaporodik a gyengébb elbukik.

A baktériumos dolgot cáfolnám, ha nem gond. Egy adott faj nem tud alkalmazkodni oly mértékben. A baktériumok fajai sok területen megtalálhatóak igaz, de ezek nem ugyanazon fajba tartoznak. Az ember viszont tud alkalmazkodni a víztõl szinte teljesen mentes környezettõl kezdve a sarkvidéki éghajlatig, szinte mindenhez. Ehhez az intelligenciáját használja fel. Pl egy afrikában honos baci, nem hinném, hogy tud alkalmazkodni egy sarkköri éghajlathoz. (legalábbis mutáció nélkül)

Az intelligencia nem problémamegoldóképességet jelent. Az egy mérce, ami feltételez egy alaptudást és viszonyit mindent és mindenkit ahhoz az alapszinthez. De ez az alapszint nagyon változó lehet és nézõpont kérdése. Példa: kétszáz éve az átlag ember intelligencia hányadosa sokkal alacsonyabb volt.

"Jelenleg az ember tud a legtöbb környezethez alkalmazkodni az összes élõlény közül."
Nem igaz. A baktériumok. (Ha az ûrre gondolsz: az ránk sem igazán vonatkozik. "Élni" nem képes ott az ember.)

"Csakhogy nem biztos, hogy a létszámot kell a sikeresség szempontjának elfogadni."
Igazad van. Én nem is erre gondoltam. Habár az izeltlábúak létszáma is lenyûgözõ, az állatfajok kb. 80 százalékát teszik ki (ha jól tudom). Ez a változatosság mi, ha nem az alkalmazkodóképességük mutatója?

"Jelenleg az ember a legbonyolultabb lény az összes közül amelyet ismerünk."
Genetikai és fiziológiai értelemben nem, de idegrendszeri összetettségben gondolkodva teljesen igazad van. Hosszútávon kiderül majd, hogy ez a hatalmas tudás evolúciós zsákutca vagy sem.

Ok, jó éjt! :)

Akkor majd holnap. :)

"Amúgy azon is érdemes elgondolkodni hogy ez a mi "dicsõ" technikai civilizációnk a fennállása 100-150 évében több kárt okoz az emberiségnek, mint az összes többi civilizáció és társadalom azt azt megelõzõ x ezer évben.
Sõt, nem hogy kárt, hanem valszeg a kihalás szélére sodorja önmagát. Dicsõen. Autózva. Bulizva. Olajat habzsolva kétpofára. Nagyképûen. "

És ennek mi köze van az evolúció létéhez vagy nem létéhez?

És mi abban a hihetetlen, hogy a mutációk teljesen véletlenszerûek? A szelekció egy másik folyamat, ami a környezeti változásokhoz képest kiválogatja az életképes mutációkat. Ehhez nem kell Isten.

Nincs mit, 1 - 1 :)

"Nem 5-6 nyelvrõl beszélek, hanem több ezerrõl, ami akkoriban létezett."

Egyrészt azért mert a gyökerek egyeznek(mármint az, hogy hanggal kommunikálunk), másrészt azért, mert több kevesebb technolóiáig, minden földrészen elértek a népcsoportok és a nyelv ennek a hozadéka. Harmadrészt a helyileg közeli nyelvek egymástól vették át a szavakat, keveredtek, ez hatalmas kiegyenlítõ erõ a különbözõ csoportok között.

Nem függetlenül alakultak ki nyelvek egymástól, hanem családok vannak, amik valamilyen szempontból közös tõrõl erednek. Ezekbõl persze külön nyelvek fejlõdhetnek, ha pl. egy népcsoprt kétfelé szakad.

Függetlenül akkor alakulhat valami, ha hermetikusan elzárt a környezet, de ilyen nem igazán volt. Illetve csak ritka esetekben, de ezekre manapság maximum a tényleg érintetlen területeken találunk példát. Azoknak a nyelve -szókincse viszont jelentõsen eltér a mienktõl. Õket ez a keveredõ-kiegyenlítõ erõ nem érte még el.

Kösz.

Miért mondod, hogy nem ugyanolyan szintre jutottak el?

A 6000 évvel ezelõtti állapotokról beszélek. De legyen 10 000 év.
Eltörpül az 1 milló mellett.
Az, hogy e röpke pár ezer év alatt nagy különbségek alakultak ki az egyes nyelvek szókincsében a technikai fejlõdés miatt, az még inkább megkérdõjelezi, hogy miért lehettek egy szinten 990 000 év fejlõdés után?

Nem 5-6 nyelvrõl beszélek, hanem több ezerrõl, ami akkoriban létezett.
Azóta folyamatosan halnak ki nyelvek a kiemelkedõk térnyerése miatt.

Jogos, figyelmetlen voltam!

Viszont ettõl még, áll az alapszituáció, ami innen indult:

"Egy szóval sem mondtam, hogy hihetetlen, hogy kialakul több ezer nyelv. Mert ez tény.
A kérdés az, hogy hogyan és hogyhogy ugyanolyan tempóban az 1 millió éves skálán?"

Ez az alapkérdés, és véleményem szerint ez becsületesen cáfolásra került. Nem ugyanolyan tempóban alakultak ki és nem is ugyanolyan szintre jutottak el.

Ha olvastad az elõzõ hozzászólásom utolsó két sorát, akkor fel kell tennem a kérdést, hogy nehéz e a felfogásod?

De korlátot állítanak, mert egy csak lovárit beszélõnek nem tudnál elõadást tartani az ûrhajó tervezésrõl. És nem azért mert hülye lenne hozzá, hanem azért, mert a szakkifejezésekre nincs is szavuk. Az illetõnek meg kell tanulnia valamilyen más nyelvet elõször, hogy tanulhasson az ûrhajózásról. Az ûrhajózásról szóló, lovári nyelvû könyv pedig majd akkor tud megjelenni, ha a nyelv eléri azt a szintet, hogy alkalmassá válik erre.

"Hogy mondják lováriul pl azt hogy gammasugárzás detektor? "

Nem tudok lováriul, de gondolom a gamma az gamma, mert görög betû. A sugárzásra nyilván van szavuk, mert a napsugár az nekik is süt, a detektor meg mondjuk legyen detektor. Már csak össze kell rakni. :)

Mellesleg nem értettél meg.
Azt mondtam bármelyik nyelv alkalmas az ûrhajózás kifejlesztésére, persze egyesek nem a mai formájukban, de a kommunikációs képességek, lehetõségek egyik nyelvben sem állítanak korlátot a technikai fejlõdés útjába.

Ezt honnan veszed? Hogy mondják lováriul pl azt hogy gammasugárzás detektor? vagy épp dezoxiribonulkleinsav? Nincs is rá szavuk. (ha ezekre épp lenne is, akkor ez jövevényszó lesz más nyelvekbõl, ilyen irányban hiányos a szókincsük)

Majd akkor lesz szókincsük olyan fokú kommunikációra, ami elég egy ûrhajó megépítésére, ha elérnek oda technológiailag és a nyevük a szükség miatt, annyit bõvül a szókincsében, hogy alkalmassá válik rá. Nem a nyelv van elõször a nyelv bõvülése a fejlõdés hozadéka. A nyelvet a környezet formálja, mind a külsõ behatások, mind pedig a belsõ igények.

"A 33 ezerhez az is oda volt írva, hogy ennyit gyûjtöttek össze, de ennél több van."

a 170k sem a felsõ határ... ez csak egy szótár:

"A 20 kötetes Oxford English Dictionary 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma"

SZóval ez sem az összes valaha létezett angol szó.

Én egyébként a természetfeletti megítélésére gondoltam.

Az elõbb hivatkozott hozzászólásodból egy ateista materialista emberre következtettem.
Na most Szemerédi ezt a világképet túl szûknek érzi, hatalmas matematikai tudásának birtokában.
Mi errõl a véleményed?

Na jó.

A 33 ezerhez az is oda volt írva, hogy ennyit gyûjtöttek össze, de ennél több van.

A másik link amit küldtem, abban nagyon jó adatok voltak. Pl.:
"9812 - Csokonai Vitéz Mihály színmûveibõl kimutatható szókincse"

Szóval az a 33 ezer is kegyetlen nagy szókincs.
A Bibliát 8-10 ezer szóval írták meg.

A 170 ezer mellé:
"1 millió - A magyar nyelvben kb. ennyi szó (lexéma!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)"

Nyilván a technikai fejlõdéssel együtt jár a szókincs bõvülése, mert új dolgoknak kell neveket adni, viszont sok szó el is tûnik ezekbõl a nyelvekbõl, de a szótárakba azért bekerül, hogy "gereben", holott már nagyítóval kell keresni azt aki tudja mi a fene ez.

Én csak azt állítom, hogy minden nyelv eléggé kiforrott ahhoz, hogy az ûrhajózás kifejlesztésére alkalmas kommunikációt biztosítson.
És azt kérdezem hogyan lehetséges ez?

Azt is ki lehet olvasni.
A primitívebb egyszerûbbet jelent.
A kultúrák nem egyforma fejlettségûek, így nyilván nyelvük sem.
Egy kõeszközöket pattintgató kultúra nyilvánvalóan primitívebb mint egy számítógépeket programozó, és ez nyelvükben is megmutatkozik.

Persze nem elsõsorban a technikán van a hangsúly, hanem a szokások bonyolultságán.

Pl. az Európába eljutott Ezeregy éjszaka meséinek nyelvezetén az európaiak csak ámultak bámultak, az arab világban pedig egyszerû nyelvezetû fércmûvekként tartották számon.

Matematikában nem.
De a dévédé lejátszót én be tudom kapcsolni, és ehhez a témához is hozzá tudok szólni.

Ilyen kifejezést, hogy "primitívebb nyelv" nem is használtam. Azt mondtam, szûkebb a szókincs jóval, mert nem volt szükség többre egy elmaradottabb társadalomban. Ha vitázni akarsz, akkor az alap az, hogy el is olvasd amit írok.

Egyébként az általad linkelt oldal és leírt adatok is ezt támasztják alá. 33k cigány vs 170k angol. De ebbõl max te olvasod ki, hogy melyik primitívebb, nem én. Ebbõl nem az tûnik ki hogy melyik a primitívebb, mert lehet bizonyos dolgokra a cigány nyelv a kifejezõbb. Ebbõl az tûnik ki, hogy egy fejlettebb, sokszínûbb társadalom nyelve szókincsnagyságát tekintve elõrébb áll. És ez arra vezethetõ vissza, hogy vagy földrajzilag, vagy mint elszeparált társadalmi csoport külön fejlõdtek eltérõ ütemben.

Persze lehet ezen vitázni, csak nem tudom érdemes e a konkrét számokat tagadni, fõleg úgy, hogy ezeket a számokat te linkelted, illetve írtad le.

Pedig elég jó következtetéseket lehet belõlük levonni, persze ilyenkor nem 1-2 csonttal dolgoznak, hanem sokkal többel.

"Azért írtam exponenciálisat, mert a természet csak exponenciális folyamatokat ismer."
Csak egy olyan folyamatot mondj ami exponenciális, de úgy az elejétõl a végéig. (És a kitevõ pozitív szám, tehát a csillapított rezgõmozgás és társai nem ér!)

Az exponenciális folyamatok csak idealizált modellek, amiben minden más hatást kiiktatunk. A természetben viszont mindig van valami ami korlátként funkcionál, és ez negatív visszacsatolásként hat, lelassítja az adott folyamatot. A visszacsatolás az elején kicsi, ezért jó az exponenciális közelítés, a végén viszont megnõ és három végkifejletet okozhat:
- legszerencsésebb eset, ha elkezd konvergálni az elérhetõ maximumhoz
- kicsit rosszabb, ha oszcillál körülötte
- legrosszabb, ha instabillá válik a rendszer és el kezd divergálni

Most ugyanezek a kategóriák az emberiségre:
- (konvergálás) a társadalmi és gazdasági berendezkedéseinket egyre inkább tökéletesítjük, és lassan elérjük a tökéletes állapotot
- (oszcilláció) a válságok és a fellendülések periodikusan követik egymást (egyesek szerint ez történik már sok ezer éve, lásd Konfuciusz, ez a legvalószínûbb)
- (divergencia) valamilyen apokalipszis során az emberiség részben/vagy egészben kiírtja magát

Ûrszondák, a holdra-szálló egységek(hoaxerek kíméljenek). Ezeknek nagy esélyük van, hogy 200 millió év múlva is meglesznek. Utánunk ez maradna. A civilizáció nyomai alatt nem épületekre gondoltam, nem vagyok hülye. De 1-2 kõeszköz, maradvány fennmaradhat valamilyen formában. Hozzánk hasonló intelligens lény maradványait pedig eddig nem találtunk. Az eddigi ismereteink alapján mi vagyunk az elsõ civilizációt alkotó értelmes faj a Földön, és amíg be nem bizonyítják az ellenkezõjét addig így is marad. Ezen nem változtat az sem, hogy a Föld mekkora részét túrtuk fel. Az, hogy ki miket fantáziál ember elõtti civilizációkról az mindenkinek szíve joga, de a tudományos vitákat messzire kerülje el vele.

Nem beszélve arról, hogy egy megkövült lábszárcsontból, öt bordából meg a koponya egy töredékébõl az Isten se állapíthatja meg, hogy az az élõlény intelligens volt-e, vagy sem...

"Meg az eddigi élõlények leleteibõl erre lehet következtetni. Nem csak civilizáció nyomát nem találtuk, de a hozzánk hasonlóan intelligens lények maradványait sem."

Ezen jót nevettem! <#nevetes1>
Elõször is egész pontosan mekkora részét tártuk fel a Föld kérgének? Milyen mélyen? Az óceánok? A lemeztektonika mond neked valamit? Na és a 200 millió év? Szerinted mennyi maradna meg az emberiségbõl 200 millió év múltán itt a Földön? Elárulom: a leghatalmasabb, legmasszívabb, legtartósabb építmények sem bírnának ki 200 millió évet. Mi emberek jelenleg egyszerûen nem tudunk olyan dolgot alkotni, ami 200 millió év múltán is intelligens tervezésrõl árulkodna. Hát még akkor egy civilizáció, ami esetleg a középkor szintjén volt...

Már megbocsáss, de ez badarság. Száz millió évekkel ezelõtti idõkrõl beszélünk! A Föld teljesen máshogy nézett ki, a Földrészek át voltak rendezõdve, a hegységek mások voltak, azóta újak alakultak, eltûntek a régiek, stb. Egy "ipari forradalmat" elért technikai civilizációból pontosan egy jó nagy 0 maradna fent száz millió év távlatából. Az, hogy az õseinknek volt mit kibányászniuk, egyáltalán nem jelenti azt, hogy elõttük kétszáz millió évvel egy másik világban egy másik teljesen idegen civilizáció nem bányászott semmit.

A nyelvek annyiban érdekesek, hogy nincs közöttük primitív nyelv, mint pl. te feltételezted a lováriról.

Okosabbnak tartod magad Szemerédi Endrénél?

Ezt láttam én is, ez alapján írtam amit írtam a legutóbbi körnél. Ha vitázni nem szeretnél, nincs gond. :) Bye!

Örülök, hogy egyetértünk.

Én, egyébként, a legnagyobb hibalehetõséget a geológiai kormeghatározás megbízhatóságában látom.
Igazából egyik módszer sem tökéletes.

Mivel nincs sok affinitásom ezen vitatkozni, ha van kedved nézd át ezeket az adatokat:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3kincsm%C3%A9retek_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%B3_list%C3%A1ja

Csakhogy nem biztos, hogy a létszámot kell a sikeresség szempontjának elfogadni.
Sõt, biztos, hogy nem, bár az is kihagyhatatlan elem.

Jelenleg az ember tud a legtöbb környezethez alkalmazkodni az összes élõlény közül.
Valójában az ember képes egyedül arra, hogy a Föld bármelyik helyére eljusson, sõt képes eltávolodni is a Földtõl, hiszen eljutott a Holdra is.
Jelenleg az ember a legbonyolultabb lény az összes közül amelyet ismerünk.
Az intelligencia problémamegoldó képességet jelent, és ebben az ember messze verhetetlen.

Természetesen az evolúciónak nincsen célja vagy céljai, csak okozati összefüggések láncolata, ezért olyan tökéletes visszafelé tekintve a soron.

Érdekes egyesek eszmefuttatása és felfogása az intelligenciáról. Mi is az hogy intelligens? Egy elvont, emberek álltal kreált fogalom. Elefántok festenek, fõemlõsök botokat használnak, a madarak fészket épitenek és magasbol ejtik le a csontot, hogy hozzájussanak a velõhöz. Az intelligencia kifejezéssel nagyon csinján kell bánni. Annak ellenére, hogy úgy tûnik elõnyt jelent, nem intelligens faj a legsikeresebb a földön. Ha az állatvilágot nézzük, akkor észre kell vegyük, hogy az izeltlábúak a legsikeresebbek. Ha az élõvilág teljességét nézzük, akkor pedig a baktériumok.

Az evolúciónak, mint ahogy már irták elõttem is, az intelligencia nem célja. Jelen tudásunk szerint a földön 3,7 milliárd éve van élet, és ebbõl csupán 0,7 milliárd évet mondhatnak magukénak a többsejtû életformák. Meglepõ az 1 millió év? Nekem nem. Rengeteg minden végbement ezalatt, attól, hogy nem ismerünk vagy nem tartunk fontosnak egyes lépéseket.

Kimaradt a cikkbõl, hogy nem találtak sem konnektort, sem kábeleket, tehát napelemes mobilt használtak!

Az európai civilizáció is gyakran toporgott egy helyben.
Aztán meg meglódult.
Sok mindennek együtt kell lennie ahhoz, hogy újra minõségi változás legyen.
A Kazak pusztákon már Marco Polo idejében is égtek a gázfáklyák és tocsogott a kõolaj a földön.
Lámpában égették, tudtak róla.
De nyilván nem tudták még autóban égetni mert nem tartott még ott Európa ipara.

A piramisokkal óvatosabb lennék, mármint azzal, hogy közel egyszerre találták ki függetlenül egymástól.

Az bizonyosnak tûnik, hogy volt egy hajózó kõkorszaki civilizáció, hiszen kõoszlopokat, nagy kõszobrokat a Világ sok helyén találni, õserdõk mélyén is világtól eltakarva és elfeledve.
Amerikába pedig eljuthattak az Atlanti óceánon át nem csak északon mint a vikingek, hanem délebbre Marokkó partjaitól, hiszen az áramlatok onnét Amerikába sodornak mindent.
Elképzelhetõ, hogy Atlantisz is létezett valahol a Kanári szigetek környékén, vagy talán éppen a mai szigetek a hajdani Atlantisz csúcsai.

Ja csak éppen nem számolsz a körülményekkel, ami egy 50-100 fõs törzsben elõfordulhat: nagyon durva csecsemõ halandóság, aki bármilyen sebet kap az meghal (mert nem ismertek fertõtlenítõ eszközöket, orvos sem volt, csak gyógyfû max, azokból is csak pár számít hatásosnak és nem mindenhol nõ), mindennapos erõszak (az erõsebb kutya eszik/baszik szabály), ha felfáztál a földön, akkor nem nyomtál be egy vitamin mix-et, vetted meg a százas papírzsepit, hanem örültél, hogy a szarul táplált immunrendszered legyõzi és nem halsz bele egy egyszerû felfázásba (talán csak a vezér és pár közeli ember volt jól táplált, mivel azok akik utoljára ettek a zsákmányból már csak a maradék koncot nyaldosták). Vízhez is csak patak, tó vagy folyó partján jutott az ember sok százezer éven keresztül, most meg azt mondják az orvosok, hogy napi 2-3 liter kell az embernek. Képzeld el milyen gáz volt régen. Szóval hogyan találjon fel valamit valaki, ha max 15-20 évig él (ekkor már öregnek számított)? Örül, ha túléli az apját 1-2 évvel...

Ez mind semmi!
Azt is tudom, hogy nem kering egy pár csizma a Hold körül.
Azt is tudom, hogy nincsenek szellemek, nincs Isten, nincs pokol, nincs mennyország.
Sok más egyebet is tudok. :-)

Szerintem sem a technika, hanem ez az észnélküli fogyasztás növekedésre épülõ profitorientált, önzõ szemlélet fogja sírba vinni az embert, ha nem kapcsol idõben. Persze minden megoldható lenne...csak....

Gondolom megvan az aránylag jól dokumentált "sötét középkor" idõszaka, meg hogy akkoriban az újszerû, elõremutató ötletek, új felfedezések milyen könnyen utat törtek maguknak? És hogy ez a korszak -minden negatívuma ellenére- mennyivel szervezettebb és civilizáltabb világ volt a vadászó-gyûjtögetõ õsemberéhez képest? Az ókori nagy birodalmak tudományos ismeretekben, technikai fejlettségben mennyivel jártak a fent említett középkori utódaik elõtt?

A tudást baromi nehéz megbízhatóan rögzíteni és átadni generációról generációra, még a kor legnagyobb birodalmainak sokmilliós populációival is megesett az a csúfság, hogy kultúrájuk nagy része odalett. Elsikkadt, a birodalom megszûnte után az emberek egyszerûen elfelejtették.

Tízezer évvel ezelõttig pedig nem léteztek közel ekkora közösségek sem, csak kisebb-nagyobb törzsek, akik ráadásul meglehetõsen gyakran estek áldozatul járványoknak, természeti katasztrófáknak, éghajlati változásoknak vagy épp egymásnak. Az "általános mûveltség" kimerült a vadászat, tûzgyújtás, a primitív törzsi kulturális szokások ismeretében. Ez a tudás még átjutott a Bering-szoroson, aztán elolvadt a jég, ezután párhuzamosan, külön utakon fejlõdtünk.

Az amerikai õslakosok a 16. században nem ismerték (legalábbis nem használták) a kereket, feltételezhetõen azért, mert nem volt háziasított igásállatuk. Tehát az álattartás elterjedése kellett ahhoz, hogy a kerék jelentõségét felismerjük. Vagyis egy ilyen fontos lépés megtétele is csak több speciális elõfeltétel megléte után vált lehetõvé. A sokat hangoztatott közös pont, a piramisok magyarázatához nem kell sok ész, nagyméretû építményhez ez a legstabilabb forma, a legkönnyebben megépíthetõ, már ha szabályosabbat akarsz egy kõrakásnál. Véletlenül párhuzamosan megjelent több kultúrában. Nagyjából ennyi hasonlóságról tudok, javíts ki ha tévedek.

Könnyen lehet, hogy számtalan elszigetelt esetben feltaláltak korábban csomó mindent, is pl. a számolást, az írást, kezdetleges technikákat és mesterségeket is ismerhettek egyének, de befogadó civilizáció hiányában ezek "érdeklõdés hiányában" a feltalálóval együtt a sírba szálltak. Kellett egy közepesen fejlett társadalom, hogy a fejlettség szintjei egymásra rakódhassanak. Véletlenek hosszú sora, valószínûtlen feltételek együttállása, tényleg nem értem miért olyan nehéz elhinni, hogy ez eltarthatott néhány százezer évig...

Sok kicsi legyozi a nagyot...
Szoval intelligencia szerintem mindig hasznosabb, de ez csak az en velemenyem.

Az intelligencia persze sose hátrány, de... A hüllõk amikor kialakultak, már az elején két irányba fejlõdtek tovább. Az egyik a dinók, a másik az emlõsök. Ha számított volna az intelligencia, akkor a dinók kora nem is lett volna, hanem rögtön az emlõsök uralkodtak volna. Viszont kajában bõséges környezetben nem csak az intelligenciával lehet versengeni. Ha sok a kaja, akkor egyszerûen meg lehet nõni nagyra is és máris gyõztes vagy. Valószínûleg ezért tudtak részben uralkodni a dinók. Csak amikor megváltozott ez a helyzet, kevesebb lett a kaja, akkor már az intelligencia volt a legfontosabb szempont. Akkor viszont az emlõsök át is vették az uralmat.

Ha intelligensek lettek volna, ez abbol a feltevesbol indult ki.
Persze ha nem voltak azok, nem is banyasztak.

Milyen más ásványokat? Ha lett volna bármiféle bányászat azt már észrevettük volna. Meg egyébként is hogyan? Kiharapták a fogukkal? Gondolkozz már egy kicsit!

A technikai fejlõdéshez rengeteg felfedezés szükséges. A maják például nem ismerték a kereket. Hiába képes az ember rakétákat és atomerõmûveket építeni, az ehhez szükséges tudást meg is kell szerezni, ez pedig nem olyan könnyû és nem megy olyan gyorsan. Meg kell tenni a szükséges felfedezéseket, sõt olyan eszközöket, technikákat kell hozzá feltalálni és kifejleszteni, amivel a felfedezés egyáltalán lehetõvé válik. És még ez sem elég, hiszen valakinek rá is kell jönnie, hogy ezeket a felfedezéseket hogyan lehetne hasznosítani és mire. A görögök is ismerték a gõz erejét, az eddigi ismereteink alapján mégsem használták (de legalább is ipari méretekben biztos, hogy nem), csak egy játékként tekintettek rá. A rómaiak nem foglalkoztak "elvont" matematikával, mert a számrendszerük nem tette lehetõvé, illetve úgy tartották, hogy a mindennapi életben nincs semmi haszna. Az, hogy a mi civilizációnk elérte ezt a technikai szintet az annak köszönhetõ, hogy az évszázadok során olyan körülmények alakultak ki, ami mindezt lehetõvé tette.

Az intelligencia szerintem mindig szamit. Minden kornyezetben utosebb fegyver, es par szaz millio ev alatt bizony ki kellene alakulnia.

Ma man csak cigihez (man ahhoz se Tarlos Istvan miatt) es fozeshez hasznaljuk a fovarosban.

A dinok hasznalhattak mas asvanyokat, akik utanunk jonnek, meg hasznalhatnak megint mast. Nyilvan mindenki azt hasznal fel, amije van.Ez nem kizaro ok.