96
  • Caro
    #56
    Miért lenne lakhatatlan a bolygó? Egyrészt az új erőművek azért kerülnek többe, mert összehasonlíthatatlanul nagyobb biztonságra törekednek a régiekkel szemben, másrészt azért a Fukushimai balesetben hány ember is halt meg?
    Igen, sugárbetegségben senki, pedig voltak akik térdig gázoltak az erősen radioaktív vízben.
    A szökőár 15000 emberrel végzett emellett... ennyit még Csernobil sem hozott össze. Ilyen természeti katasztrófa mellett a reaktorbaleset eltakarítása pénzbe ugyan kerül, de emberéletet nem követelt. A mérleg másik serpenyőjére viszont akkor tegyük rá, hogy Japánnak eddig mennyi hasznot hozott az atomenergia alkalmazása.
    Évente több mint 3 millió ember hal meg légszennyezésben! Ez ellen miért nem tiltakozik senki? 50 év atomenergia használata hány ember életét követelte? Csernobilt kivéve eddig egyet sem!
  • Molnibalage
    #55
    http://www.youtube.com/watch?v=NWJy_D7-y9E
  • Molnibalage
    #54
    Ja. Ennyire erővel az energiklubocska és a greenpeace weboldalát is linkelhette volna...

  • Molnibalage
    #53
    Az urán kiteremlése igen messze van a 2. generációs PWR reaktorok esetén is az előrhető maximumtól. Az urán árára szitne érzéketlen az erőmű. 2000 óra az nyers urán ára kb. 10-12-szeres lett. Az atomáram ára 2%-kal nőtt...

    Ha nem csak az U-235 (0,7%) a hasznos rész, akkor az U-238 hasíthatóságánál a kibányászott anygban 99%-kal több hasznos rész lesz, ha feltesszük, hogy az U-238 hasadása is kb. ennyi hőt termel, mint a 235-é. Tehát akkor is megéri bányászni az uránt + növekvő ár, ha a ma ismert gazdaságossági koncentráció 50-100-ad részéről van szó. Ilyen arányban a tengervízből is megéri kiszedni az uránt...

    http://azaramara.blog.hu/2011/12/04/kozerthetoen_a_fenntarthato_energiarol

    Ez nézd végégi, a 300 oldals inegyenes írás legalább egy részét olvasd el. Rád férne. De kurvára...
  • WoodrowWilson
    #52
    Elfogultsággal vádolsz, és erre beidézel egy ilyen zöld oldalt? Harmadába kerül a szél az atomnak? Kit akarsz ezzel megetetni?
  • Molnibalage
    #51
    Ezt pukkot bele lehet fejezni, mert PWR reaktort fizikailag nem tudsz felrobbantani, mert nem RBMK. A japán balestben meg nem a reatkor okozta a problémát, hanem a medence.

    Lövésed sincs neked semmiről...
  • Molnibalage
    #50
    Honnan vannak ezek a fostalicska adatok? Mert ezek szemszedett hazugságok. Én a magyar árakat közöltem, aminek után lehet nézni.

    Vagy tessék.

    http://www.raeng.org.uk/news/publications/list/reports/Cost_Generation_Commentary.pdf

    Itthon is kb. ilyen az arány a szél és atom között. Ja, és itt offsohore szélfarm van, ahol még jobban fúj a szél...
  • BlackVoid
    #49
    "Még kétszeres ár mellett is az atom 2/3-a a szélnek és stabil. "

    Hát, ehhez nagyon elfogult atomlobbi forrást kell találnod ami ezt igazolja.

    http://peswiki.com/index.php/Directory:Cents_Per_Kilowatt-Hour

    Szél: 4-6 cent / kWh
    Atom: 11-14 cent /kWh

  • BlackVoid
    #48
    Rosszul tervezett berendezés, rossz kezelés, terrorista támadás, nem várt esemény (cunami): egy ilyen, vagy kettő kombinációja, és: PUKK.

    Kérdés: ha 25 évenként 1 atomerőmű elpukkan, akkor hány év alatt válik lakhatatlanná a bolygó? 200? 300?

    Hülyeség az atomerőmű.

    Az urán mennyiségét meg semmi nem tolja ki a "végtelenbe", jelenleg több uránt használnak a meglévő reaktorok mint amennyi uránt bányászunk (a maradék jelenleg a szovjet atomtöltetekből megy). Franciaország - ahol a legtöbb erőmű van, már rég túl van az urántermelési csúcson. Egy energiaforrás kitermelésénél figyelembe kell venni a befektetett energiát - ha ez annyi mint a kinyert, akkor értelmetlen a kitermelés.

    Szerencsére az atom reneszánsz max. vágyálom, nem lesz belőle semmi.

    Hogy Paks mennyin termel az irreleváns, azt kell megnézni, hogy mennyin termel egy új erőmű. És ez pedig TÚL DRÁGA. Legalább olyan drága mint a megújulók és több a probléma is vele.
  • Molnibalage
    #47
    Pont ezért nem építettek. A múlt idő a lényeg. Az első reaktorokat a Pu gyártásra hegyezék ki, aztán rájöttek, hogy a hő sima elvezetése helyett lehetne áramot is termelni vele.

    Mivel az alaptechnológiához nem akartak hozzányúlni, ezért ez a rendszer épült ki. Ma viszont a világ legfejlettebb hatalmainak nincs szükséges Pu-ra atomfegyverhez, mert az arzenál akkora, hogy még 20 évvel a Hidegháború után is építgetik lefele őket...

    Ma viszont pont erre lenne igény, mert a "végtelenbe" tolja ki a bányászható urán mennyiségét, mert rohadtul alacsony koncentrációban is megéri kitermelni.
  • Molnibalage
    #46
    Azonban pár dologról elfeledkezik az illető: ha egy atomerőműben baleset történik (tudom, ritka, mint a fehér holló, de éppen ezért veszélyesebb is), akkor belead apait-anyait és elég tekintélyes szennyezést tud elérni. Ráadásul ha már szennyez, akkor jó hosszú időre szennyez.


    Eddig két estben jutott ki a reaktorból vagy reaktron csarnokból számottevő sugárzó anyag, Csernobil és Fukushima. Az egyik esetben a saját kezelői hajszolták halálba a rendszert egy nem üzemszerű kísérlet alatt. F. estén meg az eddig mért TOP5-ös rengés volt és nem a földrengés nyírta ki, hanem a rosszul tervezett vészhűtő...

    A másik dolog: nem csak az energiatermelés és a fűtőanyag költsége adja ki egy atomerőmű működési költségeit, hanem az elhasználódott rudak tárolásának illetve elszállításának, továbbá az új fűtőrudak szállításának költsége emeli elég tekintélyes mértékben a költségeket.

    No offense, ez benne van. Paksi áram 25%-ának ára megy az alapba, ami az eltakarítást fedezi és abból épült az első itthoni végleges tároló is. Egyébként szeritnted néhány száz m33 hulladék tárolása megoldhatatlan feladat...? A szélerőművek és más erőmű árában sehol nincsa bontás benne, meg a szennyezés sem...

    Mivel mind a mai napig nem sikerült megoldani a nukleáris hulladékok semlegesítését, sőt, igazából a tartós és biztonságos végső elhelyezését sem, ezért ezeket az anyagokat ideiglenesen tárolni kell.

    Bullshit. Lásd fent. A világon üzemel több tároló is...


    Tehát mikor az olcsó atomenergiáról beszélünk, hozzá kell adni ezeket a járulékos költségeket is. És ha ez megtörténik, egyből kisül, hogy nem is olyan olcsó és környezetkímélő az atomenergia.

    De. Ezekkel termel egy 40 éves technológián nyugvó Paks 11 Ft/kWh áron. Egy szélerőmű meg 30 Ft/kWh árom kötelező átvétellel és állammi támogatással.

    No comment...
  • Molnibalage
    #45
    Az origos cikk egy bullshit. Azt is jótékonyan ellhalgatja, hogy azok azerőművek azért dárágbbak, mert nem telejsen hagyományos erőművek, tehát a műszaki és pénzügyi kockázata a kivitelezés alatt magasabb.

    Még kétszeres ár mellett is az atom 2/3-a a szélnek és stabil.
  • BlackVoid
    #44
    Nos, nem igaz, hogy sikerült stabilizálni az erőművet.

    http://www.kurzweilai.net/fukushima-china-syndrome-hydrovolcanic-explosion-possible

    Az atomerőmű meg nem olcsó.
    http://www.origo.hu/idojaras/20111205-olyan-lesz-paks-ii-mint-a-negyes-metro-interju.html
    A finn erőmű több mint duplájába fog kerülni és sokkal később épül meg mint a tervezett.
    Ha olcsó lenne, akkor nem 6%-át állítaná elő a világ energiaigényének hanem sokkal többet.
  • kvp
    #43
    "Tehát mikor az olcsó atomenergiáról beszélünk, hozzá kell adni ezeket a járulékos költségeket is."

    Peeble bed reaktorokat (biztonsagos) vagy toriumos rendszereket (kornyezetbaratabb) is epithetnenk. Esetleg kulso neutronforrasos, dusitatlan urannal mukodo reaktorokat. Ma mar -ha nem a plutonium termeles a cel- akkor 100%-ban el lehet hasitani a futoanyagot, ami egyben azt is jelenti, hogy nem marad nagy aktivitasu szemet. Persze abbol mar nem lehetne atombombat gyartani. Ez az egyetlen ok amiert nem epitenek nagy szamban ilyen modern reaktorokat. Mondjuk mar van par candu reaktor, nem tokeletesek, de nagyjabol barmit 'elegetnek', csak draga hozzajuk a nehezviz. Egyebkent a kanadaiak gyartjak mellektermekkent az iter szamara es az amerikai fuzios kiserletekhez is az uzemanyagot, mert egyelore a Holdrol nehez lenne beszerezni, mashol a kozelben meg nem nagyon van termeszetes formaban.
  • lordsithlord
    #42
    Valaki írta, hogy több atomerőmű kellene, mert sokkal környezetkímélőbbek és olcsóbban lehet velük áramot előállítani.

    Nos, ez így csak részben igaz.

    Valóban, maga az erőmű nyersanyag felhasználása sokkal gazdaságosabb, ezért olcsóbb maga az áramtermelés. Az is igaz, hogy maga az erőmű nem szennyezi a környezetet ideális esetben (lsd. ha balesetmentesen működik).

    Azonban pár dologról elfeledkezik az illető: ha egy atomerőműben baleset történik (tudom, ritka, mint a fehér holló, de éppen ezért veszélyesebb is), akkor belead apait-anyait és elég tekintélyes szennyezést tud elérni. Ráadásul ha már szennyez, akkor jó hosszú időre szennyez.
    A másik dolog: nem csak az energiatermelés és a fűtőanyag költsége adja ki egy atomerőmű működési költségeit, hanem az elhasználódott rudak tárolásának illetve elszállításának, továbbá az új fűtőrudak szállításának költsége emeli elég tekintélyes mértékben a költségeket.

    Mivel mind a mai napig nem sikerült megoldani a nukleáris hulladékok semlegesítését, sőt, igazából a tartós és biztonságos végső elhelyezését sem, ezért ezeket az anyagokat ideiglenesen tárolni kell. A fűtőrudakat hűtőkádakban tárolják, illetve ha azok megtelnek, speciális járműveken, szigorú biztonsági intézkedések mellett szállítják el. A kevésbé sugárzó anyagokat (szennyeződött ruhák, szerszámok, kisebb mértékben szennyeződött alkatrészek) általában biztonságos hordókban szépen elássák és betonba öntik, majd őrzik jópár évig.

    Emellett ha új fűtőanyagra van szükség, ismét előjön, hogy a különböző speciális eljárások miatt, amikkel tisztítják, formálják, stb. a fűtőrudakat, azok mind elég borsos áron történnek. Továbbá minden fűtőanyag-szállítmány speciális járművekkel történik, ami szintén csak költség (nem is kevés).

    Tehát mikor az olcsó atomenergiáról beszélünk, hozzá kell adni ezeket a járulékos költségeket is. És ha ez megtörténik, egyből kisül, hogy nem is olyan olcsó és környezetkímélő az atomenergia.
  • kvp
    #41
    "3.99 mSv/h" -> 3.99 uSv/h = 35 mSv/ev

    hely: Adachi Ward, Tokyo (jo messze Fukushima-tol, a varos kozepeben)

    Wikipedia:
    "Scientists preparing this map, as well as earlier maps, targeted a 20 mSv/a dosage target for evacuation. The government's 20 mSv/a target led to the resignation of Toshiso Kosako, a senior nuclear adviser to Japanese Prime Minister Naoto Kan, who stated "I cannot allow this as a scholar," and argued that the target is too high, especially for children"
  • kvp
    #40
    http://en.wikipedia.org/wiki/Radiation_effects_from_Fukushima_Daiichi_nuclear_disaster

    Az eredeti cikket most nem talalom, de valahol meglesz...

    Ez viszont:
    http://www.japantimes.co.jp/text/nn20111018x1.html

    3.99 mSv/h azaz orankent! (tehat nem eves adat) Es csak az iskolakat neztek at ugy ahogy, pedig a lakohazaknal is hasonlo a helyzet.
  • finizlik
    #39
    Én hiszek Japánnak.
  • Molnibalage
    #38
    De, az kevés. Nagyon kevés. Indiában a természetes háttérsugárzás magasabb, eléri ennek a 2/3-át...
  • Caro
    #37
    Erről valami linket tudsz küldeni? Évi 40 nagyon sok lenne, azokon a térképeken amiket láttam, ott 10 mikró/óra alatt volt már márciusban.
    Nem tartom teljesen lehetetlennek, de azért kíváncsi lennék hol mérték.
  • kvp
    #36
    "Determinisztikus dózist nem kapott volna senki, de azért ha csak 10 mSv-et (ami ezért nem kevés) kap pluszban 1 millió ember, akkor az 1000 többlet rákos esetet jelent. Ha ezt meg lehet előzni, akkor szerintem meg kell."

    Akkor az eszaki reszen megis csak meg kellene novelni a kiuritesi ovezetet, olyan 15-20 kilometerrel. Arrafele ugyanis kb. 300 ezer ember kap evi 40 mSv-et, ami szerintem nem jo, foleg a gyerekek eseteben. (kaptak kormanyzati sugarzasmerot, hogy merhessek az iskolaudvarokon a sugarzast, de attol az meg nem fog eltunni) Az a baj a radioaktiv szennyezessel, hogy nem korkorosen terjed, hanem amerre a szel viszi es nem egyenletesen csokken a tavolsag fuggvenyeben, hanem ott lesz koncentralt, ahol a csapadekkal lehull. Ezert is vannak forro pontok Yokohamaban, ami Tokio a reaktorral atellenes oldalan van.
  • Caro
    #35
    A tény azért tény marad: a fűtőermőművek össz. hatásfoka mégiscsak jobb az erőművekénél. Villanyra persze nem jobb. De amúgy az atomenergia nem is az a terület ahol a hatékonyság a legfontosabb. Mivel az üzemanyag olcsó, nem úgy kell gondolkodni felőle, mint egy gázerőmű esetén. Ki kell belőle hozni, amit ésszerű határok között ki lehet.
    Ezért vannak hiába gyönyörű tervek héliumhűtéses gyorsreaktorokra 1000 fokos kimenő hőmérséklettel, mert annyi egyéb (főleg biztonsági) bajuk van, hogy egyszerűen nem éri meg. Marad a víz-gőz ciklus még jó ideig valószínűleg.

    A kiürítést szerintem is (és egyébként a szakma szerint is) helyesen tették. Már csak elővigyázatosságból is. Determinisztikus dózist nem kapott volna senki, de azért ha csak 10 mSv-et (ami ezért nem kevés) kap pluszban 1 millió ember, akkor az 1000 többlet rákos esetet jelent. Ha ezt meg lehet előzni, akkor szerintem meg kell.
  • kvp
    #34
    "kiüríteni sem kellett volna az erőműtől pár méternél nagyobb távolságra mert nem veszélyes,"

    Nem lattad a 3 hidrogen robbanast? Vagy utanna a kinyilt reaktortetoket? A hasznalt futoelem tarolo medencek a reaktorok folott voltak, azok kozzul az egyik teljesen eltunt, a kulso epulet nagyreszevel egyutt. A sugarzas pedig jelenleg is merheto, menj oda es nezd meg ha nem hiszed vagy nem felsz tole. Sokat hazudnak, de ezt meg a japanok sem tagadjak le. A helyzet az, hogy azt ami tortent hivjak kina szindromanak es eddig csak filmekben es tudomanyos munkakban volt rola szo, erre a japanok mindjart harmat is osszehoztak, raadasul egyszerre. A gond inkabb az, hogy megint korzovel rajzoltak a kiuritesi korzetet, nem a szennyezettsegi terkep alapjan. A mostani szintek szerint a deli oldalon eleg lenne a korzet fele, mig eszak-eszaknyugatra a haromszorosara lenne szukseg, csak ott van par nagyobb varos is, amit sokba kerulne kiuriteni. Az meg, hogy Tokioban is van par erosen szennyezett terulet a harmadik robbanas utani rovid ideju, Tokioban esot hozo deli szel tehet, mert a sugarzas nagyobb resze vagy eszak fele vagy a tengerre ment ki, hawaii iranyaba, bar addigra amire odaert mar felhigult.

    "A városfűtési kombinált ciklusú rendszerek nem a gőturbina végéről érnek, hanem gőzmegapcsolással. Ahhoz viszont elve ilyen turbinát kell tervezni, ami Pakson nyilvánvalóan nem történt meg, mert értelmetlen."

    Egy ilyen megoldas csokkenti a megtermelheto elektromos energia mennyiseget, ami egy aramtermelo reaktor eseten nem jo otlet. Mint irtam az energiat jobb elektromos uton tovabbitani, mert kisebb veszteseggel, nagyobb tavolsagra lehet elvinni. Arrol nem beszelve, hogy a turbinak hatasfoka jobb mint egy tercier koros hocsereloje, amit a hazak hokozpontjaban tobbnyire meg megfejelnek egy negyedik hocserelovel. Egyszeruen ahogy a gozmozdonynal jobb a diesel es a diesel-nel jobb a villanymozdony, ugy az elektromos energiaatvitel jobb mint a melegvizes.
  • Molnibalage
    #33
    +70% atom. Hát igen...
  • Papichulo
    #32
    Nem gondoltam volna, hogy 1 honapon belul ketszer is tokeletesen egyett fogok erteni sanyicks hozzaszolasaval, dehat ilyen furcsa dolgokat produkal az elet :)

    BTW: KFKI reaktor teljesitmenye 10MW es meg jo ideig uzemben kivanjak tartani.
  • Molnibalage
    #31
    A hulladékhős rész is értelmetlen amit írsz. Szerinted mitől 37% a hatásfok? A városfűtési kombinált ciklusú rendszerek nem a gőturbina végéről érnek, hanem gőzmegapcsolással. Ahhoz viszont elve ilyen turbinát kell tervezni, ami Pakson nyilvánvalóan nem történt meg, mert értelmetlen.
  • Molnibalage
    #30
    Az atomerőművek elhelyezését nem egy elképzelhetetlenül súlyos baleset estén fellépő forgatókönyv határozza meg. Kell a közelben hatalmas állóvíz vagy hozamú folyó a gőzkörfolyamat hűtéséhez. Paks azért van az ország közepén, hogy a hálózati veszteségek szempontjából optimál legyen, meg mert ott van a Duna...
  • Molnibalage
    #29
    Szoksásos marhaság. Normális atomerőmű reaktorát szétbombátni iszonyatosan komoly dolog.

    1. Az reaktor épületben van. A paksi reaktor épület 6-os földrengést is kell, hogy bírjon. Ez nem gyenge szerkezet.

    2. Ha a bombák át is mennek a külső rétegen, akkor is telitalálatot kell bevinni a reaktorban.

    3. Ezek után még annak cirka 5 rétgeű védelmét is át kell törni.

    Ilyen csapásmérésre a környéken tudod ki képes? A szövetségeseink, de azok közül sem mind...

    4. Az áramtermelést sokkal könnyebb leállítani a vizkivételi mű vagy a trafókart szétkapásával.

    Kicsit kezd elegem lenni az ilyen illogikusan gondolkodó vészmadarokból...
  • sanyicks
    #28
    Az a baj hogy figyelnek az emberekre. Az emberek hülyék fingjuk sincs az atomról, kiüríteni sem kellett volna az erőműtől pár méternél nagyobb távolságra mert nem veszélyes, de meg kell csinálni a felhajtást mert a sok sötét birka ezt várja el. Hagyni kéne hadd ajvékoljanak, meg verjék magukat a földhöz "félelmükben" azt hello. Még több atomerőmű kéne és kevesebb gáz/szén. Franciaországban kb feleannyiba kerül az áram mint it... vajon miért?
  • kvp
    #27
    "Tudnál mondani reális alternatívát országos szintre az atomenergia helyett?"

    Szerintem egy koncentralt reaktor teleppel (Paks) nincs gond, csak az energiat kell atvinni valahogy a varosokba. Erre jelenleg az elektromos energia tunik jonak. Ha lenne eleg olcso aram, akkor futhetnenk arammal is es meg mindig jo hatasfoka lenne az egesznek, tovabba a varosokban 0 lenne a futesbol eredo szennyezoforras. Paks pedig a normal szeliranyok szerint lefele van az orszag nagyobb reszetol. Nem veletlen, hogy a szlovakok is az osztrak hatarra raktak a sajatjukat.

    A paksi turbinak eseten az, hogy szinte nem marad hulladekho azt jelenti, hogy nagyon jo a rendszer hatasfoka es az olcso aramtermeleshez ez az idealis. A japanban hasznalt amerikai vizforralos technika pedig pont idealis a futesi hulladekhoz eloallitasahoz, de en olyan reaktort nem szivesen latnek itthon. Az eredeti katonai celjara jo, de az egy tipikus elso generacios katonai reaktor, ami nem csak elavult, de meg hatekonysagban sem kozeliti meg a paksi rendszert, viszont nagyon olcso felepiteni es uzemeltetni.

    "normalis ember be nem teszi a labat japanba ha van egy kis esze"

    Az utolso komolyabb hotspotot yokohamaban (tokio deli kikotoi negyede) talaltak egy hazteton, igy attol delre mar biztonsagosnak tekintheto. Pl. a fuji es a hakone nemzeti parkok vagy a hires himeji kastely ettol delebbre van, ott nem nagyobb a sugarzas mint a hiroshimai beke parkban. Viszont chibat es mindent ami tole eszakra van egeszen hokkaidoig en elkerulnek a kovetkezo 30-40 evben, de legalabbis addig amig a szarkofagok el nem keszulnek. Mondjuk a kornyeken 4-bol 3 helyet ahova elmentem volna nagyjabol elvitt a szokoar, fel tokiot meg eppen atepitik...
  • Szefmester
    #26
    és még a T-rex is le fogja harapni a fejedet...

    Tudnál mondani reális alternatívát országos szintre az atomenergia helyett? Mert az még oké hogy minden lakáson ott figyelne a napkollektor és a távhőszolgáltatás már csak kiegészítés lenne. De energiatermelés szinten tudsz jobbat mondani? Már létező és működő technikát, ne valami sci-fi, vagy prototipus szintjén sem létezőt.

    Az iskolákban rendes oktatás kellene az energiatermelésről és azok kockázatairól, akkor talán nem lesz olyan, hogy bepánikol a birka nép amint meghallja hogy atom...
  • Papichulo
    #25
    "normalis ember be nem teszi a labat japanba ha van egy kis esze"

    Bassza meg, ezt is megszivtam?! Sejtettem, hogy itt kellett volna erdeklodnom utazas elott... :)
  • who am I 7
    #24
    Nettó baromságnak tartom, hogy egy 2 milliós városba (vagy 50km-es körzetébe) telepítsél azért nukleárt, hogy mer' a gááázárak.Igen, tényleg nagyon jó dolog lehet instant 2 millió rákos ember csak azért hogy télen ne a gászból fűtsenek..amihez egyébként át kellene dolgozni az egészet, komolyabb város fűtési igényeit nem tudná biztosítani.Természetsen nem a háborúra kell alapozni, de első dolguk lenne azt szétlőni, másik pedig a természeti katasztrófára legyintés.Persze, nem építünk törésvonalra, de nem csak töréspontokon lehet nagyobb földrengés, mindig lehet szar a palacsintában...hiba vannak olyanok, akik esetleg azt mondják, hogy ez biztonságos! még az apokalipszis se tudja a reaktort megborítani..nem ühm.Aztán majd jön a sírás, meg futás....az ember sosem tanul.Ha már veszélyes energiákat használt, használja következetesen.
  • Caro
    #23
    Akkor rosszul emlékszel, van keringetés és 100 kW a teljesítménye. Ha nem lenne nagyon hamar felfőne, azért az a betonköpeny nem annyira jó hővezető.
    A KFKI-s reaktor 10 vagy 20 MW-os és 55 fokos vízzel hűtik, de ezt meg én nem tudom pontosan.
    Amúgy meg teljesen mindegy hogy kutató vagy energiatermelő reaktor, mert az embereket nem ez az előtét szó zavarja, hanem az "atom" és a "reaktor".
    Atomenergiával csak hőt előállítani az már tényleg vízforraló bonyolultságú technológia lenne, nem kéne nyomástartó edény, nem lenne LOCA veszély, sőt a reaktor az áramtermelő reaktorokhoz definíciója szerint folyamatosan hideg leállított állapotban lenne. Összehasonlíthatatlanul kevesebb biztonsági kockázata lenne egy ilyen telepnek egy energiatermelőhöz képest.
  • Molnibalage
    #22
    Azok egészen más típusúak és teljesítményűek, mint egy energiatermelő. A BME tanreaktroa asszem valami 300 kW-ot (?) tud. Még keringetés sincs, egy pár köbméteres víz természetes cirkulációja megeszi a hőt.

    (Ezt csak fejből írom, ert ~10 éve kérdeztem meg először és utoljára, hogy mit tud.)
  • Caro
    #21
    Szerinted miért írtam a politikai korlátokat? Nem mintha nem lenne most is 2 reaktor Budapesten...
    A kondenzátorban meg olyan nyomáson csapatod a gőzt amilyenen akarod (bizonyos határok közt persze), nyilván kisebb magasabb nyomással kell lehozni a turbináról, ha fűteni is akarsz vele, de azért az EPR-nél is megoldották valahogy, hogy legyen 1000 MW hő az 1600 elektromos mellett. Nem a paksi VVER-440-eket gondoltam odébbtolni (ahol azért szintén megoldják a paksi távfűtést, bár ha jól tudom a gőzvezetékből veszik le a hőt).
  • viasz
    #20
    A lényeg, hogy a japók vagy hazudnak, vagy nem értenek hozzá. Én az előbbit feltételezem.
    Ebben a helyzetben olyan nincs, hogy reménykedtünk, h majd nem melegszik tovább...

    Emellett meg aztán lehet vitatkozni, hagy jó e az atomenergia, vagy nem. Meg hogy jogosan rikácsolnak e a zöldek, meg a sötétek.
  • Carbine
    #19
    Eleve mindenki szervezete más mértékben képes alkalmazkodni a sugárzáshoz. Vannak akik fogékonyabbak rá, míg mások kevésbé. Ezen kívül is rengeteg tényező befolyásolja a hatásokat. Én is már-már komikusnak tartom, hogy egyes médiumok milyen formában képesek írni a sugár terhelésről. Jó példa amit említettél... szmog. Azt pont leszarják az emberek, mert xy akkor se fog tömegközlekedéssel menni a tescóba 1 kiló kenyérért, ha már nem tudja a szmogot a ködtől megkülönböztetni.
  • Molnibalage
    #18
    Az a baj, hogy fűtésből hol kell sok? Hát nagyvárosban. Paksot leszámítva milyen nagyváros van a környéken. Persze Budapestre is lehetne tenni elméletben atomerőművet, de akkor sejtem hogyan sipákolna sok ember.

    Egyébként minden erőmű, amit gőzturbinával termel vízzel (hűtőtorony) vagy légkondenzátorral kondenzáltatja le a kis nyomású telített vízgőzt, ergo nem értem, hogy miért csak Paks esetét jönnak azzal, hogy "fűti" a Dunát. A Mátrai erőmű mellett szerinted miért van az a nagy tó...? Hm...? Annak fűtése nem zavar senkit...?

    Egyébként úgy mond már meg, hogy ~40-50 fokos vízzzel te mit akarsz fűteni - mert a gőz expanziós véghőmérsékelete kb. ennyi, vagy még ennyi sem - amikor a távhőhálózatok előremenő hőmérsékelete 70-95 fok...? Hiába von el sok hőt a Duna, ha nem a megfelelő delte T-n teszi.

    Ilyenkor érzem azt, hogy aki energatikába akar beleszólni, az legalább egy alap gőzciklust ismerjen...
  • Lucy in the Sky
    #17
    Confirmed. Egyetértünk.

    A megfogalmazással van bajom, hogy "a foglalkoztatási dóziskorlátot is csak páran" implicite azt sugallja, mintha létezne ma Japánban további átléphető dóziskorlát a munkásokra szabott limit és a halálos dózis között, mintha ez a korlát csak amolyan mókadolog lenne. Szerintem jobb a rideg tényeket pontosan, félreértelmezhetetlenül közölni. A munkások némelyikét ért dózis nem piskóta, valós, a legtöbbjük komoly eü. kockázatot vállalt egész hátralévő életére, de a lakosság is kap épp eleget, szóval nem lennék a helyükben. A dolog súlyát elmaszatoló hozáállás a szakmában nem segít megelőzni egy újabb hasonló esetet...

    Ráadásul az atomenergiával kapcsolatban fontos a közbizalom, ilyen apró kozmetikázások oda is vezethetnek, hogy az emberek elkezdenek kételkedni a hozzáértők szavahihetőségében, akkor aztán baszhatjuk az új paksi blokkokat, viszont öregkorunkra kaszálhatunk repcét valami lepukkant biomasszaerőmű fűtéséhez :)

    Mellesleg hasonló apró kozmetikázások vezetnek oda is, hogy a tartalék (vész-) áramellátó-rendszerek pincébe telepítése egy cunamiveszélyes partszakaszon senkinek nem szúr szemet - az "is csak" szópár elég aggasztó mondjuk abban a mondatban, hogy "az erőmű telephelyét a tervezési limitet meghaladó méretű cunami is csak néhány száz évente éri el", és ezt bizonyára leírták pár kockázatelemzésben. És ezzel el volt intézve. Ami szerintem rohadtul nincs rendben.

    Az meg, hogy valaki olyan hülyeséget irkál hogy a japánok világítani fognak a sötétben 100 évig, az elszomorító, és kicsit elgurul a gyógyszer, de ne hagyd magad, ne indulatból válaszolj, nem éri meg.