Egymillió éve használja az ember a tüzet
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#115
A dinoszauruszok azért nem lettek értelmesebbek, mert sokáig nem számított annyit az intelligencia, inkább a nyers erõ. Amikor meg már számított, akkor már jelen voltak az emlõsök és õk sokkal intelligensebbek voltak. Így nem a dinók fejlõdtek tovább, hanem az emlõsök átvették az uralmat.
#114
Meg az eddigi élõlények leleteibõl erre lehet következtetni. Nem csak civilizáció nyomát nem találtuk, de a hozzánk hasonlóan intelligens lények maradványait sem.
Szerintem a miénkhez hasonló intelligens élet kialakulása nem törvényszerû, csak puszta véletlen. Persze én nem vagyok szakértõ, csak hallottam már egy-s-mást és erre következtetek.
Szerintem a miénkhez hasonló intelligens élet kialakulása nem törvényszerû, csak puszta véletlen. Persze én nem vagyok szakértõ, csak hallottam már egy-s-mást és erre következtetek.
#113
Intelligens minden további nélkül lehetett (bottal üthetjük a nyomát), technikai, mûszaki biztosan nem. Egy iparosodott civilizáció után ugyan valóban nem sok minden marad évmilliók alatt, viszont valaminek a hiánya maradandó. A fejlõdés korai fázisaiban feltárt, könnyen elérhetõ nyersanyag-lelõhelyek márpedig itt voltak az õseink keze ügyében, lehetõvé téve a fejlõdés beindulását. És persze ki is bányásztunk mindent, amit könnyû volt - néhány alapvetõ, bõségesen rendelkezésre álló ásványon kívül szinte mindent egyre bonyolultabb technikával, egyre nehezebben lehet már csak kitermelni.
Ebbõl az is következik, hogy ha a mai civilizáció valami oknál fogva elpusztul és a felhalmozott tudás elveszik, az ipari forradalom megismétlõdése belátható idõn belül gyakorlatilag kizárható. Ha ki is alakul másfajta értelmes élet, az megmarad békés, egyszerû értelmes életnek, az emberiségre újabban oly jellemzõ megalomán hajlamok nélkül. És meglepõ módon ez egy egész tûrhetõ apokaliptikus jövõkép :)
Ebbõl az is következik, hogy ha a mai civilizáció valami oknál fogva elpusztul és a felhalmozott tudás elveszik, az ipari forradalom megismétlõdése belátható idõn belül gyakorlatilag kizárható. Ha ki is alakul másfajta értelmes élet, az megmarad békés, egyszerû értelmes életnek, az emberiségre újabban oly jellemzõ megalomán hajlamok nélkül. És meglepõ módon ez egy egész tûrhetõ apokaliptikus jövõkép :)
#112
Teljesen egyet értek.
Valami nagyon nincs rendben a hivatalos történelem tanítással.
Ugyebár adva van az ember (vagyis annak valami õse) ami már 1 millió éve használ tüzet. Aztán adva van a mai ember ami már vagy legalább 50-100 ezer éve antropológiailag ugyanaz, legalább is ami az agyat illeti. Ez mit is jelent? Szerintem ez azt jelenti, hogy ha mai ember képes ûrrakétát (és egyéb hightech cuccokat) megtervezni, építeni akkor a 100000 évvel ez elõtti ember is képes volt rá. Ezt úgy értem, hogy már megvolt a testi (agyi) adottsága, mint ahogy egy kutyának pl.ma sincs meg.
Másképpen: Ha valami ( a tudomány számára lehetetlen, tehát csak hipotetikus) idõgéppel visszamennék 100 ezer évet és elhoznánk pár csecsemõt, akkor elvileg csak nevelés, és taníttatás kérdése, hogy egy mai átlag emberek, vagy ne adj isten akár tudósok, felfedezõk legyenek.
Igazán érdekesé itt kezd válni a dolog, mert ugye elvileg a modern ember már vagy 100 ezer éve "készen" álla az igen nagy fokú fejlõdésre, de csak kb. 5-10 ezer éve kezdte meg hivatalosan. A legfurább (ahogy arra jól rávilágítottál) , hogy ezt egymástól elszigetelt csoportok szinte egy idõben kezdik meg.
Pont nem igaz amit gforce9 ír "Amerika is onnantól kezdett el fejlõdni, hogy adamentünk". Az amerikai õslakosok is igen fejlett tudással ,és technikával rendelkeztek (fura mód itt is kb. pár ezer éve kezdõdõen) csak kicsit más volt mint az európai, ázsiai. Fejlett építészetük volt, matematikai és csillagászati ismereteik stb.
Valami nagyon nincs rendben a hivatalos történelem tanítással.
Ugyebár adva van az ember (vagyis annak valami õse) ami már 1 millió éve használ tüzet. Aztán adva van a mai ember ami már vagy legalább 50-100 ezer éve antropológiailag ugyanaz, legalább is ami az agyat illeti. Ez mit is jelent? Szerintem ez azt jelenti, hogy ha mai ember képes ûrrakétát (és egyéb hightech cuccokat) megtervezni, építeni akkor a 100000 évvel ez elõtti ember is képes volt rá. Ezt úgy értem, hogy már megvolt a testi (agyi) adottsága, mint ahogy egy kutyának pl.ma sincs meg.
Másképpen: Ha valami ( a tudomány számára lehetetlen, tehát csak hipotetikus) idõgéppel visszamennék 100 ezer évet és elhoznánk pár csecsemõt, akkor elvileg csak nevelés, és taníttatás kérdése, hogy egy mai átlag emberek, vagy ne adj isten akár tudósok, felfedezõk legyenek.
Igazán érdekesé itt kezd válni a dolog, mert ugye elvileg a modern ember már vagy 100 ezer éve "készen" álla az igen nagy fokú fejlõdésre, de csak kb. 5-10 ezer éve kezdte meg hivatalosan. A legfurább (ahogy arra jól rávilágítottál) , hogy ezt egymástól elszigetelt csoportok szinte egy idõben kezdik meg.
Pont nem igaz amit gforce9 ír "Amerika is onnantól kezdett el fejlõdni, hogy adamentünk". Az amerikai õslakosok is igen fejlett tudással ,és technikával rendelkeztek (fura mód itt is kb. pár ezer éve kezdõdõen) csak kicsit más volt mint az európai, ázsiai. Fejlett építészetük volt, matematikai és csillagászati ismereteik stb.
#111
Igen? És ezt te honnan tudod? Honnan tudhatná közülünk bárki is, hogy millió évekkel ezelõtt százmillió évek alatt nem fejlõdött ki a dínóknak egy intelligens faja? Igazán kíváncsivá tesznek az ilyen magabiztos kijelentések...
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#110
Ami meg a globális fölmelegedést illeti, majd lehûlés fogja követni.
Van egy ~250-300 éves ciklus is amirõl elfelejtenek beszélni.
Most mászunk ki az 1800as évek elején elkezdõdött hideg ciklusból, nincs ebben semmi rendkívüli, és nem az emberiség okozza.
Van egy ~250-300 éves ciklus is amirõl elfelejtenek beszélni.
Most mászunk ki az 1800as évek elején elkezdõdött hideg ciklusból, nincs ebben semmi rendkívüli, és nem az emberiség okozza.
#109
Nincsenek energiahiány.
Energiát egyébként sem lehet elõállítani, és az bõséggel vesz körül bennünket.
A szemétkezelés is megoldható, gondolom te sem szemétben fetrengsz.
Én nem látok semmi megoldhatatlan problémát ami gátja lenne az emberiség boldog következõ kétszázezer évének, de kétmilliót is írhattam volna.
Energiát egyébként sem lehet elõállítani, és az bõséggel vesz körül bennünket.
A szemétkezelés is megoldható, gondolom te sem szemétben fetrengsz.
Én nem látok semmi megoldhatatlan problémát ami gátja lenne az emberiség boldog következõ kétszázezer évének, de kétmilliót is írhattam volna.
#108
Levegõben a vörösiszap
Kamionok röpködnek a texasi óriásviharban
...idõjárásváltozás, globális felmelegedés, olvadó jég, emelkedõ tengerszint, szennyezés, erdõirtás, és persze a közelgõ energiaválság, amit érthetetlen módon valamiért mindenki alábecsül, pedig ez fog elõször nagyon fájni; most talán ha bokáig gázolunk benne, de tapintható a feszültség világszerte, néhány évtized múlva viszont nyakig fog érni a trutyi. 7 milliárd ipari termelésre kondicionált simabõrû pislog a korábban megszokott energiabõséghez képest borzasztóan beszûkült forrásokra. A következmények beláthatatlanok. Illetve... a villámló botok tutira elõkerülnek majd.
És ez bizony az ipari-technikai forradalomból eredeztethetõ folyamat. Hacsak nem attól a hülyétõl, aki - tettének hosszútávú következményeit némiképp rosszul felmérve - néhány százezer éve úgy gondolta, hogy jó ötlet a barlangjában mesterséges tüzeket gyújtogatni. :)
A mókás az egészben az, hogy a végeredmény elõre borítékolható volt már akkor - ez lehetne az ultimate érv a kreacionistákkal szemben. Vagy a sátánisták mellett? Wow.
Senki nem tagadja a technikai fejlõdés hasznát, vitathatatlan, rengeteg problémára találtunk megoldást, csodákat látunk nap mint nap, és most állati jó dolgunk van az iparosodás elõtti idõkhöz képest, kár hogy közben sokkal súlyosabb, látens problémákat hoztunk létre, amiknek a megoldására viszont sajnálatos módon alkalmatlan a jelenlegi technológiánk. Fõleg az lesz, ha már nem lesz mit tankolni bele. Persze reménykedni lehet valami csodában, én is azt teszem, de a rideg tények nem indokolják a túlzott optimizmust.
Kamionok röpködnek a texasi óriásviharban
...idõjárásváltozás, globális felmelegedés, olvadó jég, emelkedõ tengerszint, szennyezés, erdõirtás, és persze a közelgõ energiaválság, amit érthetetlen módon valamiért mindenki alábecsül, pedig ez fog elõször nagyon fájni; most talán ha bokáig gázolunk benne, de tapintható a feszültség világszerte, néhány évtized múlva viszont nyakig fog érni a trutyi. 7 milliárd ipari termelésre kondicionált simabõrû pislog a korábban megszokott energiabõséghez képest borzasztóan beszûkült forrásokra. A következmények beláthatatlanok. Illetve... a villámló botok tutira elõkerülnek majd.
És ez bizony az ipari-technikai forradalomból eredeztethetõ folyamat. Hacsak nem attól a hülyétõl, aki - tettének hosszútávú következményeit némiképp rosszul felmérve - néhány százezer éve úgy gondolta, hogy jó ötlet a barlangjában mesterséges tüzeket gyújtogatni. :)
A mókás az egészben az, hogy a végeredmény elõre borítékolható volt már akkor - ez lehetne az ultimate érv a kreacionistákkal szemben. Vagy a sátánisták mellett? Wow.
Senki nem tagadja a technikai fejlõdés hasznát, vitathatatlan, rengeteg problémára találtunk megoldást, csodákat látunk nap mint nap, és most állati jó dolgunk van az iparosodás elõtti idõkhöz képest, kár hogy közben sokkal súlyosabb, látens problémákat hoztunk létre, amiknek a megoldására viszont sajnálatos módon alkalmatlan a jelenlegi technológiánk. Fõleg az lesz, ha már nem lesz mit tankolni bele. Persze reménykedni lehet valami csodában, én is azt teszem, de a rideg tények nem indokolják a túlzott optimizmust.
#107
Valami hiányzott nekik hozzá.
#106
Azon elgondolkoztál-e valaha, hogy megannyi millió év múltán a mi ûrkorszaki civilizációnkból mennyi felismerhetõ dolog maradna itt a Földön? Miért is ne létezhettek volna intelligens dínók? Tudtommal még nem túrták fel az egész földkérget (igen, az óceánok fenekét is!) több száz méter mélységben, szóval jelenlegi ismereteink alapján nem létezik kizáró ok. Hiszen valójában alig tudunk valamit arról a korszakról, csak pár elszórt kövület alapján nem lehet megmondani, mi létezett, és mi nem.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#105
Ekkora butaságot már régen olvastam.
A technika kárt okozott az emberiségnek?
Hogy lehet ilyen idétlen gondolatra jutni?
A technika kárt okozott az emberiségnek?
Hogy lehet ilyen idétlen gondolatra jutni?
#104
Es a dinok fejlodese is fura. Kb 150-200 millio even at elkepeszto szelsoseges evoluciot produkaltak. Mindent csinaltak, futottak, repultek, usztak. Volt ragadozo, novenyevo, dogevo. A 10 dekastol a 100 tonnasig, minden elkepzelheto meretben jelen voltak. Ha jol tudom, meleg veru dino is volt. Ezert nem megy a fejembe, hogy ilyen elkepesztoen valtozatos evolucio ellenere sem voltak kepesek 200 millio ev alatt ertelmesse valni. Ugy gondolom minden eselyuk, lehetoseguk meg volt, es meg se.
#103
"A kérdés az, hogy hogyan és hogyhogy ugyanolyan tempóban az 1 millió éves skálán?"
A fejlodes sebesegen en is sokat gondolkodtam, mert ennyi ido alatt nagyobb kulonbsegre szamitanek. Persze eleg nagy az elteres a vadaszo gyujtogeto torzsek, es a fuzios reaktort epitok kozott, de meg igy sem tobb 6-8 ezer evnel. Millio evnyi fejlodes alatt legalabb 100 ezer eves elteresekre szamitanek.
Szoval furcsa, hogy tobb szaz ezer even at bekesen uldogeltunk a tuz melett, aztan 8 ezer ev alatt pikkpakk eljutotunk ide.
A fejlodes sebesegen en is sokat gondolkodtam, mert ennyi ido alatt nagyobb kulonbsegre szamitanek. Persze eleg nagy az elteres a vadaszo gyujtogeto torzsek, es a fuzios reaktort epitok kozott, de meg igy sem tobb 6-8 ezer evnel. Millio evnyi fejlodes alatt legalabb 100 ezer eves elteresekre szamitanek.
Szoval furcsa, hogy tobb szaz ezer even at bekesen uldogeltunk a tuz melett, aztan 8 ezer ev alatt pikkpakk eljutotunk ide.
#102
Amúgy azon is érdemes elgondolkodni hogy ez a mi "dicsõ" technikai civilizációnk a fennállása 100-150 évében több kárt okoz az emberiségnek, mint az összes többi civilizáció és társadalom azt azt megelõzõ x ezer évben.
Sõt, nem hogy kárt, hanem valszeg a kihalás szélére sodorja önmagát. Dicsõen. Autózva. Bulizva. Olajat habzsolva kétpofára. Nagyképûen.
Sõt, nem hogy kárt, hanem valszeg a kihalás szélére sodorja önmagát. Dicsõen. Autózva. Bulizva. Olajat habzsolva kétpofára. Nagyképûen.
#101
Alap fokon már érted az evolúciót. Gratulálok! :)
Most a következõ 10 évben fordíts sok idõt arra, hogy azon gondolkodsz, mi a véletlen, ha egyáltalán van olyan, és milyen szerepe van a te vak evolúciódban.
Kezdetnek egy kis segítség Einsteintõl: "Isten nem kockázik." (Természetesen õ nem valami személyes Istenre gondolt, csak segítek.)
Most a következõ 10 évben fordíts sok idõt arra, hogy azon gondolkodsz, mi a véletlen, ha egyáltalán van olyan, és milyen szerepe van a te vak evolúciódban.
Kezdetnek egy kis segítség Einsteintõl: "Isten nem kockázik." (Természetesen õ nem valami személyes Istenre gondolt, csak segítek.)
#100
"innen alakult ki a "nyárikonyha" "
Ez révedés, a nyárikonyha egy olyan kerti sufni vagy barkácsmûhely, ahová betette az asszony a lábát, és a satupadot lecserélte egy gáztûzhelyre. :-)
Ez révedés, a nyárikonyha egy olyan kerti sufni vagy barkácsmûhely, ahová betette az asszony a lábát, és a satupadot lecserélte egy gáztûzhelyre. :-)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Az evolúciónak nincs magassabb rendû célja, végállomása, ahova elszeretne jutni. Az evolúció nem egy személy, hanem két jelenségnek a következménye.
Az egyik a változás, amit a genetikai mutációk okoznak, a másik pedig a szelekció, hogy bizonyos kürülmények között mely irányba változó egyedek az elétképesebbek, így mely tulajdonságokkal rendelkezõ egyedek kerülnek statisztikailag létszámfölénybe.
Az egyik a változás, amit a genetikai mutációk okoznak, a másik pedig a szelekció, hogy bizonyos kürülmények között mely irányba változó egyedek az elétképesebbek, így mely tulajdonságokkal rendelkezõ egyedek kerülnek statisztikailag létszámfölénybe.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"Már 1 millió éve tüzel az ember a barlangokban?
Vagy 1,9 millió?
Képtelenség.
1 millió évig vegetált volna az emberi faj a Földön?
Majd 10 ezer év alatt eljutott az ûrbe?
Ezt csak azok veszik be, akiknek Darwin az istenük."
Sõt, azt se hidd el, hogy 500 éve semmivel sem voltunk fejlettebbek, mint a korábbi 1000 évben, sõt az sem igaz, hogy a mai napig élnek olyan indián törzsek, akik ott tartanak, mint mi 10 ezer éve, sõt azt se hidd el, hogy a bushmanok nem lennlnek képesek megtervezni egy színes televíziót a saját kultúrájukból merítkezve. És az sem igaz, hogy Newton, Galilei és még pár ember indított el egy olyan tudományos forradalmat, ami nélkül még mindig a középkorban lennénk.
És azt se hidd el, hogy az ókorban egy tudos épített egy kezdetleges gõzgépet, amit saját megvallása szerint csak egy érdekes, de haszontalan játékszernek tartott, mert minek a gépek, amikor annyi a rabszolga.
Ha nem ezt gondolja, akkor 200 évvel korábban zajlik le az ipari forradalom, és mire krisztus megszületik, már rég ledobtuk volna az elsõ atombombát.
Vagy 1,9 millió?
Képtelenség.
1 millió évig vegetált volna az emberi faj a Földön?
Majd 10 ezer év alatt eljutott az ûrbe?
Ezt csak azok veszik be, akiknek Darwin az istenük."
Sõt, azt se hidd el, hogy 500 éve semmivel sem voltunk fejlettebbek, mint a korábbi 1000 évben, sõt az sem igaz, hogy a mai napig élnek olyan indián törzsek, akik ott tartanak, mint mi 10 ezer éve, sõt azt se hidd el, hogy a bushmanok nem lennlnek képesek megtervezni egy színes televíziót a saját kultúrájukból merítkezve. És az sem igaz, hogy Newton, Galilei és még pár ember indított el egy olyan tudományos forradalmat, ami nélkül még mindig a középkorban lennénk.
És azt se hidd el, hogy az ókorban egy tudos épített egy kezdetleges gõzgépet, amit saját megvallása szerint csak egy érdekes, de haszontalan játékszernek tartott, mert minek a gépek, amikor annyi a rabszolga.
Ha nem ezt gondolja, akkor 200 évvel korábban zajlik le az ipari forradalom, és mire krisztus megszületik, már rég ledobtuk volna az elsõ atombombát.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#97
"Nem értek egyet."
Ezt gyanítottam :) Mindenesetre jó éjt :)
Ezt gyanítottam :) Mindenesetre jó éjt :)
#96
Nem értek egyet.
Idõ hiányában, majd holnap.
Idõ hiányában, majd holnap.
#95
Nos, akkor most egy angolnak nézz utána, mert azóta ezt én is megtaláltam. :)
Egyébként én azt mondam: lovári, nem azt, hogy a világ minden tájáról a cigány nyelvek.
Attól hogy valamit egy népcsoport beszél, még nem közös nyelv. Akkor közös nyelv, ha meg is értik vele egymást. Angolban pl. ez olyan 170k. Szóval nem kicsi kölönbség. Egyébként valóban a 800-al kicsit elvetettem a sulykot, de a lényegi mondandó áll, hogy szókincs tekintetében fejletlenebb egy elmaradott kultúra és fejlettebb egy technológiailag-kultúrálisan sokszínûbb társadalom.
Egyébként én azt mondam: lovári, nem azt, hogy a világ minden tájáról a cigány nyelvek.
Attól hogy valamit egy népcsoport beszél, még nem közös nyelv. Akkor közös nyelv, ha meg is értik vele egymást. Angolban pl. ez olyan 170k. Szóval nem kicsi kölönbség. Egyébként valóban a 800-al kicsit elvetettem a sulykot, de a lényegi mondandó áll, hogy szókincs tekintetében fejletlenebb egy elmaradott kultúra és fejlettebb egy technológiailag-kultúrálisan sokszínûbb társadalom.
"Ha jól emléxem már az elõember is ismerte a tüzet, az meg olyan 10 milkó éve volt."
Nem gondoltam volna, hogy ilyen öreg vagy. :-)
Mekem csak a nagypapám élt akkor, így közvetlenül nem élhettem akkor, de õ még azt mesélte, hogy akkoriban még nagyon féltek a tûztõl. Biztos igaz amit mond, mert õ még arra is emlékezett, amikor a dédpapit megette egy rontoszaurusz, aki rokonilag unokatestvére volt egy T-rexnek. Akkor még Mexikóban laktak, és amikor egy nagy szikla is leesett az égbõl, átköltözött a család Ázsiába. Onnan a papával jöttek át Európába, csak elõtte szittyák voltak Mezopotámiában.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen öreg vagy. :-)
Mekem csak a nagypapám élt akkor, így közvetlenül nem élhettem akkor, de õ még azt mesélte, hogy akkoriban még nagyon féltek a tûztõl. Biztos igaz amit mond, mert õ még arra is emlékezett, amikor a dédpapit megette egy rontoszaurusz, aki rokonilag unokatestvére volt egy T-rexnek. Akkor még Mexikóban laktak, és amikor egy nagy szikla is leesett az égbõl, átköltözött a család Ázsiába. Onnan a papával jöttek át Európába, csak elõtte szittyák voltak Mezopotámiában.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#93
Már ne haragudj, de keresni tudni kell: :)
Szóval benne van.
" A romani nyelv legnagyobb szógyûjteménye 33 000 szóból áll. Ebben csak a romani beszélõktõl felgyûjtött, jelenleg is élõ kifejezések szerepelnek.
...
A romani nyelvnek gazdag a szóképzõ rendszere. Elvont fõnevek, összetett kifejezések alkotása a nyelv jelen állapotában is lehetséges.
...
A Biblia, a Korán és sok szépirodalmi alkotás mellett cigány nyelvre átültethetõk olyan bonyolult szakszövegek is, mint például az Európai Unió alkotmány-tervezetének egyes fejezetei."
Szóval benne van.
" A romani nyelv legnagyobb szógyûjteménye 33 000 szóból áll. Ebben csak a romani beszélõktõl felgyûjtött, jelenleg is élõ kifejezések szerepelnek.
...
A romani nyelvnek gazdag a szóképzõ rendszere. Elvont fõnevek, összetett kifejezések alkotása a nyelv jelen állapotában is lehetséges.
...
A Biblia, a Korán és sok szépirodalmi alkotás mellett cigány nyelvre átültethetõk olyan bonyolult szakszövegek is, mint például az Európai Unió alkotmány-tervezetének egyes fejezetei."
"komolyan mondom nehany embernek abszolute nincs agya, honnan a faszbol lett volna villamlaskor tuze mikor esik akkor az eso ? , meg hanyszor lattal villamlaskor tuzet? mert en meg egyszersem
ha arra vartak volna hogy a villamlas csiholjon tuzet akkor megfagynak az tuti , nem egyszerubb ket kurva fadarabot osszedorzsolni?"
Szerintem meg úgy találkoztak elõször a tûzzel, hogy egy száraz kánikulai napon, mondjuk idõszámítás elõtt július 22-én, ha minden igaz, az egy szombati nap volt, valaki óvatlanul eldobott egy cigarettacsikket kirándulás közben, és lángra kapott a bozót. :-D
ha arra vartak volna hogy a villamlas csiholjon tuzet akkor megfagynak az tuti , nem egyszerubb ket kurva fadarabot osszedorzsolni?"
Szerintem meg úgy találkoztak elõször a tûzzel, hogy egy száraz kánikulai napon, mondjuk idõszámítás elõtt július 22-én, ha minden igaz, az egy szombati nap volt, valaki óvatlanul eldobott egy cigarettacsikket kirándulás közben, és lángra kapott a bozót. :-D
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#91
innen alakult ki a "nyárikonyha"
Akkor mondhatni a korai ingatlanok szobakonyhás felépítésûek voltak elõszoba nélkül, és a bejárat közvetlenül a konyhára nyílott.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#89
Ne haragudj, de ezt és sok más linket is megleltem magamtól :) Ebben nincs leírva még megközelítõleg sem a szókincs nagysága :)
#88
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1ny_nyelv
#87
Keresgetek egyelõre nem lelek, ha van linked, megköszönöm.
#86
Keress csak.
Meg fogsz lepõdni.
Meg fogsz lepõdni.
#85
Mondjuk a több ezer népbõl lehet, hogy nem a két véglettel kellene érvelni, meg nem a mai állapotokkal.
De mi volt az ábra 5-6 ezer éve?
De mi volt az ábra 5-6 ezer éve?
#84
Nem néztem utána, lehet nme 800, de tudom, hogy nagyongyér a szókincs, de ha gondolod, utánakeresek.
#83
Ugyanez a folyamat. Az általad leírt közegnek elégségesek ezek a kifejezések. Ezért egy összetettebb szót lebetûzni sem tudnak sokszor. Nincs rá szükségük, a nyelv visszafejlõdik. Aztán persze ha az ilyen ember értelmesebbek közé kerül, csak csodálkozik rajta, ha kinézik :) Mondjuk ez már nagyon elvezet a témától :)
#82
"Hiszen a lováriban is van vagy 800 szó aztán kalap..."
Ugye ezt te sem gondolod komolyan?
Ugye ezt te sem gondolod komolyan?
#81
Hát igen a földrészek fejlettségi szintje akkor került nagyjából "összerántásra" amikor elkezdtek hajózgatni a népek. Elõtte a fejlõdés üteme teljesen más volt. Amerika is onnantól kezdett el fejlõdni, hogy adamentünk. (az, hogy jó dolog volt e az ottani õslakosoknak, az más kérdés)
#80
(Vagy szûkül. Manapság már a "tök jó"-val fejezik ki, hogy nagyon jó, csuda jó, szép, tetszik, stb....)
#79
Azért nem egészen.
Az egyik helyen már olyan volt a szint, hogy a Holdra is föl tudtak jutni, ugyanakkor meg máshol embert ettek akit elõtte kõbaltával ütöttek le.
Az egyik helyen már olyan volt a szint, hogy a Holdra is föl tudtak jutni, ugyanakkor meg máshol embert ettek akit elõtte kõbaltával ütöttek le.
#78
Dehogy ugyanolyan tempóban. Hiszen a lováriban is van vagy 800 szó aztán kalap némely törzsnél elmaradottabb régiókban lehet még ennyi sincs. A nyelv együtt fejlõdik a társadalommal. Éppannyira bõvül, hogy a társadalomban megjelenõ dolgok leírhatóak legyenek. A nyelvet a szükség alakítja ki. Legalábbis szerintem.
#77
Egy szóval sem mondtam, hogy hihetetlen, hogy kialakul több ezer nyelv. Mert ez tény.
A kérdés az, hogy hogyan és hogyhogy ugyanolyan tempóban az 1 millió éves skálán?
A kérdés az, hogy hogyan és hogyhogy ugyanolyan tempóban az 1 millió éves skálán?
#76
Azzal a megszorítással, hogy a kreacionistáknak nincs igazuk.
#75
A hominidákban régen nem voltak benne az emberszabású majmok, ezért én még így tudtam. Most utánanéztem, és manapság már tényleg beleveszik.
Szerintem nem kellett volna belevenni, de ebbe nem szólhatok bele.
Szerintem nem kellett volna belevenni, de ebbe nem szólhatok bele.
#74
Mind a kreacionistáknak, mind az evolucionistáknak igaza van. A tudás fája, a "tûz", és Ádám a.k.a. Prométheusz a kulcs.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#73
Már ne haragudj, de még országokon belül is különbözõ nyelvjárások alakulnak ki az évszázadok során, sokszor annyira eltérnek, hogy egymás megértése is problémás. Nem értem miért olyan hihetetlen, hogy 2 nagyontávoli nép nyelve teljesen eltér....
#72
Akkor jó sokat tüzeskedett az emberiség.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#71
Amikor elkezdtünk szétterjedni a Földön már modern emberként tettünk, tudtunk beszélni stb. Amik különbségek kialakultak azok kis mértékben külsõ fizikai jellemzõk az éghajlathoz optimalizálva. A többi meg kulturális különbség. Ott viszont jelentõs. Jelenleg a bolygón a vadászú-gyûjtögetõ embercsoportoktól kezdve az ûrhajóépítõ nemzetekig mindenféle embercsoport él. Koránt sem vagyunk azonos fejlettségi szinten.
#70
"A fejlõdés soha nem exponenciális, hanem logisztikai görbe alakú.
Ennek az eleje közel exponenciális, a vége pedig telítési. Aztán amikor jön valami új hatás jó egy újabb menet."
Részben egyet kell értsek veled. A teljes végeredmény valóban ilyen képet mutat. Azért írtam exponenciálisat, mert a természet csak exponenciális folyamatokat ismer. Elõbb utóbb pedig egy ilyen folyamat elér valami küszöböt, ahol kénytelen lassulni. Bár általában ilyenkor valamelyik másik rendszer kezd el exponenciálisan fejlõdni. Például a genetikai fejlõdés kb a farkasok szintjén érte el a csúcsát, utána csökkenõ ütemû volt. Viszont náluk már van tudat, és így elindult a kulturális fejlõdés. A farkascsoportok ha jól tudom már szokásaikban is eltérnek fajon belül, bármiféle genetikai háttér nélkül. Ez fejlõdött tovább az embernél. Exponenciálisan.
Ennek az eleje közel exponenciális, a vége pedig telítési. Aztán amikor jön valami új hatás jó egy újabb menet."
Részben egyet kell értsek veled. A teljes végeredmény valóban ilyen képet mutat. Azért írtam exponenciálisat, mert a természet csak exponenciális folyamatokat ismer. Elõbb utóbb pedig egy ilyen folyamat elér valami küszöböt, ahol kénytelen lassulni. Bár általában ilyenkor valamelyik másik rendszer kezd el exponenciálisan fejlõdni. Például a genetikai fejlõdés kb a farkasok szintjén érte el a csúcsát, utána csökkenõ ütemû volt. Viszont náluk már van tudat, és így elindult a kulturális fejlõdés. A farkascsoportok ha jól tudom már szokásaikban is eltérnek fajon belül, bármiféle genetikai háttér nélkül. Ez fejlõdött tovább az embernél. Exponenciálisan.
#69
Ha poénnak szántad, akkor gyenge, érdemi hozzászólásnak meg alkalmatlan.
Persze a lehetõséged megvan, hogy megvédd, csak meggyõzõen kellene érvelned mellette. Bár szerintem ez elég lehetetlen feladatnak tûnik.
Persze a lehetõséged megvan, hogy megvédd, csak meggyõzõen kellene érvelned mellette. Bár szerintem ez elég lehetetlen feladatnak tûnik.
Várj, ezt tudom. Isten megharagudott az emberekre, mert egy felhõkarcolót kezdtek építeni, ezért jól összezavarta a munkások agyát, és mivel már nem értették meg egymást meg a tervrajzokat, inkább abbahagyták az egészet.
#67
Vagy egyszerû erdõtûz, amihez nem kell sem villám, sem tûzhányó. Elég egy reggeli harmatcsepp, ami az afrikai nap sugarát fókuszálja.
#66
"Ha exponenciális a fejlõdés, akkor most kellene megtapasztalnunk legnagyobb evolúciós sebességet. Nem?
És mit látunk? Napról napra pusztulnak ki az egyes fajok."
Ha megnézed, hogy hova fejlõdött az elmúlt 100 évben az emberiség, vagy az elmúlt 1000 évben, akkor látod, hogy gyorsuló ütemben fejlõdtünk. Igaz kulturálisan, nem genetikailag. A genetikai fejlõdés a modern ember megjelenésével lényegében elérte a csúcsát. Ezért is hal ki sok más faj, mert gyengébbek, mint mi.
"És mi volt a kambriumi robbanáskor?
Ott állítólag tombolt az evolúció.
Miért nem lett belõle késõbb tombolás a négyzeten, köbön, stb. ?"
Attól még hogy volt ugrás benne, attól még folyamatos volt a fejlõdés.
És mit látunk? Napról napra pusztulnak ki az egyes fajok."
Ha megnézed, hogy hova fejlõdött az elmúlt 100 évben az emberiség, vagy az elmúlt 1000 évben, akkor látod, hogy gyorsuló ütemben fejlõdtünk. Igaz kulturálisan, nem genetikailag. A genetikai fejlõdés a modern ember megjelenésével lényegében elérte a csúcsát. Ezért is hal ki sok más faj, mert gyengébbek, mint mi.
"És mi volt a kambriumi robbanáskor?
Ott állítólag tombolt az evolúció.
Miért nem lett belõle késõbb tombolás a négyzeten, köbön, stb. ?"
Attól még hogy volt ugrás benne, attól még folyamatos volt a fejlõdés.