229
  • gothmog
    #29
    A keringéssel szinkron forgás nem olyan ritka dolog. Ez van a Merkúrral, az óriásbolygók néhány holdjával. Most csak így fejől, de a lényeg, ez nem olyan nagy csoda.
  • Zero 7th
    #28
    Hagyd, majd kinövi.
  • radic
    #27
    Azt hiszem sokunk nevében teszem fel ezt a kérdést:
    He?
  • ProgServ
    #26
    Vagy a Holdról származunk.
    Nagyon oda akar jutni, gyakorlatilag egész Ázsia.
    Nem holdport gyűjtögetni mennének, azt gyanítom.

    Tegyük fel, hogy volt ott egy civilizáció, aki önmagát elpusztította, és talán ide menekültek a Földre.

    Lehet, vadnak tűnik a gondolat, de akad a Holdon 1-2 földinek tűnő tereptárgy.

    Persze a Nasa retusálásban kiváló...is lehetne, csak még ahhoz is bénák.
  • Zero 7th
    #25
    Mert mondjuk a gravitáció a távolság négyzetével arányos?
  • gforce9
    #24
    Ez nem érv, csak tagadás. Légyszives konkrét érvet mondj. A lépték miért is fontos?
  • Zero 7th
    #23
    Milyen kivetődésről beszélsz? Egyelőre ott tartunk, hogy sűrűsödik a por. Abból soha nem lesz egymás mellett két, egymás körül keringő égitest.
  • Zero 7th
    #22
    Az az "aprócska" különbség, hogy egy két csillagból álló rendszer jónéhány nagyságrenddel nagyobb léptékű.

    Ennyire közvetlenül egymás mellett NEM lehetséges. Semmi "de", semmi "ha", kategórikusan NEM.
  • Molnibalage
    #21
    Hm... Ez esetben hogyan lehet az, hogy a műholdak nem esnek le...? Ha kivetődött anyagcsomó elérte a kellő sebességet, akkor onnantól fogva mi gátolja meg azt, hogy visszazuhanjon?
  • gforce9
    #20
    Igen, erre próbáltam célozni, vannak elméletek, hogy melyik bolygó miért tér el a többitől, forgásirányában, tengelyében stb, de ezek még ha logikus magyarázatok is, nem tutibiztos dolgok. Szerintem semmi nem tiltja, hogy a föld pályáján 2 helyen kezdett csomósodni az anyag, majd később találkoztak és pályára állt a kisebbik a nagyobb körül. Az hogy miért néz felénk a hold midig ugyanazon arca, passz, magyarázatok erre is vannak. Mindenesetre ez utóbbi dolgot nem garantálja az sem, ha a hold a földből szakadt ki.
  • gothmog
    #19
    Na igen, de a szál onnan indult (#4. komment) hogy egyazon anyagcsomóból közös tömegközéppont körül alakultak ki esetleg. Akkor a Föld (és a naprendszer nagy része) forgásával (és keringésével) ellentétes mozgás legalábbis furcsa. Amúgy kb. fogalmunk sem lehet, hogy miféle tánc ment itt abban az időben, amikor ez az egész kialakult. A Vénuszt valami az ellenkező irányba rántotta, az Uránusz keresztbe fordult, stb. és ez csak az amit ma a keletkezéskori káoszból látunk.
  • finizlik
    #18
    Az megvan hogy gömb alakú?
  • gforce9
    #17
    Nem vagyok otthon perfekt bolygófejlődésben, de a Vénusz is az ellenkező irányba forog. Én pusztán annyit mondok, 100%-ig nem lehet kizárni.
  • gothmog
    #16
    Az megvan, hogy az ellenkező irányba kering, és -mivel, amint azt itt valaki olyan éles szemmel felfedezte, mindig ugyanaz a fele áll felénk- az ellenkező irányba is forog?
  • gforce9
    #15
    Sok ikercsillag van, vannak olyan esetek, ahol az egyik sokkal kisebb, mint a másik, ha sokkal kisebb és nem is csillag már bolygónak is nevezzük. Bolygók esetében is kialakulhat ilyen formán, hogy a sűrűsödő anyagcsomónak 2 kiinduló fő gravitációs pontja van és az a 2 csomósodó pont a közös tömegközépponjuk körül kezd el keringeni. Elismerem, nem túl valószínű, de szerintem nem kizárható, hogy egyszerre alakultak ki. Ezt nem tiltja a gravitáció, csak a naprendszerben erre megbízható példát nem leltünk.
  • Zero 7th
    #14
    Azt úgy mégis hogy a viharvert faszba gondoljátok, hogy a sűrűsödő anyagcsomóból közvetlenül egymás mellett kettő égitest alakuljon ki? Hm?

    Csak szólok, hogy ilyen nincs. Gravitáció az már csak ilyen köcsög, hogy nem engedi, még ha el is kezdene kialakulni a kettő, akkor a nagyobb felfalja a kicsit, azt' megintcsak egy lesz belőle.

    Az meg, hogy mindig ugyanaz a fele fordul felénk teljesen szükségszerű, előbb-utóbb mindenhol kialakul, a Föld is be fog állni egyszer a Hold felé, ha addig nem pusztul el a Naprendszer. Hab a tortán, hogy a párhuzamos kialakulásról alkotott "elméletetek" nem is magyarázná meg a jelenséget...
  • Mardekár
    #13
    Nekem is ez volt az első gondolatom. Bár biztos ennek kizárásával kezdődtek a feltételezések, de kitudja xd Tudom itt sokan vannak, akik azt hiszik a tudósok sohasem tévednek, de ahogyan Stephen Hawking mondaná, ha minden tökéletes lenne, nem léteznénk az univerzumban.
  • Amergin
    #12
    Ha az a Theia hasonló környezetben, a Naptól hasonló távolságra alakult ki, mint a Föld, akkor hasonló izotóp összetételűnek is kellett lennie, nem? Vélhetően pont azért kerültek ütközőpályára, mert az is hasonló távolságú pályán keringett a Nap körül.
    Akkor meg mi a problem?
  • NEXUS6
    #11
    Hótziher, hogy van. A Ti a 10. leggyakoribb elem a Földön.
    Meg izé, a Holdon is. És ugye a "sajtbolvanahold" (by Bergendy).

    Titán tudjátok, hogy miért!?

    :D
  • Kensin
    #10
    A sajtban van titán izotóp?!?
  • MacropusRufus
    #9
    egy kérdés: mit jelent az, hogy ha a Hold is olyan anyagból van mint a Föld? Ebből az következik, hogy az egyiknek a másikhoz köze van? A Marson is van olyan kőzet ami a Földön is van. És szerintem majdnem minden bolygón a Naprendszerben ami szilárd felszínnel bír, olyan anyagokat találunk ami a Földön is van.
    Ha jól tudom nem találtak még a tudósok ismeretlen anyagokat/kőzeteket a bolygókon :)
  • wraithLord
    #8
    Akkor már hívhatnánk felrobbanásnak is szerintem. Valamiért kettérobbant a Föld anno (de két nem egyenlő darabra). :D
  • uwu200
    #7
    Elvethető.
  • 7HTH7
    #6
    Éngem ez arra enged következtetni, hogy talán nem is ütközés következményeként alakult ki a Hold. A gyorsabb forgás szerintem eleve zsákutca, még ma is 5 perc lenne egy napunk, ha olyan gyorsan forgott volna a Föld.
    Nekem az a tippem, hogy talán erősebb volt a vulkanikus tevékenység a Földön, mint gondoltuk.
    Persze nem kis tömegről beszélünk, szóval emberi ésszel felfoghatatlan milyen pokol kellett ahhoz, hogy annyi kőzetet kivessen magából a Föld a világűrbe. Még akkor is, ha nem egyszerre, hanem évmilliók alatt lassacskán dobált ki annyi anyagot.
    Ennek ellenére mégis inkább ezt látom valószínűbbnek. Arra vannak bizonyítékaink is, hogy igen erős vulkanizmus volt kezdetben. Ez talán megmagyarázza azt is, hogy a Holdnak miért a Föld felé néző felén van több kráter.
  • Zero 7th
    #5
    Uh, szerintem te inkább hagyd ezt az asztrofizika dolgot, nem a te műfajod.
  • endrev
    #4
    És az sem jut eszébe egyiküknek sem, hogy talán a Föld és a Hold egyszerre alakult ki. Ez megmagyarázná azt is, hogy a Hold mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk.
  • tomboy013
    #3
  • NEXUS6
    #2
    Dehogynem!
    Főleg, mint azt tudjuk ott sem voltak. Az egészet Afrikában vették fel, onnan származnak a minták is!

    :DDD
  • viasz
    #1
    Az nem lehet, hogy szerencsétlen a mintavételezés, és épp egy olyan darabot vizsgáltak, ami a Földből származik? :)