Egymillió éve használja az ember a tüzet
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Az eszmefuttatásod akkor lehetne jó, ha a ma élõ 141 hangzót használó nyelvnek primitív lenne a nyelvtana. De ezt nem tartom valószínûleg, mert akkor ez szenzáció lenne és már biztos írtak volna róla cikkeket.
Te a feltételezéseidet az evolúciós elmélet 100%-os bizonyossága szellemében gyártod.
Ennyi erõbõl én is gyárthatnék ennyire megalapozott elméleteket akár a 6000 éves világ szellemében is, de gondolom te azonnal lehülyéznél.
Nem tudom hogy most is használnak-e ennyi hangzót, de ebben is van logika. A meglévõ hangzókkal le tudták írni a körülöttük lévõ világot. A belõlük kiváló, elvándorló csoport viszont új dolgokkal találkozik, ezért azokat le kell írnia. Viszont a nyelv fejlettsége már lehetõvé tette, hogy ne új hangzókkal, hanem új szavakkal tegye. Tehát a környezet változása serkentette a nyelv változását. Ha pedig változik, akkor olyan irányba, hogy a túl sok hangzó inkább kikopik, és a szavak veszik át a helyét. A maradó csoport viszont nem volt rákényszerülve, hogy bármiféle módon változzon a nyelve.
Másik folyamat lehet még az, hogy a maradó csoport nagy, és ezért kisebb eséllyel tud változtatni valaki alapvetõen a nyelven. Míg az elvándorló csoport kisebb, ott könnyebben változik a nyelv, mivel ha valaki változtat rajta, nem nagyon van nagy közösség, aki visszahúzza a meglévõ nyelvhasználat irányába.
Hogy miért van nekik 141? Fogalmam sincs, fõként, hogy azt sem tudom, melyik nyelvrõl van szó. :) De gyanítom õk a kifejezõképességüket a hangzók számának növelésével gyarapították, míg más csoportokban a szavak száma szaporodott és így fejlõdött a kifejezõképesség. Két külön út két külön csoportnál. Nem értem, mi a gond ezzel? Vagy miért hihetetlen? Én ebben semmi misztikumot nem látok.
Már csak azt a logikai hibát kellene kiküszöbölni, hogy ez a 141 hangzót tartalmazó nyelv még ma is használatos.
Én nagyon jól tudom, hogy mûködik a tudomány. De a Te gondolkodásod nekem kicsit olyannak hat, mintha azt mondanánk, hogy egészen biztos, hogy X méter mélyen nem élnek halak a tengerben, amikor kb. 5% fedeztük fel a világ óceánjainak?! Mindez pusztán azért, mert eddig nem tudunk ilyen halról.
Az intelligencia kialakulása meg nagyon kényes téma, abba nem mennék bele nagyon. Az, hogy szerinted véletlen... hát nem is tudom. Ennek eldöntése tényleg eléggé szubjektív, mivel kb. fogalmunk sincs jelenleg, hogy valójában milyen folyamatok által válik valami intelligensé... Én csak annyit mondok, hogy a dínók nagyon hosszú ideig uralták a bolygót, sokkal tovább, mint mióta az emberek egyáltalán léteznek. Ugyan úgy minden esélyük megvolt az értelmessé válásra.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
De ha nem, az se baj.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
A koponyák alapján le lehet szûrni, hogy mekkora volt az agytérfogat és ez alapján már lehet következtetni, hogy az állat mennyire volt intelligens és mennyire nem. Illetve magukból a csontokból is lehet az életmódra utaló következtetéseket levonni. Még ha nem is találták meg az összes fajt és valószínûleg nem is fogják, az eddigi bizonyítékok alapján nem hiszem, hogy lehettek értelmes dínók.
"Bár tudom, hogy vannak emberek, akik azt vallják, hogy amíg valamire nincs bizonyíték, az kizárt, hogy létezik, de akkor is, ne má'..."
Én azt vallom, hogy amire nincs bizonyíték az a mi ismereteink szerint nem létezik. Itt fontos, hogy a mi ismereteink szerint. Tisztában vagyok vele, hogy ezen elég sok minden kívül esik, mégis én csak azt tudom egyértelmûen létezõnek elfogadni, amit bizonyítani lehet. Úgy gondolom, hogy csak azokról a dolgokról és jelenségekrõl mondható el biztosan, hogy létezik, illetve ha a létezésükre bizonyítékok alapján lehet következtetni hogy létezhet, amiket vizsgálni tudunk. Ez a tudomány. Amit a tudomány nem tud vizsgálni és nem utal rá bizonyíték az kívül esik rajta, ez már a hit és a meggyõzõdés témakörébe tartozik. Vannak dolgok amikben én is hiszek, de ez csak hit. Vannak amiket valószínûnek tartok és tudományosan lehet rá következtetni (pl.: földönkívüli élet), de ezekre nincs egyértelmû bizonyíték, ez lehetõség.
"Azzal kapcsolatban, hogy mi utalhat arra, hogy léteztek intelligens dínók: nos volt elég idejük, sõt SOKKAL több idejük arra, hogy intelligenciát fejlesszenek ki, mint nekünk emberek."
Én az eddigi ismereteim alapján úgy vélem, hogy az intelligencia kifejlõdése nem törvényszerû és nem is szükséges az alkalmazkodáshoz. Más fajok is vannak, amelyek sokkal több idõt töltöttek a Földön mint a dínók vagy az emlõsök, mégsem fejlõdtek intelligensé. Sokak szerint az embernél ez véletlenek sorozatának köszönhetõ, én is ezen a véleményen vagyok.
"Sokszor volt már a történelemben, hogy évszázadokig állítottak valamit biztosra, zártak ki dolgokat, aztán pár száz év múlva, amikor DRASZTIKUSAN BÕVÜLTEK ISMERETEINK, kiderült, hogy mégsem igaz a régi feltételezés."
Ez igaz. De hozzá kell tenni, hogy ezeknek a többsége nem tudományos állítás volt, hanem vallási dogma vagy tévhit. Persze sok tudományos elméletrõl is bebizonyosodott, hogy téves. Én a tudományos bizonyítékoknak hiszek. Bármilyen orbitális képtelenséget hajlandó vagyok elfogadni, ha bizonyítékokkal alá tudják támasztani. De csak ezekrõl tudom egyértelmûen elfogadni, hogy létezik vagy létezhet. A többirõl már csak meggyõzõdésem lehet, hogy hiszem-e vagy sem.
Mondjuk úgy, hogy nagyon nem értem a gondolkodásod és a logikád. Bár tudom, hogy vannak emberek, akik azt vallják, hogy amíg valamire nincs bizonyíték, az kizárt, hogy létezik, de akkor is, ne má'...
Azzal kapcsolatban, hogy mi utalhat arra, hogy léteztek intelligens dínók: nos volt elég idejük, sõt SOKKAL több idejük arra, hogy intelligenciát fejlesszenek ki, mint nekünk emberek. Ha nekünk sokkal rövidebb idõ alatt sikerült, akkor nekik miért ne sikerülhetett volna? Amint írtam, szerintem az, hogy EDDIG nem találtunk rá bizonyítékot, nem releváns dolog a képletben, tekintve a feltúrt föld területét és az azóta eltelt idõt, az eróziót, stb. Nem mondom, hogy valaha is találunk rá bármilyen bizonyítékot, de szerintem attól, hogy mi ilyen távolból nem találunk valamire bizonyítékot, még nem változtatja meg a valóságot.
Sokszor volt már a történelemben, hogy évszázadokig állítottak valamit biztosra, zártak ki dolgokat, aztán pár száz év múlva, amikor DRASZTIKUSAN BÕVÜLTEK ISMERETEINK, kiderült, hogy mégsem igaz a régi feltételezés. És bizony a paleontológia még nagyon fiatal, vagy legalábbis relatíve kevés dolog van ahhoz a kezükben, hogy ilyen dolgokról egyértelmûen kijelentsenek bármit is.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
Elképzelhetõnek tartasz valamit, amire semmilyen bizonyíték nincs, de nem is utal rá semmi és nem érted (engem még ki is nevettél), hogy mások miért nem számolnak a lehetõséggel. Pont azért mert ez csak egy lehetõség, amit semmi sem támaszt alá. Ezzel semmi baj sincs, de hogy ki mit tart elképzelhetõnek már kívül esik a tudományos tényeken és inkább a személyes elképzelés vagy meggyõzõdés kategóriába tartozik. Ez olyan mintha arról vitáznánk, hogy van-e élet a halál után, és az egyik nem érti, hogy a másik miért hiszi azt, hogy nincs és fordítva.
De most akkor kereken válaszolok. Én nem tartom elképzelhetõnek intelligens dínók létezését, mert nincs rá bizonyíték és mert nem hiszem, hogy van ;).
Abba belegondoltál, hogy mi van, ha az akkor jég nélküli Antarktiszon éltek? Mai napig nem tudjuk, mi van a több kilométer jég alatt lévõ földrétegekben. Ráadásul a Föld többi részének 99,99999999...%-át sem tárták fel.
Még korábban ment valami vita a dínókkal kapcsolatban, ahol egyesek szabályosan kijelentették, hogy nem voltak intelligens dínók. Ekkor kérdeztem vissza, hogy ugyan miért ne lehettek volna. Capish?
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
De azt se jelenti, hogy létezhettek. Remélem érted, hogy mire akarok kilyukadni. Ha valaminek a létezésére nincs bizonyítékom, és nincs semmim, amibõl következtethetnék a létezésére, akkor miért kellene feltételeznem, hogy létezhet (a filozófiai feltevésen kívül). Most az intelligens dinókról beszélünk, de beszélhetnénk rózsaszín egyszarvúakról vagy repülõ elefántokról is. Honnan veszi bárki is, hogy ezek nem léteztek. Csak mert nincs rá bizonyíték? hogy lehetnek ennyire szûk-látókörûek? Lehet, hogy van, de még nem találtuk meg? Ismerd be, hogy ez egy gyenge érv a létezésük mellett. Pont az tudománytalan és illogikus, ha valami olyasmi mellett érvelünk, amit semmivel sem tudunk alátámasztani.
Hát pont ez az! Ezért kérdeztem, hogy mekkora részét is tártuk fel a földkéregnek? Attól, hogy _egyelõre_ nem találtunk, nem zárja ki, hogy nem is léteztek. Pont az ilyen fajta gondolkodásmód a rettenetesen szûk látókörû, illogikus, dogmatikus és tudománytalan. Eszem megáll.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
És meg is válaszoltam, nem tudom, hogy mi nem volt érthetõ benne. Miért biztos, hogy nem léteztek intelligens dínók: nem találtunk rá bizonyítékot, hogy valaha is léteztek. És miért kizárt, hogy nem léteztek: nem találtunk rá bizonyítékot, hogy valaha is léteztek. Se csontok, se kõeszközök, semmi. Ebbõl szerintem bõven le lehet vonni a következtetést, hogy nem voltak. Másként megfogalmazva, semmi okunk azt feltételezni, hogy voltak.
"A sokféle hangzó nem azért tûnt el, mert szavakká alakultak? Nekem kogikusabb."
Igen, valószínûleg ez a helyesebb. Tegnap gondoltam is rá, hogy a hangzók és a nyelvtan között ott vannak még a szavak is, csak már késõ volt.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
Azt nem tudom, hogy a kisebb csoportok kiválása nyomást gyakorolt-e a nyelvtan fejlõdésére vagy csupán az idõ telése miatt fejlõdött a nyelvtan, csak épp különbözõ irányba a különbözõ csoportokban. Ez amúgy magyarázatot is ad arra, hogy hogyan alakulhatott ki annyiféle, egymástól erõsen eltérõ nyelv. Ugyanis amikor szétváltak az embercsoportok, akkor még fejletlen volt a nyelvtan.
"Csak egy olyan folyamatot mondj ami exponenciális, de úgy az elejétõl a végéig."
Rövid távon az én sebességem is nõhet exponenciálisan. :)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Pontosabban az a cikk.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Miért kellene nekem más faszságát megmagyarázni?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Mert tiszta sor, elõfordulhat, hogy eltûnik egy egy szó akár hangzó is, ezt nem is vitattam. Pusztán azt, hogy ez annak az oka lenne, hogy egy népcsoport ketté válik. Szerintem nem.
Brit vs amerikaiban sem hinném, hogy a nyelv szegényedett volna, csak azon emberek köre volt átlagon felüli akik elvoltak 30 szóval egész életükben, mert ugye ott fõleg az elején nem volt túl nagy oktatás, kultúrális élet.
Élõ példa a hangzóvesztésre.
Csak nem olyan hülyék ezek a nyelvész tudósok. :)
Tessék meghallgatni a különbséget. Hangzóvesztés, hát, olyan határeset... Nemvok nyelvész, de van fülem.
De itt van ez a "nemvok", ez milyen? GY? Hülyeség! Egyszer még lesz Magyarországból Marószá' :D:D
Magyarázd meg az evolúciós elmélet ismeretében.
#165: Ne forgassuk ki a szavait.
Mi mûködteti az alapvetõ kölcsönhatásokat? Miért úgy mûködnek a kvarkok és gluonok, ahogy, miért zizeg az elektronfelhõ az atommag körül? Mi okozta az Õsrobbanást? És mi lenne, ha rájönnénk, avagy miért nem tudhatjuk meg soha? Szerintem errõl beszélt, és ennyi agnoszticizmust (vagy mit) minden õszinte materialista magáénak kell valljon, más szavakkal ezt a természet, az Univerzum elõtti alázatként lehetne leírni. Hit abban, hogy a Világegyetem, bár mindig tartogat felfedeznivalót, azért soha nem lehet teljesen megismerhetõ. Végtelen, matematikailag elég jól definiált módon. Ennyi.
Kurvára nem kéne ebbe ilyen kreacionista/antidarwinista hiedelmeket belemagyarázni.
#168: Tán mert ettõl teljesen független folyamatokból extrapolálnak hülyeségeket. Évezredek óta csak rég kialakult nyelvek keveredésére van példa, a fellelhetõ írott történelmi dokumentumok egytõl-egyig már ebben a korszakban születtek. Ebben a környezetben stimmel a megállapítás. Viszont a kezdetekben a versenyzõk relatíve "tiszta lappal" indultak, csomó mindenre nem volt szó, így ha láttak egy Izé-t, hát kigondoltak rá valami frappánsat. A mai napig roppant kreatívak vagyunk, akkoriban sem lehetett másként, ha valaki bevitt egy vagány új hangot a törzsi szókincsbe, az megragadt, így bõvült a hangkészlet. Kell ezt még ragozni? :)
Ezt mondja a tudomány. És így jön ki, hogy az ember Afrikából származik.
Már megint nem figyeltél rendesen. <#kacsint>#kacsint>
Viszont a kérdésre válaszolhatsz:
"...de szegény õsembernek mi a búbánatra kellett az a 141 hangzó? "
Azért nrm tudnád elismételni amit mond, mert nincsenek olyan betûink, hangzóink, amit használ. A csettintõ nyelvcsaládot vagy mifenét használják. A nyelvükkel csettintenek beszéd közben, mintha cuppognának, olyan hamgokat adnak ki. Nekik azok különbözõ "betük" vagy hangzók. Az ázsiai nyelveknem meg attól függ egy szó jelentése, hogyan ejtik ki. Olyan, mintha 5-féle ó, i, meg az összes magánhagzót felsorolhatnám betûjük lenne. Nekünk van a hosszú, meg a rövid, azt kalap kabát, legföljebb tahónak nézed, ha valaki keveri õket, de náluk a szó jelentése teljesen más lesz.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Most lehet, hogy úgy tûnik, hogy szavakon lovagolok, de szerintem kevered az intelligenciúz az intelligenciahányadossal.
Elõször is az IQ a feladar/problémamegoldó képességet méri. Másodszor pedig az emberek átlagos intelligenciahányadosa amindig is 100 lesz, és mindig is annyi volt. Az intelligenciája lehetett alacsonyabb 100 éve az embereknek, de a hányados mindig is 100 volt. Miért? Mert az intelligenciahányados az átlagos intellinciaszinthez vistonyítja az egyedek intelligenciáját, ahol a haranggörbe csúcsa, az átlag 100-nál van, és az eloszlás az vagy 15 vagy 20 (természetesen a saját életkori csoportjában). Ez annyit jelent, hogy aki 130 vagy 140 IQ-val rendelkezik (a két érték azonos intelligenciát jelent a két elterjedtebb számítási módszer szerint) az a felsõ 2%-ba tartozik az intelligenciát tekintve a saját korcsoportjában.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Oda lett, amit írtam, mert beszúrtam egy url-t és ezt még nem szabad a kisökörnek. Így most zanzásítok.
"Már régóta próbálja az emberiség kideríteni, hogy hol és hogyan alakulhatott ki az emberi beszéd. Egy múlt héten a Science magazinban megjelent tanulmány azt állítja, hogy Afrika volt a nyelvek bölcsõje, ahogy az egész emberiség bölcsõje is. A matematikai elemzésen alapuló tanulmány abból a feltételezésbõl indul ki, hogy ha egy nyelv elszakad egy nagyobb nyelvtõl – például az emberek egy kisebb csoportja elvándorol – akkor az elszakadt nyelv hangkészlete csökken, és nem gyarapodik. (Más tudományokban ezt úgy nevezik, hogy alapítói hatás – Serial Founder Effect). Azaz minél több ilyen elszakadáson esett át egy nyelv, annál kisebb lesz a hangkészlete."
http://www.nyest.hu/hirek/afrikaban-alakulhatott-ki-az-elso-nyelv
Ez ugye elég faramuci logika.
Az ember feltalálta az elsõ nyelvet 141 db hangzóval, majd, ahogy telt múlt az idõ, fejlõdött az emberiség a végén már elegendõnek találta a 11db hangzóval való kommunikációt.
Azt értem, hogy annak az eredménynek kellett kijönnie, hogy az ember Afrikából származik, mert ezt tanítja az ember evolúciós elmélete, de szegény õsembernek mi a búbánatra kellett az a 141 hangzó? <#fejvakaras>#fejvakaras>
Azért nem szabad teljes kiirtásra törekedni a permetezésnél mert egy két példány akkor is túléli, de az már nagyon ellenálló az adott méreggel szemben és az utódainak átadja.
Két gyermek ikerpár egyszerûen kitalál magának egy nyelvet és jól elbeszélget vele.
Volt már erre példa, azért írom.
Az agy egyik tulajdonsága a fejlettsége egyik szakaszában, hogy a kommunikációra eszközrendszert alkot. (Persze ha nincs egyedül).
Ez gondolom több lépcsõben alakult ki és a cro-magnoninál úgy 130-180 ezer éve egy nagyobb lépcsõt ugrott.