229
-
#229
Csak hozzátenném, hogy majd az összes ma még élő, vagy márt elhalálozott Holdat megjárt amcsi űrhajós, valami nagyon UFO-konteo-ezos nyilatkozatokat tett már 1-2X.
Ha a konteók nem is igazak, de az biztos, hogy aki a Holdon járt, vagy nem az meghüjül!XD
Pl -
gforce9 #228 Persze, lehetséges, minden lehetséges. De jelenleg a bolygókialakulási elmélet legerősebb támogatói is, gyakrabban használják azt a kifejezést hogy: "valószínűleg így alakult ki" mint, hogy azt mondják: "biztosan így alakult ki". Ők is pontosan tudják, hogy az elmélet szép, kerek. Szimulálható. De mivel szinte kizárólag a naprendszerre támaszkodik az elképzelés, így nem lehet azt mondani, hogy biztosan. És azért szerintem az ellenérveket ők is látják, hogy némely körülmény kicsit valahogy kilóg a képből :) -
Doktor Kotász #227 Egyáltalán nem biztos, hogy gyakoribb a közeli gázóriás, csak egyenlőre annak a kimutatása a könnyű feladat. Nem lehetséges, hogy azokban a rendszerekben nem bővelkedik az enyag nehezebb elemekkel? Nem tudom, csak kérdezem. -
mizar1 #226 Ezt én is így gondolom, de nem erről írtam, így másra válaszoltál. -
gforce9 #225 Tudtommal az exobolygóknál gyakoribb a központi csillaghoz közeli gázóriás. Nem igazán hasonlítanak a mi megszokott naprendszerünkre. Általában sokkal elliptikusabbak, sokkal szabálytalanabbak. Az a baj, hogy a jelenlegi bolygófejlődési elmélet még abból a korból fakad, amikor még nem is tudtunk megfigyelni közvetetten sem más csillagok körül keringő bolygókat. Egyetlen példából kiindulva pedig nem hinném, hogy stabil elmélet gyártható. A jelenlegi elmélet úgy van kidolgozva, hogy a szimuláció végén a mi naprendszerünket eredményezze. Nincs stabil, de legalábbis sok naprendszert felőlelő statisztikai adat, hogy megközelítőleg milyen is lehetett a kiindulási állapot. -
Doktor Kotász #224 Et egy tárgyi tévedés a részedról. Nem véletlenól vannak a gázóriások a rendszer külsőbb régióiban. A belső övekben a napszél már az elején elfújhatta a könnyebb elemeket, ezért éllnak a belső bolygók nehezebb elemekbők, míg a külső zónákban bolygókká tudtak összeállni. Tehét hiába volt itt is sok hidrogén, aki lemaradt a napba esésről, annak zöméz elfújta a napszél. -
Doktor Kotász #223 "Mi a döbbenet?
Mert azt én is le tudom írni, hogy "Döbbenet%".
Meg tudok utána fikázni is egyet.
Gondolom magyarázat helyett egyszerűbb volt. :) "
Érfekes, hogy úgy csinálsz, mintha a döbbenet szó után nem lett volna ott egy wijipediás link a rakéták működési elvéről, és nem írtam volna, hogy a Newton harmadik törvénye az impulzs (lendület) megmaradás törvényén alapul a rakéták működési elve. Sót, talán még azt is írtam, ha jól emlékszem, hogy a rakéták jóval gyorabban haladnak, mint a belőlük kiáramló gázok.
Japaszkodj meg, egy rakétából párezer kmph-val áramlik ki a ház, de ennek ellenére, a néhány tízezres sebességre is képesek. -
mizar1 #222 a molygók azok természetesen bolygók. :-) -
mizar1 #221 Talán valami olyasmit amit én vetettem föl.
Ugyanis nagyon érdekes, hogy egy összehúzódó gáz és porfelhő legnehezebb elemei kívül maradjanak pusztán azért, hogy molygókká alakulhassanak, a legkönnyebb hidrogén meg jól összehúzódik egy központi helyre. -
gforce9 #220 Az időjárás nagyon összetett rendszer. Viselkedésének kiszámítása ugyanolyan bonyolult, ha nem bonyolultabb, mint egy bolygófejlődési szimuláció. Minkettő csak becslés. Hogy melyik mennyire pontos... hát az időjárásnál utólag kiderül. A bolygófejlódés, hogy mennyire pontos becslés, az akkor fog egyértelműen kiderülni, ha majd találunk olyan csilagot amely körül az akkréciós korongban épp ezek a folyamatok zajlanak. Én ebben kissé szkeptikus vagyok :) Szerintem nagyon új megközelítési módokat fogunk találni. :) -
Tau Tang Wou #219 Van benne logika, de nem ugyanazok próbálják meg kitalálni a negyed óra múlvai időjárást meg a Hold keletkezését. 
-
l300d #218 kicsit vicces hogy mikor forma 1 et nezek akkor 15 percre elore nem tudjak megmondani hogy fog e esni az eso vagy nem es akkor megmondjak hogy hogy es mikor alalkult ki a hold. Vagy csak en latom rosszul vagyis vannak akik par felho mozgast nem tudjak kiszamolni ezek a nagyonhulyek es a sokkal okosabbak a nasanal meg mashol megmondjak a frankot hogy mi mikor es hogy keletkezett? -
Tau Tang Wou #217 Mi a döbbenet?
Mert azt én is le tudom írni, hogy "Döbbenet%".
Meg tudok utána fikázni is egyet.
Gondolom magyarázat helyett egyszerűbb volt. :) -
Doktor Kotász #216 Pont ez a lényeg. Hogy a becsapódások, amik módosítják a pályát, azok okoznák az ütközést. Csak abban az esetben alakulhatna ki két égitest azonos pályán, ha teljesen homogén lenne az akréciós korong, semmi nem gyakorolna rá hatást kívülről, és két ellentétes pályaoldalon elhelyeznénk két nagyobb, de tökéletesen egyforma tömeget, ami összegyűjtené a korond anyagát. Viszont ezek folyamatosan egymás átellenes pályáján maradnának. -
Doktor Kotász #215 Nem írtél most hülyeséget. :-) Az árapály jelenség folyamatosan enerciát vesz el a forgásból, és amikor a forgási sebesség azonossá válik, akkor az árapály már nem vesz el energiát a forgásból, mert az árapály is leáll. Mármint annak a felszínt deformáló hatásának a vándorlása a felszínen áll le. -
gforce9 #214 Szivesen. Én meg csak remélem, hogy túl nagy hülyeséget nem írtam :) Mindegy, majd kijavítanak úgyis, ha nem stimmel 100%-ig amit mondtam :) -
ManoNegra #213 Oké, köszönöm! -
gforce9 #212 Nem, némelyek forognak, némelyek állnak. Általában forognak, de forgásuk az árapály erő miatt lassul. Jelenleg úgy gondoljuk, hogy egy idő után mindegyiket meállítja az árapály erő és úgy fognak viselkedni mint a mi holdunk. A keringési és a forgási idejük megegyező lesz. -
ManoNegra #211 Akkor egyszerűbben kérdezve, a többi hold is "áll" az anyabolygójához képest? -
gforce9 #210 Hát a hold, hozzánk képest, ha a forgását tekintjük áll. De csak úgy álló bolygó a naprendszerben nem képzelhető el, mert ugye a gravitáció nagy úr. :) Ha a bolygó nem igyekszik valamerre, akkor a nap magához húzza és kampec. Ez igaz bármilyen csillag környékén. "Álló" bolygó csak a csillagközi űrben képzelhető el, ahol nincs kitéve egyik csillag gravitációs terének sem. -
ManoNegra #209 Az "anyabolygóhoz" képest! :-) Tehát azt gondolom, hogy a földhöz képest sem szabadna tétlennek lennie, de ez lehet hogy csak az én hitetlenségem! -
gforce9 #208 "Van olyan bolygó a holdon kívül, jelenlegi tudásunk szerint, ami nem forog, hanem "áll"?" Ez előző hozzászólásból kifolyólag, minden viszonylagos, mihez képest áll? :) -
gforce9 #207 A mozgás mindig relatív. A hold hozzánk képest nem forog, de a naphoz képest forog. A hold forgása pontosan megegyezik, a keringésével a föld körül. Pont akkora a forgási sebessége, amennyi a keringési sebessége. Hozzávetőlegesen 27 nap alatt járja körül a földet, viszont forgási sebessége is 27 nap. 27 nap alatt fordul 1-et, ebből adódóan mindig ugyanazon arca van felénk. Az árapály erő mindig két égitest között ébred és egymáshoz képesti forgó mozgásukat lassítja. A hold esetében a földhöz képest a forgást megállította. A hold forog, csak a földhöz képest nem forog. Nehéz ezt így szóvan szemléltetni, 2 labdával 1 perc alatt el lehetne magyarázni :) -
ManoNegra #206 Elvileg ezt gyanítják a föld és hold tekintetében, hogy befogtuk valahogy a holdat. Na ha befogtuk, és folyamatosan lassítottuk a forgását, akor mi a valószínűbb? Megáll, vagy elkezd ellentétes irányban forogni? Van olyan bolygó a holdon kívül, jelenlegi tudásunk szerint, ami nem forog, hanem "áll"? -
gforce9 #205 Ja amúgy fullnem vagyok tudós.... csak ezek a témák nagyon érdekelnek :) -
ManoNegra #204 Rendben, köszi! -
gforce9 #203 Ha van ellentétes irányú erő, pl egy ütközés, persze, áttérítheti (ezt gyanítják a vénusz esetében is ugyanis az a megszokottól eltérően-fordítva forog) akadálya nincs. De a forgás lassító árapály erő az a nulla forgásahoz viszi az égitestet. Akár pozitív, akár negatív a forgásirány. Az az erő mindenképp lassító. -
ManoNegra #202 Értem, köszönöm. Ha van egy ellentétes erő, ami fékezi, az nem lehet hogy átlendíti a 0 pontról mínusz forgási irányba? -
gforce9 #201 Persze hogy működik a föld forgására is lassító hatással van ez a jelenség, a holdat ez az erő már "megállította". A földet még nem. Egy ídő után úgy gondolják, majd bekövetkezik az, hogy a föld forgása is meg fog egyezni a hold keringési idejével, de az majd jó sokára lesz :) Ezek az erők a szimmetria felé törnek mindenképp. Az utolsó hozzászólásod nem igazán értem. Nem tudom mit akarsz kérdezni. -
ManoNegra #200 Ha a hold szinkronban forogna a földdel, akkor forogna körülöttünk, nem? -
ManoNegra #199 Az árapály akkor is működne, ha forogna a hold nem? Utánaolvasok, köszi! -
gforce9 #198 Korábban kitárgyalták: a #29-ben is esik erről szó, ott környékén keresd. Egyébként ez a dolog nem olyan rejtélyes. Azok az erők felelősek érte, amik az árért és az apályért. -
ManoNegra #197 Tudós urak, bocsánat az okvetetlenkedésért, az lenne a kérdésem, a hold miért mindig ugyanazt az arcát mutatja nekünk? Miért nem forog körülöttünk? -
gforce9 #196 Mekkora tömeg és pályakülönbség ad, mennyire különböző keringési ciklust? Feltételezve, hogy az akkréciós korong teljesen homogén, ami nyilvánvalóan nem volt az. :) Nem kell kiszámolni, főleg, hogy a szuperszámítógépek is csak becsülni tudják ezt, nem számolni.
Nagyon szépen mutat az akkréciós korong szimulációja egy számítógpes szimuláción és akár még elfogadható is. De valahogy nekem erős, hogy egyik helyen úgy mondják: a naprendszer viharos volt: kapott a föld egy jókora pofont kiszakadt a hold, kapott a vénusz egy jó nagy pofont, emiatt fordítva forog. Sőt a mars esetében is gyanítanak ilyet. Szóval annyira viharos volt, hogy minden bolygót iszonyatosan nagy ütközések értek(a naprendszer méreteihez képest ennek esélye kicsi, hacsak nem kereszbe kasba zuhantak egymásba az égitestek), miközben az akkréciós korongból történő bolygófejlődés az egy nyugodt, céltudatos, anyaggyűjtő, zavartalan fejlődési formát mutat. Ez a kettő nekem valahogy nem fér össze. Mert vagy homogén szép egyenletes bolygófejlődés volt, vagy nem. De ha egyenletes bolygófejlődés volt, ne magyarázzanak olyat be, hogy a marsot a földet és a vénuszt is olyan becsapódás érte, hogy jelentősen befolyásolta a kialakulásukat, fejlődésüket. "Egyenletes volt a fejlődés, de valahogy ezt a 3 égitestet mégis eltalálta egy ilyen mérvű hatás." Nekem ez a kettő nagyon nem vág egybe, nem hihető. Egyébként ezzel nem csak én vagyok így, tudtommal a bolygófejlődés jelenleg is vita tárgyát képezi. -
Doktor Kotász #195 Két ellentétes ponton sem tud kialakulni két égitest. Mert egy milliméteres pélyakülönbség különböző keringési ciklust ad, és beérik egymást. Márpedig a pálya egyiknél sem stabil ilyen mértékben, tehát folyamatosan közelednének egymáshoz. Közeledés után pedig nem tudnak egymás körül pályára állni. Ha van közöttük pályamagasságbeli különbség, akkor eltérő a keringési idejük, tehát ütköznek, ha azonos, akkor nem tudnak egymás mellett elrepülni, hogy egymás körül keringjenek, mert azonos a pályájuk, és ütköznek. -
gforce9 #194 "És most elvezhezőnk olyan elméleti baromságokat, hogy amikor a kerületi sebessége eléri a fénysebességet, mert addig nem tud eljutni, mert szétesik." Én kifejezetten szeretek efféle elméleti baromságokon gondolkozni. Kikapcsolódás :) Értelmesebb mint mónikasót nézni :) -
gforce9 #193 Szerintem ezt a részen elbeszélünk egymás mellett. Nem arra akartam célozni hogy egymás mellett alakul ki 2 égitest, pusztán arra, hogy ugyanazon a pályán vagy hasonlón. Megpróbálom leírni. Adott a nap, adott az akkréciós korong. 10 fényperc sugáron mindkét oldalán a napnak elkezd az anyag csomósodni. picit eltérő sugáron de ez mindegy. Tart a csomósodás, mivel a pálya 2 átellenes pontján vannak így egymásra hatást nem túl sokat fejtenek ki. Ekkor jön valami katyvasz (ütközés valami átszáguldó égitesttel, áthaladó üstökös kavar be, stb). Az egyik anyagcsomót valami lassítja valamelyest, vagy gyorsítja így a két anyagcsomó a 2 átlellenes odalon elkezd egymáshoz közelíteni. Utoléri egyik a másikat. Ahogy közelednek a kettejük között ébredő gravitációs erő még nagyobb sebességre kényszeríti őket egymáshoz képest. Pályályuk viszont kitérő a nap körül. Ekkor, amikor elhaladnak egymás mellett én elképzelhetőnek tartom, hogy befogják egymást és elkezdenek keringeni egymás körül. Amíg tart az akkréciós korong anyaga gyűjtik is az anyagot. Így mindkettő azonos anyagokon osztozik. Végül elfogy az anyag és beáll a most látott állapot. Ismétlem, nem arra próbáltam célozni, hogy közvetlenül egymás mellett alakul ki 2 anyagcsomósodás. Ez nyilvánvalóan fizikai képtelenség. Viszont az, hogy a hold és a föld már akkor egymás közös töégközéppontja körül keringett, amikor még az anyaggyűjtés fázisa zajlott én nagyon is lehetségesnek tartom, és ez megmagyarázná azt is, miért annyira hasonlóak a felszíni kőzetminták. -
Doktor Kotász #192 Ja igen, ahol az atommagok is széthullanak, azok a neutron- és kvarkcsillagok. De ilyeneket még nem figyelhettünk meg, csak elméletileg feltételezzük a létezésüket, és a majdnem feketelyuk lett belőlük kategória tagjai. -
mizar1 #191 Erről holnap. -
Doktor Kotász #190 Nem mondtam, hogy hülye vagy, csak azt, hogy ez hülyeség vagy valami. Dícséretes, hogy beláttad, hogy valamit rosszul tudtál. De így van ez az egy pályán nem alakul ki két égitesttel is, csak ott még nem jöttél rá. :-)