gforce9#193
Szerintem ezt a részen elbeszélünk egymás mellett. Nem arra akartam célozni hogy egymás mellett alakul ki 2 égitest, pusztán arra, hogy ugyanazon a pályán vagy hasonlón. Megpróbálom leírni. Adott a nap, adott az akkréciós korong. 10 fényperc sugáron mindkét oldalán a napnak elkezd az anyag csomósodni. picit eltérő sugáron de ez mindegy. Tart a csomósodás, mivel a pálya 2 átellenes pontján vannak így egymásra hatást nem túl sokat fejtenek ki. Ekkor jön valami katyvasz (ütközés valami átszáguldó égitesttel, áthaladó üstökös kavar be, stb). Az egyik anyagcsomót valami lassítja valamelyest, vagy gyorsítja így a két anyagcsomó a 2 átlellenes odalon elkezd egymáshoz közelíteni. Utoléri egyik a másikat. Ahogy közelednek a kettejük között ébredő gravitációs erő még nagyobb sebességre kényszeríti őket egymáshoz képest. Pályályuk viszont kitérő a nap körül. Ekkor, amikor elhaladnak egymás mellett én elképzelhetőnek tartom, hogy befogják egymást és elkezdenek keringeni egymás körül. Amíg tart az akkréciós korong anyaga gyűjtik is az anyagot. Így mindkettő azonos anyagokon osztozik. Végül elfogy az anyag és beáll a most látott állapot. Ismétlem, nem arra próbáltam célozni, hogy közvetlenül egymás mellett alakul ki 2 anyagcsomósodás. Ez nyilvánvalóan fizikai képtelenség. Viszont az, hogy a hold és a föld már akkor egymás közös töégközéppontja körül keringett, amikor még az anyaggyűjtés fázisa zajlott én nagyon is lehetségesnek tartom, és ez megmagyarázná azt is, miért annyira hasonlóak a felszíni kőzetminták.