Újabb támadás a Hold-elmélet ellen

"közegellenállása" ?

Ez jó fejtörõ! Most így kapásból azt mondanám, hogyy a pörgés gyorsulása addig folytatódhat amíg a kerületi sebessége el nem éri a fúvókából kiáramló gáz sebességét. De lehet, hogy ez hülyeség 😊

Egy idõ után nem gyorsul tovább, mert a rakétából kijövõ gáz közegellenállása beállítja a maximálisan elérhetõ sebességre.

Akkor most mi az igaz?

Egyébként, látod, hogy az a fickó aki szerint egy hülye vagyok azzal se volt tisztában, hogy az ûrhajó mellé kitett toll mit csinál.
Szerinte a tömegének megfelelõ pályára áll. :-)
De elmondott engem mindenféle ostobának természetesen trágárul mert kulturált is volt.

A bolygók keletkezésének modelljeit szuperszámítógépekkel ellenõrzik, fejlesztik.
Itt hosszabb vita kerekedett abból, hogy kialakulhat e két bolygó ugyanazon a pályán.

Hát nem, mert a modellek ezt hitelesen bebizonyítják.
Valaki szerint mégis. 😊

Nem véletlen, hogy ekkora fejtörést okoz a Hold a tudósoknak.
Fõleg most, hogy újabb bizonyíték van arra, hajszál pontosan megegyezik a földkéreg összetételével a "holdkõ".

Mert ugye azt egyik sem meri megkérdõjelezni, hogy a "holdkövek" Holdról származnak-e?<#fejvakaras>

O.K.
Akkor légyszíves adj választ a következõre (használd a netet is):

Adott egy ûrhajó, amelyik bekapcsol az oldalán egy rakétát amelyik bepörgeti.
Ha a rakéta folyamatosan üzemel egyre gyorsabban fog e pörögni vagy egy bizonyos fordulatszámot elérve tovább nem gyorsul a pörgése?

Hát szerintem a bolygókeletkezés máig kiforratlan elmélet, arról vitázni nem hinném, hogy hülyeség, hogy hogyan szólhat, vagy épp nem szólhat bele a gravitáció. Az pedig, hogy valaki nem tudja pontosan, hogy hogyan mûködik a gravitáció világûrben, miért lenne égõ? Legtöbbünk oroszul is tanult, aztán ez a tudás enyhén megkopott, mert nem kellett használnunk. A gravitációnak a bolygókra gyakorolt hatásairól tanultakat is ugyanilyen ritkán hasznosítjuk, nem csoda, ha vannak félreértelmezések, hibás gondolatok. Az égõ az, ha valaki a másikat ezért paraszt módon küldi el a p*csába. Ez egy nagyon tapló szokás, fõleg itt sg-n. Ritka az a tudományos fórum, ahol ennyire barom módon áll hozzá néhány ember a dologhoz.

Nem minden vita értelmetlen, de egy ilyen cikk alatt azon vitázni, amit már Kepler meg Newton is tudott, szerintem égõ. 😊

Végül is értelmetlen minden vita, beszélgetés, hiszen az interneten már minden ott van.
Így gondolod?

Ami meg a szintet illeti ez magasabb mint a mûegyetemi diákok szintje, akik nem tudták megmondani, hogy a Holdon leesnek a tárgyak.
Itt azért mindenki tudná a választ.

Az azért vicces, hogy képesek vagytok gravitációról meg ezzel kapcsolatos dolgokról vitatkozni középiskolás szinten, mikor ott van elõttetek az internet és csak utána kellene nézni az egésznek. 😊

Még egy megjegyzés: a pulzárok már a nagyfokú összehúzódás miatt annyira fölgyorsulnak, hogy akár másodpercenként tesznek egy fordulatot.

Kezdjük azzal, hogy ismerem a bolygókeletkezési elméleteket.
Fölvetettem azt, hogy a bolygókat maguk a csillagok gyártják le, hogy legyen mirõl vitatkozni.
Van ennek racionalitása annak ellenére, hogy jelenleg nem ez a hivatalosan elfogadott.
Azt ugyan nem írtam, hogy kipörgette magából, ennek ellenére tévedés, hogy a belehulló anyag forgatja meg a csillagokat.
Az összehúzódó gáz és porfelhõ forog egyre gyorsabban, éspedig az összehúzódás folyamata pörgeti föl. Ez a piruett jelenség. Ugyanaz ami a korcsolyázót pörgeti föl ha behúzza a karjait.
A keletkezõ csillag dob ki magából születése valamelyik fázisában plazma anyagot amely földarabolódik, gömbökké alakul, lehûlése során kialakulnak a különbözõ kémiai elemek, magukkal viszik a kialakult csillag impulzusmomentumát.
E folyamat miatt a keringésük azonos irányú lesz, stb.

Ez egy elképzelés.

Persze tudom, hogy az elfogadott elmélet szerint az "s" és az "r" neutronbefogással jönnek létre a vasnál nagyobb tömegszámú elemek, valamint a szupernova robbanásoknál.
Csakhogy gondolkodjunk el azon, hogy minden csillag belsejében a hõmérséklet és a nyomás miatt plazma állapot van!
A fölsõbb tartományokban, a csellákban már nincs olyan hõség és nyomás ott zajlik a hidrogén-hélium fúzió. Még följebb már nem esnek szét a calcium, szilícium, vas atomok sem és meg is találhatók ezek a Nap légkörében.
A szupernova fölrobbanásakor is hirtelen hûl le a plazma anyaga.
Szerintem ekkor keletkeznek a magasabb rendszámú elemek és az alacsonyabb hõmérsékleten stabilan meg is maradnak.

Egy biztos, a csillagok mély belsejében csak plazmaállapot van!

Tudom, hogy minden ami más az eretnek dolog és vihart kavar.
Én gondolkodni szeretek még ha égetik is a talpamat ezért.

Oké, elhiszem, hogy a fürdõkádnál nem igaz a fürdõkádas eset, mert a kéz mozdulata erõsebb hatást vált ki a dugó kihúzása közben, mint az eltérõ szélességi fokok sebességkülönbsége.

Viszont, hogy felvetetted, hogy a nap kipörgette magából az anyagot, az téves elképzelés. Mégpedig azért, mert a Nap forgása, mint minden égitestnél, azért alakult ki, mert eleve spirálszerûen hullott bele az anyag. Tehát azért forgott, mert a belehulló anyag forgatta meg. Tehát olyan nincs, hogy kipörgette magából, mert a forgása soha nem lehetett olyan erõs, jiszen abból nyerte a perdületét, hogy beleestek a dolgok.

Itt sokan azt hiszik, hogy nekik van igazuk. Pedig nem is, mert nekem. <#idiota><#bohoc>

Javaslom, hogy töltsd le a Microsoft "World Wide Telescop"-ot, jeleníts meg minden kisbolygót és nézd meg, hogyan keringenek.

W.W Telescope

Az öt méter átmérõjû medencénél is nagyon óvatosan kellet kihúzni a dugót, hogy nehogy lökést adjanak a víznek és bizonyíthatóan a coriolis erõ legyen az amelyik a csavaró hatást adja.

Az okát tudtam, nem azzal volt a gond, hanem ezzel én is így voltam, hogy egyik féltekén erre a másikon arra örvénylik mindenképp. Aztán most hogy utánakerestem kiderült, hogy ez az erõ jóval kisebb annál, minthogy egy mezei lefolyóban kiváltson ilyen hatást. Az erõ mértékét nem tudtam, hogy ennyire kicsi, ilyen léptékben.

A csavaró erõt valójában az okozza, hogy a nagyobb szélességi kör kerületi sebessége kisebb mint az egyenlítõ felõli.

Ha megindul a folyadék a lefolyó felé akkor a kisebb szélességi kör viszi magával a nagyobb kerületi sebességet, a magas szélességi körrõl pedig a kisebb kerületi sebességet. Ezért alakul ki a féltekére jellemzõ forgásirány mindig.
Túl kicsi szélességkülönbséget a véletlen mozgások legyûrnek, közömbösítenek.

Remélem így jól érthetõ az ok.

így van, a legkisebb kör alakú kád ahol bizonyítottan mûködik 5 méter átmérõjû volt.

Upsz, rákerestem és tényleg nem így mûködik 😊 Én is így tudtam, bár sosem figyeltem meg az örvénylés irányát. A hangsebességes topicban is hasonlóan jártam, beírták hogy tévhit, rákerestem és tényleg. 😊 Mindig tanul az ember 😊

Erre az esetre link:
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0608/tel0608.html

Hogy a Coriolis-erõ ténylegesen befolyásolni tudja az örvénylés irányát, ahhoz igencsak laboratóriumi körülmények kellenek.

A fürdõkád túl kicsi ahhoz, hogy ez az effektus mûködjön.
Ha az örvénylés már kialakult az egyik irányba, akkor az fenntartja magát. NEM áll meg és nem indul el a másik irányba. (Próbáld ki. Én 40 évvel ezelõtt, katona koromban megnyertem egy fogadást ezzel<#vigyor4>)

"Ha kihúzod a dugót a fürdõkádban, az is az egyik irányba kezd el örvényleni. Attól függõen, hogy melyik féltekén vagy."

-Ez tévhit, ez nem igaz.

Végig igazad van, de itt hibádzol. Mármint, hogy a tollnak számít a tömege. Nem számít a pálya kialakulása szempontjából, mert a gravitációs erõhatás ugyanúgy lineárisan arányos a tömeggel, mint a mozgási energia. Tehát igaz, hogy a kétszer akkora tollra,. kétszer akkora erõ hat Newronban, de kétszer akkora is a tehetetlensége, így kétszer akkora erõ is zartja ugyanazon a pályán.

Abban viszontt igazad van, hogy azonos pályán, ha kialakulna két égitest, azoknak ütközés lenne a sorsuk. Nibcs nyugalmi határeset, ahol keringenek egymás körül. Mert azonos pályán kicsi az egymáshoz viszonyított relatív sebesség a pályára álláshoz. A Holdat vagy befogtuk egy teljesen más pályáról, vagy ütköztük valamivel, és kirobbant a Földbõl. Ez utóbbi elég valószínû, ha azonos az izotópösszetétel.

"Ha a Nap körül lévõ "szemét" tapadgatott volna össze, akkor a bolgók nem ~egy síkban, hanem összevissza keringenének mint az atomban az elektronok, a keringési irány sem ugyanaz lenne, hanem egyik erre, másik arra.
Jobb magyarázat, hogy a Nap kiböffentette."

Ezt nagyon rosszul gondolod. Mindig akréciós korong alakul ki. Eleve van a galaxisnak is egy forgása. Ebbõl adódóan a csillagok nem egyhelyben állnak. Ha lenne egy égitest, ami a keringési síkra merõlegesen mozogna, annak a pályája elnyúlna, és vagy elveszítené a naprendszer, vagy folyamatosan laposodna a pályája. Ha kihúzod a dugót a fürdõkádban, az is az egyik irányba kezd el örvényleni. Attól függõen, hogy melyik féltekén vagy. Az egyenlítõ közelében lenne csal esetleges az örvénylés iránya. Ez alapfizika. Csak gondold végig, mielõtt lendületbõl folytatnád, csak azért, hogy ne kelljen visszavonnod amit mondtál.

Nincs gond, VII. Zero majd kiigazít bennünket ha valamit rosszul tudunk.

Igaz, ez két külön verzió. Már én se tudom hol tartok 😊

Ott a két test össztömege nem változik, tehát a közöttük lévõ erõ nagysága sem.

Én arról az esetrõl beszéltem, ahol pályán kívülrõl bombázza a keringõ égitestet és úgy növekszik annak tömege.

Nem tudom, mert akkor az ikercsillagoknál, ahogy anyagot szív el a nagyobbik a kisebbiktõl akkor meg nagyobb pályára kerülne a kicsi a tömegvesztés miatt, de tudtommal ez nincs így, de javíts, ha tévedek. A gravitációs erõ valóban nõ, de mivel a tömeg is nõ, nyilván nagyobb gravitációs erõ kell a pályántartáshoz, de ne kell a pálya megváltoztatása. A tehetetlenségi és a gravitációs erõ tudtommal adott tömegnél megegyezik. Így ha egy adott pályán keringõ test tömege nõ, akkor a tehetetlensége is nõ. A pályán tartásához nagyobb gravitációs erõ szükséges, de ugye a gravitációs erõ is nõ ugyanilyen mértékben, így a pálya változatlan marad. Vagy rosszul tudom?

Ha növekszik a tömege egy anyagcsomónak amirõl itt beszéltetek, akkor ha már összemérhetõ a központi égitesttel -tehát nem egy toll és egy ûrhajó apróka tömegérõl van szó akkor a vonzóerõ kettejük között nagyobb lesz, tehát a pálya sugara csökken és a keringési sebesség megnõ. Úgyhogy jól írtad.

De ha nagy tudású méltóságos VII. Zero hajlandó tanítani akkor van esélyünk okosodni.

Egy korábbiban ezt írtam: "Ekkor még van por, törmelék, mindkettõ gyûjti, tömegük nõ, a kettejük között ébredõ gravitációs erõ egyre közelebbi pályát kényszerít ki." Ez badarság volt. Ha tömegük nõ, nem változik a pálya, csak ha sebességük emellett csökken.

Amúgy nem vagyok én tudor, keversz Zero 7th-el 😊

Most akkor melyik a badarság?

Mert most tanulnom kell.
Csak úgy szívnám magamba a tudást...

"Most mondtad az elõbb, hogy ha tömegnövekedés van, változik a pálya." jogos!
Badarságot írtam.

Vagy pl. ha tömegfüggõ lenne a dolog, akkor, ha valaki beszáll az iss-be korrigálni kéne az ûrállomás pályályát emiatt, mert tömege megváltozott. De ez szintén nem így van.

Zero 7th, stílusod minõsíthetetlen, érveid kimerülnek annyiban, hogy: "nem lehetséges" és kész. Ettõl nem fogsz hiteles lenni.

"Úgyhogy az ûrhajóból kiejtett tollad szépen majd felveszi a sebességének és a tömegének megfelelõ sugarú pályát." a toll pontosan ugyanolyan pályán fog tovább keringeni, mint az ûrhajó. (Illetõleg a toll és az ûrhajó között ébredõ egy idõ után egymáshoz vonzza õket.) Nem fog semmiféle más sugarú pályára beállni, pusztán azért mert a tömege kisebb. Ha neked lenne igazad, akkor a geoszinkron pálya tömegfüggõ lenne, de nem az. Az egy fix sebességû és fix magasságú (ellipszis esetén fix átlagmagasságú) pálya. Nincs tömeg változó a képletben sem:

http://en.wikipedia.org/wiki/Geosynchronous_orbit

Ha tömegtõl függene, akkor minden egyes mûhold geoszinkron pályálya más és más magasságú lenne.

Oké, akkor magyarázd el, mi lesz az ûrhajóból kitett tollal?
Mi történik vele más mint az ûrhajóval mert kisebb a tömege?
Milyen pályát vesz föl, mekkora lesz a tömegének megfelelõ pálya, kisebb vagy nagyobb mint az ûrhajóé?

Ha már összeakadtam egy okos emberrel.
Megpróbálom fölfogni a magyarázatodat.

Höhö, és még te próbálsz meg magyarázni? Aranyos.

A legszebb az egészben, hogy nem fogod fel, hogy nem leesésrõl van szó. Az a közelítés csak a felszín közvetlen közelében mûködik csak, de már a Mount Everestrõl leejtett tárgy esetén sem állandó a gyorsulás. Az erõsen látszik viszont, hogy te már általános iskola után feladtad a fizika tanulmányaidat, és leragadtál azon a szinten.

De hogy ne maradj hülye örökre (és most figyelj jól!):
Van egy (egyszerûség kedvéért, jó közelítéssel) körpályánk. A testet a centripetális erõ tartja pályán. Az egy keringõ testnél csak és kizárólag a gravitációs erõ. Ami meg a tömeggel egyenesen arányos. Úgyhogy az ûrhajóból kiejtett tollad szépen majd felveszi a sebességének és a tömegének megfelelõ sugarú pályát.

Színképet meg dugd fel nyugodtan a seggedbe, ha egy 1.412x10^18 köbkilométeres gömb alig 2%-a nem hidrogén és hélium, akkor már kilométerek vannak két (pl) vasatom közt. És az egyébként is hozott anyag, a Nap tömege nem elég a szénfúzióhoz, ami vas van benne, az mind kintrõl érkezett, nem a Nap állította elõ.

Most mi van?
Mibõl következtetted ki, hogy nem értem a körmozgás fizikáját?
Csak nem abból, hogy azt állítottam, az ûrhajóból kitett toll ugyanúgy kering a Föld körül mint az ûrhajó, holott a tömege jóval kisebb.
Nekem beszélsz arról, hogy nem értem, mikor Galilei már kimutatta, hogy mindegy mekkora a tömege, a tárgyak egyszerre érnek talajt? Te hol voltál fizika óra helyett? A Föld körül keringõ ûrhajó a kitett tollal együtt folyamatosan esik a Föld felé tömegüktõl függetlenül ugyanakkora gyorsulással!

Azt sem tudtad, hogy a Napon milyen elemek vannak.
Mert bizony ott van a légkörben a megfelelõ hõmérsékleti tartományban a vas is.
Meg a magnézium, a szilícium, a kén és a többiek.
Életedben nem láttál még színképet, fogalmad sincs az egészrõl.
De az arcod aztán nagyon nagy.

De azért kösz, hogy kioktattál.

Ja, persze, mikor még a körmozgás rettentõ bonyolult középiskolás fizikáját sem érted, nyilván kurvasokat fogsz segíteni bárkinek.

Tudod, az ilyeneket hívják hülyének, akiknek fingjuk sincs a dologról, de "gondolkodnak".

A stílus meg a magabiztos ostobaságodnak szól.

Azért szólok bele, mert többet tudok a témáról mint te, és gondoltam esetleg segíthetlek. No meg gondolkodni annyi mint mást gondolni mint amit eddig gondoltak.
Mert az csak fölmondás.

Egy szint fölött pedig az ember nem trágár.

Miért kellene neki manapság is bolygókat köpködni?
Már lelassította a pörgését a bolygók anyagának kiköpködése.
Az egy régi munkája volt neki.

Mondod, de attól még kurvanagy hülyeség marad. Azt nem értem, hogy ha ennyire hülye vagy a témához, mi a pöcsömnek szólsz bele?

Kiteheted a golyóstollat az ûrhajó mellé.
Szépen együtt fog az ûrhajóval keringeni.
Holott a tömege sokkal kisebb mint az ûrhajóé.
Mondom, hogy a tömeg nem számít. GALILEI!

A Nap belsejében plazmaállapot van.
Minden anyagnak ez a sorsa nagy hõmérsékleten; -szétesik.
Egy mélyrõl jövõ kitörés lehûléssel jár és szépen kialakulnak az elemek.

Egyébként a Nap légköre -leszámítva a hidrogént és a héliumot, olyan arányokban vannak az elemek mint a Földön.

Na jó, most hagyjuk abba, elég volt a légbõl (vagy ûrbõl?) kapott hülyeségeidbõl. Meg azt te ahogy elképzeled, hogy két szikla tökéletesen rugalmasan ütközik, nem? Idióta.

Mert az ûrhajós meg a golyóstolla aztán ott kering pármilliárd évig ugye, zsenikém? Egyébként meg szar példa, mert a golyóstoll nem légüres térben van, hanem abban a levegõben, amit az ûrhajó visz magával. De még így is kisodródna egy idõ után a falhoz.

Egyébként tényleg, nagyon szépen mondasz õrültnagy baromságokat.

Ja, csak épp a Nap fõleg hidrogénbõl és héliumból áll, plusz egy kis szén. Abból nem lesz vas, fõleg nem urán. Meg ma sem igen köpköd bolygókat, pedig ezek szerint kéne neki. Na meg a szökési sebesség sem kicsi a nap felszínérõl.

Ez úgy ahogy van faszság.

Ha a Nap körül lévõ "szemét" tapadgatott volna össze, akkor a bolgók nem ~egy síkban, hanem összevissza keringenének mint az atomban az elektronok, a keringési irány sem ugyanaz lenne, hanem egyik erre, másik arra.
Jobb magyarázat, hogy a Nap kiböffentette.
Ráadásul az Impulzusmomentum áttevõdött a bolygókra, holott az összehúzódott õsnap forgása biztosan nagyon fölgyorsult.

Ha a pályák keresztezik egymást akkor igen, ütköznek.
De általános szabály, hogy egy égitest ugyanolyan pályán hagyja el a másikat ahogyan közelített felé.

Hát én nem beszélek ilyen csúnyán, de az úrhajós golyóstolla meg az ûrhajója ugyanazon a pályán kering.
Egyébként nézz utána Galilei munkásságának.
Légüres térben minden tárgy azonos gyorsulással esik. (Egyszerre érnek talajt).