55
-
#55
Holdbarlangba kell építeni a bázist, nem a felszínre. :)
Egyébként túlélni nem lehetne semmit róla, kaját nehéz odafent csinálni és ha idelent valami nagyobb gebasz történik amit nem él túl senki akkor kizárt, hogy olyan kis idő alatt amíg fönt tudnak lenni itt annyira stabilizálható lesz a helyzet, hogy visszatérhessenek.
ÁMDE a Hold szép és jó, lehetne róla bányászni ezt-azt. -
Irasidus #54 "És az miben segítené a túlélést? Egy holdbázis sem lenne igazán önellátó és a holdnak nincs mágneses tere, ami védne a napszéltől. Ha mindent a föld alá teszel, akkor hogy lesz fény és áram...?"
Már elég régen kitaláltak aktív meg passzív védelmet. Aktív: a töltőt részecskék ellen egy fémháló, vagy bizonyos távolságra elhelyezett fémgömbök amikre elektromos töltést visznek fel. A passzív meg meg vagy a hold alatti, vagy egyéb vastag elnyelő anyagok. Áram: nukleáris, napelem, Dyson-Harapp "kábelek". De gondolom a kérdés nem is erre vonatkozott, hanem ezeknek a karbantartására. Ami nem megoldhatatlan ha a holdon vannak megfelelő ércek ásványok, meg üzemek amik legyártják. -
#53
Ha szerinted egy kis Holdbázis erőforrásaival a Földet újra lehetne építeni... Olyan káosz lenne idelent, hogy nem lehetne újrakolonizálni, mert a visszakérkező maroknyi túlélőt azonnal darabokra szednék a rablódbandák és egyéb hasonló csoportok. Az, hogy meg kivárják, hogy mindenki meghal, nem opció.
A sci-ben jól hangzik az ilyen visszafele rekolonizálás, mert sci--fik. Valóságba 0 realitása van... -
Merces #52 .....miért kellene teljesen önellátónak lennie, csak egy esetleges globális kataklizma túléléséhez kell max egy két évtized, a többi gondolom csak költői kérdés volt......... -
#51
És az miben segítené a túlélést? Egy holdbázis sem lenne igazán önellátó és a holdnak nincs mágneses tere, ami védne a napszéltől. Ha mindent a föld alá teszel, akkor hogy lesz fény és áram...? -
Merces #50 ...azért egy hódbázis beleférne........szerintem -
#49
Nem kötözködni akarok, de az egész okfejtésed alapvetően hibás.
Csak a hálivúdi filmekben van, hogy szemből szétüssük, megállíccsuk a zaszteroidát. Valójában általánosságban az eltérítés azt jelenti, hogy a mozgási irányára merőlegesen adsz egy impulzust, amitől az X fokkal eltérül. Orbitális, keringő mozgásnál ez bonyolultabb lehet. Pl szemből adsz neki impulzust, akkor lassul, alacsonyabb pályára áll, de ezt te is tudod. Ha mondjuk 2 évvel korábban akármilyen test kap egy elenyésző impulzust és a pályája miliomod fokkal eltér, az 1000 000 000 km-es megtett pályán már 2 év múlva már azt jelenti, hogy messze elzúg a Föld mellett és soha vissza se tér a közelébe.
Van olyan terv, hogy csak annyit csinálnak, hogy az aszteroida mellé felküldenek egy nagyobb tömegű űrhajót, ami pusztán a gravitációs hatásával eltéríti annyira, hogy ne legyen gáz belőle.
Meg aztán nem pont a legsimább felszínen kell robbantani, egy kráter, hasadék önmagában megfelelő arra, hogy irányítsa a robbantás energiáját, jelentősen növelje a hatásfokot.
Szal annyira azért nem vészes a helyzet.
Az űr érdekes hely, a hálivúdi filmek felét sem mondanak el róla, amilyen valójában.
Most volt pl, ez a napkitöréses hír. Nekünk annyit jelent, hogy mondjuk a mobilszolgáltatóknál az állomások félszázaléka időlegesen kiesik.
Ha lennének űrkolóniáink, akkor viszont a legtöbb jelentős veszélybe kerülne, akár halálesetek is lehetnének! -
kukacos #48 "akár egy mélyűri üstökössel is elbánjunk"
Értsd felszíni robbantás esetén. Egy becsapódásos űrrandevút létrehozni nem megoldhatatlan akár a ma rendelkezésre álló technológiával sem. -
kukacos #47 "Ha a felszínén robbantod fel a robbanófejet, akkor egy több km-es aszteroida meg se érezné azt."
"Röviden: kevés lenne... "
Ez egyszerűen nem igaz.
Sokadjára idézem a komoly tanulmányt, amit nem hiszem-nem hiszem alapon készítettek:
www.hq.nasa.gov/pao/FOIA/NEO_Analysis_Doc.pdf
Kiderül belőle, hogy atommal lényegében röhögve szétkapnánk az összes NEO fenyegetést. 5 hordozórakéta felvisz annyit, hogy akár egy mélyűri üstökössel is elbánjunk, amelyek amúgy a legnehezebb esetek.
Az aszteroidák-üstökösök igenis az egyetlen olyan globális természeti katasztrófa, ami ellen technikai fejlettségünk miatt igenis van esélyünk védekezni. -
dez #46 Köszi! Azt reméltem, gyorsabban kering. -
dez #45 Az a "nap közelében" messzebb van, mint a Merkúr, és ott is csak úgymond délben van meleg (~430 fok), máshol/máskor meg -183 fok tud lenni. -
dez #44 Nagyjából úgy, ahogy más hasonló objektumokra is leszálltak már űrszondák. -
MZaXiMuS #43 Engem is megcsapott a mondat, hogy el kellene fogadnom: "vannak dolgok, amit nem tud befolyásolni" az emberiség. És még "furcsa" is :) , hogy nem fogadjuk el. Írtózatos ütemben fejlődünk; elég csak azt nézni, hogy folyton vannak új cikkek az SG-n... :) Bármit meg fogunk oldani, ha nem jön túl korán a végzetes aszteroida... :) (mostanában túl sok dokfilmet láttam műszívek növesztéséről, tanuló mesterséges neuronokról, szupravezetős fluxusrögzülésről, biokarról meg egyebekről :))) ; 15 mbites netünk van! és néhány éve még hogy örültem a 64 kbites isdn vonalamnak ....... : ) -
#42
Mi lenne, ha nem Mars utazás céljából "pattanna fel" egy űrszonda erre? Nagyon sok adatot tudna gyűjteni, amíg körbejárja a pályáját. Ilyen szempontból költséghatékony megoldás lenne és azzal sem kellene foglalkozni, hogy a folyamatos kommunikáció meglegyen mivel várhatóan visszatér. -
#41
Az űrben relatív sebességek vannak tökminegy, hogy mekkora a Földhöz képesti aboszlút, mert ahogy más is írta, csak igazodni kell hozzá. Az orbitális pályálról valü megfelelő pillanatban az elszakadás a kulcs. Ha van kellő idő és üzemanyag, akkor tetőszőlegesen meg lehet közelíteni egy égitestet. -
#40
"Mondjuk az armageddonban nem igazán értettem "
Miért, az teljesen érthető volt, hogy megpörgették az űrállomást a tengelye körül, és az űrrepülők forgás közben dokkoltak rá?
A törmelék nem feltétlenöl mögötte halad, haladhat előtte és oldalt is, mivel az űrben vagyunk, és minden felszabaduló törmelék, a csekély gravitációnak, és a törést előidéző esemény energiájának köszönhetően akár gyorsabban is haladhat, mint az aszteroida, vagy éppen előtte haladhat közel azonos sebességgel. Egyszóval nem lehet bekorlátozni a törmelékek elhelyezkedését. -
#39
"Csak ugye üstökös esetén a csóva mögötte lesz"
vagy előtte , vagy oldalt, attól függően, hogy épp hol jár a Nap körül, mivel a csóva mindig a Nappal ellentétes oldalon van, lévén, hogy a napszél "fújja" el.
"tehát egyszerübb szembből megközelíteni"
Szemből nem tudsz megközelíteni semmilyen Naprendszerbeli dolgot a jelenlegi technikával, mivel hatalmas mennyiségű üzemanyagot igényelne. Marad az utolérés, a mellé repülés, vagy a bevárás, amik viszont lassú, nem sci-fi akciófilmbe illő dinamikájú események. -
torreadorz #38 Miért? Nem kell nekimenni, egyszerüen csak elémész, felveszed a sebességét majd fokozatosan lassitasz és szépen landolsz rajta.
Kb. úgy képzeld mintha mész autópályán fix 130-al, valaki megelőz, eléd megy majd addig lassit amig el nem éri a te tempód és meg nem közelit téged pár centire. Ezután már át tud "szállni" hozzád. Szerintem semmivel sem bonyolultabb előtted haladni ugyanolyan tempóban ahogy te mész, mint mögötted menni.
Csak ugye üstökös esetén a csóva mögötte lesz, tehát egyszerübb szembből megközelíteni. -
opeca #37 Talán azért mert 40.000 mérföld per órás sebességgel viharzó objektumra szemből rászállni elég komoly technikát igényelne:)
Azt meg ne okoskodjatok, majd ha lesz megoldás szólnak.
Amúgy először is az orvostudományba öljék a pénzt, utána a környzetvédelembe, aztán jöhet ez. -
sgfelh #36 erre mondtam a most-ot.. hogy talán most elég lenne egy lepkefingnyi(atombombányi) erő, hogy a későbbiekben pályája ne is probálja meg keresztezni a földet.. de ezt persze nem mi és nem most fogjuk megcsinálni ugyhogy erröl ennyit -
torreadorz #35 De ha kifejlesztetnének egyfajta fúróbombát, az már megoldás lehetne, kb. a bunkerromboló bombák mintájára.
Mondjuk az armageddonban nem igazán értettem miért hátulról közelítették meg, mikor ott megy a törmelék és nem szemből. -
MacropusRufus #34 a mai fegyverek pusztítása a robbanásukkor keletkező köléshullámban rejlik.
Ehhez viszont valami közvetítő közeg kell, pl. légkör.
A hő önmagában semmire nem jó, csak arra, hogy megolvassza a test felszínét.
Amennyiben a bomba a felszínen robban, úgy semmi kárt nem fog tenni benne, ui. nincs közvetítő közeg ami a bomba energiáját tovább adná a testnek. A sérülés - ha kelektezne is - elenyésző lenne, gyk. semmit nem befolyásolna a pályán.
Amennyiben ez a bomba a testben robban, úgy már van közvetítő közeg, maga a test. Viszont ehhez kellene a Bruce Willis és csapata. Jelenleg a technológiánk alkalmatlan arra, hogy ilyet tegyünk. Feltéve, ha nem találnak ki valami új fegyvert aminek nem kell közvetítő közeg a pusztításhoz.
Az eltérítés is bajos. Egy 50m-es kő/vas meteoritnak akkora a mozgási energiája, hogy sztem már ebbe beletőrne a bicskénk, egy pár km-est lehetetlen eltéríteni. Vagy olyan korán kell észrevenni és odajutni hozzá amire jelneleg képtelenek vagyunk.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#33
Pardon, tényleg elnéztem, jogos. -
#32
Exa és peta között három nagyságrend van. Ha 1%-kkal számolsz, akkor már 5 nagyságrend van...
(Egy fals hasonlattal ez olyan, mintha egy 100 kilós emberhez 1 grammos gyógyszerpirulát dobnál és várnád, hogy ettől komolyan módosulni fog bármi.) -
Deus Ex #31 Az alábbi cikk utolsó ábrájából és bekezdéséből indultam ki:
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20111104-2005-yu55-kisbolygo-a-fold-kozeleben-nehezen-figyelheto-meg.html
Vagyis a kicsikből rengeteg lehet. Ismerem ezek észlelésével kapcsolatos, ma még közel megoldhatatlan problémákat, de ha a terület nem kap erőforrásokat, csak lassú előrelépés várható.
A háborúk kapcsán fogadjuk el a hivatalos álláspontot: azért váltak szükségessé, mert elmaradásuk súlyosan veszélyeztetne bizonyos érdekeket, értsük bele ebbe a közvetlenül érintetteken túli országoknak szánt üzenetet - mi is van Irak és Afgánia között? - szóval értékeljük azt, milyen valószínűséggel sérülne az érdek a két háború elmaradása esetén, és ezt vessük össze egy akár száz méteres aszteroida által okozott károkkal. Tegyük hozzá: egy ilyen kővel szemben hiábavalóak a gazdasági szankciók, a titkosszolgáli műveleteknek sincs túl sok hasznuk, és úgy általában, nem nagyon lehet tárgyalni. Összességében tudom, hogy szokás a háborúkat a mérleg valamely serpenyőjébe tenni, de itt talán a demagógián túlmutató mértékben is összehasonlítható a két terület, lévén mindkét esetben valamilyen tágan értelmezett veszély mérséklésének a költségéről van szó. -
#30
Tisztelettel: ne akarj kioktatni mit jelent a megatonna. ^^
Az aszteroida tömege hozzávetőleg 55 millió tonna, a sebessége 13,85 km/s. Ebből már ki tudod számolni a mozgási energiáját, valahol 5 exajoule körül van, ha gyorsan utánaszámolok. :)
Egy megatonnás bomba hozzávetőleg 4,2 petajoule energiát szabadít fel, tehát már itt egy nagyságrenddel kevesebb energiáról beszélünk.
A robbanás energiája azonban nem egy irányban hat, hanem minden irányba. Ugyebár abba az irányba terjed inkább, ahol nincs ellenállás. Az meg a világűr. Szóval az elgondolásod itt is hibás, hiszen nem az energia fele, hanem a töredéke hatna csak az aszteroidára. Most konkrét számítást hagy ne végezzek, de legyen 1% (nagyságrendileg valahol e körül lehet). Ez annyit tesz, hogy még egy nagyságrenddel kevesebb energiát közvetít az aszteroida felé.
Röviden: kevés lenne... -
#29
A Mt az TNT egynértékű hatóerő. Kérlek akkor mond meg nekünk "hülyékek", hogy 1 Mt hatóerő X távolságból Y aszterodia felületre mekkora mértéű erővel hat. Várom kimerítő válaszod. -
#28
Mitől mozdítaná ki jelentősen? Mi generálja az erőt? Mert a gyorsuláshoz az kell... -
#27
Egyrészt, mert a nukleáris robbanófejeket is karbantartani kell, mert benne levő plutónium szép lassan tönreteszi a szerkezetet. Ezen felül senki nem tervezett még nukleáris robbanófejet tartós űrbeli üzemre... -
sgfelh #26 Ja amugy a "megatonna" nem mond neked semmit? A felszíni robbantáskor ennek fele lökné meg az aszteroidát, szóval az azért nem semmi -
#25
Tételezzük fel, hogy egyetlen robbanófejjel meg lehetne semmisíteni (de legalábbis 50 méter alatti méretű darabokra robbantani) egy eféle objektumot.
A robbanófej odajuttatása akkor is több száz millió eurós költséget jelentene. Ez egyetlen aszteroida a sok százból, sok ezerből. A NEO-k felderítésére és követésére viszont évente összesen nem költenek ennyit...
No, melyik éri meg akkor jobban? -
sgfelh #24 Azért ahoz bőven elég lenne hogy jócskán kimozdítsa a pályájábol -
#23
"Léglöket", vagyis a légnyomásváltozás általi pusztítás egyáltalán nem játszik ugye a világűrben. Emellett a nagy generált hőmennyiség sem jelent sokat. Szóval önmagában egy átlag mai, egy megatonna alatti robbanófej bizony nem tenne olyan kárt egy akkora aszteroidában, ami számottevő lenne. -
sgfelh #22 Nem értem miért nem küldenek már most egy atomot fel rá és mikor elhaladna akkor felrobbantanák oszt jónapot. Többet nem lenne gond vele hogy számítgani a pályáját hogy vajon mikor tér vissza stb.. -
vargagergo13 #21 A bombáknál jellemzően a légnyomás pusztít (kivéve a repeszeket). -
vargagergo13 #20 El kell téríteni egy kisebb aszteroidát, hogy az belecsapódva a nagyobba eltérítse azt. Ennyi :D
Matekosok előnyben -
xerdi #19 Léglöket nélkül olyan kicsi a hatás? -
#18
A nukleáris robbantás a világűrben teljesen más tészta, mint a légköri vagy földalatti robbantás. Ha a felszínén robbantod fel a robbanófejet, akkor egy több km-es aszteroida meg se érezné azt. -
Szefmester #17 Lehet letérítené, de lehet csak több nagyobb darabra szedné szét, amik közül akár több is elérheti a földet.. -
#16
Hawking lehet, hogy nagy elme, de ez estben alaposan melléfogott szerintem.