229
-
gforce9 #109 Upsz, rákerestem és tényleg nem így működik :) Én is így tudtam, bár sosem figyeltem meg az örvénylés irányát. A hangsebességes topicban is hasonlóan jártam, beírták hogy tévhit, rákerestem és tényleg. :) Mindig tanul az ember :)
Erre az esetre link:
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0608/tel0608.html
Hogy a Coriolis-erő ténylegesen befolyásolni tudja az örvénylés irányát, ahhoz igencsak laboratóriumi körülmények kellenek. -
halgatyó #108 A fürdőkád túl kicsi ahhoz, hogy ez az effektus működjön.
Ha az örvénylés már kialakult az egyik irányba, akkor az fenntartja magát. NEM áll meg és nem indul el a másik irányba. (Próbáld ki. Én 40 évvel ezelőtt, katona koromban megnyertem egy fogadást ezzel
)
-
mizar1 #107 "Ha kihúzod a dugót a fürdőkádban, az is az egyik irányba kezd el örvényleni. Attól függően, hogy melyik féltekén vagy."
-Ez tévhit, ez nem igaz. -
Doktor Kotász #106 Végig igazad van, de itt hibádzol. Mármint, hogy a tollnak számít a tömege. Nem számít a pálya kialakulása szempontjából, mert a gravitációs erőhatás ugyanúgy lineárisan arányos a tömeggel, mint a mozgási energia. Tehát igaz, hogy a kétszer akkora tollra,. kétszer akkora erő hat Newronban, de kétszer akkora is a tehetetlensége, így kétszer akkora erő is zartja ugyanazon a pályán.
Abban viszontt igazad van, hogy azonos pályán, ha kialakulna két égitest, azoknak ütközés lenne a sorsuk. Nibcs nyugalmi határeset, ahol keringenek egymás körül. Mert azonos pályán kicsi az egymáshoz viszonyított relatív sebesség a pályára álláshoz. A Holdat vagy befogtuk egy teljesen más pályáról, vagy ütköztük valamivel, és kirobbant a Földből. Ez utóbbi elég valószínű, ha azonos az izotópösszetétel. -
Doktor Kotász #105 "Ha a Nap körül lévő "szemét" tapadgatott volna össze, akkor a bolgók nem ~egy síkban, hanem összevissza keringenének mint az atomban az elektronok, a keringési irány sem ugyanaz lenne, hanem egyik erre, másik arra.
Jobb magyarázat, hogy a Nap kiböffentette."
Ezt nagyon rosszul gondolod. Mindig akréciós korong alakul ki. Eleve van a galaxisnak is egy forgása. Ebből adódóan a csillagok nem egyhelyben állnak. Ha lenne egy égitest, ami a keringési síkra merőlegesen mozogna, annak a pályája elnyúlna, és vagy elveszítené a naprendszer, vagy folyamatosan laposodna a pályája. Ha kihúzod a dugót a fürdőkádban, az is az egyik irányba kezd el örvényleni. Attól függően, hogy melyik féltekén vagy. Az egyenlítő közelében lenne csal esetleges az örvénylés iránya. Ez alapfizika. Csak gondold végig, mielőtt lendületből folytatnád, csak azért, hogy ne kelljen visszavonnod amit mondtál. -
mizar1 #104 Nincs gond, VII. Zero majd kiigazít bennünket ha valamit rosszul tudunk. -
gforce9 #103 Igaz, ez két külön verzió. Már én se tudom hol tartok :) -
mizar1 #102 Ott a két test össztömege nem változik, tehát a közöttük lévő erő nagysága sem.
Én arról az esetről beszéltem, ahol pályán kívülről bombázza a keringő égitestet és úgy növekszik annak tömege. -
gforce9 #101 Nem tudom, mert akkor az ikercsillagoknál, ahogy anyagot szív el a nagyobbik a kisebbiktől akkor meg nagyobb pályára kerülne a kicsi a tömegvesztés miatt, de tudtommal ez nincs így, de javíts, ha tévedek. A gravitációs erő valóban nő, de mivel a tömeg is nő, nyilván nagyobb gravitációs erő kell a pályántartáshoz, de ne kell a pálya megváltoztatása. A tehetetlenségi és a gravitációs erő tudtommal adott tömegnél megegyezik. Így ha egy adott pályán keringő test tömege nő, akkor a tehetetlensége is nő. A pályán tartásához nagyobb gravitációs erő szükséges, de ugye a gravitációs erő is nő ugyanilyen mértékben, így a pálya változatlan marad. Vagy rosszul tudom? -
mizar1 #100 Ha növekszik a tömege egy anyagcsomónak amiről itt beszéltetek, akkor ha már összemérhető a központi égitesttel -tehát nem egy toll és egy űrhajó apróka tömegéről van szó akkor a vonzóerő kettejük között nagyobb lesz, tehát a pálya sugara csökken és a keringési sebesség megnő. Úgyhogy jól írtad.
De ha nagy tudású méltóságos VII. Zero hajlandó tanítani akkor van esélyünk okosodni. -
gforce9 #99 Egy korábbiban ezt írtam: "Ekkor még van por, törmelék, mindkettő gyűjti, tömegük nő, a kettejük között ébredő gravitációs erő egyre közelebbi pályát kényszerít ki." Ez badarság volt. Ha tömegük nő, nem változik a pálya, csak ha sebességük emellett csökken.
Amúgy nem vagyok én tudor, keversz Zero 7th-el :) -
mizar1 #98 Most akkor melyik a badarság?
Mert most tanulnom kell.
Csak úgy szívnám magamba a tudást... -
gforce9 #97 "Most mondtad az előbb, hogy ha tömegnövekedés van, változik a pálya." jogos!
Badarságot írtam. -
gforce9 #96 Vagy pl. ha tömegfüggő lenne a dolog, akkor, ha valaki beszáll az iss-be korrigálni kéne az űrállomás pályályát emiatt, mert tömege megváltozott. De ez szintén nem így van. -
gforce9 #95 Zero 7th, stílusod minősíthetetlen, érveid kimerülnek annyiban, hogy: "nem lehetséges" és kész. Ettől nem fogsz hiteles lenni.
"Úgyhogy az űrhajóból kiejtett tollad szépen majd felveszi a sebességének és a tömegének megfelelő sugarú pályát." a toll pontosan ugyanolyan pályán fog tovább keringeni, mint az űrhajó. (Illetőleg a toll és az űrhajó között ébredő egy idő után egymáshoz vonzza őket.) Nem fog semmiféle más sugarú pályára beállni, pusztán azért mert a tömege kisebb. Ha neked lenne igazad, akkor a geoszinkron pálya tömegfüggő lenne, de nem az. Az egy fix sebességű és fix magasságú (ellipszis esetén fix átlagmagasságú) pálya. Nincs tömeg változó a képletben sem:
http://en.wikipedia.org/wiki/Geosynchronous_orbit
Ha tömegtől függene, akkor minden egyes műhold geoszinkron pályálya más és más magasságú lenne. -
mizar1 #94 Oké, akkor magyarázd el, mi lesz az űrhajóból kitett tollal?
Mi történik vele más mint az űrhajóval mert kisebb a tömege?
Milyen pályát vesz föl, mekkora lesz a tömegének megfelelő pálya, kisebb vagy nagyobb mint az űrhajóé?
Ha már összeakadtam egy okos emberrel.
Megpróbálom fölfogni a magyarázatodat. -
Zero 7th #93 Höhö, és még te próbálsz meg magyarázni? Aranyos.
A legszebb az egészben, hogy nem fogod fel, hogy nem leesésről van szó. Az a közelítés csak a felszín közvetlen közelében működik csak, de már a Mount Everestről leejtett tárgy esetén sem állandó a gyorsulás. Az erősen látszik viszont, hogy te már általános iskola után feladtad a fizika tanulmányaidat, és leragadtál azon a szinten.
De hogy ne maradj hülye örökre (és most figyelj jól!):
Van egy (egyszerűség kedvéért, jó közelítéssel) körpályánk. A testet a centripetális erő tartja pályán. Az egy keringő testnél csak és kizárólag a gravitációs erő. Ami meg a tömeggel egyenesen arányos. Úgyhogy az űrhajóból kiejtett tollad szépen majd felveszi a sebességének és a tömegének megfelelő sugarú pályát.
Színképet meg dugd fel nyugodtan a seggedbe, ha egy 1.412x10^18 köbkilométeres gömb alig 2%-a nem hidrogén és hélium, akkor már kilométerek vannak két (pl) vasatom közt. És az egyébként is hozott anyag, a Nap tömege nem elég a szénfúzióhoz, ami vas van benne, az mind kintről érkezett, nem a Nap állította elő. -
mizar1 #92 Most mi van?
Miből következtetted ki, hogy nem értem a körmozgás fizikáját?
Csak nem abból, hogy azt állítottam, az űrhajóból kitett toll ugyanúgy kering a Föld körül mint az űrhajó, holott a tömege jóval kisebb.
Nekem beszélsz arról, hogy nem értem, mikor Galilei már kimutatta, hogy mindegy mekkora a tömege, a tárgyak egyszerre érnek talajt? Te hol voltál fizika óra helyett? A Föld körül keringő űrhajó a kitett tollal együtt folyamatosan esik a Föld felé tömegüktől függetlenül ugyanakkora gyorsulással!
Azt sem tudtad, hogy a Napon milyen elemek vannak.
Mert bizony ott van a légkörben a megfelelő hőmérsékleti tartományban a vas is.
Meg a magnézium, a szilícium, a kén és a többiek.
Életedben nem láttál még színképet, fogalmad sincs az egészről.
De az arcod aztán nagyon nagy.
De azért kösz, hogy kioktattál. -
Zero 7th #91 Ja, persze, mikor még a körmozgás rettentő bonyolult középiskolás fizikáját sem érted, nyilván kurvasokat fogsz segíteni bárkinek.
Tudod, az ilyeneket hívják hülyének, akiknek fingjuk sincs a dologról, de "gondolkodnak".
A stílus meg a magabiztos ostobaságodnak szól. -
mizar1 #90 Azért szólok bele, mert többet tudok a témáról mint te, és gondoltam esetleg segíthetlek. No meg gondolkodni annyi mint mást gondolni mint amit eddig gondoltak.
Mert az csak fölmondás.
Egy szint fölött pedig az ember nem trágár. -
mizar1 #89 Miért kellene neki manapság is bolygókat köpködni?
Már lelassította a pörgését a bolygók anyagának kiköpködése.
Az egy régi munkája volt neki. -
Zero 7th #88 Mondod, de attól még kurvanagy hülyeség marad. Azt nem értem, hogy ha ennyire hülye vagy a témához, mi a pöcsömnek szólsz bele? -
mizar1 #87 Kiteheted a golyóstollat az űrhajó mellé.
Szépen együtt fog az űrhajóval keringeni.
Holott a tömege sokkal kisebb mint az űrhajóé.
Mondom, hogy a tömeg nem számít. GALILEI! -
mizar1 #86 A Nap belsejében plazmaállapot van.
Minden anyagnak ez a sorsa nagy hőmérsékleten; -szétesik.
Egy mélyről jövő kitörés lehűléssel jár és szépen kialakulnak az elemek.
Egyébként a Nap légköre -leszámítva a hidrogént és a héliumot, olyan arányokban vannak az elemek mint a Földön. -
Zero 7th #85 Na jó, most hagyjuk abba, elég volt a légből (vagy űrből?) kapott hülyeségeidből. Meg azt te ahogy elképzeled, hogy két szikla tökéletesen rugalmasan ütközik, nem? Idióta. -
Zero 7th #84 Mert az űrhajós meg a golyóstolla aztán ott kering pármilliárd évig ugye, zsenikém? Egyébként meg szar példa, mert a golyóstoll nem légüres térben van, hanem abban a levegőben, amit az űrhajó visz magával. De még így is kisodródna egy idő után a falhoz.
Egyébként tényleg, nagyon szépen mondasz őrültnagy baromságokat. -
Zero 7th #83 Ja, csak épp a Nap főleg hidrogénből és héliumból áll, plusz egy kis szén. Abból nem lesz vas, főleg nem urán. Meg ma sem igen köpköd bolygókat, pedig ezek szerint kéne neki. Na meg a szökési sebesség sem kicsi a nap felszínéről.
Ez úgy ahogy van faszság. -
mizar1 #82 Ha a Nap körül lévő "szemét" tapadgatott volna össze, akkor a bolgók nem ~egy síkban, hanem összevissza keringenének mint az atomban az elektronok, a keringési irány sem ugyanaz lenne, hanem egyik erre, másik arra.
Jobb magyarázat, hogy a Nap kiböffentette.
Ráadásul az Impulzusmomentum áttevődött a bolygókra, holott az összehúzódott ősnap forgása biztosan nagyon fölgyorsult. -
mizar1 #81 Ha a pályák keresztezik egymást akkor igen, ütköznek.
De általános szabály, hogy egy égitest ugyanolyan pályán hagyja el a másikat ahogyan közelített felé.
-
mizar1 #80 Hát én nem beszélek ilyen csúnyán, de az úrhajós golyóstolla meg az űrhajója ugyanazon a pályán kering.
Egyébként nézz utána Galilei munkásságának.
Légüres térben minden tárgy azonos gyorsulással esik. (Egyszerre érnek talajt). -
mizar1 #79 Gondolom nem akartad részletezni.
A lényeg, hogy a Hold keringése során mozgatja a Föld óceánjait (a kéreglemezeket is), és ez fékezi a Hold keringés idejét.
Mivel csökken a Hold keringési sebessége, magasabb pályák felé mozog, vagyis fokozatosan távolodik.
A Föld és az összes bolygó is távolodik a Naptól, de ez a Nap tömegvesztése miatt van. A Nap naponta veszít egy Alpok hegységnek megfelelő anyagmennyiséget, ami az év százmilliók alatt már tényező.
Ami meg a bolygókeletkezést illeti, a régi Nap egy vagy két lökettel kiköphetett egy-egy anyaghidat, amelyek még olvadtan szétszakadtak és gömbökké álltak össze.
Megtehette, mert a Napon kívüli anyag az összes bolygóval, üstökössel és egyéb égi dolgokkal együtt összesen csak a 0,13%-a a Nap tömegének.
Ez kábé olyan arány mintha én kihánynám a reggel fél bögre tejet.
-
Zero 7th #78 Egyébként meg baszottul nem mindegy a tömeg. -
Zero 7th #77 Azt honnan a francból veszed, hogy nem "tapadnak" össze? Folyamatosan ütköznek egymással, és a nagyok szépen híznak. Pont a napokban volt hír, hogy egy szonda megnézett közelebbről egy nagyot, és bolygószerű. Tehát gömb, és tele van kráterrel. Az meg pont az "összetapadás" nyoma...
Jellemzően nem az elméletek instabilak, hanem a tudásotok a témában. -
mizar1 #76 Teljesen mindegy, hogy egy testnek mekkora a tömege, ha azonos magasságú pályán azonos sebességgel mozognak a keringési idejük megegyezik.
És nem is tapadnak össze, úgyhogy az elfogadott bolygókeletkezési elmélet tényleg nem áll stabilan a lábán.
Meg lehet nézni, hogy milyen sok apró égitest kering kupacokba verődve összetapadás nélkül ma is a Naprendszerben. -
Zero 7th #75 Gyenge lábakon áll, vagy nem ismered eléggé..? -
Zero 7th #74 Most mondtad az előbb, hogy ha tömegnövekedés van, változik a pálya. Akkor milyen pályáról, meg ellentétes oldaláról beszélsz? Azt úgy elképzelted, hogy a mai Föld helyén és pályáján keringett egy kis kupac por, aztán egyszer csak bolygó lett belőle? Kialakulás közben nincs stabil keringési pálya.
Amit felvázolsz, az semmiben nem különbözik a Theia elmélettől. Ott is különböző helyeken kialakult bolygoidok találkoznak. Annyit tettél akkor hozzá, hogy a végén, amikor találkozás van, akkor nem ütköznek, hanem békésen pályára áll a kicsi a nagy körül. Ami elég nagy hülyeség, már megbocsáss. Akkora relatív sebességgel találkoznak, hogy egy ilyen befogás nem elképzelhető. A Jupiter valószínűleg így szedte össze a holdjait, de a Föld ahhoz kicsi. -
Doktor Kotász #73 Talán megnézted volna, hogy mire vonatkozott. -
gforce9 #72 Eddig 2 ember kritizálta, az túl sok ? -
gforce9 #71 A bolygófejlődési elmélet, gyenge lábakon áll. Az általam felvázolt eset esélye szerintem nem kisebb a földből kiszakadt hold elméleténél. Nem akarom visszaszívni, mert így látom. -
Doktor Kotász #70 Magad is tudod jól, hogy ez nem így van, csak felvetettél valamit elméletileg, és nem akarod visszaszívni, mert már sok kritikát kapott.