YU55, NEO, micsoda?
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#55
Holdbarlangba kell építeni a bázist, nem a felszínre. 😊
Egyébként túlélni nem lehetne semmit róla, kaját nehéz odafent csinálni és ha idelent valami nagyobb gebasz történik amit nem él túl senki akkor kizárt, hogy olyan kis idõ alatt amíg fönt tudnak lenni itt annyira stabilizálható lesz a helyzet, hogy visszatérhessenek.
ÁMDE a Hold szép és jó, lehetne róla bányászni ezt-azt.
Egyébként túlélni nem lehetne semmit róla, kaját nehéz odafent csinálni és ha idelent valami nagyobb gebasz történik amit nem él túl senki akkor kizárt, hogy olyan kis idõ alatt amíg fönt tudnak lenni itt annyira stabilizálható lesz a helyzet, hogy visszatérhessenek.
ÁMDE a Hold szép és jó, lehetne róla bányászni ezt-azt.
#54
"És az miben segítené a túlélést? Egy holdbázis sem lenne igazán önellátó és a holdnak nincs mágneses tere, ami védne a napszéltõl. Ha mindent a föld alá teszel, akkor hogy lesz fény és áram...?"
Már elég régen kitaláltak aktív meg passzív védelmet. Aktív: a töltõt részecskék ellen egy fémháló, vagy bizonyos távolságra elhelyezett fémgömbök amikre elektromos töltést visznek fel. A passzív meg meg vagy a hold alatti, vagy egyéb vastag elnyelõ anyagok. Áram: nukleáris, napelem, Dyson-Harapp "kábelek". De gondolom a kérdés nem is erre vonatkozott, hanem ezeknek a karbantartására. Ami nem megoldhatatlan ha a holdon vannak megfelelõ ércek ásványok, meg üzemek amik legyártják.
Már elég régen kitaláltak aktív meg passzív védelmet. Aktív: a töltõt részecskék ellen egy fémháló, vagy bizonyos távolságra elhelyezett fémgömbök amikre elektromos töltést visznek fel. A passzív meg meg vagy a hold alatti, vagy egyéb vastag elnyelõ anyagok. Áram: nukleáris, napelem, Dyson-Harapp "kábelek". De gondolom a kérdés nem is erre vonatkozott, hanem ezeknek a karbantartására. Ami nem megoldhatatlan ha a holdon vannak megfelelõ ércek ásványok, meg üzemek amik legyártják.
#53
Ha szerinted egy kis Holdbázis erõforrásaival a Földet újra lehetne építeni... Olyan káosz lenne idelent, hogy nem lehetne újrakolonizálni, mert a visszakérkezõ maroknyi túlélõt azonnal darabokra szednék a rablódbandák és egyéb hasonló csoportok. Az, hogy meg kivárják, hogy mindenki meghal, nem opció.
A sci-ben jól hangzik az ilyen visszafele rekolonizálás, mert sci--fik. Valóságba 0 realitása van...
A sci-ben jól hangzik az ilyen visszafele rekolonizálás, mert sci--fik. Valóságba 0 realitása van...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52
.....miért kellene teljesen önellátónak lennie, csak egy esetleges globális kataklizma túléléséhez kell max egy két évtized, a többi gondolom csak költõi kérdés volt.........
#51
És az miben segítené a túlélést? Egy holdbázis sem lenne igazán önellátó és a holdnak nincs mágneses tere, ami védne a napszéltõl. Ha mindent a föld alá teszel, akkor hogy lesz fény és áram...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#50
...azért egy hódbázis beleférne........szerintem
#49
Nem kötözködni akarok, de az egész okfejtésed alapvetõen hibás.
Csak a hálivúdi filmekben van, hogy szembõl szétüssük, megállíccsuk a zaszteroidát. Valójában általánosságban az eltérítés azt jelenti, hogy a mozgási irányára merõlegesen adsz egy impulzust, amitõl az X fokkal eltérül. Orbitális, keringõ mozgásnál ez bonyolultabb lehet. Pl szembõl adsz neki impulzust, akkor lassul, alacsonyabb pályára áll, de ezt te is tudod. Ha mondjuk 2 évvel korábban akármilyen test kap egy elenyészõ impulzust és a pályája miliomod fokkal eltér, az 1000 000 000 km-es megtett pályán már 2 év múlva már azt jelenti, hogy messze elzúg a Föld mellett és soha vissza se tér a közelébe.
Van olyan terv, hogy csak annyit csinálnak, hogy az aszteroida mellé felküldenek egy nagyobb tömegû ûrhajót, ami pusztán a gravitációs hatásával eltéríti annyira, hogy ne legyen gáz belõle.
Meg aztán nem pont a legsimább felszínen kell robbantani, egy kráter, hasadék önmagában megfelelõ arra, hogy irányítsa a robbantás energiáját, jelentõsen növelje a hatásfokot.
Szal annyira azért nem vészes a helyzet.
Az ûr érdekes hely, a hálivúdi filmek felét sem mondanak el róla, amilyen valójában.
Most volt pl, ez a napkitöréses hír. Nekünk annyit jelent, hogy mondjuk a mobilszolgáltatóknál az állomások félszázaléka idõlegesen kiesik.
Ha lennének ûrkolóniáink, akkor viszont a legtöbb jelentõs veszélybe kerülne, akár halálesetek is lehetnének!
Csak a hálivúdi filmekben van, hogy szembõl szétüssük, megállíccsuk a zaszteroidát. Valójában általánosságban az eltérítés azt jelenti, hogy a mozgási irányára merõlegesen adsz egy impulzust, amitõl az X fokkal eltérül. Orbitális, keringõ mozgásnál ez bonyolultabb lehet. Pl szembõl adsz neki impulzust, akkor lassul, alacsonyabb pályára áll, de ezt te is tudod. Ha mondjuk 2 évvel korábban akármilyen test kap egy elenyészõ impulzust és a pályája miliomod fokkal eltér, az 1000 000 000 km-es megtett pályán már 2 év múlva már azt jelenti, hogy messze elzúg a Föld mellett és soha vissza se tér a közelébe.
Van olyan terv, hogy csak annyit csinálnak, hogy az aszteroida mellé felküldenek egy nagyobb tömegû ûrhajót, ami pusztán a gravitációs hatásával eltéríti annyira, hogy ne legyen gáz belõle.
Meg aztán nem pont a legsimább felszínen kell robbantani, egy kráter, hasadék önmagában megfelelõ arra, hogy irányítsa a robbantás energiáját, jelentõsen növelje a hatásfokot.
Szal annyira azért nem vészes a helyzet.
Az ûr érdekes hely, a hálivúdi filmek felét sem mondanak el róla, amilyen valójában.
Most volt pl, ez a napkitöréses hír. Nekünk annyit jelent, hogy mondjuk a mobilszolgáltatóknál az állomások félszázaléka idõlegesen kiesik.
Ha lennének ûrkolóniáink, akkor viszont a legtöbb jelentõs veszélybe kerülne, akár halálesetek is lehetnének!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#48
"akár egy mélyûri üstökössel is elbánjunk"
Értsd felszíni robbantás esetén. Egy becsapódásos ûrrandevút létrehozni nem megoldhatatlan akár a ma rendelkezésre álló technológiával sem.
Értsd felszíni robbantás esetén. Egy becsapódásos ûrrandevút létrehozni nem megoldhatatlan akár a ma rendelkezésre álló technológiával sem.
#47
"Ha a felszínén robbantod fel a robbanófejet, akkor egy több km-es aszteroida meg se érezné azt."
"Röviden: kevés lenne... "
Ez egyszerûen nem igaz.
Sokadjára idézem a komoly tanulmányt, amit nem hiszem-nem hiszem alapon készítettek:
www.hq.nasa.gov/pao/FOIA/NEO_Analysis_Doc.pdf
Kiderül belõle, hogy atommal lényegében röhögve szétkapnánk az összes NEO fenyegetést. 5 hordozórakéta felvisz annyit, hogy akár egy mélyûri üstökössel is elbánjunk, amelyek amúgy a legnehezebb esetek.
Az aszteroidák-üstökösök igenis az egyetlen olyan globális természeti katasztrófa, ami ellen technikai fejlettségünk miatt igenis van esélyünk védekezni.
"Röviden: kevés lenne... "
Ez egyszerûen nem igaz.
Sokadjára idézem a komoly tanulmányt, amit nem hiszem-nem hiszem alapon készítettek:
www.hq.nasa.gov/pao/FOIA/NEO_Analysis_Doc.pdf
Kiderül belõle, hogy atommal lényegében röhögve szétkapnánk az összes NEO fenyegetést. 5 hordozórakéta felvisz annyit, hogy akár egy mélyûri üstökössel is elbánjunk, amelyek amúgy a legnehezebb esetek.
Az aszteroidák-üstökösök igenis az egyetlen olyan globális természeti katasztrófa, ami ellen technikai fejlettségünk miatt igenis van esélyünk védekezni.
#46
Köszi! Azt reméltem, gyorsabban kering.
#45
Az a "nap közelében" messzebb van, mint a Merkúr, és ott is csak úgymond délben van meleg (~430 fok), máshol/máskor meg -183 fok tud lenni.
#44
Nagyjából úgy, ahogy más hasonló objektumokra is leszálltak már ûrszondák.
#43
Engem is megcsapott a mondat, hogy el kellene fogadnom: "vannak dolgok, amit nem tud befolyásolni" az emberiség. És még "furcsa" is 😊 , hogy nem fogadjuk el. Írtózatos ütemben fejlõdünk; elég csak azt nézni, hogy folyton vannak új cikkek az SG-n... 😊 Bármit meg fogunk oldani, ha nem jön túl korán a végzetes aszteroida... 😊 (mostanában túl sok dokfilmet láttam mûszívek növesztésérõl, tanuló mesterséges neuronokról, szupravezetõs fluxusrögzülésrõl, biokarról meg egyebekrõl 😊)) ; 15 mbites netünk van! és néhány éve még hogy örültem a 64 kbites isdn vonalamnak ....... : )
#42
Mi lenne, ha nem Mars utazás céljából "pattanna fel" egy ûrszonda erre? Nagyon sok adatot tudna gyûjteni, amíg körbejárja a pályáját. Ilyen szempontból költséghatékony megoldás lenne és azzal sem kellene foglalkozni, hogy a folyamatos kommunikáció meglegyen mivel várhatóan visszatér.
#41
Az ûrben relatív sebességek vannak tökminegy, hogy mekkora a Földhöz képesti aboszlút, mert ahogy más is írta, csak igazodni kell hozzá. Az orbitális pályálról valü megfelelõ pillanatban az elszakadás a kulcs. Ha van kellõ idõ és üzemanyag, akkor tetõszõlegesen meg lehet közelíteni egy égitestet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#40
"Mondjuk az armageddonban nem igazán értettem "
Miért, az teljesen érthetõ volt, hogy megpörgették az ûrállomást a tengelye körül, és az ûrrepülõk forgás közben dokkoltak rá?
A törmelék nem feltétlenöl mögötte halad, haladhat elõtte és oldalt is, mivel az ûrben vagyunk, és minden felszabaduló törmelék, a csekély gravitációnak, és a törést elõidézõ esemény energiájának köszönhetõen akár gyorsabban is haladhat, mint az aszteroida, vagy éppen elõtte haladhat közel azonos sebességgel. Egyszóval nem lehet bekorlátozni a törmelékek elhelyezkedését.
Miért, az teljesen érthetõ volt, hogy megpörgették az ûrállomást a tengelye körül, és az ûrrepülõk forgás közben dokkoltak rá?
A törmelék nem feltétlenöl mögötte halad, haladhat elõtte és oldalt is, mivel az ûrben vagyunk, és minden felszabaduló törmelék, a csekély gravitációnak, és a törést elõidézõ esemény energiájának köszönhetõen akár gyorsabban is haladhat, mint az aszteroida, vagy éppen elõtte haladhat közel azonos sebességgel. Egyszóval nem lehet bekorlátozni a törmelékek elhelyezkedését.
#39
"Csak ugye üstökös esetén a csóva mögötte lesz"
vagy elõtte , vagy oldalt, attól függõen, hogy épp hol jár a Nap körül, mivel a csóva mindig a Nappal ellentétes oldalon van, lévén, hogy a napszél "fújja" el.
"tehát egyszerübb szembbõl megközelíteni"
Szembõl nem tudsz megközelíteni semmilyen Naprendszerbeli dolgot a jelenlegi technikával, mivel hatalmas mennyiségû üzemanyagot igényelne. Marad az utolérés, a mellé repülés, vagy a bevárás, amik viszont lassú, nem sci-fi akciófilmbe illõ dinamikájú események.
vagy elõtte , vagy oldalt, attól függõen, hogy épp hol jár a Nap körül, mivel a csóva mindig a Nappal ellentétes oldalon van, lévén, hogy a napszél "fújja" el.
"tehát egyszerübb szembbõl megközelíteni"
Szembõl nem tudsz megközelíteni semmilyen Naprendszerbeli dolgot a jelenlegi technikával, mivel hatalmas mennyiségû üzemanyagot igényelne. Marad az utolérés, a mellé repülés, vagy a bevárás, amik viszont lassú, nem sci-fi akciófilmbe illõ dinamikájú események.
#38
Miért? Nem kell nekimenni, egyszerüen csak elémész, felveszed a sebességét majd fokozatosan lassitasz és szépen landolsz rajta.
Kb. úgy képzeld mintha mész autópályán fix 130-al, valaki megelõz, eléd megy majd addig lassit amig el nem éri a te tempód és meg nem közelit téged pár centire. Ezután már át tud "szállni" hozzád. Szerintem semmivel sem bonyolultabb elõtted haladni ugyanolyan tempóban ahogy te mész, mint mögötted menni.
Csak ugye üstökös esetén a csóva mögötte lesz, tehát egyszerübb szembbõl megközelíteni.
Kb. úgy képzeld mintha mész autópályán fix 130-al, valaki megelõz, eléd megy majd addig lassit amig el nem éri a te tempód és meg nem közelit téged pár centire. Ezután már át tud "szállni" hozzád. Szerintem semmivel sem bonyolultabb elõtted haladni ugyanolyan tempóban ahogy te mész, mint mögötted menni.
Csak ugye üstökös esetén a csóva mögötte lesz, tehát egyszerübb szembbõl megközelíteni.
#37
Talán azért mert 40.000 mérföld per órás sebességgel viharzó objektumra szembõl rászállni elég komoly technikát igényelne😊
Azt meg ne okoskodjatok, majd ha lesz megoldás szólnak.
Amúgy elõször is az orvostudományba öljék a pénzt, utána a környzetvédelembe, aztán jöhet ez.
Azt meg ne okoskodjatok, majd ha lesz megoldás szólnak.
Amúgy elõször is az orvostudományba öljék a pénzt, utána a környzetvédelembe, aztán jöhet ez.
#36
erre mondtam a most-ot.. hogy talán most elég lenne egy lepkefingnyi(atombombányi) erõ, hogy a késõbbiekben pályája ne is probálja meg keresztezni a földet.. de ezt persze nem mi és nem most fogjuk megcsinálni ugyhogy erröl ennyit
#35
De ha kifejlesztetnének egyfajta fúróbombát, az már megoldás lehetne, kb. a bunkerromboló bombák mintájára.
Mondjuk az armageddonban nem igazán értettem miért hátulról közelítették meg, mikor ott megy a törmelék és nem szembõl.
Mondjuk az armageddonban nem igazán értettem miért hátulról közelítették meg, mikor ott megy a törmelék és nem szembõl.
a mai fegyverek pusztítása a robbanásukkor keletkezõ köléshullámban rejlik.
Ehhez viszont valami közvetítõ közeg kell, pl. légkör.
A hõ önmagában semmire nem jó, csak arra, hogy megolvassza a test felszínét.
Amennyiben a bomba a felszínen robban, úgy semmi kárt nem fog tenni benne, ui. nincs közvetítõ közeg ami a bomba energiáját tovább adná a testnek. A sérülés - ha kelektezne is - elenyészõ lenne, gyk. semmit nem befolyásolna a pályán.
Amennyiben ez a bomba a testben robban, úgy már van közvetítõ közeg, maga a test. Viszont ehhez kellene a Bruce Willis és csapata. Jelenleg a technológiánk alkalmatlan arra, hogy ilyet tegyünk. Feltéve, ha nem találnak ki valami új fegyvert aminek nem kell közvetítõ közeg a pusztításhoz.
Az eltérítés is bajos. Egy 50m-es kõ/vas meteoritnak akkora a mozgási energiája, hogy sztem már ebbe beletõrne a bicskénk, egy pár km-est lehetetlen eltéríteni. Vagy olyan korán kell észrevenni és odajutni hozzá amire jelneleg képtelenek vagyunk.
Ehhez viszont valami közvetítõ közeg kell, pl. légkör.
A hõ önmagában semmire nem jó, csak arra, hogy megolvassza a test felszínét.
Amennyiben a bomba a felszínen robban, úgy semmi kárt nem fog tenni benne, ui. nincs közvetítõ közeg ami a bomba energiáját tovább adná a testnek. A sérülés - ha kelektezne is - elenyészõ lenne, gyk. semmit nem befolyásolna a pályán.
Amennyiben ez a bomba a testben robban, úgy már van közvetítõ közeg, maga a test. Viszont ehhez kellene a Bruce Willis és csapata. Jelenleg a technológiánk alkalmatlan arra, hogy ilyet tegyünk. Feltéve, ha nem találnak ki valami új fegyvert aminek nem kell közvetítõ közeg a pusztításhoz.
Az eltérítés is bajos. Egy 50m-es kõ/vas meteoritnak akkora a mozgási energiája, hogy sztem már ebbe beletõrne a bicskénk, egy pár km-est lehetetlen eltéríteni. Vagy olyan korán kell észrevenni és odajutni hozzá amire jelneleg képtelenek vagyunk.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#33
Pardon, tényleg elnéztem, jogos.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#32
Exa és peta között három nagyságrend van. Ha 1%-kkal számolsz, akkor már 5 nagyságrend van...
(Egy fals hasonlattal ez olyan, mintha egy 100 kilós emberhez 1 grammos gyógyszerpirulát dobnál és várnád, hogy ettõl komolyan módosulni fog bármi.)
(Egy fals hasonlattal ez olyan, mintha egy 100 kilós emberhez 1 grammos gyógyszerpirulát dobnál és várnád, hogy ettõl komolyan módosulni fog bármi.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#31
Az alábbi cikk utolsó ábrájából és bekezdésébõl indultam ki:
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20111104-2005-yu55-kisbolygo-a-fold-kozeleben-nehezen-figyelheto-meg.html
Vagyis a kicsikbõl rengeteg lehet. Ismerem ezek észlelésével kapcsolatos, ma még közel megoldhatatlan problémákat, de ha a terület nem kap erõforrásokat, csak lassú elõrelépés várható.
A háborúk kapcsán fogadjuk el a hivatalos álláspontot: azért váltak szükségessé, mert elmaradásuk súlyosan veszélyeztetne bizonyos érdekeket, értsük bele ebbe a közvetlenül érintetteken túli országoknak szánt üzenetet - mi is van Irak és Afgánia között? - szóval értékeljük azt, milyen valószínûséggel sérülne az érdek a két háború elmaradása esetén, és ezt vessük össze egy akár száz méteres aszteroida által okozott károkkal. Tegyük hozzá: egy ilyen kõvel szemben hiábavalóak a gazdasági szankciók, a titkosszolgáli mûveleteknek sincs túl sok hasznuk, és úgy általában, nem nagyon lehet tárgyalni. Összességében tudom, hogy szokás a háborúkat a mérleg valamely serpenyõjébe tenni, de itt talán a demagógián túlmutató mértékben is összehasonlítható a két terület, lévén mindkét esetben valamilyen tágan értelmezett veszély mérséklésének a költségérõl van szó.
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20111104-2005-yu55-kisbolygo-a-fold-kozeleben-nehezen-figyelheto-meg.html
Vagyis a kicsikbõl rengeteg lehet. Ismerem ezek észlelésével kapcsolatos, ma még közel megoldhatatlan problémákat, de ha a terület nem kap erõforrásokat, csak lassú elõrelépés várható.
A háborúk kapcsán fogadjuk el a hivatalos álláspontot: azért váltak szükségessé, mert elmaradásuk súlyosan veszélyeztetne bizonyos érdekeket, értsük bele ebbe a közvetlenül érintetteken túli országoknak szánt üzenetet - mi is van Irak és Afgánia között? - szóval értékeljük azt, milyen valószínûséggel sérülne az érdek a két háború elmaradása esetén, és ezt vessük össze egy akár száz méteres aszteroida által okozott károkkal. Tegyük hozzá: egy ilyen kõvel szemben hiábavalóak a gazdasági szankciók, a titkosszolgáli mûveleteknek sincs túl sok hasznuk, és úgy általában, nem nagyon lehet tárgyalni. Összességében tudom, hogy szokás a háborúkat a mérleg valamely serpenyõjébe tenni, de itt talán a demagógián túlmutató mértékben is összehasonlítható a két terület, lévén mindkét esetben valamilyen tágan értelmezett veszély mérséklésének a költségérõl van szó.
#30
Tisztelettel: ne akarj kioktatni mit jelent a megatonna. ^^
Az aszteroida tömege hozzávetõleg 55 millió tonna, a sebessége 13,85 km/s. Ebbõl már ki tudod számolni a mozgási energiáját, valahol 5 exajoule körül van, ha gyorsan utánaszámolok. 😊
Egy megatonnás bomba hozzávetõleg 4,2 petajoule energiát szabadít fel, tehát már itt egy nagyságrenddel kevesebb energiáról beszélünk.
A robbanás energiája azonban nem egy irányban hat, hanem minden irányba. Ugyebár abba az irányba terjed inkább, ahol nincs ellenállás. Az meg a világûr. Szóval az elgondolásod itt is hibás, hiszen nem az energia fele, hanem a töredéke hatna csak az aszteroidára. Most konkrét számítást hagy ne végezzek, de legyen 1% (nagyságrendileg valahol e körül lehet). Ez annyit tesz, hogy még egy nagyságrenddel kevesebb energiát közvetít az aszteroida felé.
Röviden: kevés lenne...
Az aszteroida tömege hozzávetõleg 55 millió tonna, a sebessége 13,85 km/s. Ebbõl már ki tudod számolni a mozgási energiáját, valahol 5 exajoule körül van, ha gyorsan utánaszámolok. 😊
Egy megatonnás bomba hozzávetõleg 4,2 petajoule energiát szabadít fel, tehát már itt egy nagyságrenddel kevesebb energiáról beszélünk.
A robbanás energiája azonban nem egy irányban hat, hanem minden irányba. Ugyebár abba az irányba terjed inkább, ahol nincs ellenállás. Az meg a világûr. Szóval az elgondolásod itt is hibás, hiszen nem az energia fele, hanem a töredéke hatna csak az aszteroidára. Most konkrét számítást hagy ne végezzek, de legyen 1% (nagyságrendileg valahol e körül lehet). Ez annyit tesz, hogy még egy nagyságrenddel kevesebb energiát közvetít az aszteroida felé.
Röviden: kevés lenne...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#29
A Mt az TNT egynértékû hatóerõ. Kérlek akkor mond meg nekünk "hülyékek", hogy 1 Mt hatóerõ X távolságból Y aszterodia felületre mekkora mértéû erõvel hat. Várom kimerítõ válaszod.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28
Mitõl mozdítaná ki jelentõsen? Mi generálja az erõt? Mert a gyorsuláshoz az kell...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#27
Egyrészt, mert a nukleáris robbanófejeket is karbantartani kell, mert benne levõ plutónium szép lassan tönreteszi a szerkezetet. Ezen felül senki nem tervezett még nukleáris robbanófejet tartós ûrbeli üzemre...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26
Ja amugy a "megatonna" nem mond neked semmit? A felszíni robbantáskor ennek fele lökné meg az aszteroidát, szóval az azért nem semmi
#25
Tételezzük fel, hogy egyetlen robbanófejjel meg lehetne semmisíteni (de legalábbis 50 méter alatti méretû darabokra robbantani) egy eféle objektumot.
A robbanófej odajuttatása akkor is több száz millió eurós költséget jelentene. Ez egyetlen aszteroida a sok százból, sok ezerbõl. A NEO-k felderítésére és követésére viszont évente összesen nem költenek ennyit...
No, melyik éri meg akkor jobban?
A robbanófej odajuttatása akkor is több száz millió eurós költséget jelentene. Ez egyetlen aszteroida a sok százból, sok ezerbõl. A NEO-k felderítésére és követésére viszont évente összesen nem költenek ennyit...
No, melyik éri meg akkor jobban?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#24
Azért ahoz bõven elég lenne hogy jócskán kimozdítsa a pályájábol
#23
"Léglöket", vagyis a légnyomásváltozás általi pusztítás egyáltalán nem játszik ugye a világûrben. Emellett a nagy generált hõmennyiség sem jelent sokat. Szóval önmagában egy átlag mai, egy megatonna alatti robbanófej bizony nem tenne olyan kárt egy akkora aszteroidában, ami számottevõ lenne.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#22
Nem értem miért nem küldenek már most egy atomot fel rá és mikor elhaladna akkor felrobbantanák oszt jónapot. Többet nem lenne gond vele hogy számítgani a pályáját hogy vajon mikor tér vissza stb..
#21
A bombáknál jellemzõen a légnyomás pusztít (kivéve a repeszeket).
#20
El kell téríteni egy kisebb aszteroidát, hogy az belecsapódva a nagyobba eltérítse azt. Ennyi 😄
Matekosok elõnyben
Matekosok elõnyben
#19
Léglöket nélkül olyan kicsi a hatás?
#18
A nukleáris robbantás a világûrben teljesen más tészta, mint a légköri vagy földalatti robbantás. Ha a felszínén robbantod fel a robbanófejet, akkor egy több km-es aszteroida meg se érezné azt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#17
Lehet letérítené, de lehet csak több nagyobb darabra szedné szét, amik közül akár több is elérheti a földet..
#16
Hawking lehet, hogy nagy elme, de ez estben alaposan melléfogott szerintem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#15
Az, hogy nukleáris rakétákkal lövik, nem téríti le a pályájáról?
#14
Egyébként valóban hasonló reakciót várnék ha a megoldáshoz globális konszenzus kellene. Amerika egy látványos drága és borzasztó bonyolult megoldást szeretne a kínaiak szépített adatokkal dolgoznának stb és természetesen alap hogy az egyes országok elzárkóznának attól hogy saját tudásukat a többiekkel megosszák, a konszenzus pedig nem tudományos hanem elsõsorban politikai úton születne.
#13
Nagyméretû földközeli objektumot fedeznek fel ami fél év mulva veszélytelenül halad el a föld mellett majd 10 év mulva ujra visszatér és eltalálja a földet.
Magyar megoldás: Orbán 2/3 os többségbe foglalja hogy az aszteroida az elmult8év katasztrófális kommunista kormányzásának következményes és olyan különadóval súlytaná hogy elmagy a kedve a becsapódástól.
Amerikai megoldás: A kínaiakkal építtetnének egy rendkívül divatos és hatalmas ûrrepülõgépet hatalmas színes ledekbõl álló villogó amerikai zászlóval és "america cool" felirattal ami a legutolsó pillanatban képes találkozni az aszteroidával és felrobbantani azt ezzel felküldenék Bruce Willist egy hatralmas hidrogénbombával majd kiszívattyúznák az olajat.
Görög megoldás: Meghamisítanák a becsapódásról szóló adatokat és korkedvezményes nyugdíjba küldenék az aszteroidát.
Arab megoldás: Az elsõ elhaladáskor tegyünk rá sokáig mûködni képes kis erõt kifejtõ hajtómûveket amik majd 10 év alatt eltérítik.
Izraeli megoldás: amerika segítségével azonnal megvétózza az arab megoldást és foszforbombákkal szõnyegbombázza a gázai övezetet.
Kínai megoldás: Már most is építik az ûrállomást az amerikai csodaûrrepülõbõl származó nyereségbõl finanszírozzák a lakosság felköltöztetését majd lelépnek.
Magyar megoldás: Orbán 2/3 os többségbe foglalja hogy az aszteroida az elmult8év katasztrófális kommunista kormányzásának következményes és olyan különadóval súlytaná hogy elmagy a kedve a becsapódástól.
Amerikai megoldás: A kínaiakkal építtetnének egy rendkívül divatos és hatalmas ûrrepülõgépet hatalmas színes ledekbõl álló villogó amerikai zászlóval és "america cool" felirattal ami a legutolsó pillanatban képes találkozni az aszteroidával és felrobbantani azt ezzel felküldenék Bruce Willist egy hatralmas hidrogénbombával majd kiszívattyúznák az olajat.
Görög megoldás: Meghamisítanák a becsapódásról szóló adatokat és korkedvezményes nyugdíjba küldenék az aszteroidát.
Arab megoldás: Az elsõ elhaladáskor tegyünk rá sokáig mûködni képes kis erõt kifejtõ hajtómûveket amik majd 10 év alatt eltérítik.
Izraeli megoldás: amerika segítségével azonnal megvétózza az arab megoldást és foszforbombákkal szõnyegbombázza a gázai övezetet.
Kínai megoldás: Már most is építik az ûrállomást az amerikai csodaûrrepülõbõl származó nyereségbõl finanszírozzák a lakosság felköltöztetését majd lelépnek.
#12
Egy ilyen aszteroidát mai eszközökkel nem lehetne megállítani, mert egyrészt ehhez nagyon korán kellene megtalálni (évekkel a becsapódás elõtt), másrészt azonnal bevethetõ fegyverzet kéne, hisz annak is idõ kell hogy odaérjen.
Arról nem beszélve, hogy ismerve a kormányok inkompetenciáját, hiába szólnának a tudósok hogy heló xy aszteorida három év múlva be fog csapódni, azt a politikusok nagy ivben leszarnák. Nem lenne itt semmiféle összefog a világ és megmentõ akció, maximum annyi hogy a politikusok ásatnának magunknak valami bunkert aztán kalap kabát.
Arról nem beszélve, hogy ismerve a kormányok inkompetenciáját, hiába szólnának a tudósok hogy heló xy aszteorida három év múlva be fog csapódni, azt a politikusok nagy ivben leszarnák. Nem lenne itt semmiféle összefog a világ és megmentõ akció, maximum annyi hogy a politikusok ásatnának magunknak valami bunkert aztán kalap kabát.
#11
Nézd meg még egyszer a Torino-skálát. Nem várható, hogy a belátható idõn belül valós, végzetes veszélyt jelentenének a NEO-k. Magyarul szólva túlságosan is kicsi az esély arra, hogy ebbõl baj legyen a közeljövõben.
Ettõl függetlenül valóban lehetne vele foglalkozni, de ez a "háborús költségek" dolog már elnézést, de egy picit demagógnak hat. Számtalan más, ennél komolyabb veszélyrõl és problémáról tudunk, amely az emberiséget fenyegeti, azokra inkább lehetne költeni...
Ettõl függetlenül valóban lehetne vele foglalkozni, de ez a "háborús költségek" dolog már elnézést, de egy picit demagógnak hat. Számtalan más, ennél komolyabb veszélyrõl és problémáról tudunk, amely az emberiséget fenyegeti, azokra inkább lehetne költeni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10
Mi lehet az oka annak, hogy ennyire hátra sorolják ezt a problémát? Az elmúlt nyolc évben rendezett két háború költségébõl feltételezem, a gyakorlati próbák szintjéig is el lehetne jutni egy vagy több eltérítési eljárás területén.
#9
Itt meg tudod nézni a pályát részletesen (a fenti képek is innen származnak).
Szerintem túlságosan is ritka az az együttállás, amikor a Földrõl indulva a Mars-ot elérhetjük róla. Ha most "felpattantunk" volna a 2005 YU55-re, akkor 2023-ban "ugorhatnánk" le róla viszonylagos sikerrel...
Szerintem túlságosan is ritka az az együttállás, amikor a Földrõl indulva a Mars-ot elérhetjük róla. Ha most "felpattantunk" volna a 2005 YU55-re, akkor 2023-ban "ugorhatnánk" le róla viszonylagos sikerrel...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#8
Nagyjából a "miért foglalkozik a sok hülye ezekkel, hiszen ha baj van, úgyis tehetetlenek vagyunk" gondolat jön át, amit azért lehetne finomítani.
Valóban ritkán szoktam eféle sarkos megnyilatkozásokra vetemedni, ám most a 2005 YU55-el foglalkozó cikkek és hírek olvasása közben határozottan ismét az az érzés kerített a hatalmába, igenis él a hurráoptimizmus, hogy "úgy is megoldják valahogy". Pedig élnék a szomorú negatív hullámokkal, hogy korántsem biztos, mert nagyon sok kihívás lenne benne, és ha rövid idõ állna rendelkezésre, akkor bizony alapból reménytelen még csak belefogni is.
Arról sokkal kevesebbet (szinte semmit) nem találni, hogy adott esetben a fajunk fenntartására koncentrálnának, mert hát mi van, ha tényleg globális hatású lenne a becsapódás, és nem sikerülne megállítani. Stephen Hawkins fogalmazott e téren jól, õ ezt nevezte a bolygó- (és csillag-) közi kolonizáció fõ hajtóerejének. Vagyis hogy ennek kellene lennie annak...
Afelõl pedig korántsem lennék biztos, hogy akár most, de pláne 50 éve képesek lettünk volna tenni valamit egy több km-es aszteroid ellen...
Valóban ritkán szoktam eféle sarkos megnyilatkozásokra vetemedni, ám most a 2005 YU55-el foglalkozó cikkek és hírek olvasása közben határozottan ismét az az érzés kerített a hatalmába, igenis él a hurráoptimizmus, hogy "úgy is megoldják valahogy". Pedig élnék a szomorú negatív hullámokkal, hogy korántsem biztos, mert nagyon sok kihívás lenne benne, és ha rövid idõ állna rendelkezésre, akkor bizony alapból reménytelen még csak belefogni is.
Arról sokkal kevesebbet (szinte semmit) nem találni, hogy adott esetben a fajunk fenntartására koncentrálnának, mert hát mi van, ha tényleg globális hatású lenne a becsapódás, és nem sikerülne megállítani. Stephen Hawkins fogalmazott e téren jól, õ ezt nevezte a bolygó- (és csillag-) közi kolonizáció fõ hajtóerejének. Vagyis hogy ennek kellene lennie annak...
Afelõl pedig korántsem lennék biztos, hogy akár most, de pláne 50 éve képesek lettünk volna tenni valamit egy több km-es aszteroid ellen...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#7
A Nap közelében meg felgyulladnának az utazók XD.
Lali mennyire vagy túsz? Sörhöz odaférsz?
#6
És amíg az ûrben meteor.
szex az élet ! ;) baszhatod a múltat, szopat a jelen, és nyalhatsz a jövőért.
Oldal 1 / 2Következő →