Újabb támadás a Hold-elmélet ellen

← ElőzőOldal 5 / 5

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

gothmog
#29
A keringéssel szinkron forgás nem olyan ritka dolog. Ez van a Merkúrral, az óriásbolygók néhány holdjával. Most csak így fejõl, de a lényeg, ez nem olyan nagy csoda.

#28
Hagyd, majd kinövi.

radic
#27
Azt hiszem sokunk nevében teszem fel ezt a kérdést:
He?

#26
Vagy a Holdról származunk.
Nagyon oda akar jutni, gyakorlatilag egész Ázsia.
Nem holdport gyûjtögetni mennének, azt gyanítom.

Tegyük fel, hogy volt ott egy civilizáció, aki önmagát elpusztította, és talán ide menekültek a Földre.

Lehet, vadnak tûnik a gondolat, de akad a Holdon 1-2 földinek tûnõ tereptárgy.

Persze a Nasa retusálásban kiváló...is lehetne, csak még ahhoz is bénák.
#25
Mert mondjuk a gravitáció a távolság négyzetével arányos?

#24
Ez nem érv, csak tagadás. Légyszives konkrét érvet mondj. A lépték miért is fontos?
#23
Milyen kivetõdésrõl beszélsz? Egyelõre ott tartunk, hogy sûrûsödik a por. Abból soha nem lesz egymás mellett két, egymás körül keringõ égitest.

#22
Az az "aprócska" különbség, hogy egy két csillagból álló rendszer jónéhány nagyságrenddel nagyobb léptékû.

Ennyire közvetlenül egymás mellett NEM lehetséges. Semmi "de", semmi "ha", kategórikusan NEM.

Molnibalage
#21
Hm... Ez esetben hogyan lehet az, hogy a mûholdak nem esnek le...? Ha kivetõdött anyagcsomó elérte a kellõ sebességet, akkor onnantól fogva mi gátolja meg azt, hogy visszazuhanjon?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#20
Igen, erre próbáltam célozni, vannak elméletek, hogy melyik bolygó miért tér el a többitõl, forgásirányában, tengelyében stb, de ezek még ha logikus magyarázatok is, nem tutibiztos dolgok. Szerintem semmi nem tiltja, hogy a föld pályáján 2 helyen kezdett csomósodni az anyag, majd késõbb találkoztak és pályára állt a kisebbik a nagyobb körül. Az hogy miért néz felénk a hold midig ugyanazon arca, passz, magyarázatok erre is vannak. Mindenesetre ez utóbbi dolgot nem garantálja az sem, ha a hold a földbõl szakadt ki.
gothmog
#19
Na igen, de a szál onnan indult (#4. komment) hogy egyazon anyagcsomóból közös tömegközéppont körül alakultak ki esetleg. Akkor a Föld (és a naprendszer nagy része) forgásával (és keringésével) ellentétes mozgás legalábbis furcsa. Amúgy kb. fogalmunk sem lehet, hogy miféle tánc ment itt abban az idõben, amikor ez az egész kialakult. A Vénuszt valami az ellenkezõ irányba rántotta, az Uránusz keresztbe fordult, stb. és ez csak az amit ma a keletkezéskori káoszból látunk.

#18
Az megvan hogy gömb alakú?

#17
Nem vagyok otthon perfekt bolygófejlõdésben, de a Vénusz is az ellenkezõ irányba forog. Én pusztán annyit mondok, 100%-ig nem lehet kizárni.
gothmog
#16
Az megvan, hogy az ellenkezõ irányba kering, és -mivel, amint azt itt valaki olyan éles szemmel felfedezte, mindig ugyanaz a fele áll felénk- az ellenkezõ irányba is forog?

#15
Sok ikercsillag van, vannak olyan esetek, ahol az egyik sokkal kisebb, mint a másik, ha sokkal kisebb és nem is csillag már bolygónak is nevezzük. Bolygók esetében is kialakulhat ilyen formán, hogy a sûrûsödõ anyagcsomónak 2 kiinduló fõ gravitációs pontja van és az a 2 csomósodó pont a közös tömegközépponjuk körül kezd el keringeni. Elismerem, nem túl valószínû, de szerintem nem kizárható, hogy egyszerre alakultak ki. Ezt nem tiltja a gravitáció, csak a naprendszerben erre megbízható példát nem leltünk.
#14
Azt úgy mégis hogy a viharvert faszba gondoljátok, hogy a sûrûsödõ anyagcsomóból közvetlenül egymás mellett kettõ égitest alakuljon ki? Hm?

Csak szólok, hogy ilyen nincs. Gravitáció az már csak ilyen köcsög, hogy nem engedi, még ha el is kezdene kialakulni a kettõ, akkor a nagyobb felfalja a kicsit, azt' megintcsak egy lesz belõle.

Az meg, hogy mindig ugyanaz a fele fordul felénk teljesen szükségszerû, elõbb-utóbb mindenhol kialakul, a Föld is be fog állni egyszer a Hold felé, ha addig nem pusztul el a Naprendszer. Hab a tortán, hogy a párhuzamos kialakulásról alkotott "elméletetek" nem is magyarázná meg a jelenséget...

#13
Nekem is ez volt az elsõ gondolatom. Bár biztos ennek kizárásával kezdõdtek a feltételezések, de kitudja xd Tudom itt sokan vannak, akik azt hiszik a tudósok sohasem tévednek, de ahogyan Stephen Hawking mondaná, ha minden tökéletes lenne, nem léteznénk az univerzumban.

#12
Ha az a Theia hasonló környezetben, a Naptól hasonló távolságra alakult ki, mint a Föld, akkor hasonló izotóp összetételûnek is kellett lennie, nem? Vélhetõen pont azért kerültek ütközõpályára, mert az is hasonló távolságú pályán keringett a Nap körül.
Akkor meg mi a problem?

iSS!

NEXUS6
#11
Hótziher, hogy van. A Ti a 10. leggyakoribb elem a Földön.
Meg izé, a Holdon is. És ugye a "sajtbolvanahold" (by Bergendy).

Titán tudjátok, hogy miért!?

😄

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

Kensin
#10
A sajtban van titán izotóp?!?
#9
egy kérdés: mit jelent az, hogy ha a Hold is olyan anyagból van mint a Föld? Ebbõl az következik, hogy az egyiknek a másikhoz köze van? A Marson is van olyan kõzet ami a Földön is van. És szerintem majdnem minden bolygón a Naprendszerben ami szilárd felszínnel bír, olyan anyagokat találunk ami a Földön is van.
Ha jól tudom nem találtak még a tudósok ismeretlen anyagokat/kõzeteket a bolygókon 😊
wraithLord
#8
Akkor már hívhatnánk felrobbanásnak is szerintem. Valamiért kettérobbant a Föld anno (de két nem egyenlõ darabra). 😄
#7
Elvethetõ.
#6
Éngem ez arra enged következtetni, hogy talán nem is ütközés következményeként alakult ki a Hold. A gyorsabb forgás szerintem eleve zsákutca, még ma is 5 perc lenne egy napunk, ha olyan gyorsan forgott volna a Föld.
Nekem az a tippem, hogy talán erõsebb volt a vulkanikus tevékenység a Földön, mint gondoltuk.
Persze nem kis tömegrõl beszélünk, szóval emberi ésszel felfoghatatlan milyen pokol kellett ahhoz, hogy annyi kõzetet kivessen magából a Föld a világûrbe. Még akkor is, ha nem egyszerre, hanem évmilliók alatt lassacskán dobált ki annyi anyagot.
Ennek ellenére mégis inkább ezt látom valószínûbbnek. Arra vannak bizonyítékaink is, hogy igen erõs vulkanizmus volt kezdetben. Ez talán megmagyarázza azt is, hogy a Holdnak miért a Föld felé nézõ felén van több kráter.

]-[7]-[

#5
Uh, szerintem te inkább hagyd ezt az asztrofizika dolgot, nem a te mûfajod.

#4
És az sem jut eszébe egyiküknek sem, hogy talán a Föld és a Hold egyszerre alakult ki. Ez megmagyarázná azt is, hogy a Hold mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk.
#3
<#nevetes1>

NEXUS6
#2
Dehogynem!
Fõleg, mint azt tudjuk ott sem voltak. Az egészet Afrikában vették fel, onnan származnak a minták is!

😄DD

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#1
Az nem lehet, hogy szerencsétlen a mintavételezés, és épp egy olyan darabot vizsgáltak, ami a Földbõl származik? 😊

← ElőzőOldal 5 / 5