229
-
Doktor Kotász #69 "Szerintem meg, aki szerint a felsorolt dolgok "rádioaktív"-ak, az ne legyen buszke a tudasara....."
Szerinted a 2,7 év felezési idejű vasizotóp az nem rádioaktív? A 44 napos felezési idejüről nem is beszélve. Annyira rádioaktív, hogy a természetben (Földön) már nincsenek is, mert lebomlottak rég. Viszont meszerségesen előállítható nukleáris laborokban. Az urán az stabil hozzá képest, annyira rádioaktív. Igen, ilyen izotópjai is léteznek a vasnak. -
Doktor Kotász #68 Izotópra vonatkozó színképelemzés kizárt, mert a színkép az elektronszerkezetre utal, az izotóp meg magfizikai összetételre vonatkozik.
Tehát azt úgy lehet megállapítani, ha odamész. Fényből azt nem mondod meg, hogy milyen az izotóparány. -
gforce9 #67 Szerintem félreértettél, nem arra akartam célozni, hogy egymás mellett 2 csomósodó anyag pályára áll egymás körül. Ha a kialakulásuk egymás mellett kezdődik el, nyilván egymásba zuhannak, de ha azonos pályán alakulnak ki, akár a pálya két átellenes pontjain amíg közelítenek egymáshoz, bőven bekavarhat valami. Kitérítheti őket. Eléggé pontosan leírtam, egy ha kis eséllyel is, de elképzelhető forgatókönyvet az #51-esben. -
Zero 7th #66 "Spirális pálya, akkor képzelhető el, ha keringő test tömege nő"
Ha ezt érted, akkor azt miért nem, hogy ilyen közel egymáshoz nem alakulhat ki két égitest? Ott mindkettő tömege nő. -
gforce9 #65 Spirális pálya, akkor képzelhető el, ha keringő test tömege nő vagy a sebessége csökken vagy sebessége eleve nem elégséges a pályán maradáshoz. Csak úgy magától nem zuhan 2 test egymásba. Az, hogy 2 test egymás körül, hogyan állhat pályára az is egy nagyobb tartományt fed le, nem pedig egy konkrét határérték. Ha a hold sebessége kisebb lenne, akkor a körpálya csak nagyobb átmérőnél lenne lehetséges, ha pedig gyorsabban haladna, akkor kisebb körpályán tudná ezt megtenni. A tömeg változásával ugyanez a helyzet. Mindenesetre míg a sebessége el nem éri a szökési sebességet, maradni fog keringő pályán, csak egyre nagyobb sugáron. Ez egy tartomány. Ha az általad leírt eset lenne az általános a bolygók jelenleg is a nap felé tartanának spirális pályán. -
MacropusRufus #64 eddik ok. Bár nem vagyok magfizikus (feltételezem itt senkisem az ;)
az izotópok felezési idejével meg tudok kort határozni. Amennyiben hasonlót találok más bolygón úgy mondhatom, hogy ott is van olyan ami itt, hasonló feltételek lehettek ott is mint itt ezért jöttek létre.
Ebből következik, hogy akkor innen származik?
Egy példa: van olyan égitest ahhol metán tavak vannak. Tudjuk, hogy a metán a Földön is előfordúl, amennyiben ott is van akkor ott is hasonló körülményeknek kell fentállniuk. Nem is feltételezi senki, hogy innen kerűlt oda, vagy onnan ide.
Tehát ha itt is van titán izotóp meg ott is és hasonlóak a tulajdonságaik is, ebből még nem következik az, hogy a két égitestnek köze is lenne egymáshoz azon kívűl, hogy valamikor mind a két égitesten hasonló feltételek voltak. -
davech #63 sajtból van a hold! ;) -
Prof William #62 Énszerintem a hold az nem is létezik mert Zseniális Teknős szétlőtte a Dragon Ball 152-ik részében. amit most látunk az csak egy álhold amit Vegita rakott oda hogy át tudjon változni nagymajommá.
Logikus nem? -
Meridian #61 Sőt! Most amoziban is van titán... valami Titánok harca című film megy, sztem ott van az igazság! Kigyüttek a föld gyomrábúl, majd miután legyőzték őket az emberek, kilőtték a titánokat az űrbe, de mivel nem fürösztötték meg őket - nefürgyéle! - így vittek magukkal némi földet, meg ráragadt sarat is magukkal, aztán a nagy meleg után a nagy hidegben - ugyé az űrben nagyon hideg van, a főd gyomrában eg nagyon meleg - összebújtak, hoyg egymást melegítsék, és osztán így lett a Hold. És mivel a földre visszavágynak, ezért mindig a föld felé bámulnak, azaz mindig arccal a föld felé fordulnak... ugyé, mindenki látja éjelente, a Hold olyan mint egy emberi arc. A holdnak arca van.
No ennyit mára. :) :PPP -
hunwhite #60 Sejtettem, hogy komoly mennyiségű hsz. fog érkezni! -
Utokverek #59 Ha szabályos alakban helyezkednek el, atomra pontosan egyenlő, és nem változó tömegű, teljesen homogén égitestek egy szabályos kör alakú pályán, minden külső befolyásoló tényező nélkül(tehát még a fénynyomás is teljesen azonos mindenhol), akkor gyakorlatilag akárhány darab lehet belőlük :)
Minden ellenkező esetben, 4.6 milliárd év alatt, lesznek egymással akkora hatással, hogy egymás közelébe sodródjanak, ha azonos pályán mozogtak.
Szerintem ebben az esetben, a relatív sebességük alapján vagy spirálisan egymásba zuhannak, ha kicsi volt a sebesség, vagy pedig nagyon elnyúlt elliptikus pályára állnak egymáshoz képest.
Azt a lehetőséget elképzelni nem tudom, hogy majdnem körpályára álljon az egyik a másik körül. -
cateran #58 Szerintem meg, aki szerint a felsorolt dolgok "rádioaktív"-ak, az ne legyen buszke a tudasara..... -
halgatyó #57 Néhány kétely felmerül a témával kapcsi:
-- A Földön mindenütt azonosak a titán izotóp arányok?
Nem egyszerű dologról van szó. A Brookhaven NL honlapjáról évekkel ezelőtt lementettem majdnem minden elem "Nuclear Wallet Card"-ját, ez alapján a titán stabil izotópjai a következők:
46-os: 8,25% , 47-es: 7,44% , 48-as: 73,72% , 49-es: 5,41% , 50-es: 5,18%.
A többi titán izotóp radioaktív, a leghosszabb felezési idejű a 44-es tömegszámú, 60 évvel, tehát a természetben nincs.
Ne feledjük, hogy a szilárd földkéreg folyamatosan benyomul a köpenybe (kb. 700 km-ig, a szudukciós zónákban), továbbá a nagy pajzsvulkánok alatt állítólag több ezer km mélyről feljövő magma feláramlások vannak, vagyis a kéreg és az alatta található anyagok lassan átkeverednek, ha jól értem.
-- A meteoritok (vagyis a Föld felszínére lejutott, erősen átalakult meteor darabok) jelentős része a Naptól igen messziről jött, leginkább nem azonosítható helyről.
Nem biztos, hogy a titán izotópok aránya ezekben erős bizonyíték. Legfeljebb egy ráutaló adat lehet szerintem.
-- Az, hogy a Hold felszíne pont olyan izotóparányt mutat, mint a Földé, inkább a másik elméletet támasztja alá, vagyis hogy a Hold tényleg a Földből szakadt ki.
A Föld környezetében (úgyértem a Jupiter páéyán belül) kialakult belső bolygók izotóparánya miért ne hasonlítana egymásra?
Nagyon érdekes lesz a Mars (és később a Vénusz, Merkur) kőzeteinek ilyenirányú vizsgálata, ettől nem vagyunk messze. -
Tau Tang Wou #56 Csak nem humorrépát vacsoráltál?
A fenti cikk mindenesetre az én verziómat támasztja alá.
Neked meg marad a lobotómia. :) -
xrt #55 Persze hogy érthető. Ezért próbáltam tompítani a kritikámat. -
xrt #54 "Mekkora egy primitív fasz vagy. Pont annak ugattál be, aki szinte egyedüliként nem beszélt eddig még hülyeséget ebben a topikban. Hidd el, minz kívülálló mondom, hogy nem ő a troll, hanem te vagy egy ostoba fasz."
Wow micsoda építő jellegű hozzászólás! -
gforce9 #53 Jogos, rosszul fogalmaztam, de azt hiszem érthető azért, nem? :) -
xrt #52 Ezt nem kéne:
"3 dolog történhet egymás mellett való elhaladás közben. "
Ha elhaladás a tény, egymásnak nem ütközhetnek. Mindazonáltal érdeklődve és egyetértőleg olvasom a hozzászólásaid. -
gforce9 #51 Egyébként ahogy szerintem, ha kis eséllyel de lehetséges: A föld keringési pályályán 2 anyagcsomó kezd kialakulni, ezek a gravitáció miatt egymás felé tartanak, de valami (üstökös vagy egyéb nagyobb törmelék) kicsit eltéríti őket és egymás körül keringő pályára állnak. Pontosabban ugye a közös tömegközéppontjuk körüli pályára. Ekkor még van por, törmelék, mindkettő gyűjti, tömegük nő, a kettejük között ébredő gravitációs erő egyre közelebbi pályát kényszerít ki. Viszont mindkét test ugyanabból az anyagból építkezik. Időközben elfogy a por a törmelék, amit gyűjthetnének és kialakul a végső állapot. A jelenlegi. Lehet, hogy ennek kicsi az esély, de miért lehetetlen? -
xrt #50 "Új tanulmányukban Junjun Zhang, a Chicago Egyetem kutatója és kollégái a holdbéli és a földi minták titán izotópjainak arányait hasonlították össze, és azt észlelték, hogy ez az arány szinte hajszálpontosan (4 PPM eltéréssel) megegyezik."
És milyen azonosságot mutat a távoli galaxisok, vagy akár távoli naprendszerekből vett minták alapján. Vagy ezt kérdezni sem szabad? Biztos megint bolondot csinálok magamból... -
gforce9 #49 Miért zuhannának egymásba, ha kitérő a pályájuk? 3 dolog történhet egymás mellett való elhaladás közben. 1. Mindketten módosult pályára állank és megy mindkettő tovább a maga útján. 2. pályára állnak a közös gravitációs középpontjuk körül. 3. egymásnak ütköznek. Nem tudom mégis az, hogy mekkora a garvitáció mit befolyásol ebben. Azt pedig, hogy a gravitáció a távolság és a tömeg függvénye ezt én is tudom, hülyének azért kapásból nem kell nézni a másikat. Azt meg végképp nem értem, hogy pl.: Mardekárt miért hajtottad el azt nem tudom, nála sokkal taplóbb módon állsz hozzá mindenkihez. Ettől hitelesebb nem leszel. -
Venom T #48 Úgy látom, itt is megjelentek már, a moonhoax-os marhák...
Doktor Kotász szétcsap köztetek!
-
Doktor Kotász #47 Lobotómiád volt? -
Doktor Kotász #46 Mekkora egy primitív fasz vagy. Pont annak ugattál be, aki szinte egyedüliként nem beszélt eddig még hülyeséget ebben a topikban. Hidd el, minz kívülálló mondom, hogy nem ő a troll, hanem te vagy egy ostoba fasz. -
Doktor Kotász #45 Pedig logikus. Minél közelebbi két objektum, annál nagyobb gravitációs hatást gyakorolnak egymásra, márpedig négyzetes arányossággal.
Ha a távolság 100-szor nagyobb, akkor 10 000-ednyi a hatás.
Tehát, ha két égitest 100-szor közelebb van egymáshoz, akkor 10 000-es gtavitációs erő lép fel közöttük. Tehát egyszerűen egymásba pottyannak. -
Doktor Kotász #44 Hogy sikerül neked áletben maradni ennyi ésszel? -
Doktor Kotász #43 Te kevered azt, amikor két távoli égitest valamiért egymás közelébe kerül, és ezért ikrek azzal, hogy egymás nayakába lihegve alakulnak ki, ami viszont nem lehetséges a gtavitáció miatt. -
Doktor Kotász #42 Itt izotóparányokról van szó. Bonyolult elmagyarázni, ha nincsenek alapfogalmaid a magfizikáról.
A lényeg, hogy az atommagok protonból és neutronból állnak, és a protonok száma határozza meg, hogy milyen kémiai elemről van szó. A Vasnak 26 protonja van. Az a vas, aminek ennyi van. Neutronból akár 28, 30, 31 vagy 32 is lehet benne.
A 29 és a 33 neutronos az nagyon rádioaktív 2,7 év és 44 napos felezési időkkel.
Itt egyszerűen azt vizsgálták, hogy a vasnak a különböző változatai, izotópjai milyen arányban szerepeltek a mintákban. -
Doktor Kotász #41 Hibás ötlet. Olyan vulkáni aktivitás, ami egy Holdat kitud oda hajigálni, az akkora energiákat igényelne, hogy a földkéreg integritása megszűnne, ami kizárná a kitörést, merthogy nem lenne vulkán, ami kitörhetne, lévén, hogy nincs földkéreg. -
Doktor Kotász #40 "Ez megmagyarázná azt is, hogy a Hold mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk."
Arra az a magyarázat, hogy eltelt pármilliárd év. Korábban a Hold közelebbi pályán volt gyorsabb keringéssel, és mind a Földnek, mind a Holdnak gyorsabb volt a saját tengelye körüli forgása. A gravitációs hatások miatt miközben a Hold egyre távolodott, a tengelyforgásának és keringésének periódusa kiegyenlítődött. -
Mardekár #39 Kedves primitív troll. Pontosan ugyan úgy alakulhat ki, mint a csillagrendszerünk összes bolygója, melyek nem robbantak bele egyetlen fekete-lyukat alkotva a napba. Így gondoljuk te idióta. -
Doktor Kotász #38 Én azon lepődtem volna meg, ha eltérő lett volna az izotópok aránya. Tök logikus, ha két bolygó összeütközik, akkor azok anyaga faszán össze is keveredik. -
#37
Oltári nagy tévedésben vagy, a holdat igazából a pixarnál renderelik, egy linuxos griden. -
Tau Tang Wou #36 Az lesz a vicces, amikor majd egyszer hoznak valódi holdkőzetet a Holdról és a tudósok arra fognak elméletet gyártani, hogy hogyan változhatott meg drasztikusan a Ti izotópok aránya 50 év alatt. :)))) -
WoodrowWilson #35 Brace yourselves, the moonhoaxers are coming! -
Tau Tang Wou #34 "Ez talán megmagyarázza azt is, hogy a Holdnak miért a Föld felé néző felén van több kráter."
Ez pont fordítva van. -
Tau Tang Wou #33 Újabb bizonyíték született arra, hogy az amerikaiak által holdkőzetnek nevezett anyagok a Földön kerültek begyűjtésre.
Megjegyzem, nem ez az első eset, hogy a "holdkőzetek" vizsgálata miatt módosítani kell az ismereteinket a Holdról.
Sose voltak ezek a Holdon, csak eljátszották. -
gforce9 #32 Egyrészt a porkorong 2 ellentétes oldalán egyszerre is kialakulhat a csomósodás. Sőt több pontján is. Ez nem tudom miért olyan hihetetlen. Ha ezek esetleg később találkoznak, akkor valóban igaz amit írsz, de te kapásból feltételezed, hogy a porkorong bolygókká alakulása közben semmiféle zavaró körülmény nem léphetett fel. Egy a pályát keresztező nagyobb égitest, üstökös stb. csomókká formálódó porkorong mozgását ugyancsak megkavarhatja. Márpedig a jelenlegi elméletek szerint eléggé viharos hely volt a naprendszer a kezdetekben. Úgyhogy olyat ne mondj, hogy a relatív sebességük egymáshoz képest mindenképp nulla. Egy zavartalan rendszerben ez igaz, de ennyi. Én elismerem, hogy esélye kicsi rá, hogy pont így alakuljon ki, de azzal megindokolni, hogy: "Mert mondjuk a gravitáció a távolság négyzetével arányos?" nem lehet. -
Zero 7th #31 Igen, azt látom, hogy nem érted a problémát.
Mert nem alakul ki kettő. EGY alakul ki. Ha kettő alakulna, akkor azok azon nyomban egymásra zuhannának, mivel a Nap körül keringő porkorongban a relatív sebességük nulla.
Másrészt meg ha már a porkorongban kialakult egy nagyobb test, akkor az a pályája mentén "felporszívózza" a maradék port.
A másik problémáddal nem tudok mit kezdeni, hogy nem érted, hogy az 1/távolságnégyzet arányosságban mi a szerepe a távolságnak... -
gforce9 #30 Igen azóta én is rákeresgettem, de köszi az infót.
Zero 7th: Ennnek miért van kizáró szerepe abban, hogy nem alakulhat ki 2 egymás körül keringő test? Nem értelek. A gravitáció az gravitáció, akár holdakról akár csillagokról beszélünk.
"Mert mondjuk a gravitáció a távolság négyzetével arányos?" Nem tudom ez mit is tiltana meg.