Újabb támadás a Hold-elmélet ellen

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#179
Annak mi értelme, hogy megint elmondod a te verziódat az egész beszélgetésrõl.
Akit érdekel olvasson vissza.

Amúgy meg nem hülyéztem senkit, csak mondtam, hogy olyan dolgokról vitatkoztok, ami után bárki könnyen utánanézhet és nincs veszekedés.

Itt van ez a jó téma a cikkben, de nem errõl szól a vita.
Szerinted?

#178
Ja. Azt válaszoltad, hogy leáll mert a kibocsájtott gáz leállítja.
Utána meg tervrajzot kértél.
Inkább gondold meg legközelebb, hogy kapásból hülyézel e másokat.
#177
Kb 1 perc alatt válaszoltam, de még pár órát rugóztál rajta.

Gratulálok.

#176
Amíg erõ hat rá, gyorsul. Vagyis amíg a kis rakéta mûködik.

Elég nehezen született meg részedrõl a válasz, ami jó is meg nem is.
Mivel végtelenségig nyilván nem gyorsulhat, de nem is az volt a kérdés.
Értelmes téma volt ez, arra voltam kíváncsi, hogy ha már ennyire lenézel akkor ilyen egyszerû kérdésre tudod e a választ.
#175
Már kétszer leírtam, hogy nem gyorsul a végtelenségig.

Valami értelmesebb téma?

#174
Akkor mit nem értesz azon, hogy egy ûrhajó oldalára csatolt rakétahajtómû bepörgeti a rakétát?
Miért a részletekbe veszel el? Csak nem azt akarod mondani, hogy nem tudod elképzelni a helyzetet mûszaki rajz nélkül?
Nehogy már azt állítsd, hogy ilyet nem lehet tenni!

Nem az volt a kérdés, hogy odaszorítja e az ûrhajósokat a falhoz, hanem, hogy gyorsul e a pörgés vagy egy pörgési sebességnél tovább nem gyorsul?
Úgy tûnik az idõt húzod.
#173
Kicsit se.

#172
Most szórakozol velem?
#171
Az ûrhajósok felkenõdnek a falra, mint egy centrifugában.

#170
Már nem azért, de a Gemini 8 -nál ott volt ez a probléma.
Az ûrkabin oldalán egy stabilizáló rakétát nem tudtak kikapcsolni és az bepörgette az egész ûrhajót.
Már ott tartottak, hogy másodpercenként egyet fordult mire sikerült a helyzetet megoldani.
A kérdés az volt hozzád, a nagy tudóshoz, hogy mi lett volna ha a rakéta folyamatosan üzemel,
Semmiféle paramétert nem módosítgattam.

#169
Aztán miért nem marad ott, ha a rakéta már gyorsabb, mint a kiáramló gáz? 😊

Vagy megint csak szükség lenne, arra a rajzra, mert a rakéta átmérõje 10 km és mire újra arra jár a pörgetõ rakéta, addigra már rég elszállt az égéstermék?
<#nevetes1>

Feladsz egy feladványt de folyamatosan módosítanod kell a kiindulási paramétereket.
Tudod mit.
Írd meg a megoldást, oszt hagyjuk a fenébe.<#taps>

#168
A kibocsátott égéstermék elhagyja a pörgõ rakéta terét, nem marad ott, tehát nem fékezi.
#167
Mivel még mindig nincs egy ábra, amirõl vitatkozunk, így úgy képzelem el a helyzetet, hogy a pörgetõ rakéta merõlegesen áll a hengeres test oldalán és forgatja, mint egy csörlõt a kötél.

Szóval azért áll le a gyursulás, mert a rakéta utoléri az általa kibocsátott égésterméket és az fékezi, illetve nem engedi tovább gyorsulni.

#166
És mi az oka?
#165
Tuti, hogy leáll a gyorsulás.

#164
Visszanéztem kicsit, de húzok is tovább. A tömegközépponttól való eltérés számít. Eltér e vagy nem. Egy ponthoz képest nem lehet értelmezni, hogy rá milyen szöget zár be egy erõ vektora.
#163
Igen, kösz.
Én is utánanéztem. Hiába, ötven fölött már nem lehet csak a fejre és az emlékekre támaszkodni.
#162
Teljesen mindegy, nem kell rajz.
Nincs közegellenállás, mindegy, hogy milyen alakú, a lényeg, hogy pörgésrõl van szó.
#161
(Egy programmal korábban: Gemini 8 és az Agena céljármû esete)

Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.

#160
Rosszul emlékeztem, a Gemini 8 pörgött. Elég nagy gond volt.
#159
Na, szóval...
Ugye, hogy kellett volna az a rajz, mert ha jól értem az a rakéta merõlegesen áll a rakéta tengelyére.

?

#158
Úgy tûnik nem érted a kérdést.
Ott van az a fránya hengeres test és egy helyben pörög.
Egy rakéta az oldalán anyagot áramoltat ki úgy, hogy egyre jobban pörgeti ezt a hengeres testet.
Ez megtörtént az Apollo 8- nál (remélem annál, de már öreg vagyok és a memóriám nem a régi.)

Leáll e a gyorsuló pörgés annál az értéknél ami a pörgetõ rakétából kiáramló anyag sebessége (mihez képest az, az állócsillagokhoz?)?

Ennyi a kérdés, amelyrõl nem is kellene vitatkozni mert megtalálható a neten.
A netes találat is érdekel, de a te véleményed is.
#157
A rakéta körpályán nem érheti el a kiáramló gáz sebességét.

#156
Tehát egy hengeres közegellenállás nélkül forgó test oldalán egy rakéta folyamatosan üzemel, tolóerõt (forgató erõt) ad. Meddig fog gyorsulni a forgás?
Ameddig kifogy a rakéta üzemanyaga, vagy ameddig a forgás sebessége eléri a kiáramló gáz sebességét.

Komolyan kérdezem, és elfelejtem a trágárságaidat és a trágyát amelyet rám szórtál.
Csak a tudás érdekel.
#155
Mi a kérdés?<#papakacsint>

#154
Ismételd meg, hogy egyértelmû legyen.
Ez egy tudományos vagy féltudományos vita -ahogy tetszik.

Platon stílusában vitatkozzunk, mindig lépjünk eggyel följebb, ha az adott szint elfogadott.
#153
Nem kell rajz.

Adott egy hengeres test amit beforgat egy helyzet stabilizáló rakéta.
nincs közegellenállás.

Mi a válasz?
#152
Már leírtam.

Elfelejtetted, vagy nem olvastad?

#151
Elég nagy gondot okozott wez ha jól emlékszem az Apollo 8 esetében.

de mivel én is mindig fejbõl válaszolok utánanézek.

#150
Ugye, hogy kellene az a rajz. 😊

#149
Egyértelmûen írd le a választ, ne hadoválj itt össze vissza!
#148
Most mi ez a fölényeskedés, hogy "úgyis ebéd idõ van" ?

Ez volt a szitu:
"Adott egy ûrhajó, amelyik bekapcsol az oldalán egy rakétát amelyik bepörgeti."

Ez volt a kérdés:
"Ha a rakéta folyamatosan üzemel egyre gyorsabban fog e pörögni vagy egy bizonyos fordulatszámot elérve tovább nem gyorsul a pörgése?"

A választ megkaptad.
Még indoklást is írtam hozzá, pedig nem volt a feladatkiírásban.

Annyit kellet volna mondanod, hogy "OK, eltaláltad", de te inkább mellébeszéltél.

Nem jött be a csapdád, de nem kell rögtön depisnek lenni. 😊


#147
1 helyben fog forogni, ha a rakáta tengelye eltér az ûrhajó tömegközéppontjától. Elõször persze eindulhat valamerre, de hajlott pályán és egy idõ után visszajut oda ahol volt. Ez a pálya szûkül és mindenképp forgás a vége, ha a rakéta tengelye nem pontosan esik rá tömegközépponttra.
#146
Felém sosem volt rosszindulatú Mirzar, pedig ne vagyunk cimborák. Szerintem ennek oka van, hogy így érzed. No mindegy, én is most megyek mert egyéb dolgom akadt. A további kellemes napot, késõ este még benézek 😊
#145
Én viszont inkább abban vagyok biztos, hogy nem is fog egy helyben forogni.

Szóval mindenképpen kell az a rajz a további válaszhoz, mert nincs kedvem minden lehetõséget végigmagyarázni.

#144
gforce jól mondja, nincs szükséged rá.
Az internetre van szükséged, mint állítottad.
Mi nem tudjuk jól használni a világhálót, te profi vagy benne.
Mi a válasz?

Rendben, ha idõ kell az van. Úgyis ebédidõ van.
Ne kapkodj.

#143
Nem tudod mi a rosszindulat.

Én csak jeleztem, hogy a vitatéma mindenki számára könnyen utánanézhetõ kérdésekrõl folyik.

Ellenben mizar1 azt írta mintegy tényként, hogy a neten kerestem választ a kérdésére, holott, ha megnézi a kommentek idõbélyegét, akkor maga is kiszámolhatta volna, hogy ennyi idõ alatt képtelenség guglizni is meg meg is írni a választ.
Majd hozzá tette, hogy akkor most mondd el te mit gondolsz a feladványról.

Érted?

#142
Ezek a paraméterek akkor szükségesek, ha a kérdés az, mennyivel fog forogni maximálisan. De itt pusztán annyi a kérdés, van e forgási sebességnek maximuma és ha van akkor miért van? Ez a kérdés független a hajtómû teljesítményétõl vagy épp az úrhajó nagyságától.
#141
Jó neked nincs szükséged a rajzra, mert él a fejedben egy kép róla, de nekem szükségem lenne rá.
Azt írtad a kérdésben a rakéta egyik oldalán bekapcsolod a hajtómûvet. Mekkora rakéta, mekkora hajtómû, stb.

#140
Érdekes, hogy távol keleti barátunk annak ellenére nem tudja a választ, hogy kirázza a kisujjából a fizikát.
#139
"Mellesleg ebbõl a hozzászólásodból úgy tûnik, hogy rosszindulatú vagy."

pár hozzászólással ezelõtt írtad:

"Nem minden vita értelmetlen, de egy ilyen cikk alatt azon vitázni, amit már Kepler meg Newton is tudott, szerintem égõ. 😊"

Ezzel meg kapásból mindenkit lehülyézel.
#138
Hibás következtetés, hogy rosszindulatú vagyok.
Az igazság érdekel.

Összeállt az anyagom olyan rendszerré amely képes rácsodálkozni a környezetére.
szeretném megérteni a Világot e rövid idõ alatt ameddig az anyagi rendszerem viszonylag stabil és embernek nevezhetõ.
#137
Az az égéstermék, mivel kiáramlási sebessége elég nagy és az újhajó egy helyben áll (csak forog), azonnal messzire elrepül az ûrhajó közelébõl. Nem alkot körülötte közeget.
#136
Na most bekövetkezett az a helyzet, amikor a magukat nagyokosoknak képzelõk leszólják azokat akik fölvetnek valamit és könnyedén lobogtatják mások munkáit.
Csakhogy azokat a fölvetõk is ismerik.

Nincs szükséged a rakéta tervrajzára.
Az egy olyan hengeres test amelyre nézvést forogva nincs jelentõsége a közegellenállásnak.
amely ráadásul nincs is mert a kiáramló gáz eltûnik az ûrben, a sûrûsége egyébként is elhanyagolható.

#135
Mellesleg ebbõl a hozzászólásodból úgy tûnik, hogy rosszindulatú vagy.

Nem hiszem, hogy sokat szeretnék veled beszélgetni.

#134
A közeg a rakétából kijövõ égéstermék.

#133
Ez nem a neten fellehetõ válasz, hanem kb egy perc alatt fejbõl megírt válaszom.

Azóta még gondolkodtam rajta és úgy látom a pontosabb válaszhoz szükségem lenne a rakéta rajzára, méretekkel együtt.

#132
Ez akkor a végleges, neten föllelhetõ végleges válaszod?
És ami a te gondolkodásodból fakad?
#131
Az ûrben milyen közegrõl beszélsz? Mert oké, lehet én tévedek, de tudtommal ilyen szót, hogy közegellenállás, az ûrben nem használunk.
#130
Ja.