Újabb támadás a Hold-elmélet ellen
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#79
Gondolom nem akartad részletezni.
A lényeg, hogy a Hold keringése során mozgatja a Föld óceánjait (a kéreglemezeket is), és ez fékezi a Hold keringés idejét.
Mivel csökken a Hold keringési sebessége, magasabb pályák felé mozog, vagyis fokozatosan távolodik.
A Föld és az összes bolygó is távolodik a Naptól, de ez a Nap tömegvesztése miatt van. A Nap naponta veszít egy Alpok hegységnek megfelelõ anyagmennyiséget, ami az év százmilliók alatt már tényezõ.
Ami meg a bolygókeletkezést illeti, a régi Nap egy vagy két lökettel kiköphetett egy-egy anyaghidat, amelyek még olvadtan szétszakadtak és gömbökké álltak össze.
Megtehette, mert a Napon kívüli anyag az összes bolygóval, üstökössel és egyéb égi dolgokkal együtt összesen csak a 0,13%-a a Nap tömegének.
Ez kábé olyan arány mintha én kihánynám a reggel fél bögre tejet.
A lényeg, hogy a Hold keringése során mozgatja a Föld óceánjait (a kéreglemezeket is), és ez fékezi a Hold keringés idejét.
Mivel csökken a Hold keringési sebessége, magasabb pályák felé mozog, vagyis fokozatosan távolodik.
A Föld és az összes bolygó is távolodik a Naptól, de ez a Nap tömegvesztése miatt van. A Nap naponta veszít egy Alpok hegységnek megfelelõ anyagmennyiséget, ami az év százmilliók alatt már tényezõ.
Ami meg a bolygókeletkezést illeti, a régi Nap egy vagy két lökettel kiköphetett egy-egy anyaghidat, amelyek még olvadtan szétszakadtak és gömbökké álltak össze.
Megtehette, mert a Napon kívüli anyag az összes bolygóval, üstökössel és egyéb égi dolgokkal együtt összesen csak a 0,13%-a a Nap tömegének.
Ez kábé olyan arány mintha én kihánynám a reggel fél bögre tejet.
#78
Egyébként meg baszottul nem mindegy a tömeg.
#77
Azt honnan a francból veszed, hogy nem "tapadnak" össze? Folyamatosan ütköznek egymással, és a nagyok szépen híznak. Pont a napokban volt hír, hogy egy szonda megnézett közelebbrõl egy nagyot, és bolygószerû. Tehát gömb, és tele van kráterrel. Az meg pont az "összetapadás" nyoma...
Jellemzõen nem az elméletek instabilak, hanem a tudásotok a témában.
Jellemzõen nem az elméletek instabilak, hanem a tudásotok a témában.
#76
Teljesen mindegy, hogy egy testnek mekkora a tömege, ha azonos magasságú pályán azonos sebességgel mozognak a keringési idejük megegyezik.
És nem is tapadnak össze, úgyhogy az elfogadott bolygókeletkezési elmélet tényleg nem áll stabilan a lábán.
Meg lehet nézni, hogy milyen sok apró égitest kering kupacokba verõdve összetapadás nélkül ma is a Naprendszerben.
És nem is tapadnak össze, úgyhogy az elfogadott bolygókeletkezési elmélet tényleg nem áll stabilan a lábán.
Meg lehet nézni, hogy milyen sok apró égitest kering kupacokba verõdve összetapadás nélkül ma is a Naprendszerben.
#75
Gyenge lábakon áll, vagy nem ismered eléggé..?
#74
Most mondtad az elõbb, hogy ha tömegnövekedés van, változik a pálya. Akkor milyen pályáról, meg ellentétes oldaláról beszélsz? Azt úgy elképzelted, hogy a mai Föld helyén és pályáján keringett egy kis kupac por, aztán egyszer csak bolygó lett belõle? Kialakulás közben nincs stabil keringési pálya.
Amit felvázolsz, az semmiben nem különbözik a Theia elmélettõl. Ott is különbözõ helyeken kialakult bolygoidok találkoznak. Annyit tettél akkor hozzá, hogy a végén, amikor találkozás van, akkor nem ütköznek, hanem békésen pályára áll a kicsi a nagy körül. Ami elég nagy hülyeség, már megbocsáss. Akkora relatív sebességgel találkoznak, hogy egy ilyen befogás nem elképzelhetõ. A Jupiter valószínûleg így szedte össze a holdjait, de a Föld ahhoz kicsi.
Amit felvázolsz, az semmiben nem különbözik a Theia elmélettõl. Ott is különbözõ helyeken kialakult bolygoidok találkoznak. Annyit tettél akkor hozzá, hogy a végén, amikor találkozás van, akkor nem ütköznek, hanem békésen pályára áll a kicsi a nagy körül. Ami elég nagy hülyeség, már megbocsáss. Akkora relatív sebességgel találkoznak, hogy egy ilyen befogás nem elképzelhetõ. A Jupiter valószínûleg így szedte össze a holdjait, de a Föld ahhoz kicsi.
Talán megnézted volna, hogy mire vonatkozott.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#72
Eddig 2 ember kritizálta, az túl sok ?
#71
A bolygófejlõdési elmélet, gyenge lábakon áll. Az általam felvázolt eset esélye szerintem nem kisebb a földbõl kiszakadt hold elméleténél. Nem akarom visszaszívni, mert így látom.
Magad is tudod jól, hogy ez nem így van, csak felvetettél valamit elméletileg, és nem akarod visszaszívni, mert már sok kritikát kapott.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"Szerintem meg, aki szerint a felsorolt dolgok "rádioaktív"-ak, az ne legyen buszke a tudasara....."
Szerinted a 2,7 év felezési idejû vasizotóp az nem rádioaktív? A 44 napos felezési idejürõl nem is beszélve. Annyira rádioaktív, hogy a természetben (Földön) már nincsenek is, mert lebomlottak rég. Viszont meszerségesen elõállítható nukleáris laborokban. Az urán az stabil hozzá képest, annyira rádioaktív. Igen, ilyen izotópjai is léteznek a vasnak.
Szerinted a 2,7 év felezési idejû vasizotóp az nem rádioaktív? A 44 napos felezési idejürõl nem is beszélve. Annyira rádioaktív, hogy a természetben (Földön) már nincsenek is, mert lebomlottak rég. Viszont meszerségesen elõállítható nukleáris laborokban. Az urán az stabil hozzá képest, annyira rádioaktív. Igen, ilyen izotópjai is léteznek a vasnak.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Izotópra vonatkozó színképelemzés kizárt, mert a színkép az elektronszerkezetre utal, az izotóp meg magfizikai összetételre vonatkozik.
Tehát azt úgy lehet megállapítani, ha odamész. Fénybõl azt nem mondod meg, hogy milyen az izotóparány.
Tehát azt úgy lehet megállapítani, ha odamész. Fénybõl azt nem mondod meg, hogy milyen az izotóparány.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#67
Szerintem félreértettél, nem arra akartam célozni, hogy egymás mellett 2 csomósodó anyag pályára áll egymás körül. Ha a kialakulásuk egymás mellett kezdõdik el, nyilván egymásba zuhannak, de ha azonos pályán alakulnak ki, akár a pálya két átellenes pontjain amíg közelítenek egymáshoz, bõven bekavarhat valami. Kitérítheti õket. Eléggé pontosan leírtam, egy ha kis eséllyel is, de elképzelhetõ forgatókönyvet az #51-esben.
#66
"Spirális pálya, akkor képzelhetõ el, ha keringõ test tömege nõ"
Ha ezt érted, akkor azt miért nem, hogy ilyen közel egymáshoz nem alakulhat ki két égitest? Ott mindkettõ tömege nõ.
Ha ezt érted, akkor azt miért nem, hogy ilyen közel egymáshoz nem alakulhat ki két égitest? Ott mindkettõ tömege nõ.
#65
Spirális pálya, akkor képzelhetõ el, ha keringõ test tömege nõ vagy a sebessége csökken vagy sebessége eleve nem elégséges a pályán maradáshoz. Csak úgy magától nem zuhan 2 test egymásba. Az, hogy 2 test egymás körül, hogyan állhat pályára az is egy nagyobb tartományt fed le, nem pedig egy konkrét határérték. Ha a hold sebessége kisebb lenne, akkor a körpálya csak nagyobb átmérõnél lenne lehetséges, ha pedig gyorsabban haladna, akkor kisebb körpályán tudná ezt megtenni. A tömeg változásával ugyanez a helyzet. Mindenesetre míg a sebessége el nem éri a szökési sebességet, maradni fog keringõ pályán, csak egyre nagyobb sugáron. Ez egy tartomány. Ha az általad leírt eset lenne az általános a bolygók jelenleg is a nap felé tartanának spirális pályán.
eddik ok. Bár nem vagyok magfizikus (feltételezem itt senkisem az 😉
az izotópok felezési idejével meg tudok kort határozni. Amennyiben hasonlót találok más bolygón úgy mondhatom, hogy ott is van olyan ami itt, hasonló feltételek lehettek ott is mint itt ezért jöttek létre.
Ebbõl következik, hogy akkor innen származik?
Egy példa: van olyan égitest ahhol metán tavak vannak. Tudjuk, hogy a metán a Földön is elõfordúl, amennyiben ott is van akkor ott is hasonló körülményeknek kell fentállniuk. Nem is feltételezi senki, hogy innen kerûlt oda, vagy onnan ide.
Tehát ha itt is van titán izotóp meg ott is és hasonlóak a tulajdonságaik is, ebbõl még nem következik az, hogy a két égitestnek köze is lenne egymáshoz azon kívûl, hogy valamikor mind a két égitesten hasonló feltételek voltak.
az izotópok felezési idejével meg tudok kort határozni. Amennyiben hasonlót találok más bolygón úgy mondhatom, hogy ott is van olyan ami itt, hasonló feltételek lehettek ott is mint itt ezért jöttek létre.
Ebbõl következik, hogy akkor innen származik?
Egy példa: van olyan égitest ahhol metán tavak vannak. Tudjuk, hogy a metán a Földön is elõfordúl, amennyiben ott is van akkor ott is hasonló körülményeknek kell fentállniuk. Nem is feltételezi senki, hogy innen kerûlt oda, vagy onnan ide.
Tehát ha itt is van titán izotóp meg ott is és hasonlóak a tulajdonságaik is, ebbõl még nem következik az, hogy a két égitestnek köze is lenne egymáshoz azon kívûl, hogy valamikor mind a két égitesten hasonló feltételek voltak.
#63
sajtból van a hold! 😉
#62
Énszerintem a hold az nem is létezik mert Zseniális Teknõs szétlõtte a Dragon Ball 152-ik részében. amit most látunk az csak egy álhold amit Vegita rakott oda hogy át tudjon változni nagymajommá.
Logikus nem?
Logikus nem?
#61
Sõt! Most amoziban is van titán... valami Titánok harca címû film megy, sztem ott van az igazság! Kigyüttek a föld gyomrábúl, majd miután legyõzték õket az emberek, kilõtték a titánokat az ûrbe, de mivel nem fürösztötték meg õket - nefürgyéle! - így vittek magukkal némi földet, meg ráragadt sarat is magukkal, aztán a nagy meleg után a nagy hidegben - ugyé az ûrben nagyon hideg van, a fõd gyomrában eg nagyon meleg - összebújtak, hoyg egymást melegítsék, és osztán így lett a Hold. És mivel a földre visszavágynak, ezért mindig a föld felé bámulnak, azaz mindig arccal a föld felé fordulnak... ugyé, mindenki látja éjelente, a Hold olyan mint egy emberi arc. A holdnak arca van.
No ennyit mára. 😊 😛PP
No ennyit mára. 😊 😛PP
http://www.taxierden.hu
#60
Sejtettem, hogy komoly mennyiségû hsz. fog érkezni!
AMD 975 X4/4015 GHz, 90 GB Kingstone SSD Radeon PowerColor HD6950 2 GB, 8 GB DDR3/1600 MHz BF3: [H]WhiteR
#59
Ha szabályos alakban helyezkednek el, atomra pontosan egyenlõ, és nem változó tömegû, teljesen homogén égitestek egy szabályos kör alakú pályán, minden külsõ befolyásoló tényezõ nélkül(tehát még a fénynyomás is teljesen azonos mindenhol), akkor gyakorlatilag akárhány darab lehet belõlük 😊
Minden ellenkezõ esetben, 4.6 milliárd év alatt, lesznek egymással akkora hatással, hogy egymás közelébe sodródjanak, ha azonos pályán mozogtak.
Szerintem ebben az esetben, a relatív sebességük alapján vagy spirálisan egymásba zuhannak, ha kicsi volt a sebesség, vagy pedig nagyon elnyúlt elliptikus pályára állnak egymáshoz képest.
Azt a lehetõséget elképzelni nem tudom, hogy majdnem körpályára álljon az egyik a másik körül.
Minden ellenkezõ esetben, 4.6 milliárd év alatt, lesznek egymással akkora hatással, hogy egymás közelébe sodródjanak, ha azonos pályán mozogtak.
Szerintem ebben az esetben, a relatív sebességük alapján vagy spirálisan egymásba zuhannak, ha kicsi volt a sebesség, vagy pedig nagyon elnyúlt elliptikus pályára állnak egymáshoz képest.
Azt a lehetõséget elképzelni nem tudom, hogy majdnem körpályára álljon az egyik a másik körül.
Mekkora divat itt a configra verni...
#58
Szerintem meg, aki szerint a felsorolt dolgok "rádioaktív"-ak, az ne legyen buszke a tudasara.....
#57
Néhány kétely felmerül a témával kapcsi:
-- A Földön mindenütt azonosak a titán izotóp arányok?
Nem egyszerû dologról van szó. A Brookhaven NL honlapjáról évekkel ezelõtt lementettem majdnem minden elem "Nuclear Wallet Card"-ját, ez alapján a titán stabil izotópjai a következõk:
46-os: 8,25% , 47-es: 7,44% , 48-as: 73,72% , 49-es: 5,41% , 50-es: 5,18%.
A többi titán izotóp radioaktív, a leghosszabb felezési idejû a 44-es tömegszámú, 60 évvel, tehát a természetben nincs.
Ne feledjük, hogy a szilárd földkéreg folyamatosan benyomul a köpenybe (kb. 700 km-ig, a szudukciós zónákban), továbbá a nagy pajzsvulkánok alatt állítólag több ezer km mélyrõl feljövõ magma feláramlások vannak, vagyis a kéreg és az alatta található anyagok lassan átkeverednek, ha jól értem.
-- A meteoritok (vagyis a Föld felszínére lejutott, erõsen átalakult meteor darabok) jelentõs része a Naptól igen messzirõl jött, leginkább nem azonosítható helyrõl.
Nem biztos, hogy a titán izotópok aránya ezekben erõs bizonyíték. Legfeljebb egy ráutaló adat lehet szerintem.
-- Az, hogy a Hold felszíne pont olyan izotóparányt mutat, mint a Földé, inkább a másik elméletet támasztja alá, vagyis hogy a Hold tényleg a Földbõl szakadt ki.
A Föld környezetében (úgyértem a Jupiter páéyán belül) kialakult belsõ bolygók izotóparánya miért ne hasonlítana egymásra?
Nagyon érdekes lesz a Mars (és késõbb a Vénusz, Merkur) kõzeteinek ilyenirányú vizsgálata, ettõl nem vagyunk messze.
-- A Földön mindenütt azonosak a titán izotóp arányok?
Nem egyszerû dologról van szó. A Brookhaven NL honlapjáról évekkel ezelõtt lementettem majdnem minden elem "Nuclear Wallet Card"-ját, ez alapján a titán stabil izotópjai a következõk:
46-os: 8,25% , 47-es: 7,44% , 48-as: 73,72% , 49-es: 5,41% , 50-es: 5,18%.
A többi titán izotóp radioaktív, a leghosszabb felezési idejû a 44-es tömegszámú, 60 évvel, tehát a természetben nincs.
Ne feledjük, hogy a szilárd földkéreg folyamatosan benyomul a köpenybe (kb. 700 km-ig, a szudukciós zónákban), továbbá a nagy pajzsvulkánok alatt állítólag több ezer km mélyrõl feljövõ magma feláramlások vannak, vagyis a kéreg és az alatta található anyagok lassan átkeverednek, ha jól értem.
-- A meteoritok (vagyis a Föld felszínére lejutott, erõsen átalakult meteor darabok) jelentõs része a Naptól igen messzirõl jött, leginkább nem azonosítható helyrõl.
Nem biztos, hogy a titán izotópok aránya ezekben erõs bizonyíték. Legfeljebb egy ráutaló adat lehet szerintem.
-- Az, hogy a Hold felszíne pont olyan izotóparányt mutat, mint a Földé, inkább a másik elméletet támasztja alá, vagyis hogy a Hold tényleg a Földbõl szakadt ki.
A Föld környezetében (úgyértem a Jupiter páéyán belül) kialakult belsõ bolygók izotóparánya miért ne hasonlítana egymásra?
Nagyon érdekes lesz a Mars (és késõbb a Vénusz, Merkur) kõzeteinek ilyenirányú vizsgálata, ettõl nem vagyunk messze.
#56
Csak nem humorrépát vacsoráltál?
A fenti cikk mindenesetre az én verziómat támasztja alá.
Neked meg marad a lobotómia. 😊
A fenti cikk mindenesetre az én verziómat támasztja alá.
Neked meg marad a lobotómia. 😊
#55
Persze hogy érthetõ. Ezért próbáltam tompítani a kritikámat.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#54
"Mekkora egy primitív fasz vagy. Pont annak ugattál be, aki szinte egyedüliként nem beszélt eddig még hülyeséget ebben a topikban. Hidd el, minz kívülálló mondom, hogy nem õ a troll, hanem te vagy egy ostoba fasz."
Wow micsoda építõ jellegû hozzászólás!
Wow micsoda építõ jellegû hozzászólás!
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#53
Jogos, rosszul fogalmaztam, de azt hiszem érthetõ azért, nem? 😊
#52
Ezt nem kéne:
"3 dolog történhet egymás mellett való elhaladás közben. "
Ha elhaladás a tény, egymásnak nem ütközhetnek. Mindazonáltal érdeklõdve és egyetértõleg olvasom a hozzászólásaid.
"3 dolog történhet egymás mellett való elhaladás közben. "
Ha elhaladás a tény, egymásnak nem ütközhetnek. Mindazonáltal érdeklõdve és egyetértõleg olvasom a hozzászólásaid.
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#51
Egyébként ahogy szerintem, ha kis eséllyel de lehetséges: A föld keringési pályályán 2 anyagcsomó kezd kialakulni, ezek a gravitáció miatt egymás felé tartanak, de valami (üstökös vagy egyéb nagyobb törmelék) kicsit eltéríti õket és egymás körül keringõ pályára állnak. Pontosabban ugye a közös tömegközéppontjuk körüli pályára. Ekkor még van por, törmelék, mindkettõ gyûjti, tömegük nõ, a kettejük között ébredõ gravitációs erõ egyre közelebbi pályát kényszerít ki. Viszont mindkét test ugyanabból az anyagból építkezik. Idõközben elfogy a por a törmelék, amit gyûjthetnének és kialakul a végsõ állapot. A jelenlegi. Lehet, hogy ennek kicsi az esély, de miért lehetetlen?
#50
"Új tanulmányukban Junjun Zhang, a Chicago Egyetem kutatója és kollégái a holdbéli és a földi minták titán izotópjainak arányait hasonlították össze, és azt észlelték, hogy ez az arány szinte hajszálpontosan (4 PPM eltéréssel) megegyezik."
És milyen azonosságot mutat a távoli galaxisok, vagy akár távoli naprendszerekbõl vett minták alapján. Vagy ezt kérdezni sem szabad? Biztos megint bolondot csinálok magamból...
És milyen azonosságot mutat a távoli galaxisok, vagy akár távoli naprendszerekbõl vett minták alapján. Vagy ezt kérdezni sem szabad? Biztos megint bolondot csinálok magamból...
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amiről hisszük hogy igaz de mégsem az.”
#49
Miért zuhannának egymásba, ha kitérõ a pályájuk? 3 dolog történhet egymás mellett való elhaladás közben. 1. Mindketten módosult pályára állank és megy mindkettõ tovább a maga útján. 2. pályára állnak a közös gravitációs középpontjuk körül. 3. egymásnak ütköznek. Nem tudom mégis az, hogy mekkora a garvitáció mit befolyásol ebben. Azt pedig, hogy a gravitáció a távolság és a tömeg függvénye ezt én is tudom, hülyének azért kapásból nem kell nézni a másikat. Azt meg végképp nem értem, hogy pl.: Mardekárt miért hajtottad el azt nem tudom, nála sokkal taplóbb módon állsz hozzá mindenkihez. Ettõl hitelesebb nem leszel.
#48
Úgy látom, itt is megjelentek már, a moonhoax-os marhák...
Doktor Kotász szétcsap köztetek! <#taps><#eljen>
Doktor Kotász szétcsap köztetek! <#taps><#eljen>
Lobotómiád volt?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Mekkora egy primitív fasz vagy. Pont annak ugattál be, aki szinte egyedüliként nem beszélt eddig még hülyeséget ebben a topikban. Hidd el, minz kívülálló mondom, hogy nem õ a troll, hanem te vagy egy ostoba fasz.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Pedig logikus. Minél közelebbi két objektum, annál nagyobb gravitációs hatást gyakorolnak egymásra, márpedig négyzetes arányossággal.
Ha a távolság 100-szor nagyobb, akkor 10 000-ednyi a hatás.
Tehát, ha két égitest 100-szor közelebb van egymáshoz, akkor 10 000-es gtavitációs erõ lép fel közöttük. Tehát egyszerûen egymásba pottyannak.
Ha a távolság 100-szor nagyobb, akkor 10 000-ednyi a hatás.
Tehát, ha két égitest 100-szor közelebb van egymáshoz, akkor 10 000-es gtavitációs erõ lép fel közöttük. Tehát egyszerûen egymásba pottyannak.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Hogy sikerül neked áletben maradni ennyi ésszel?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Te kevered azt, amikor két távoli égitest valamiért egymás közelébe kerül, és ezért ikrek azzal, hogy egymás nayakába lihegve alakulnak ki, ami viszont nem lehetséges a gtavitáció miatt.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Itt izotóparányokról van szó. Bonyolult elmagyarázni, ha nincsenek alapfogalmaid a magfizikáról.
A lényeg, hogy az atommagok protonból és neutronból állnak, és a protonok száma határozza meg, hogy milyen kémiai elemrõl van szó. A Vasnak 26 protonja van. Az a vas, aminek ennyi van. Neutronból akár 28, 30, 31 vagy 32 is lehet benne.
A 29 és a 33 neutronos az nagyon rádioaktív 2,7 év és 44 napos felezési idõkkel.
Itt egyszerûen azt vizsgálták, hogy a vasnak a különbözõ változatai, izotópjai milyen arányban szerepeltek a mintákban.
A lényeg, hogy az atommagok protonból és neutronból állnak, és a protonok száma határozza meg, hogy milyen kémiai elemrõl van szó. A Vasnak 26 protonja van. Az a vas, aminek ennyi van. Neutronból akár 28, 30, 31 vagy 32 is lehet benne.
A 29 és a 33 neutronos az nagyon rádioaktív 2,7 év és 44 napos felezési idõkkel.
Itt egyszerûen azt vizsgálták, hogy a vasnak a különbözõ változatai, izotópjai milyen arányban szerepeltek a mintákban.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Hibás ötlet. Olyan vulkáni aktivitás, ami egy Holdat kitud oda hajigálni, az akkora energiákat igényelne, hogy a földkéreg integritása megszûnne, ami kizárná a kitörést, merthogy nem lenne vulkán, ami kitörhetne, lévén, hogy nincs földkéreg.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"Ez megmagyarázná azt is, hogy a Hold mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk."
Arra az a magyarázat, hogy eltelt pármilliárd év. Korábban a Hold közelebbi pályán volt gyorsabb keringéssel, és mind a Földnek, mind a Holdnak gyorsabb volt a saját tengelye körüli forgása. A gravitációs hatások miatt miközben a Hold egyre távolodott, a tengelyforgásának és keringésének periódusa kiegyenlítõdött.
Arra az a magyarázat, hogy eltelt pármilliárd év. Korábban a Hold közelebbi pályán volt gyorsabb keringéssel, és mind a Földnek, mind a Holdnak gyorsabb volt a saját tengelye körüli forgása. A gravitációs hatások miatt miközben a Hold egyre távolodott, a tengelyforgásának és keringésének periódusa kiegyenlítõdött.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#39
Kedves primitív troll. Pontosan ugyan úgy alakulhat ki, mint a csillagrendszerünk összes bolygója, melyek nem robbantak bele egyetlen fekete-lyukat alkotva a napba. Így gondoljuk te idióta.
Én azon lepõdtem volna meg, ha eltérõ lett volna az izotópok aránya. Tök logikus, ha két bolygó összeütközik, akkor azok anyaga faszán össze is keveredik.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#37
Oltári nagy tévedésben vagy, a holdat igazából a pixarnál renderelik, egy linuxos griden.
#36
Az lesz a vicces, amikor majd egyszer hoznak valódi holdkõzetet a Holdról és a tudósok arra fognak elméletet gyártani, hogy hogyan változhatott meg drasztikusan a Ti izotópok aránya 50 év alatt. 😊)))
Brace yourselves, the moonhoaxers are coming!
#34
"Ez talán megmagyarázza azt is, hogy a Holdnak miért a Föld felé nézõ felén van több kráter."
Ez pont fordítva van.
Ez pont fordítva van.
#33
Újabb bizonyíték született arra, hogy az amerikaiak által holdkõzetnek nevezett anyagok a Földön kerültek begyûjtésre.
Megjegyzem, nem ez az elsõ eset, hogy a "holdkõzetek" vizsgálata miatt módosítani kell az ismereteinket a Holdról.
Sose voltak ezek a Holdon, csak eljátszották.
Megjegyzem, nem ez az elsõ eset, hogy a "holdkõzetek" vizsgálata miatt módosítani kell az ismereteinket a Holdról.
Sose voltak ezek a Holdon, csak eljátszották.
#32
Egyrészt a porkorong 2 ellentétes oldalán egyszerre is kialakulhat a csomósodás. Sõt több pontján is. Ez nem tudom miért olyan hihetetlen. Ha ezek esetleg késõbb találkoznak, akkor valóban igaz amit írsz, de te kapásból feltételezed, hogy a porkorong bolygókká alakulása közben semmiféle zavaró körülmény nem léphetett fel. Egy a pályát keresztezõ nagyobb égitest, üstökös stb. csomókká formálódó porkorong mozgását ugyancsak megkavarhatja. Márpedig a jelenlegi elméletek szerint eléggé viharos hely volt a naprendszer a kezdetekben. Úgyhogy olyat ne mondj, hogy a relatív sebességük egymáshoz képest mindenképp nulla. Egy zavartalan rendszerben ez igaz, de ennyi. Én elismerem, hogy esélye kicsi rá, hogy pont így alakuljon ki, de azzal megindokolni, hogy: "Mert mondjuk a gravitáció a távolság négyzetével arányos?" nem lehet.
#31
Igen, azt látom, hogy nem érted a problémát.
Mert nem alakul ki kettõ. EGY alakul ki. Ha kettõ alakulna, akkor azok azon nyomban egymásra zuhannának, mivel a Nap körül keringõ porkorongban a relatív sebességük nulla.
Másrészt meg ha már a porkorongban kialakult egy nagyobb test, akkor az a pályája mentén "felporszívózza" a maradék port.
A másik problémáddal nem tudok mit kezdeni, hogy nem érted, hogy az 1/távolságnégyzet arányosságban mi a szerepe a távolságnak...
Mert nem alakul ki kettõ. EGY alakul ki. Ha kettõ alakulna, akkor azok azon nyomban egymásra zuhannának, mivel a Nap körül keringõ porkorongban a relatív sebességük nulla.
Másrészt meg ha már a porkorongban kialakult egy nagyobb test, akkor az a pályája mentén "felporszívózza" a maradék port.
A másik problémáddal nem tudok mit kezdeni, hogy nem érted, hogy az 1/távolságnégyzet arányosságban mi a szerepe a távolságnak...
#30
Igen azóta én is rákeresgettem, de köszi az infót.
Zero 7th: Ennnek miért van kizáró szerepe abban, hogy nem alakulhat ki 2 egymás körül keringõ test? Nem értelek. A gravitáció az gravitáció, akár holdakról akár csillagokról beszélünk.
"Mert mondjuk a gravitáció a távolság négyzetével arányos?" Nem tudom ez mit is tiltana meg.
Zero 7th: Ennnek miért van kizáró szerepe abban, hogy nem alakulhat ki 2 egymás körül keringõ test? Nem értelek. A gravitáció az gravitáció, akár holdakról akár csillagokról beszélünk.
"Mert mondjuk a gravitáció a távolság négyzetével arányos?" Nem tudom ez mit is tiltana meg.